Tavak, mocsárok
V. Egypatásak. (Solidungula.)
A közönséges ló. (Equus caballus.) T e n y é s z t é s által annyira v á l toztak, hogy a fajták tiszta p é l d á n y a i r i t k á n l á t h a t ó k ; a g a z d a s á g i egylet
*) Malac-szörnyek : forradt szájú, Hédervárról; fekete, majomszáju, elelant-ormányu Nagy-Baráthról, Lakó Istvántól.
s megyei birtokosok által rendezett versenyek nemesítésökre j ó h a t á -suak, valamint a k o r m á n y i gondoskodás, hogy egyes helyeken, mint S z e n t - I v á n o n , E ő r s ö n á l l a m m é n e k tartatnak. A szamár-ló. (Equus asinus) ós korcsa a lóöszvér (mulus) és szamáröszvér (hinnus), m i n t háziállat, szegény falusi zsellérek t e h e r h o r d ó j a . A korcsokat városi ipa
rosok á r u i k h o r d á s á r a használják.
VI. Kérődzők. (Bisulca.)
A z a g a n c s o s a k családjából a közönséges g i m (Cervus elaphus) körvadászatok a l k a l m á v a l a Bakonyból ű z e t v e barangolja be m e g y é n ket; lövések elől m e n e k ü l e n d ő a N a g y - D u n á n is k e r e s z t ü l úszik. A z őzgim (Cervus capreolus) szelidítve. Osgim (Cervus megaceros) agancsa és agyacsa Gyirmóthról a Rábából.
A z o d u s z a r v u a k b ó l a szelid kecske (Capra hircus), mint h á z i állat szórványosan. A szelid j u h . (Ovis aries.) B á r á n y s z ö r n y e k gyako
r i a k ; a legváltozatosabb alakok: P á z m á n d r ó l kétfejű, háromlábú, nyolc-lábu; Pátkáró] hétlábu, Péérről nyakszáj u. A köz. tulok (Bos taurus), főleg a ( B . t. var. dacicus) s a svájci ( B . t. var. helveticus). Borjuszörny, fej csont n é l k ü l , forradt nyelvvel, Győrből. T i z e n h á r o m év előtt G y i r m ó t h r ó l a R á b á b ó l a bécsi m ú z e u m b a vittek halászok őstulok (Bos p r i m i -genius) fejet. A bivaltulok (Bos bubalus) mint erős t e h e r h o r d ó állat a g a z d a s á g n á l S z t - M á r t o n b a n s e g y e b ü t t .
Madarak. (Aves.)
Teljesen m ű v e l e t l e n őserdők és havasok ünnepies m a g á n y á b a nem vonulhatnak m e g y é n k madarai, hol a t e r m é s z e t b ú v á r által felkutatva, mint r i t k a s á g o t m u t a t h a t n á azokat föl hazai ornithologjainknak. Síkon, hegyen, szárazon, p o s v á n y b a n mégis oly változatosságát látjuk mada
rainknak, hogy ha M a g y a r o r s z á g és E r d é l y a Dunafejedelemséggel legtöbb m a d á r n e m e t s fajt mutathat föl E u r ó p á b a n , — e számot és v á l tozatosságot nagy m é r v b e n m e g y é n k is képviseli. T á p - S z e n t - M i k l ó s romijára ereszkedve t a l á l k o z u n k a k ü l ö n b e n hegyi fakó keselyűvel ( V u l t u r fulvus Briss.). V é n e k alatt nagy harcsával látjuk k ü z d e n i a a halászó csermelyt, (Pandion haliaetos,) miközben a szemes halász m i n d k e t t ő t elevenen elfogja. A m á s u t t r i t k á b b k á n y a ( M i l v u s regalis) n á l u n k honos; a m á s u t t sziklás erdőkben, v á r r o m o k b a n t a n y á z ó nagy suholy, ( Bubo maximus Bechst.) nálunk egy-egy szenvedélyes vadásznak eléggé iskolázott csábmadara; a k ü l ö n b e n fenyvesekben élő, hangyaboly
bontó , veres s a p k á s , fekete h a r k á l y (Picus martius) Nagy-Ecsre
r á n d u l t i s z t í t a n d ó férges f á i n k a t ; látni Kis-Megyeren és M a r k o t á n tavaszszal a bohókás viseletű, h a n g y a p u s z t í t ó köz. nyaktekercset is ( J y n x torquilla), a csupa-szárny kőszáli föl lenget ( H i r u n d o apus) tor
nyainkban meg-meglepi a hirtelen visszajött fagy. F ö l k e r e s b e n n ü n k e t a bóbitás selyemfarku ioeska (Bomby cilla garruia); a n y u l i hegyek k o p á r kövein zengi fuvolaszerű b á n a t o s d a l á t a sziklarigó (Turdus saxatilis); lombos berkeink á r n y é k á b a n k é s ő n - k o r á n csattogja szerelmi dalát a bájdalu zenér (Sylvia luscinia); s z i n t ú g y harsog éjjel a magyar zenér. (Sylvia philomela Bechst.) Erre vonul a nagykarmu fehér sarka
nyu (Plectrophanes, vagy Emberiza nivalis), s a n á l u n k nem épen sok fenyőtobozt találó köz. keresztcsőr. ( L o x i a curvirostra.) Egyes helyekre, mint Koroncóra nagyobb csoportban szállong a sáskafaló rózsaszínű csacskár (Turdus roseus), Nagy-Ecsen, G y ő r ö t t , Bajcson, Szőgyén mint r i t k a s á g o t lövik v a d á s z a i n k a tarka rendes csÖntört (Nucifraga caryo-catactes); Szemerén, D u n a - S z e n t - P á l o n t a n y á z g a t a kaspi vidéki g y u r g y a l a g - m é h é s z (Merops apiaster), mely k ü l ö n b e n h a z á n k n a k is egyik legszebb m a d a r á t képezi. Ugarainkat fölkeresi a veres fogoly (Tetrao rufus.). Lomha és reznek-tuzokainkat nem is említve, 1863—64. á t k e l t E u r ó p á b a , hazánkba, F e h é r , Pest, A r a d , C s o n g r á d , P o z s o n y m e g y é -ken k i v ü l G y ő r m e g y é b e is, névszerint Kis-Megyerre az akkor hamar
j á b a n L á z á r K á l m á n gr. által k é t e s - t á v o z t y ú n a k nevezett forradvujju kalandóc (Syrrhaptes paradoxus I l i i g ) „ h í r t hozandó az ázsiai sivatag-forrásainak k i a p a d á s á r ó l " . A D u n a - á g m e n t é t s a R á b a mocsáros t é r é i t
s a tavakat egész özöne borítja a vándor, költözködő vizimadaraknak ;.
gázlók- és úszókból k i v á l t K ó n y , Koroncó, G y i r m ó t h , R á b a - P a t o n a , S z e n t - P á l telve k a legváltozatosabb vizimadarakkal. M í g I k r é n y b e n a a néma h a t t y ú t (Cygnus olor I l i i g ) lövik, emitt a délceg fekete gólya, (Ciconia nigra Gessn.),. K ó n y b a n a kelepelő fehér k a n á l y (Platalea leu-corodia) s a s u d á r t e r m e t ű g ó l y a l á b u tocs (Hypsibates himantopus Nitzsch), a karcsú európai csutor (Recurvirostra avocetta), a halikra
pusztító, feketefarku pocsály (Limosa melanura); a K a s p i - és Fekete
tenger mellett nyaraló magyar bat la (Ibis falcinellus) ; Bajcs mellett s megye nyugoti részén a bajnok yíbic ( T r i n g a pugnax), a h i m p á r z á s k o r hosszú tarka nyakörvvel. A szöcske-, sáska-faló nagy póling (Numenius arquata) A b d á n . A lilék négyféle faja K ó n y b a n és Heesen, rendes mankóc (Charardius crepitans), M a r k o t á n . A hazai gémek minden faja a R á b a - k ö z b e n , V é n e k e n , Heesen, K o r o n c ó n . A z úszókból h á r o m faj b ú v á r , k i v á l t F e h é r t ó n és K ó n y mocsaraiban, E n e s ó n , O t t e v é n y b e n ; r u c á k R á b a - k ö z b e n , H é d e r v á r mellett a legnagyobb változatosságban.
K o r m á r o k (Carbo), vöcskök (Podiceps) t ö b b fajban. Előfordul m é g
J-yőr-megyében a köz. gödény (Pelicanus onocrotalus). V a d á s z o k lehány év előtt a lelőtt p é l d á n y begy zacskójából dohányzaeskót i l a k í t á n a k . * )
I. Ragadozók. (Accipitres.)
N a p p a l i a k . ( D i u r n a e . ) F a k ó keselyű. ( V u l t u r f'ulvus Briss.) T á p - S z e n t - M i k l ó s o n . L á r m á s sas. ( A q u i i a naevia Bechst). Szabadin, V á m o s mellett, S z e n t - M i h á l y o n . Csonttörő harács. (Haliaetos albicilla.) H a l á s z ó csermöly. (Pandion haliaetus.) V é n e k e n . K ö z . héja. ( A s t u r palum-barius.) K a r v a l y - h é j a . ( A s t u r nisus.) G y i r m ó t h , K o r o n c ó . Barna k á n y a . ( M i l v u s ater Priss.) K ö z . ölyv. (Buteo vulgaris Bechst.) E n e s é n . G a t y á s ölyv. ( B . lagopus B r ü n . ) V á n d o r sólyom (Falco peregrinus.) Szent-Ivan.
O l y ü d e d s. ( F . subbuteo.) N a g y - Ë c s e n . Falco vespertinus, F . cenchris Frisch. T ö r p e sólyom. ( F . aesalon Gm.) Nagy-Ecsen. Vércse s. (Falco tinnunculus. ) K o r o n c ó n , Kis-Megyeren, Heesen. V ö r h e n y e s l á b u sólyom.
( F. rufipes Bechst.) V é n e k , S z e n t - I v á n , K o r o n c ó . K é k e s örvÖly. (Circus cyaneus.) K ó n y . Hamvas ö. (C. cineraceus Bechst) u. o. V ö r h e n y e s ö.
(C. rufus.) u . o. és M a r k o t á n .
É j i e k . ( N o c t u r n a e . ) Nagy suholy. (Bubo maximus Bechst.) Heesen mint csábmadár. ( S t r i x otus.) H u h o g ó fülbő. (Otus brachyotus.
Forst.) K o r o n c ó n , G y ő r ö t t , S z e n t - I v á n o n , E n e s é n . Bagoly. (Str. aluco.) V é n e k e n . L á n g b. (St. flammea.) G y ő r ö t t é l é s t á r a k - s padlásokon. T ö r p e csuvik. (Surnia pygmaea.) Karvaly-csuvik. (Str. funerea L a t h . ) E n e s é n . Str.pttssorina Auer. Kis ftilönc. (S.soops.)
IL Kuszók. (Scansores.)
Fekete h a r k á l y . (Picus martius.) N a g y - É c s e n , Bajcson. Zöld h.
(P. viridis.) G y i r m ó t h . S z ü r k e h a r k á l y . (P. canus Gm.) N é p n y e l v e n k ü l l ő , G y ő r ö t t . Nagyobb h. ( P . major.) G y ő r ö t t . K ö z é p h. (P. m é d i u s . ) G y ő r ö t t , K a j á r o n és Heesen. Kisebb h. ( P . minor) G y ő r ö t t . Hangos kakuk.
(Cuculus canorus.) G y ő r , K o r o n c ó . Veresbarna kakuk. (C. rufus Bechst.) N é p n y e l v e n g y ö n g y k a k u k . G y ő r - S z i g e t h . K ö z . nyaktekercs. ( I y n x tor-quilla.) Kis-Megyer, Koroncó.
*) A koroncó-vidéki madarakat, 142 fajt, Ebenhöch Ferenc esperesplebános saját gyűjteménye után közölte a „Correspondenzblatt des Vereins für Naturkunde zu Pressburg" 1. Jahrg 1862. 91. 1. „So interessant daher Koroncó m i t seiner Sumpf-und Sand-Flora ist, nicht minder anziehend wird auch dessen Vogel-Fauna sein."
És ebben igaza van.
Hl. Verebek. (Passeres.)
1. K i á l t o z o k . Csacsogó karics. (Coracias garrula.) Népnyelvei zöld-kánya. K ó n y , K a j á r , K i s - M e g y e r . G y u r g y a l a g - m é h é s z . (Merop apiaster.) Szemere, S z e n t - P á l . Búbos banka. (Upupa epops.) G y i r m ó t h G y ő r és S z e n t - M á r t o n . K ö z . j e g é r . (Alcedo ispida.) G y i r m ó t , G y ő r Kőfali fölleng. (Cypselus apus.) K o r a tavaszszal G y ő r ö t t és K o r o n c z ó n tornyokban. E u r ó p a i l a p p a n t y ú . (Caprimulgus europaeus.) S z e n t - P á l G y ő r - S z i g e t h .
2. F e c s k e f é l é k . F ü s t ö s fecske ( H i r u n d o rustica.) H á z i fecske ( H . urbica.) F e h é r v á l t o z a t a G y ő r ö t t . P a r t i f. ( I I . riparia.)
3. L é g y k a p ó k . S z ü r k e legyész. (Muscicapa grisola.) Örvös 1.
( M . albicollis T m k . ) Selyemfarku locska. (Bombycilla garrula.) Nagy-Ecs, G y ő r , R á r ó .
4. G é b i c s f é l é k . Ő r g é b i c s . (Lanius excubitor.) D u n a - S z e n t - P á l , V é n e k . Tövisszúró g. ( L . collurio.) V ö r h e n y e s g. ( L . rufus.) G y ő r . K i s gébics. ( L . minor).
5. Z e n é r f é l é k . B á j d a l u zenér. (Sylvia luscinia.) A csanaki, n y u l i , écsi hegyek lombos berkeiben és szőleiben eddig csak éneklőt fogtak el, vagy ü g y e s m a d a r á s z o k hivó hangjokkal elfogás előtt ének
lésre bírták. E r é l y e s városi intézkedés a behozottakat elkoboztatja és szabadon bocsáttatja. Magyar zenér. (S. p h i í o m e l a Bechst.) R i t k á b b s nagyobb áron kel. B a r á t k a zenér. (S. atrieapilla). Berkeink szorgalmas énekese. Csanak, G y ő r . R i g ó z. (S. turdoides) G y ő r . N á d i z. (Sylvia arundinacea Briss.) K o r o n c ó . K e r t i z. (S. hortensis L a t h . ) Veresfarku z.
(S. tithys.) V ö r ö s b e g y ű z. (S. rubecula.) S z e n t - P á l , Heese. K é k b e g y ü z.
(S. svecica.) G y i r m ó t h 1858., G y ő r . F ü s t f a r k u z. (S. phoenicurus.) S z e n t - P á l . M o c s á r i z. (S. palustris Bechst.) Koroncó. (S. aquatica L a t h . ) S. phragmites Bechst, S. cariceti Nauin, S. rufa. P o s z á t a z. (S. curruca L a t h . ) Szöcskésző z. (S. locustella Penn.) S. fluviatilis. S z ü r k e z.
(S. cinerea Biss.) G y ő r . Tüzfejü ökörszem. (Regulus ignicapillus Brehm.) G y ő r . Szobában igen ü g y e s l é g y k a p ó . A p r ó csuk. (Troglodites parvulus Koch.) G y ő r . H o n t - s z i k l á r . (Saxicola oenanthe.) B a r n a h e g y ü szikhír.
(S. rubetra.) Barkós cinke. (Parus biarmicus.) K o r o n c ó , K ó n y , G y ő r . F ü g g ő cinke. (P. pendulinus.) F é s z k e , V é n e k r ő l , G y ő r b ő l . Szén c.
( P . major.) G y i r m ó t h , G y ő r . Fenyves c. (P. ater.) A megye délkeleti részén. Mocsári c. (P. palustris.) R á b a - P a t o n a , G y ő r . K é k c. ( P . coeru-leus) G y i r m ó t h , G y ő r . Búbos c. ( P . eristatus.) G y ő r . Hosszufarku c.
(Orites caudatus.) Dorongfarku c. név alatt a megye délkeleti részén s Nagy-Ecsen.
6. B i l l e g é n v e k . F e h é r billegény. (Motacilla alba.) G y i r m ó t h , ryőr. S á r g a b. ( M . flava.) G y i r m ó t h , G y ő r . ( M . sulphurea.) R é t i p i p i s k e Amthus pratensis.) S z e n t - P á l . F a i p. ( A . arboreus Bechst.) A . campes-:is Bechst.
7. R i g ó f é l é k . Fekete rigó. (Turdus merula.) G y ő r , Baj cs, Nagy-Ics. K a l i t k á b a n n é m e l y i k á l l a n d ó a n gyenge, fuvolaszerü hangon énekel.
)rvÖs r. ( T . torquatus) G y ő r . L é p r. ( T . viscivorus.) F i a t a l k o r á b a n gen megszelídül, de szobában nem t a r t h a t ó . G y ő r - S z i g e t h , Enese, Nagy-Ccs, tényői erdő. H ú r o s r. ( T . pilaris.) S z e n t - p á l i erdő, N a g y - É c s ; Szikla r. ( T . saxatilis.) K ö z n y e l v e n m a g á n - v e r é b . Nagy-Ecsen, N y ú l o n
madarászok rendesen a fészken ü l ő himet elfogják s a kicsinyeket ölnevelik. A fiatal himek csak egy év m ú l v a i s m e r h e t ő k fel n á s z m e z ö k -'ől, ha hangjok el nem á r u l n á . T e r m é s z e t e s dala a legváltozatosabb lallamu, de t a n í t v a csak a dal elejét képes elsajátítani. F o g s á g b a n igen
•agaszkodó, de hat évnél r i t k á n él t o v á b b .
8. P i n t y f é l é k . - S á r i n á n y o k. Havasi s á r m á n y . (Plectrophanes nivalis.) Citrom s. (Emberiza citrinella.) G y i r m ó t h , G y ő r . N á d i s á r m á n y
^E. sclioeniclus) G y i r m ó t h , K o r o n c ó . K ö l e s i sárm. ( E . miliaria.) K ó n y , G y ő r - S z i g e t h , F e h é r v á l t o z a t a P u s z t a - S z e n t - P á l r ó l . — P i n t y e k . H á z i veréb. ( F r i n g i l l a domestica.) M i n d e n n ü t t . F e h é r változata Sarasról és G y ő r b ő l . Csíz p. ( F r . spinus.) Nagy-Ecs, G y ő r - S z i g e t h . Tengelic p.
( F . carduelis.) G y ő r . egy p é l d á n y k a l i t k á b a n 24 é v i g élt. Parlagi p.
( F . montana.) G y ő r . L e n . p. ( F r . linaria.) G y ő r . Kenderike p. ( F r . cana-bina.) G y ő r , P u s z t a - S z e n t - P á l . K a n á r i v a l való párosítása nem sikerült.
F e n y ő p. ( F r . montifringilla.) Koroncó, Nagy-Ecs. Zöldike p. ( T . chloris.) G y ő r - S z i g e t h , Nagy-Ecs. K a n a r i p. ( F . canaria.) K a l i t k á b a n tenyésztve, csízzel, tengeliccel párosítva, vegyes szinkeveréket nyer. Süvöltő pirók.
( F r . pyrrhula M e y . ) G y ő r - S z i g e t h . V a s o r r ú pinty. ( F . coccothraustes.) Bajcs, Nagy-Ecs, G y ő r . K ö z . keresztcsőr. ( L o x i a curvirostra.) Nagy-Ecs.
9. P a c s i r t a f é l é k . Mezei pacsirta. (Ahuida arvensis.) K ó n y r ó l , H e c s é r ő l . K a l i t k á b a n t e r m é s z e t e s dalát u t á n z a t o k k a l cifrázza. Búbos p.
( A . eristata.) K ó n y r ó l , G y ő r b ő l fekete s Ménfőről fehér változata. (Alauda arborea.)
10. F a k ú s z ó k . Rendes fakusz. (Cerihia familiáris.) G y ő r . K ö z . ponc (Sitta europaea) Heese.
11. S e r e g é l y f é l é k . K ö z . seregély. (Sturmis vulgaris.) K ó n y , Heese. G y . m. fiatal p é l d á n y is. K a l i t k á b a n szelid, szemes, nyugtalan.
Rózsaszínű csacskár. (Turdus roseus.) K o r o n c ó .
12. H o l l ó f e l é k . S á r g a aranybegy. (Oriolus g a l b u l a . ) G y ő r . H o l l ó -varju. (Corvus corax.) V e t é s i V . (C. frugilegus.) G y ő r , Réfalu. Hamvas v.
(C. cornix.) G y ő r - S z i g e t h , Réfalu. Csóka-varjú. (C. monedula.) G y ő Szigeth. Fekete v. (C. corone.) Csergő szarka. (C. pica.) Rendes csonti (Xucifraga caryocatactes.) G y ő r , Bajcs, Szogye, Nagy-Ecs. Cser-szajk (Garrulus glandarius.) T ó t h , P u s z t a - S z e n t - P á l .
IV. Galambfélék. (Columbae.)
ö r v ö s galamb. (Coluniba palumbus.) Nagy-Ecs, G ö n y ő , G y ő V a d g. (C. oenas.) S z e n t - J á n o s , S z e n t - M á r t o n , Nagy-Ecs. T ö r z s ö k j (C. l i v i a Briss.) Heese. H á z i g. (C. domestica.) G y ő r . Gerle g. (C. tui t u r . ) P i n n y é d , K o r o n c ó . K a c a g ó g. (C. risoria.) S z e l i d í t v e .
V. Tyúkfélék. (Gallinae.)
Veres fogoly. (Tetrao rufus.) S z ü r k e fogoly. (Perdix cinerea Briss.
A b d a . K ö z . fürj. (Coturnix daetylisonans M . ) G y ő r , Abda. Törzsö kakas. (Gallus domesticus Briss.) Suta-, göndör-, b ú b o s és cochinchina v á l t o z a t b a n . G y ö n g y t y ú k . (Numida meleagris.) K ö z . pulyka. (Meie agris gallopavo.) F e h é r és tarka. G y ő r , K ó n y , K i s - M e g y e r . I g a z i fácán (Phasianus colchicus. G y i r m ó t h , G y ő r . B ú b o s p á v a . (Pavo eristatus.
G y ő r . F e h é r v á l t o z a t ú is.
A tyúkfélék és galambok közt á t m e n e t e t képező s a csupfaj-dóktól ujjainak alkotása s k i n y ú l ó k é t közép farktolla á l t a l különböze f o r r a d t u j j ú k a l a n d ó c F r i v . ( S y r r h a p t e s p a r a d o x u s I l i i g . ) egy p é l d á n y á t 1864-ben K.-Megyeren csak megsebezték, egy m á s i k p é l d á n y t N.-Megyeren lőttek.
VI. Gázlók. (Grallatores.)
1. T y u k a 1 a k u a k. Lomha t ú z o k . (Otis tarda.) S z e n t - J á n o s , Heese, G y ő r , Borba-puszta T á p mellett, Reznek-tuzok. ( 0 . tetrax.)
2. G é m e k . K ö z . daru. (Ardea Grus L . ) S z ü r k e g é m . (Ardea cinerea.) G y i r m ó t h , Bácsa, G y ő r , V é n e k . K i s - M e g y e r . B i b o r - g é m . ( A r d e a purpurea.) G y ő r , G y i r m ó t h , Enese. Fiatalok b e k ö t ö t t s z á r n y n é l k ü l el nem t a r t h a t ó k . F e h é r kócsag. (Ardea alba.) R á b a - P a t o n a , S z e n t - J á n o s , Heese, K a j á r . Foszlott disztolluakat r i t k á n kaphatni. Mayrhofer kanonok g y ű j t e m é n y e e tekintetben szerencsés k i v é t e l . Kisebb f. g. ( A garzetta.) E g é s z megye, k i v á l t S z e n t - J á n o s . K ö z é p g. ( A nyeticorax.) G y i r m ó t , S á r á s , G y ő r , V é n e k . Dobos g. ( A . stellaris.) G y i r m ó t h , T ó t h , Ö t t e v é n y -Sziget, K o r o n c ó . Ü s t ö k ö s g. ( A . comata Pali.) K o r o n c ó . A p r ó g.
( A . minuta.) F e h é r t ó , Enese, G y ő r . F e h é r gólya. (Ciconia alba Bechst.) K ó n y Fekete G. (C. nigra.) S z e n t - P á l . Magyar batla. ( I b i s falcinellus.) K a j á r . F e h é r k a n á l y . (Platalea leucorodia.) K ó n y .
3. L i l é k . A r a n y - l i l e . (Charadrius auratus.) K é n y . P a r t i L
!h. hiaticula.) K ó n y . S á r g a 1. (Ch. morinellus.) Sashegy; G y ő r ö t t a dászok bagolysnefnek nevezik. F o l y a m i 1. (Ch. minor Bes.) K i s -egyer, K ó n y . Rendes mankóé. (Oedicnemus crepitans Tem.) Markota, ecse. K ö z . bíbic. (Yanellus eristatus M . et W.) K ó n y , G y ő r . G ó l v a -bu töcs. (Himantopus rufipes Bechst.) G y ő r , K ó n y .
4. S z a 1 o n k á k. E u r ó p a i csutor. (Recurvirostra avocet; a. ) óny. E r d e i szalonka. (Scolopax rusticola.) S z e n t - P á l , G y ő r - S z i g e t h . xgyobb sz. (Sc. major.) R á b a - P a t o n a . Közönséges sz. (Se. gallinago.) í b a - P a t o n a , G y ő r . Gyepi sz. (Se. gallinula.) Abda, G y ő r . Nagy
i i n g . (Numenius arcuata.) Abda. Győr. Erdei külöd. (Totanus areola.) Koroncó, G y ő r . P i r o s l á b u külöd. ( T . calidris.) K o r o n c ó . iketefarku pocsály. (Limosa melanura.) G y ő r , K ó n y . Bajnok küzdér.
l â c h e t é s pugnax.) R a d v á n y , G y ő r - S z i g e t h . H i m , nászmezében a gy. m.
5. S z á r c s á k. V i z i guvat. (Rallus aquaticus.) G y ő r , K ó n y . A p r ó ivat. ( R . minutus P a l i . ) G y ő r . K ö z . haris. (Crex pratensis Bechst.) y i r m ó t h , Ravazd. Fekete szárcsa. (Fulica atra.) K ó n y , G y ő r . Zöldlábu )da. (Gallinula chloropus.) G y ő r , Enese, K o r o n c ó . P ö t t ö s hóda. (Rallus
>rzana.) G y i r m ó t h , G y ő r , G y ő r - S z i g e t h , D u n a - S z e n t - P á l , Szabadhegy.
VII. Úszók. (Palmipedes )
1. B ú v á r o k . Búbos vöcsök. (Podiceps eristatus.) F e h é r t ó , G y ő r , y ő r - S z i g e t h . A p r ó v. (P. minor.) F e h é r t ó , G y ő r . ( P . minutus.) ehértó, G y ő r - S z i g e t h . F ü l e s v. ( P . auritus.) G y ő r - S z i g e t h . F e h é r t ó , ubocskás v. (P. suberistatus.) F e h é r t ó . Jeges b u k d á r . (Colymbus tacialis.) F e h é r t ó , G y ő r . Sarki b. (C. arcticus.) F e h é r t ó . A p r ó b.
3. septeintrionalis.) K o r o n c ó 1860.
2. E V e z ő 1 á b u a k . Nagy k o r m á r . (Carbo cormoranus M . et W . ) kárókatonája, R . - S z . - M i h á l y 1859. H o l l ó k o r m á r . (C. graculus.) Rendes ődény. (Pelecanus onocrotalus.) F e h é r t ó T ó és"9^Mayrholer k a n o n o k n á l . 3. S i r á 1 y o k. Rendes h a l á s z k a . (Sterna hirundo.) K ó n y , G y ő r . ekete h. (St. nigra Briss.) K ó n y , G y ő r . A p r ó h. (St. minuta.) Fekete-á t u sirFekete-ály. (Larus marinus.) K ó n y , K a j Fekete-á r . H Fekete-á r o m u j j u s. ( L . tridactylus.) [óny. K a c a g ó s. ( L . ridibundus.) S á r g a l á b ú s. ( L . tűseus.)
4. K a c s á k . N é m a h a t t y ú . (Cygnus olor I l i i g . ) I k r é n y . 1853.
z ü r k e l u d . (Anser cinereus M . et W. és Anas anser domesticus.)
re t é s i 1. ( A . segetum.) K ó n y , Enese. Rendes ruca. (Anas boschas.) Cóny, Ö t t e v é n y S z i g e t h . Kcrce r. ( A n . clangula.) K ó n y , G y ő r , Ö t t e v é n y
-zigeth. Sipos r. ( A n . penelope.) F e h é r t ó , Enese. Kabinos r. ( A n . lypeata.) F e h é r t ó . N y i l f a r k u r. ( A n . acuta.) F e h é r t ó . Hamvas r. ( A n .
ferina.) F e h é r t ó . F e h é r s z e m ü r. ( A n . leucophtalmos Bork.) K ó n y , Gye A p r ó r. ( A n . crecca.) K ó n y . F e h é r f e j ű r. ( A n . mersa Ball.) K ó n ( A n . fuligula.) K ó n y . H á z i réce. (Anas boschas domestica.) M i n d e n ü l ( A n glaciális.) 1858. K o r o n c ó . ( A n . suberecca B . ) Pézsma-kác!
(Cairina moschata Flem.) G y ő r . K ö z . b ú v á r . (Mergus mergansei F e h é r t ó , G y ő r , Ö t t e v é n y - S z i g e t h . B ú b o s b. ( M . serrator.) F e l i é r t Enese, G y ő r - S z i g e t h . A p r ó b. ( M . albellus.) F e h é r t ó , Enese, Ö t t e v é n ] Szigeth, V é n e k .
Hüllők. (Amphibia.)
A h ü l l ő k r ő l és halakról 10 évi megfigyelés n y o m á n saját aqm r i u m o m b ó l vettem t ö b b é r d e k e s adatot.
A ) PIKKELYES H Ü L L Ő K . (SQUAMATA.) 1. Tajkosok. (Testudinata.)
G ö r ö g medencéi". (Testudo graeca.) Egyes h á z a k n á l ; i g y K i n d e l mann g y ő r i k e r e s k e d ő egyet 5 é v i g s 8 hóig tartott. N ő t t ezalatt 31/ l a t n y i t . K ö z . teknőc. (Emys europaea Sehn.) K e r t i tavakban. E g y i válfaját, a t ö r p é t ( E . picta) a m ú z e u m i aquariumban hangyatojássa tartottam, melyet kézből is elfogadott; v i z i bogarak k ö n n y e n sebzil H é d e r v á r o t t Viczay H é d e r ő excja a q u a r i u m á b a n .
2. Gyíkok. (Sauria.)
Zöld g y í k . (Lacerta v i r i d i s Daud.) Kindermann g y ő r i keresked k é t évig t a r t o t t egy igen szép p é l d á n y t , mohával k i v ü l - b e l ü l bélelt nyílással biró cserépben. B ő r é t é v e n k i n t darabokban vetette le. Eledel fakukac, saláta s nedves zsemlyeaprólék volt. H a éhes volt, lakábó kijött, s mint a teknőcök szoktak, egyet á s í t o t t . I l y e n k o r lisztférget d a r á z s t , csótánt is megevett. Ujabban k é t f a r k u eleven p é l d á n y t hoztak mely 3 h é t i g h a n g y á k k a l és h a n g y a t o j á s s a l élt. F ü r g e gy. ( L . agilis.
T ö r é k e n y kuszma. ( A n g u i s fragilis.) G y ő r . 3. Kígyók. (Ophidia.)
V i z i sikló. (Coluber n a t r i x . ) Mocsáros, füves helyeken. K ö z pajzsóc. ( V i p e r a berus.) R i t k á n hegyekben r é z k i g y ó néven.
B ) M E Z T E L E N H Ü L L Ő K . (NUDA.) 4. Békahüllok. (Batrachia.)
F a r k a 11 a n o k. ( E c a u d a t a.) Zöld lombász. ( H y l a arborea.) I n k á b b vizes füzesek-, berkekben. A z aquarium szikláján el- elüldögél.
i bebocsátott legyet nyílsebesen kapja el, l á b a i - vagy nyelvénél fogva i sima ü v e g e n is odatapadva, f ü g g v e marad. Kecske b. ( R . esculenta.) 3 y e p i b. (R. temporaria.) E s ő u t á n kicsinyei seregesen lepik el a földet.
Iarkahasu meregy. (Bombinator igneus M e r r . ) kutakban és á l l ó v i z e k -3 e n . K ö z . varangy (Bufo cinereus Sehn.) P u s z t í t á s á r a s ü n ö k e t hasz
nálnak.
F a r k k a l b í r ó k . (Caudata.) Tarajos g ő t e . ( T r i t o n eristatus.) Győrött salamander név alatt, eső u t á n a v á r o s r é t m e l l e t t i utakon is m á s z k á l n a k ; a praterban s P i n n y é d mellett gyakori. Aquariumban kézből t á p l á l h a t ó . A z eledelen k ö n n y e n összevesznek, a m i d ő n e g y m á s n a k megragadott l á b a i t ó r á k i g is száj okban t a r t j á k . N é h a az aranyhalakat üldözik, farkuszonyaikat h a r a p d á l j á k . I d ő n k i n t egy-egy csigát, melynek héjába fejők befér, m i n t a h a n y á s z é b a (Lymanaeus), héjából k i r á z v a falnak föl. L e v e g ő v é t e l r e l á b a i k a t összecsapva, sebesen fölegyenesedve, furakodnak vizszinre. A mocsgák, (Paludina) k ö z e l e d t ö k r e szorgosan bezárják házok k a p u j á t . B ő r ü k e t nem darabokban vedlik le, hanem azt sziklához g y ű r v e , egészen levetik egyszerre. I l y levedlett b ő r t teljes épségben gyakran l á t n i az aquarium vizében. Nyiltkopoltyus porontyai az aquariumban igen élénkek. O t t nem szaporodik.
Ugyanezen aquarium t e t e j é b e n Pius Titiusnak az adelsbergi bar
langból hozott angolna-gőtéje (Proteus) a v i z s u g á r t ó l fölüdült vizben oly fürge lett, hogy abból kidobta m a g á t . E g y m á s p é l d á n y , tiszta vizben á z a l a g o k k a l táplálkozva, 14 h ó n a p i g tartatott el.
H a l a k .
M e g y é n k folyói hajdan halban d ú s a b b a k voltak, k i v á l t a Duna, melynek nemcsak K o m á r o m mellett folyó részében volt annyi viza és tok, hogy egyszerre száznál t ö b b e t is fogtak, hanem a g y ő r i b e n is.
A W ö n i k i —véneki — h a l á s z g y a r m a t o n k í v ü l — melyről m á r 1093-ban említés t é t e t i k , — a Duna m e n t é b e n több h e l y ü t t lehettek piscínák (vulgo t ó n y a ) , vivariumok (vulgo b á r k a ) és c l a u s u r á k (vulgo segye, szegye), s t a l á n a Duna mellett fekvő mai Szőgye is a t t ó l vette nevét.
Husones, q u i vocantur vizahal, lehettek nagy m e n n y i s é g b e n ; a z é r t adja Géza k i r á l y (1141) a panonhalmi a p á t s á g n a k a G e u r i n n é l ( G y ő r n é l ) fogott v i z á k h a r m a d á t . V o l t m é g csuka, harcsa, k á r á s z , gadóc, O l á h M i k l ó s szerint tok, kecsege, ponty, sügér, fogas, dörgöce sat. A z akkori minőség most is képviselve van, de nem a t e m é r d e k m e n n y i s é g . M a valódi esemény, ha a g y ő r i D u n á b a nagyobb viza téved, mint ez k ö r ü l b e l ü l 15 év előtt a bácsai h a t á r vízállásaiban az a p á l y u t á n t ö r t é n t . „ A hal
ezen feltűnő szűke a malmok, hajók, főleg gőzösök okozta n y u g t a l a n í t á s -nak, valamint az á r a d á s o k r i t k u l á s á n a k tulaj d o n í t h a t ó ; m i é r t is a folyók kevesebbé öntvén k i m e l l é k á g a i k b a , a halak í v á s u k a t és i g y t e r m é k e n y í t é s e k e t sem v é g e z h e t i k s i g y n a p r ó l - n a p r a m i n d i g jobban a Duna alsó részei felé h ú z ó d n a k . " A z ó t a is meg-meglepi a g y ő r i halászokat (pl, a m e d v é i r é v b e n 8 év e l ő t t ) egy-egy nagyobb p é l d á n y viza, melynek ára r é g e n t e a r á n y l a g nagyobb lehetett a m a i n á l , ha m é g o l y bőségben t a l á l tatott is, mert ugy látszik kedvelt s í g y kapós volt. N á d a s mocsaraink, a Marcal, R á b a , R á b c a halakban m é g m i n d i g eléggé b ő v e l k e d n e k .
A ) PORCOSAK. (CHONDRACANTHT.) I. Szabad kopoltyűsak. (Branchiostegi.)
K ö z . tok. (Accipenseuser sturio.) A z öt pajzsu, n é g y szakállú, 12 l á b hosszú és 100—200 fontnyi a D u n á b a n . Viza-tok. (Accipenser huso.) D u n a - á g Bácsánál, Ö r e g - D u n a M e d v é n é l s GÖnyőnél. S ő r e g - t . ( A . ruthenus.) Kecsege néven, á r k é p ü o r r á v a l , 2'—4' és 10—40 font.
D u n á b a n G ö n y ő és N é m a mellett.