A nemzetgazdasági számlarendszer és a nemzeti statisztikai szolgálat

(1)

A NEMZETGAZDASÁGI SZÁMLARENDSZER ÉS A NEMZETI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT'

OLAVI E. NIITAMO

Az 1980—as évek elején fogjuk publikálni a finn nemzeti számlarendszer mód- szertanilag felülvizsgált adatait. annak a számlarendszernek adatait, amelynek a kezdetét jelentő finn nemzetijövedelem-számítás 1981-ben lesz 100 éves.

1881—ben tűzte ki ugyanis a finn Központi Statisztikai Hivatal akkori igazgatója, K. E. F. lgnatius azt a célt. hogy Finnország nemzeti jövedelmét —- a jövedelemadó—

statisztika felhasználásával — megközelítően meghatározzák. Ezt követően a nemzeti számlarendszer fejlődésében a következő három korszakot tekinthetjük jellemző—

nek:

1. az 1947—et megelőző szakaszt a monográfiák korszakának nevezhetjük, ekkor fektet- ték le a rendszer alapjait;

2. az 1947—1979. évek alkotják azt a korszakot, amelyben — nagymértékben az 1953—

ban elfogadott nemzetközi ajánlásokra1 alapozva -— létrehozták a nemzeti számlarendszert, és az a hivatalos statisztika szerves részévé lett;

3. a most közelgő évtized alkotja a hamadik szakaszt, a stabilitás korszakát.2

A statisztika -— a nemzet társadalmi—gazdasági struktúráját és annak változá- sát leíró információhalmaz végső ..outputja" - hagyományosan három hierarchikus

részre osztható:3

1. regisztráló rendszer, amely számba veszi azokat az alapvető egységeket (elemeket), amelyeket vizsgál (populációkat);

' National accounting and national statistical service on the threshold of the 19805. Megjelent: Líiketal- oudellínen Aíkakauskiria (The Finnísh Journal of Business Economics). 1980. évi 1. számában (25—38. old.).

Az eredetileg finn nyelven megjelent cikket a szerző azoknak ajánlotta. akik a skandináv államokban és Finnországban a nemzetgazdasági számlarendszer kialakításában úttörő szerepet töltöttek be. Kield Bierke Dániában, Petter Jakob Bierve és Odd Aukrust Norvégiában, Ingvar Ohlsson Svédországban és Eino H. Lauríla Finnországban voltak azok, akik széles körű együttműködésben végzett alapkutatásaik és monográfiáik révén a magas színvonalú nemzeti számlarendszer alapjait megteremtették. E cikk írásának idején átfogó és aktív munkásságuk eredményeképpen egy sor tanulmány áll rendelkezésre. kezdve az Eino H. Laurila irányításával készült, a növekedés elméletével foglalkozó tanulmánnyal egészen Ingvar Ohlsson hosszú távú tervezésről szóló elemzéséig. Ebben az összefüggésben meg kell említeni Walter Lindberg professzornak, a finn Köz- ponti Statisztikai Hivatal egykori igazgatójának disszertációját, amelyben Finnország nemzeti jövedelmének az 1926—1938. évekbeni alakulásával foglalkozik. Ezzel a munkájával 1943—ban megteremtette a finn nemzeti—

jövedelem-számítás rendszerezett tudományos alapját.

110 évvel ezelőtt, 1870'ben vált a Központi Statisztikai Hivatal állandó intézménnyé. melynek az akkor 33 éves emlitett lgnatius volt az igazgatója. A Központi Statisztikai Hivatal jelenlegi igazgatója korábban nemzetijövedelem—számítással foglalkozó statisztikus volt. éppúgy, mint három elődje: Walter Líndberg, (1953-—

1962), Eino H, Laurila (1963—1972) és Aaro Kenttö (1973—1978). A jelenlegi főosztályvezetőknek. helyetteseik- nek és osztályvezetőiknek fele eredetileg a Nemzeti Jövedelem Statisztika főosztályon dolgozott. A nemzeti

elszámolási rendszernek így nagy hagyományai vannak a finn Központi Statisztikai Hivatalban.

1 A system of national accounts and supporting tables. Studies in Methods. Series F. 2. sz. Stotistical Olfice of the United Nations. 1953.

1 A system of national accounts. Studies in Methods. Series F. 2. sz. Rev. 3. Department of Economic and Social A*ffairs, Statistical Office of the UnitedNatlons. 1968.

3 A részek közötti hierarchikus kapcsolatokat az utolsó fejezetben tárgyaljuk.

(2)

NllTAMO: A FINN STATISZTIKA! SZOLGÁLAT

1247

2. azok a statisztikák és statisztikai rendszerek, amelyek az előző pontban említett egy—

ségek múltját tömegjelenségként írják le;

3. társadalmi jelzőszámok, és az azokra vonatkozó keretrendszerek, amelyek rendeltetése annak bemutatása, hogy a különböző társadalmi célokat vagy célkitűzéseket mennyire ——

milyen szinten — sikerül megvalósítani, és amelyek arra is szolgálnak. hogy a fő társadalmi—

gazdasági jelenségek területén, például a jövedelemeloszlásra, az oktatásra, az egészség—

ügyre, a lakásgazdálkodásra stb. vonatkozóan számszerűsíthető célokat tűzzenek ki.

Világosan látható, hogy a hivatalos statisztika egyre inkább összekapcsolódik a statisztikai elemzéssel, egyrészt a kutatóson, másrészt a tervezésen, a programo-

záson keresztül. *

Az ,,adat-outputok" e három alapvető területe —' a statisztika, a kutatás és a tervezés — tehát tovább közeledik egymáshoz, és az 1980-as években viszonylag

konzisztens nemzeti statisztikai információs szolgálatot fog alkotni.

Ez az integráció technikailag az adatbázis-rendszer révén valósítható meg. A lényeges jelenségekre vonatkozó adatok biztosítása mellett ezek az adatbázisok programozási eljárások vagy ún. könyvtári programok (előrejelzés, tervezés és kap- csolódó modellek) megvalósítását is eredményezik.

Tovább menve: ez a ,,magvas" nemzeti információs szolgálat része az informá- ciós rendszerek szélesebb világának, amely például az alábbiakból alakul ki:

—— oktatás. tudomány

—— tömegkommunikóció, irodalom, művészet,

— hirdetés,

— statisztika (az előzőkben kifejtett nemzeti információs szolgálatot értve alatta),

-— közvetlen tájékoztatás.

Ily módon a nemzeti számlarendszer csak egyik építőeleme a nemzeti statisztikai információs szolgálatnak. Ha azonban elfogadjuk, hogy a gazdasági struk- túrának meghatározó szerepe van a társadalmi—gazdasági rendszeren belül, akkor a számlarendszernek is központi szerepet kell tulajdonítanunk. A vele párhu- zamos más statisztikai rendszerek: a társadalmi és demográfiai mutatók, valamint a környezeti mutatók keretrendszerefl A nemzeti számlarendszer egymással kölcsö- nös kapcsolatban levő, de lényegileg önálló alrendszerekből áll. mint az ágazati kapcsolatok mérlege, a nemzetivagyon-mérleg (ezen belül egyes szektorok vagyon- mérlege). jövedelemelosztás stb.

A tervünk az, hogy a finn nemzeti számlarendszer idősorait adatbázisban rög- zítsük, hogy ezzel a társadalmi—gazdasági döntéshozatalt elősegítsük. Ezekkel az idősorokkal a rendelkezésre álló könyvtári programok révén olyan modellek dolgoz- hatók ki, amelyek kutatási, előrejelzési, tervezési és más hasonló problémák meg- oldására hasznosíthatók.

Röviden utalok itt arra, hogy az üzleti elszámolásokra vonatkozóan országunk—

ban alapos ismeretek szerezhetők számos módon. kezdve a kereskedelmi kollégiu—

mokkal egészen a felsőfokú oktatási intézményekig. Ugyanakkor a társadalmi—gaz—

dasági tömeginformációkra vonatkozóan az információs rendszerek útbaigazítást

4 A ,.rendszer" kifejezés csak a nemzeti számlarendszerre (SNA — System of National Accounts) hasz- nalatos. szemben az említett másik két fogalommal, a társadalmi és demográfiai mutatókkal (FSDS — Frame- work for Social and Demagraphic Statistics) és a környezetstatisztikai mutatókkal (FES — Framework of En- vironmental Statistics). Hagyományokhoz ragaszkodó szemszögből nézve csak a SNA tesz eleget a statisztikai

rendszer alapkövetelményeinek.

(3)

1248 OLAV! E. NIITAMO

nem nyújtanak. jóllehet ezek a rendszerek képesek arra, hogy társadalmi és gaz—L dasági történelmünk számokkal mérhető részét megfelelően leírják. nem is beszél-

ve az információk jelentőségéről a különböző szinteken — azaz a hivatalok, a vál-

lalatok vagy az intézmények és az állampolgárok szintjén -— történő tényleges dön- tési folyamat során.

*

A nemzeti számlarendszer a reál- és pénzügyi folyamatokat. valamint az álla- mányadatokat egyaránt felöleli. mégpedig mint logikus elemzésekből álló és egy—

mással kölcsönösen összefüggő csoportokat. illetve struktúrákat. Az állományok struktúrája tehát ezekben a folyamatokban nagymértékben tükröződik. A rendszer - amint e rövid ismertetésből is kiviláglik — nemcsak logikus, hanem illusztratív.

és könnyen érthető is.

Közülünk sokan részt vesznek a termelésben. hogy jövedelmet hozzanak létre.;

amely jövedelem azután adókon és támogatásokon keresztül újraelosztásra kerül.

Ennek a jövedelemnek egy részét elfogyasztjuk, illetve a másik részét megtakarítjuk beruházásainkkal, ami megfordítottja e megtakarítási folyamatnak, Tőkénk ugyan- olyan alapelvek szerint halmozódik és használódik fel, mint amelyeket a makroszin—

tű elemzésekben alkalmazunk. igy a folyamat tökéletesen és világosan zárul. ha—'

sonlóan a mennyiségi elmélethez, így például magyarázza a pénzállományt, a for- gási sebességet. az áruk és szolgáltatások kínálatát és az árszintet.

Természetesen a valóságban a rendszer nem teljesen zárt: a bemutatott gaz—

dasági folyamatok veszélyesen nyitottak. ha a biológiai körtorgással hasonlítjuk össze. A gazdaság a természettől energiát és anyagot igényel, melyeket részben a környezetére ártalmas hulladékká alakít át. (Ezzel a kérdéssel a nemzeti számla-

rendszer hiányosságait fejtegető fejezet foglalkozik részletesebben.) A SZÁMLARENDSZER ELMÉLETl FELÉPíTÉSÉNEK VÁZA

A termelés —- minden emberi tevékenység alapja — az, amelyre az elszámolás épül. A termelés nélkül a pénzügyi folyamatok sem léteznének.

A kiindulópont a reálfolyamat

—- mint cselekmény, amely a hozzáadott érték teremtését jelenti:

— mint a gazdasági folyamat végső eredménye, amely a végterméket jelenti.

E megközelítés azonossága a termelőtevékenységre vonatkozó két alapmeg- határozásból származik, és így ugyanakkora összértéket eredményez:

— az összes olyan tevékenység, amely hozzáadott értéket hoz létre, vagy amelyhez ter- melési tényezőket (termelési erőforrásokat) vesznek igénybe, a meghatározás szerint (hasznos és) termelőtevékenység (funkcionális szemlélet);

-— az összes olyan termelés, amely a társadalom tagjai által igényelt árukat és szol—

gáltatásokat hoz létre, a meghatározás szerint termelőtevékenység (hasznossági szemlé- let).

Ennek a gyakorlati megközelítésnek a háttere az, hogy termelőtevékenység va-

lamennyi tevékenység, amelynek célja. hogy hasznos javakat és szolgáltatásokat hozzon létre, hogy azokkal a társadalom tagjainak szükségleteit kielégítsék.

Az SNA (a nemzeti számlarendszer) és a szocialista országokban alkalmazott MPS (a népgazdasági mérlegrendszer) közötti különbség alapvetően a termelőtevé—

kenység eltérő értelmezéséből fakad. A termelőtevékenység adott értelmezése az-

(4)

A FINN STATISZTIKA! SZOLGÁLAT 1249 után meghatározza a jövedelemképződés (beleértve a jövedelem űjraelosztását is), a fogyasztás és a felhalmozás fogalmainak koncepcionális tartalmát is.5

A NEMZETl SZÁMLARENDSZER HIÁNYOSSÁGAI

,,A társadalmi problémák elemzése —- a tudomány fejletlen területe, amely ki- esik a közgazdaságtudomány tárgyköréből — makrotársadalmi előrejelző modelle—

ket igényel.

Makrotársadalmi műveleti analízisek a nélkülözhetetlen modellek megalkotá- sához a társadalomtudomc'myban interdiszciplináris együttműködést kívánnak meg.

A tudományágak közötti együttműködés megszervezése azonban közismerten nehéz feladat.

A makrogazdasági modell kiépítése a fejlődés jelen szakaszában két ellenté—

tes irányban igényli a folyamatos munkát és a tökéletlenségek még szembetűnőb-

bek, amikor a makrotársadalmi modellek problematikájához érünk."6

A nemzeti számlarendszer a vegyes piacgazdaságú országoknak a makrogaz- daság leírásához nemzetközileg elfogadott alapelveket nyújt. Mivel ez a rendszer hosszú ideig csaknem egyedül volt a színen, egy évtizede divattá vált. hogy a fi- gyelmet annak hibáira irányítsák.7 A kritikákhoz a következőket teszem hozzá. Hi—

ányzik egy olyan konzisztens elmélet. amely hatókörében elég tág arra, hogy át—

fogóan leíró, számlatípusú rendszer alapjául szolgáljon. lgényem szűkebb értelem- ben az ember társadalmi—pszichológiai magatartására és tágabb értelemben az em—

berre mint az élővilág egy részére vonatkozik. Ez a dichotómia különálló informá—

ciós rendszerek létrehozását eredményezte, azt a három rendszert —- SNA (MPS), FSDS, FES —-, amelyekre már hivatkoztam. Ezek a rendszerek igen lazán kapcsolód- nak egyma'shoz. Az SNA hiányosságainak felsorolásával nem alkalmatlanságának bizonyítása a célom, mint az számos esetben történik, hanem sokkal inkább a fel-

ismert korlátok számbavétele.

Megkísérlem elemezni a következő mondatot: ,,Az SNA a mérhető gazdasági jelenségeknek csak egy részére terjed ki, és még így is a mérés némely esetben

irreleváns".

A következőkben nagyvonalakban az SNA—ban fel nem ölelt területeket ismer- tetem, és legtöbb esetben mellőzöm az alapvető definíciós és felosztási elvek — értve alatta az SNA osztólyozásait, vagyonmérlegeit — számunkra irreleváns szem- pontjait.8

1. Az SNA csak a mérhető jelenségekre terjed ki. A társadalom számára az összes lényeges valóságelem nem kvantifikálható. A valóságnak szűkebb, csak kvan- tifikált aspektusainak ismerete könnyen arra vezethet, hogy lényegi dolgokról vagy struktúrákról torz kép alakul ki.

2. Az SNA nagymértékben olyan elméleteken alapul. amelyek gazdasági jelen—

ségeket gazdasági jelenségekkel magyaráznak. A piaci kereslet és kínálat egyen-

5 Ezeket a koncepcionális különbségeket részletesen tárgyalja Paavo Grönlund. 0. E. Niitamo ,.National accounting systems — East and West" c.. az Ost-Okonomí 1972. évi 3. számában megjelent cikke, Ezek az elté- rések esetleg csökkenthetők az 1980—as években. Lásd: Svetlana Zaglodina: ,,Measuring the real output of public services: problems of comporabilíty with marketed services" c.. az lARlW (international Association for Research on lncome and Wealth) 1979. augusztus 19. és 26. között az ausztriai Pörtschachban tartott 16.

konferenciáján: készitett tanulmányát.

6 idézet Hermann Wold ..Econometrics as pioneering in non—experimental model building" c. tanulmá- nyából, melyet az Allied Social Science Association 1966. december 26. és 29. között San Franciscóban tartott

évi ülésére nyújtott be.

" Níitamo, 0. E.: Aspects of the restricted scope of phenomena covered by macroeconomic models.

Yearbook of the Finnish Society for Economic Research. 1968.; Níitamo, 0. E.: Structural problems and de- fects of the SNA. Macroeconomíc Review. 1970. évi 3. sz.

* Részletesebben tárgyalja ezt a 7. lábjegyzetben idézett. a Macroeconomic Review-ban megjelent cik- kem.

6 Statisztikai Szemle

(5)

1250 OLAVI E. Nlli'AMO

súlyát magyarázó marginális fogyasztói és vállalkozói magatartás elmélete§ képezik

elsődlegesen a leíró rendszer alapját. Bizonyos elméletek, amelyek a konjunktu—

rális clklusokra (multiplikátor, akcelerátor stb.), a növekedésre, a jövedelemelosz- lásra stb. vonatkoznak. bizonyos szempontból ágai ezeknek az elméleteknek. így az olyan alapvető társadalmi—lélektani tényezők. mint a vallási és bürokratikus—admi—

nisztrativ jelenségek. ki vannak zárva a modellből. Ez tükröződik általában abban.

hogy a hagyományos közgazdasági elméleten alapuló előrejelzések nem hatékonyak, még az egy évre vonatkozók sem. Emellett a termelés tudományos—műszaki való- ságára vonatkozó információkat sem tudja az SNA teljességgel hasznosítani. Az ezekkel való kapcsolat az input-output modellekkel és a reáltőke-számitásokkal kö—

zelithető.

3. Az SNA a gazdasági jelenségek mérhető részére terjed ki, és így kizárja például

—— az ember önmaga számára végzett szolgáltatásait (borotválkozás stb.), a háztartás más tagjai számára végzett háztartási munkát, számos szórakozásból végzett tevékenységet;

— a kimerített természeti forrásokat (ráfordítási elem) és a környezet pusztítását (ki- bocsátási elem), az egészség kockáztatását, a meg nem elégedettséget, a nyersanyagnak mérgező anyagokká (kéndioxiddá, szénmonoxiddá stb.) való átalakítását.10

4. Különböző jelenségek viszonylagos jelentőségének mérésénél és a tárgyak rangsorolásának meghatározásánál az SNA az értékből és nem a javak hasznossá—

gából indul ki. Természetesen számos, az ember számára döntő fontosságú jelen—

ségnek igen nagy a hasznossága, de kicsi az értéke. Amint azt már említettem, nem mérhető minden, ami lényeges. Ráadásul. ha a jelenségek csak egy részének mé—

résére használt valamely eszköz társadalmi szempontból irreleváns. akkor növekvő a veszélye annak, hogy az. ami megméretett, a szignifikáns jelenségekről, tartal—

mukról és a fejlődés törvényszerűségeiről torz képet ad.

VÉGSÖ MEGJEGYZÉSEK A FlNN NEMZETI ELSZÁMOLÁSI RENDRÖL

A nemzetijövedelem-számítás gyökerei a múltba nyúlnak vissza- Régi, de jó pél—

da erre a francia orvos. Francois Ouesnay, aki a jövedelmek körforgását tanulmá—

nyozta. A folyamatok zárt rendszerének tőle származó elmélete szintén jellemző alapkoncepciója a jelenlegi nemzeti számlarendszernek. Ez konkrétan tükröződik a norvég Ragnar Frish ..gkosirk" rendszerében.

A jelenlegi rendszer a két világháború közötti időszakból származik; az akkor egyidejűleg kifejlesztett két alaprendszer képezi a rendszer alapvonásait:

-—- az input—output rendszer, amely nagymértékben az átfogó tervezés igényei felé haj- lik,

—— a termelésből származó jövedelemfolyamatokat leíró rendszer, ami jellemző a szám—

larendszerre; a rendszerben inkább a források és a jólétben bekövetkező változások nyomon követése a kiindulópont. s nem az előrejelzés vagy a tervezés.

9 A fogyasztói magatartáselmélet a fogyasztóknak az árukeresletre és a munkaerő—kinálatra vonatkozó döntéseit, a vállalkozói magatartáselmélet pedig a vállalatoknak a piaci árukinálatra és a termelési ténye—

zők szolgáltatásai iránti keresletre vontakozó döntéseit magyarázza. Tisztázza a piacot. illetve a kereslet és a kínálat egyensúlya (ex post) formailag teljessé teszi az elemzést a klasszikus modellben. Mindazonáltal e megközelítésből valójában hiányzik a hivatalos és a nem hivatalos csoportok és intézmények (szakszerve- zetek, politikai pártok stb.) számára alkalmas olyan magatartóselmélet, amely kielégitő módon elfogulatlan hatással volna a kérdéses leírórendszer analizisére.

m Az ember a termelési folyamathoz a természettől anyagot vesz el. annak egy részét olyan állapotú- vá alakítja át, amely számára alkalmatlan. és a hulladékot a földbe, a vizbe és az atmoszférába juttatja vissza. Az ember által kifejtett és a számlarendszerben leírt termelési folyamat nyitott rendszer abban az értelemben. hogy az visszafordíthatotlanul kimeriti a természetet. E tekintetben különbözik a biológiai alap—

rendszerektől. amelyek zárt rendszereket és anyagi körforgást alkotnak. Ily módon a nem elegendő nyers—

anyag, a tönkretett környezet és a biológiai egyensúly zavarainak problémái egyaránt felmerülnek.

(6)

A FINN STATISZTIKAI szöLGALAT

1251

Ez utóbbi rendszer Keynes—Stone típusú rendszerként jellemezhető. Koncepció—i Keynes 1936-ban publikált elméletén (General Theory of Employment, lnterest and Money) alapulnak. Richard Stone a számlarendszerre vonatkozó módszerét, az ott kifejtett koncepciókra építette fel. amelyeken a jelenlegi SNA-ajánlás is nyugszik.

A módszerre a recesszió múltbeli árnyéka és a konjunkturális ingadozás nyomon követésének problematikája is befolyást gyakorolt. A makroökonómiát nagymér- tékben a vagyonkutatás hozta létre, abból eredt; Adam Smith könyvének címe — On the Wealth of Nations (A nemzetek gazdagsága) — és tartalma is ezt tükrözi.

A nemzeti elszámolási rendszert mégis a gazdasági ciklusok elemzése jellemzi. míg a nemzetivagyon-mérlegek kidolgozása még kezdeti stádiumban van.

A történelmi 1936-os évben nyugaton egy az input—output módszerre vonatkozó, Keynes művétől független cikk11 jelent meg. Az ágazati kapcsolatok mérlege ké- sőbb — a termelési számlák egyik alrendszereként — a nemzeti számlarendszer in—

tegrált részévé lett.

Finnországban egyéni kutatóknak a nemzeti jövedelemre vonatkozó tanulmá—

nyai megelőzték a hivatalos számításokat. E tekintetben Walter Lindberg profesz—

szornak ,,Finnish national income in 1926—1938" (Finnország nemzeti jövedelme 1926 és 1938 között) c. munkája klasszikus műnek számít.12

A nemzetijövedelem-számítás 1947—ben vált hivatalossá. Az első hivatalos pub—

likáció ,,Finnish national income in 1926—1948" (Finnország nemzeti jövedelme 1926 és 1948 között) címmel — az e területen úttörő szerepet betöltő Eino H. Laurila mun—

kája — az 1950-es évek elején jelent meg-

A második klasszikusnak számító munka — .,Finnish national accounting in 1948

—1964" (Finnország nemzeti elszámolási rendszere 1948 és 1964 között) —- 1968-ban került kiadásra. Ezt a most lezáruló időszakot az alábbi fontos munkák fémjelzik:13

— a nemzeti jövedelem negyedévenkénti számbavételének megindítása az 1960—as évek elején (az idősorok 1948-tól kezdődnek);

— az első kezdeményezés a finn nemzeti jövedelemnek (: szocialista országokban alkalmazott népgazdasági mérlegrendszer alapján történő kiszámítására az 1960-es évek ele- jén (a munka eredményeit a Statistícal Report 1962. évi 1. számában publikálták);

—— az ágazati kapcsolati mérlegmunkák megindítása az 1950-es évek végén;

— a területi nemzetijövedelem-számítások megkezdése az 1970-es évek elején.

lgy értünk el az 1980—as évek küszöbére, hogy az eljövendő évtizedet a felül—

vizsgált számlarendszerrel kezdjük.

A munka érdekében a Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Jövedelem főosz- tálya és a finn Nemzeti Bank Kutatási főosztálya makroökonómiai képzést biztosí- tott. A kereskedelem, a közigazgatás, az oktatás kérdéseinek tanulmányozására kül—

földön szakértőket képeztetett ki. Ezen erőfeszítések eredményeként számos tanul—

mány, disszertáció született. és e területen ma már sok, tudományos fokozattal ren—

delkező tudós dolgozik, akik közül elsőként Osmo Forssell professzort (University of Oulu) említem. Ö az, akinek — a norvég Pehr Sevaldsonnal együtt — úttörő sze-

repe van az északi államok input-output modelljeinek kifejlesztésében.

11 Leantief, W.: Guantitative input and output relations in the economic system of the United States.

The Review of Economic Statistics. 1936. évi 3. sz. Részletesebben lásd: Niitamo, 0. E. - Paunío, !. J.:

The input-output method as the basis for economic research. Finnish social statistics and their development.

Report of the 1953. Statístical Committee. Appendix 59. A

Az első input-output modellek között volt a Szovjetunióban. az 1920-as évek közepén. az 1923—24. évre vonatkozóan felállított mérleg. (lsmertetését lásd: Statisztikai Szemle. 1958. évi 4. sz. 315—322. old. — Szerk.

megi-)

12 Leppo professzornak ,.Der Private und der öffentliche Anteil om Volkseinkommen" c. tanulmánya és Klaus Warís nemzeti jövedelemről szóló ,,Cansumer income. consumption and saving in the light of economic trends in 1926—1938 in Finland" műve egyaránt ebben az időszakban íródott és számos más. hasonló témájú munka is.

13 Az 1860—1980. évekre vonatkozó GDP-! és az egy főre jutó GDP-t lásd a táblában.

6'

(7)

1252 OLAVl E. NilTAMO

Az oktatás a jövőben talán nem kerül ennyire hangsúlyozósra. Visszatérés a kutatás korszakába talán egybeesik a nemzeti információs szolgálat átfogó integra- ciójával és egyik megnyilvánulósónak realizálósóval: a számítógép korszakkal.

A NEMZETI SZÁMLARENDSZER

MINT A NEMZETI STATlSZTlKAl SZOLGÁLAT RÉSZE

Többször hivatkoztam a másik két alapvető statisztikai keretrendszerre, az FSDS- re és FES-re. E keretrendszerek együtt elvben felölelik a társadalmi—gazdasagi statisztikai információ valamennyi idevonatkozó aspektusát.

Az FSDS és a FES alapvetően olyan koncepcionális keretrendszerek, amelyek eszközként használandók a tarsadalmi—gazdasági statisztika megfelelő területein a minél szélesebb körű beszámoltatás és integráció megvalósításában. E keretrend—

szerek az SNA—val együtt a nemzeti statisztikóknak ún. átfogó leíró szintjét képvise- lik. E leírő szint felett helyezkednek el a tarsadalmi jelzőszámok. Ezek a nemzeti sta—

tisztikak legaggrególtobb szintjét alkotjak. amely elvben a társadalom valamennyi relevans aspektusát a társadalmi problémák, illetve célkitűzések nézőpontjából öle—

li fel.

Az SNA, az FSDS és a FES szintje alatt pedig a hagyomanyos tarsadalmi—gaz—

dasági statisztikák szintje helyezkedik el, amely a társadalom különböző szektorai- nak igényeit elégíti ki.

A (hivatalos) statisztikai alrendszerek rendszerének hierarchikus struktúrája

(az integrált statisztikai információs rendszer)

TársadaI/m' tri/ak

! 4

I 1

fánuda/mi jelzőszámok

Jövedelem lakás [fiam.-31)?! 0";st Egyéb Munká/féld" !ábnyezef Nala/am l'ű/l'llf'á/I'S

sza/gáltatás

lja/amelyek megf/'gyp/íse

WW? ms, sxm * fm; * * ffs* * * ma %

. . Ipar! — ükmh- lépewe's— WWW/' [oka.—annya -

Adel/sűrü sl'af/íszf/X—a mm sfa/As'z/ű'a Mahirt/ik: ződés/' ( 700 %

'?'-75] s/afllszlll'a alá!/szióka

Main/' Halász/ikai adafak ( 700 %

, . lármás/mi Sza/mí! ;? Á'á'myezz/f

35,ij amazt/ek pay/sz i egyséyeé 700 %

miattuk nyitsz/end neg/szülei

' SNA — System of National Accounts (lásd: System of National Accounts. Studies in Methods. Se- ries F. 2. sz. Rev. 3. Department of Economic and Social Affairs. Statistical Office of the United Nations.

New York. 1968.)

MPS — System of Material Product Balances (lásd: Basic Principles of the System ot Balances of the National Economy. Studies in Methods. Series F. 17. sz. United Nations.)

" FSDS — Framework for Social and Demographic Statistícs (lásd: A System of Demographic and Social Statistics and its Llnks with the System of National Economic Accounts. (E/CN. 3/432. Conf. Eur. Stats.

(WG. 34/10 e's Add. 1. és 2.: Concepts, Definitions and Classifications of a System of Demographlc and Social Statistics (Conf. Eur. Stats. (WG. 34/9.). Lásd még: 5. Uberg: Ett system för Sociodemografisk statis- tik (SSDS). Grundlöggende begrepp. Statistika Centralbyran Sweden. P/DMB Rapport. 1972. lX. 18.)

"' FES -— Framework of Environmental Statlstics (lásd: Aarno Laihonen: The Framework of an lnfor- motion System of Environmental Statistics. Central Statisticol Ofiice. Studies 23. sz. 1973.)

(8)

A FINN STATISZTIKAI SZOLGÁLAT

1253

Ez a teljes, többszintű statisztikai strukúra a statisztika előállítóinál (termelőin nél) tárolt adatbázison nyugszik.

A hierarchikus leíró szintek teljes rendszerét ábrával illusztrálom. Ez a séma koncepcionális váznak tekintendő, amely a nemzeti statisztika átfogó integrációjá- nak és továbbfejlesztésének a céljaira hasznosítható.

ÚJ TUDOMÁNYOS KERETRENDSZER IRÁNTI IGÉNY

A TÁRSADALMI—GAZDASÁGI MAKROINFORMÁCIÓK KIALAKITÁSÁNÁL

Előbbi gondolatmenetünket tovább is folytathatjuk. Az utóbbi években egyre erőteljesebb az a szemlélet, amely a társadalmi és a gazdasági statisztikát egysé—

ges egésznek és a nemzeti információs szolgálat szerves részének tekinti. Ennek a komplexumnak kiegyensúlyozott -- az egyes elemek kölcsönhatásait és a rendszeren kivüli kapcsolódásait egyaránt figyelembe vevő — fejlesztése újszerű elméleti meg—

fontolásokkal állitja szembe a statisztikai hivatalokat épp úgy. mint a nemzetközi szervezeteket.14

Valójában azt állapíthatjuk meg. hogy felmerül. és egyre sürgetőbbé válik az olyan átfogó, tudományos keretrendszer iránti igény, amely alapul szolgálna a tár- sadalom számára nyújtott — a társadalmi—gazdasági információ szolgálat részeként értelmezett —- nemzeti statisztikai szolgálat kialakításához. Ennek a tudományos ke- retrendszernek kellene segíteni abban. hogy a statisztika területén választ tudjunk adni a mit, hogyan és kinek alapvető kérdésére.

Elképzelésnek ez nem új. Ami talán új, az az. hogy néhány szerkezeti része és azok kapcsolódásai már kialakulóban vannak. Mindenekelőtt ez az égetően szük- séges tudományos keretrendszer erősen interdiszciplinárís jellegű. Témaköre közös

halmazát képezi legalábbis a következő tudományok területeinek:

lipsao'a/m/w'ama'nyak: Mán/nánü/z/z/amá/zyaú:

— ráz—gazdaságra — lbf'anmáaűeMÉ/ef

— szoc/alág/á — staf/Lsz/IX'a

— üfszo'a/ampUW/X'a XIDP-fűa'amány - ráhnyeze/l'I/xdmahyoi — ínűznma/í/ra

%.

kza/és/udamányak :

— dán/ése/mé/ef

—— szervezése/máá f irány/fáse/mé/ef

" A következő gondolatok mögött. például viták vannak. amelyeket illetően az alábbi anyagok említ- hetők meg: Bíerve, P. J.: Presidential address presented to the fortieth session of the International Statistical Institute held at Warsaw, 1975. September. Bulletin of the ISI XLVI. évf. 1. könyv 41—48. old.: Durbin, !. -—

Duncan, !. W.: Report of the International Statistical Institute. Committee of the Integration of Statistics.

Az ISI 1979-ben Manilában tartott 43. ülésére benyújtott anyag.

(9)

s' 1254 OLAVI E. NlITAMO A tórsadalomtudományok hagyomanyosan jelentős hatást gyakorolnak a nem—

zeti statisztikai szolgálat fejlődésére. Ez a statisztikai szolgálat céljából következik, ami nem más. mint a társadalmi és gazdasági jelenségekről statisztikai informá—

ciók nyújtósa a különböző felhasználók számára. Ez a hatás különösen olyan átfogó statisztikai rendszerek és mutatószómkeretek tovóbbfejlesztésénél mutatkozik meg élesen, mint az SNA, FSDS, FES. és azok alrendszerei.

Az információval foglalkozó tudományok eltérő módon kapcsolódnak az egész—

hez. A koncepciókkal, a meghatórozósokkal és az osztályozósokkal kapcsolatos mun—

ka. beleértve valamennyi infológiai probléma't isl5. továbbá az adatok kezelésével.

gyűjtésével és szervezésével, valamint az információ értékének becslésével és a

költség—hozadék elemzésekkel16 kapcsolatos problémák számára az információval

foglalkozó tudomanyok ligyelemreméltóan hasznosak.

A vezetéstudományok a tudomanyos keretrendszerekhez legalább két ponton kapcsolódnak. Az alapprobléma a statisztika tartalmi (mit) funkciójának és a meg-

valósítási (hogyan) funkciónak vezénylésére egyaránt vonatkozik:

1. milyen statisztikai információkat igényelnek a fő felhasználók döntési és tervezési tevékenységeikhez;17

2. hogyan kell megszervezni és ellenőrizni a nemzeti statisztika gyakorlatát és tovább—

fejlesztését a lehetséges legjobb módon.

FUGGELÉK

A bruttó hazai termék' összesen és egy főre számítva Finnországban

,, Növekedése

sEzs-Jóymfixg Összesen az. előző

Év evhez

"___—" "__M képest Index: 1926. év : 100 (százalék)

1860 . . . . . . . . . ' . . 35,0 18.0

1870 . . . . . . . . . . . 41,0 22.0 2.0"

1880 . . . . . . . . . . . 45,0 28,0 2.4M

1890 . . . . . . . . . . . 49,0 35,0 23"

1900 . . . . . . . . . . . 68,3 54,5 4.5"

1901 . . . . . . . . . . . 66,6 532 -2.4

1902 . . . . . . . . . . . 64,0 515 —-3.2

1903 . . . . . . . . . . . 692 56,1 8.9

1904 . . . . . . . . . . . 71,4 585 4.3

1905 . . . . . . . . . . . 71,5 592 12

1906 . . . . . . . . . .— . 73,6 61,4 3.7

1907 . . . . . . . . . . . 77,1 652 62

1908 . . . . . . . . . . . 75.9 65.0 —0.3

1909 . . . . . . . . . . . 75.23 65.5 0.8

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

15 Sundgren, Bo: An infoligical design of statistical data basis. Statistical Review. 1975. évi 4. sz.

"5 Lásd: Moser, Claus: The setting of prioriti'es in national statistics. A review of major issues. E/CN.

3/522. 1978. április 17.; Setting of priorities in the official statistics (a finn Központi Statisztikai Hivatal által készített tanulmány. CES/401, 1979. január 18.).

" A statisztika a központi irányítás rendelkezésére álló információs rendszereknek szerves része. vagy azzá kell válnia. lgy a legfontosabb felhasználók központi irányítási problémáinak módszeres elemzése olyan jellemző adatigényeket jelezhet, amelyek nem szükségképpen jelentkeznek tényleges követelményként. Ezzel kapcsolatban lásd: Churchman, West C.: The design of lnauiring systems. Basic Books. New York. 1971.: Ma- son, Richard.- A dialectical approach to strategic planning. Management Science. 1979. évi 8. sz.: Mihail. lan l.: A communications model of dialectioal lnaulring systems. Management Science. 1977; évi 10. sz.; Mason, R. —- Mitroff, !. l.: A research project for the design of management information systems. Management Scien- ce. 1973. évi 5. sz.; Mitraff, I. I. - Batz. F.: Dlalectloal decision theory: A meta—theory of decision making.

,Management Science. 1972. évi 1. sz.:_ Níitamo, 0. E.: Management information system in the Centro Statistical Office. The Finnísh Journal of Business Economics. 1971. évi 4.,sz. . u '

(10)

A FINN STATISZTIKAI SZOLGÁLAT 1255

(Folytatás)

" Növekedése

$$$??ch Összesen az, előző

Ev evhez

" képest

Index: 1926. év : 100 (százalék)

1910 . . . 76.7 67.3 28

1911 . . . 70,9 70.0 4.0

1912 . . . 84,5 75,8 8.3

1913 . . . 87.1 789 4.1

1914 . . . 80.2 73.3 —7,1

1915 . . . 77.8 7'1.8 ——2.1

1916 . . . 81,7 75.4 5.0

1917 . . . 76.4 63.9 -—15,3

1918 . . . 53,8 50.4 —21.1

1919 . . . 63,7 59.4 17,9

1920 . . . 74.6 70.0 17.9

1921 . . . 76,5 726 3.7

1922 . . . 84,6 81.3 12.0

1923 . . . 88.7 86.1 5,9

1924 . . . 92,8 909 5.6

1925 . . . 97.4 9ó,4 6.1

1926 . . . 100,0 1000 3.7

1927 . . . 107,4 108,4 8.4

1928 . . . 110,1 112,0 3.3

1929 . . . 108,7 111,4 —-0,5 1930 . . . 10515 109,0 ——2,2

1931 . . . 100.7 104.8 —3.9

1932 . . . 101.7 1067 1.8

1933 . . . 108,1 1142 7.0

1934 . . . 1209 128.5 12,5

1935 . . . 122.9 131,6 2.4

1936 . . . 130,6 140,8 7.0

1937 . . . 142,4 154,7 9.9

1938 . . . 142.3 155,8 0.7

1939. . . 137,3 151,6 -—2.7

1940. . . 120.5 133,5 —11.9

1941 . . . 127,7 141,6 6.1

1942 . . . 133.3 148,1 4.6

1943 . . . 144,9 '*161,4 9.0 1944 . . . 141,6 158.4 ——-1.9 1945 . . . 120,0 135,0 -—14,8

1946 . . . 133.8 152.5 13.0

1947 . . . 140.7 162,6 6.6

1948 . . . 147,8 173,2 6.5

1949 . . . 152,1 180,5 4.2

1950 . . . 159,6 191,7 6.2

1951 . . . 17.2.9 209,6 9,3

1952 . . . 175,5 215.0 2.6

1953 . . . 175,1 217,1 1.0

1954 . . . 188,8 236,8 9,1

1955 . . . 199,1 252,5 6,6

1956 . . . 200,6 257,2 1.9

1957 . . . 2039 264.1 2.7

1958 . . . 2038 2662 0.8

1959 . . . 2160 2843 6,8

1960 . . . 234,8 311,6 9.6

1961 . . . 249,4 333.3 7,0

1962 . . . 2562 344.7 3.4

1963 . . . 262,1 355,1 3.0

1964 . . . 277,0 377.5 6.3

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(11)

1256 NlITAMO: A FINN STATISZTIKA! SZOLGÁLAT

(Folytatás)

- Növekedése

_ Ézggmfígíg Összesen az előző

Ev évhez

——————————-—-————— képest lndex: 1926. év : 100 (százalék)

1965 . . . . . . . . . . . 289,0 3952 4.7

1966 . . . . . . .' . . . . 294,3 4039 2,2

1967 . . . . . . . . . . . 300.5 414.7 2.7

1968 . . . . . . . . . . . 307.8 426.5 2.8 '

1969 . . . . . . . . . . . 334.8 4618 8.7

1970 . . . . . . . . . . . 362,1 499.7 7.7

1971 . . . . . . . . . . . 368,4 509.0 1.9

1972 . . . . . . . . . . . 392,7 545.8 7.2

1973 . . . . . . . . . . . 414,0 578.7 6.0

1974 . . . . . . . . . . . 426,4 5992 3.5

1975 . . . . . . . . . . . 425.4 60014 02

1976 . . . . . . . . . . . 428,1 606,1 0.9

1977 . . . . . . . . . . . , 429,0 609,1 0.5

1978 . . . . . . '. . . . . 43i5,6 6201 1.8

1979 . . . . . . . . . . . 461.7 661,0 6,5

1980 . . . . . . . . . . . 480,2 695.0 6.0

* A termelési tényezők költségén (at factor cost). összehasonlitható árakon.

" Évi átlagos növekedési ütem.

Forrás: 1860—1900: Hierppe Riita — Píhkala Erkki: The grass domestic product of Finland. Economy and History. Vol. XX. 2. The institute of Economic History and the Economic History Association. University al Lund. 1977.; 1900—1948: a gazdasági növekedéssel foglalkozó tanulmányok. például Forssel Osmo: Finiand's domestic trade. 1860—1960. Bank of Finland Publications. Helsinki. 1979.; 1948—1979: a finn Központi Statisz—

tikai Hivatal által publikált nemzeti számlarendszer adatai; 1980: nem hivatalos becslés.

PE3l-OME

Hepabiű paagen ouepxa, aaropom KOTOpOI'O nannercn npencegarenb (PMHCKoro LleHT—

panbuoro c'ramcmuecxoro ynpaanei-mn, cerpmnr Marepuan CTaThH, onyönmcoaannoü a HoMepe 4 mypnana ,.The Finnish Journal of Business Economics" aa 1979 ron.

B nanbueümeM paanene ouepira antop paCCMBTpMBaeT HOBYIO Teopemuecxyio nemo- BYIO CYCTeMy, Koropez omocmc; K nnrepgucuunnunapnoü Hayne, oruacm conepmameü oőmecrneHHo-anonomwuecxue Nakponnmopmaunu. B xone aroro nanaabiaae'r cncreMy Ha—

uHOHaanle cueroa Kax OAHH us anememoa Hauuonanbuoü cramcmuecxoü cnymőbi. 33- TeM ocraHasnuBaercs Ha norpeöuocm !; Hoaoü Hayuuoü Tunoaoü cncreme, Bosnuxammeű : one paapaöomu oőmecraenHo—axonomwuecuux Maxponmpopmaunii. B paMKaX vaönuubi aarop noxasmaaer Aamneuue Banosoro o'reuecraeHHoro npogyxra " gymeroao Banoaoro

oreueéraeHHoro nponynra a manual-mun a nepuog 1860—1980 rr.

SUMMARY

The first part of the study summarizes the findings expounded in the article of the author -- President of the Finnish Central Statisticai Office — published in The Finnish Journal of

Business Economics 1979. No. 4.

In the subseauent part of the study the author discusses the new theoretical framework, which refers partly to an interdisciplinary science, including socio-economic macro-information. ln doing so he shows the system of national accounts as the element of national sta—

tistical service. Then he outlines the demands set to the new scientific framework to be satis- fied by the elaboration of a socio-economic macro-information system. The development of GDP and that of per capita GDP in Finland in the 1860—1980 period is given in tables.