A feltalajok alkotása
1. Nagy-Duna
E folyó Á s v á n y n á l ömlik a m e g y é b e , s m i u t á n Pozsony és G y ő r m e g y é k h a t á r v o n a l á t képezte, u t ó b b Csilizközt S z i g e t k ö z t ő l , majd pedig K o m á r o m és G y ő r m e g y é k e t e g y m á s t ó l elválasztotta, — Gönyő alatt e l h a g y v á n m e g y é n k e t , K o m á r o m m e g y e t e r ü l e t é r e lép á t .
I r á n y á t tekintve s ü r ü hajlongásokban fut alá, és s z á m t a l a n á g a zatokra hasadva, kisebb-nagyobb szigeteket, z á t o n y o k a t alkot. Medre igen változatos, profilja szabálytalan, minek oka a p a r t v i d é k alacsony fekvésében r e j l i k .
H o s s z a a megye t e r ü l e t é n ( Á s v á n y t ó l G ö n y ő i g ) 14400 ölet vagyis 35/s mfdet tesz.
A D u n a e s é s e egyéb nagyobb folyókhoz képest á t a l á b a n véve csekély. BuíFon k i m u t a t á s a szerint főfolyóink kisebb eséssel b i r , m i n t a Rajna, Rhone és Po, minek oka azon k ö r ü l m é n y b e n fekszik, hogy m í g egyrészről jóval hosszabb ú t a t fut be, mint e folyók, addig másrészt a Fekete tenger, mely őt befogadja, magasabban fekszik, m i n t azon tenge
rek, melyekbe az e m l í t e t t folyók ömlenek. A Duna átlagos esése mfden-k i n t 6.5 0 lábat, 100 ö l e n k i n t 1.9 h ü v e l y k e t tesz. A vizesés azonban az
4 *
egyes pontokon igen különböző, a szerint, a mint a folyam vize t ö m ö r ü l t e n egy mederben ömlik, vagy á g a k r a szakadva megoszlik. Ez utóbbi k ö r ü l m é n y forog fenn m e g y é n k b e n is ; i g y az ország h a t á r á t ó l D é v é n y től G ö n y ö i g (11 y2 mfd) az esés 100 ölenkint 2 .2 5 k ü v e l y k ; m e g y é n k h a t á r a i n belül pedig átlagosan véve 21/2 h ü v . ; legkisebb esése ( S z a p n á l ) 10.38 vonal, legnagyobb pedig 4" 6"', de a l e g t ö b b helyen 1" és 3 " közt változik. Gyakran a k ö z v e t l e n ü l szomszédos helyeken az esés igen k ü l ö n böző; i g y közvetlenül m e g y é n k felső h a t á r á n C s ú n y n á l 2" 7"'-ről r ö g t ö n 4" 2"'-ra emelkedik, és csakhamar i s m é t 2" 3'"-va s z á l l ; B o d a k n á l pedig 3 " 5"'-ról 1" 3"'-ra csökken.
Egyes pontokat illetőleg a következő adatokat hozzuk f e l : E s é s
láb hüv. von.
L i p ó t t ó l — S z a p i g 12 8 7 S z a p t ó l — V é n e k i g Ö 1 2 V é n e k t ő l — G ö n y ö i g 0 8 0 S z é l e s s é o-e tág- h a t á r o k között ino-adoz; lencsekélvebb a szélesség G ö n y ő és V é n e k között, hol csak 208 ölet tesz, legnagyobb pedig' N.-Bajcsnál, hol is 560 öl szélességre terjed.*)
A Duna m é l y s é g e a szétágazás és ezen á g a k n a k egyesülése szerint, n e m k ü l ö n b e n a medernek laza vagy tömör alkata szerint igen különböző. S e k ö r ü l m é n y m á r előre j e l z i , miszerint m e g y é n k t e r ü l e t é n alig t a l á l k o z u n k tetemes m é l y s é g g e l ; i g y a legnagyobb m é l y s é g a l i g tesz t ö b b e t 5°—6°-nél, a közép m é l y s é g pedig 21/2°—3°-et. G ö n y ő és V é n e k között legkisebb vízállásnál a m é l y s é g 18—22 l á b , m í g N.-Bajcsnál ugyanily k ö r ü l m é n y e k között csak 9 —10 l á b ; azonban e helyen a balpart k ö r ü l b e l ü l 2 2 ° szélességben 18 l á b m é l y s é g ű k o t r á s s a t bir, és pedig a p a r t v é d e z e t nem csekély k á r á r a , mely épen ez okból az alámosás miatt tetemes k á r o k a t szenved, és folytonos j a v í t á s t igényel.
Vannak e z e n k í v ü l egyes helyek, hol a m é l y s é g a rendes a r á n y o k a t meghaladja; i g y u Szap helység mellett lévő nagy kanyarulatban a bal
p a r t t ó l 4—5 ölnyi t á v o l b a n a mélység 32—34 l á b a t tesz; ú g y s z i n t é n G ö n y ő n é l a j o b b p a r t t ó l 15—18 ölre 30 l á b n y i m é l y s é g r e akadunk.
A felhozott adatok m i n d a k o m á r o m i viz mérce 0 fokára vonat
koznak, mely pont az adriai tenger szine fölött 3 3 1 ' 3 " 5'" magasan á l l . A D u n a v i z á l l á s á n a k v á l t o z a t a i , h a b á r 20—33 l á b n y i
*) Ezek a folyammérnök adatai, melyektől Ruzsicska főhadnagyé jelentéke
nyen elütnek; szerinte a legnagyobb szélesség Medvénél o50°, közép szél. Gönyőnél 250° és legkisebb szél. Szőgyénél 150°—200°.
ú i l ö n b s é g e t mutatnak,
mindazonáltal
az i ngadozás nem szokott hirtelen történni és nem is csap át a szélsőségekbe mint p l . a T i s z á n á l . A vizál-ások valamint a védtöltések és a D u n a m e l l é k talajmagasságai mind a i o m á r o m i vizmérce 0 pontjához v i s z o n y í t h a t o k legbiztosabban, mely s a D u n á n a k t ö b b éven á t tapasztalt legkisebb v i z á l l á s á t képviseli; a kdzmérce közvetítésével a z u t á n minden adatot könnyen visszavihetünk iz adriai tenger szinére.A vízállás szélsőségeit k ö v e t k e z ő adatok j e l e l i k :
1853. j u n . 30án volt Szapnál az eddig észlelt legmagasabb v i z -íllás 363' 7" 1 " ' , a legkisebb pedig u g y a n é helyen 341' 6" 5'" az ídriai tenger szine fölött. B í r u n k ezenkivül m é g n é h á n y évről adato-iat, melyek szerint a legmagasabb vizállások tavaszszal a j é g o l v a d á s ilkalmával jelentkeztek; s épen ezen okból nem vehetők ezen adatok
r á n y a d ó k u l a vizállás szabad v á l t o z á s a i n a k megítélésére. Legbiztosabb
;ájékozást nyújt a fönnebb é r i n t e t t 1853-ik évi n y á r i á r a d a t , mely tisz
tán a vizmennyiség egyetemes szaporodásának eredménye volt.
A vizállás átlagos v á l t o z a t a i n a k megitélésére szolgálhatnak a Grönyőnél tett észleletek, melyek szerint e helyen a legmagasabb vizállás 3 pont felett: 15' 2 " legkisebb pedig 4' 1 1 " , 0 pont alatt; az ingadozás tehát 20 lábat tesz.
Á t a l á b a n véve a Duna vizmagassága az utolsó évtizedben kisebb volt, m i n t az előbbi években, m i n t ezt az egyes helyeken vezetett észleleteken k i v ü l a gőzhajózási t á r s u l a t évi j e l e n t é s e i is tanúsítják.
Ez u t ó b b i n a k az 1861. ü z l e t i évről szóló j e l e n t é s e szerint, ez évben a vizállás oly kedvezőtlen volt, m i n t a t á r s u l a t fennállása óta m é g sohasem;
iz 1862. és 1863-ik évi vizállás á t a l á b a n m é g k e d v e z ő t l e n e b b volt.
E t é n y e k eléggé j e l z i k , miszerint az alacsony vizállás alig t e k i n t h e t ő
;öbbé r e n d k i v ü l i eseménynek, de igenis rendes j e l e n s é g n e k ; melynek 3gyik okát a gőzhajózási t á r s u l a t azon k ö r ü l m é n y b e n keresi, miszerint i védtöltések közé szorított folyó gyorsabb lefolyást nyert, s i g y :orlódása csekélyebb.
A Duna s e b e s s é g é t természetesen a folyónak szélessége, med
rének alakulata és a vizesés h a t á r o z z á k meg. Alacsony vizállás mellett sodrának középsebessége Pozsony és G ö n y ő között 3—4 l á b ; n é v -ízerint Szapnál 2 .8 5 6 7 l á b , N.-Bajcsnál pedig 3 .3 3 8 9 l á b . A kanyarokban,
•őleg ezeknek külső szélén a sebesség j ó v a l nagyobb, ugy, hogy egyes nerészebb kanyarulatokon 8—11' sebesség is előfordul.
V i z m e n n y i s é g e meglehetősen állandó, m i n t ezt nagy f'olya-n o k f'olya-n á l ref'olya-ndesef'olya-n tapasztaljuk. A m á s o d p e r c e f'olya-n k i f'olya-n t alárohaf'olya-nó vizmef'olya-ny-
vizmeny-m
54
n y i s é g ( m á s k é n t vizemésztet) megitélésésére szolgáljanak ezen adatok a vizemésztet S z a p n á l : 37999.8 k ö b l á b ; N.-Bajcsnál 38001.3 k ö b l á b ; él G ö n y ő n é l — a győri D u n a á g beömlése u t á n közép vizállás mellet 67376 köbláb.
A D u n a p a r t j a i t m e g y é n k h a t á r a i n belül k ö n n y ű alkotású alacsony fekvésű laza talajok képezik. P o z s o n y t ó l csaknem megyénl h a t á r á i g magasabb és szilárdabb partok kisérik a folyót ; i t t azonban a;
erősebb a l k o t á s ú partok 400—800 ölre befelé vonulnak, s a D u n á n á l közvetlen partjai m o z g é k o n y h o m o k d a r á b ó l , fövényből és lisztfinomsági iszapból állanak.
A merő öntésekből emelkedett partot főleg a gőzhajók habolási k ö n n y e n szaggatja; i g y k é p z ő d n e k egyrészről a t e k i n t é l y e s kanyarok m í g másrészről a folyam medre a t ú l s ó p a r t t ó l behúzódik. A tetemei k á r r a l j á r ó p a r t s z a g g a t á s ellen a k o r m á n y költséges k o p á r t v é d e z e -t e k é -t emel-t -több helyen, főleg pedig a nagy kanyarokban, hol : partnak aláásása és szakadozása legnagyobb m é r v ű n e k mutatkozott E p a r t v é d e z e t e k 3 öl magas kőburkolatból, alul pedig erős k ő h á n y á s b ó állnak, I l y p a r t v é d e z e t van:
Á s v á n y o n 439 öl hosszú, Szapnál 2655 „ „ Medve fölött 803 „ „ M e d v é n alul . . . 1311 ,, „ M e d v é n ennek folytatása lesz . . 600 „ „ N.-Eajcson 353 ,, „ Szőgyén 950 „ „ Szőgyén ennek folytatása lesz . . 300 „ „ G ö n y ö n 363 „ ,,
Összesen tehát elkészült . 6874 öl, és jelenleg építés alatt van 900° hosszú p a r t v é d e z e t .
A z á r a d m á n y i partok a közép vizállás fölé á t a l á b a n csak 3—i l á b n y i r a emelkednek, s majdnem m i n d e n ü t t vízszintesek; k i v é t e l csakis egyes pontokon mutatkozik, hol a part magasabban emelkedik a v i ; szine fölé. A partokat m i n d e n ü t t n á d , fűz, n y á r stb. borítják, de kalász sehol nem lengetnek.
A D u n a m e d r e é s s z i g e t e i . A z alacsony és laza partok a folyó;
nem t a r t h a t j á k meg m e d r é b e n , az t e h á t szétterül, sokszorosan eloszlil és szétágazik, sőt á g a i n a k sodra is minduntalan változik, — széthasad majd ismét egyesül. Gyakran a folyam f ő á g á b a n is a l i g lehet mondani hogy hol van sodra. A hol ez megoszlik, ott k é t vonala között hÖmpölyrt hömpöly r a k ó d i k le, m í g n e m egy hosszúkás zátony t á m a d , mely közepei
vizálláskor a folyó habjai alól felmerül. Nagyobb á r a d á s k o r egy-egv h o m o k r é t e g e t hord r á a folyam; lassankint cserjék, növények honosodnak meg rajta, melyek a vizben uszó földes részek uj lecsapódását m é g i n k á b b elősegítik. A folyton növekvő zátony végre mint sziget emelkedik k i , mely olykor a vizállás 0 pontja fölé 10—15 lábnyira is felmagasodik.
A dunai szigetek földje t e h á t egész a folyam közép vízállásának m é l y ségéig rendesen finom iszapból áll, melylyel néha h o m o k r é t e g e k v á l t a koznak; alatta pedig kisebb-nagyobb hömpölyök feküsznek. A zátonyok ugy mint a szigetek hosszúkásak, és a folyam i r á n y á b a n n y ú j t o t t a k : felső csúcsuk lapult, szelíd hajlású, m í g alsó végok rendesen magasabb és meredekebb.
A meder-talaj egyik érdekes pontját a Szap helység mellett lévő nagy kanyar képezi, hol is a meder-talaj alatt 7 l á b mélységben és nagy kiterjedésben több mint egy öl v a s t a g s á g ú j ó t ő z e g r é t e g fekszik.
A D u n a m e d r é n e k keresztszelvénye h a z á n k t e r ü l e t é n sehol sem oly szabálytalan, mint Pozsonyinegye P ü s p ö k i helységétől m e g y é n k e n á t egész S z e g y é i g ; fő- és m e l l é k á g a i b a n ezer m é g ezer z á t o n y és sziget hasogatja szét a folyam v i z é t ; a szigetek és zátonyok ugy, mint a folvó-ágak medre, kanyarulatai és sodra minduntalan változnak, ugy hogy e tekintetben évről évre uj és uj t é r k é p r e lenne szükség, ha a folyó h ű rajzát a k a r n ó k adni. Csak V é n e k alatt nyer a Duna ismét szabályosabb alakot.
A D u n a á r a d á s a i képezik a p a r t v i d é k e k sújtó csapásait, melyeknek s ú l y á t alig érzi a Duna m e n t é b e n egyetlen pont is annyira, mint épen megyénk, n é v s z e r i n t ennek esilizközi része. E v k ö n y v e i n k századok óta mutatnak fel egyes éveket, melyekben e boszuló angyal újra és újra megjelent. Nem említjük a r é g l e t ű n t századok keserveit, melyeket a bősz elem fakasztott, csupán az ujabb időkből hozunk fel n é h á n y adatot. 1783-ban a Duna rendes vizállása fölé 19 l á b n y i r a és a p a r t v i d é k síkja fölé 6 lábnyira emelkedett; 1789-ben pedig 250 Q mfd t e r ü l e t e t borított el habjaival. I l y r e n d k i v i i l i vizállás természetesen nem
csak a közvetlen k ö r n y e z e t r e m é r i csapásait, de a D u n á b a ömlő mellék
folyók á l t a l elhat távol v i d é k e k r e is ; i g y t ö r t é n i k , hogy a t u l s á g i g meg
dagadt Duna a R á b a és R á b c a folyókat egész a H a n s á g i g , sőt egész a F e r t ő t a v á i g visszaszorítja, s e v i d é k n e k sík lapályait is viz alá temeti.
A z 1838-ik év áradása m é g élénk emlékezetben van, hasonlókép az 1850-dik év téli jeges árvize. A l i g van t o l l , mely híven t u d n á ecse
telni azon képet, melyet a medréből k i t ö r t elem n y ú j t . A sebesen rohanó h u l l á m o k tompa moraja m é r f ö l d e k r e előre j e l z i a végzetes sorsot, melynek érzetére ember és állat megborzad; a m e n e k v ő k
jajve-széklése közé a m e g r é m ü l t á l l a t o k vad ordítása v e g y ü l , s e hangok v e l ő k i g r á z k ó d t a t j á k az idegzetet.
A védtöltések nagyban fékezik ugyan a h u l l á m o k tulcsapásait, de feltétlen biztosságot ezek sem n y ú j t a n a k , mert a duzzadó elem a töltések belsejébe is ravaszul beszürenkezik, s biztosan felkeresi a g y e n g é b b pontokat; csakis folytonos éber őrködés és t a t a r o z á s képes a ravasz ellenséget fékben tartani.
A D u n a j é g v i s z o n y a i h a b á r á t a l á b a n véve a t e r m é s z e t t a n egy
szerű törvényei alá esnek, m i n d a z o n á l t a l a helyi k ö r ü l m é n y e k v á l t o z a tos combinatiója egyes helyekre sajátos t ö r v é n y e k e t alkot, melyeket természetesen csakis pontos és hosszabb megfigyelés á l l a p í t h a t meg.
I l y n e m ű észleletek azonban e k k o r á i g alig t é t e t t e k ; s i g y a j é g v i s z o n y o kat csakis egyes elszigetelt adatok n y o m á n e c s e t e l h e t j ü k .
Kisebb-nagyobb m é r v b e n minden télen zajlik a Duna, de nem képződik m i n d i g oly összefüggő j é g h á t , mely a folyót egész szélessé
g é b e n borítaná, vagy épen a szabad á t k e l é s t j é g h á t o n lehetővé tenne ; azonban vannak évek, midőn a szilárd j é g k é r e g heteken á t erős hidat képez az ellentétes partok között, melyen terhelt szekerek is k é n y e l m e sen á t k e l h e t n e k .
K i v é t e l e s éveket — milyen p l . az 1 8 72/3- k i volt — nem szá
mítva, a jégzajlás november és március h ó n a p o k időközére esik. A h ő m é r -sék, m e l y n é l a zaj ló j é g mutatkozik, — 3° és — 12° R. között áll. A zaj-lás csaknem egyidőben k e z d ő d i k m i n d e n ü t t , de a j é g m e g á l l a p o d á s a rendesen az alsóbb állomásoknál előbb t ö r t é n i k .
A j é g v i s z o n y o k kifejlődésénél a hőmérsóken k i v ü l m é g a vizállás, vízsebesség, hóesés, szélirány és erősség m ű k ö d n e k , m i n t j e l e n t é k e n y tényezők, melyek e g y ü t t e s e n alkotják a j é g k é p z ő d é s törvényeit.
Hosszan t a r t ó — 6—8 fokú h i d e g n é l nagy m é r v b e n mutatkozik a fenékjég, mely hatalmas tömegekben t ö r a vizszinére. H i r t e l e n b e á l l t alacsony hőmérsék szinjeget termel, mely m i n t h á r t y a védelmezi a folyó belsejének k i h ű l é s é t és gátolja a fenékjég képződését.
Természetes, hogy alacsony vizállás és csekély folyási sebesség kedvezően hatnak a j é g t ö m e g e k kifejlődésére.
A megzajlott Duna j é g t á b l á i 2 0 ° — 3 0 Q ° n a g y s á g r a is felemelked
nek, s n e m r i t k á n m e g t o r l ó d v á n , h á z m a g a s s á g ú j é g s z i k l á k k á csúcsosod
nak, melynek éles csikorgása, hatalmas ropogása é r d e k e s j á t é k o t képez a p a r t v i d é k téli l á t k é p é b e n .
—12° hőmérsék mellett a zaj ló j é g m e g á l l a p o d i k , és az egyes j é g t á b l á k összefüggő egészszé t ö m ö r ü l n e k . Alacsony vízállásnál — 9°—10°
is elég arra, hogy a Duna beálljon, főleg ha tartós zajlás előzte meg ; a
m e g á l l a p o d á s rendesen a z á t o n y o k k ö r ü l k e z d ő d i k , hol a fenékjég képződése nagyobb m é r v ű . J e l e n t é k e n y tényező e tekintetben a hó és folyamellenes szél ; az első kásaszerü s ű r ű s é g e t kölcsönöz a víznek, míg a szemközt j ö v ő szél a jégmozgást gátolja, s i g y a t o r l ó d á s t és tömörülést elősegíti.
Vannak egyes esetek, midőn a Duna h á t á n hó és fenékjég k ö z r e működése n é l k ü l is egy éjen át 1—2" v a s t a g s á g ú j é g k é r e g képződik és pedig a r á n y l a g nem is t ú l s á g o s alacsony hőmérséknél. I g y t ö r t é n t 1871 december hóban, midőn a hőmérsék k é t nap alatt - j - o°-ról — 6°-ra szállt alá. E g y éjjel elég volt arra, hogy az emiitett j é g h á r t y a k é p z ő d jék, és 4 nap alatt t ö b b mfd. t e r ü l e t e n m e g á l l o t t a j é g .
A kedvező k ö r ü l m é n y e k összműködése a j é g r é t e g v a s t a g s á g á t könnyen fölviszi 12 h ü v e l y k r e , sőt sekélyes helyeken 18—20 h ü v e l y k r e is. A j é g u t szilárdítására, természetesen azt sem mulasztják el, hogy öntözés által vastagítsák a r é t e g e t , melyen az á t k e l é s t ellenőrző köze
gek facövekekkcl j e l e l i k k i a m e g b í z h a t ó ú t h a t á r v o n a l a i t .
Viszont a j é g zajlása vagy megállapodása v i s s z a h a t á s t gyakorol a h ő m é r s é k r e ugy, mint a viz állásra. I g y zajláskor t ö b b n y i r e , — m e g á l l a p o d á s k o r pedig m i n d i g emelkedik a viz állása, ú g y s z i n t é n a j é g meg
i n d u l á s a k o r is. A hőmérsék pedig rendesen alászáll, ha a j é g m e g á l l a podik.
A j é g m e g i n d u l á s a és eltakarodása rendesen - j - 4°.7 mellett t ö r t é nik, h a b á r — l ° .5- n é l is megeshetik.
M e g y é n k sajátos jégviszonyait tekintve, k ö r ü l m é n y e i épen nem m o n d h a t ó k kedvezőknek, a mennyiben a D u n á n a k s ü r ü szétágazásai m í g egyrészről a folyó t e r j e d e l m é t növelik s ugyanekkor m é l y s é g é t és folyási sebességét csökkentik, s e tényezők e g y ü t t e s e n elősegítik a jég-képződését s a m i fő, a j é g t o r l ó d á s á t és fennakadását. S épen e k ö r ü l m é n y b e n fekszik Csilizköznek egyik veszedelme, mely a dunai j é g j á r á s által igen sokat szenved.
A leggonoszabb pontot azon erős. de szűk kanyarulat képezi, mely iSzapnál v a n ; i t t állapodik meg és torlódik össze elsőben is a j é g , melyet a sok á g r a szakadt és i g y m e g g y e n g ü l t vizfolyás nem képes t o v á b b mozdítani. E h u l l á m o k t e h á t csakhamar magasra dagadnak, s vagy á t b o r í t j á k a v é d t ö l t é s t , melynek magassága á t a l á b a n 3B5' 2" 6"' az adriai tenger szine fölött, t e h á t csak l1/? lábbal több, mint a nyári leg
magasabb vizállás (1. ennek változatait fönnebb) ; m á r pedig a j é g t o r l ó d á s j ó v a l magasabbra dagaszthatja a Duna vizét. De az sem lehetetlen, hogy a h u l l á m o k elszakítják a k ü l ö n b e n is gyenge alkotású védtöltést,
s duló a n g y a l k é n t s z á g u l d a n a k szerte nemcsak Csilizköz, de az egész Csallóköz lapályos téréin, hol a bőszülten rohanó elem nem r i t k á n hatalmas ö r v é n y e k e t kotor. I l y csapás érte Csallóközt l e g k ö z e l e b b 1850-ben, midőn a viz S z a p n á l a védtöltést 2000 öl hosszúságban á t t ö r t e , s u g y a n i t t közel 20 h á z a t alapjából elsodort. A z 1862-ik évi árviz hasonlókép e ponton t a l á l t m a g á n a k nyilast.
K i v á l ó figyelmet é r d e m e l a Duna mint k ö z l e k e d é s i ú t ; e tekin
tetben azonban épen a m e g y é n k t e r ü l e t é r e eső része emelkedett nem egészen hizelgő h í r r e . A D u n á n a k u. i . Pozsony és G ö n y ő közt elnyúló része a folyammedernek helytelen kifejlődése miatt nagyban zsibbasztja azon élénk forgalmat, melynek létesítésére a fejedelmi folyó k ü l ö n b e n hivatva volna.
A k i egyszer gőzhajón főleg alacsony vizállás mellett ezen útat megtette, bizonyára élénken fog visszaemlékezni azon aggodalmakra, melyek közt a s z i g e t - t ö m k e l e g e k t e k e r v é n y e s uraiból nagy nehezen kibontakozott, ha mégis nem volt k é n y t e l e n egy éj et vagy napot veszteg
z á r alatt t ö l t e n i a Duna közepén, hol a roppant számmal k ö r ü l k ó v á l y g ó v í z i m a d a r a k t á r s a s á g á n k í v ü l alig é l é n k í t i e g y é b a R o b i n s o n - é l e t néma csendjét. Csakis a l e g ü g y e s e b b k o r m á n y o s képes e helyeken m a g á t kiismerni, s a hajót f e n n a k a d á s n é l k ü l keresztül j u t t a t n i . M i l y h á t r á n y á r a van ez az ü z l e t i forgalomnak, annak megítélésére csupán azon egy t é n y t emeljük k i , miszerint azon 40—50 ezer mázsa terhet, melyet alulról G ö n y ö i g 8 —10 uszály-hajón egy gőzös szokott szállítani, innen Bécsig 4—6 gőzhajónak k e l l tovább j u t t a t n i . E h á t r á n y o s k ö r ü l m é n y e k , h a b á r kisebb m é r v b e n , de mégis lankasztólag hatnak a kisebb evezős hajók közlekedésére is.
A j é g v i s z o n y o k természetesen a téli időszakra b e s z ü n t e t i k a vizi ú t h a s z n á l a t á t ; i g y a D u n á n december 15-től február 15-ig szoktak a gőzhajók rendesen s z ü n e t e l n i .
O l y óriási v í z t ö m e g — mint a Duna — bizonyára nagy m é r v b e n visszahat a p a r t v i d é k t a l a j v i z é n e k viszonyára is. E visszahatást igen elősegíti m e g y é n k p a r t v i d é k e i n e k , illetőleg földrétegeinek laza alkotása, melyen a talaj viz nagy k ö n n y ű s é g g e l halolhat k e r e s z t ü l .
A talajvíz m a g a s s á g a á t a l á b a n megegyez a folyam közép vízállá
sával, h a b á r olykor e fölé is emelkedhetik. Valamint t e h á t a folyam vizállása, ugy ingadozik a talajvíz magassága i s ; mely k ö r ü l m é n y vilá
gosan j e l z i e k é t tényezőnek benső összefüggését, mely főleg k é t ellen
t é t e s i r á n y ú á r a m l á s b a n n y i l v á n u l ; ha u. i . a folyam vize dagad s fel
színe a talajviz szine fölé emelkedik, akkor a viz a folyam felől szivárog
a k ö r n y e z ő f ö l d r é t e g e k b e , s a talaj viz felszíne lassankint szintén emelkedik ; épen ellenkező á r a m l a t áll be akkor, ha a folyam apad.
A talaj viz t e r m é s z e t e s e n sokkal lassabban sziirenkezik át a r é t e geken s i g y későbben j u t el a folyamig, m i n t viszont ; ez okból az esőzések és hóolvadás által ö s s z e g y ü l e m l e t t talajvíz t á p l á l ó ereje csak hetek, sőt hónapok múlva, rendesen a n y á r i h ó n a p o k b a n mutatkozik a folyamon.
K á r o s elemmé fajul nem r i t k á n a talajvíz Csilizközben, mely r e n d k í v ü l alacsony fekvésénél és k ö n n y ű talajánál fogva sokat szenved a fakadó vizektől. U . i . m á r fönnebb említők, miszerint a Duna színé
nek S z a p n á l észlelt legalacsonyabb állása 3 4 1 ' 6" 5"' az adriai tenger szine f ö l ö t t ; m í g Csilizköz legmagasabb foldszine 360' 2" 6"', a legala
csonyabb pedig 350' 9' 2"' ugyancsak a tenger szine fölött. Ezen ada
t o k b ó l önként é r t h e t ő ama közel lehetőség, mely szerint a talaj viz közép vizállás mellett is k ö n n y e n feltör a talaj felszínére.
A Duna j o b b p a r t j á t magasabb fekvése eléggé biztosítja a talaj
víz felfakadása ellen.
A D u n a á g a k sehol nem t a l á l h a t ó k oly s ű r ű e n , mint P o z s o n y t ó l egész Szapig, hol is mintegy 10 elsőrendű, s 30—50 kisebb elágazás osztja meg a folyam vizét. A főbb á g a k közöl egy, t. i . az ásványi — m e g y é n k t e r ü l e t é r e esik, s k ö r ü l b e l ü l 7000 k ö b l á b vizet szakít le az anyafolyó kebeléről, melyet azonban n e m s o k á r a ismét visszaömleszt.
Maga a Csiliz folyó szintén á g s z a k a d á s n a k t e k i n t h e t ő , a mennyiben a főfolyamból B a k á n á l k i h a s a d v á n , az öreg D u n á v a l Csilizköz t e r ü l e t é t alkotja, és Szőgye á t e l l e n é b e n visszaömlik az anyamederbe.
A kisebb á g a k menete, de sőt a n a g y o b b a k é is folyton változik : egyik helyen eliszaposodik, s uj medret n y i t m a g á n a k . A nagyobb á g a k magasabb vizállás mellett rendesen hajózhatók. A k i s z a k a d á s o k kezdet
ben á t a l á b a n keskeny mederrel és nagy sebességgel bírnak, visszafordu
l á s u k n á l azonban szélesebb mederrel, kisebb sebességgel és v í z m e n n y i séggel ömlenek a főfolyamba. Vizveszteségök főleg az e l p á r o l g á s n a k tulajdonítandó, inert az elszivárgást a meder agyagos feneke alig engedi meg; magas vizállás mellett azonban az oldal-elszivárgás is lehetségessé válik, és pedig a partok laza a l k o t á s ú felső rétegein á t .
A számtalan ág-szakadás valóságos s z i g e t - t ö m k e l e g g é alakítja a Duna ezen tájait.
A D u n a s z a b á l y o z á s a * ) n e m z e t g a z d á s z a t i szempontból
való-*) Adataimat nagyrészt a „Csallóköz vízszabályozási társulat'' által kiadott ,,Csallóköz vizmentesítése 185-i-től—l867-igu cimü füzetből merítettem.
ban e l o d á z h a t l a n s z ü k s é g g é é r e t t ; mert m í g egyrészről a folyónak r a k o n c á t l a n s á g a folytán ugy szólván elveszett t ő k é t képvisel azon szép t e r ü l e t , mely fölött a Duna h u l l á m a i és jégtorlaszai i d ő n k i n t v é g i g tombolnak : addig másrészről tetemesen van zsibbasztva az ország keres
kedelme is, melynek közvetítésére épen e fejedelmi folyó volna hivatva.
N é v s z e r i n t h á r o m i r á n y b a n fejti k i a Duna n e m z e t g a z d á -szatilag káros h a t á s a i t , u . m . : 1. t ú l d a g a d ó h u l l á m a i által, melyek a meder h a t á r a i t meghaladva, a p a r t v i d é k e k e t e l b o r í t j á k ; 2. a felfakadó bel-N vizek á l t a l , melyek Csallóköz alacsony ós laza talajából k ö n n y e n fel
bugyognak, s i t t összegyűlve lefolyást nem t a l á l n a k , hanem vesztegelve k é n y t e l e n e k b e v á r n i az időt, m í g p á r a a l a k b a n szerte r e p ü l h e t n e k ; és 3. a s ű r ű elágazás által, mely i d ő n k i n t b i z o n y t a l a n n á vagy épen lehe
t e t l e n n é teszi a nagyobb hajóközlekedést. A bajok ezen nemei t e r m é szetesen kijelelik a m ó d o k a t is, melyek azoknak orvoslására vezetnek.
Századok ó t a sújtják e csapások Csallóköz t é r é i t , melyre m é g jelen á l l a p o t á b a n is nem r i t k á n k e s e r ű g ú n y t tartalmaz a hangzatos „ A r a n y k e r t " elnevezés. H a domborzati rajzát t e k i n t j ü k Csallóköznek, azonnal látjuk, hogy s z á m t a l a n lapos szeli azt k e r e s z t ü l , mely egykor m i n d megannyi D u n a á g volt. A lakosság szaporodása a földművelés emelke
dését vonta maga u t á n , s ez ismét szükségessé tette, hogy Csallóköz védeszközöket nyerjen a d ú l ó elem ellenében. I g y t ö r t é n t , hogy i t t - o t t m á r századok előtt v é d t ö l t é s e k e t emeltek, a belvizek levezetésére csator
n á k a t á s t a k ; névszerint K o m á r o m m e g y e m á r 1640-ben a c s a t o r n á k t i s z t í t á s á r a egész erejét kirendelte, 1657-ben pedig k ö z g y ü l é s i l e g meg
parancsolta, miszerint a Duna- és Csiliz-folyók védtöltései h e l y r e á l l í t tassanak.
E m u n k á l a t o k azonban csakis e század első n e g y e d é b e n nyertek rendszeres alakot, midőn 1823-ban az orsz. építészeti i g a z g a t ó s á g a D u n á n a k és á r t e r é n e k m ű s z a k i fölvételét s ennek alapján a szabályozást m e g i n d í t o t t a . 1826-ban kezdte meg K o m á r o m m e g y e védtöltéseit a Duna m e n t é b e n emelni, melyeknek k ö z é p m a g a s s á g á t a föld színétől 8—9 lábra, a Duna színétől pedig — vagyis a vízmérce 0 p o n t j á t ó l — 16 l á b r a és 6 h ü v e l y k r e tette, mely fölé a legmagasabb árviz sem emel
kedik, — az esetleges j é g t o r l ó d á s o k a t t e r m é s z e t e s e n számításon k í v ü l hagyva.
I l y védtöltés k é s z ü l t m e g y é n k t e r ü l e t é n Csilizközben a Csiliz folyó beömlésétől kezdve egész B a k á i g , v. i . Pozsonymegye h a t á r á i g : 7746 futó öl vagyis közel 2 mfd. ; sajnos azonban, hogy épen m e g y é n k t ö l t é sei g y e n g é b b szerkezetet nyertek, mint a szomszéd m e g y é k é , és pedig azon okból, mivel töltéseink nem a folyam közvetlen p a r t j á n , hanem
e t t ő l t á v o l a b b emeltettek, és i g y a kicsapó h u l l á m o k n a k némi á r t é r t engedtek, s ennek fejében a g y e n g é b b szerkezetet is elégségesnek vélték.
E z e n k í v ü l v é d t ö l t é s t emeltek a Csiliz folyó m i n d k é t p a r t j á n és pedig P a t a s t ó l kezdve egész a D u n á b a omlóséig ; ezen töltésnek a Csiliz j o b b p a r t j á n eső fele — 10 y2 ezer futó öl — G y ő r m e g y é t i l l e t i .
E m u n k á l a t o k azonban csakis a Duna t ú l d a g a d ó h u l l á m a i ellen védik az egész Csallóközt ú g y m i n t ennek csilizközi részét ; de nem óvják meg a felfakadó belvizek csapásaitól ; sőt épen a v é d t ö l t é s e k h á t r á n y o s s a k k á v á l t a k annyiban, a mennyiben az Összegyűlt talajvizek lefolyásának ú t j á t á l l t á k . E z okból szükséges volt a belvizek leereszté
sére a töltéseket i d ő n k i n t á t á s n i ; minek természetesen az lett káros k ö v e t k e z m é n y e , hogy a t ö l t é s n e k uj h á n y a t u helyei kellően meg nem ü l l e p e d h e t t e k , s a Duna rohamos á r a d á s a esetében mindmegannyi Achilles-sarkot k é p e z t e k .
I l y veszélyes helyzetbe szorult Csallóköz többi k ö z ö t t az Ötvenes évek elején, m i d ő n t. i . 1850-ben a m e g t o r l ó d o t t j é g a Duna á r j a i t felda
gasztva, ezek a t ö l t é s e k e t részint á t b o r í t o t t á k , r é s z i n t k e r e s z t ü l t ö r t é k több m i n t 2000 öl hosszúságban. A z 1851-ben szerfölött m e g g y ü l t belvi
zek leeresztésére t ö b b h e l y ü t t á t á s t á k a töltéseket, mely nyílásokat az 1853-ban j ö t t sebes á r a d á s elől ismét b e t ö l t e n i m á r nem s i k e r ü l t , s a p u s z t í t ó habok ujolag szerte s z á g u l d o z t a k a t e r m é k e n y tereken.
E k k o r (1854) a l a k í t o t t a a csallóközi k ö z b i r t o k o s s á g a „ C s a l l ó k ö z i v í z s z a b á l y o z á s i t á r s u l a t o t " , melynek első teendője volt felkérni a pozsonyi cs. k. h e l y t a r t ó s á g i osztályt, miszerint a szabályozási lejtmérés gyors eszközlésére az orsz. épít. i g a z g a t ó s á g kebeléből szakerőket k ü l d j ö n k i .
A k é r e l e m folytán F o r g á c h J ó z s e f és Bobich K á r o l y mérnökök k ü l d e t t e k k i a lejtmérés eszközlésére és célszerű szabályozási tervezet készítésére, m i t az illetők 1854 őszi és 1855 téli szakában végzett m é r é s e i k alapján t e l j e s í t e t t e k is.
A z épít. i g a z g a t ó s á g h o z b e n y ú j t o t t tervezet l e h e t ő l e g iparkodott a m á r fennlévő r é g i vízfolyásokat é r t é k e s í t e n i , n e m k ü l ö n b e n a levezető c s a t o r n á k a t m i n é l t ö b b lapályon és mocsáron k e r e s z t ü l v i n n i , hogy í g y e pontok m i n d bevonassanak a lecsapolás hálózatába. A kifolyás k é t főpontjául a k e s z i f o k o t ( K i s - K e s z i n é l ) és a k a r o m i f o k o t (Csicsón alul) jelelte k i . Ez utóbbitól nem messze esik azon 14 Q l á b nyílással bíró fa-zsilip, melyet a csilizkÖzi-7 h e l y s é g a Csilizfolyó ásott á g á n 1852-ben k é s z í t t e t e t t ; e zsilip feneke a tenger szinétől m é r t 124' 4 " 1 1 ' " m a g a s s á g r a van téve, és megegyez az 1841ben Medve és Szőgye között észlelt l e g k i
-scbb (124' 3" 3"') vízállással, m i é r t is legalacsonyabb viz lebocsátására alkalmas.
E t t ő l nem messze van egy m á s i k k i s s z e r ű zsilip a Csobánc e r é n , de m i u t á n ez a legalacsonyabb vizállásnál 4' 3"'-lal magasabbra van téve, ez okból csakis a nagyobb vizeket képes levezetni a Duna középszerű vízállása mellett. V a n t o v á b b á k é t kisszerű fazsilip a raclványi mocsárok kifolyásánál, melyek az összegyűlt belvizeket feltartóztatják, és csak akkor engedik lefolyni, ha a Duna állása a levezetést lehetővé tette. Csilizköz belvizei a bőősi (Pozsonyin.), patasi és r a d v á n y i h a t á r o k b a n veszik eredeteket, s egyrészről egy régi vízfolyáson lejtenek alá, másrészről pedig Nyarad és Balony felé tartva a Csobánc erében e g y e s ü l n e k .
, A szabályozási tervezet é r t e l m é b e n e vízfolyások a nagyobb kanyarok elvágásával és az esés egyenletes beosztásával (100 ölenkint 1 " 9 ' " esést s z á m í t v a ) főcsatornák g y a n á n t szolgálnának, de ezeken k í v ü l uj levezető csatornák is ásandók, melyek gyorsabban és bizto
sabban l e s z á r m a z t a t h a s s á k a belvizeket. M e g h a g y a n d ó k n a k vélte t o v á b b á a tervezet a fennlévő kézi zsilipeket is, sőt ezeknek számát s z a p o r í t a n d ó k n a k véleményezte.
A lccsapolási tervezetet ugy a szabályozási t á r s u l a t , mint az építészeti i g a z g a t ó s á g e l f o g a d v á n , annak életbeléptetéséhez azonnal h o z z á f o g t a k , s 1856-ban a k é t főzsilip m á r készen volt. M e g y é n k t e r ü l e t é t illetőleg a Csiliz beömlésétől kezdve egész a Csobánc e r é i g (Kulcsodon fölül) 5° széles és 1778° hosszú csatorna k é s z ü l t ; e ponttól kezdve pedig a csatorna kétfelé ágazása lőn tervben elfogadva ; az egyik á g R a d v á n y alatt elhaladva, a bőősi h a t á r B ú v á r laposába vezetne, a
m á s i k pedig Balony mellett ugyancsak a bőősi h a t á r B u g y o g ó és F e l h i d laposaiban végződnék.
A védtöltések és levezetési csatornák létesítésén k í v ü l szükséges volt a Duna m e l l é k á g a i n a k lehető elzárásáról is gondoskodni. I g y a bagoméri 78° széles á g elzárása munka alatt van, mely kiválóan előnyös h a t á s s a l leend a gőzhajók j á r á s á r a , főleg a Szap fölött eső részeken.
A z eddig v é g z e t t m u n k á l a t o k azonban csakis az alapkövet t e t t é k le a n e m z e t g a z d á s z a t i l a g annyira fontos kérdés megoldásához, s i n k á b b csak Csallóköz saját é r d e k e i t , mint a kereskedelmi szélesebb é r d e k e t i l l e t i k , melyek főleg a Duna hajózhatóságában nyerik k i e l é g í t t e t é s ö k e t . Beismerte ennek horderejét jelen k o r m á n y u n k , midőn legközelebb kimondotta annak e l o d á z h a t l a n s z ü k s é g e s s é g é t , hogy viziutaink közül m i n d e n e k e l ő t t a D u n á n a k Pozsony és Gönyő közt eső részét mint legro-szabbat veszi szabályozás alá, melynek költségvetése 6 millió 700 ezerre van előirányozva.
Nem tartjuk szükségesnek a D u n a s z a b á l y o z á s és Csallóköz vizmentesítésének előnyeiről e helyen érdemlegesen é r t e k e z n i ; csupán az eddig v é g z e t t m u n k á l a t o k n a k befolyását az egészségi viszonyokra akarjuk röviden jelezni. K l e i n M . k o m á r o m m e g y e i főorvos hiteles j e l e n t é s e i szerint u. i . K o m á r o m városában a hideglelősök s z á m a r á n y a a szabályozás előtt és u t á n ugy áll, m i n t 6 : 1 ; a m i b i z o n y á r a a m e g s z ű n t posványok kézzel fogható e r e d m é n y e .