001.8
HOZZÁSZÓLÁS A T U D O M Á N Y O S TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI IGÉNY VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS P R O B L É M Á K H O Z
dr. Patek Ferenc
DÉRI Miklóanénak az igényvizegálatok módszereivel ás eredményei v e i foglalkozó, a TMI 1963. évi 6-7. ée 8. azámaiban m e g j e l e n t kát cikkével k a p o s o l a t b a n szeretnék néhány szempontot megemlíteni. E hoz zászólás inkább kiegészítés jellegű ás a DÉRINÉ által f e l d o l g o z o t t a nyagot három vizsgálat néhány adatával kívánom kibővíteni /az OMPB- MM jelentés, MARTIK és ACKOÍP c i k k e , v a l a m i n t a "Machine Design" öaz
szeállitása /1//2//3// anélkül, hogy e rövid hozzászólás keretén be
lül azok részletes ismertetését kísérelném meg.
Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom a z t , amit DÉRINÉ cikkének be fejező részében e m l i t , de aminek véleményem s z e r i n t döntő jelentősé
ge van, nevezetesen, hogy meg k e l l különböztetnünk egy objektív éa egy szubjektív i r o d a l m i igényt, amelyek közül az utóbbi gyakran nagy ságrendileg i s csekélyebb az előbbinél. Ha v a l a m e l y mÜ3zaki f e l a d a t megoldásához / l e g y e n az tervezés, konstrukció, szaktanulmány vagy bármi más/ s z a k i r o d a l o m feldolgozására van szükség, e z t a felmerült igényt a célkitűzés már meghatározza, - f i g y e l e m b e véve természete
sen m i n d i g a z t , hogy a szükséges információk egy része nem s z a k i r o d a l m i jellegű és hogy a megoldásra kijelölt személyek k e z d e t i szak
i s m e r e t e i i s eltérőek. I t t még egy tényezőnek van döntő szerepe, ne
vezetesen, hogy g y a k o r l a t i l a g a legritkább esetben l e h e t pontosan meghatározni a f e l a d a t kitűzésekor, hogy a szőbanforgő f e l a d a t o t m i l y e n s z i n t e n , m i l y e n minőségben k e l l megoldani, mert az a meghatáro
zás, hogy a megoldásnak "korszerűnek", a "lehető l e g j o b b n a k " s t b . k e l l l e n n i e , nagyon i s tág.
A mérnökök részéről f o l y a m a t o s a n jelentkező, azaz szubjektív i - r o d a l m l igény rendkívül sok o l y a n tényezőtől függ, amely nem magával a műszaki f e l a d a t t a l áll összefüggésben. E z t g y a k o r l a t i l a g i s tapasz talhatják az üzemi könyvtárak, ha például máa üzemekből kerülnek vál l a l a t u k h o z u j dolgozók. Ha o l y a n helyről érkeznek, a h o l jól működő könyvtár ős tájékoztató szolgálat van, s o k k a l nagyobb igényekkel lép nek f e l , m i n t azok, a k i k n e k régi üzemében g y a k o r l a t i l a g nem v o l t k o moly tájékoztató szolgálat.
Mindezzel a z t kívánom hangsúlyozni, hogy az üzemi könyvtárak e¬
g y i k fő f e l a d a t a a szubjektív s z a k i r o d a l o m i r á n t i
PATEK F.: A tájékoztatás iránti igények
i g é n y n e v e l é s e , k i f e j l e s z t é s e /nem p e d i g csak annak kielégítése/.
Ennek a f o k o z o t t igény-kifejlesztésnek elsősorban a műszaki v e zetőség felé k e l l irányulnia. A vezetőség értetlensége két irányban i a érezteti káros hatását. Egyrészt akadályozza a tájékoztató s z o l gálat kiépítését /01CPB-MM jelentés, I.köt. 4 7 . o l d . / , másrészt féke
z i a mérnökök igényeinek fejlődését i s . A "Machine Design"-ben i s m e r t e t e t t vizsgálat e g y i k kérdésére a megkérdezett mérnökök 7 1 #-a a z t a választ a d t a , hogy t u l kevés ősztönzést kapnak a r r a , hogy lé
pést t a r t s a n a k szakterületük fejlődésével. Ez megnyilvánul abban i s , hogy - ugyanezen vizsgálat s z e r i n t - nem áll kellő Idő rendelkezésre a műszaki i r o d a l o m feldolgozásához /az esetek 9 1 #-ában, 45 $-ában ez szabályszerűnek mondható/.Saját t a p a s z t a l a t a i n k a z t mutatják,hogy éppen a műszaki vezetőgárda van elsősorban túlterhelve a d m i n i s z t r a tív munkával. Ez o l y a n mértékű, hogy akadályozza a műszaki fejlődés, i l l e t v e az i r o d a l o m f i g y e l e m m e l kisérését.
Második tanulságként a z t szeretném hangsúlyozni, hogy e g y i k legközelebbi f e l a d a t u n k a m ű s z a k i v e z e t ő r é t e g i ¬ gényeinek vizsgálata, m e r t ez a műszaki tájékoztatás minden vonalán döntő jelentőségű
Az igényvizsgálatok e g y i k visszatérő kérdése az, hogy a j e l e n l e g i tájékoztatást kielégítőnek találják-e. Az e r r e k a p o t t /száza
lékarány formájába öltöztetett/ válasz azonban g y a k o r l a t i l a g semmit nem mond. A könyvtár e g y i k fő f e l a d a t a az igények kifejlesztése,igy a l e g j o b b a n működj könyvtárak olvasói között i s m i n d i g szükségszerű
en l e s z n e k , a k i k a k a p o t t szolgáltatásokat nem tartják kielégítőnek.
A könyvtár vagy tájékoztató szolgálat ugyanis jó munkájával a r r a n e v e l t e - Őket, hogy mind t e l j e s e b b tájékoztatást igényeljenek. Az e m i i t e t t vizsgálatok esetében azok aránya, a k i k a műszaki tájékoztatás mórtékét nem találták kielégítőnek, az alábbi v o l t :
OMPB-MM vizsgálat: k h 45 1>
Machine Design adata: 37 i>
/A kérdés nem s z e r e p e l t a MARTIN-ACKOPF által referált vizsgálatnál/.
Hazai vonatkozásban döntő jelentőségű lenne megvizsgálni, hogy a "nem kielégítő" válaszok mely üzemeknél s z e r e p e l t e k túlsúlyban és hogy az o t t a n i tájékoztató munka más adatok alapján való megítélés s z e r i n t valóban indokolttá t e t t e - e az állásfoglalást.
Meglepő például, hogy bár a "Machine Design"-ben közölt vizsgá
latnál a tájékoztató szolgálatot a mérnökök 61 ?G-a kielégítőnek"ta
lálta, ugyanakkor a r r a a kérdésre, hogy h e l y e s lenne-e v a l a k i t a szakirodalom állandó figyelésével megbízni / v a g y i s üzemi dokumentá
ciós személy vagy személyek kijelölése/, a megkérdezettek 66 #-a i g e n n e l f e l e l t , 30 5í-a szükségtelennek t a r t o t t a , de semmi jelét nem látjuk, hogy i l y e n szolgáltatás már e d d i g i s működött v o l n a , i l l e t ve a h o l i l y e n utalást látunk, az eredmény nem v o l t p o z i t i v . Érdekes tény, hogy az i l y e n szolgáltatást elvetők nagy része abból i n d u l t
715
TMT 1963.nov.-aee. X. e v f . 9-10. szám
k i , hogy nem l e h e t n e m e g f e l e l j személyt k a p n i e f e l a d a t betöltésére.
A harmadik megállapításom: Ra a z t kívánjuk vizsgálni, hogy a tá
jékoztató szolgálat megfelelő-e, a válaszok elbírálásánál elengedhe
t e t l e n az a d o t t tizemnél vagy más gazdasági egységnél a d d i g ténylege
sen fennálló h e l y z e t a l a p o s i s m e r e t e , m e r t a " m e g f e l e l ő "
v a g y " n e m m e g f e l e ' l ő " v á l a s z m i n d i g
s z u b j e k t í v é s ö s s z e h a s o n l í t á s t j e l e n t , melynek értékelésénél az összehasonlítás alapjául szolgáló h e l y z e t i s merete szükséges.
Minden igényvizsgálatnál alaposan Ismernünk k e l l tehát a tényle
gesen fennálló h e l y z e t e t a műszaki tájékoztatást szolgáló r e n d s z e r összes láncszemeire vonatkozóan. I t t hangsúlyozni kívánok egy o l y a n tényezőt, m e l y e t e d d i g úgyszólván nem létezőnek v e t t u n k , h o l o t t sok területen ez a szakmai és tudományos tájékozódás e g y i k l e g f o n t o s a b b a l a p j a : a személyi könyvtár és személyi dokumentáció. Szerepe töké
l e t e s e n i s m e r e t l e n előttünk, vizegálataink úgyszólván soha nem tér
nek k i reá. Most két értékes a d a t o t k a p t u n k : Az OMFB-MM jelentőé eze
r i n t 529 megkérdezett személy közül 217-nek v o l t 50 kötetet meghala
dó szakkönyvtára odahasa. Sajnos az a másik a d a t , hogy 207 személy
nek v o l t 11-50 kötetes személyi könyvtára, nem s o k a t mond. Manapság a nem műszaki ember könyvtárában i s könnyen találunk 10-15 televízi
ós, rádiós, villanyszerelési, autós vagy lakásépitőezeti s t b . köny
v e t , egy i l y e n gyűjtemény p e d i g az i t t szőbaaforgó szempontból érdek
t e l e n . Egy jól összeválogatott 30-40 kötetes szakkönyvtár v i s z o n t - ha az a mérnökök i l y e n nagy részénél odahaza valóban rendelkezésre áll - o l y a n tényező, m e l y e t számításba vehetünk és k e l l i s vennünk a műszaki tájékoztatás problémáinak vizsgálata esetén. Sajnos, n i n c s adat a mérnököknek személy s z e r i n t járó folyóiratokra vonatkozóan,' v i s z o n t a MARTIH-ACKOFI1 f e l e beszámolóban a z t az érdekes a d a t o t t a láljuk, hogy a vegyészek által o l v a s o t t folyóiratok 34,9 #-a és a f i z i k u s o k által o l v a s o t t a k 51,8 ?í-a / l / saját t u l a j d o n u k v o l t . A MARTIN-ACKOíT? féle vizsgálat s z e r i n t az o l v a s o t t folyóiratok nagyobb része /57 v o l t személyi t u l a j d o n /saját+más személytől kölcsön
zött/, 41,3 Í> vállalati /"munkáltatóé"/ és csak 0,6 <-a közkönyvtári.
A személyi t u l a j d o n b a n lévő könyvek és folyóiratok a műszaki tá
jékozódás legszélesebb bázisát képezhetik ős - természetes okoknál f o g v a - esek s o k k a l nagyobb mértékben kerülnek tényleges felhaszná
lásra, m i n t a könyvtáriak. Országos szempontból f o n t o s f e l a d a t , hogy tisztában legyünk a z z a l , mennyiben számolhatunk a műszaki tájékozó
dásban a s z e m é l y i k ö n y v t á r a k r a .
Az OMFB-MM jelentés s z e r i n t az egy főre eső, a s z a k i r o d a l o m f e l dolgozására i l l e t v e elolvasására fordított átlagos idő 12,4 óra. /Eb
ből 4,3 óra munkaidőben és 8,1 /!/ szabadidőben./ A MARTIff-ACKOF? fé
l e adatok s z e r i n t a t e l j e s idő 16,5 óra v o l t . /Ebből 8,8 munkaidőben és 7,7 szabadidőben/. I t t lényeges lenne annak felderítése, hogy a szabadidőben történő olvasás súlypontja ugyanazoknál van-e, a k i k mun
kaidő a l a t t i e o l v a s n a k , vagy sem. Az e g y i k esetben u g y a n i s az ada
t o k a z t f e j e z i k k i , hogy azok, a k i k munkaidőben nem tudnak o l v a s n i /időhiány vagy bármi más ok m i a t t / , odahaza pótolják e z t , a másik e¬
s e t b e n g y a k o r l a t i l a g nem kevesebbet j e l e n t , m i n t a munkaidő ie s z a badidő közötti határ elmosódását, m i v e l a mérnök kénytelen szabad i ¬
P A T E K P . J A tájékoztatás iránti igények
t a r t s o n a fejlődéssel és a szükséges s z a k i r o d a l m a t e l o l v a s h a s s a . Értékes a d a t o t nyertünk MARTIN és ACKOP? tanulmányából, mely az olvasást két alapvető t i p u s u tájékozódási formára b o n t j a f e l . Az e g y i k az általános tájékozódás biztosítása / " u n d i r e o t e d b r o w s i n g " / , a másik az a d o t t célú irodalomkutatás / " r e a d i n g f o r e p e c i f i c I n f o r m a t i o n " / . Az utóbbi a vegyészeknél a t e l j e s idő 35,5 $-át, és a f i zikusoknál 58,7 £-át t e s z i k i .
A két különböző célú olvasásra vonatkozó további adatok egy e- gósz s o r érdekes következtetésre adhatnának még a l k a l m a t , de h e l y szűke m i a t t i t t nem kívánok e r r e kitérni. Szeretnék azonban egy k i tétellel részletesen f o g l a l k o z n i , mert dokumentációs szempontból lé
nyeges kérdést v e t f e l .
A dokumentációs kiadványok a t e l j e s olvasási idő 6,1 £-át v e - s z i k igénybe / d l g e s t o r a b s t r a c t s / . Azonban ez az arány 8,4 i> az ál- talános tájékozódás céljára szolgáló olvasásnál és csak 4,2 ^ a t u ~ lajuonképpeni irodalomkutatásnál. Szerzők ebből a z t a tanulságot vonják l e , hogy az i l y e n kiadványokat inkább a c i k k e k h e l y e t t olvassák, nem p e d i g a megfelelő i r o d a l o m felkutatásának eszközeként haBználják. E következtetéssel nem értek egyet. Peltehetően a doku
mentációs kiadványok tájékozódás céljából történt olvasásakor Jegy
z e t e k e t készítettek és e személyi dokumentáció később e g y i k k i i n d u lópontja l e t t az elolvasandó anyag kiválasztásának, amikor már cél
t u d a t o s irodalomkutatást f o l y t a t t a k .
A kérdés azonban s o k k a l f o n t o s a b b , semhogy eldöntetlen marad
hatna. E g y i k legsürgősebb f e l a d a t u n k annak megállapítása, hogy a do
kumentációs kiadványokat h o l , m i l y e n céllal olvassák. E s z e r i n t k e l l a szükségleteknek megfelelően az e g y i k e s e t b e n a bő k i v o n a t r a , a má
s i k esetben a minél t e l j e s e b b anyagot nyújtó dokumentációs kiadvány
r a , e s e t l e g egy harmadik e s e t b e n a kontaminációs t i p u s u kiadványok
r a f e k t e t n i a fő súlyt.
o • o
Az e d d i g végzett igénykutatások általában inkább tájékoztató jellegűek v o l t a k , és céljuk részben a megfelelő módszerek megálla
pítása, részben néhány alapvető s t a t i s z t i k a i irányadat tisztázása v o l t . Ami az előbbit i l l e t i , érdekes módon még nem történt kísérlet a r r a , hogy a tudományos és műszaki tájékoztatással k a p c s o l a t o s p r o b lémákat o l y a n kutatással világítsák meg, amelynél az adatszolgálta
tők /például a kérdőivet kitöltők/ könyvtárosok és dokumentalisták l e t t e k v o l n a . /Ezektől l e g f e l j e b b s t a t i s z t i k a i jelentéseket kértek/.
M i v e l az igénykutatás rendkívül széles körre t e r j e d h e t k i /ténylegesen a tájékoztatás csaknem minden részére/, minden i l y e n tevékenységnek egy meghatározott probléma felvetéséből k e l l e n e k i i n d u l n i a . Ha egy döntési problémával állunk szemben, ehhez nagy se
gítséget szolgáltat az igénykutatás, de tudnunk k e l l előre, hogy m i l y e n kérdésben kívánunk dönteni. Az e d d i g i igénykutatások fő eredmé
nye - i g e n h e l y e s e n - elsősorban a problémák felvetése v o l t .
717
TMT 1963.aov.-dec. X.évf. 9-10. szám
I R O D A L O M
/ l / OMPB-MM jelentés: A s z a k i r o d a l m i dokumentációs szolgáltatások iránti igények vizsgálata, I - I I I . Bp. 1 9 6 3 . / 2 / M.W.MARTIN - R.l.ACEOPP: The d i s s e m i n a t i o n and use oí r e c o r d e d
s c i e n t i f i c i n f o r m a t i o n . /^ffanagement Science T o l . 9.N0.2. / I 9 6 3. j a n . /
/ 3 / R o u t i n g t e c h n i o a l i n f o r m a t i o n /Machine Design, 1 9 6 3. j u n . 2 0 . / T o l . 3 5 . N o.15./
