A MAGYAR ORVOSOK ES TERMÉSZETVIZSGÁLÓK

G Y O R

M E G Y E ÉS V Á R O S

EGYETEMES LEIKÁSA.

A MAGYAR ORVOSOK ES TERMÉSZETVIZSGÁLÓK

1874-kn «HB VÁROSÁBAN TARTOTT

X V I I - ^ i K N A G Y G Y Ű L É S É N E K E M L É K Ü L

NYÚJTJA

M É L T Ó S Á G O S ÉS F Ő T I S Z T E L E N D Ő

D

KRUESZ KRIZOSZTOM,

A P A N N O N H A L M I S Z T . B E N E D E K - R E N D F Ő A P Á T J A , S Z T . I S T V Á N - R E N D L O V A G K E R E S Z T E S E , A M A G Y . O R V O S O K É S T E R M É S Z E T V I Z S G Á L Ó K X V I I . N A G Y G Y Ű L É S É N E K E L N Ö K E .

B U D A P E S T . X j * '

F R A N K L I N - T Á R S U L A T N Y O M D Á J A .

1874.

F E H É R IPOLY.

P A N N O N H A L M I B E N C É S T A N Á B , A M A G Y . O R V O S O K É S T E R M É S Z E T V I Z S G Á L Ó K X V I I . N A G Y G Y Ű L É S É N E K T I T K Á B A . . f¹ _^ _

SZERKESZTÉ

G R Ó F V I C Z A Y H É D E R

g y ö r m e g j í e i f ő i s p á n .

G - Y Ő E

MEGYE M VÁROS

EGYETEMES L E Í R Á S A

E L Ő S Z Ó .

Alkalmi jelenségeknek mintegy természetökkel j á r , hogy felszinre emelkedésöket azon körülmények érintésével indo­

kolják, melyek között eszméjök megfogamzott.

E kötelem alatt áll jelen alkalmi míí is, mely létokát a magyar orvosok és természetvizsgálók X V I I . nagy gyűlésében birja. A vándorgyűlések eszméjéből u. i . természetszerűleg fejlődik k i azon eredmény, mely egyes vidékek tüzetes ismer­

tetésében nyilatkozik.

I l y eredményt képvisel jelen müvünk.

Midőn 1872. szept. havában a magy. orv. és term, vizs­

gálók Mehádiában tartott nagygyűlése Győr városát tűzte k i jövő gyűlése helyéül, az első visszhang, mely körünkben emelkedett, a megye egyetemes leírását vette tervbe. Az eszme megtestesítésére monographia - bizottság alakult Dr. Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát ö mlgának — mint a X V I I . nagygyűlés egyik elnökének vezetése alatt, k i is nemes áldo­

zatkészséggel megajánlotta a mü kiadásának összes költségeit.

Megyénk értelmisége közlelkesedéssel karolta fel az ü g y e t ; a szellemi erők készséggel sorakoztak a kivitel érdekében.

Miután a nevezett bizottság megtisztelő felhivása elsőben

a programm vázlatos összeállításával — utóbb pedig az egész

mü szerkesztésével csekélységemetbizta meg: kötelességemnek

ismerem eljárásomról röviden beszámolni.

A mü fő vonásainak megállapításánál a történelmi társu­

lat által a helytörténeti monographiák számára ajánlott terve­

zetet (1. Századok, 1872, júniusi füzetében) vettem kiindulási pontul. Azonban az egyetemesség szempontja volt irányadóm akkor, midőn a történelmi társulat programmjától eltéröleg, a feldolgozandó anyagot három főcsoportba foglaltam, u. m. a t e r m é s z e t i , t á r s a d a l m i , és t ö r t é n e t i viszonyok ke­

retébe. A lényeg ezzel nem változott, de azt hiszem, átlátszóbbá lett a mü szerkezete, a mennyiben e három sarkalatos pont­

ban mintegy jegőc-magvat nyertek a rokon tárgyak.

A részletezésnél hasonlókép iparkodtam az egyetemesség nézpontjára emelkedni ; inkább óhajtottam minden egyes tekintetet — habár röviden is — átölelni, mintsem egyes pontok teljes kimerítése mellett egyéb helyeket igen is hézagosan hagyni. Hajlandó vagyok ugyan a müvet hálóhoz hasonlítani, melynek meg vannak hézagai, — de a mely mégis átkarolja az összes viszonyokat; azt hiszem, i l y szerkezet mellett könnyebb leend idővel a mutatkozó hiányokat kifoltozni.

Az es yes fejezeteknél szükségeseknek mutatkozott észre­

vételeket a mü folyamában illető helyeiken úgyis megtettem;

befelé tehát alig van e helyen megjegyezni valóm.

De igenis is van a külsőségek között n é h á n y pont, melyet nem hagyhatok érintetlenül.

Hálás elismeréssel kell elsőben is megemlékeznem a magy.

tud. akadémia archeológiai bizottságának azon szivességéről, melylyel 55 fametszetét a régészeti ismertetéshez átengedte, s ez által munkánk érdekességét nagyban emelte.

A monographia-bizottság egyhangú kérelme folytán tör­

tént, hogy müvünket a nagygyűlés mélyen tisztelt elnökeinek arcképeivel díszíthetjük. Éles fájdalom fogja el keblünket, midőn ide jegyezzük, hogy azon vonásokat — melyeket tisz­

teletünk oltárára szántunk — a gondviselés keze egy sírköre

is oda véste; Hédervári gr. Viczay Héder — a nagygyűlés

egyik elnöke elhunyt, mielőtt nemes buzgalmának gyümölcsét

szerény müvünkben megérhette volna.

Végül be kell vallanom, hogy lehetetlen volt teljesen kikerülni a műnek mozaik-szerü jellegét; bármennyire ügye- keztem is az alaki egyöntetűséget megadni, de nem lehetett teljesen elmosni az egyes szerzők egyéniségének elütő voná­

sait. Ez ugyan magában véve alig érinti a dolog lényegét ; de természetszerűleg foly ebből egy más körülmény, mely első tekintetre talán visszatetsző is lehetne, ha az olvasó erre nincs előkészítve. Ugyanazon egy t á r g y a t különböző oldalairól más és más szerzők rajzolnak; a m i természetesen közvállalatnál a szerep-kiosztás kérdésével áll összefüggésben. Ez okozza, hogy több ismétlés és utalás válik szükségessé, mintha az egész kép egy ecset müve volna.

Szerénytelenség lenne részünkről magunknak egy minden tekintetben tökéletes mü érdemével hízelegni ; igényünk eny- nyire nem terjedhet; a hiányokat készséggel beismerjük, után­

pótlásukat szívesen fogadjuk ; de e hiányokat kimenti egyrész­

ről az idő rövidsége, más részről a szükséges előmunkálatok hiánya. Munkánk u. i . m á r a mult év július havában került sajtó alá, s habár utóbb a kiállítás lassabban haladt is, a kéz­

iratok legnagyobb részt m á r az említett időben együtt voltak.

Ha sikerült a megyénk múltja és jelene iránt való érdek­

lődés magvát elvetnünk, —ha szabad azon hiedelemben élnünk, hogy hazai tudományosságunk épületéhez egy homokszemmel j á r u l t u n k : ugy e tudatban birjuk szerény munkánk bő j utalmát.

P a n n o n h a l m á n , j ú n i u s h ó b a n , 1874.

Fehér Ipoly,

T A R T A L O M .

Első rész.

T E R M É S Z E T I V I S Z O N Y O K .

1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól. L a p

Adatok és kútforrások a megye földrajzához 3

A megye földrajzi fekvése 8 A megye határai, alakja, kiterjedése és felosztása 14

2. A megye domborzati vfszonyai. (Hegyrajz.) — Fehér Ipolytól.

Hegyek, dombok, magaslatok 19

Magasságmérések 23 8. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól 26

Pannonhalma kőzeteinek ismertetése. — Göltl Emötöl 36

A feltalajok alkotása. — Stollár Gyulától 40 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

Folyók: Nagy- és Kis-Duna, Rába, Rábca 51 Patakok és mellékvizek: Marcal, Csiliz, Bakonyfolyás, Pánzsa . . . 71

Tavak, mocsárok 74 5. A megye éghajlata. — Dr. Kruesz Krizosztomtól 75

Földdelejesség 94 Földrengések 96 6. A megye viránya. — Ebenhöch Ferenctől 97

7. A megye állatvilága. — Méry Ételtől ' 133

második rész.

T Á R S A D A L M I V I S Z O N Y O K .

1. Terület és igazgatás. — Dr. Kautz Gusztávtól 161 2. Néprajzi ismertetés.

A népesség számviszonyai. — Dr. Persz Adolftól 164 Lakházak, táplálkozás és népviselet. — Vargyas Endrétől 176

Vagyoni állapot és keresetmód. — Dr. Pisztóry Mórtól 177 Szegény-ügy és humanistikus intézmények. — Dr. Pisztóry Mórtól . . 182

Bűnügyi viszonyok. — Dr. Fölkel Istvántól 189

3. Szellemi műveltség. ^L»p Egyházi ü g y .

Róm. kath. egyház:

a) A győri püspökség egyházhatósági területe. — Holdhásy

Jánostól 204 b) A pannonhalmi főapátság elkülönzött egyház-területe. — Dr.

Fuchs Bonifáctól • . . . . 206

Görög nem egyesült egyház — község 208 Ágost hitv. evang. egyház. — Karsay Sándortól 209 Evang. reform, egyház. — Liszkay Józseftől 210 Izraelita hitfelekezet. — Wotticz Károlytól 210 T a n ü g y :

Felsőbb és középtanodák. — Dr. Kautz Gusztávtól 211 Elemi tanodák és népműveltségi viszonyok. Vargyas Endrétől . . . . 221

K ö n y v t á r a k :

A pannonhalmi könyvtár. — Kicncze Leótól 228 Kisebb könyvtárak. — Dr. Kautz Gusztávtól 240

Színészet. — Dr. Kovács Páltól 242 Zenészét. — Karvasy Kálmán- és Dr. Kautz Gusztávtól 245

Művetődési egyletek. — Dr. Sikor Józseftől 250

Irodalom. — Dr. Kovács Páltól 259 4. Anyagi műveltség:

Mezőgazdaság és állattenyésztés. — Nedetzky Sándor- és Szilágyi

Gáspártól 263 A győri püspökség börcsi gazdasága. — Szilágyi Gáspártól 276

A pannonhalmi főapátság kis-megyeri gazdasága. — Kühn Raymundtól. 279

Szőlőmüvelés és gyümölcstenyésztés. — Simon Vincétől 282

Borászat. — Pierhauer Lipóttól 300 Erdészet. — Stróbl Sándortól 303 Ipar és kereskedelem. — Dr. Pisztóry Mórtól 317

5. Egészségügy:

Népesedési mozgalom. — Dr. Persz Adolftól 331 Adatok a lakosság éplétének és közegészségügyi viszonyainak megbi-

rálásához. — Dr. Buzinkay Gyulától . . . 339

Kórházak. — Dr. Sikor Józseftől 348 Harmadik rész.

T Ö R T É N E T I V I S Z O N Y O K . A) Régészet.

Őskor. — Ebenhöch Ferenctől 357 Ó k o r :

A megyében talált római emlékek. — Sztachovics Remigtől 377 A megye területén talált római érmek. — Hercz Józseftől 386 Régészeti leihelyek. — Ebenhöch Ferenc- és Sztachovics Remigtől . . 405

Közép- és ú j k o r : ^{L f l}p Győrvár. — Méry Ételtől 410

A győri székesegyház. — Holdházy Jánostól 420 A győri székesegyház kincstára. — Méry Ételtől 430 Győr város utcái és nevezetesebb épületei. — Méry Ételtől 432

A győri kath. főgymnásium régészeti gyűjteménye. Méry Ételtől . . . 435 A pannonhalmi székesegyház és főmonostor. — Dr. Fuchs Bonifáctól . 439

A megye egyéb műemlékei. — Méry Ételtől . . . • 446 B) Történelem.

Levéltárak. — Dr. Surányi János- és Matusek Antaltól 450

A megye kültörténete. — Villányi Szaniszlótól 458 A megye árpádkori térképének igazolása. — Stachovics Remigtől . . . 473

A megye helytörténete. — Matusek Antaltól 490 Pannonhalma helytörténete. — Vaszary Kolostól 580 A megye és város beltörténete, helyhatósági élete. — Karvasi Kálmán­

tól és Szavári Józseftől 602 Egyházi és vallási á l l a p o t a múltban :

Katholicismus :

A győri püspökség és káptalan története. — Dr. Surányi Jánostól. . 610

A győri megyés püspökök névsora 617 A pannonhalmi apátok, főapátok stb. névsora 618

Lovagrendek és kolostorok története 619 A győri két protest, egyház története. — Karsay Sándortól és Lisz­

kay Józseftől 626 A győri izraelita hitközség története. — Wotticz Károlytól . . . . 630

Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. — Dr.

Röszler Istvántól 363 Helyrajzok. — Fehér Ipolytól.

Gyór . . . . , 649

Pannonhalma 659 Hédervár 670

ELSŐ RÉSZ.

TERMÉSZETI VISZONYOK.

Oyo'rmpgye és város egyet, leírása 1

1. Földrajzi ismertetés.

Fehér Ipoly tói.

Adatok és kutí'orrások a megye földrajzához.

H a á t a l á b a n alapos azon panasz, miszerint m i n d e k k o r á i g nem b í r ­ j u k h a z á n k t e r m é s z e t i viszonyainak oly részletesen b e h a t ó i s m e r t e t é s é t , a milyen azt sokoldalú érdekességeinél fogva m é l t á n m e g i l l e t n é : u g y fájdalommal k e l l bevalhmunk irodalmunk m e d d ő s é g é t akkor, ha egyes vidékek, kisebb t e r ü l e t e k , m e g y é k t ü z e t e s l e í r á s á r ó l van szó. H a z á n k egész h a l m a z á t t á r j a fel a t e r m é s z e t i é r d e k e s s é g e k n e k , s a t e r m é s z e t ­ b ú v á r o k e nagy v á l a s z t é k ú r a k t á r b ó l elsőben is azon pontokat szemelték k i t a n u l m á n y a i k t á r g y a i v á , melyek r e n d k í v ü l i feltünoségök folytán ugy szólván e l u t a s í t h a t l a n u l k ö v e t e l t é k a t ü z e t e s á t k u t a t á s t , m ó l t a t á s t . A K á r p á t o k n a k félkörben fűződő láncolata, E r d é l y bérces talaja száz meg száz oly anyaggal k í n á l k o z i k , mely a t e r m é s z e t b ú v á r m u n k á s s á g á t édesebbnél édesebb g y ü m ö l c s ö k k e l kecsegteti. I l y v á l a s z t é k o s s á g mellett alig lehet csodálni, ha azon v i d é k e k , melyeknek a t e r m é s z e t é r d e k e s s é ­ geiből s z e r é n y e b b rész j u t o t t , s melyek a b ú v á r k o d á s n a k kevésbé h á l á s ­ t a l a j á t képezik, — ha ezek alig vagy csak elvétve akadnak oly kézre, mely őket á t k u t a s s a , ismertesse.

S épen ezek közé tartozik G y ő r m e g y e is, melyet a t e r m é s z e t szintén m o s t o h á b b osztalékban r é s z e s í t e t t ; de h a b á r nem versenyezhet is é r d e k e s s é g t e k i n t e t é b e n h a z á n k t ö b b m e g y é j é v e l , a z é r t m é g sem annyira m e d d ő , hogy t a n u l m á n y o z á s a teljesen h á l á t l a n maradna. H a egyes tekintetekben nem n y ú j t is valami r e n d k í v ü l i t , mely őt e g y é b v i d é k e k közöl kiváló pontra emelné : de b í r azon t ö b b o l d a l ú s á g g a l , mely kizárja az unalmas e g y h a n g ú s á g o t , bizonyos ü d e s é g e t kölcsönöz, mely a helyett hogy untatna, kellemesen szórakoztat, a helyett hogy fárasztana, élénkít.

A k a d t a k ugyan m u n k á s kezek, melyek nem szorítkoztak k i z á r ó l a g h a z á n k érdekesebb pontjainak i s m e r t e t é s é r e , de á t ö l e l t é k annak egész

1*

t e r j e d e l m é t . I l y egyetemes leírások bármily terjedelmesek legyenek is, egyes v i d é k e k n e k a r á n y l a g csekély t é r t szentelhetnek, főleg ha az anyagot az e g y e t e m e s s é g szempontjából dolgozzák fel. I l y m u n k á l a t o k a t alig s z á m í t h a t u n k a részletes m é l t a t á s k ú t f o r r á s a ! közé.

E m l í t h e t n é n k ugyan n é h á n y m ü v e t a 17-ik és 18-ik századból, melyek egészen t á g t e r j e d e l m ű keretbe foglalva n é m i l e g k u t f o r r á s o k u l v o l n á n a k t e k i n t h e t ő k a t e r m é s z e t i viszonyok i s m e r t e t é s é h e z . Azonban ezek jelenleg alig b í r n a k egyéb mint könyvészeti (bibliographiai) j e l e n t ő s é g g e l . A d a t a i k m í g egy részről i n k á b b a változékony k ü l s z i n r e vonatkoznak, s alig é r i n t i k a m a r a d a n d ó l é n y e g e t : addig m á s részről nincsenek is oly positiv alapokra fektetve, melyek h i t e l e s s é g e k e t bizto­

sítanák.

M e g b í z h a t ó források ez i r á n y b a n csakis a mult század vége felé és a jelen században kezdtek fakadozni. A földrajzi, hegyrajzi és vízrajzi i s m e r t e t é s h e z pontos mérések, h e l y h a t á r o z á s o k voltak szükségesek, és a nyert adatokat h ű t é r k é p e k b e n kellett feldolgozni. E t é n y e z ő k n e k n é l k ü l ö z h e t l e n szükségességét a m u l t század kezdte á t é r t e n i . S az első lökés i t t sem m a g á b ó l a célzott t á r g y b ó l indult k i , hanem k i v ü l r ő l j ö t t . M á r i a T e r é z i á n a k főleg a hétéves h á b o r ú b a n elég alkalma volt m e g g y ő z ő d n i arról, hogy a hadviselés sikerét egyebek k ö z ö t t a m e g b í z ­ h a t ó t é r k é p e k is föltételezik, melyek ismét csak alapos m é r é s e k n y o m á n s z e r k e s z t h e t ő k . E s z ü k s é g n e k érzete érlelte meg benne az e l h a t á r o z á s t , hogy b i r o d a l m á n a k f ö l m é r e t é s é t elrendelje, s ennek kivitelével a kato­

nai m é r n ö k k a r t megbízza. T á m o g a t t a e t e r v é t a t u d o m á n y o s v i l á g b a n épen azon időtájban keletkezett mozgalom, mely feladatául f ö l d ü n k alakjának, l a p u l t s á g á n a k és a d é l k ö r fokainak szabatos m e g h a t á o z á s á t í ü z t e k i .

Csaknem minden európai k o r m á n y vállalkozott egy vagy más délkör fokmérésére; igy M á r i a Terézia L i e s g a n i g j e s u i t á t , a bécsi csillagda i g a z g a t ó j á t bízta meg a fokmérés k e r e s z t ü l v i t e l é v e l , k i is 1769-ben a délkör-fokokat Bécstől Varasdig, n e m k ü l ö n b e n P é t e r v á r a d t ó l K i s t e l e k i g ( C s o n g r á d m e g y é b e n ) fölmérte. Ez u t ó b b i helyen t e t t m é r é ­ seinek k i i n d u l á s i p o n t j á u l P é t e r v á r a d egyik t o r n y á t vette fel, melyhez a t ö b b i helyeket viszonyította. Azonban bármily m e g b í z h a t ó k voltak legyen egyes adatai s az ezekből lehozott relativ m e g h a t á r o z á s o k : absolut ó r t é k r e m é g s e m emelkedhettek, mert Liesganig elmulasztotta a k i i n d u l á s i pontnak h e l y é t csillagászati uton tüzetesen m e g h a t á r o z n i ; ehhez j á r u l t t o v á b b á m ű s z e r e i n e k t ö k é l e t l e n s é g e ; e k ö r ü l m é n y e k b ő l k ö n n y e n é r t h e t ő , hogy Zach b á r ó 1803-ban á t v i z s g á l v á n Liesganig méréseit, h e l y h a t á r o ­ zásait, ezeket h i b á s a k n a k , hasznavehetleneknek t a l á l t a .

Ugyanezen idő tájban v é g e z t e k h a z á n k b a n hely h a t á r o z á s o k a t : M i k o V i n y i m é r n ö k , H e l l M i k s a jesuita, a bécsi c s i l l a g d á n a k hírneves igazgatója, valamint utódja T r i e s n e c k e r . H e l l u . i . 1776-ban m e g h í v á s t vett az egri csillagda berendezésére, m i célból M a g y a r o r s z á ­ gon á t u t a z t á b a n Pozsony, Pest, Buda s m é g n é h á n y helynek földrajzi fekvését m e g h a t á r o z t a .

A z e m l í t e t t t u d ó s o k á l t a l g y ű j t ö t t adatok azonban minden rend­

szer n é l k ü l i n k á b b szórványosan k é p v i s e l t e k egyes pontokat, s i g y h a z á n k egyetemes földrajzához vajmi csekély anyagot s z o l g á l t a t t a k , n é v s z e r i n t pedig G y ő r m e g y é t épen nem é r i n t e t t é k .

L i p s z k y ezredes v o l t az első, k i csillagászati észleletekre ala­

p í t o t t földrajzi h e l y h a t á r o z á s o k k a l nagyobb számban rendelkezett; ő u. i . M a g y a r o r s z á g t é r k é p é t a k a r v á n készíteni, t i s z t á n b e l á t t a , miszerint e célra elsőben is pontos h e l y h a t á r o z á s o k r a , m é r é s e k r e van szüksége.

A d a t a i t részben maga teremtette, részint B o g d a n i c h D á n i e l , a budai csillagda segédje által szerezte. Hatalmas l e n d ü l e t e t adott ez ü g y n e k S c h e d i u s magyar egyetemi t a n á r , k i is folyóiratával (Zeit­

schrift von und für U n g a r n ) h a z á n k földrajzi viszonyai i r á n t benn ugy mint a külföldön é r d e k l ő d é s t keltett. L i p s z k y és Schedius bold. eml.

J ó z s e f n á d o r közbenjárása folytán ő felségénél a császárnál kieszközöl­

ték, hoo-v Boo-danich csillao-ászati m e g h a t á r o z á s o k v é g e t t az országot beutazza.

A f á r a d h a t l a n férfiú 1798-ban december h ó b a n i n d u l t t u d o m á n y o s k ö r ú t j á r a , mely alkalommal absolut é r t é k ű h e l y h a t á r o z á s a i t lehető legnagyobb szabatossággal végezte.

1801 tavaszán tervezte m á s o d i k ú t j á t , de terve k e r e s z t ü l vitelében m e g a k a d á l v o z t a őt a h a l á l . A fiatal, lelkes t u d ó s ez évben sirba szállt.

E közben L i p s z k y e r n y e d e t l e n ü l dolgozott t é r k é p e összeállításán, m e l y n é l gondosan felhasznált minden m e g b í z h a t ó adatot; i g é n y b e vette Liesganig fokméréseit is, melyeket l e h e t ő l e g k i i g a z í t o t t ; k i t a r t ó szor­

g a l m á n a k azon eredménye lett, hogy t é r k é p e szerkesztésénél több m i n t 500 földrajzi helyhatározással rendelkezett. M ű v é t 1803 k e z d é v é s e t n i ; 1806—1808 első, •— 1833-ban pedig m á s o d i k k i a d á s b a n jelent meg t é r k é p e , melynek a t u d o m á n y t e k i n t é l y e i is legnagyobb elismeréssel adóztak.

L i p s z k y t é r k é p e n y o m á n ehhez hasonló m é r e t r e s z e r k e s z t e t t é k u t ó b b S c h e d i u s és B l a s c h n e k t é r k é p ö k e t , mely az előbbinél j ó v a l tökéletesebb, a mennyiben sokkal több földrajzi hely h a t á r o z á s r a van fektetve, és a hegyrajzi á r n y a l a t o k is élesebb v o n á s o k b a n vannak kifejezve.

G

A z e m l í t e t t egyetemes t é r k é p e k e n k i v ü l a m u l t század v é g é n (1793-tól 1800-ig) G r ö r ö g D e m e t e r az egyes m e g y é k t é r k é p e i t k ü l ö n lapokban á l l í t á k i . M ű v e á t a l á b a n véve elismeréssel t a l á l k o z o t t , főleg egyes m e g y é k kiválóan s i k e r ü l t e k , hol t . i . részletes m u n k á l a t o k , h e l y i fölmérések á l l t a k r e n d e l k e z é s é r e . De a r á n y l a g csak kevés megye s z o l g á l t a t h a t o t t saját t e r ü l e t é r ő l f ö l d m é r e t i adatokat. Igaz ugyan, hogy G ö r ö g az illető t é r k é p e k e t m e t s z e t é s előtt á t k ü l d t e saját m e g y é i k h e z á t v i z s g á l á s és j a v í t á s v é g e t t , azonban u g y l á t s z i k e felhívásnak nem fe­

leltek meg m i n d e n ü t t egész l e l k i i s m e r e t e s s é g g e l . I g y t ö r t é n h e t e t t , hogy G y ő r m e g y e t é r k é p e sem emelkedett a teljes h ű s é g m a g a s l a t á r a .

A z e d d i g i e k n é l sokkal rendszeresebb és biztosabb alapot nyert földrajzi t á j é k o z á s u n k 1806-ban, a m i d ő n is I . Ferenc császár a cs. k.

t á b o r k a r t u t a s í t o t t a az o s z t r á k birodalom újból eszközlött felmérésére.

A munka többszörös félbeszakítással ugyan, de lehető p o n t o s s á g g a l folyt 1850-ig, midőn annak f o l y t a t á s á t a k ü l ö n e célra felállított cs. k. kato­

nai földrajzi i n t é z e t vette á t , melynek m ű k ö d é s e jelenleg is foly, és nagy szabású m u n k á l a t á v a l r e m é l h e t ő l e g ez évtizedben teljesen elkészül.

A földrajzi i n t é z e t adatait m i g egyrészről az o s z t r á k - m a g y a r birodalom egyetemes t é r k é p é n e k szerkesztésére használja f e l , addig u g y a n a z o k b ó l egyes m e g y é k és v i d é k e k k ü l ö n t é r k é p e i t (Specialkarten) is kiállítja, melyek mindenkor az egyetemes t é r k é p m é r e t e i r e vannak fektetve. I g y bírjuk ez i n t é z e t t ő l G y ő r m e g y e t é r k é p é t (1869) n e m k ü l ö n ­ ben G y ő r v i d é k é n e k (Umgebung von Raab) t é r k é p i rajzát.

Valamint a földrajzi i n t é z e t k i a d v á n y a i t á t a l á b a n ugy névszerint m e g y é n k t é r k é p é t is k i v á l ó a n jellemzi az adatok p o n t o s s á g a és a k i á l l í t á s gondossága, finom e l e g a n t i á j a . F e l t a l á l j u k benne a domborzati rajz legpa­

r á n y i b b és h ű á r n y a l a t a i t , n e m k ü l ö n b e n az adriai tenger színétől vett m a g a s s á g m é r é s e k n e k bécsi ölekben kifejezett adatait. Szóval, a t é r k é p maga ú g y s z ó l v á n egész l e í r á s á t adja m e g y é n k vizszintes és függőleges t a g o s u l a t á n a k .

E t é r k é p v o l t t e h á t kiválóan egyike azoknak, melyek j e l e n ismer­

t e t é s ü n k fonalát v e z e t t é k . De k ö t e l e s s é g s z e r ű n e k tartom ez alkalommal felemlíteni azon szives készséget is, melylyel személyes m e g k e r e s é s e m r e a földrajzi intézet saját a d a t t á r á t e l ő t t e m m e g n y i t o t t a , és h á r o m s z ö g ­ m é r e t i adatait r e n d e l k e z é s e m r e b o c s á t o t t a .

M e g y é n k i l y m ű g o n d d a l k i á l l í t o t t részletes t é r k é p e ha nem is f ö ­ löslegessé, de l e g a l á b b n é l k ü l ö z h e t o v é teszi azon egyetemes t é r k é p e k e t , melyek hasonlókép m e g b i z h a t ó földrajzi hely h a t á r o z á s o k r a vannak fek­

tetve ; ilyenek az A l b r e c h t főherceg r e n d e l e t é r e kiadott : „ A d m i n i s t r a ­ tions- und Generalkarte des K ö n i g r e i c h s U n g a r n n e m k ü l ö n b e n a b e l -

é r t é k r e ugy m i n t k ü l c s i n r a e g y a r á n t k i t ű n ő S c h e d a-féle t é r k é p :

„ G e n e r a l k a r t e der oestr. Monarchie", melynek szerzője m i n t a t á b o r k a r tagja bőségben rendelkezett a szükséges adatokkal.

De saját erőink sem v o n t á k k i magukat azon terjedelmes munka a l ó l , melyet egy országnak föld-, hegy-, és vizrajzi i s m e r t e t é s e meg­

kíván.

A m a g y a r k i r á l y i é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g a hely­

t a r t ó t a n á c s r e n d e l e t é r e 1823-ban m e g k e z d é a D u n á n a k és á r t e r é n e k föl­

vételét ; e munka csakis h á r o m s z ö g t a n i hálózat alapján volt k i v i h e t ő ; m i é r t is az építészeti i g a z g a t ó s á g felhasználván az 1822-ig a katonai m é r ­ n ö k k a r á l t a l v é g z e t t m é r é s e k e t , az egész h á r o m s z ö g t a n i h á l ó z a t o t saját méréseivel e g é s z í t e t t e k i . E m u n k á l a t 24 évet vett i g é n y b e , s 1846-ban é r t véget. A z építészeti i g a z g a t ó s á g mérései t e r m é s z e t e s e n főleg a Duna m e n t é r e s z o r í t k o z t a k , s i g y ennek k e r e t é b e G y ő r m e g y e is beleesett ; u t ó b b azonban a többi főfolyók szintén bevonattak a h á l ó ­ zat körébe.

A z i g y g y ű j t ö t t a d a t o k b ó l jelent meg G y ő r m e g y e á t n é z e t i t é r k é p e 1870-ben a magy. k i r . á l l a m n y o m d a k i a d á s á b a n . E t é r k é p e t n é m i l e g módosítva, kibővítve csatoltuk jelen m ű mellé. A t é r k é p m é r e t e , a r á n y a megegyez a cs. k. katonai földrajzi intézet t é r k é p é v e l ; ( 1 bécsi h ü v e l y k

= 2000° — Vginfd; vagyis 1 : 144000.) a m a g a s s á g m é r é s e k e r e d m é n y e i m i n d k e t t ő n bécsi ölekben vannak kifejezve és pedig az adriai tenger felszínétől, csakhogy m í g a földrajzi intézet t é r k é p e a m a g a s s á g o k a t kerek számokban adja, addig saját t é r k é p ü n k a szükséges tizedes számokat is mellékli.

Igaz ugyan, hogy mellékelt t é r k é p ü n k r ő l h i á n y z i k a domborzati rajz, névszerint a hegyek k i t ü n t e t é s e . De pótolja e h i á n y t a barna ( e r d ő ) és piros (szőlő) színezés, a mennyiben t. i . m e g y é n k függőleges kiemel­

kedéseit, hegyeit kevés k i v é t e l l e l m i n d e n ü t t e r d ő k és szőlők b o r í t j á k , s azon h á r m a s hegycsoport, mely a megye déli részét e g y m á s s a l p á r h u ­ zamos i r á n y b a n h a s í t j a : épen az e r d ő és szőlő színezéssel világosan van jelezve. M e g y é n k e g y é b részein j e l e n t é k e n y emelkedéssel ugy sem

t a l á l k o z u n k .

Ö r ö m m e l j e l z ü n k ez alkalommal egy t é r k é p e t , mely jelenleg van a k á t . földrajzi intézet sajtója alatt, s melyet Ruzsicska J . f ő h a d n a g y a 19-ik sorezredben — készít. E m ű k i m e r í t ő részletességgel t ü n t e t i föl m e g y é n k t e r ü l e t i és domborzati viszonyait és pedig 15 íven, melyből 8 ív m á r i s megjelent. A t é r k é p a t á b o r k a r és a kataster eddigi méréseit az utolsó adatig m i n d m a g á b a zárja, ehhez j á r u l n a k m a g á n a k a szerzőnek személyesen g y ű j t ö t t adatai ; a k i á l l í t á s p o n t o s s á g á r ó l eléggé kezeske-

d i k a földrajzi intézet ismeretes k i t ű n ő sajtója ; ugy hogy csak őszinte örömmel ü d v ö z ö l h e t j ü k ^tí m ü v e t , mely valóban r i t k í t j a p á r j á t . M e g ­ e m l í t j ü k m é g m e g y é n k azon t é r k é p é t , melyet H e g e d ű s S á n d o r cs. k.

megyei építész és m é r n ö k 1855-ben k é s z í t e t t , és pedig elég csínnal és p o n t o s s á g g a l . E t é r k é p azonban jelenleg é r t é k é t vesztette annyiban, a mennyiben az 50-es évek p o l i t i k a i felosztására van fektetve, a m i d ő n t. i . a megye éjszaki h a t á r s z é l é t a N.-Duna képezte, és a Duna b a l p a r t j á n eső Csilizköz azon időben K o m á r o m m e g y é b e volt kebelezve ; e rész t e h á t teljesen h i á n y z i k a t é r k é p r ő l .

J e l e z t ü k azon k u t f o r r á s o k a t , melyek a szükséges adatokat r é s z i n t elszórva, részint szemléleti alakba — t é r k é p b e öntve t a r t a l m a z z á k . Nem szabad azonban elhallgatnunk azon dus forrást sem, mely h a z á n k t e r m é ­ szeti viszonyainak á t k u t a t h a t ó a d a t t á r á t ú g y s z ó l v á n teljesen k i m e r í ­ tette, s i g y megvetette a l a p j á t azon l e h e t ő s é g n e k , miszerint h a z á n k n a k t e r m é s z e t i szempontból r e n d k í v ü l é r d e k e s viszonyait i s m e r t e s s ü k . E jeles m ű Hunfalvy J á n o s n a k : „ A magyar birodalom természeti viszo­

nyainak l e i r á s a " cimü terjedelmes m u n k á j a , melynek m e g y é n k r e vonat­

kozó a d a t g y ű j t e m é n y é t j e l e n i s m e r t e t é s ü n k b e n teljes mérvben é r t é k e ­ s í t e t t ü k .

De e mellett feldolgoztuk azon részletes adatokat is, melyeknek b i r t o k á b a egyesek szívességéből m a g á n u t ó n j u t o t t u n k . K ö t e l e s s é g ü n k ­ nek ismerjük a

forrásokat

A megye földrajzi fekvése.

O y őrinegye M a g y a r o r s z á g d é l n y u g o t i részén fekszik, és pedig leg­

nagyobb ( k ö r ü l b e l ü l ^{1 0}/ n ) részben a Nagy Duna j o b b p a r t j á n , m i g csekély ( k ö r ü l b e l ü l ¹/^u) része — Csilizköz — a fejedelmi folyó b a l p a r t j á n t e r ü l el. F ö l d r a j z i fekvését i l l e t ő l e g a cs. k. katonai földrajzi i n t é z e t t é r k é p e szerint *) a F e r r ó t ó l s z á m í t o t t keleti h o s s z ú s á g n a k 34° 55' és 35° 36' közé, — és az éjszaki szélességnek 47° 25' és 47° 53' közé esik. E sze­

r i n t kiterjedése hosszúságban (vagyis n y u g o t t ó l kelet felé) 4 1 ' , széles­

ségben pedig (vagyis déltől éjszak felé 28' ; vagy osztrák p o s t a m é r f ö l d e k ­ ben kifejezve, hosszúsága 6*8 és szélessége ugyanannyi mérföl­

det tesz.

A percekben kifejezett hosszússágnak és szélességnek ezen á t s z á ­ m í t á s á t mérföldekre k ö n n y e n eszközölhetjük azon kulcs segélyével, me-

*) Megjegyzendő, hog}" az átalában érintendő földrajzi adatok, ha forrásuk megnevezve nincs, mindenkor a kat. földrajzi intézet térképére vonatkoznak.

lyet a m a g y a r o r s z á g i építészeti i g a z g a t ó s á g saját hosszméréseinek fokokra és percekre v á l t o z t a t á s á n á l , á t s z á m í t á s á n á l m e g á l l a p í t o t t és h a s z n á l t . E kulcs szerint u . i .

egy fok, perc, mperc egy fok, perc, mperc hosszúságra esik bécsi öl : szélességre esik bécsi öl : a 47 szél. fok alatt : 4 0 , 1 9 0 .^{3 6} — 669..., — 1 1 .^{1 6} 5 8 , 6 1 4 .^{1 5 4} — 796.⁹ — 1 6 .^{2 8} a 48 „ „ „ : 3 9 , 4 3 6 .2 a — 6 5 7 .2 7 — 1 0 .9 5 58,6 3 2 .7 6 8 — 9 7 7 .2 1 2— 1 6 .2 9

és i g y 47 ¹/² szél. fok alatt, mely alá m e g y é n k átlag-fekvése esik, k ö z é p ­ számítással :

1 hossz, fok = 39,813.^{2 n} b. öl ; 1 h. perc — 6 6 3 .^{5 5} öl; 1 h. mperc = 11.⁶ öl.

1 szél. fok — ö 8 , 6 2 3 .5 1 1 b. öl ; 1 sz. p e r c = 977.5 f i öl; 1 sz. mperc = 1 6 .3 8 5 öl.

E kulcs valóban a fönnebb jelzett e r e d m é n y r e vezet.

A megye legszélsőbb pontjait a következő helyek képezik : éjszakról P a t á s : 4 7 ° 5 2 . / éjsz. sz. 3 5 ° 19' kel. hossz, délről A l s ó - P e n y v á d : 4 7 ° 25.'/ „ 3 5 ° 5.,' „ keletről R é t a l a p : 4 7 ° 3 6 . / „ 3 5 ° 35' „ nyugotról K a p i : 47^{1 1} 42.,' „ 3 4 ° 5 6 . / „ E szélső pontok t á v o l s á g a tesz:

P a t á s és A l s ó - P e n y v á d között : 6.95 midet, R é t a l a p é s K a p i között : 6.5 mfdet.

Mindezen adatok m á r i s e l é g g é j e l z i k m e g y é n k m e g l e h e t ő s e n sza­

bályos a l a k z a t á t , mely — h a b á r csak megközelítőleg — lehetővé teszi a megye közép d é l k ö r é n e k és p á r h u z a m o s körének kijelelését. H a u. i . a keleti hosszúság szélső pontjainak t á v o l á t felezzük, középhosszuság g y a n á n t 3 5 ° 1 5 . / kapunk, mely ponton á t f e k t e t e t t d é l k ö r a k ö v e t k e z ő helyeken és h a t á r o k o n vonul át : n y á r a d i h a t á r . L a d a m é r és Z á m o l y t ó l keletre, P i n n y é d , G y i r m ó t h t ó l , Szemerétől keletre F e l - P é c nyugoti tövén át. H a s o n l ó k é p találjuk a középszélességet: 4 7 ° 39', melyen á t f e k t e t e t t p á r h u z a m o s (szélességi) kör E n e s é t éjszakról é r i n t i , I k r é n y e n , K i s - M e g y e r e n , Ö r k é n y e n és Bőnyön vonul k e r e s z t ü l . E középszélességi és hosszúsági körök G y ő r város t e r ű i é n , illetőleg h a t á r á b a n a R á b a — parti szállások — és G y i r m ó t h között vágják e g y m á s t : e pont képezi t e h á t k ö r ü l b e l ü l a megye földrajzi középpontját.

H a m e g y é n k közép délkörét a földgömbön v é g i g kisérjük, az a következő pontokon halad á t : éjszak felé indulva Morvaországon, S z i l é z i á n , Poroszországon — névszerint Posenen és P o m e r á n i á n át a keleti tengerbe, innen S v é d o r s z á g keleti oldalát hosszában átszelve, az éjszaki jeges tengerbe, Spitzberg sziget keleti oldala mellett elhaladva az éjszaki sarknak t a r t ; innen E.-Amerika nyugoti oldalát súrolva, á t ­ szeli az éjszaki és déli csendes tengert, A f r i k a déli csúcsán épen a J ó - r e m é n y foka mellett fölemelkedik, A f r i k á t egész hosszában á t h a s í t v a ,

Tripolison k e r e s z t ü l lép a földközi tengerbe, majd D é l - O l a s z o r s z á g k e l e t i n y u j t v á n y á t és az

adriai

H a s o n l ó k ö r u t a t t e h e t ü n k m e g y é n k középszélességi körén , m i ­ közben a k ö v e t k e z ő pontokat é r i n t j ü k : nyugot felé indulva Stájerország éjszaki, Bajorország déli részén á t h a l a d v a , a bodeni t ó érintésével F r a n ­ ciaországot szeli á t , majd az atlanti óceánon á t É . - A m e r i k á b a , névsze- r i n t az E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a l é p ; innen az éjszaki csendes tengeren á t Á z s i á b a j ő , és Chimin, T a t á r o r s z á g o n , B e s s a r á b i á n és M o l d v á n k e r e s z t ü l t é r vissza.

M í g G y ő r m e g y e földrajzi fekvését nem közvetlen m e g h a t á r o z á s o k , hanem csakis t é r k é p i hálózat n y o m á n adhatjuk : addig egyes pont­

j a i r ó l igen is birunk közvetlen földrajzi m e g h a t á r o z á s o k a t felmu­

t a t n i . I g y e m l í t ő k , miszerint L i p s z k y h a z á n k b a n k ö r ü l b e l ü l 500 h e l y s é g n e k ismerte földrajzi fekvését, melyeknek j e g y z é k é t a „Con- spectus Generalis"-ban tette közzé ; u g y a n é j e g y z é k megjelent Zach

„ M o n a t l i c h e Correspondenz" cimü folyóiratában. E j e g y z é k b e n ta­

l á l j u k m e g y é n k több p o n t j á t is. K i v á l ó súlyt fektetett a földrajzi m e g h a t á r o z á s o k r a a cs. k. t á b o r k a r , mely is háromoszögméréseit csillagá­

szati m e g h a t á r o z á s o k k a l kapcsolta össze. E m u n k á l a t o k a t m e g y é n k b e n P a s q u i c h, a budai csillagda igazgatója és A u g u s t i n v é g e z t é k . N é v s z e r i n t az első 1807-ben *) h a t á r o z t a meg G y ő r földrajzi szélességét ; a hosszússágot pedig A u g u s t i n h a t á r o z t a meg 1808-ban a bécsi Szt.-Ist- v á n t o r o n y t ó l , mely is a h á r o m s z ö g t a n i fölvétel k i i n d u l á s i p o n t j á u l szol­

g á l t . Ez u t ó b b i m e g h a t á r o z á s tüzjelek á l t a l t ö r t é n t april 29-én és 3 0 - á n reggel és este. A Pozsony közelében lévő hundsheimi hegyen u . i . lőport lobbantottak fel, melynek lángja a bécsi egyetem csillagdájából ugy, mint a győri t ű z t o r o n y b ó l e g y a r á n t l á t h a t ó volt. A m e g h a t á r o z á s e r e d m é n y é t alább adjuk rovatos összeállitásban.

K ü l ö n ö s figyelmet szentelt a t á b o r k a r m e g y é n k n é h á n y p o n t j á n a k 1810-ben, a m i d ő n M a g y a r o r s z á g r a nézve egy h á r o m s z ö g m é r e t i alapvo­

n a l i ( T r i g o n . Basis) G y ő r m e g y e t e r ü l e t é n j e l e l t k i ; erről u t ó b b m é g lesz alkalmunk bővebben szólni. **)

A z építészeti i g a z g a t ó s á g n a k hasonlókép több földrajzi m e g h a t á ­ rozást k ö s z ö n ü n k . M u n k á l a t a i ugyan közvetlenül arra szorítkoztak,

*) Hunfalvy, I . 22.

**) Mint a kat. földrajzi intézettől értesültem, már is tervben van Magyar­

ország háromszögtani uj fölvétele, mely alkalomból a nyuli Magas-hegy csúcsa van kiszemelve alappontnak, s ez okból földrajzi fekvése csillagászatilag lesz pontosan meghatározva.

liogy a h á r o m s z ö g m é r e t i hálózat pontjainak t á v o l s á g á t a budai csillagda délkörétől és szélességi körétől bécsi ölekben m e g h a t á r o z t a ; az i g y nyert adatokat azonban Valland épitészeti felügyelő fokokra és percekre is á t s z á m í t o t t a , s ez á l t a l az illető pontok földrajzi fekvését k ö n n y e b b e n feltalálhatóvá tette. Amennyiben az adatok r e n d e l k e z é s ü n k r e állnak, közölni fogjuk az eredeti m e g h a t á r o z á s o k a t ugy, mint ezeknek á t s z á ­ m í t á s a i t .

Mielőtt azonban ezt tennők, szükségesnek tartjuk megjegyezni, miszerint az á t s z á m í t á s n á l a budai sz.-gellérthegvi csillagda fekvésének azon meghatározása v é t e t e t t fel alapul, melyet a cs. k. katonai m é r ­ nökök ujabb időben tettek; e szerint ugyanis az említett csillagda F e r r ó d é l k ö r é t ő l 36° 42' 5 3 .^{1 8 5}" hosszúsággal és 47° 29' 1 5 .^{9 7}" szélességgel bír. K u l c s g y a n á n t pedig azon a r á n y szolgált, melyet m á r e cikk elején az egész megye földrajzi kiterjedésének m e g á l l a p í t á s á n á l j e l e z t ü n k és alkalmazásba is v e t t ü n k .

Nem akarjuk állítani, hogy ezen á t s z á m í t á s o k m i n d a pontosság t ú l s z á r n y a l h a t l a n m a g a s l a t á n állnak, de m e g e n g e d h e t ő h i b á i k m i n ­ denesetre igen csekélyek, s n a g y r é s z t csakis a mpercekre szorítkoznak.

A m e g h a t á r o z á s o k atillában vagy a helységek tornyaira vagy a magaslatokon felállított h á r o m s z ö g m é r e t i g ú l á k r a (Pyramis) vonatkoz­

nak. A z adatokat n a g y r é s z t Hunfalvy m u n k á j á b ó l (1.38.) kölcsönöztem;

de felvettem j e g y z é k e m b e oly helyeket is, melyeknek fekvését csupán a földrajzi intézet pontos t é r k é p e n y o m á n h a t á r o z t a m meg. Nem i g é n y e l ugyan e mód feltétlen bizalmat egész az utolsó percig, de némi t á j é k o ­ zást, sőt gyakorlati a l k a l m a z h a t ó s á g o t mégis nyújt. E helyeket : k a t . t é r k é p megnevezéssel, a többieket a m e g h a t á r o z ó k neveivel jeleltem.

H e l y n é v Keleti hosszúság Ferrótól Éjs

«

i. szélesség Meghatározó

Abda . . . 3 5u 13' 1 8 . " ,² 4 7 ° 42' 8 . " « épit. igazgat.

Asszonyik . . . . 35 29 1 8 . " ,²

47 30 kat. térkép.

35 10 1 2 .^{2 ; !} 47 50 43.48 épit. igazgat.

Bajcs (Nagy) . . . 35 21 8- 6 9 47 4G _{2 ° - 3 8} épit. igazg.

19 58.,. 47 50 _21-54 épit. igazg.

Bácsa 35 19 10.⁴⁰ 47 44 _19-56 épit. igazg.

35 29 30 47 32 kat. térkép.

B ö n y (gúla) . . . . 35 33 _28-05 47 39 _39-325 táborkar.

35 9 55.gr) 47 41 4 2 .^{3 2} épit. igazg.

35 17 47 38 kat. térkép.

Dunaszegh . . . . 35 12 3 2 .6 2 47 46 4 9 .^{2 2} épit. igazg.

Duna Szt. P á l . . . 35 10 47 46 30 kat. térkép.

H e l y n é v Keleti hosszúság

Ferrótól Éjsz. szélesség Meghatározó Enese .

Écs (Nagy) F e l - P é c G ö n y ö Gyarmat Gyirmóth G y ö m ö r e Győr . G y ő r . G y ő r , tűztorony G y ő r , tűztorony Győr, tűztorony Győr, tűztorony Győr, tűztorony Győr, tűztorony Heese . . . . Hódervár H é d e r v á r Kajár .

K a p i . . . . Kecskemét puszta Kis-Baráth . Kis-Megyer . Koroncó . K ó n y . . . . Magashegy (n.-bar

g ú l a ) . . . Malomsok ( U j ) Medve . . . Mezö-Eörs . Mindszent Mórichida N a g y - B a r á t h N y u l . . . . Örkény (gúla) . Öttevóny . Ö t t e v é n y - S z i g e t . Pannonhalma Pannonhalma P a t á s . . . .

áthi,

3 5 ° 5' ti . 47« 38' 30" kat. térkép.

30 23 30 47 33 30 kat. térkép.

35 16 47 31 30 kat. térkéug 35 26 2 0 .^{9 3} 47 44 _29-68 épit. ig<^H 35 9 30 47 28

kat.

H J F

35 14 30 47 38 kat. 1 Sej

35 14 47 30 kat. ml

16 28 47 41 15 LipszMII 35 16 30 47 41 27 LipszMflA 35 17 56 47 41 12 AugusWjk

— — — ^{47 41} Pasquicl^fi 35 Iß 47 41 K r e i l *)

35 17 56 47 41 1.4.9 táborkar

35 18 _1-975 47 41 _14-5,5 táborkar 35 17 43.0S 47 41 46-90 épit. igazg.

35 21 30 47 41 kat. térkép.

35 6 3 47 49 35 Lipszky 35 7 2 2 .8 5 47 50 37-^{7 5} épit. igazg.

35 15 47 29 30 kat. térkép.

34 56 30 47 42 30 kat. térkép.

35 27 _4-59 47 41 8.7, épit. igazg.

35 18 30 47 37 30 kat. térkép.

35 20 47 39 kat. térkép.

35 11 30 47 36 kat. térkép.

35 1 30 47 37 30 kat. térkép.

35 19 _35-665 47 34 44-88 táborkar 35 3 30 47 27 kat. térkép.

35 19 47 48 3 8 .^{2 4} épit. igazg.

35 33 47 34 kat. térkép.

35 30 47 35 kat. térkép.

35 5 47 31 30 kat. térkép.

35 19 47 36 30 kat. térkép.

35 21 30 47 35 30 kat. térkép.

35 27 _26-355 47 39 _4-02 táborkar 35 9 8.^{2 R} 47 44 _11-85 épit. igazg.

35 11 47 44 50 kat. térkép.

35 24 6 47 32 32 Lipszky 35 25 30 47 33 kat. térkép.

35 19 47 52 30 kat. térkép.

i

5

*) E meghatározást a bécsi cs. kii*, meteorológiai és földdelejességi intézet 1859-iki évkönyvéből kölcsönöztem.

H e l y n é v Keleti hosszúság

Ferro tói Meghatározó

P a t á s

P á z m á n d . . . . P é é r

R a d v á n y . . . . Ravazd . . . . R á b a - P a t o n a

R á b a Szt.-Mihály . R á r ó

Ságh

Ságh (gúla) . S á g h (déli alappont) Sövényház

Szemere . . . . Szt. I v á n . . . . S z e r e c s e n . . . . T á p . . . . Táp-Szt.-Miklós T é n y ö

T ó t h . . . . V á m o s

V é n e k Zámoly

3 5 ° 19' 2 0 .8 0"

35 27 2 5 .^{0 5} 30 40 30 54.«, 37.8., 20

0 30 35 27 35 21 35 25 35 9 3 5 5 35 9 35 25 35 25 35 35 35

30 2 14 35 24 35 13 35 30 35 31 35 18 35 10 35 18 35 25 30 30 4 9 .^{9 9} 24.,, 35 14 33.,

4 7 ° 57' 47 34 47 47 47

37 50 30 47 37 47 34 47 49 47 35 47 35 47 47 47

30 41 33 47 42 47 28 47 31 47 30 47 32 47 31 47 45 47 44 47 45

13., 3

30 30 30 30 3 0 .^{6 3} 30-055 11'825

30 10..7

20 30 4 0 .7 S • 51.48

4 . „

épit. igazg. ^{: ; ;}) épit. igazg.

kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, épit. igazg.

táborkar táborkar kat. térkép, kat. térkép, épit. igazg.

kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, kat. térkép, épit. igazg.

épit. igazg.

épit. igazg.

F ö n n e b b e m l í t ő k , miszerint az é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g eredeti m u n ­ k á l a t a az egyes h e l y e k f e k v é s é t nem fokokban, hanem h o s s z m é r t é k b e n a d j a é s pedig a b u d a i csillagda d é l k ö r é t ő l é s s z é l e s s é g i k ö r é t ő l . N e m t a r t j u k t e h á t é r d e k t e l e n n e k az eredeti f ö l v é t e l adatait b é c s i ö l e k b e n kifejezve s z i n t é n ide i g t a t n i . **)

T á v o l s á g a b u d a i

délkörtől nyugotra : széles, körtől éjszakra:

Abda , 5 8 , 8 7 9 .7 R 12,584.( 5 4

Á s v á n y 60,917.^{2 f i} 20,9 6 9 .^{5 7}

Baj cs ( N a g y ) . . . . 5 3 , 7 2 6 .^{I 0} 1 6 , 7 6 5 .^{n o}

Balony 5 4 , 5 0 7 .^{7 7} 2 0 , 6 1 2 .^{l ) 8}

B á c s a 5 4 , 6 9 3 . ,^{7 4} 1 4 , 7 1 6 .^{7 ( ) 4}

Börcs 6 1 , 0 9 5 .1 6 1 2 , 1 5 5 .8 l

*) Az ép. igazg. által adott ezen szélesség valószinüleg hibás, mert majdnem 5 perccel magasabbra teszi Patast, mint a kat. térkép, sőt mint a saját adataiból összeállított kataster-térkép.

**) Hunfalvy, I . 91 ; összevetve és némileg kiegészítve az orsz. háromszög­

méreti hivataltól nyert adatokkal.

T á v o l s á g a b u d a i

délkörtől nyugotra : széless. körtől éjszakra:

Dunaszegh 5 9 , 3 7 9 .0 9 17,154..2 0

Duna Szt.-Pál . . . . 6 1 , 1 0 3 .^{2 6 0} 1 7 , 5 7 9 .^{3 7 1}

G ö n y ő 50,304.",, 14,881.-,⁰

G y ő r . 55,9 7 8 .^{6 4 0} 1 2 , 2 1 7 . ,^{8 9}

Hédervár 6 2 , 7 7 2 .^{S 0} 2 0 , 8 7 6 .^{2 0}

Kecskemét puszta . . . 4 9 , 8 2 7 .^{3 6} 1 1 , 6 0 9 .^{4 9}

Medve 54,683.'1 6 1 1 8 , 9 2 9 .7 5 5

Öttevény 6 1 , 6 1 8 .^{3 2 4} 1 4,5 8 3 .^{0 5 5} Patas 54,9 0 7 .^{9 3 9} 2 3,2 1 5 .^{5 0 9}

P é é r 4 9 , 5 9 3 .^{1 7 0} 7,771.-^{) S 6}

P é é r (gúla) 50,4 8 7 .^{6 9 3} 6,9 3 6 .^{3 9 9}

Szt.-Iván 5 1 , 8 4 9 .^{3 6 a} 1 2 , 6 0 9 .^{s 8 5} V á m o s 5 5 , 2 4 5 .^{t ; 2} 1 6 , 0 3 8 .^{7 5} V é n e k 50,9 2 8 .^{0 0} 1 5,2 3 6 .^{d 0}

Zámoly 5 8 , 0 5 6 .^{G Ï 0} 15,449.^3

A megye határai, alakja, kiterjedése és felosztása. *)

G y ő r m e g y é t öt szomszédos megye zárja k ö r ü l , n é v s z e r i n t : E K . - r ő l K o m á r o m , K . - r ő l K o m á r o m és V e s z p r é m , D.-ről k i z á r ó l a g V e s z p r é m , N y . - r ó l Soprony és Mosony, E N y . - r ó l és E.-ról Pozsony.

T e r m é s z e t e s h a t á r a i t képezik E K . - r ő l a Csiliz-folyó, E.-ról a Nagy- Duna, N y . - r ó l a R á b a , majd a R á b c a és a K i s - D u n a .

H a t á r v o n a l á t kijelölendők, induljunk k i legmagasabb éjszaki p o n t j á t ó l — P a t a s t ó l , m e l y t ő l kezdve D . felé egész S z ő g y é i g a Csiliz képezi a megye h a t á r á t (körülbelől 11 ezer ölre), hol is e folyó a Nagy- D u n á b a szakad. P a t a s t ó l elsőben K . felé kanyarog a h a t á r , de n e m s o k á r a D K . i r á n y t vesz és Izsap k o m á r o m m e g y e i h e l y s é g mellett elhaladva, egy épszögü kanyarulattal egyenesen D . felé tart, s ez i r á n y b a n Szögyénél a N . - D u n á v a l t a l á l k o z i k .

Innen kezdve K . i r á n y b a n e folyó képezi h a t á r á t (körülbelől 7 ezer ölre), de G ö n y ő alatt m á r elhagyja a fejedelmi folyót és a k o m á r o m ­ megyei K . - K e s z i n alul előbbi i r á n y á v a l derékszöget képezve, h a t á r o ­ zottan D.-nek tart, és pedig Ü r e g - S z e n t - J á n o s és B ő n y h a t á r a i t érintve, alig mutat némi csekély k a n y a r g á s t . B ő n y alatt csaknem d e r é k s z ö g alatt K . felé fordul, de csakhamar visszatér előbbi i r á n y á b a és R é t - a l a p , M e z ő - E ö r s mellett elhaladva, csúcsos beszögelléseket tesz.

V é g r e T á p - S z t . - M i k l ó s k ö r ü l , illetőleg B á n k és L á z i v e s z p r é m ­ megyei helységek között N y . i r á n y t ölt, miközben szintén megtartja

J'') Rövidség okáért az égtájakat csupán kezdőbetüjökkel jelelem: É, K , D, Ny.

yakori csúcsos beszögelléseit; i g y m i n d j á r t T á p - S z t . - M i k l ó s n á l é s Lsszonyfánál erősen bemélyed, m í g a k é t h e l y s é g között az asszonyfai íajornál Veszprérnmegyébe domborodik. Asszonyfától félköralakban ágja á t a h á r m a s — t a r j á n i erdőt, s ennek ny. oldalán erős beszö-

;ellést képezvén, áthasítja a p á t k a i v ö l g y e t és a sokorói hegycsoport ,lsó n y u j t v á n y á t — a H a r a n g o z ó t ; ettől félkörös kanyarulatokban Liovász-Patona ( V e s z p r é m m . ) fölött elhaladva, Szerecsent m e g k e r ü l v e , T y a r m a t n á l mély öblöt vet, és ujolag egy nagy félkört k e r í t v e , Ó - M a - omsoknál t a l á l k o z i k a Vas- ós S o p r o n y m e g y é t elkülönítő R á b a folyóval k ö r ü l b e l ő l 12 ezer öl hosszában), s ehhez simulva, h a t á r o z o t t a n é.

r á n y t vesz; csekély k a n y a r o d á s a i t leszámítva, meglehetős egyenesen tart K i s - B a b ó t h felé, miközben K . - A r p á s t , M ó r i c h i d á t és R á b a - S z e n t - Miklóst súrolja. K . - B a b ó t h és R á b a - S z t . - M i h á l y k ö z ö t t e l h a g y v á n a R á b á t , é n y . i r á n y t vesz, és a r á n y l a g csekély k a n y a r g á s s a l K ó n y é s Bödöge mellett eljut K a p i helységhez, mint a megye legszélső n y u g o t i pontjához.

I t t a R á b c á h o z csatlakozva (mintegy 12 ezer ölre) k í g y ó z i k K . felé, m i k ö z b e n R é t i t és S ö v é n y h á z á t é r i n t i . H u g o t h p u s z t á t ó l keletre ismét "elhagyja e folyót, és egy kanyarulattal ék. i r á n y b a n tart; majd a l é b é n y - s z t - m i k l ó s i c u k o r g y á r fölött E K . - r e fordulván, a mosonyi Duna­

ághoz ( K . - D u n á h o z ) simul, s ennek m e n t é b e n ( k ö r ü l - b e l ü l 7 ezer öl h o s s z ú s á g b a n ) é r i n t i D u n a - S z t - P á l t , Zsejke p u s z t á t és a mosonymegyei M é c s é r t . E h e l y s é g fölött elhagyja e folyót is, és N y . felé v e t e t t k i d o m - borodással m e g k e r ü l i H é d e r v á r t és a pozsonymegyei L i p ó t helység alatt a N.-Duna ágait, majd m a g á t a főfolyót is á t v á g v a s e közben a Duna­

á g a k szeszélyes k a n y a r g á s a i t utánozva, Nyarad mellett elhalad, és ék.

i r á n y b a n k i i n d u l á s i pontunknak — Patasnak t a r t .

A megye i m é n t rajzolt h a t á r v o n a l á n a k h o s s z á t csakis meg­

közelítőleg adhatjuk a kat. földr. intézet t é r k é p e valamint saját t é r k é ­ p ü n k n y o m á n , és pedig E K . - r ő l ( P a t a s t ó l S z ő g y é n á t K . - K e s z i i g ) 18 ezer ö l ; K - r ő l ( K . - K e s z i t ő l a táp-szt.-miklósi kanyarulatig) 21 ezer ö l ; D - r ő l (a t á p - s z t - m i k l ó s i k a n y a r u l a t t ó l Malomsokig) 35 ezer ö l ; N y . - r ó l ( M a l o m s o k t ó l — K a p i n á t — H é d e r v á r i g ) 50 ezer ö l ; s v é g r e E K - r ő l (Hódéi-vártól — Patasig) 20 ezer ö l ; s i g y az egész megye h a t á r v o n a l á n a k hossza megközelítőleg 144 ezer ölet, vagyis 38 mfdet tesz, melyből a folyók á l t a l k é p e z e t t természetes h a t á r r a mintegy 49 ezer öl vagyis 12 mfd esik.

A megye a l a k j a , k ü l s z a b á s a — nem ugyan egyes részleteiben — de egészben véve meglehetős szabályosságot mutat; keleti és déli olda­

l á t csúcsos k i - és beszöggelések jellemzik, D N y . elég sima m e n e t ű , m í g

l e

É . és E K . körvonalú örökös t e k e r v é n y e k b e n kanyarog, és a megye ezen o l d a l á n a k fodros alakot kölcsönöz; e kígyózó vonalakat t e r m é s z e t e s h a t á r a i n a k : a Rábca, N . - és K . - D u n a és a Csiliz-folyók szeszélyes kanyar­

g á s a i n a k köszöni.

A l a k j á t tekintve a megye k é t e g y m á s fölött álló négyszöget k é p e z ; az alsó nagyobb négyszög sarkai: G ö n y ő , T á p - S z t - M i k l ó s , Malomsok és K a p i . E négyszög fölött áll a m á s i k kisebb, melynek n é g y s a r k á t : V é n e k , Ö t t e v é n y , H é d e r v á r és P a t á s képezik. M i n d k é t négyszög- szabályos földrajzi fekvéssel bir, a mennyiben oldalaik — eltekintve a k a n y a r u l a t o k t ó l — m e g l e h e t ő s h a t á r o z o t t a n a n é g y fő égtáj felé néznek.

A négyszögek csúcsait egyenes vonalokkal összekötve, megkapjuk az oldalok átlagos hosszár, és pedig a gönyői és t á p - s z t - m i k l ó s i csúcs k ö z ö t t : 4 mfd, T á p - S z e n t - M i k l ó s és Malomsok között ismét 4 mfd., Malomsok és K a p i között 4 mfd, végre K a p i és G ö n y ő között 6 m f d ; a felső kisebb négyszög m i n d a n é g y oldala k ö r ü l b e l ü l 2 mfdet tesz. Mindez eléggé j e l z i a megye a l a k j á n a k m e g l e h e t ő s szabályos v o l t á t .

M e g y é n k n a g y s á g á r a b i r u n k ugyan adatokat m á r a m u l t század­

ból, a n é l k ü l azonban, hogy ezeket m e g b í z h a t ó k n a k t a r t h a t n á n k . I g y a m u l t század v é g é n Novotny „ S t a t i s t i c a Regni H u n g á r i á é " cimü m u n k á ­ j á b a n közli a m e g y é k kiterjedését, de elhallgatja a forrást, melyből ada­

tait m é r i t é ; ő G y ő r m e g y e kiterjedését 30 Q mfdre teszi; az 1772-ben behozott ú r b é r 28.^{1 6} Q mfdet mond; N é m e t h L á s z l ó e század elején a g y ő r i evang. gymnasium igazgatója G ö r ö g D . t é r k é p e n y o m á n 30 megye t e r ü l e t é t — k ö z t ü k G y ő r é t is k i s z á m í t o t t a * ) ; szerinte:

Csilizköz 1-80 • mfd.

Szigetköz 3'60 „ „ Tóköz . 5 - 0 „ „ Összesen . 1Q-4Ô Q mfd.

Pusztai járás 9*5 U mfd.

Sokoróaljai járás 7*96 „ „ A z egész megye . 27*86 Q mfd.

M e g b í z h a t ó m é r é s e k e t elsőben a t á b o r k a r kezdett végezni, midőn e század elején az osztrák birodalom fölméréséhez fogott. M á r fÖnnebb említők, miszerint ez alkalommal (1810-ben) épen m e g y é n k t e r ü l e t é r e esett egy h á r o m s z ö g m é r e t i alapvonal ( T r i g . Basis). E fontos vonal meg­

é r d e m l i , hogy t ü z e t e s e b b e n ismertessük.**)

A z alapvonal g y e n g é n elhajlik a dél-éjszaki i r á n y t ó l és pedig felső

*) Lásd: Schedius, Zeitschrift vön und für Ungarn.

**) A kat. földrajzi intézet »Topographische Beschreibung« cimü hiteles kézirati munkálata szerint.

vége kissé K . felé. Éjszaki végpontja (lásd a t é r k é p e n ) ¹/⁴ ó r á n y i r a fek­

szik B ő n y t ő l E K . felé; természetes talaj-magassága az adriai tenger szinétől 7 8 .^{3 0 5} b. 51; helyét m á r v á n y e m l é k k ő j e l e l i , melynek csak felső lapja l á t h a t ó ; a fölötte álló g ú l a 1858-ban é p ü l t . A déli v é g p o n t 200 lépésnyire fekszik É K . felé T á p - S z e n t - M i k l ó s helység utolsó házától ; talajmagassága 9 6 .^{5 3 7} b. ö l ; helyét vörös m á r v á n y o s z l o p j e l z i , mely fölött g ú l a áll. A z alapvonal középpontja M e z ő - E ő r s közelében fekszik E N y . felé, M i n d s z e n t t ő l pedig K . felé; talajmagassága 7 0 .^{8 6 6}.

A z alapvonal hosszát 1810. aug. 13. — oct. 22-ig h a t á r o z t á k meg egész pontossággal, és 9429.^{4 2 9} b. ölnek t a l á l t á k . 1815- vagy 16-ban a tudatlan nép kincset g y a n í t v a a déli v é g p o n t kőoszlopa alatt, ezt k i á s t a és helyéből k i m o z d í t o t t a ; visszatetette ugyan a t á b o r k a r az oszlopot, de a hely azonossága többé nem n y ú j t o t t teljes m e g b í z h a t ó s á g o t , és az egész alapvonal hosszát m á r csakis számítás á l t a l lehetett m e g h a t á ­ rozni, m i is 9429.^{2 1} b. Ölet adott.

Ezen h á r o m s z ö g m é r e t i alapvonal h á l ó z a t á n a k nevezetesebb pontjai m e g y é n k t e r ü l e t é n a következők :

Ö r k é n y , ¹/ⁱ ó r á n y i r a D N y . felé P . - Ö r k é n y t ő l ; ez lőn elfogadva a hálózat főpontjául ( N e t z p u n k t ) ; 1853-ban a kataster g ú l á t é p í t e t t föléje.

S i n a i h e g y , magaslat a bőnyi h a t á r b a n , e h e l y s é g t ő l ¹/ⁱ órányira E K . felé; a h á r o m s z ö g m é r e t i pont 800 ölre esik E . felé az alapvonal éjszaki v é g p o n t j á t ó l ; h e l y é t felirattal e l l á t o t t m á r v á n y k ő j e l e l i , mely fölé 1858-ban gúla é p ü l t .

S á g h a hasonnevű halom tetején ¹j<ⁱ ó r á n y i r a E N y . felé P á z m á n d t ó l , s ugyanannyira D N y . felé P é é r t ő l ; a vörös m á r v á n y — jelkövön i l y felirat á l l : Opera astron. T r i g o n . 1810; fölötte g ú l a emelkedik.

M e g y é n k h á r o m s z ö g m é r e t i alapvonalát G y ő r városon á t a F r a k n ó mellett kiemelkedő R o z á l i a k á p o l n á v a l kapcsolták össze, mely m á r a bécsi vonallal összeköttetésben állt.*)

A t á b o r k a r n a k háromszögmérései m e g y é n k D u n á n alul eső r é s z é t illetőleg be vannak fejezve, de közzétéve nincsenek; terv szerint 1877- ben k e r ü l a sor a h á t r a l é v ő részre (CsilizkÖzre).

A t á b o r k a r o n k i v ü l terjedelmes méréseket v é g z e t t m e g y é n k b e n m é g az építészeti i g a z g a t ó s á g a Duna á r t e r é n e k fölvétele a l k a l m á v a l , sőt ujabb időben (az 50-es években) is, midőn a kataster m e g y é n k b e n m ű k ö d ö t t .

M e g y é n k t e r ü l e t é t egyes irók m á s és más n a g y s á g r a szabják; i g y F é n y e s E l e k ( M a g y a r o r s z á g leirásában, 1847.) 2 8 .^{7 G 5} • midre, Galetti