O y őrinegye M a g y a r o r s z á g d é l n y u g o t i részén fekszik, és pedig leg
nagyobb ( k ö r ü l b e l ü l 1 0/ n ) részben a Nagy Duna j o b b p a r t j á n , m i g csekély ( k ö r ü l b e l ü l 1/u) része — Csilizköz — a fejedelmi folyó b a l p a r t j á n t e r ü l el. F ö l d r a j z i fekvését i l l e t ő l e g a cs. k. katonai földrajzi i n t é z e t t é r k é p e szerint *) a F e r r ó t ó l s z á m í t o t t keleti h o s s z ú s á g n a k 34° 55' és 35° 36' közé, — és az éjszaki szélességnek 47° 25' és 47° 53' közé esik. E sze
r i n t kiterjedése hosszúságban (vagyis n y u g o t t ó l kelet felé) 4 1 ' , széles
ségben pedig (vagyis déltől éjszak felé 28' ; vagy osztrák p o s t a m é r f ö l d e k ben kifejezve, hosszúsága 6*8 és szélessége ugyanannyi mérföl
det tesz.
A percekben kifejezett hosszússágnak és szélességnek ezen á t s z á m í t á s á t mérföldekre k ö n n y e n eszközölhetjük azon kulcs segélyével,
me-*) Megjegyzendő, hog}" az átalában érintendő földrajzi adatok, ha forrásuk megnevezve nincs, mindenkor a kat. földrajzi intézet térképére vonatkoznak.
lyet a m a g y a r o r s z á g i építészeti i g a z g a t ó s á g saját hosszméréseinek fokokra és percekre v á l t o z t a t á s á n á l , á t s z á m í t á s á n á l m e g á l l a p í t o t t és h a s z n á l t . E kulcs szerint u . i .
egy fok, perc, mperc egy fok, perc, mperc hosszúságra esik bécsi öl : szélességre esik bécsi öl : a 47 szél. fok alatt : 4 0 , 1 9 0 .3 6 — 669..., — 1 1 .1 6 5 8 , 6 1 4 .1 5 4 — 796.9 — 1 6 .2 8 a 48 „ „ „ : 3 9 , 4 3 6 .2 a — 6 5 7 .2 7 — 1 0 .9 5 58,6 3 2 .7 6 8 — 9 7 7 .2 1 2— 1 6 .2 9
és i g y 47 1/2 szél. fok alatt, mely alá m e g y é n k átlag-fekvése esik, k ö z é p számítással :
1 hossz, fok = 39,813.2 n b. öl ; 1 h. perc — 6 6 3 .5 5 öl; 1 h. mperc = 11.6 öl.
1 szél. fok — ö 8 , 6 2 3 .5 1 1 b. öl ; 1 sz. p e r c = 977.5 f i öl; 1 sz. mperc = 1 6 .3 8 5 öl.
E kulcs valóban a fönnebb jelzett e r e d m é n y r e vezet.
A megye legszélsőbb pontjait a következő helyek képezik : éjszakról P a t á s : 4 7 ° 5 2 . / éjsz. sz. 3 5 ° 19' kel. hossz, délről A l s ó - P e n y v á d : 4 7 ° 25.'/ „ 3 5 ° 5.,' „ keletről R é t a l a p : 4 7 ° 3 6 . / „ 3 5 ° 35' „ nyugotról K a p i : 471 1 42.,' „ 3 4 ° 5 6 . / „ E szélső pontok t á v o l s á g a tesz:
P a t á s és A l s ó - P e n y v á d között : 6.95 midet, R é t a l a p é s K a p i között : 6.5 mfdet.
Mindezen adatok m á r i s e l é g g é j e l z i k m e g y é n k m e g l e h e t ő s e n sza
bályos a l a k z a t á t , mely — h a b á r csak megközelítőleg — lehetővé teszi a megye közép d é l k ö r é n e k és p á r h u z a m o s körének kijelelését. H a u. i . a keleti hosszúság szélső pontjainak t á v o l á t felezzük, középhosszuság g y a n á n t 3 5 ° 1 5 . / kapunk, mely ponton á t f e k t e t e t t d é l k ö r a k ö v e t k e z ő helyeken és h a t á r o k o n vonul át : n y á r a d i h a t á r . L a d a m é r és Z á m o l y t ó l keletre, P i n n y é d , G y i r m ó t h t ó l , Szemerétől keletre F e l - P é c nyugoti tövén át. H a s o n l ó k é p találjuk a középszélességet: 4 7 ° 39', melyen á t f e k t e t e t t p á r h u z a m o s (szélességi) kör E n e s é t éjszakról é r i n t i , I k r é n y e n , K i s - M e g y e r e n , Ö r k é n y e n és Bőnyön vonul k e r e s z t ü l . E középszélességi és hosszúsági körök G y ő r város t e r ű i é n , illetőleg h a t á r á b a n a R á b a — parti szállások — és G y i r m ó t h között vágják e g y m á s t : e pont képezi t e h á t k ö r ü l b e l ü l a megye földrajzi középpontját.
H a m e g y é n k közép délkörét a földgömbön v é g i g kisérjük, az a következő pontokon halad á t : éjszak felé indulva Morvaországon, S z i l é z i á n , Poroszországon — névszerint Posenen és P o m e r á n i á n át a keleti tengerbe, innen S v é d o r s z á g keleti oldalát hosszában átszelve, az éjszaki jeges tengerbe, Spitzberg sziget keleti oldala mellett elhaladva az éjszaki sarknak t a r t ; innen E.-Amerika nyugoti oldalát súrolva, á t szeli az éjszaki és déli csendes tengert, A f r i k a déli csúcsán épen a J ó -r e m é n y foka mellett fölemelkedik, A f -r i k á t egész hosszában á t h a s í t v a ,
Tripolison k e r e s z t ü l lép a földközi tengerbe, majd D é l - O l a s z o r s z á g k e l e t i n y u j t v á n y á t és az
adriai
tengert átszelvén, D a l m á t i a legalsó részén és H e r z e g o v i n á n á t t é r vissza k i i n d u l á s i h e l y é r eH a s o n l ó k ö r u t a t t e h e t ü n k m e g y é n k középszélességi körén , m i közben a k ö v e t k e z ő pontokat é r i n t j ü k : nyugot felé indulva Stájerország éjszaki, Bajorország déli részén á t h a l a d v a , a bodeni t ó érintésével F r a n ciaországot szeli á t , majd az atlanti óceánon á t É . - A m e r i k á b a , névsze-r i n t az E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a l é p ; innen az éjszaki csendes tengenévsze-ren á t Á z s i á b a j ő , és Chimin, T a t á r o r s z á g o n , B e s s a r á b i á n és M o l d v á n k e r e s z t ü l t é r vissza.
M í g G y ő r m e g y e földrajzi fekvését nem közvetlen m e g h a t á r o z á s o k , hanem csakis t é r k é p i hálózat n y o m á n adhatjuk : addig egyes pont
j a i r ó l igen is birunk közvetlen földrajzi m e g h a t á r o z á s o k a t felmu
t a t n i . I g y e m l í t ő k , miszerint L i p s z k y h a z á n k b a n k ö r ü l b e l ü l 500 h e l y s é g n e k ismerte földrajzi fekvését, melyeknek j e g y z é k é t a „Con-spectus Generalis"-ban tette közzé ; u g y a n é j e g y z é k megjelent Zach
„ M o n a t l i c h e Correspondenz" cimü folyóiratában. E j e g y z é k b e n ta
l á l j u k m e g y é n k több p o n t j á t is. K i v á l ó súlyt fektetett a földrajzi m e g h a t á r o z á s o k r a a cs. k. t á b o r k a r , mely is háromoszögméréseit csillagá
szati m e g h a t á r o z á s o k k a l kapcsolta össze. E m u n k á l a t o k a t m e g y é n k b e n P a s q u i c h, a budai csillagda igazgatója és A u g u s t i n v é g e z t é k . N é v s z e r i n t az első 1807-ben *) h a t á r o z t a meg G y ő r földrajzi szélességét ; a hosszússágot pedig A u g u s t i n h a t á r o z t a meg 1808-ban a bécsi Szt.-Ist-v á n t o r o n y t ó l , mely is a h á r o m s z ö g t a n i fölSzt.-Ist-vétel k i i n d u l á s i p o n t j á u l szol
g á l t . Ez u t ó b b i m e g h a t á r o z á s tüzjelek á l t a l t ö r t é n t april 29-én és 3 0 - á n reggel és este. A Pozsony közelében lévő hundsheimi hegyen u . i . lőport lobbantottak fel, melynek lángja a bécsi egyetem csillagdájából ugy, mint a győri t ű z t o r o n y b ó l e g y a r á n t l á t h a t ó volt. A m e g h a t á r o z á s e r e d m é n y é t alább adjuk rovatos összeállitásban.
K ü l ö n ö s figyelmet szentelt a t á b o r k a r m e g y é n k n é h á n y p o n t j á n a k 1810-ben, a m i d ő n M a g y a r o r s z á g r a nézve egy h á r o m s z ö g m é r e t i alapvo
n a l i ( T r i g o n . Basis) G y ő r m e g y e t e r ü l e t é n j e l e l t k i ; erről u t ó b b m é g lesz alkalmunk bővebben szólni. **)
A z építészeti i g a z g a t ó s á g n a k hasonlókép több földrajzi m e g h a t á rozást k ö s z ö n ü n k . M u n k á l a t a i ugyan közvetlenül arra szorítkoztak,
*) Hunfalvy, I . 22.
**) Mint a kat. földrajzi intézettől értesültem, már is tervben van Magyar
ország háromszögtani uj fölvétele, mely alkalomból a nyuli Magas-hegy csúcsa van kiszemelve alappontnak, s ez okból földrajzi fekvése csillagászatilag lesz pontosan meghatározva.
liogy a h á r o m s z ö g m é r e t i hálózat pontjainak t á v o l s á g á t a budai csillagda délkörétől és szélességi körétől bécsi ölekben m e g h a t á r o z t a ; az i g y nyert adatokat azonban Valland épitészeti felügyelő fokokra és percekre is á t s z á m í t o t t a , s ez á l t a l az illető pontok földrajzi fekvését k ö n n y e b b e n feltalálhatóvá tette. Amennyiben az adatok r e n d e l k e z é s ü n k r e állnak, közölni fogjuk az eredeti m e g h a t á r o z á s o k a t ugy, mint ezeknek á t s z á m í t á s a i t .
Mielőtt azonban ezt tennők, szükségesnek tartjuk megjegyezni, miszerint az á t s z á m í t á s n á l a budai sz.-gellérthegvi csillagda fekvésének azon meghatározása v é t e t e t t fel alapul, melyet a cs. k. katonai m é r nökök ujabb időben tettek; e szerint ugyanis az említett csillagda F e r r ó d é l k ö r é t ő l 36° 42' 5 3 .1 8 5" hosszúsággal és 47° 29' 1 5 .9 7" szélességgel bír. K u l c s g y a n á n t pedig azon a r á n y szolgált, melyet m á r e cikk elején az egész megye földrajzi kiterjedésének m e g á l l a p í t á s á n á l j e l e z t ü n k és alkalmazásba is v e t t ü n k .
Nem akarjuk állítani, hogy ezen á t s z á m í t á s o k m i n d a pontosság t ú l s z á r n y a l h a t l a n m a g a s l a t á n állnak, de m e g e n g e d h e t ő h i b á i k m i n denesetre igen csekélyek, s n a g y r é s z t csakis a mpercekre szorítkoznak.
A m e g h a t á r o z á s o k atillában vagy a helységek tornyaira vagy a magaslatokon felállított h á r o m s z ö g m é r e t i g ú l á k r a (Pyramis) vonatkoz
nak. A z adatokat n a g y r é s z t Hunfalvy m u n k á j á b ó l (1.38.) kölcsönöztem;
de felvettem j e g y z é k e m b e oly helyeket is, melyeknek fekvését csupán a földrajzi intézet pontos t é r k é p e n y o m á n h a t á r o z t a m meg. Nem i g é n y e l ugyan e mód feltétlen bizalmat egész az utolsó percig, de némi t á j é k o zást, sőt gyakorlati a l k a l m a z h a t ó s á g o t mégis nyújt. E helyeket : k a t . t é r k é p megnevezéssel, a többieket a m e g h a t á r o z ó k neveivel jeleltem.
H e l y n é v Keleti hosszúság Ferrótól Éjs
«
i. szélesség Meghatározó
Abda . . . 3 5u 13' 1 8 . " ,2 4 7 ° 42' 8 . " « épit. igazgat.
Asszonyik . . . . 35 29 1 8 . " ,2
47 30 kat. térkép.
35 10 1 2 .2 ; ! 47 50 43.48 épit. igazgat.
Bajcs (Nagy) . . . 35 21 8- 6 9 47 4G 2 ° - 3 8 épit. igazg.
19 58.,. 47 50 21-54 épit. igazg.
Bácsa 35 19 10.40 47 44 19-56 épit. igazg.
35 29 30 47 32 kat. térkép.
B ö n y (gúla) . . . . 35 33 28-05 47 39 39-325 táborkar.
35 9 55.gr) 47 41 4 2 .3 2 épit. igazg.
35 17 47 38 kat. térkép.
Dunaszegh . . . . 35 12 3 2 .6 2 47 46 4 9 .2 2 épit. igazg.
Duna Szt. P á l . . . 35 10 47 46 30 kat. térkép.
H e l y n é v Keleti hosszúság
*) E meghatározást a bécsi cs. kii*, meteorológiai és földdelejességi intézet 1859-iki évkönyvéből kölcsönöztem.
H e l y n é v Keleti hosszúság
*) Az ép. igazg. által adott ezen szélesség valószinüleg hibás, mert majdnem 5 perccel magasabbra teszi Patast, mint a kat. térkép, sőt mint a saját adataiból összeállított kataster-térkép.
**) Hunfalvy, I . 91 ; összevetve és némileg kiegészítve az orsz. háromszög
méreti hivataltól nyert adatokkal.
T á v o l s á g a b u d a i
délkörtől nyugotra : széless. körtől éjszakra:
Dunaszegh 5 9 , 3 7 9 .0 9 17,154..2 0
Duna Szt.-Pál . . . . 6 1 , 1 0 3 .2 6 0 1 7 , 5 7 9 .3 7 1
G ö n y ő 50,304.",, 14,881.-,0
G y ő r . 55,9 7 8 .6 4 0 1 2 , 2 1 7 . ,8 9
Hédervár 6 2 , 7 7 2 .S 0 2 0 , 8 7 6 .2 0
Kecskemét puszta . . . 4 9 , 8 2 7 .3 6 1 1 , 6 0 9 .4 9
Medve 54,683.'1 6 1 1 8 , 9 2 9 .7 5 5
Öttevény 6 1 , 6 1 8 .3 2 4 1 4,5 8 3 .0 5 5 Patas 54,9 0 7 .9 3 9 2 3,2 1 5 .5 0 9
P é é r 4 9 , 5 9 3 .1 7 0 7,771.-) S 6
P é é r (gúla) 50,4 8 7 .6 9 3 6,9 3 6 .3 9 9
Szt.-Iván 5 1 , 8 4 9 .3 6 a 1 2 , 6 0 9 .s 8 5 V á m o s 5 5 , 2 4 5 .t ; 2 1 6 , 0 3 8 .7 5 V é n e k 50,9 2 8 .0 0 1 5,2 3 6 .d 0
Zámoly 5 8 , 0 5 6 .G Ï 0 15,449.^3
A megye határai, alakja, kiterjedése és felosztása. *)
G y ő r m e g y é t öt szomszédos megye zárja k ö r ü l , n é v s z e r i n t : E K . - r ő l K o m á r o m , K . - r ő l K o m á r o m és V e s z p r é m , D.-ről k i z á r ó l a g V e s z p r é m , N y . - r ó l Soprony és Mosony, E N y . - r ó l és E.-ról Pozsony.
T e r m é s z e t e s h a t á r a i t képezik E K . - r ő l a Csiliz-folyó, E.-ról a Nagy-Duna, N y . - r ó l a R á b a , majd a R á b c a és a K i s - D u n a .
H a t á r v o n a l á t kijelölendők, induljunk k i legmagasabb éjszaki p o n t j á t ó l — P a t a s t ó l , m e l y t ő l kezdve D . felé egész S z ő g y é i g a Csiliz képezi a megye h a t á r á t (körülbelől 11 ezer ölre), hol is e folyó a Nagy-D u n á b a szakad. P a t a s t ó l elsőben K . felé kanyarog a h a t á r , de n e m s o k á r a D K . i r á n y t vesz és Izsap k o m á r o m m e g y e i h e l y s é g mellett elhaladva, egy épszögü kanyarulattal egyenesen D . felé tart, s ez i r á n y b a n Szögyénél a N . - D u n á v a l t a l á l k o z i k .
Innen kezdve K . i r á n y b a n e folyó képezi h a t á r á t (körülbelől 7 ezer ölre), de G ö n y ő alatt m á r elhagyja a fejedelmi folyót és a k o m á r o m megyei K . - K e s z i n alul előbbi i r á n y á v a l derékszöget képezve, h a t á r o zottan D.-nek tart, és pedig Ü r e g - S z e n t - J á n o s és B ő n y h a t á r a i t érintve, alig mutat némi csekély k a n y a r g á s t . B ő n y alatt csaknem d e r é k s z ö g alatt K . felé fordul, de csakhamar visszatér előbbi i r á n y á b a és R é t - a l a p , M e z ő - E ö r s mellett elhaladva, csúcsos beszögelléseket tesz.
V é g r e T á p - S z t . - M i k l ó s k ö r ü l , illetőleg B á n k és L á z i v e s z p r é m megyei helységek között N y . i r á n y t ölt, miközben szintén megtartja
J'') Rövidség okáért az égtájakat csupán kezdőbetüjökkel jelelem: É, K , D, Ny.
yakori csúcsos beszögelléseit; i g y m i n d j á r t T á p - S z t . - M i k l ó s n á l é s Lsszonyfánál erősen bemélyed, m í g a k é t h e l y s é g között az asszonyfai íajornál Veszprérnmegyébe domborodik. Asszonyfától félköralakban ágja á t a h á r m a s — t a r j á n i erdőt, s ennek ny. oldalán erős
beszö-;ellést képezvén, áthasítja a p á t k a i v ö l g y e t és a sokorói hegycsoport ,lsó n y u j t v á n y á t — a H a r a n g o z ó t ; ettől félkörös kanyarulatokban Liovász-Patona ( V e s z p r é m m . ) fölött elhaladva, Szerecsent m e g k e r ü l v e , T y a r m a t n á l mély öblöt vet, és ujolag egy nagy félkört k e r í t v e , Ó M a -omsoknál t a l á l k o z i k a Vas- ós S o p r o n y m e g y é t elkülönítő R á b a folyóval k ö r ü l b e l ő l 12 ezer öl hosszában), s ehhez simulva, h a t á r o z o t t a n é.
r á n y t vesz; csekély k a n y a r o d á s a i t leszámítva, meglehetős egyenesen tart K i s B a b ó t h felé, miközben K . A r p á s t , M ó r i c h i d á t és R á b a S z e n t -Miklóst súrolja. K . - B a b ó t h és R á b a - S z t . - M i h á l y k ö z ö t t e l h a g y v á n a R á b á t , é n y . i r á n y t vesz, és a r á n y l a g csekély k a n y a r g á s s a l K ó n y é s Bödöge mellett eljut K a p i helységhez, mint a megye legszélső n y u g o t i pontjához.
I t t a R á b c á h o z csatlakozva (mintegy 12 ezer ölre) k í g y ó z i k K . felé, m i k ö z b e n R é t i t és S ö v é n y h á z á t é r i n t i . H u g o t h p u s z t á t ó l keletre ismét "elhagyja e folyót, és egy kanyarulattal ék. i r á n y b a n tart; majd a l é b é n y - s z t - m i k l ó s i c u k o r g y á r fölött E K . - r e fordulván, a mosonyi Duna
ághoz ( K . - D u n á h o z ) simul, s ennek m e n t é b e n ( k ö r ü l - b e l ü l 7 ezer öl h o s s z ú s á g b a n ) é r i n t i D u n a - S z t - P á l t , Zsejke p u s z t á t és a mosonymegyei M é c s é r t . E h e l y s é g fölött elhagyja e folyót is, és N y . felé v e t e t t k i d o m -borodással m e g k e r ü l i H é d e r v á r t és a pozsonymegyei L i p ó t helység alatt a N.-Duna ágait, majd m a g á t a főfolyót is á t v á g v a s e közben a Duna
á g a k szeszélyes k a n y a r g á s a i t utánozva, Nyarad mellett elhalad, és ék.
i r á n y b a n k i i n d u l á s i pontunknak — Patasnak t a r t .
A megye i m é n t rajzolt h a t á r v o n a l á n a k h o s s z á t csakis meg
közelítőleg adhatjuk a kat. földr. intézet t é r k é p e valamint saját t é r k é p ü n k n y o m á n , és pedig E K . - r ő l ( P a t a s t ó l S z ő g y é n á t K . - K e s z i i g ) 18 ezer ö l ; K - r ő l ( K . - K e s z i t ő l a táp-szt.-miklósi kanyarulatig) 21 ezer ö l ; D - r ő l (a t á p - s z t - m i k l ó s i k a n y a r u l a t t ó l Malomsokig) 35 ezer ö l ; N y . - r ó l ( M a l o m s o k t ó l — K a p i n á t — H é d e r v á r i g ) 50 ezer ö l ; s v é g r e E K - r ő l (Hódéi-vártól — Patasig) 20 ezer ö l ; s i g y az egész megye h a t á r v o n a l á n a k hossza megközelítőleg 144 ezer ölet, vagyis 38 mfdet tesz, melyből a folyók á l t a l k é p e z e t t természetes h a t á r r a mintegy 49 ezer öl vagyis 12 mfd esik.
A megye a l a k j a , k ü l s z a b á s a — nem ugyan egyes részleteiben — de egészben véve meglehetős szabályosságot mutat; keleti és déli olda
l á t csúcsos k i - és beszöggelések jellemzik, D N y . elég sima m e n e t ű , m í g
l e
É . és E K . körvonalú örökös t e k e r v é n y e k b e n kanyarog, és a megye ezen o l d a l á n a k fodros alakot kölcsönöz; e kígyózó vonalakat t e r m é s z e t e s h a t á r a i n a k : a Rábca, N . - és K . - D u n a és a Csiliz-folyók szeszélyes kanyar
g á s a i n a k köszöni.
A l a k j á t tekintve a megye k é t e g y m á s fölött álló négyszöget k é p e z ; az alsó nagyobb négyszög sarkai: G ö n y ő , T á p - S z t - M i k l ó s , Malomsok és K a p i . E négyszög fölött áll a m á s i k kisebb, melynek n é g y s a r k á t : V é n e k , Ö t t e v é n y , H é d e r v á r és P a t á s képezik. M i n d k é t négyszög-szabályos földrajzi fekvéssel bir, a mennyiben oldalaik — eltekintve a k a n y a r u l a t o k t ó l — m e g l e h e t ő s h a t á r o z o t t a n a n é g y fő égtáj felé néznek.
A négyszögek csúcsait egyenes vonalokkal összekötve, megkapjuk az oldalok átlagos hosszár, és pedig a gönyői és t á p - s z t - m i k l ó s i csúcs k ö z ö t t : 4 mfd, T á p - S z e n t - M i k l ó s és Malomsok között ismét 4 mfd., Malomsok és K a p i között 4 mfd, végre K a p i és G ö n y ő között 6 m f d ; a felső kisebb négyszög m i n d a n é g y oldala k ö r ü l b e l ü l 2 mfdet tesz. Mindez eléggé j e l z i a megye a l a k j á n a k m e g l e h e t ő s szabályos v o l t á t .
M e g y é n k n a g y s á g á r a b i r u n k ugyan adatokat m á r a m u l t század
ból, a n é l k ü l azonban, hogy ezeket m e g b í z h a t ó k n a k t a r t h a t n á n k . I g y a m u l t század v é g é n Novotny „ S t a t i s t i c a Regni H u n g á r i á é " cimü m u n k á j á b a n közli a m e g y é k kiterjedését, de elhallgatja a forrást, melyből ada
tait m é r i t é ; ő G y ő r m e g y e kiterjedését 30 Q mfdre teszi; az 1772-ben behozott ú r b é r 28.1 6 Q mfdet mond; N é m e t h L á s z l ó e század elején a g y ő r i evang. gymnasium igazgatója G ö r ö g D . t é r k é p e n y o m á n 30 megye t e r ü l e t é t — k ö z t ü k G y ő r é t is k i s z á m í t o t t a * ) ; szerinte:
Csilizköz 1-80 • mfd.
Szigetköz 3'60 „ „ Tóköz . 5 - 0 „ „ Összesen . 1Q-4Ô Q mfd.
Pusztai járás 9*5 U mfd.
Sokoróaljai járás 7*96 „ „ A z egész megye . 27*86 Q mfd.
M e g b í z h a t ó m é r é s e k e t elsőben a t á b o r k a r kezdett végezni, midőn e század elején az osztrák birodalom fölméréséhez fogott. M á r fÖnnebb említők, miszerint ez alkalommal (1810-ben) épen m e g y é n k t e r ü l e t é r e esett egy h á r o m s z ö g m é r e t i alapvonal ( T r i g . Basis). E fontos vonal meg
é r d e m l i , hogy t ü z e t e s e b b e n ismertessük.**)
A z alapvonal g y e n g é n elhajlik a dél-éjszaki i r á n y t ó l és pedig felső
*) Lásd: Schedius, Zeitschrift vön und für Ungarn.
**) A kat. földrajzi intézet »Topographische Beschreibung« cimü hiteles kézirati munkálata szerint.
vége kissé K . felé. Éjszaki végpontja (lásd a t é r k é p e n ) 1/4 ó r á n y i r a fek
szik B ő n y t ő l E K . felé; természetes talaj-magassága az adriai tenger szinétől 7 8 .3 0 5 b. 51; helyét m á r v á n y e m l é k k ő j e l e l i , melynek csak felső lapja l á t h a t ó ; a fölötte álló g ú l a 1858-ban é p ü l t . A déli v é g p o n t 200 lépésnyire fekszik É K . felé T á p - S z e n t - M i k l ó s helység utolsó házától ; talajmagassága 9 6 .5 3 7 b. ö l ; helyét vörös m á r v á n y o s z l o p j e l z i , mely fölött g ú l a áll. A z alapvonal középpontja M e z ő - E ő r s közelében fekszik E N y . felé, M i n d s z e n t t ő l pedig K . felé; talajmagassága 7 0 .8 6 6.
A z alapvonal hosszát 1810. aug. 13. — oct. 22-ig h a t á r o z t á k meg egész pontossággal, és 9429.4 2 9 b. ölnek t a l á l t á k . 1815- vagy 16-ban a tudatlan nép kincset g y a n í t v a a déli v é g p o n t kőoszlopa alatt, ezt k i á s t a és helyéből k i m o z d í t o t t a ; visszatetette ugyan a t á b o r k a r az oszlopot, de a hely azonossága többé nem n y ú j t o t t teljes m e g b í z h a t ó s á g o t , és az egész alapvonal hosszát m á r csakis számítás á l t a l lehetett m e g h a t á rozni, m i is 9429.2 1 b. Ölet adott.
Ezen h á r o m s z ö g m é r e t i alapvonal h á l ó z a t á n a k nevezetesebb pontjai m e g y é n k t e r ü l e t é n a következők :
Ö r k é n y , 1/i ó r á n y i r a D N y . felé P . - Ö r k é n y t ő l ; ez lőn elfogadva a hálózat főpontjául ( N e t z p u n k t ) ; 1853-ban a kataster g ú l á t é p í t e t t föléje.
S i n a i h e g y , magaslat a bőnyi h a t á r b a n , e h e l y s é g t ő l 1/i órányira E K . felé; a h á r o m s z ö g m é r e t i pont 800 ölre esik E . felé az alapvonal éjszaki v é g p o n t j á t ó l ; h e l y é t felirattal e l l á t o t t m á r v á n y k ő j e l e l i , mely fölé 1858-ban gúla é p ü l t .
S á g h a hasonnevű halom tetején 1j<i ó r á n y i r a E N y . felé P á z m á n d t ó l , s ugyanannyira D N y . felé P é é r t ő l ; a vörös m á r v á n y — jelkövön i l y felirat á l l : Opera astron. T r i g o n . 1810; fölötte g ú l a emelkedik.
M e g y é n k h á r o m s z ö g m é r e t i alapvonalát G y ő r városon á t a F r a k n ó mellett kiemelkedő R o z á l i a k á p o l n á v a l kapcsolták össze, mely m á r a bécsi vonallal összeköttetésben állt.*)
A t á b o r k a r n a k háromszögmérései m e g y é n k D u n á n alul eső r é s z é t illetőleg be vannak fejezve, de közzétéve nincsenek; terv szerint 1877-ben k e r ü l a sor a h á t r a l é v ő részre (CsilizkÖzre).
A t á b o r k a r o n k i v ü l terjedelmes méréseket v é g z e t t m e g y é n k b e n m é g az építészeti i g a z g a t ó s á g a Duna á r t e r é n e k fölvétele a l k a l m á v a l , sőt ujabb időben (az 50-es években) is, midőn a kataster m e g y é n k b e n m ű k ö d ö t t .
M e g y é n k t e r ü l e t é t egyes irók m á s és más n a g y s á g r a szabják; i g y F é n y e s E l e k ( M a g y a r o r s z á g leirásában, 1847.) 2 8 .7 G 5 • midre, Galetti
29.t Q mfdre teszi. Ficker az o s z t r á k birodalom egyes t e r ü l e t e i t a t á b o r kar háromszögmérései alapján földrajzi mfdekben k i s z á m í t o t t a , s ez alkalommal a Bessel á l t a l pontosan m e g á l l a p í t o t t kulcsot h a s z n á l t a az o s z t r á k és földrajzi mfdek kölcsönös á t s z á m í t á s á n á l ; Bessel szerint u. i . egy osztrák futó mfd = I . 0 2 2 3 7 2 6 földrajzi futó mfddel, s egy o s z t r á k Q mfd = 1.04524577 földr. • mfddel. *) Ficker számítása m e g y é n k t e r ü l e t é t 2 5 .7 1 3 0 földr. | ~ ] mfdre teszi.
A m. k i r . h e l y t a r t ó tanács 1865-ben közzétett k i m u t a t á s a szerint m e g y é n k kiterjedése 2 7 .3 1 3 2 földr. Q mfdet— a t á b o r k a r mérései szerint pedig 24.8 7 osztrák (— 26.6 4 földr.) Q mfdet tesz; végre a m i n i s z t é r i u m á l t a l legújabban kiadott statistikai k i m u t a t á s m e g y é n k e t 24.6 0 osztrák
| ~ | mfdre teszi.
E k é t u t ó b b i adat t e h á t meglehetősen összevág, melyeknek k ö z é p é r t é k é t elfogadva, m e g y é n k a kisebbek közé tartozik.
M e g y é n k k ö z i g a z g a t á s i tekintetben n é g y r é s z r e : u. m. h á r o m j á r á s r a és G y ő r szab. k i r . város t e r ü l e t é r e oszlik. A j á r á s o k neve: t ó - ,
sziget-, és csiliz-közi, sokoró-aljai és pusztai j á r á s .
1. T ó - , s z i g e t - é s c s i l i z - k ö z i j á r á s m e g y é n k azon é n y . . r é s z é t képezi, mely Soprony, Mosony, Pozsony és K o m á r o m m e g y é k r e d ü l . A szomszédsokoróaljai j á r á s t ó l n a g y r é s z t a R á b a folyó választja el, kivéve R á b a - P a t o n a k ö r n y é k é t , hol is a t ó - , sziget- és csilizközi j á r á s h a t á r a a R á b á t ó l jobbra k i t é r v e , m e g l e h e t ő s öblöt vet, de u t ó b b I k r é n y n é l i s m é t e folyóhoz simul. G y ő r város t e r ü l e t é n e k ó. részétől egy darabon ( P i n n y é d t ő l G y ő r i g ) a R á b c a folyó, innen pedig a likócsi p u s z t á i g a K . - D u n a választja el. E p o n t t ó l kezdve a pusztai j á r á s s a l h a t á r o s , és e t t ő l előbb a K.-Duna, u t ó b b pedig ( V é n e k t ő l ) a N.-Duna k ü l ö n í t i el.
A t ó - , sziget és csiliz-közi j á r á s — mint neve is mutatja, h á r o m k e r ü l e t b ő l : Tóköz-, S z i g e t k ö z - és Csilizközből nőtt össze, melyek m i n d annyian természetes h a t á r o k közé vannak szorítva. I g y T ó k ö z azon t e r ü l e t , mely G y ő r t ő l N y . - r a a R á b a és K . - D u n a között fekszik, Soprony és M o s o n y m e g y é k r a d ü l ; közepét a_Rábca hasítja á t . S z i g e t k ö z G y ő r t ő l E N y . - r a a K i s - és N.-Duna közt t e r ü l el, Mosony és P o z s o n y m e g y é k r e hajlik. Szigetközt m á s k é n t K i s - C s a l l ó k ö z n e k is nevezik, e l l e n t é t b e n a N.-Duna b a l p a r t j á n e l t e r ü l ő Nagy-Csallóközzel. V é g r e C s i l i z k ö z mint sziget szorul a N.-Duna és a Csiliz folyó közé, G y ő r t ő l E.-ra esik, Pozsony n e m k ü l ö n b e n K o m á r o m m e g y é v e l h a t á r o s , és Csallóköznek egy részét képezi. Csilizköz többször k i s z a k í t t a t o t t a megye kebeléből ; i g y az
*) Hunf. I . 106. 1. Megjegyzendő továbbá, hogy egy osztrák • mfd = 10 ezer hold, egy holdat 1600 • öllel számítva; egy földr. • mfd pedig = 9567.1 2 8 hold.
50-es években K o m á r o m m e g y é h e z tartozott, és csak az a l k o t m á n y élet
beléptével 1861-ben csatoltatott vissza G y ő r m e g y é h e z .
2. S ok o r ó - a l j a i j á r á s m e g y é n k dny. része, mely Soprony és V e s z p r é m m e g y é k k e l h a t á r o s , E. oldalán G y ő r város t e r ü l e t é v e l , K . - t e n pedig a pusztai j á r á s s a l érintkezik, s ettől a D K . - t ő l E N y . felé egyenes i r á n y b a n haladó csanak — n y u l - , écs — ravazdi h e g y l á n c választja el.
3. P u s z t a i j á r á s a megye D K . részét képezi, D.-ről V e s z p r é m , K.-rŐl K o m á r o m m e g y é k k e l , E.-ról Szigetközzel, N y . - r ó l pedig G y ő r város t e r ü l e t é v e l és a sokorói j á r á s s a l h a t á r o s ; a k o m á r o m m e g y e i Csallóköztől a N.-Duna, Szigetköztől pedig a K . - D u n a választja el.
4. G y ő r v á r o s t e r ü l e t e az e m l í t e t t h á r o m j á r á s közé van ékelve, és az egy Csilizköz kivételével, a többi részek m i n d e g y i k é v e l érintkezik.
A z e m l í t e t t a l k a t r é s z e k kiterjedése a kat. földrajzi i n t é z e t t é r k é p e , illetőleg az a d ó k a t a s t e r n y o m á n tesz:
Tó—sziget—csilizközi járás . . . . 9.8 5 D mfd.
Sokoróaljai járás 6"86 „ „
Pusztai járás 9.1 5 „ „
Győr város területe 0.7 8 „ „
összesen . 2 6 .f i 4Q m f d .
2. A megye domborzati viszonyai.*) (Hegyrajz.)
Fehér Ipnlytól.