Magasságmérések
3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. *)
Dr. Hollôsy Jusztiniántól.
H á r o m p á r h u z a m o s h e g y l á n c hasítja át G y ő r m e g y e déli részét melyek k ö z ü l a középső leghosszabb egész a megye középpontjáig hatol, m í g a másik k e t t ő j ó v a l rövidebb. A h e g y l á n c o k tüzetes ismerte
tését, hely rajzát e h e l y ü t t mellőzhetjük, s utalunk e tekintetben a köz
vetlen megelőző fejezetre, a domborzati viszonyok ismertetésére.
A h á r m a s h e g y l á n c keleti vonala : a sz.-mártoni dombcsoport névszerint ennek legkiválóbb pontja : Pannonhalma szolgált kiindulási pontul azon k u t a t á s a i m n á l , melyek h a b á r k ö z v e t l e n ü l a hegyláncolat vidékére, a megyének D u n á n alul eső részére vonatkoznak, a lehozott k ö v e t k e z t e t é s e k mindazonáltal jogosan alkalmazhatók a szomszédos nagyobb t e r ü l e t e k r e is, a mennyiben az alább é r i n t e n d ő átalános földtani szempontok megengedik, hogy azoknak szélesebb keretet adjunk.
K u t a t á s a i m folytán a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c földtani viszonyaival némileg m e g i s m e r k e d v é n , annak r é t e g e i t a Congeria-képlet korszaká
ban keletkezett ü l e d é k - k ő z e t e k n e k tartom.
A pannonhalmi főmonostor m a g á t a szükséges ivó-vízzel ellátandó, 1840-ben az éjszakra 400° t á v o l s á g r a eső völgyben kutat ásatott, mely
nek vizét gépezet segélyével emelte fel a monostorba 62° magasságra.
E k ú t n a k mélysége a földszintől kezdve a fenékig 44 lábnyi volt ; vize azonban az idő folytával olyannyira megfogyatkozott, hogy 1867-ben m á r mélyebbre kellett ásatni a kutat és pedig 58 lábbal, s i g y összes mélysége 120 l á b n y i lett. E z e n k í v ü l fúrás á l t a l m é g 114 l á b n y i r a ha
toltak le a föld mélyébe ; s i g y összesen 216 l á b vastag földréteg t á r u l t föl szemeim előtt.
E r é t e g ötféle tagosulatot t ü n t e t e t t elő. A z első legfelsőbb, — a földszintől lefelé számítva, — 44 l á b n y i v a s t a g s á g g a l b i r t , s e g y e d ü l csak homokot tartalmazott. E homok szemecsei l e g i n k á b b csak kova-és mkova-észko-morzsalékok ; közéjek azonban nem csekély mennyiségben csillámpala-szemecsek i s k e v e r v é k ; de sőt v a s t a r t a l m ú , sárga agyag is előfordul m i n d e n ü t t , és pedig helyenkint oly nagy mennyiségben, hogy
*) A megye földtani visznyainak átkutatására a m. földtani intézet részéről 1872-ben Dr. Pávay E . lön kiküldve, ki azonban adatait részint az idő rövidsége részint közbejött egyéb akadályok miatt jelen müvünk számára nem állíthatta össze;
érdekes munkálata tehát külön kiadásra vár. Kimerítő kép hiányában legalább néhány érdekes adatot nyújtunk. S z e r k.
a k ü l ö n b e n fehéres homoknak s á r g a és i t t - o t t barna szint kölcsönöz ; s az ü l e d é k - k ő z e t , — a küljelleget s az a l k a t r é s z e k minőségét tekintve, a vá
lyogföldtől (Lehmerde) nem igen különbözik. E h o m o k r é t e g szemecsei á t a l á b a n véve nagyon aprók, finomak s egymással olyannyira lazán függnek össze, hogy a h o m o k r ö g ö k az ujjak hegyeivel is nagyon kony-nyen szétmorzsolhatok. Ezen első tagosulatot f e l s ő h o m o k r é t e g n e k n e v e z h e t j ü k , hogy azt a nagyobb mélységben ismét előforduló homok-r é t e g t o l m e g k ü l ö n b ö z t e s s ü k .
A felső h o m o k r é t e g alatt létezik a 2ik tagosulat : az a g y a g -m á r g a r é t e g (Thon-mergelschichte), -melynek vastagsága 6 l á b n y i ; szine igen világos k é k , s á r g a a g y a g s z e r ü csíkokkal vagy pettyekkel tar
k í t v a ; részeinek Összefüggése oly erős, hogy a szétdarabolás csak csú-k á n y csú-k a p a segélyével eszcsú-közölhető ; azonban ezen a g y a g m á r g a - r é t e g r ö gei vizbe vettetvén, lassankint laza földdé m á l l a n a k . A z egyik r ö g — melyet vegyészetikig elemeztem — a kovany-, vas- és timanynak nem nagy m e n n y i s é g ű v e g y ü l e t c i n k í v ü l mintegy 4 1 % mészkövet és majd
nem 55°/o agyagot tartalmazott. A z a g y a g m á r g a - r é t e g b e n előfordulnak
— j ó l l e h e t nem nagy mennyiségben — vékony és apró fekete szálkák is, melyek elszenesedett növényrészeknek mutatkoznak ; de egyéb k ö v ü leteket benne nem t a l á l t a m .
A harmadik tagosulat ismét h o m o k r é t e g , mely az előbb említett felső h o m o k r é t e g g e l minden tekintetben teljesen e g y t e r m é s z e t ü ; vastag
sága 46 lábnyi, s ezt a l s ó vagy r é g i b b h o m o k r é t e g n e k nevezhetjük.
A negyedik tagosulat sárga agyagot tartalmaz, mely közé m á r kékes t á l y a g (Tegel) is van keverve. E k e v e r é k e t a k ú t á s ó német m u n k á s o k t á l y a g a n y á n a k (Tegelmutter) mondják, m i pedig t á l y a g -a n y -a r é t é g n e k n e v e z h e t j ü k ; v-ast-agság-a 6 lábnyi.
A t á l y a g a n y a r é t e g alatt van az 5-ik tagosulat : a t á l y a g r é t e g (Tegelschichte), mely különböző mélységekben különböző á r n y a l a t o k ban k é k l ő t á l y a g o t tartalmaz. E g y i k rögében — vegyészeti elemzés u t j á n — a kovany-, vas- és t i m a n y - v e g y ü l e t e i n kivül, 8 6 °/ 0 agyagot és 71/2% mészkövet t a l á l t a m . E t á l y a g r é t e g v a s t a g s á g a 114 lábnyi volt ; s ezen ( m á r 216 l á b n y i ) mélységben, laza, világos fehérszinü homok kezdett mutatkozni, mely a F o r a m i n i f e r á k á s a t a g k ö v ü l e t e i t is tartal
mazván, tengeri ü l e d é k n e k bizonyult be ; ez okból nem is lehet egykor-szaku a most elősorolt r é t e g e k k e l , melyek az u t ó b b felhozandó érvek
nél fogva tengeri ü l e d é k n e k nem m o n d h a t ó k . Azonban e homokból csak mintegy apró g y ü s z ü r e való m e n n y i s é g j u t o t t kezemhez, mivel a főmonostor k ú t j a ekkor m á r elegendő ivó-vizet s z o l g á l t a t o t t s a további fúrást b e s z ü n t e t t é k .
' U g y a n i l y tagosulatokat észleltem a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c egyél helyein is, de sőt a h e g y l á n c o t környező s a szomszéd m e g y é k b e elte
r ü l ő rónaságon is, és pedig ugyanoly rendben, a m i n t azok a pannon
halmi k ú t ásásánál e g y m á s u t á n k ö v e t k e z t e k ; de az egyes tagosulatol<
v a s t a g s á g á t különböző helyeken különbözőnek t a l á l t a m . A felső homok-, a g y a g m á r g a - és alsó h o m o k r é t e g v a s t a g s á g a a pannonhalmi k ú t n á l 96 lábat — s a h e g y l á n c egyéb helyein is majdnem ugyanannyit tesz ; a rónaságon ellenben e h á r o m tagosulat v a s t a g s á g a á t a l á b a n véve jóval csekélyebb ; i g y a sashegyi p u s z t á n ( G y ő r t ő l D K . - r e ) mintegy 36 l á b n y i s a t a r k á n y i h a t á r b a n (a szomszédos K o m á r o m m e g y é b e n , G y ő r t ő l D K . - r e ) csak 6 l á b n y i . A t á l y a g r é t e g v a s t a g s á g á r ó l nem szólhatok, mert csak egy helyen, t u d n i i l l i k a pannonhalmi k ú t ásásánál, volt alkal
mam l á t n i , hogy a m u n k á s o k e tagosulat végét elérték. T o v á b b á a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c h o m o k r é t e g e i t ö b b n y i r e csak igen apró, finom homokszemecseket tartalmaznak : holott a rónaságon a homokszemecsek mennyisége csekély, de a n n á l számosabbak az a p r ó b b vagy nagyobb, gömbölyded vagy lapos kövecsek, ugy annyira, hogy eme r é t e g e k m á r nem is homok, hanem i n k á b b kavicsréteo-eknek nevezendők.
A z i m é n t elősorolt tagosulatok földismei minősége elég világosan k i t ü n t e t i , hogy a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c s az azt k ö r n y e z ő r ó n a s á g har
madkori k é p z ő d m é n y n e k t e k i n t e n d ő . Legyen szabad e helyen röviden m e g e m l í t e n i , hogy mióta f ö l d ü n k — mely egykoron hőolvasztott álla
potban létezett — szilárd k é r g e t öltött, s az akkori légkör vizgőzei le — h ü l é s következtében cseppfolyósakká v á l t a k s a szilárd k é r g e t elboríták, ez u t ó b b i n a k szétporlott vagy elmállott anyagkészletéből ü l e d é k - k ő z e teket a l k o t a n d ó k : azóta a mai napig sok, igen sok idő folyt le ; s ezen összes időt a f ö l d t a n b a n n é g y időszakra osztják. A z első vagy l e g r é -giebb időszak, melyben a h a l a k n á l tökélyesebb szervezetű állatok nem léteztek, a h a l a k u r a l m á n a k — vagy 9$ e l s ő k o r i k é p z ő d m é n y k o r s z a k á n a k neveztetik. A k ö z v e t l e n ü l e z u t á n következő időszakot, melyben m á r h ü l l ő k is — mint akkori legmagasabb r a n g ú állatok — léteztek, a h ü l l ő k u r a l m á n a k — vagy a m á s o d k o r i k é p z ő d m é n y k o r s z a k á n a k mondjuk. A harmadik időszakban m á r emlősök is t ű n tek föl, s ez volt az e m l ő s ö k u r a l m á n a k , vagy a h a r m a d k o r i k é p z ő d m é n y n e k k o r s z a k a . Ezek lefolyta u t á n állt be a n e g y e d k o r i k é p z ő d m é n y , vagyis az e m b e r u r a l m á n a k k o r s z a k a , mely most is egyre foly, s csak a messze j ö v ő b e n érendi el talán v é g h a t á r á t .
A harmadkori képződmény, mint a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c kelet
kezési kora veszi l e g i n k á b b i g é n y b e e z ú t t a l figyelmünket ; nem veszi t e h á t rosz néven a tisztelt olvasó, ha e t á r g y n a k m é g n é h á n y szót
zentelendek. Jelenleg a geologok legnagyobb része a harmadkori é p z ő d m é n y n e k h á r o m főosztályát k ü l ö n b ö z t e t i meg : t u d n i i l l i k az Cocen, O l i g o c e n és N e o g e n képleteket.
A bakonysági hegyeken sok helyen apróbb vagy nagyobb, kere
ss és lapos kövecsek t a l á l t a t n a k ; az apróbbakat a l a k j u k n á l fogva a .ép megkövesedett lencsének nevezi, a nagyobbakat pedig szent L á s z l ó lénzének mondja, k i is a n é p hite szerint a megfutamodott ellenség*
Ital szórt p é n z t kővé v á l t o z t a t t a , hogy annak fölszedetése által a lagyar hadsereg az u t á n n y o m u l á s b a n ne legyen föltartóztatva. E k ö v e sek nem egyebek, mint á s a t a g m a r a d v á n y a i oly állatoknak, melyek, aint a F o r a m i n i f e r á k sajátszerű fajai — l e g i n k á b b csak az Eocén :éplet lerakodásakor éltek és N u m m u l l t o k n a k neveztetnek.
A z Eocén k é p l e t fölé m i n t ujabbkori képződmények rakodtak le z Oligocen rétegek, melyeknek k o r s z a k á b a n a N u m m u l í t o k véglegesen l t ü n t e k a föld színéről, s a F o r a m i n i f e r á k akkori fajainak legnagyobb észe oly alakokban j ö t t létre, melyek kizárólag csak az Oligocen k é p etben fordulnak e l ő ; ilyen p é l d á u l : a „Clavulina Szabói H a n t k e n " , iiely az Eocén r é t e g e k b e n épen nem, de az Oligocen képződményben, legalsóbb o s z t á l y z a t á t ó l kezdve a legfelsőbb r é t e g e k i g nagy mennyi
égben t a l á l h a t ó .
A z Oligocen képlet l e r a k o d á s a u t á n állt be a harmadkori képződ
mény azon korszaka, melyben a Neogen k é p l e t keletkezett. A harmad-:ori k é p z ő d m é n y e h á r o m főosztályának mindegyike több tagosulatra szlik; m i azonban jelenlegi célunkhoz képest csak a Neogen képlet lárom t a g o s u l a t á t e m l í t j ü k meg.
A Neogen k é p l e t első k o r s z a k á b a n h a z á n k n a k jelenleg száraz t á l a s u l a K ö z é p t e n g e r vize vesztegelt : s az ebből lerakodott üledék-kőzet
Neogen képlet k ö z é p t e n g e r i ( M e d i t e r r a n ) t a g o s u l a t á n a k eveztetik. E r é t e g e k b e n nagy számmal oly állatok á s a t a g m a r a d v á n y a i ordulnak elő, a minők a K ö z é p t e n g e r b e n m é g jelenleg is fÖllelhetők.
£ korszak folytában azonban Europa d é l n y u g o t i része lassankint emel-ő d v é n , a K ö z é p t e n g e r vize délfelé m i n d i n k á b b visszahúzódott, s hazánk érségei amannak vizétől elvégre m e g m e n e k ü l t e k ; de ugyanekkor Durópa E K . része a l á s ü l y e d e z e t t , s a S z a r m á t tenger m i n d i n k á b b előbbre olulván, h a z á n k t a l a j á n a k nagyrészét e l ö z ö n l ö t t e ; s e tenger vizéből akodott le a Neogen k é p l e t második tagosulata, a s z a r m á t t a g o s u l a t . E l v é g r e E u r ó p a D K . része lassankint emelkedvén, h a z á n k alája a h á t r a v o n u l ó szarmát t e n g e r t ő l m e g v á l t , s a Neogen képlet tarmadik korszaka állt be, melynek folytában a D u n a m e d e n c é t a tenger l á t r a m a r a d o t t vizéből megalakult roppant t e r j e d e l m ű t ó borítá ; e
víztömeg eleve több sót tartalmazhatott, de lassankint a szárazföld magaslatairól folytonosan beléje özönlő édes viz azt félig sóssá v á l t o z tatta ; erről kezeskedik az akkori á l l a t v i l á g , melynek á s a t a g m a r a d v á nyai i n k á b b féligsósvizi, mint tiszta édesvizi tavakra e m l é k e z t e t n e k .
A z ezen korszakból eredő üledék-kőzet a Neogen k é p l e t harmadik vagy legfiatalabb t a g o s u l a t á t képezi, mely C o n g é r i a k é p l e t n e k nevez
tetik. E nevét a héjas p u h á n y o k azon sajátszerű fajaitól nyerte, melye
ket Partsch C o n g er i á k n a k nevezett el, s melyeknek ásatag k a g y l ó m a r a d v á n y a i v a l a Congeria k é p l e t helyenkint nagy m é r v b e n b ő v e l k e dik ; ezek sorába tartoznak a Balaton partjain föllelhető, kecskeköröm-szerü k ö v ü l e t e k is, melyek nem egyebek, mint a P a r t s c h - f é l e Congeria subglobosa á s a t a g m a r a d v á n y a i ; e k a g y l ó k t ö r é k e n y részei a vizben elmorzsolódván, csak azon tömörebb csúcsaik maradtak fenn, melyek a kagylóisme m ű n y e l v é n k ö l d ö k ö k n e k (umbo, W i r b e l ) neveztetnek, s jelenlegi alakjukban többé-kevésbbé a kecske k ö r m ö k h ö z hasonlítanak.
A Congeria k é p l e t k o r s z a k á b a n keletkezett a g y ő r m e g y e i hegy
l á n c is ; ezt sejteti v e l ü n k m á r azon átalános tapasztalat is, mely sze
r i n t a teljesen kifejlődött Congeria-képletben a tetemes v a s t a g s á g ú t á l y a g r é t e g fölött homok- vagy kavicsrétegek fordulnak elő ; ugyanazt azonban más k ö r ü l m é n y e k m é g i n k á b b igazolják.
A g y ő r m e g y e i h e g y l á n c felső és alsó h o m o k r é t e g c i b e n fehéres szinü h o m o k k ő - t á b l á k szórványosan ugyan, de nem csekély számmal vannak lerakva. E l ő f o r d u l n a k ezek a hegyek l e g t e t e j é n , ki-kimeredez
nek a m é l y e b b horgok és h o m o k g ö d r ö k p a r t - o l d a l a i b ó l ; — szóval a felső homok minden r é t e g é b e n fellelhetők. S az alsó h o m o k r é t e g b e n , a pannonhalmi k ú t ásásakor, i l y k ő t á b l á k r a 50, 56, 62, 75, 83 és 89 l á b n y i m é l y s é g e k b e n akadtak. E k ő t á b l á k szinökre és a l k a t r é s z e i k r e nézve nem ü t n e k el a r a k o d v á n y azon fehéres homokjától, melyben a sárga agyag csak g y é r e n fordul elő ; de szemecseik egymással oly erősen függnek össze, hogy a szótdarabolás csak hatalmas pőrölyütések á l t a l eszközölhető ; s a kevésbé szakavatott gyakran hajlandó e h o m o k k ő t á b l á k a t m a g i á n a k ( G r a n i t ) tekinteni. T é r f o g a t u k r a nézve 10, 20, 30, 100 k ö b l á b n y i a k , sőt n é m e l y k o r m é g nagyobbak is. I l y h o m o k k ő t á b l á kat Suess Ede a C o n g e r i a - k é p l e t h o m o k r é t e g e i b e n Bécs k ö r n y é k é n is észlelt ; és szerinte ezek a k k é p e n keletkeztek, hogy a homokszemecsek-ből eleve csak apróbb gömbölyök alakultak, melyek kölcsönös é r i n t k e zésbe j ő v é n egymással, összetapadtak. E h o m o k k ő t á b l á k — m i n t a Congeria k é p l e t h o m o k r é t e g e i n e k rendes melléktömegei — világos tanujelül szolgálnak arra, hogy a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c rétegei Conge-r i a - k é p l e t n e k t e k i n t e n d ő k .
Ezen á l l í t á s u n k a t m é g i n k á b b igazolja azon k ö r ü l m é n y , mely
sze-•int a felső h o m o k r é t e g b e n — ha ez e g y ú t t a l több vagy kevesebb k a v i csot is tartalmaz, — helyenkint kecskekÖrÖmszerü k ö v ü l e t e k vagyis i P a r t s c h - f é l e Congeria subglobosa á s a t a g m a r a d v á n y a i elég nagy számmal föllelhetők, melyek k i z á r ó l a g csak a C o n g e r i a - k é p l e t b e n for-i u l n a k elő. Ilyeneket t a l á l t a m a szomszédos m e g y é k P é t e r d , L á z for-i , P á r k á n y h e l y s é g e i n e k h a t á r a i b a n , és pedig nem r i t k á n oly állapotban, hogy t ö r é k e n y e b b részeik sem voltak elmosva, elmorzsolódva ; — miből szükségképen azt kell k ö v e t k e z t e t n i , hogy azok nem rohanó v í z t ö m e gek á l t a l sodortattak e helyekre, hanem hogy azon állatok, melyek e kagyló m a r a d v á n y o k a t s z o l g á l t a t t á k , ugyanott éltek és m ú l t a k k i , a hol ásatag k ö v ü l e t e i k jelenleg t a l á l t a t n a k .
M i u t á n a o-vŐrmep'vei hee;vlánc r é t e g e i n e k földismei minőségével és keletkezési k o r s z a k á v a l n é m i l e g m e g i s m e r k e d t ü n k , alkalomszerűnek tartjuk az e m l í t e t t e k n y o m á n a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c v i d é k é n e k ós az összes D u n a m e d e n c é n e k , különösen pedig h a z á n k t e r ü l e t é n e k , m i n t ezen medence j e l e n t é k e n y e b b részének azon,— valamint az u t ó b b i kor
szakban fennállott viszonyaira n é m i k ö v e t k e z t e t é s e k e t vonni.
A g y ő r m e g y e i h e g y l á n c főága s a keleti m e l l é k á g közt elvonuló kies P á n z s a v ö l g y b e n — mely most a mezei gazdák fáradalmait d ú s t e r m é s e k k e l jutalmazza, mintegy közép helyet foglalva t e r ü l el N y ú l h e l y s é g t á g h a t á r a . I t t emelkedik k i a közép h e g y l á n c , de sőt az egész megye egyik legmagasabb orma, melyet e vidék népe Magashegynek nevez, s mely a t á b o r k a r mérése szerint az adriai tenger színvonala fölé 996 — s a PánzsavÖlgy talaja fölé mintegy 500 bécsi l á b r a magasodik.
E csúcsnak legmagasabb k o r o n á j a C o n g e r i a - k é p l e t i vizüledék, a m i v i l á gosan tanúsítja, hogy a D u n a m e d e n c é t azon korban eme hegycsúcsnál is magasabbra emelkedett v í z t ö m e g b o r í t o t t a , melynek fölszine azon
ban sokkal magasabban nem á l l h a t o t t , mert a bakonyi hegyeknek m i n t egy másfélszáz lábbal magasabbra érő fönsikjai, — p é l d á u l a csesznek!
v á r t ó l Zirc felé v o m ü ó o r s z á g ú t , — N u m m u l í t r é t e g e k e t t ü n t e t n e k elő, melyekre C o n g e r i a - k é p l e t i ü l e d é k e k le nem rakodtak ; m i világos tanu-j e l ü l szolgál arra, hogy a C o n g e r i a - k é p l e t k o r s z a k á b a n a v í z t ö m e g föl
szine o d á i g m á r nem emelkedett ; s a Haj szabarna, Somhegy s a bako
n y i h e g y l á n c egyéb magaslatai az akkori vizekből kimeredezvén, szige
teket alkottak. Innen m á r elég biztosan k ö v e t k e z t e t h e t j ü k , hogy a C o n g e r i a - k é p l e t k o r s z a k á b a n a víztömegnek mélysége a PánzsavÖlgy talaja fölött mintegy 500—600 l á b n y i lehetett.
Ezen víztömeg nem volt tengeri víz. A C o n g e r i a - r é t e g e k lerako
d á s á t k ö z v e t l e n ü l m e g e l ő z ö t t korszakban, vagyis a s z a r m á t - k é p l e t
kor-H M
szakában h a z á n k talaja oly tengernek fenekét k é p e z t e , melynek vizében tengeri emlősök, fókák ós delfinek léteztek, tengeri halak éltek, tengeri p u h á n y o k s az ezek közt főleg említendő Mactra podolica E i c h w . és Donax lucida Eichw. t a n y á z t a k ; de sőt a F o r a m i n i f e r á k fajai s a N u l -lipora ramosissima-hoz közelálló tengeri növények sem h i á n y o z t a k ;
— m i n d e r r ő l a s z a r m á t - k é p l e t á s a t a g állat- és n ö v é n y v i l á g a v á l t i g t a núskodik. Ez s z ü k s é g k é p e n u g y a n í g y leendett vala a r á k ö v e t k e z e t t C o n g e r i a - k é p l e t k o r á b a n is, ha h a z á n k t é r s é g e i t ekkor is a tenger vize borította volna. De főleg a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c változatos tája nagyon alkalmas leendett vala a tengeri n ö v é n y - és á l l a t v i l á g faj k ü l ö n b s é g szerint különböző életszükségeinek kielégítésére ; i g y a hegyek oldalait borító csekély — s a völgyek fölött h u l l á m z ó m é l y vizek — a bakonyi hegyeknek szárazföldi térségei, ugyanazoknak a vizbe majd m é l y e b b r e , majd kevésbbé mélyre m e r ü l t mészkősziklái mindannyi kedvező k ö r ü l m é n y e k voltak a különféle fajú tengeri l é n y e k életére és t e n y é s z é s é r e . Azonban a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c és az ezt környező r ó n a s á g Congeria-r é t e g e i b e n a tengeCongeria-ri növény- és á l l a t v i l á g semmiféle nyomait, semmiféle á s a t a g m a r a d v á n y a i t nem t a l á l t a m : miből j o g g a l azt k e l l k ö v e t k e z t e t n i , hogy a D u n a m e d e n c é b e n a s z a r m á t - t e n g e r visszavonulása u t á n h á t r a maradott sósviz a légkörből és hegyek m a g a s l a t a i r ó l alászállott édes vizzel m i n d i n k á b b nagyobb mérvben összeelegyedvén, tengeri j e l l e g é ből lassankint k i v e t k ő z ö t t ; i l y módon benne a tengeri l é n y e k létezése m i n d i n k á b b nehezebbé és elvégre teljesen l e h e t e t l e n n é v á l t ; s a Conge-r i a - Conge-r é t e g e k á l l a t v i l á g i k ö v ü l e t e i m á Conge-r azt t a n ú s í t j á k , hogy a h a z á n k t é r s é g e i t akkor borító v í z t ö m e g i n k á b b féligsós, m i n t édes volt.
E viztomcg m o z g ó á l l a p o t b a n volt E N y - r ó l D K . felé t a r t ó i r á n y b a n . A tapasztalás elegendőképen tanúsítja, hogy az erősebben mozgó vizek nagyobbféle k ő d a r a b o k a t is elsodorni képesek ; de ha a m o z g á s g y e n g ü l , akkor a kő —*rögök a viz erejével dacolva, m e g á l l a p o dásra v e r g ő d n e k , és a meder fenekén k a v i c s r é t e g e t alkotnak ; a víz las
súbb h a l a d á s a vagy teljes n y u g v á s a mellett pedig a finomabb k ő s z e m e -csek is lerakodnak, és a n n á l nagyobb m é r v ű torlatokat hoznak l é t r e , minél e n y h é b b vala — k ü l ö n b e n egyenlő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t — a viz folyása. Ezek n y o m á n Önként k i v i l á g l i k , miszerint a C o n g e r i a - k é p l e t k o r s z a k á b a n a finomszerü és tetemes v a s t a g s á g ú r é t e g e k e t e l ő t ü n t e t ő g y ő r m e g y e i h e g y l á n c fölött a viz mozgása j ó v a l e n y h é b b volt, mintsem az azt környező r ó n a s á g fölött, melynek C o n g e r i a - r é t e g e i , mint m á r említve volt, egyrészt k a v i c s s z e r ü e k , másrészt csekély v a s t a g s á g ú a k . Ezen állapot — m i n t a r é t e g e k m u t a t j á k — az egész Congeria-korsza-kon á t változatlanul á l l t fönn ; következőleg szakadatlanid változatlan
v o l t azon a k a d á l y is, mely a h e g y l á n c fölött h u l l á m z ó víztömeget k é s leltette.
I l y a k a d á l y t azonban csakis a bakonyi hegyek és ezek is csak ugy s z o l g á l t a t h a t t a k , hogy a beléjök ütköző vizet a g y ő r m e g y e i hegyek i r á n y á b a n v e r t é k vissza, mely a szemközt j ö v ő vizzel t a l á l k o z v á n , ezt az e l l e n i r á n y ú ütközés t ö r v é n y e i szerint lassúbb mozgásra készteté. E n é z e t e t valónak tartani annyiból is hajlandó vagyok, a mennyiben i l y összeütközés a l k a l m á v a l helyenkint körben forgó m o z g á s , vagyis az ú g y n e v e z e t t örvény keletkezik, mely a mederben öbölszerü m é l y e d é s e ket szokott l é t r e h o z n i ; s íme i l y mélyedésben fekszik Ravazd, s i l y öblöket a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c egyéb helyeken is t ü n t e t elő. — A g y ő r m e g y e i h e g y l á n c h o s s z i r á n y a függélyes a bakonyi hegyek i r á n y á r a ; következőleg az u t ó b b i a k b a ü t k ö z ő viz függélyesen hajtatott vissza ; függélyes volt t e h á t annak h a l a d á s i i r á n y a az ütközés előtt is ; vagyis a Dunamedence C o n g e r i a - k é p l e t k o r i vize, a g y ő r m e g y e i hegyek hosszirányával m e g e g y e z ő l e g , E N y . - r ó l D K . felé haladva mozgott.
I l y i r á n y b a n foly a Duna vize jelenleg is P o z s o n y t ó l kezdve G y ő r t á j á i g , hol azonban kelet félé t é r el ; mely i r á n y v á l t o z á s t épen a Con-geria-korszaki víznek n a g y s z e r ű fövénytorlata : a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c idézte elő. E b b ő l azt k e l l k ö v e t k e z t e t n i , hogy a Dunamedence a Con
g e r i a - k é p l e t k o r s z a k á b a n ugyanonnan és ugyanazon uton nyerte édes vizét, a honnan és a melyen azt jelenleg is nyeri ; vagyis az eső és h ó alakjában földre szállott viz a Dunamedence éjszaki részének magasla
t a i r ó l a dél félé m i n d i n k á b b mélyedő t e r ü l e t e k r e folyt. A Dunamedence t a l a j á n a k akkori relatív lejtviszonyai t e h á t a m o s t a n i a k t ó l lényegesen nem k ü l ö n b ö z h e t t e k ; vagyis a Dunamedence t e r ü l e t é n helyi e m e l k e d é sek (Lokalhebungen) azon idő óta nem igen fordultak elő ; de az Összes medence talaja mégis fokozatosan emelkedett.
A harmadkori k é p z ő d m é n y lerakodása u t á n b e á l l t elvégre a negye
dik korszak, melynek ü l e d é k - k ő z e t e i t M o r l o t Svájcban nagy szor
galommal t a n u l m á n y o z v á n , azon meggyőződésre j u t o t t , hogy e korszak
ban — az Alpesek k ö r n y é k é r e vonatkozólag — öt részletet k e l l meg
k ü l ö n b ö z t e t n i . Ezek k ö z t l e g r é g i e b b az e l s ő vagy r é g i e b b j é g n e k o r , melyben a j é g n é k (Gletscher) a szárazföldet sokkal nagyobb m é r v b e n l e p t é k el, m i n t a mennyire jelenleg terjeszkednek; mert az öt v i l á g r é s z magaslatain majdnem m i n d e n ü t t t a l á l t a t n a k ezen időből oly karcolatok és csiszolatok, m i n ő k e t a j é g n é k h a l a d ó m o z g á s u k n á l fogva m e d r ö k fenekén és oldalain hoznak l é t r e .
A most e m l í t e t t k o r s z a k r é s z i e t e t az e l s ő vagy r é g i e b b ö z ö n y k o r v á l t o t t a föl ; a m i d ő n is az Elephas antiquus létezett, a t ő z e g t e l e
-Győrmegye és vilros cjryet. leírása. 5
p é k b ő l a palaszén (Schieferkohle) keletkezett, az Alpesek tája j e l e n színvonalánál mintegy ezer lábbal mélyebben állt, a j e g n é k az Alpesek bensejéig visszavonultak, s a völgyeket a viz b o r í t o t t a el, melynek tete
mes részét az olvadó j e g n é k s z o l g á l t a t t á k , s m e l y b ő l a r é g i ebb ö z ö n y r é t e g e k ( ä l t e r e Diluvialsehichten), homok és g ö r e l y e k rakod
tak le.
A harmadik k o r s z a k r é s z l e t : a m á s o d i k vagy u j a b b j eg ne k o r , melyben a j e g n é k ismét elszaporodtak, de nem oly nagy m é r v b e n , m i n t az első jegnekorban; Rhone j e g n é j e p é l d á u l a genfi t ó f o l y a m k ö r n y é k é n t ú l ekkor m á r nem terjeszkedett.
A negyedik k o r s z a k r é s z l e t : a m á s o d i k vagy u j a b b ö z ö n y k o r , melyben a j e g n é k lassankint jelenlegi l é t h e l y ö k i g vonultak vissza; ezen időben élt az Elephas primigenius, k é s z ü l t e k az abbevillei durva kőesz
közök ; ezen időben a v ö l g y t e r ü l e t e k e t ismét víz özönlötte el, mely az u j a b b ö z ö n y r é t e g e k e t (neuere Diluvialsehichten) s z o l g á l t a t t a .
A z ö t ö d i k k o r s z a k r é s z l e t : az ú j k o r ; ebben az Alpesek tája foko
zatos emelkedéssel mostani színvonalára v e r g ő d ö t t : ennek folytában hozattak létre a k ő k o r cölöpépítményei, s az uj korban keletkezett és keletkező ü l e d é k - k ő z e t e k á r a d v á n y - r é t e g e k n e k (Alluvialschichten) neveztetnek. Ezen ú j k o r t némely geologok az ö t ö d k o r i k é p z ő d m é n y k o r s z a k á n a k t a r t j á k . — M o r l o t k u t a t á s a i n a k eredményével L y e l l tapasz
talatai is n a g y r é s z b e n m e g e g y e z ő k , melyek szerint E u r ó p a talaja a harmadkori k é p z ő d m é n y k o r s z a k á n a k lefolytával a tengerek mostani színvonala fölé mintegy 500 l á b r a emelkedett ; de a régiebb jcgnekor folytában újonnan sülyedezett, és csak az ujabb jegnekorban kezdett ismét emelkedni, mostani színvonalát fokozatosan elérendő.
A negyedkori időszaknak imént ecsetelt v á l t o z a t o s eseményei a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c o n semmi nyomot nem hagytak h á t r a ; mert az összes n e g y e d k o r b ó l nem t a l á l t a m ott egyebet, mint i t t - o t t egy, és m á s u t t k é t l á b vastag t e r m ő f ö l d - r é t e g e t , mely a C o n g e r i a - k é p l e t ü l e d é k - k ő z e t e i t közvetlenül födi, s melynek k e l e t k e z é s é r e a kellő anyagot az ott t e n y é s z e t t szárazföldi növények s z o l g á l t a t t á k ; nem t a l á l t a m nevezetesen oly jeleket, melyek az egykori j e g n é k létéről t a n ú s k o d n i hivatva volnának. M i n d e b b ő l azt lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy a valaha nagy m e n n y i s é g b e n l é t e z e t t j e g n é k a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c k ö r n y é k é i g soha sem terjeszkedtek. Nem t a l á l t a m , főleg a h e g y l á n c magasabban fekvő helyein, özönykori r é t e g e k e t ; m i világos t a n u j e l ü l szolgál arra, hogy az özönykori víztömeg, — mely a D u n a m e d e n c é t s nevezetesen h a z á n k r ó n a s á g a i t is sokáig b o r í t v á n , tetemes v a s t a g s á g ú r é t e g e k e t szol
g á l t a t o t t , — színvonalával a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c magasabban álló
pont-j á i g m á r nem hatolt ; az özönykori v í z t ö m e g t e h á t h a z á n k b a n a Congeria-k é p l e t Congeria-k o r í n á l cseCongeria-kélyebb •— s a m i n t á s a t a g k ö v ü l e t e i m u t a t j á k — édes volt. A mondottak n y o m á n bizton á l l í t h a t j u k , hogy a negyedkori i d ő szak b e á l l t á v a l az összes E u r ó p á v a l h a z á n k talaja is lassankint emelke
dett ; minélfogva a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c a víz alól fölmerülvén, szigetet alkotott, mely az egész negyedkorban többé — l e g a l á b b huzamosb időre — nem k e r ü l t a viz alá. T o v á b b i emelkedés k ö v e t k e z t é b e n e l v é g r e az özönykori viz h a z á n k rónaságairól is lefolyt, egyes folyamo
kat, s a m é l y e b b e n fekvő helyeken egyes tavakat h a g y v á n h á t r a . H a m á r tekintetbe veszszük, hogy a C o n g e r i a - k é p l e t k o r s z a k á b a n a P á n z s a vÖlgy talaja fölött mintegy 500—600 l á b m é l y v í z t ö m e g vesztegelt, és nogy e v ö l g y n e k n é m e l y helyei jelenleg 500 lábbal magasabban á l l n a k a tengerek színvonalánál : nem m o n d h a t ó jogosulatlannak azon á l l í t á sunk, mely szerint a PánzsavÖlgy és illetőleg h a z á n k talaja — M o r l o t -nak az Alpesek k ö r ü l tett t a p a s z t a l a t á v a l m e g e g y e z ő l e g — a negyed
k o r i k é p z ő d m é n y folytában mintegy ezer l á b b a l magasabbra emelkedett.
É r t e k e z é s e m v é g é r e érvén, célszerűnek v é l e m a mondottakat rövid v á z l a t b a összefoglalni. M i v e l a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c csekély vastag
s á g ú t e r m ő f ö l d r é t e g e alatt a g y a g m á r g á t és ez alatt ismét homok
r é t e g e t tartalmaz, mely alatt t á l y a g a n y a - és j e l e n t é k e n y v a s t a g s á g ú t á l y a g r é t e g t e r ü l el ; s emez alatt t e n g e r b ő l lerakodott homok létezik.
E homok a C o n g e r i a - k é p l e t e t megelőző k o r s z a k b ó l s a * t e r m ő f ö l d a negyedkori k é p z ő d m é n y k o r s z a k á b ó l ered ; a t ö b b i Öt r é t e g , melyeknek összes v a s t a g s á g a a g y ő r m e g y e i hegyekben 216 l á b n y i s az azokat k ö r n y e z ő r ó n a s á g o n j ó v a l csekélyebb, a harmadkori k é p z ő d m é n y v é g szakában, vagyis a C o n g e r i a - k é p l e t idejében félig sós vizből rakodott le; mely a s z a r m á t - t e n g e r visszavonulása u t á n h á t r a m a r a d t sós-, és a l é g k ö r i lecsapódások á l t a l s z o l g á l t a t o t t édesvizből á l l t elő; s ezen édes víz a Dunamedence éj nyugati tájairól a délkeleti m é l y s é g e k felé özönlött.
A negyedkori k é p z ő d m é n y b e á l l t á v a l E u r ó p a s a Dunamedence is emel
kedni kezdett, s a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c a viz alól fölmerülvén, v é g l e -o-esen szárazfölddé v á l t .
A z o n rendnek m e g á l l a p í t á s a u t á n , melyben az i t t rajzolt esemé
nyek e g y m á s u t á n k ö v e t k e z t e k vala, megkellene m é g h a t á r o z n i , hogy mennyi i d ő alatt rakodott le a C o n g e r i a - k é p l e t , s h á n y évezred folyt le a negyedkori k é p z ő d m é n y b e á l l t á t ó l a jelenig. Vannak geologok, k i k hajlandók az ü l e d é k e s kőzetek v a s t a g s á g á b ó l a l e r a k o d á s i d ő t a r t a m á r a k ö v e t k e z t e t n i ; s különösen francia m é r n ö k ö k t a p a s z t a l t á k , hogy a N i l f o l y a m vize minden évszázadban, középleg véve, mintegy öt h ü v e l y k vastag ü l e d é k e t s z o l g á l t a t ; ezen m é r t é k szerint t e h á t , a
3*
pannonhalmi k ú t helyén, a Congeria-képlet h á r o m felső, Összesen 96 l á b vastag r é t e g é n e k lerakodására 23 évezred volt szükséges ; és ugyanily r é t e g e k , — T á r k á n y b a n csak 6 l á b n y i v a s t a g s á g g a l b i r v á n a lerakodásra k é t évezredet sem i g é n y e l t e k ; holott az összes földtani viszonyok világosan t a n ú s í t j á k , hogy a l e r a k o d á s i d ő t a r t a m a m i n d k é t helyen egyenlőleg hosszú, de sőt a m é l y e b b e n fekvő tarkányi h a t á r b a n h i h e t ő l e g valamivel hosszabb volt. Innen látjuk, hogy ezen ut nem vezet a k é r d é s alapos m e g o l d á s á h o z ; s á t a l á b a n véve azt állíthatjuk,, hogy a földtan jelen á l l á s p o n t j á n nem ismer oly kulcsot, melynek s e g é lyével az ü l e d é k - k ő z e t e k lerakodási i d ő t a r t a m a csak megközelítőleg is m e g h a t á r o z h a t ó volna.