A tudományos tájékoztatás iránti igény vizsgálatának néhány eredménye megtekintése

001.8 A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI IGÉNY VIZSGÁLATÁNAK ,

NÉHÁNY EREDMÉNYE Déri Miklósné

A tudományos tájékoztatás komplex v o l t a , tanulmányozásakor a l ­ kalmazott módszerek változatossága, Igen nehézzé t e s z i az egyes vizsgálatok eredményeinek általánosítását. Mégis leszűrhetünk b i z o ­ nyos következtetéseket, melyek sok tanulmányban hasonló módon j e ­ l e n t k e z t e k .

a/ Az olvasás relatív értéke, a véletlen asszociáció szerepe.

S z i n t e mindegyik vizsgálat folyamán felvetődött a kérdés, hogy milyen információs forrásokat használnak a kutatók. A válaszok i g e n nagy változatosságot mutatnak. VICKERY nyers átlagot számitva a kö­

vetkező táblázatot közli:

Az irodalom folyamatos átnézése: 27 $

Más irodaimi munkában található hivatkozások: 19 i>

Szóbeli közlés: 21 £

Előző i s m e r e t / p l . saját index/: 8 £

Index, referáló folyóiratok, bibliográfia, katalógus: 25 $>

E táblázat s z e r i n t megmutatkozik a szóbeli közlés jelentősége, továbbá, hogy az ismereteknek csupán l / 4 - e a l a p s z i k s z i s z t e m a t i k u s keresésen. Vizsgáljunk meg most néhány tanulmányt ebből a szempontból.

HALBERT és ACKOPP megállapítják, hogy 90 órás hétből /beleért­

ve a hétvéget i s / az átlagkémikus csak 3 1/2 órát tölt olvasással,

B z e m b e n a kollégáival f o l y t a t o t t 5 1/2 órás megbeszélés jellegű v i ­ tákkal. További idejük megoszlik az irás, gondolkodás, laboratóriumi munka, kísérletezés s t b . között.

BERNAL s z e r i n t e z z e l szemben angol és amerikai kutató intézet­

ben dolgozó tudósok naponta 4-5 órát töltenek a tudományos és műsza­

k i irodalom olvasásával.

HERTZ és RUBINSTEIN amerikai mérnökökkel végzett kísérletek a¬

lapján összeállított tanulmányukban a z t bizonyítják, hogy a kutató mérnökök inkább h a j l a n a k a szóbeli, mint az i r o t t közlés felé. A r r a a kérdésre, honnan n y e r i k a legfontosabb tájékoztatást, a r r a vonat­

kozóan, hogyan végezzék munkájukat, a sorrend a kővetkező v o l t : 1. idősebb munkatársak, 2. kézikönyvek, 3. hasonló munkát végző munkatársak, 4. f i a t a l a b b munkatársak.

611

H U 1963.október Z.évf. 8.szám

HOGO és SMITH 157, a természettudomány g y a k o r l a t i területén d o l ­ gozó tudóssal rangsoroltatták tudományos és t e c h n i k a i ismeretszerző forrásaikat. Eredményeik összesítése után kitűnt, hogy a személyi megbeszélés jelentősége megelőzi az irodalomét. A válaszokban kiemel­

ték a hasonló témán dolgozók kooperációjának fontosságát.

MENZEL amerikai egyetemeken 'dolgozó tudósoknak adta f e l a z t a kérdést, hogyan s z e r e z t e k tudomást valamely őket érdeklő cikkről vagy munkáról anélkül, hogy a kérdés irodalmát keresték v o l n a . 30 vá­

l a s z t csoportosított: a / más i r o d a l m i munkában található hivatkozás formájában: 42; b/ egy kollégámtól, akinek munkámról beszéltem, h a l ­ lottam róla: 13; c / egy munkatársam a l k a l m i beszélgetés során e m i i ­ t e t t e : 4; d/ egy munkatársamtól, a k i t szintén érdekelt a kérdés,hal­

lottam: 9.

BERBER amerikai orvos-tudósokhoz intézett kérdést afelől, hogy mi adta kutatási témájukhoz az alapötletet. A válaszok matematikai összegezése után a következő eredményeket kapta: 40 i° előző munka, 35 £ más emberektől h a l l o t t róla, 25 1> olvasás utján.

Hasonló jellegű vizsgálatokat végzett SCOTT az angol v i l l a m o s ­ sági i p a r t e c h n i k u s a i közt. Válaszai számszerű kifejezése az alábbi v o l t : 33 jí olvasás utján, 23 1> kigondolta, 13 % kísérletek, megfi­

gyelések során adódott, 31 $> megbeszélés /azaz más emberektől h a l ­ l o t t róla/.

MOSS ugyanezen iparág mérnökeihez két kérdéssel f o r d u l t : a / mi az első lépés, a m e l l y e l valamely kérdés megoldásához fog? A válasz:

55 i> g y a k o r l a t i tevékenység, 27 i> megbeszélés, 12 $> olvasás, 6 # gondolkodás; b/ Honnan s z e r z i legtöbb ötletét? 38 i> olvasás utján, 26 i> gondolkodás utján, 15 1» g y a k o r l a t i tevékenység által, 15 f> meg­

beszélések során.

Mind MOSS, mind SCOTT vizsgált személyei a z t állították, hogy olvasás utján több ötlethez l e h e t j u t n i , mint megbeszélések során, mégis mindkőt csoport több időt fordított a r r a , hogy beszéljen prob­

lémáiról, semmint hogy olvasson róluk.

GLASS és N0RW00D 50 amerikai tudóshoz intéztek kérdést, hogyan s z e r e z t e k tudomást néhány o l y a n fontos adatról, melyet saját munká­

jukban félhasználtak. A válaszok a következőek v o l t a k :

Alkalmi beszélgetés 22,6 <

Rendszeresen o l v a s o t t folyóirat 22,- 5 Előfizetett folyóirat 8,4 J Irodalmi hivatkozás 6,9 J Nem emlékszik 6,4 5 Szerzői különlenyomat 5,8 * Referátum 5,2 >

Munkatárs e m i i t e t t e 4,3 7»

Kézikönyv, monográfia +i3 5 Folyóiratcikk-kivonat 4,- 5 Előadás 2,6 * Véletlenül 2,6 <f>

612

BÉBIKÉ: A tudományos tájékoztatás

Bibliográfia 1,7 J*

Index 1,2 «é Megbeszélés közben 1,2 $

Könyvjegyzék 0,9 E tanulmányban különösen kiemelkedik a megjelölt forréeok közül

a szóbeli tájékozódások nagy száma. Feltűnik továbbá, hogy ha k i e m e l jük azokat a forrásokat, amelyekhez a kutató kimondottan munkája e- lőbbrevitele céljából f o r d u l t - és nem a véletlen hozta útjába - eze együttesen sem haladják meg a 20 #-ot.

Következtethetünk-e ezekből az eredményekből a r r a , hogy a tudó­

sok eredményesebb munkát végeznének, ha kevesebbet beszélnének és többet olvasnának? MAIZELL rámutat, hogy az alkotó t i p u s u vegyész - i g y n e v e z i azokat, a k i k olyan e r e d e t i ötlettel rendelkeznek, amely végső soron vagy egy kutatási probléma megoldását s e g i t i elő, vagy v a l a m i l y e n más módon v e z e t produktív eredményhez - több időt f o r d i t olvasásra. Mennyivel több időt k e l l rá fordítani? mit k e l l h e l y e t t e elhagyni? - ezekre a kérdésekre j e l e n l e g nem tudjuk még a választ megadni. Nincs mennyiségi kimutatásunk arról, hogy mi az olvasás ér­

téke a kutatásban.

BERNEB tanulmánya a z t bizonyítja,•hogy a naponként előforduló helyzetekben a közlés az információ elsődleges eszköze, de meghatá­

r o z o t t egyéni kutatásoknál formálisabb bibliográfiai eszközökhöz fordulnak a kutatók. HERNER, MOSS és SCOTT vizsgálatai általában a z t mutatják, hogy a műszaki irodalom szerepe nem a konzultáció számára tájékozódási forrás,hanem a j gondolatok keletkezésének primér forrá­

s a .

SCOTT tanulmánya a r r a i s felhívta a f i g y e l m e t , hogy a kutató as esetek többségében rendszeresen átnézett folyóirata olvasása közben bukkan olyan c i k k r e , ami őt érdekli. Hasonló eredményekre j u t o t t GLASS és N0RW00D i s ; a véletlen asszociációnak igen nagy szerepe VSJX

az információ-szerzésben. S z i n t e bizonyos, hogy a kutatok számos e¬

setben nem használják rendszeresen az irodalmat és a rendelkezésre álló segédeszközöket. Bár a tanulmányok nem adnak kielégitő magyará­

z a t o t a források és a szolgáltatások r e n d s z e r t e l e n használatára, ma­

gának a kérdésnek a felvetése i s egy lépést j e l e n t előre az informá­

ció átadása egészének megértése felé.

b/ Az i r o d a l m i forrásanyag különböző fajtái:

használatuk gyakorisága; Jelentőségűk.

A tudományos és műszaki irodalom sokféle alakban j e l e n i k meg, és számos tanulmány f o g l a l k o z o t t az egyes kiadványfajták relatív j e ­ lentőségével. E tanulmányokat i s i g e n nehéz közös nevezőre hozni, mert részben a kutatók más-más csoportjával végeztek vizsgálatokat, részben különböző szempontok s z e r i n t dolgozták f e l az anyagot. E n ­ nek ellenére nem mutatkozik érdektelennek HERNER, MOSS és SCOTT ér­

tékelésének összevetése.

MOSS az angol elektromos i p a r mérnökeivel. HERNER a m e r i k a i egye

TMT 1 ->63.október X.évf. 8.szám

HERNER MOSS

15 ^_

19 14

11 24

22 17

7 9

11 14

4 ¹

- - -

_ 6

6

-

4

-

temeken dolgozó tudósokkal r a n g s o r o l t a t t a h a s z n á l a t u k ­ g y a k o r i s á g a s z e r i n t az egyes kiadványokat. SCOTT a r r a kér­

te f e l az angol elektromos i p a r t e c h n i k u s a i t , jelöljék meg, milyen kiadvány fajtából nyerték l e g h a s z n á l h a t ó b b g o n ­ d o l a t a i k a t . Az eredmények nyers analizisét alább közöljük:

SCOTT Jelentések, közlemények

Szövegkiadások, monográfiák 19 14 4 Folyóiratok 11 24 76 Kézikönyvek, táblázatok

Szemlék, ismertetések Vállalati irodalom Értekezések

Szabadalmak

Hirdetések - 16 11 Újságok - 6 4 Szótárak

Szabályzatok

Mint látjuk, HERNER és MOSS eredményei hasonlóak v o l t a k , e l t e ­ kintve attól, hogy a jelentéseket és a szótárakat csak az egyetemi kutatók, az újságokat és hirdetéseket pedig csupán a mérnökök e m i i ­ tették. SCOTT eredményei eltérőek; nála magasan kiemelkedett a folyó­

i r a t o k fontossága. Ez az eltérés a kérdés feltevésőből adódott.

G1ASS éa NORWOOD kérdésfeltevése SCOTT-tal egyezett meg. Fent i s m e r t e t e t t táblázatukban az Írásbéli közlés forrásai közül szintén a folyóiratok s z e r e p e l t e k a legnagyobb számmal.

Jelentős tanulság v o l t annak megállapítása, milyen nehéz olyan kérdéseket s z e r k e s z t e n i , amelyekre a nyert feleletekből hasznos kö­

vetkeztetéseket vonhatunk l e . Csak ugy juthatunk e l általánosítható eredményekhez, ha a kérdések egy irányban mozognak, ha a belőlük l e ­ vont következtetések összesíthetők.

A n y e l v i és h e l y i /országonkénti/ különbségek természetesen e l ­ kerülhetetlenek, vannak azonban olyan lényeges kérdések, melyek egy­

aránt problémát jelentenek. 71. annak vizsgálata, milyen mértékben használják az egyes dokumentációs kiadványokat és melyik szakterüle­

ten vannak a legnagyobb hiányok. Megéri-e a dokumentáció a ráfordí­

t o t t jelentős kiadást? Kétségtelen, hogy sok a f e l e s l e g e s kiadvány és feltétlenül szükséges annak kimutatása, hogy melyek ezek. Nem elég a z t vizsgálni, hogy mennyit olvassák az illető folyóiratot, c i k k e t , könyvet stb. HERNER, MOSS ós SCOTT tanulmányainak összevetéséből be­

bizonyosodott, hogy valamely i r o d a l o m f a j t a használhatóságára nem kö­

vetkeztethetünk használatának gyakoriságából. A kérdés mellett,"hány­

s z o r o l v a s t a , i l l e t v e nézte át", o t t k e l l állnia annak a kérdésnek i s , "mire használta f e l " . Ezért mutatkozik igen helyesnek BERNAL és VOIGT tanulmánya, akik kiinduló szempontnak t e k i n t i k a kutatók szük­

ségletének vizsgálatát /milyen célból van szüksége a tájékoztatásra?/.

A különböző dokumentációiajtáknak csak annyiban van létjogosultságuk, amennyiben a kutató tudós számos szükségletének valamelyikét kielégí­

t i k . 614

DÉRINÉ: A tudományos tájékoztatás

VOIGT az i r o t t forrásanyag egyes fajtáinak jelentőségét attól t e t t e függővé, hogy mi az Ismeretszerzés célja. A biológia, kémia, f i z i k a és elektromosság területén f o l y t a t o t t vizegálatai megegyező eredményekre v e z e t t e k .

A kimerítő ismeretszerzés szempentjából VOIGT legjelentősebbnek a referáló folyóiratokat t a r t j a . Még pedig ezek értéke annál nagyobb, minél szélesebb nemzetközi bázison nyugszanak. A személyi indexek szerepe i s ebben a csoportban lép előtérbe.

A folyamatos ismeretszerzés számára nem olyan lényeges a nemzet­

közi kooperáció - i r j a VOIGT. A szük szakterületet felölelő, h e l y i színvonalhoz alkalmazkodó bibliográfiák segítségével képes a tudós leggyakrabban lépést t a r t a n i speciális kutatási területe fejlődésé­

v e l . Nem véletlen, hogy egyes i p a r i vállalatok referáló közleményei annyira kedveJLtek. A folyamatos ismeretszerzés részére nélkülözhetet­

l e n a gyors megjelenés, fontos követelmény a szük határterület, a használat egyszerűsége, ajánlatos a saját n y e l v . Helyes, ha e z t a f e l a d a t o t ellátni kivánó bibliográfiák h a z a i folyóiratokban jelennek meg: i g y a leghozzáférhetőbbek és ez a módszer a leggazdaságosabb.

VOIGT a két ismeretszerző t i p u s összevetésére a "Chemical Ab- s t r a c t s " példáját e m l i t i . A Chemical A b s t r a c t s hosszú i d e i g kieglé- g i t e t t e mind a kimerítő, mind a folyamatos ismeretszerzés szükségle­

tét. A kémiai irodalom gyors növekedésével és specializálódásával a¬

zonban a folyamatos ismeretszerzés egyre kevésbé hagyatkozhatott rá.

Amennyiben a Chemical A b s t r a c t s továbbra i s ellátni óhajtotta volna mind a két célt, ugy veszített v o l n a értékéből az egyes témákra vo­

natkozó kimerítő ismeretek nyújtása esetén. Az értékveszteség máris mégmutatkozott az indexek megjelenésének késésében és a szakrendszer változtatásának hiányában. E z z e l a szerkesztők i s tisztában v o l t a k . Ezért indították e l a "Chemical T i t l e s " c. folyóiratot, mely a f o l y a ­ matos ismeretszerzés szükségletét óhajtja kielégíteni. Bár a Chemical T i t l e s - n a k i s vannak gyengeségei - elsősorban a szakcsoportositás h i ­ ánya - fontos lépést j e l e n t a gyors ismeretközlés szempontjából.

VOIGT megjegyzi, hogy a folyamatos ismeretszerzést ellátó s z o l ­ gáltatásokra k e l l a legnagyobb figyelmet fordítani, mivel a kutató tudósnak szakterülete követése okozza a legnagyobb gondot. Az utóbbi 10-15 évben az irodalom retrospektív feltárására irányították első­

sorban a f i g y e l m e t . Ma már a kurrens irodalom követésének problémája l e p e t t előtérbe.

Végül a mindennapi ismeretszerzéssel kapcsolatban szerzőnk a lexikonok és kézikönyvek használatának gyakoriságára u t a l . Felemlíti a mechanikai módszerek jelentőségét, melyeknek s z e r i n t e elsősorban ebben az esetben - az erősen specializálódott problémák következté­

ben - van létjogosultságuk.

összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tudományos irodalom j e l ­ legének ismerete m e l l e t t nemcsak a tudós szükségletét, hanem szokása­

i t i s meg k e l l ismernünk. A tanulmányok többsége azonban csak érde­

kes adatokat állapit meg e r r e vonatkozóan, és nem a l k o t /megfelelő számú tények hiányában nem i s a l k o t h a t / világos következtetést.

615

THT 1963.október J..ávf. 8.szám

A f e l s o r o l t néhány szempont sok esetben csupán régi problémát v e t f e l élesebben. A kapott eredmények még nem rendelkeznek bizonyí­

tó erővel. Számos vizsgálatra van még szükség, mig a tudományos tá­

jékoztatás iránti igényt a maga sokféleségében megismerjük.

A s z o c i a l i s t a társadalomban az igényeket azonban nem csupán a szubjektív szükséglet f e j e z i k i , hanem a termelő munkában résztvevő ember tevékenységéhez szükséges objektív tényezők - a termelési t e r v , a termelékenység növelése, a műszaki fejlesztés, a termelés világ­

szinvonalának elérésére irányuló törekvés - i s megszabják. A szubjek­

tív szükségletek megállapítása m e l l e t t számba k e l l venni azokat a l e ­ hetőségeket i s , melyek ezeknek az objektív igényeknek kielégítésére szolgálnak.

... o «..

BÉRI. M.: E l n i g e U n t e r e u c h u n g a r e a u l t a t e dea Anapruches i n Bezúg a a f w l a - a e n a c h a f t l l c h e I n f o r m a t i o n

E l e M a n n i g f a l t l g k e i t d e r b e i d e r U n t e r s u c h u n g d e r AnaprUohe a u f w i a a e n - s c h a f t l i c h e I n f o r m a t i o n v e r w e n d e t e n Methoden aowie d i e V l e l f a l t d e r F r a g e a t e l - l u n g e r a c h w e r t d i e Verallgémeinerung d e r E r g e b n i a a e d e r e i n z e l n e n U n t e r a u c h u n - gen. E a a i n d a b e r g e w i s s e E r a o h e i n u n g e n b e o b a c h t b a r , d i e a l s t y p i s e h g e l t e n dürfeni

a / D e r relatíve Wert dea L e a e n a , d i e R o l l e d e r z u f a l l i g e n A a a o z i a t i o n e n . E a hát a i c h - v o r allém lm Lauíe d e r e n g l l a e h e n und a m e r i k a n i a c h e n t t a t e r a u - chungen - g e z e l g t , daas d i e A n z a h l d e r míindllchen I n f o r m a t l o n a q u e l l e n Jene d e r v i a u e l l e n U b e r t r i f f t . D i e Aufgabe d e r t e o h n l a c h e n L l t e r a t u r b e a t e h t i n e r a t e r R e i h e n i c h t d a r i n , e i n e I n f o r m a t i o n a q u e l l e für K o n a u l t a t l o n e n , a o n d e m d i e prlmáre Q u e l l e n e u e r Gedanken z u b i l d e n . E a h a t a i c h auch e r w i e a e n , daaa d i e F o r s c h e r daa S o h r i f t t u m und d i e z u i h r e r Verfügung atehenden H i l f s m i t t e l n i o h t a y a t e m a t i a c h b e n i i t z e n , d i e zufállige A a s o z i a t i o n a p i e l t i n d e r I n f o r m a - t i o n a b e e c h a f f u n g e i n e e e h r bedeutende R o l l e .

b / D i e H a u f i g k e l t , d i e Bedeutung d e r BenUtzung d e r v e r a c h i e d e n e n A r t e n dea l i t e r a r i e c h e n Q u e l l e n m a t e r i a l a . D i e Unterauohungen habén d i e Auímerkaam- k e i t a u f den Umatand g e l e n k t , daaa aua d e r H a u f i g k e l t d e r BenUtzung i r g e n d e l - n e r l l t e r a t u r g a t t u n g noch n i c h t a u f d i e Bedeutung d i e a e r L i t e r a t u r z u f o l g e n i a t . E a genügt n i c h t z u prüfen w i e v i e l m a l daa b e t r e f f e n d e Buch, d e r A r t i k e l g e - l e a e n wurde, man musa w i a a e n z u welchem Zweck d i e a e verwendet wurden. D i e e i n ­ z e l n e n Dokumentationaveröffentliohungen a i n d n u r e o f e m d a a e i n a b e r e c h t i g t , wenn s i e e i n e n d e r z a h l r e i c h e n Anaprüche dea Víiasenaohaftlera b e f r i e d i g e n .

I n d e r a o z i a l i a t i a c h e n G e a e l l a c h a f t a o r d n u n g a t e l l e n d i e AnaprUohe n i c h t b l o a a den e u b j e k t i v e n B e d a r f d a r , aondern s i e werden auch d u r c h d i e z u r T a t i g ­ k e i t dea i n d e r produktíven A r b e i t t e i l n e h m e n d e n Menaohen notwendigen, o b j e k ­ tíven F a k t o r o n beatimmt.

000 • 000

616