• Nem Talált Eredményt

Adatok és kutí'orrások a megye földrajzához

H a á t a l á b a n alapos azon panasz, miszerint m i n d e k k o r á i g nem b í r ­ j u k h a z á n k t e r m é s z e t i viszonyainak oly részletesen b e h a t ó i s m e r t e t é s é t , a milyen azt sokoldalú érdekességeinél fogva m é l t á n m e g i l l e t n é : u g y fájdalommal k e l l bevalhmunk irodalmunk m e d d ő s é g é t akkor, ha egyes vidékek, kisebb t e r ü l e t e k , m e g y é k t ü z e t e s l e í r á s á r ó l van szó. H a z á n k egész h a l m a z á t t á r j a fel a t e r m é s z e t i é r d e k e s s é g e k n e k , s a t e r m é s z e t ­ b ú v á r o k e nagy v á l a s z t é k ú r a k t á r b ó l elsőben is azon pontokat szemelték k i t a n u l m á n y a i k t á r g y a i v á , melyek r e n d k í v ü l i feltünoségök folytán ugy szólván e l u t a s í t h a t l a n u l k ö v e t e l t é k a t ü z e t e s á t k u t a t á s t , m ó l t a t á s t . A K á r p á t o k n a k félkörben fűződő láncolata, E r d é l y bérces talaja száz meg száz oly anyaggal k í n á l k o z i k , mely a t e r m é s z e t b ú v á r m u n k á s s á g á t édesebbnél édesebb g y ü m ö l c s ö k k e l kecsegteti. I l y v á l a s z t é k o s s á g mellett alig lehet csodálni, ha azon v i d é k e k , melyeknek a t e r m é s z e t é r d e k e s s é ­ geiből s z e r é n y e b b rész j u t o t t , s melyek a b ú v á r k o d á s n a k kevésbé h á l á s ­ t a l a j á t képezik, — ha ezek alig vagy csak elvétve akadnak oly kézre, mely őket á t k u t a s s a , ismertesse.

S épen ezek közé tartozik G y ő r m e g y e is, melyet a t e r m é s z e t szintén m o s t o h á b b osztalékban r é s z e s í t e t t ; de h a b á r nem versenyezhet is é r d e k e s s é g t e k i n t e t é b e n h a z á n k t ö b b m e g y é j é v e l , a z é r t m é g sem annyira m e d d ő , hogy t a n u l m á n y o z á s a teljesen h á l á t l a n maradna. H a egyes tekintetekben nem n y ú j t is valami r e n d k í v ü l i t , mely őt e g y é b v i d é k e k közöl kiváló pontra emelné : de b í r azon t ö b b o l d a l ú s á g g a l , mely kizárja az unalmas e g y h a n g ú s á g o t , bizonyos ü d e s é g e t kölcsönöz, mely a helyett hogy untatna, kellemesen szórakoztat, a helyett hogy fárasztana, élénkít.

A k a d t a k ugyan m u n k á s kezek, melyek nem szorítkoztak k i z á r ó l a g h a z á n k érdekesebb pontjainak i s m e r t e t é s é r e , de á t ö l e l t é k annak egész

1*

t e r j e d e l m é t . I l y egyetemes leírások bármily terjedelmesek legyenek is, egyes v i d é k e k n e k a r á n y l a g csekély t é r t szentelhetnek, főleg ha az anyagot az e g y e t e m e s s é g szempontjából dolgozzák fel. I l y m u n k á l a t o k a t alig s z á m í t h a t u n k a részletes m é l t a t á s k ú t f o r r á s a ! közé.

E m l í t h e t n é n k ugyan n é h á n y m ü v e t a 17-ik és 18-ik századból, melyek egészen t á g t e r j e d e l m ű keretbe foglalva n é m i l e g k u t f o r r á s o k u l v o l n á n a k t e k i n t h e t ő k a t e r m é s z e t i viszonyok i s m e r t e t é s é h e z . Azonban ezek jelenleg alig b í r n a k egyéb mint könyvészeti (bibliographiai) j e l e n t ő s é g g e l . A d a t a i k m í g egy részről i n k á b b a változékony k ü l s z i n r e vonatkoznak, s alig é r i n t i k a m a r a d a n d ó l é n y e g e t : addig m á s részről nincsenek is oly positiv alapokra fektetve, melyek h i t e l e s s é g e k e t bizto­

sítanák.

M e g b í z h a t ó források ez i r á n y b a n csakis a mult század vége felé és a jelen században kezdtek fakadozni. A földrajzi, hegyrajzi és vízrajzi i s m e r t e t é s h e z pontos mérések, h e l y h a t á r o z á s o k voltak szükségesek, és a nyert adatokat h ű t é r k é p e k b e n kellett feldolgozni. E t é n y e z ő k n e k n é l k ü l ö z h e t l e n szükségességét a m u l t század kezdte á t é r t e n i . S az első lökés i t t sem m a g á b ó l a célzott t á r g y b ó l indult k i , hanem k i v ü l r ő l j ö t t . M á r i a T e r é z i á n a k főleg a hétéves h á b o r ú b a n elég alkalma volt m e g g y ő z ő d n i arról, hogy a hadviselés sikerét egyebek k ö z ö t t a m e g b í z ­ h a t ó t é r k é p e k is föltételezik, melyek ismét csak alapos m é r é s e k n y o m á n s z e r k e s z t h e t ő k . E s z ü k s é g n e k érzete érlelte meg benne az e l h a t á r o z á s t , hogy b i r o d a l m á n a k f ö l m é r e t é s é t elrendelje, s ennek kivitelével a kato­

nai m é r n ö k k a r t megbízza. T á m o g a t t a e t e r v é t a t u d o m á n y o s v i l á g b a n épen azon időtájban keletkezett mozgalom, mely feladatául f ö l d ü n k alakjának, l a p u l t s á g á n a k és a d é l k ö r fokainak szabatos m e g h a t á o z á s á t í ü z t e k i .

Csaknem minden európai k o r m á n y vállalkozott egy vagy más délkör fokmérésére; igy M á r i a Terézia L i e s g a n i g j e s u i t á t , a bécsi csillagda i g a z g a t ó j á t bízta meg a fokmérés k e r e s z t ü l v i t e l é v e l , k i is 1769-ben a délkör-fokokat Bécstől Varasdig, n e m k ü l ö n b e n P é t e r v á r a d t ó l K i s t e l e k i g ( C s o n g r á d m e g y é b e n ) fölmérte. Ez u t ó b b i helyen t e t t m é r é ­ seinek k i i n d u l á s i p o n t j á u l P é t e r v á r a d egyik t o r n y á t vette fel, melyhez a t ö b b i helyeket viszonyította. Azonban bármily m e g b í z h a t ó k voltak legyen egyes adatai s az ezekből lehozott relativ m e g h a t á r o z á s o k : absolut ó r t é k r e m é g s e m emelkedhettek, mert Liesganig elmulasztotta a k i i n d u l á s i pontnak h e l y é t csillagászati uton tüzetesen m e g h a t á r o z n i ; ehhez j á r u l t t o v á b b á m ű s z e r e i n e k t ö k é l e t l e n s é g e ; e k ö r ü l m é n y e k b ő l k ö n n y e n é r t h e t ő , hogy Zach b á r ó 1803-ban á t v i z s g á l v á n Liesganig méréseit, h e l y h a t á r o ­ zásait, ezeket h i b á s a k n a k , hasznavehetleneknek t a l á l t a .

Ugyanezen idő tájban v é g e z t e k h a z á n k b a n hely h a t á r o z á s o k a t : M i k o V i n y i m é r n ö k , H e l l M i k s a jesuita, a bécsi c s i l l a g d á n a k hírneves igazgatója, valamint utódja T r i e s n e c k e r . H e l l u . i . 1776-ban m e g h í v á s t vett az egri csillagda berendezésére, m i célból M a g y a r o r s z á ­ gon á t u t a z t á b a n Pozsony, Pest, Buda s m é g n é h á n y helynek földrajzi fekvését m e g h a t á r o z t a .

A z e m l í t e t t t u d ó s o k á l t a l g y ű j t ö t t adatok azonban minden rend­

szer n é l k ü l i n k á b b szórványosan k é p v i s e l t e k egyes pontokat, s i g y h a z á n k egyetemes földrajzához vajmi csekély anyagot s z o l g á l t a t t a k , n é v s z e r i n t pedig G y ő r m e g y é t épen nem é r i n t e t t é k .

L i p s z k y ezredes v o l t az első, k i csillagászati észleletekre ala­

p í t o t t földrajzi h e l y h a t á r o z á s o k k a l nagyobb számban rendelkezett; ő u. i . M a g y a r o r s z á g t é r k é p é t a k a r v á n készíteni, t i s z t á n b e l á t t a , miszerint e célra elsőben is pontos h e l y h a t á r o z á s o k r a , m é r é s e k r e van szüksége.

A d a t a i t részben maga teremtette, részint B o g d a n i c h D á n i e l , a budai csillagda segédje által szerezte. Hatalmas l e n d ü l e t e t adott ez ü g y n e k S c h e d i u s magyar egyetemi t a n á r , k i is folyóiratával (Zeit­

schrift von und für U n g a r n ) h a z á n k földrajzi viszonyai i r á n t benn ugy mint a külföldön é r d e k l ő d é s t keltett. L i p s z k y és Schedius bold. eml.

J ó z s e f n á d o r közbenjárása folytán ő felségénél a császárnál kieszközöl­

ték, hoo-v Boo-danich csillao-ászati m e g h a t á r o z á s o k v é g e t t az országot beutazza.

A f á r a d h a t l a n férfiú 1798-ban december h ó b a n i n d u l t t u d o m á n y o s k ö r ú t j á r a , mely alkalommal absolut é r t é k ű h e l y h a t á r o z á s a i t lehető legnagyobb szabatossággal végezte.

1801 tavaszán tervezte m á s o d i k ú t j á t , de terve k e r e s z t ü l vitelében m e g a k a d á l v o z t a őt a h a l á l . A fiatal, lelkes t u d ó s ez évben sirba szállt.

E közben L i p s z k y e r n y e d e t l e n ü l dolgozott t é r k é p e összeállításán, m e l y n é l gondosan felhasznált minden m e g b í z h a t ó adatot; i g é n y b e vette Liesganig fokméréseit is, melyeket l e h e t ő l e g k i i g a z í t o t t ; k i t a r t ó szor­

g a l m á n a k azon eredménye lett, hogy t é r k é p e szerkesztésénél több m i n t 500 földrajzi helyhatározással rendelkezett. M ű v é t 1803 k e z d é v é s e t n i ; 1806—1808 első, •— 1833-ban pedig m á s o d i k k i a d á s b a n jelent meg t é r k é p e , melynek a t u d o m á n y t e k i n t é l y e i is legnagyobb elismeréssel adóztak.

L i p s z k y t é r k é p e n y o m á n ehhez hasonló m é r e t r e s z e r k e s z t e t t é k u t ó b b S c h e d i u s és B l a s c h n e k t é r k é p ö k e t , mely az előbbinél j ó v a l tökéletesebb, a mennyiben sokkal több földrajzi hely h a t á r o z á s r a van fektetve, és a hegyrajzi á r n y a l a t o k is élesebb v o n á s o k b a n vannak kifejezve.

G

A z e m l í t e t t egyetemes t é r k é p e k e n k i v ü l a m u l t század v é g é n (1793-tól 1800-ig) G r ö r ö g D e m e t e r az egyes m e g y é k t é r k é p e i t k ü l ö n lapokban á l l í t á k i . M ű v e á t a l á b a n véve elismeréssel t a l á l k o z o t t , főleg egyes m e g y é k kiválóan s i k e r ü l t e k , hol t . i . részletes m u n k á l a t o k , h e l y i fölmérések á l l t a k r e n d e l k e z é s é r e . De a r á n y l a g csak kevés megye s z o l g á l t a t h a t o t t saját t e r ü l e t é r ő l f ö l d m é r e t i adatokat. Igaz ugyan, hogy G ö r ö g az illető t é r k é p e k e t m e t s z e t é s előtt á t k ü l d t e saját m e g y é i k h e z á t v i z s g á l á s és j a v í t á s v é g e t t , azonban u g y l á t s z i k e felhívásnak nem fe­

leltek meg m i n d e n ü t t egész l e l k i i s m e r e t e s s é g g e l . I g y t ö r t é n h e t e t t , hogy G y ő r m e g y e t é r k é p e sem emelkedett a teljes h ű s é g m a g a s l a t á r a .

A z e d d i g i e k n é l sokkal rendszeresebb és biztosabb alapot nyert földrajzi t á j é k o z á s u n k 1806-ban, a m i d ő n is I . Ferenc császár a cs. k.

t á b o r k a r t u t a s í t o t t a az o s z t r á k birodalom újból eszközlött felmérésére.

A munka többszörös félbeszakítással ugyan, de lehető p o n t o s s á g g a l folyt 1850-ig, midőn annak f o l y t a t á s á t a k ü l ö n e célra felállított cs. k. kato­

nai földrajzi i n t é z e t vette á t , melynek m ű k ö d é s e jelenleg is foly, és nagy szabású m u n k á l a t á v a l r e m é l h e t ő l e g ez évtizedben teljesen elkészül.

A földrajzi i n t é z e t adatait m i g egyrészről az o s z t r á k - m a g y a r birodalom egyetemes t é r k é p é n e k szerkesztésére használja f e l , addig u g y a n a z o k b ó l egyes m e g y é k és v i d é k e k k ü l ö n t é r k é p e i t (Specialkarten) is kiállítja, melyek mindenkor az egyetemes t é r k é p m é r e t e i r e vannak fektetve. I g y bírjuk ez i n t é z e t t ő l G y ő r m e g y e t é r k é p é t (1869) n e m k ü l ö n ­ ben G y ő r v i d é k é n e k (Umgebung von Raab) t é r k é p i rajzát.

Valamint a földrajzi i n t é z e t k i a d v á n y a i t á t a l á b a n ugy névszerint m e g y é n k t é r k é p é t is k i v á l ó a n jellemzi az adatok p o n t o s s á g a és a k i á l l í t á s gondossága, finom e l e g a n t i á j a . F e l t a l á l j u k benne a domborzati rajz legpa­

r á n y i b b és h ű á r n y a l a t a i t , n e m k ü l ö n b e n az adriai tenger színétől vett m a g a s s á g m é r é s e k n e k bécsi ölekben kifejezett adatait. Szóval, a t é r k é p maga ú g y s z ó l v á n egész l e í r á s á t adja m e g y é n k vizszintes és függőleges t a g o s u l a t á n a k .

E t é r k é p v o l t t e h á t kiválóan egyike azoknak, melyek j e l e n ismer­

t e t é s ü n k fonalát v e z e t t é k . De k ö t e l e s s é g s z e r ű n e k tartom ez alkalommal felemlíteni azon szives készséget is, melylyel személyes m e g k e r e s é s e m r e a földrajzi intézet saját a d a t t á r á t e l ő t t e m m e g n y i t o t t a , és h á r o m s z ö g ­ m é r e t i adatait r e n d e l k e z é s e m r e b o c s á t o t t a .

M e g y é n k i l y m ű g o n d d a l k i á l l í t o t t részletes t é r k é p e ha nem is f ö ­ löslegessé, de l e g a l á b b n é l k ü l ö z h e t o v é teszi azon egyetemes t é r k é p e k e t , melyek hasonlókép m e g b i z h a t ó földrajzi hely h a t á r o z á s o k r a vannak fek­

tetve ; ilyenek az A l b r e c h t főherceg r e n d e l e t é r e kiadott : „ A d m i n i s t r a ­ tions und Generalkarte des K ö n i g r e i c h s U n g a r n n e m k ü l ö n b e n a b e l

-é r t -é k r e ugy m i n t k ü l c s i n r a e g y a r á n t k i t ű n ő S c h e d a-f-éle t -é r k -é p :

„ G e n e r a l k a r t e der oestr. Monarchie", melynek szerzője m i n t a t á b o r k a r tagja bőségben rendelkezett a szükséges adatokkal.

De saját erőink sem v o n t á k k i magukat azon terjedelmes munka a l ó l , melyet egy országnak föld-, hegy-, és vizrajzi i s m e r t e t é s e meg­

kíván.

A m a g y a r k i r á l y i é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g a hely­

t a r t ó t a n á c s r e n d e l e t é r e 1823-ban m e g k e z d é a D u n á n a k és á r t e r é n e k föl­

vételét ; e munka csakis h á r o m s z ö g t a n i hálózat alapján volt k i v i h e t ő ; m i é r t is az építészeti i g a z g a t ó s á g felhasználván az 1822-ig a katonai m é r ­ n ö k k a r á l t a l v é g z e t t m é r é s e k e t , az egész h á r o m s z ö g t a n i h á l ó z a t o t saját méréseivel e g é s z í t e t t e k i . E m u n k á l a t 24 évet vett i g é n y b e , s 1846-ban é r t véget. A z építészeti i g a z g a t ó s á g mérései t e r m é s z e t e s e n főleg a Duna m e n t é r e s z o r í t k o z t a k , s i g y ennek k e r e t é b e G y ő r m e g y e is beleesett ; u t ó b b azonban a többi főfolyók szintén bevonattak a h á l ó ­ zat körébe.

A z i g y g y ű j t ö t t a d a t o k b ó l jelent meg G y ő r m e g y e á t n é z e t i t é r k é p e 1870-ben a magy. k i r . á l l a m n y o m d a k i a d á s á b a n . E t é r k é p e t n é m i l e g módosítva, kibővítve csatoltuk jelen m ű mellé. A t é r k é p m é r e t e , a r á n y a megegyez a cs. k. katonai földrajzi intézet t é r k é p é v e l ; ( 1 bécsi h ü v e l y k

= 2000° — Vginfd; vagyis 1 : 144000.) a m a g a s s á g m é r é s e k e r e d m é n y e i m i n d k e t t ő n bécsi ölekben vannak kifejezve és pedig az adriai tenger felszínétől, csakhogy m í g a földrajzi intézet t é r k é p e a m a g a s s á g o k a t kerek számokban adja, addig saját t é r k é p ü n k a szükséges tizedes számokat is mellékli.

Igaz ugyan, hogy mellékelt t é r k é p ü n k r ő l h i á n y z i k a domborzati rajz, névszerint a hegyek k i t ü n t e t é s e . De pótolja e h i á n y t a barna ( e r d ő ) és piros (szőlő) színezés, a mennyiben t. i . m e g y é n k függőleges kiemel­

kedéseit, hegyeit kevés k i v é t e l l e l m i n d e n ü t t e r d ő k és szőlők b o r í t j á k , s azon h á r m a s hegycsoport, mely a megye déli részét e g y m á s s a l p á r h u ­ zamos i r á n y b a n h a s í t j a : épen az e r d ő és szőlő színezéssel világosan van jelezve. M e g y é n k e g y é b részein j e l e n t é k e n y emelkedéssel ugy sem

t a l á l k o z u n k .

Ö r ö m m e l j e l z ü n k ez alkalommal egy t é r k é p e t , mely jelenleg van a k á t . földrajzi intézet sajtója alatt, s melyet Ruzsicska J . f ő h a d n a g y a 19-ik sorezredben — készít. E m ű k i m e r í t ő részletességgel t ü n t e t i föl m e g y é n k t e r ü l e t i és domborzati viszonyait és pedig 15 íven, melyből 8 ív m á r i s megjelent. A t é r k é p a t á b o r k a r és a kataster eddigi méréseit az utolsó adatig m i n d m a g á b a zárja, ehhez j á r u l n a k m a g á n a k a szerzőnek személyesen g y ű j t ö t t adatai ; a k i á l l í t á s p o n t o s s á g á r ó l eléggé

kezeske-d i k a fölkezeske-drajzi intézet ismeretes k i t ű n ő sajtója ; ugy hogy csak őszinte örömmel ü d v ö z ö l h e t j ü k m ü v e t , mely valóban r i t k í t j a p á r j á t . M e g ­ e m l í t j ü k m é g m e g y é n k azon t é r k é p é t , melyet H e g e d ű s S á n d o r cs. k.

megyei építész és m é r n ö k 1855-ben k é s z í t e t t , és pedig elég csínnal és p o n t o s s á g g a l . E t é r k é p azonban jelenleg é r t é k é t vesztette annyiban, a mennyiben az 50-es évek p o l i t i k a i felosztására van fektetve, a m i d ő n t. i . a megye éjszaki h a t á r s z é l é t a N.-Duna képezte, és a Duna b a l p a r t j á n eső Csilizköz azon időben K o m á r o m m e g y é b e volt kebelezve ; e rész t e h á t teljesen h i á n y z i k a t é r k é p r ő l .

J e l e z t ü k azon k u t f o r r á s o k a t , melyek a szükséges adatokat r é s z i n t elszórva, részint szemléleti alakba — t é r k é p b e öntve t a r t a l m a z z á k . Nem szabad azonban elhallgatnunk azon dus forrást sem, mely h a z á n k t e r m é ­ szeti viszonyainak á t k u t a t h a t ó a d a t t á r á t ú g y s z ó l v á n teljesen k i m e r í ­ tette, s i g y megvetette a l a p j á t azon l e h e t ő s é g n e k , miszerint h a z á n k n a k t e r m é s z e t i szempontból r e n d k í v ü l é r d e k e s viszonyait i s m e r t e s s ü k . E jeles m ű Hunfalvy J á n o s n a k : „ A magyar birodalom természeti viszo­

nyainak l e i r á s a " cimü terjedelmes m u n k á j a , melynek m e g y é n k r e vonat­

kozó a d a t g y ű j t e m é n y é t j e l e n i s m e r t e t é s ü n k b e n teljes mérvben é r t é k e ­ s í t e t t ü k .

De e mellett feldolgoztuk azon részletes adatokat is, melyeknek b i r t o k á b a egyesek szívességéből m a g á n u t ó n j u t o t t u n k . K ö t e l e s s é g ü n k ­ nek ismerjük a

forrásokat

is megnevezni, de célszerűbbnek tartjuk azt a részletezésnél tenni, ott t. i . hol az illető adatokat é r t é k e s í t j ü k .