• Nem Talált Eredményt

Hegyek, dombok, magaslatok

M e g y é n k m a g a s s á g i tagosulata h a b á r nem bír is valami r e n d k i -v ü l i érdekességet felmutatni, kellemes -változatossága á l t a l azonban nem is áll épen utolsó helyen. A mérsékelt domborzatok csaknem minden á r n y a l a t á t m a g á b a z á r j a ; a mély fekvésű vizenyős talaj mellett ott ta­

láljuk a d ú s a n t e r m ő síkságokat, valamint a szőlővel és erdővel koszo­

r ú z o t t magaslatokat. A megye éjszaki felét á t a l á b a n sík, mondhatni mély fekvés j e l l e m z i ; nyugoti és keleti oldalán a talaj emelkedik, a n é l k ü l , hogy észrevehető m a g a s l a t t á n ő n e ; m í g a déli oldalt csaknem egész terjedelmében huljámzatos e m e l k e d e t t s é g e k szegélyezik, melyek a D K . részen összefüggő h á r m a s lánccá f ű z ő d n e k és D K . - t ő l E N y . felé csaknem a megye szivéig b e n y ú l n a k .

E g é s z b e n véve m e g y é n k magaslatai a B a k o n y - h e g y s é g n e k éjszaki

*) Adataimat részben Hunfalvy egyetemes munkájából, részben pedig Matusek Antalnak Győrmegye történeti leirását tárgyazó kéziratából merítettem.

2*

elődombozatát képezik, melyeket Hunfal vy a s z e n t m á r t o n d o m b -c s o p o r t egyetemes nevezete alá foglal.

E dombcsoportok azonban nem á l l n a k szakadatlan összefüggésben a Bakony j ó v a l magasabb hegységeivel, hanem e t t ő l a V e s z p r é m m e g y e éjszaki h a t á r v o n a l á t képező és L á z i , Romand, Ghic, Hathalom, N . - D é m , L o v á s z - P a t o n a , Gecse és Takácsi h e l y s é g e k mentében átvonuló v ö l g y á l t a l vannak elkülönítve, és egészen önálló j e l l e g e k n é l fogva magukban képeznek egy egészet. A z á t m e n e t e t egyes pontokon p l . B á n k , L á z i és T á p - S z e n t - M i k l ó s között meglehetős domborulatok képezik, m í g m á s u t t a völgyelések a láncolatot h a t á r o z o t t a n megszakítják.

A t u d o m á n y m e g á l l a p í t o t t fogalmaihoz szigorúan alkalmazkodva, m e g y é n k magaslatait alig i l l e t i meg a „ h e g y " nevezet, hanem meg k e l l elégedniök a „ d o m b " szerényebb cimével. Azonban a szóalakítás k ö n n y í ­ tésére mégis m e g e n g e d h e t ő n e k t a r t j u k az egész lánccá fűződött magas­

latokat „hegylánc, hegycsoport" névvel j e l e l n i , és a „ d o m b " elnevezést a közélet által elfogadott értelemben egyes kisebb emelkedések számára fenntartani.

M e g y é n k emlkedéseit Hunfalvy h á r o m sorra osztja, u. m. a szent-m á r t o n i , ravazd-szent-ménfői és a sokorói láncolatra, szent-melyek egyszent-mással p á r h u ­ zamosan haladva, k é t — meglehetősen egyenlő szélességű völgy gyei az Ecs és S z e n t - M á r t o n közt e l t e r ü l ő P á n z s a — völgyet és a t é n y ő - p á t k a i t zárják be. Matusek ezen h á r o m hegylánchoz negyedik g y a n á n t azon h u l l á m z a t o s magaslatokat csatolja, melyek a megye D N y . oldalán V e s z p r é m m e g y é ­ ből benyúlva a sokorói völgyön t e r ü l n e k el, és i n k á b b a talajnak egész­

ben vett magas fekvése, mintsem egyes feltűnő k i e m e l k e d é s e k folytán s z á m í t h a t ó k a hegyrajzi tényezőkhöz.

L á s s u k az é r i n t e t t hegycsoportokat egyenkint. K e z d j ü k a legjelen­

tékenyebbnél, mely R o m á n d és P é t e r d veszprémmegyei helységeket e l h a g y v á n , R a v a z d n á l lép a megyébe, és D K . - r ő l h a t á r o z o t t a n egyenes vonalban n y ú l i k E N y . felé, m i közben keleti oldalán Ecs, N y u l , Nagy- és K i s - B a r á t helységeket é r i n t i , m í g nyugoti oldalát az egy P á t k a község-ki vételével e g y e b ü t t t e r m é k e n y szőlőtelepek borítják.

E h e g y l á n c hosszúságra, szélességre és m a g a s s á g r a e g y a r á n t felül­

múlja m e g y é n k egyéb e m e l k e d é s e i t ; hossza k ö r ü l b e l ü l 3 mfd, legnagyobb szélessége pedig (Ravazd és P á t k a k ö z ö t t ) mintegy 3/4 mfdet tesz; magas­

sága a megye h a t á r á t ó l kezdve h a b á r g y e n g é n , de mégis emelkedik, és t e t ő p o n t j á t a n y u l i és t é n y ő i h a t á r o k t a l á l k o z á s á n á l S z e n t - P á l hegyben és a Magas-hegyben éri el; az elsőnek m a g a s s á g a az adriai tenger szinétől a t á b o r k a r mérése szerint 1005 b. l á b , m í g az u t ó b b i é 996 b. l á b . Ezek képezik m e g y é n k legmagasabb pontjait; innen kezdve a h e g y l á n c

magas-sága ismét apad, m i g végre Ménfő és Csanak szőlőhegyeiben csaknem meredek lejtéssel egyszerre megszakad.

A h e g y l á n c gerincét n a g y r é s z t erdők koszorúzzák, m í g lejtőit — névszerint a keletit Ecstől kezdve egész Csanakig, a nyugati oldalon pedig Ménfő és T é n y ő felé eső hajlásait szőlőtelepek borítják. A Ravazd és É c s közt fekvő keleti lej tőség erdői ujabb időben szántóföldekké alakultak.

E láncolat kiválóbb pontjai külön elnevezéssel b í r n a k ; ilyen az A m á r o s h e g y P á t k a és Ravazd között, F e k e t e h e g y P á t k á t ó l E K . - r e , T é n y ő h e g y , N a g y - E c s h e g y a hasonnevű falvak szomszédságában, P a p e r d ő - h e g y K i s - E c s t ő l Ny.-ra, a fönnebb e m l í t e t t M a g a s h e g y vagy H e g y e s m a g a s N y ú l t ó l Ny.-ra, R á k ó c z y Csanak és K i s - B a r á t helységek h a t á r á b a n , K i á l t ó N . - B a r á t t ó l Ny.-ra; ez u t ó b b i hegynek nevét Matusek szerint a szóhagyomány onnan származtatja, hogy hajdan a munka kezdetét és végét ezen helyről k i á l t o t t a k i az ezzel megbizott községi előljáró, és pedig a munka befejezését „ h u j j a " szóval.

A második láncolat az előbbitől keletre esik, B á n k és L á z i vesz­

p r é m m e g y e i helységektől T á p - S z e n t - M i k l ó s n á l nyomul m e g y é n k b e , s innen kezdve a középső hosszú láncolattal p á r h u z a m b a n E N y . felé tart;

s ezzel a P á n z s a - é r á l t a l öntözött t e r m é k e n y v ö l g y e t alkotja. H a b á r nincs is oly tökéletes lánccá kifejlődve m i n t az előbbi, menete m i n d ­ azonáltal t i s z t á n felismerhető. Gerince nem képez oly egyenes vonalt mint az előbbié, hanem az Önállóan kiemelkedő magaslatok váltakozva a közbeeső völgyelésekkel, e g y ü t t e s e n alkotják a h u l l á m z ó láncolatot.

I g y m á r T á p n á l a R é s z h e g y b e n hirtelen felcsúcsosodva és csakhamar ismét lesülyedve, majd T a r j á n p u s z t á n és I l l ó k erdőn á t hullámozva, P a n n o n h a l m á b a v e g y ü l , s i t t a t ö r t é n e l m i l e g nevezetes h á r m a s csúcsot (mons tricollis P a n n ó n i á é ) alkotja, melynek egyik ormán a m a g y a r o r s z á g i bencések ősi fészke: a pannonhalmi főapátság emelkedik. Innen kissé szétterülvén, részben K . felé P á z m á n d n a k , részben eredeti i r á n y á t követve S á g h n a k hajlik, és i t t egy darabon elsimulva, nem messze a S á g ­ h a l o m b a n ismét kerekded alakban felcsúcsosodik. L á n c o l a t a i t t meg­

szakad, h a d á r apróbb domborodásokban i r á n y á t tovább is folytatja, m i g v é g r e K . - M e g y e r n é l a T e m p l o m - h e g y b e n és S z a b a d h e g y b e n teljesen elmosódik.

E keleti láncolat vagy i n k á b b csoportozat m e g y é n k legszebb rész­

letei közé tartozik; a l á t v á n y , melyet e dombcsoportok az écsi vagy n y u l i magaslatokról tekintve n y ú j t a n a k , valóban egyike azoknak, melyek egy enyhe l á t k é p minden elemét kellemes összhangzatban tar­

talmazzák. A dombok j á t s z i h u l l á m z á s a merész u g r á s b a n tör k i a h i r t e

-l e n fe-lmeredő csúcsokban; a sze-líd naj-lásokat ugy, m i n t a gerinceket kifehérlő h á z a k k a l , p i n c é k k e l t a r k í t o t t szőlőtelepek borítják; m i n t egy korona emelkedik az egész csoportozat fölé a pannonhalmi főapátság fellegvára, melynek t o r n y á r ó l messze szétragyog a k e t t ő s kereszt, mint h a z á n k k e r e s z t é n y polgárosodásának emlékoszlopa. S az egész l á t k é p n e k h á t t e r é t a G y ő r t ő l a Duna m e n t é b e n K o m á r o m felé terjedő síkság

képezi, melynek végvonásai egy részről a nyitrai hegyek kékellő ködében, más részt a V é r t e s e k láncolatában mosódnak el.

A harmadik vagy nyugoti láncolat K a j á r és P á t k a között ér a m e g y é b e és K i s - P é c , F e l - P é c , n e m k ü l ö n b e n Szemere h a t á r a i t T é n y ő t ő l és P á t k á t ó l elkülöníti.

A ravazd-csanaki főláncolattól Ny.-ra esik s ezzel p á r h u z a m o s a n D K . - t ő l E N y . felé haladva, a t é n y ő - p á t k a i v ö l g y e t alkotja. E n y u g o t i láncolat E N y . vége képezi a szoros értelemben vett s o k o r ó i hegyeket, mely nevezet eredete fölött szétágazók a vélemények. Enessey „ s o k u r u "

szótól származtatja, m í g Matusek a h e g y s é g „ s o k o r r ú " (ormu) alak­

j á b a n sejti az elnevezés forrását. Azonban t á g értelemben m e g y é n k összes hegységei a Sokoró nevezet a l á esnek.

K i v á l ó b b pontjai : a H a r a n g o z ó h e g y K a j á r t ó l D K . - r e , tetején a pálosok elpusztult z á r d á j á n a k g y é r e m l é k e i v e l ; a K o p a s z , K . - P é c n é L F e l - P é c e n a T ö v i s v á r n á l megszakad és ismét az E b é d l á t ó magas­

latba emelkedik, u t ó b b pedig a szemerei szőlőkön á t felhúzódik Puszta-S z t . - P á l i g , ú t j á b a n m i n d i n k á b b lelapulva, m í g végre K o r o n c ó felé h o m o k b u c k á k b a n enyészik el.

A láncolat délkeleti részét i n k á b b erdők, m í g éjszaknyugoti haj­

l á s á t szőlők borítják.

M e g y é n k n e k ezen h á r o m hegyláncolata mellékelt t é r k é p ü n k ö n szintén kivehető, amennyiben az emelkedéseket nagyrészben szőlők és erdők borítják, melyek t é r k é p ü n k ö n színekkel vannak e l ő t ü n t e t v e .

V é g r e j e l e n t é k e n y e m e l k e d e t t s é g e t mutat m e g y é n k d é l n y u g o t i része, melyet azonban i n k á b b a talajnak egészben vett magas fekvése jellemez a n é l k ü l , hogy egyes kiemelkedésekkel bírna. E d o m b h á t a veszprémmegyei L o v á s z - P a t o n á t elhagyva, Szerecsennél éri el megyénk, h a t á r á t , honnan G y o m o r é n , Gyarmathon és T é t h e n át Ny.-ra majdnem a Marcal mocsárokig húzódik s a K a s z a-hegynél szétterül. Ezen emel­

kedett t e r ü l e t a sokorói hegylánccal képezi a S o k o r ó - a l j á t , vagy sokorói völgyet, melynek közepén a B a k o n y ere csörgedez végig.

E d o m b h á t m á s k é n t G y ü r - h á t n a k is neveztetik, és pedig Matusek szerint azon k ö r ü l m é n y n é l fogva, mivel ez k é p e z h e t t e egykor az avar g y ű r ű n e k vagy körsáncnak h a t á r á t .

Kisebb emelkedésekkel szintén több h e l y ü t t találkozunk, névsze-r i n t m e g y é n k alsó felében; ilyen az Ö névsze-r k é n y i domb; Bőny falu felső végén homokdomb emelkedik, melynek felső vége S i n a i - , alsó vége pedig O r d o g h e g y n e k neveztetik; e domb a k o m á r o m m e g y e i Ö r d ö g ­ á s t a dombbal forr Össze; végre a sokorói hegyekhez csatlakoznak:

P a r a d i c s o m , S z e n t - P á l , P a g o n y e r d ő , F ö v e n y e s d o m b stb.

f ö l d h á t a k .

A z elősorolt domborulások közé zárt kisebb völgyeken k i v ü l kiváló említést érdemel azon két hosszúkás völgyelés, melyet a középső (ravazd-csanaki) h e g y l á n c a s z t . - m á r t o n i láncolattal képez, s melyen a P á n z s a - é r kígyózik v é g i g ; n e m k ü l ö n b e n a sokorói vagy tónyői völgy, melyet ugyancsak a középláncolat és a sokorói hegyek alkotnak.

A z e m l í t e t t emelkedések összesen alig borítják m e g y é n k 1/3 részét, m í g a többi t e r ü l e t t e r m é k e n y síkot k é p e z ; i g y a pusztai j á r á s n a k K o m á r o m m e g y é r e hajló része, az egész T ó - , Sziget- és Csiliz-köz, vala­

mint G y ő r v á r o s t e r ü l e t e szakadatlan rónaság, melyet a tekervényesen á t k i g y ó z ó folyók h u l l á m a i öntöznek. M i n t hegyes vidéken á t a l á b a n , ugy n á l u n k sem h i á n y z a n a k azon mély hegyszakadások, ú g y n e v e z e t t h o r g o k , melyek nagyrészben a magaslatokról alárohanó esőviznek köszönik olykor szédítő mélysógöket; kiváló p é l d á n y o k a t l á t u n k Ravaz-don, Ecsen, N y ú l o n és N . - B a r á t h o n . Szigetközben a K . - D u n a p a r t j á n számos domborulat és ezzel kapcsolatban mélyedés is l á t h a t ó ; mindezek alig t e k i n t h e t ő k természetes képződményeknek, hanem nagyobb v a l ó ­ színűséggel hozhatók kapcsolatba a G y ő r t hajdan körítő sáncokkal. Igy többi között a szóhagyomány avar m a r a d v á n y n a k tartja azon á r k o t is, mely a k é t Duna között m á r - m á r alig k i v e h e t ő , s felső vége a r á r ó i h a t á r b a n a N.-Duna árjai ellen emelt töltés tövében az ú g y n e v e z e t t Szárcsa-tó és B a g o m é r - e r d ő közé esik, mígal só vége a K . - D u n a p a r t j á n ma is l á t h a t ó . U g y látszik ezen ú g y n e v e z e t t ö r d ö g á r o k hivatva volt Szigetközt, illetőleg az a v a r g y ü r ü t a felülről j ö v ő m e g t á m a d á s ellen védeni. *)