Tavak, mocsárok
IV. Tüskeparások. (Acanthopterigii.)
S ü g é r f é l é k . ( P e r c o i d e i . ) F o l y a m i sügér. (Perca fluviatilis.) E g y -fontosak a M a r c a l - és R á b c á b a n ; hálóval és horoggal fogják. E l ő f o r d u l a D u n á b a n is ; mólyen és sebesen úszik. Aquariumban aranyhalakkal s m á s pontyokkal nem t a r t h a t ó , mert azokat folyton ü l d ö z i , uszonyaikat t é p d e l i . Kolcs érdesz. (Perca Zingel.) Barna keresztcsikos ; Duna, R á b c a ; horgon 1/2 fontosak. Bucó érdesz. (Perca asper.) 3—4 keresztcsiku ; Duna és R á b c a tisztás helyein. Rendes süllő-fogas. (Lucioperca sandra Cuv.) K ö n n y e n e m é s z t h e t ő , Ízletes h ú s á v a l ; Duna- és R á b á b a n .
P á n c é l o s o k . ( T r i g l o i d e i . ) Bökös durbancs. (Gasterosteus aculeatus.) H á t o n és hason b ő k k e l , 3" hosszú ; töviseitől a vizek raga
dozói is félnek. G y ő r mocsáros helyein nagy m e n n y i s é g b e n ; a nép pap-t e pap-t ű n e k nevezi. Aquariumban sok n y á l k á pap-t v á l a s z pap-t v á n el, k é n y e s e b b halakra á r t a l m a s ; k ü l ö n b e n is t ö b b n y i r e rejtőzik.
H a l k ö v ü l e t b ő l I k r é n y b e n t a l á l t a t o t t őscápafog (Carcharo-don megalo(Carcharo-don) igen szép p é l d á n y a .
Izállatok. (Anthrozoa.)
,, p * — - — — — - ~
Rovarok. (Insecta.)
A m e g y é n k t e r ü l e t é n t a l á l h a t ó r o v a r p é l d á n y o k t e r m é s z e t é n e k élénkebb m e g v i l á g í t á s á h o z nem t a r t o t t u k é r d e k t e l e n n e k i t t - o t t saját megfigyelésünk n é h á n y a d a t á v a l s z i n t é n h o z z á j á r u l n i .
Bogarak. (Coleoptera.)
C i n g o 1 á n y o k. (Cicindelidae.) Mezei cingolány. (Cicindela cam-pestris.)C. germanica. C. littoralis Fabr., C. hybrida., C. sylvicola Meg., C. sylvatica.
F u t o n c o k. (Carabida.) Omophrhon limbatum Fabr. R i t k a . P a r t i könnyedőc. (Elaphrus riparius O l i v . ) E . uliginosus Fabr. K é r g e s döfök.
(Procrustes coriaceus Bon.) Violaszínü futonc (Carabus violaceus Fabr.) C. cyaneus Fabr. C. clathratus Fabr. C. granulatus. C. hortensis Fabr.
Preyssleri Duftsch., C. Escheri Dahl. E k é n y . (Calosoma.) B á b r a b l ó ékény. (Calosoma sycophanta Fabr.) F ü r k é s z - é . (C. inquisitor Fabr.) P a t t o g á n y (Bi'achinus.) Csergő p a t t o g á n y . (Brachinus crepitans.) Pana-gaeus crux major Fabr. E r eszi nü barang. (Harpalus aeneus Fabr.) Vöröscsápu b. ( H . ruficornis Fabr.) Feronia nigra Fab., F . picimana Dej., F . mêlas Creutz., F . cuprea D e j . B ü z g e idomu Zugand. (Pelor blaptoides Dej.) Zöldsárga fojtonc. (Anchomenus prasinus Fabr.), A . angusticollis Fabr., A g o n u m parumpunetatum Fabr., A . sexpunc-tatum Fabr. B a r á z d á s gernye. ( A b a x striola Sturm.) A . carinatus Sturm., Chlaenius festivus Fabr., Ch. Schrankii Duftsch. E r d e i holdarc.
(Molops terricola Sturm.)
M c r ü 1 y ö k. ( D y t i s c i d a.) Roeseli b u k d á s z (Cybister Roeselii Curtis.,) A c i l i u s sulcatus L . Széleit m e r ü l y . (Dytiscus marginalis.) A z aquariumban az elhullott c s i g á k a t és t e r g é l y e k e t fölemészti, s i g y a vizet á r t a l m a s a n y a g o k t ó l m e g t i s z t í t j a . L é g v é t e l r e gyakran szinre j ő s ott huzamosabb ideig lebeg;. Közös étkezésben részt vesz, ep-v-eo-v falán-kabb evőt elriasztva. Barna bukza. (Colymbetes fuscus.) K ö n n y ű d moz
dulataival az aquarium élénkségét emeli. Á t t e t s z ő pocska. (Laecophilus hyalinus Erichs.,) Hydaticus austriacus Sturm., H . transversalis Fabr.
jSoterus crassicornis Fabr. K e r i n g ő c ö k . (Gyrinidae.) U s z ó k e r i n g ő e . (Gyrinus natator Fabr.) A z aquariumban folytonos ide-oda k e r i n gésével a felszinen uszó halaknak alkalmatlan. U g v l á t s z i k a gőték emésztik el.
C s i b o r o k. (PI y d r o p h i 1 i d a.) Fekete csibor. ( H y d r o p h i l u s piceus.) Ez valamint alakja aquariumban soká t a r t h a t ó , i n k á b b növényt eszik ; ezüstzománcos alrésze a szurokfekete r ö p p e l e l l e n t é t b e nfi g e n feltű
nővé teszi ; lassúbb úszkáló, mint a m e r ü l y vagy b u k d á s z ; gyakran sziklán p i h e n ; födött aquariumban t a r t a n d ó , mert éjjel k i r e p ü l . Hosszas tavonc (Hydrobius oblongus Herbst.) Kisebb volta- és é l é n k e b b m o z d u l a t a i n á l fogva aquariumba való.
P e s z é r ek, (S i 1 p h i d a.) Sirásó dögész. (Necrophorus vespillo.) iSémet d. ( N . germanicus.), N . humator Fabr., N . ruspator Erichs., N e
-!0 *
erodes littoralis. Ráncos peszér. (Silpha rugósa.) N é g y pontos p . (S. quadripunctata.) Sötét p. (S. obseura.) S á r g a - v ö r ö s t o r u p. (S. tliora-eiea) S. atrata.
H o l y v á k. ( S t a p h y l i n i d a.) S á r g a holyva. (Staphylinus cae-sareus Cederh.) R á g o n y o s I i . (S. maxillosus.,) S. murinus. F e k e t e r ö p ü s gyorsa. (Ocypus pieipennis Fabr.) O. similis Fabr. P a r t i pedér. (Pae-dorus riparius.)
P o r V á k ( D e r m e s t i d a.) Szalonna- porva. (Dermestes larda-rius.) Nedves r u h á k , lom közt gyakori, szárított h a n g y a t o j á s b a n észre
v é t l e n ü l elszaporodik. ( D . murinus.) Szűcs- p. (Attagenus pellio.) N é h á n y év előtt a katonai r u h a r a k t á r b a n igen el volt szaporodva. T á k a j a k i
virmász. (Anthremus scrophulariae.) E s z k ö z t á r i v. ( A n t h . museorum.) A d o h á n y n e d v (nicotin) legbiztosabban elemészti.
V Ö n y e s z e k ( B y r r h i d a.) K ö z . vönyész. | Byrrhus pilula -1 ? 1., ) B . varius Fabr.
K u r t á 1 y o k. ( H i s t e r i d a.) Egyszínű kurtály. ( Hister unico-l o r . ) N é g y j e g y e s k. ( H . quadrimacuunico-latus.) Öbunico-lös k. ( H . sinuatus Fabr.) H . iiiaequalis Fabr.
T u r o n y o k . ( S c a r a b e i . ) O r r s z a r v ú tülköne. (Oryctes nasi-eornis.) Meleg h á z a k - , ólakban kora tavaszszal gyakori. Öves csajág.
(Trichius fasciatus.,) Valgus hemipterus. Aranyos diszély. (Cetonia*
átirata.) Zöld. d. ( 0 . viridis Fabr.) Borzas d. (C. hirtella.) Pettyes d.
(C. stictica Fabr.) C. speciosissima Scop. R i t k á b b . Affinis Andersen.
C. marmorata Fabr. Phyllopertha hordeola. Boz(')ti szipoly. ( A n i s o p l i a frutieola Fabr..) A . agricola Fabr., A . crueifera Herbst^ Zöld döbör.
(Anomala vitis Fabr.,) J ú l i u s i d. ( A . Frischii Fabr.) K a l l ó - c s e r e b i i l y . (Polyphylla fullo.) K ö z . es. (Melolontha vulgaris Fabr.) Nyaratszaki es.
( Rhizotrogus solstitialis.) R. aequinoctialis Fabr. Serica holosericea Scop.
S. brunnea L . Homaloplia ruricoia Fabr. Anoxia pilosa Fabr. Ganaj i
\ i irony. (Geotrupes stercorarius.) Erdei t. ( G . sylvaticus Panz.) G . ver-iiaiis. Nagyféfü c s a j k óv (Lethrus cephalotes Fabr.,) a szőlők hajtásait lerágja. J á m b o r labdár. (Ateuchus pius J l l . ) K a j á r o n , m á s u t t ritkább_
Labdacsi galacsiír. (Gymnopleurus Mopsus Pali.,) Onthophagus vacca., ( ) . Schreberi., O. taurus., O. coenobita Herbst., O. nuchicornis., O. tages
Muls, O. ovatus., Oniticellus ílavipes Fabr. H o l d u saroly. (Copris luna-ris.) H á z i ganajóc. (Aphodius fimetarius A . ) fossor., A . foetidus Fabr.
A . sordidus Fabr., A . inquinatus Fabr., A . sus Fabr., Rhyssemus asper Fabr.
A g a n cs á r o k . ( L u c a n i d a.) Szarvas agancsár. (Lucanus cer
vus.) E g y e n k ö z ű zergély. (Dorcus parallelopipedus).
P o m p á l y o k . ( B u p r e s t i d a.) Buprestis novemraaeulata. Chal-eophora Mariana. K é t p e t t y e s mezőr. ( A g r i l u s biguttatus Fabr.) Sötétes füstönc. (Capnodis tenebrionis.) Gyászos kisa. (Perotis lugubris Fabr.)
S z ö k é s é r e k . ( E 1 a t e r i d a.) Eucnemis capncinus Abrens.
Melanotus castanipes Payk. Lacon murinus. Athous longicoliis Fabr.
Toros szüvér. (Cardiophorus thoracicus Fabr.) Ampedus
sanguineus,
L u d i i i s ferrugineus. Diacanthus latus Fabr. Agriotes pilosus Fabr.
VÖröslábu vivonc. (Melanotus rufipes Herbst.) M . niger Fabr. Elater obscurus Fabr. E hirtus Herbst. E . fi lu m Fabr. E . segetis Bjerk. Adrastus pallens Fabr. A . pusillus Fabr. Cryptohypnus bimaeulatus Fabr.
M e c s é r e k. ( L a m p y r i d a.) V i l á g í t ó mecsér. ( L a m p y r i s no-ctiluca.)
P u h á r o k . ( T e 1 e p h o r i d a.) Barna h ó b o g á r . (Cantharis fusca.) -C. dispar. Fabr. C. livida. C. melanura Fabr.
I I ó 1 a g á n y o k. ( M e 1 y r i d e s. M a 1 a e h i i . ) Malachius aeneus.
M . bipustulatus. M . riibricollis Fallen. A I . pulicarius Fabr.
T á 11 é k o k. ( T i 11 i d a.) Méhész szőrkély. (Triehodes apiarius).
H a n g y á s z t á l t é k . (Clerus formicarius.) C l . mutilarius Fabr.
F u r d a n c s o k. ( P t i n i d a.) Tolvaj furdancs. (Ptinus f u r ) . K o p o g d r o k. ( A n o b i a.) F a k ó makancs. ( A n o b i u m paniceum. ) Apate capucina.
F e k e t é i y e k . ( A l e 1 a n o s o m a t a.) H a l o t t i büzge. (Blaps mortisaga.) H o m o k i csórva (Opatrum sabulosum.) Diaperis boleti. B o l i -thophagus reticulatus. L i s z t r e j t é n y . (Tenebrio molitor.)
D e r e n c s e k. (C i s t e 1 i d a.) Omophlus lepturoides Fabr.
T ü z s z i n ű e k. (P y r o c h r o i d a.) B i b o r s z i n ű t ü z s z i n b o g á r . (Pyrochroa coccinea.)
A n t h i a i d á k . ( A n t h i c i d a.) Anthicus monoceros G y l l . M a r ó k á k . ( A I o r d e 11 i d a.) T ő r ö s m a r ó k a . (Alordella acu-leata).
I z g o n c o k . (C a n t h a r i d a.) H ó l y a g h ú z ó izgonc. ( L y t t a vesi-catoria). Szíriai i . ( L . syriaca.) Epicauta dubia O l i v . K ö z . n ü n ü k e . (Meloe proscarabeus). Violaszinű n. ( M . violaceus Alarsh.) R ö v i d n y a k u n . ( A l . brevicollis Panz.) R á n c o s n. ( A l . rugosus Ziegl.) M . decorus Brandt. M . variegatus Donovan. M . reticulatus Ziegl. V á l t o z é k o n y n y ű z s e . (Alyíabris variabilis Tauscher.) Hapalus bimaeulatus.
Z s i z s i k f é 1 é k. ( B r u c h i d a . ) Borsó-zsizsik. (Bruclius pisi.) Rhinomacer lepturoides Fabr.
O r m á n y o s a k . ( C u r c i i l i o n i d a . ) N y i r l i g e t i eszelény. ( R h y n -chites betuleti Fabr.) A g a z d a s á g i egylet m e g h a t á r o z á s r a k ü l d t e be ; a
szőlőkben igen elszaporodott és p u s z t í t ó , l i . Bacchus. Magyarhoni e, (R. hungaricus Fabr.) Gyümölcsfa h ü v e l y é s z . ( A p i o n pomonae Fabr.) A . frumentarium. Attelabus curculionides. Chlorophanus v i r i d i s . P o l y -drusus micans Fabr. Tanimecus palliatus Fabr. M á r v á n y z o t t dicsér.
(Cleonus marmoratus Fabr.) B a z á z d a - o r m á n y u d. ( C l . sulcirostris.) Ferde d. ( C l . obliquus Fabr.) K é t j e g y e s kérgész. (Lepyrus binotatus Fabr.) Hylobius abietis Fabr., Molytes germanus. Phytonomus rumicis. Fagyal-fogor. (Otiorhynchus ligustici.) A g a z d a s á g i egylet m e g h a t á r o z á s r a k ü l d t e , szintén pusztítja a h a j t á s o k a t ; a v i d é k e n s á r o s h á t u n é v e n ismerik.
Kerekdedes fogor ( O t . orbicularis í l e r b s t . ) Ot. gemmatus Fabr. L i x u s paraplecticus. L . Ascanii L . E r i r h i n u s acridulus. Lignyodes enucleator Panz. K ö z . makkony (Balaninus nucum.) Tychius quinquepunctatus.
Cionus thapsus Fabr.Chryptorhynchus lapathi Sphenophorus abbrevia-tus Fabr.
S z u f é 1 é k. ( B o s t r y c h i d a.) B e t ű z ő szu. (Bostrychus typo-graphus.)
,,C i n c é r e k. (C e r a m b y c i d a e.) Spondylis buprestoides. Prionus coriarius. H ő s cincér. (Hainmaticherus héros Fabr.) Cser-c. ( H . cerdo Fabr.) K o e h l e r i biborék. (Purpuricenus Koehleri Fabr.) P é z s m a - i l l á r . ( A r o m i a moschata.) Rosalia alpina. V é r s z í n ű bájlár. ( C a l l i d i u m sanguine-um.) V á l t o z é k o n y b. (C. violacesanguine-um.) Criocephalus rusticus. í v e s torgomb.
(Clytus arcuatus.) V i r á n y i t. ( C l y t . floralis Pall.) Ekes t . (Clyt. ornatus Fabr.) Clyt detritus. Clyt. mysticus. C l y t . plebejus Fabr. C l y t . rhamni Germ. Stenopterus rufus L . Acanthoderes varius Fabr. Astonymus aedilis L . Szövő veszke. ( L a m i a textor.) Szomorú kosány. (Morinus tristis Fabr.) Fekete i z m ó c (Dorcadion morio Fabr.) V ö r ö s b a r n a i . (Dore, fulvum Scop.) V ö r ö s l á b u i . (Dore, rufipes Fabr.) N y á r f a - n y i k o r . (Saperda populnea.) K a r h á r i _ n j \ (Sap. carcharias.) Oberea linearis.
Agapanthia cardui Fabr. M a r ó nyakar. ( B h a g i u m mordax Fabr.) F ü r k é s z ny. ( R h . inquisitor.) Hatfoltos karcsa. (Pachyta sexmaculata Marsh.) L e p t u r a rubrotestacea 111. Strangalia quadrifasciata. Str. melanura L . Z o m á n y k á k . ( C h r y s o m e l i d a . ) Nyilfűi bada. (Donacia sagit-tariae Fabr.) D . v i t t a t a O l i v . D . crassipes Fabr. S á r h o r d ó hengenye.
(Leina merdigera.) L . duodecimpunctata. L . asparagi. L . cyanella. Zöld pajzsda. (Cassida v i r i d i s . ) C. austriaca Fabr. V a r á d i c s n y á m a . (Adimonia tanaceti.) A d . rustica Fabr. A d . capreae. Phyllobrotica quadrimaculata.
Agelastica alni. Orsodacna cerasi L a c o r d . Luperus rufipes Fabr. Vete-m é n y i szökönc. ( H a í t i c a oleracea.) H . rufipes. PL neinoruVete-m. H . fuscipes.
Fabr. V é r s z é l ü z o m á n y k a . (Chrysomela s a n g u i n o l e n t a . ) P o m p á s z. (Chrys.
fastuosa.) Violaszinü z. (Chrys. violacea Fabr.) F ü v i z. (Chrys. graminis)
G a b o n á i z. (Chrys. cerealis.) Crhys. marginata, Chrys. g ö t t i n g e n s i s Fabr. Héricsi y á g c o m b . (Entomoscelis adonidis Fabr.) A g a z d a s á g i egylet m e g h a t á r o z á s v é g e t t k ü l d t e be, t ö b b holdnyi repcét e l p u s z t í t o t t . Diszes arangy. (Chrysoclms pretiosus Fabr.) N y á r f a - l e n k e . ( L i n a populi.) tremulae Ginel. aenea. Hatpettyes lapagy. (Gonioctera sexpunctata Fabr.) Tormaferdőc. (Plagiodera armoraciae.) C i k s z á r - h a s h o l y g a . (Gastrophysa poligoni.) H o s s z ú l á b ú b o l y h á r . (Lachnaia longipes Fabr.) Sima lapagy.
( C l y t r a laeviuscula Ratzeb.) C l . bucephala Fabr. C l . aurita Fabr.
Labidostomis tridentata. Selymes l'erej. (Cryptocephalus . sericeus.) K é t v o n a l o s f. ( C r y p t . bilineatus.) Crypt. coloratus Fabr. Crypt. Moraei Fabr. Crypt. minutus Fabr. Crypt imperialis Fabr. Coptocephala qua-drimaculata.
B ö d é k. C o c e i n e 11 i d a.) H é t p e t t y e s böde. (Coccinella septem-punctata.) K é t p e t t y e s b. (Cocc. biseptem-punctata.) Ö t p e t t y e s b. (Cocc.
quinquepunctata.) T i z e n n é g y bibircses b. (Cocc. quatuordecim pustu-lata.) Cocc. mutabilis Scriba. Cocc. novemdecim punctata. Cocc. l i v i d a Deg. Cocc. septemmaculata T i g n y . Cocc. duodecim punctata. Cocc.
tredecim punctata. Halvzia octodecim guttata. K é t bibircses aj konc.
(Chilocorus bipustulatus.)
Hártyaröpűk. (Hymenoptera.)
R e n d k i v ü l i n a g y s á g ú , közönséges- ugy, mint lódarázsfészkek t a l á l h a t ó k m e g y é n k b e n : lombokon, r é g i odvas fákban, hidak alatt, padlásokon stb. Révfaluból muzeumunkba l e g ú j a b b a n 3' magas, h u l l á m redős szerkezetű lódarázsfészek k e r ü l t , melynek lakói m á r annyira szelidek voltak, hogy a k ö z e l g ő k e t nem csipték meg.
1. F ü r é s z a 1 a k u t o j ó e s ő v e 1. Z ö h e r f é 1 é k. ( T h e n t h r e-d o n i e-d a e.) R ó z s a - e r e-d e n y é s z . ( H y l o t o m a rosae.) V ö r ö s t é r e-d ü álnonc.
(Dolerus gonager.) Fekete a. ( D . niger.) K é t ö v e s zöher. (Thentredo bicincta.) T ö r ö z s ö k (S i r i c i d a e.) Ó r i á s i törözs (Sirex gigás.)
2. F o n á 1 i d o m u t o j ó c s ő v e 1. A r a n g y o k. (C h r y s i d a e.) K ö z . arangy. (Crysis ignita.) G u b o n e o k. ( G a 11 i c o 1 ae.) T ö l g y l e v e l ü gubonc(Cynips quercus f o l i i . ) C . quercus calicis Burgsdorf. C.fecundatrix H a r t i g . Rózsa g. (Cyn. rosae.) F ü r k é s z e k . ( I e h n e u m o n i d a e.) V i v ó fürkész. (Ichneumon luctatorius.) I n g e r l ő F . ( I . Instigator Fabr.) K ö t e k e d ő f. ( I . fusorius.) T é g l a v ö r ö s meselény (Ophion luteus F . ) Töröző h e r n y á s z . (Campoplex pugillator.) Cryptus spinosus.
3. T o j ó f u l l á n k k a l . H a n g y á k . ( F o r m i c i d a e.) — Vörös hangya. (Formica ruta.) Herculani. ( F . herculanea.) Vörös hengye.
( M y r m i c a rubra.) A p á t k a i , tényői, n y u l i h e g y e k b ő l a győri piacra
nagy mennyiségű h a n g y a t o j á s t hordanak; kora tavaszszal a herculani, később a vörös h a n g y á é t . Vórfaru b u b á r . (Scolia haemorrhoidalis.) K é t öves b. (Se. bifasciata.) D a r á z s o k. ( V e s p i d a e.) — K ö z . d a r á z s . (Vespa vulgaris.) S z ü r k e fészke a győri m ú z e u m b a n . S z i t á r i d a r á z s .
Vespa crabro.) S á r g á s fészke a győri m ú z e u m b a n . M é h f é l é k . ( A p i d a e.) — K e z t y ű s virha. ( A n t h i d i u m manicatum.) Szelid méh.
( A p i s mellifica.) L o v a g i pöször. (Bombus equestris.) F ö l d i p. ( B . ter-restris.) K ö v i p. ( B . lapidarius.) F e k e t e k é k d a n d á r . (Xylocapa violacea.)
Pikkelyröpiiek. (Lepidoptera.)
A z elősorolandó
lepek
egyrésze Koroncó, legnagyobb része pedig G y ő r v i d é k é r ő l való. N é m e l y i k — mint a szilva-pohók, (Gastropacha p r u n i ) évekig e l k e r ü l t e a figyelmet. R i t k á b b a tölgylcvelü pohók — (Gastropacha quercifolia.) s szőlőszender. (Deilephila elpenor O.) A z i g á s z k á k - és b o g l á r k á k b a n (Zigaena, Lycaena) elég v á l t o z a tosság t a l á l h a t ó . K a r ó r é p a - ö z ö n d é k e t (Pontia napi) a mult enyhe t é l e n m á r 1872. dec. közepén fogtak.I . N a p i e p é k . ( D i u m a.) N y m p h a l i n a . — T a r k á l y o k . (Melitaeae F.) K ö r n y e z e t t t. ( M . cinxia.) I k e r t. ( M . dydima Esp.) Kora t. ( M . maturna.) M . lucina. M . dyctinna E . M . parthenia O.
C s i l l e r e k. ( A r g y m u i s F. ) Aglaja es. ( A r . Aglaia.) Pan
dora es. ( A r . Pandora.) Latonia es. ( A r . Latonia.) A r . Hecate F . A r . Niobe. A r . A d i p p e F . ,S z ö g 1 e n c e k. ( V a n e s s a e.) — Bogács sz.
( V . cardui F . ) Jo. sz. ( V . Jo. F.) C sz. ( V . c. album F . ) R ó k a sz.
( V . polychloros F . ) Csalán sz. ( V . urticae F.) G y á s z sz. ( V . Antiopa F . ) Atalanta sz. ( V . Atalanta F.) E n y h é s z e k. ( L i m e n i t e s.) — N y á r f a e. ( L i m . populi F.) L i m . sybilla F . L i m . Camilla F . S z i n é k.
( A p a t u r a F . ) — S z i v á r v á n y sz. ( A p . iris F.) S a t y r i n a. S z e-m ő c ö k. ( H i p p a r c h i a F . ) — G a l a t é a sz. ( H . Galathea.) Janira sz. (Janira.) Ep. Arcanius L . Pararga Megaera. P. Abaera. P.
Egeria. Satyrus Hermione. S. Proserpina W . V . S. Briseis. Oz ö n d é k ek.
( P i e r i d i n a.) O z ö n d é k e k. ( P i e r i s S e h r a n k.) Galagonya ö.
(P. Crataegi.) K á p o s z t a ö. (P. brassicae.) K a r ó r é p a . (P. napi.) Hajnali ö.
(Anthocharis cardamines.) ,S u r á n o k. (C o 1 i a s Boisd.) C. Myrmidone.
E . H a l v á n y s á r g a s.(C. Hiale.) Edusa s. (C.Edusa.)Benge s. (Rhodoeera rhamni.) B o g 1 á r k á k. ( L y c a e n i n a.) — B o g 1 á r k a. ( L y c a e n a F . ) L . Damon F . L . Cyllarus F . L . Acis W . V . L . Alsus F . L . A r i o n L . L . Daphnis W . V . L . Argus L . L . Aegon B k h . L . Amyntas F.
L . Alexis F . L . Adonis F . Polyommatus Phlaeas. P. virgaureae L .
. Circe W . V . Thecla ilicis O. T h . rubi L . T h . quercus E . P i l l á i t ok. ( P a p i l i o n i n a . ) V ö r p e t y . D o r i t i s O. Apollo v. ( D . Apollo.) D . [nemosine L . T h a i s F . — T h . Polyxena W . V . P i l l a n g ó . Papilio.) F e c s k e f a r k ú p. (Pa. machaon.) Kardos p . (Pa. podalirius.) '. Alexanor E . B ú s k a k. (Hesperidina.) Syrichtus carthami O. Sy.
•itillum H . Sy. alveolus O. Sy. Tages. Hesperia comma. H . s y l -anus F .
I I . E s t 1 e p k é k. C r e p u s c u 1 a r i a. ) — I g á s z k á k . í y g a e n i d a e . ) l g á s z . ( Z y g a e n a F . ) Z. minos L . Z. brizae ). Z. achilleae E . Z. lonicerae E . Z. filipendulae L . Z. onobrychis
\ Z. ephialtes L . I n o Leach. I n o statices L . R o v a n c s o k . S y n t o m i d e a . ) R, o v a n c s. (S y n t o m i s 111.) S. phegea L . S z i t . á r o k . (S e s i o i d e a.) T r o c h i 1 i u m Scop. T r . apiforme H . S z i t
á r. S e s i a L a s p. Sesia cynipiformis E . S. culiciformis. S. t i p u l i -jrmis.S z e n d e r e k. ( S p h i n g i n a.) P ö d 5 r n y e. ( M a c r o g l o s s a O.) I . stellatarum L . S z e n d e r. (S p h i n x . ) Sph. elpenor O., barack v i r á g -örös sziliével r i t k á b b . Sph. porcellus O. Sph. euphorbiae O. Sph.
tgustri. Sph. convolvuli. B o s z o r . ( A c h e r o n t i a O.) Halálfejü b.
A . atropos O.) S z ü r k ü 1 é n y. (S m e r i n t h u s L a t r . ) Sm. tiliae.
Sm. ocellatus O. Sm. populi.
I I I . E j l e p e k . N o c t u r n a . ) — P á v a s z e m e k . ( S a t u r n i n a . )
} á v a s z e m. ( S a t u m r a Sehr.) S. p y r i W . V . S. spini W . V . J. carpini W . V . F o 1 1 á r. ( A g l i a O.) A . tau. O. E n d r o m o i d e a . indromis O. E . versicolora L . S z ö v ö n c ö k . ( B o m b y c i n a . )
3o h ó k . ( G a s t r o p a c h a O.) G. betulîfolia F . G. quercifolia. Patalázáról. G. p r u n i l e g r i t k á b b . G. neustria. N o t o d o n t i n a . V i l l a -'a r k. ( H a r p y i a O.) H . vinula. F a r á 1. ( P y g a e r a O.) P. vagy Phalera bucephala. A r c t i o i d c a. N y ú t a g. (O r g y i a O.) O. antiqua.
3. vagy Dasychira pudibunda. S z i hlTÎ s z. ( E u p r e p i a. A r c t i a Schrank.) E . villica. E . purpurea. C a11 i m o r p h a L a t r . C. dominula.
2. jacobaea. E j e n e e k. ( N o c t u c a c e a.) E j f é 1 é s z ( A c r o n y e t a O.)
\ c . rumicis. Agrotis pronuba. K a j á r r ó l . V e t e m é r . ( M a m e s t r a T r . ) M. brassicae. E j d i s z . ( P l u s i a T r . ) P. gamma. P. moneta F . U s a 11 a n g. (C a t o c a 1 a Schrank.) C. fraxini r i t k á b b . C. nupta.
Pataházáról. B á j s z i n é r . ( E u ele d i a O.) E . m i . E u m e l i a H b . Eu m. sulphuralis. M e r é s z e k . ( G e o m e t r a e.) A b r a x a s Leach.
A grossulariata L . B i n e s . B o a r m i a T r . B . cinctaria W . V .
I V . A p r ó 1 e p é k. ( M i c r o 1 e p i d o p t e r a.) T ü z i k é k.
[ P y r a l i d i n a.) L i s z k e . ( A s o p i a T r . ) A . farinalis. M o l y -f é 1 é k. ( T i n o i d e a . ) M o 1 y. ( T i n e a Zell.) T . granella, T . pellionella.
T o l l a n c o k . ( P t e r o p h o r i n a . ) T o l l a n c (Pterophoms Zell P t . pterodactylus. A c i p t i l u s Z e l l . Ac. pentadactylus.
Kétröpíík. (Diptera.)
A m e r s z i p o s a k ( P r o b o s c i d e a) közöl. S z u n y o g f é l é . ( C u I i c i da.) S z ú n y o g . (Culex.) C. pipiens. O r r m á n y u a ( E o s t r a t a e . ) T i p o l y . ( T i p u 1 a.) T . oleracea. T . gigantea Scfr P ö c s ö k f é l é k . ( T a b a n i d a e . ) P ö c s ö k . (Tabanus.) T . bovinu T . tropicus. C i n e ú r f é l é k . ( B o m b y l i d a e . ) Cincur. (Bombylius B . flavipes és ater Scop. Zögér. ( A n t h r a x . Scop.) A . morio Fabr. t liava M . L e g y e k. ( M u s c i d a e.) Gyelrne. (Tachina. M e i g . ) T . fer;
alakai nedves homokban. Husonc. Sarcophaga M . S. carnaria. L é g ; (Musca.) M . vomitoria és caesar. B ö g ö 1 y f é 1 é k ( O e s t r i d a e B a g é c s . (Gastrus M . ) G. equi. Bögöly. (Oestrus.) Oe. bovis, ovii equi Fabr.
A m e r s z i p t a l a n o k közöl. B á b n e m z ő k. ( P u p i p a r a, Csimbe. (Plippobosca.) H . equina. Edecs. (Melophagus.) H i p p . ovim
Recésröpűk. (Neuroptera.)
I . A r e s á p o s a k. (S u b u 1 i c o r n i a.) A c s a f é 1 é k. ( L i b e l l u i i n a . ) Acsa. ( L i b e l l u l a . ) L . depressa. L . quadriniaculata, vulgat és splendens. H o s s z á n y . (Aeschna.) A e . rufescens. Leke. ( A g r i o n . A . virgo L . és puella L . K é r é s z e k . ( E p h e m e r i n a.)
Kérés2
(Ephemera L . ) E . vulgata. Szapuresa. (Palingenia.) P. longicauda.
I L H o s s z c s á p o s ajk. ( L o n g i c o r n i a.) — l í e d ő s r ö p ü k ( P l i c i p e n n i a . ) T e g z é r . (Phryganea.) Ph. grandis. Mocsga. ( L i m n o philus.) L . rhombicus. L a p o s r Ö p ifje k. (P 1 a n i p e n n i a.) Fátyolkii (Hemerobius.) PL perla L . Hangyales. (Myrmecoleon M . ) M.formicarius G y ő r ö t t s a szentiváni homokban.
I I I . K á g ó k, (C o r r o d e n t i a.) Szukoly. ( ï r o e t e s . ) T r . domes tieus. T e g z é r e k és szitakötők alakai és bábjai az aquariumban t a r t h a t ó k V é d v e levén fiiszál és á g a c s k á k b ó l alkotott házok által, a t ö b b i állatol föl nem falják, mig maguk a legfalánkabbak.
Egyenesröpíík. (Orthoptera.)
A s z á r n y a s o k b ó l . Sáska. ( A c r i d i u m . ) A . striduluin. Locustt viridissima. Csucsor. (Truxalis.) T r . nasuta. Tücsök. (Gryllus.) G r campestris és domesticus. Aska. (Gryllotalpa.) Gr. vulgaris L a t r T á l t o r . (Mantis.) M . religiosa, r i t k á b b . Csótán. ( B l a t t á . ) B l . orientális és lapponica. O l l á r . (Forficula.) F . auricularia.
A s z á r n y a t l a n o k b ó l . Szőrkész. (Triehodectes.) T r . latus
(Félröpűk. (Hemiptera.)
I . K ü l ö n r o p u . s e k. ( H e t e r o p t e r a . ) P a j z s á n y . (Tetyra.) nigrolineata F.'és maura F . Badacs. (Cydnus.) C. tristis F . és bicolor.
lacka. (Cimex.) Pentatoma. P. nigricorne F., prasina. s baccarum, iposka. (Eurydema.) E u . oleracea. Palancs. (Coreus.) Co. marginatus és ladratus. F . Vörelóny. (Pyrrhocoris.) Py. apterus. Bodobács. (Lygaeus.) f. saxatilis Scop. és equestris. Poloska. (Acanthia.) A c . lectularia.
, K e v é s b b é elterjedve mint a r á n y l a g a városokban szokott lenni, ones. (Reduvius.) R. haemorrhoidalis. Uszka. (Notonecta.) N . glauca.
quariumban figyelmet kelt h á t u s z á s a , de nem igen t a r t h a t ó , mert az latokat csipdesi. B u k á l y . (Nepa.) N . cinerea. Aquariumban az állatok t t e g é s e , valamint az U s z á r . (Naucoris.) N . cimicoides. L . Hydrometra custris és stagnorum.
I I . E g y e n l ő r ö p ü e k . (Homoptera.) Kabóca. (Cicada.) C i . nematodes és orni. Centrotus. Ce. cornutus. Levelész. ( A p h i s . ) A .
>sae.
Héjancok. (Crustacea.)
Vértesek közül a k ö z . r á k n a k (Cancer Astacus.) s válfajának a ekete r á k n a k m e g y é n k bővében van. A R á b a , R á b c a , Marcal m é g i n k á b b , aint a Duna. Aquariumban a gőte ismeri gyöngéjét, t . i . mellének r á n y z o t t fej ütéssel csapja agyon.
Gyűrűsekből a v i z i repecs, (Asellus aquaticus) köz. zsugorc, ( A r m a -Lillo vulgaris) s a fali ászka (Oniscus asellus) fordul elő. R i t k á b b a íenge (Julus.) J . terrestris. Gyakori a rinya. (Scolopendra.) Sc.
forfi-;ata. Fabr.
Pajzsosokból évek előtt selébet, ( A p u s ) A . productust, Mono
kulus cancriformist hoztak. Aquariumban meglepő sajátszerű úszása, :blyton l e b e g t e t v é n 60 p á r k o p o l t y l á b á t . A halak félnek tőle és szorgo
san k i k e r ü l i k .