KAPRONCZAY KATALIN*
Illusztrátor orvosok M agyarországon a 19. században
„Az emberi értelem azon sajátsággal bír, m iszerint rövidebb idő alatt fogja fö l a leírandó idomot, ha a zt rajzban is látja, m intha a zt csupán szavak festik le, s ez az oka, hogy a XV. század közepe óta rajzokkal istápolják m agyarázataikat a boncolok...”A z idézett gondolatot Ar á n y i Lajos vetette papírra az 1860-as években, abban a fejtegetésében, am elyben a bo nctani rajzok hasznosságáról elm élkedik, és amely írásra a következőkben m ég vissza fogunk térni.
Tény, h o g y az orvo slá s leggazd agab ban illu sztrált k ö n yvei a b o n c ta n i (an atóm iai) m ű vek . A z eg észség es em b eri test felép ítésén ek és m ű k ö d é sé n e k m e g ism eré séh ez, a kóros elv álto zá so k m e g értésé h e z egyaránt a b o n c o lá s során észleltek rajzban v aló rö gzítése is k özeleb b vitt. N a g y fo n to ssá g ú volt, h o g y az an atóm u s olyan rajzolót, fa-, illetve ré zm e tsző t találjon, aki elfogad ta és a m ű v észet eszk ö zeiv el segítette az o rv o si sz e m p o n to k első d leg esség é t, érv én yesü lését. A m ű v ész illu sztrátorok - k evés k ivétellel (Le o n a r d o d a Vi n c i, va g y Mic h e l a n g e l o) - n yilván valóan m ásk ép p k özelítettek a tém á h o z, a leg éleseb b szem ű m egfigy elésre alap ozott rajz is töb b n yire n é l
k ü lö zte az o rv o s tudását. N e m m in d e n a n a tó m u sn a k volt olyan szeren cséje, m in t pl. VESALiusnak, a T iziA N O -tanítvány Ja n CALCARral. Talán épp ez az oka, h o g y m ár a 18. szá za d b ól is szá m o s olyan k ü lfö ld ö n k iad o tt m u n k át ism erü n k , a m ely n ek illu sztrációit m aga az o rv o s-sz erz ő k észíte t
te. (Pie t e r Ca m p e r, An t o n io Sc a r p a, a CALDANi-fivérek, stb.)
A hazai könyv- és szaksajtó kiadás területén a 19. század sok újdonságot hozott. Elvonatkoz
tatva a kiadványok tartalm ától - vagyis az orvosi tu do m án y új eredm ényeinek közvetítésétől - a nyom datechnika fejlődése is befolyásolta a könyvkiadást, mivel nem csak a nagyobb példányszám ú közreadást segítette, de az illusztrált m űvek előállítása terén is másfajta lehetőségeket terem tett. Az új technika, vagyis a litográfia (kőnyom at), népszerűségét a tetszetős, jó m inőségű művészi rep rodukciók, rajzok sokszorosításának köszönhette elsősorban. A fényképezés elterjedéséig azo n ban m ind azon kiadványoknál, am elyeknél fontos volt a szemléletes ábrázolás, ezt a sokszorosítási m ó d o t alkalm azták. Ezek közé tarto ztak az orvosi könyvek is. (A külsőségekben m egnyilvánuló változás azért is szem betűnő, m ert a 18. századi, hazai nyom dából kikerült orvosi könyvek kevés illusztrációt tartalm aztak.) A 19. századi orvosi kiadványok között szép szám ban találunk orvosok által illusztráltakat. A jelenség nem egyszerűsíthető le olyatén m ódon, hogy a véletlenek folytán ebben az időben sok rajztehetséggel m egáldott orvos élt M agyarországon. Tudatosan épített, ala
kított folyam atról van szó, a szakmai szem pontok érvényesülése érdekében.
A század első harm adában kiváló rajzaival is feltűnt Pólya Jó z se f (1802-1873). 1831 nov em berében, nem sokkal az első m agyarországi kolerajárvány megjelenése után nyom tatták ki Pesten Pólya koleráról szóló könyvét (Sum m a observationum quas de cholera orientali...), am elyben a
S em m elw eis O rvostörtén eti M ú zeu m . K önyvtár és Levéltár. - Y K A @ m ail.datanet.hu
jú lius 24 és szep tem b er 20 k ö zö tt általa észlelt esetek ről szám olt be. F ü ggelék k én t saját rajzait m ellékelte: eg y kolerában elh u n y t férfi és n ő ábrázolását, valam in t a kolerások nál, a m eg v á lto zo tt kóros vérkeringés k ö vetk eztéb en k ialak u ló cy a n o tik u s jelen ség et rögzítő k ép et. Jól látható a s z e m ek, az orr és az ajkak körül, v ala m in t az ujjakon és a k ézfejen az elszín ez ő d é s. E bben az id ő b en in d u lt útjára az első m agyar o rv o si folyóirat, az Orvosi Tár, am elyb en szám o s, Pólya által k észített illu sztráció található. Ezek k özü l v aló az ún. vízrá k o s esetet b em u tató n éh á n y kép. Pólya k iváló rajztehetségét azon b a n n e m csak k ó resetek b em u tatásán á l kam atoztatta, d e n éh á n y m ű v észi ér
tékű p ortrét is k észített az Orvosi Tár szám ára: a francia k a to n a o rv o s-seb ész Fel ix Hip p o l y t e
Larrey, Ec k s t e in Fr ig y e s, v a la m in t Ch r is t ia n Wil h e l m Hu f e l a n d arcképét. Pólya o r v o s portréi a k orszak leg szeb b en illu sztrált k iad ván yai sorába em elték az Orvosi Tárat, a reform kor ism ert m ű v ész ei által k észített litográfiákkal m e g jelen ő iro d a lm i divatlapok esztétik ai szintjére.
Időrendben Ar á n y i Lajos szakillusztrációval kapcsolatos tevékenységének ism ertetése k ö vetkezik, am elynek csak egy része az általa készített szám talan rajz. M indenek előtt az ezzel ösz- szefüggő, m indezt m egalapozó elméleti m unkásságára kell kitérnünk. A z orvos saját m aga által készített rajzainak fontosságával és az ábrákkal kapcsolatos szakmai kívánalm akkal többször is foglalkozott. Saját visszaemlékezései szerint első alkalom m al 1843-ban foglalta össze ez irányú gondolatait és előadás form ában ism ertette a bécsi orvos-egyesületben. 1860-ban ez volt ak adém i
ai székfoglalójának tém ája, m ajd 1865-ben cikksorozatot adott közre e kérdésről a Gyógyászatban, am elyet önálló kiadványként is m egjelentetett. Részletesen elemezte, hogy m iért hasznos, sőt n él
külözhetetlen a m edikus és az orvos szám ára a saját m aga által készített rajz. R ám utatott, hogy az anatóm ia m egtanulásához m ennyire fontos a boncolás során látottak azonnali lerajzolása - b á r
m ilyen sem atikus, úgym ond akár ügyetlen m ódon. „... a rajz örökre megmarad, igaz ugyan, hogy a bonceredményt írott szóval is lehet letükröztetni, de m indennapi tapasztalataink tanúsítják, mily fe r de ábrákat szülhetnek a konkrét tárgyaknak csupán olvasásai, mily hihetetlenül badar képeket költe
nek a különféle agyakban a csupán írott m alasztnak subjectivfölfogásai. . m ajd így folytatja: „Mit a rajzon egy tekintettel átnézek, s m it néhány perc alatt a rajz megnézésével átismétlek, arra az olvasás több óranegyedet igényel...” H ivatkozik a bécsi példára, amely szerint An t o n El f in g e r orvosi és term észettudom ányi rajzm űhelyt alapított, és így nyilatkozik: ilyesféle intézet valamely ügyes és erélyes orvos-tudor vezetése alatt ránk is elférne...”A z ötlet m egvalósítójának javasolja az egye
tem et, az Akadém iát, a Természettudom ányi Társulatot, vagy a Magyar Orvosok és Természetvizs
gálókat. A szervezetten m űködő rajzoktatástól szellemi és anyagi hasznot is remél, mivel tudo
mányosan m űvelt egyén ... nemcsak ... gépileg Készítené el az ábrát, de még ócsóbban is dolgoznék, m ert ki inspirátióval művészkedik, nem követel annyit...” A tanulm ány jelentős része tanácsokat ad a b onctani ábrák készítésének m etódusához. A boncolás m enetének megfelelően készüljenek a rajzok, a feltárás „természetes” sorrendjében; gyakorlati útm utatásokkal szolgál a m éretarányok
ra, a perspektíva figyelembe vételére, számos utalással a rajzok későbbi „kőrajz” form ában való megörökítésére, illetve a bonyolultabb technikát és hosszabb időt igénylő p reparátum készítésére.
Á ltalános szabályként m ondja ki, hogy „a boncábrák számos boncolat eredményeiből u.n. medius calculus útján kiderített eszményi képek legyenek egy férfiú és egy női szervezet számára, s néha még egy újszülöttére is... Ugyanazon m u nkának valamennyi ábrái ugyanazon egy szervületnek legyenek részletei...” Egy szemléletes hasonlattal m utat rá, hogy m ennyire helytelen, félrevezető anatóm iai elképzelést szül az ábra, ha a tüdő egy H erkulesé, a máj vagy a karok egy G anym édesé, a belek, vagy a nyakizm ok egy H ekuba tulajdonában lehettek. A m ellűr zsigereit bem utató könyvéhez két nagym éretű táblát mellékelt illusztrációként. Ar á n y i munkásságával kapcsolatosan érdekes je lenség, hogy a nyom tatásban kiadott egyéb kórbonctani művei semm iféle illusztrációt nem ta rta l
m aznak. 1867-ben adta ki a Vajdahunyad váráról készült rövid írását, amely am atőr archeológusi m unkájának és kivételes rajzkészségének eredm ényeként látott napvilágot. Ar á n y i több részlet
ben összesen 64 napot töltött a helyszínen, m ért, rajzolt és tervezte a vár restaurálásnak m u n k á latait, amelyek elodázhatatlan fontosságára két évvel korábban ő hívta fel a figyelmet a Magyar
170
Orvosok és Természetvizsgálók pozsonyi V ándorgyűlésén. Bár - m in t em lítettük - nyom tatásban nem jelent meg több szakm ai rajza, azonban szellemi hagyatékának felbecsülhetetlen része az a több száz rajz, amelyet m ai napig a patológiai intézetben őriznek a m integy 3500 saját m aga készített preparátum ával egyetem ben. 38 színes ábrát készített egy elsősegély-nyújtási tanfolyam szemléltető anyagaként (anatóm iai, az elsősegélynyújtás és m entés tárgykörbe tartozókat) amely rajzokat a SOM őrzi gyűjtem ényében. M eggyőződéssel m ondhatjuk, hogy Ar á n y i szellemisége és nem utolsó sorban gyakorlati példája hatására jól rajzoló tanítványainak tevékenysége „látványuk
ban” is átalakította az orvosi szakkönyveket.
A r á n y i id ézett k ö n y v éb en te h e tség es tan ítván yaként em líti H e i t z m a n n K á r o l y í (1 8 3 6 18 96), aki tan u lm ányait u gyan a b écsi eg y e tem en fejezte b e 1 8 59-b en , m ajd ott praktizált, d e or
v o si illu sztrációi M agyarországon m egjelen t szak k ön yvek b en is m egtalálh atók . Tagadhatatlan, h o g y A r á n y i példája és oktatása n em m aradt hatástalan, H e i t z m a n n rajztehetsége és illusztrátori
„karrierje” azon b an B écsb en b o n ta k o z o tt ki. 1 8 6 2 -b en került F e r d i n a n d H e b r a b őrg y ó g y á sza ti klinikájára a ssziszten sn ek . A g y ó g y ító m u n k a m ellett eg y n em m in d e n n a p i vállalk ozás m e g v a lósításáb a v o n tá k be. V annak olyan ad atok is, h o g y H e b r a fig y elm ét ép p en a fiatal H e i t z m a n n rajztehetségére irányította valaki, és ezért hívta m e g a k ezd ő o rv o st klinikájára. Itt 1856 óta eg y n a g y felad atot próbáltak m e g v a ló síta n i H e b r a és A n t o n E l f i n g e r v ez etésév el, u g y a n is az Allgemeines Krankenhausban elő fo rd u ló b ő rg yó gyá sza ti esetek ikon ográfiái rö g zítésén és album form áb an való k iad ásán d o lgo zta k . (K ét óriási k ö tetb en adták ki a 10 fü zet terjed elm ű m ű v et B écsb en , 1 8 5 6 -1 8 7 6 k ö zö tt.) H e i t z m a n n 1 8 7 4 -b en tá v ozo tt B écsb ő l és vált ki a kór-rajzokat k é szítő m u n k a k ö zö sség b ő l. Két legjelen tőseb b saját k ö n y v é n e k illu sztrá cióit term é sz ete sen ő m aga k észítette el: a Descriptive und topographische A natom ie des Menschen. (W ien , Braum üller, 1870.) c. k ötet 6 00 illu sztrációt tartalm az, a Com pendium dér chirurgischen Pathologie und Therapie (W ien , Braum üller, 1881.) 102 fam etszetet. Ezek szerin t a régi tech n ik a elk észítéséb en is járatos volt. H e i t z m a n n m ás szerző k ö n y v é h e z is k észített illu sztrációt, íg y S t e l l w a g K á r o l y : A g ya korlati szemészet kézikönyve (Pest, M O K T Á R , 1868.) c. m u n kájának szín es tábláit.,, a színes táb
lák oly eredeti képek után készítettek melyek kivétel nélkül természet után lettek festve”- o lva ssu k a b ev ez ető b en . L e n h o s s é k J ó z s e f: A férfi medencze visszeres torlata (Pest, E ggenberger, 1870.) c. írása illu sztrációin ak az elk észítéséb en tö b b en v ettek részt - am i eg yéb k én t eb b en az id ő b en m e g szo k o ttá vált - , a rajzokat B a r a b á s M i k l ó s k észítette, a „kőre rajzolás”, v a gy is a litográfia H e i t z m a n n k eze n y o m á n v a ló su lt m eg . (Ilyen k ö zö s m u n k a v o lt B a l a s s a J á n o s p lasztik ai s e b é szeti m u n k á in a k illusztrálása is, ekkor is a kőrajzokat k észítette H e it z m a n n .)
Th a n h o f f e r Lajos (1843-1909) kutatói, szakírói és oktatói tevékenységének során egyaránt kam atoztatta rajzkészségét. Ar á n y i idézett m unkájában róla is szól, m int olyan tanítványáról, aki a tanári „példázgatásokat elértette”. M ajd így folytatja: „Thánhoffer Lajosnak helyes rajzai (és fe st
ményei) ötféle orvos- és természetrajzi tanteremben illusztrálják az illető tanárok magyarázatait, és buzdítják a lelkes fiatalságot a méltó utánzásra. Thanhoffer L. rajziskolát is nyitott potom árért fe lei
nek számára, de a törekvők szám a roppant morzsa, am inek oka némileg tanítási s tanulási viszonya
inkban rejlik, mióta t. i. az évi próbatétek a tandíj által redimáltatnak, azóta a szegény sorsú fia ta l alig képes a jövedelm éhez képest óriásnyi tanpénzt letenni, s így rajzolási díjul egy árva forintocskát sem képes havonkintfélre tenni...” Th a n h o f f e r szövettani, kórszövettani kutatásai során, valam int a szövettani gyakorlatok vezetőjeként a m ikroszkópos technika m in denn apo s használatát nem csu
pán kiválóan ism erte, de tovább is fejlesztette. 1880-ban jelent meg A mikroszkóp és alkalmazása c. kétkötetes m unkája orvosok és egyetem i hallgatók szám ára. A tém a feldolgozása hézagpótló a hazai szakirodalom ban, mivel a m ikroszkopia elméletét, eszközeit, gyakorlatát egyaránt b em u tat
ja. A bevezetőben írja: „M unkám ban a rajzok nagy részét fára magam készítettem s azok metszését Stuttgartban ENKE kiadóm eszközlette, egynehány újabb rajzot hozzá azonban M O RELLI tanár
fejezetet szán a tém ának könyvében Th a n h o f f e r A rajzolásról és a rajzoló eszközökről címmel.
A rajz fontosságát nem csak a látottak alaposabb m egértése és a jó megjegyezhetőség szem pont
jából hangsúlyozza, de azért is, m e rt a szövettani készítmények, m etszetek ham ar tönkrem ennek.
M ajd ezt írja: „M ind az, a ki term észettudom ányokkal és orvostudom ánnyal foglalkozik, legalább úgy amennyire legyen képes a m űvészetet gyakorolni. A mikroszkópos látás különösségénél fogva a képesség még inkább szükséges, m ert míg ott, a hol a fegyverzetlen szem lát, egy az irón és az ecset vezetésében jártas m űvész a tárgyat felfogja s a zt visszaadni is képes: addig a mikroszkóp kezelésénél csak maga a helyes látás is művészet, am elyet magát előbb tanulni kell, m ielőtt sikerült rajzról csak gondolkodnánk is. ...a búvár, a ki tárgyát érti, ha nem is nagy mestere a rajzművészetnek, tűrhető s használható képet hozhat létre, ezt nem teheti még képesebb m űvész s e m . .E zután a rajz készíté
séhez ad pontos gyakorlati tanácsokat. N éhány rajzolást segítő eszközzel is m egism ertet, ezekről azonban a következő vélem ényt m ondja: „Vannak ... különös eszközök is, a melyek segítségével a tárgyak képét le lehet rajzolni. Ne higyjük azonban, hogy ezek mellett a rajzot nélkülözhetjük. Ez eszközök ... legfölebb arra szolgálhatnak, s ekkor is csak különös begyakorlás mellett, hogy a tárgyak pontos rajzszéleit (contourjait) kapjuk m e g ... sok fáradságot megkímél vele az ember.” Sorolhatnánk a kisebb nagyobb terjedelm ű m unkáit, amelyeket javarészt saját illusztrációival jelentetett meg.
Á llatkórtani tanulm ányának (A tény észbénaságról... Pest, A thenaeum , 1882.) kórszövettani áb rá
in saját tapasztalatait örökítette meg. A század utolsó évtizedében Th a n h o f f e r is bekapcsolódott a Természettudom ányi Társulat tudom ányos népszerűsítő program jába, az elhangzott előadások nyom tatásban is napvilágot láttak. Az Előadások az anatómia köréből rendkívüli alapossággal k i
dolgozott ábrái az általános m űveltségű laikusok szám ára is sok inform ációt, sőt esztétikai élm ényt is nyújtottak. H asonló népszerűsítő céllal került kiadásra az A natóm ia és divat (Budapest, Term é
szettudom ányi Társulat, 1901) című, am elynek 114 ábrája az öltözködés divatos, ám korántsem egészséges darabjait m utatta be. Th a n h o f f e r is készített rajzokat más szerzők könyveihez: Böke
Gy u l a: A fülgyógyászat tankönyve (Buda, Kir. Egyetemi Ny., 1868.), Ma r g ó Ti v a d a r: D arwin és az állatvilág (Pest, Aigner, 1869.) m űveinek illusztrálása még a korai, de m ind enk ép pen a re n d kívüli alaposságot és rajztudást tükröző m u n k ák közé tartozik. Th a n h o f f e r m űvészi am bícióit azokban a portrékban elégítette ki, am elyeken egyetemi tanártársait örökítette meg. Ezek sajnos a h áb orú alatt m egsem m isültek, a Ma r g ó TiVADARról készített azonban m a is látható az MTA Képes Term ében.
A többször em lített Ma r g ó Tiv a d a r (1816-1896) a szövettan területén elsősorban az izom rostokra vonatkozó kutatásaival tű n t ki, a m ikroszkópos technikát magas szinten művelte. Ebben a tém akörben m egjelent írásaihoz saját m aga is készített illusztrációkat.
A szakilluszrációkat készítő orvosok névsorát m ég hosszan folytathatnánk, hiszen i d. Cs a p o d y
Is t v á n (1865-1912) szemészeti m űveihez, Ap á t h y Is t v á n (1863-1922) az ideg -szöv ettan i m u n káihoz szintén saját m aga rajzolta az ábrákat.
172
5. A rán yi Lajos: V ajdahunyad vára
6. H eitzm ann K ároly illusztrációja a „D escriptive und topographische A natom ie des M enschen” c. könyvéhez
(18 70 )
nyom án Lenhossék József: „a fé r fi m edence visszeres torlata” c. m unkájához (18 70 )
a
10. Thanhoffer Lajos illusztrációja Böke Gyula:
„ A fülgyógyászat tankönyve” c. m üvéhez (1868)
7. H eitzm ann Károly illusztrációja Stellwag K ároly
„ A gyakorlati szemészet kézikönyve” c. m unkájához (18 68 )
9. Thanhoffer Lajos illusztrációja „ A mikroszkóp és alkalm azása” c. m unkájához (18 8 0)
1 1 . M argó T ivadar rajza az izomrostokról szóló egyik írásából
W*. tib,a. Koinukk ntjüuiu káiizUÍKkC.
174
