001.8 A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI IGÉNY
VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI Déri Miklósné
BEVEZETÉS
A tudományos és műszaki i r o d a l o m mennyisége az utóbbi évtizedek
ben állandóan növekszik. A kutató tudós számára egyre nehezebbé vá
l i k mindazoknak az u j közleményeknek az elolvasása, amelyek munkája szempontjából f o n t o s d o l g o k a t t a r t a l m a z h a t n a k . A tudományos tájékoz
tatás a kutatónak e z t a munkáját kivánja megkönnyíteni.
"Hogy a tudományos információt mind szélesebb területen a l k a l mazhassuk és hogy hatékonyabban működő tájékoztató szolgálatokat szervezhessünk, jobban meg k e l l ismernünk a tudományos i r o d a l o m k u tatás, ismeretszerzés és ismeretközlés j e l e n l e g i formáit" - e z e k k e l a s z a v a k k a l n y i l t meg a tudományos tájékoztatás Washingtonban t a r t o t t konferenciájának 1 . ülésszaka.
A szakirodalommal való ellátás, a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás k i építésére felszabadulásunk óta hazánkban i s történnek intézkedések.
Nyilvánvalóvá vált a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás hatása a t e r v f e l a d a t o k megoldására, a termelékenység fokozására, a szakember képzésre és továbbképzésre, a műszaki fejlesztés egészére. Műszaki fejleszté
sünk célja, hogy a magyar i p a r i termelés a világszinvonalat elérje;
meg k e l l tehát ismernünk az egyes iparágakon belül elért eredménye
k e t . Valutaellátásunk az e x p o r t - t e r v e k teljesítésétől függ: ehhez i s nélkülözhetetlen a világszínvonal megismerése.
Az igénykutatás a s z a k i r o d a l m i tájékoztatáson belül e g y i k e a <
legaktuálisabb problémáknak. A tájékoztatás összetett v o l t a , az Igé
nyek sokfélesége, szubjektív j e l l e g e következtében az igény megisme
rése I g e n nehéz f e l a d a t . Hogyan d o l g o z i k a kutató tudós, m i l y e n i r o dalomfajtát használ legszívesebben, mennyi időt fordít olvasásra,ho
gyan s z e r z i meg a tájékoztatást, m i l y e n szerepe v a n a szóbeli köz
lésnek munkájában, mind megannyi kérdés, amelyek megszabják az i ¬ gény jellegét.
Az Igénykutatással k a p c s o l a t b a n számos tanulmány j e l e n t meg.Az alábbiakban ezek közül szeretnénk néhány legjelentősebb vizsgálat
nak a módszerét I s m e r t e t n i . A tanulmányok eredményeiből leszűrt kö
vetkeztetések feldolgozása egy későbbi c i k k b e n következik.
453
I M I 1963.aug.-szept. 6-7.szán
I . AZ IGÉHYKDTATAS ÉRTEUáEZÉSE; A KÉRDÉS JKLVETÉSB
A tudományos tájékoztatás Iránti igény tanulmányozása az 1940- es évekig csupán a tudományos tájékoztatás forrásainak s t a t i s z t i k a i vizsgálatára szorítkozott. Megállapították, hogy az egyes szakterü- l e t e k e n m i l y e n kiadványokra h i v a t k o z n a k a legtöbbet. Bár b i z o n y o s e¬
redményeket Így i s értek e l , / p l . kimutatták, hogy s d g az agrártudo- mányi munkákban található hivatkozások 33 £-a kémiai területről szár
mazik, a gépészetben ez a szám 10 ?t-ra csökken/ semminemű felvilágo
sítást nem k a p t a k a p e r i o d i k u s kiadványok használatára vonatkozólag, továbbá természetesen nem ismerhették meg a másodlagos forrásokat ét a z t a t e r j e d e l m e s anyagot sem, a m e l y e t a kutató anélkül használt, hogy h i v a t k o z o t t v o l n a rá.
A referáló és indexelő szolgálatokkal k a p c s o l a t o s tanulmányok rávilágítottak a r r a , hogy az egyes országok hasonló jellegű kiadvá
n y a i közt n i n c s kooperáció. Kimutatták, hogy m i l y e n nagy bibliográ
f i a i segítséget nyújtanak a szaktudósnak, de nem közöltek a d a t o k a t a r r a vonatkozólag,-hogy hányszor és m i l y e n körülmények között hasz
nálták a kutatók e z t a segítséget.
BBADFOBD tanulmányában megállapította, hogy az általa "hasznos"- nak n e v e z e t t tudományos munkáknak c s a k a f e l e található meg referáló folyóiratokban, ezek 50 j6-a v i s z o n t átlag 3 referáló folyóiratban l s s z e r e p e l .
I l y e n és hasonló jellegű munkák során a f i g y e l e m annak tanulmá
nyozására terelődött, hogy hogyan s z e r z i be valójában a kutató tudós a n e k i szükséges I s m e r e t e k e t . V o l t a k , a k i k a kérdést a kutató olvasá
s i szokásainak megismerése alapján i g y e k e z t e k megközelíteni, mások a z t vizsgálták, hogy m i l y e n információs forrásokat használ a tudós, vagy bibliográfiák alkalmazására vonatkozó a d a t o k a t gyűjtöttek. A t a nulmányok m i n d e g y i k e megegyezett azonban abban, hogy a kutatók igé
n y e i n e k vizsgálatából k e l l k i i n d u l n i .
BEBNAL s z e r i n t a tudományos tájékoztatás raktározási és v i s s z a keresési munkáját nemcsak az k e l l hogy meghatározza, hogy a kutató m i t kíván, hanem a z t i s , hogy a k a p o t t anyagot m i r e használja f e l . M i n d e n k i csak a n n y i tájékoztatást k a p j o n , amennyit f e l t u d d o l g o z n i ; tehát k i k e l l válogatni a l e g f o n t o s a b b anyagot és a speciális kérdé
sekre a legadekvátabb válaszokat k e l l megadni.
VOIGT továbbfejleszti BEEHAL elméletét. A kutató tudós azért o l vassa a s z a k i r o d a l m a t , m e r t a r r a tudományos munkájához - v a l a m i l y e n célból - szüksége van. Nemcsak maga a forrásanyag, hanem az i r o d a lomkutatás módszere i s ennek a célnak v a n alávetve. VOIGT s z e r i n t t e hát a z t k e l l elsősorban megvizsgálni, hogy miért v a n szüksége & k u t a tónak a tájékoztatásra. 3 kategóriát állit f e l i a/ f o l y a m a t o s isme
retszerzési megismerni a szakterületen folyó hasonló jellegű munká
k a t , b / mindennapi ismeretszerzést a n a p i munka közben felmarülő problémák megoldására irányul / p l . v a l a m e l y a d a t megszerzése, vagy
454
DÉRI 11.: A tájékoztatás iránti igények
egy s z e r k e z e t konstrukciójának leírása/, c/ kimerítő ismeretszerzési:
egy meghatározott tárgykörre vonatkozó t e l j e s i s m e r e t a n y a g o t f o g l a l magába.Utóbbi u j kutatási terület felmerülésekor léphet f e l , d e még j e lentősebb az eredmények összegezésekor. Ritkábban'fordul élő,mint az első kettő, azonban u g y a n o l y a n f o n t o s ; elsősorban Írott forráson a- l a p s z l k . E hármas felosztás alkalmazása - állapítja meg VOIGT - nem
csak j e l e n l e g i vizsgálódásaink komplexebb megértéséhez v e z e t , hanem segítséget nyújt szakbibliográfiák összeállításakor, u j tájékoztató szolgálatok létesítésekor. A továbbiakban VOIGT részletesen tanulmá
nyozza - az i s m e r t e t e t t felosztás s z e r i n t - az egyes szakterületek l e g g y a k o r i b b tájékozódási forrásait.
HALBERT és ACKOPP f e l t e s z i k a kérdést: hogyan l e h e t meggyorsíta
n i v a l a m e l y tudományos eredmény megszületését? T a p a s z t a l a t u k s z e r i n t a kutatásra fordított idő csökkentése végső f o k o n az eredmények növe
kedéséhez v e z e t . Tehát meg k e l l állapítani, hogy a tudósok hogyan töltik e l idejüket, i g y módunkban l e s z o l y a n feltételeket t e r e m t e n i , amelyek a kutató időt megrövidítik. A továbbiakban meg k e M vizsgál
n i , hogy a tudományos munkára fordított idő m e l y i k fázisa a z , a m e l y i k leginkább rövidíthető anélkül, hogy ez az eredmény rovására menne, és hogy hogyan l e h e t e z t a potenciális redukciót a leghatásosabb u - t o n realizálni.
MAIZELL a z t vizsgálja, van-e k a p c s o l a t a műszaki i r o d a l o m h a s z nálata és az alkotó tevékenység közt? Azok a kutatók, a k i k több és jelentősebb u j eredményt érnek e l , többet olvasnak-e és más módon használják-e az i r o d a l m a t ? A kérdés eldöntése jelentős l e h e t mind a tudományos tájékoztatás számára, mind az oktatásban. Szoktassuk-e a f i a t a l o k a t ahhoz, hogy idejük nagyrészét olvasással töltsék, vagy biztosítsunk n e k i k több időt az önálló gondolkodásra, alkotásra?
SCOTT a következő elméletből i n d u l k i : a kutatóknak i s v a n r a k táruk, az e m b e r i agy. Ha ez nem i s hasonlítható össze a könyvtári raktárral, alkalmasabb a g y o r s visszakeresésre. S z e r i n t e e biológiai és mechanikai szisztémák optimális egybehangolására v a n szükség,még
p e d i g a m e c h a n i k a i módszernek k e l l a biológiaihoz a l k a l m a z k o d n i a . T e hát meg k e l l i s m e r n i a kutató tudós és mérnök szokásait, tanulmányoz
n i a z o k a t , megvizsgálni a tudományos információ szerepét munkájukban.
/ M i l y e n tájékoztatást k i v a n ? T u d j a - e , hogyan k e l l egy meghatározott tárgy után k e r e s n i ? s t b . /
MEHZEL s z e r i n t a vizsgálatokat három irányban k e l l f o l y t a t n i : a/ Megállapítani, hogy a tudósnak m i l y e n tájékoztatási típusokra v a n szüksége, és meghatározni, hogy m i l y e n t e k i n t e t b e n maradnak ezek az igények kielégítetlenek, b / Analizálni a kutató különleges j e l l e m v o násait, m i n t o l y a n lehetőségeket, amelyek a tájékoztatás iránti szük
ségletet befolyásolják; a tájékoztatás iránti igény kielégítésére szolgáló a l k a l m a k a t , ezen tulmenőleg az i n f o r m á c i ó t g y ű j t ő s z o k á s a i t é s h o g y a s a j á t s z o - k á s á i v a l ő m a g a m e n n y i r e v a n m e g e l ő - g e d' v e , c / Megvizsgálni a tudományos tájékoztatás v a l a m e n n y i eszközét és lehetőségeit, hogy kiválogassuk a z o k a t , amelyek a l e g a l kalmasabbak a r r a , hogy a kutató számos szükségletét kielégítsék.
455
SMX 1963.aug.-szept. 6-7.aBOB GLASS megállapítja, hogy évente h a t a l m a s összegeket költenek re
ferálásra, dokumentációra. Megéri-e ez? Eldöntésére meg k e l l rizsái
u l , hogy honnan szereznek tudomást a kutatók a munkájukhoz legszüksé
gesebb forrásanyagról.
U g y a n i l y e n jellegű tanulmányokat f o l y t a t n a k HOGG és SMITH. Rang
soroltatják a műszáki és tudományos i r o d a l o m különböző t i p u s u kiadvá
n y a i t és táblázatokban v e t i k össze az eredményeket. A kutatók olvasá
s i szokásalt l s i g y e k e z n e k felmérni.
BERHEB nemcsak a z t a k a r j a megállapítani, hogy m i l y e n módszerek
k e l s z e r e z n e k , hanem a z t i s , hogy hogyan közölnek egymással tudomá
nyos i s m e r e t e k e t a kutató tudósok.
I I . A TAHUUÍABYOK MÓDSZERE
A tájékoztatás iránti igény sokféleségeiből, összetett voltából szubjektív jellegéből következik, hogy az igény megismerése i g e n n e héz f e l a d a t . A vizsgálatok j e l e n l e g i állása sem döntötte még e l , me
l y i k módszer a l e g a l k a l m a s a b b e r r e . A kérdés tanulmányozásának kezde
t i szakaszában - de számos u j a b b tanulmányban i s - könyvtári évi j e lentéseket, reference-adásokát, könyvekben, disszertációkban, folyó
i r a t o k b a n található hivatkozásokat /lábjegyzet/ analizáltak és ren
d e z t e k . Ez az un.referenoe-számolás módszere csekély értékű a tudomá
nyos i r o d a l o m használatának megértése szempontjából. Fény derülhet i l y módon a r r a , hogy b i z o n y o s szakterületeken melyek a legtöbbet használt folyóiratok, könyvek, és ezáltal segítségére vagyunk a könyv
tárak beszerzésének. M e g t u d h a t j u k továbbá, hogy egyes témák f e l d o l g o zására m i l y e n szakcsoportositás a l e g a l k a l m a s a b b és hány évre v i s s z a menőleg v a n szükség az a n y a g r a : ez s e g i t a szakbibliográfiák elkészí
tésében.
Csakhogy nem b i z t o s , hogy valóban azok a munkák járultak hozzá elsődlegesen az u j eredmények feltárásához, amelyekre legtöbbet h i v a t k o z n a k . Azok a módszerek, amelyek nem a kutató teljesítményét t e t ték vizsgálat tárgyává, hanem a z t vizsgálták, hogyan d o l g o z i k a t u dós, hatékonyabbnak b i z o n y u l t a k .
Az első lökés az u j módszerek felé Vannevar BUSH nevéhez fűző
d i k . /As we may t h i n k - A t l a n t i c M o n t h l y . 1945.3uLj/ Bár az általa j a v a s o l t "memei" nevű s z e r k e z e t e t máig sem valósították meg, érdeme, hogy a kutatást u j irányba t e r e l t e .
A tanulmányokat a s z e r i n t , hogy m i l y e n módszert a l k a l m a z t a k a t u dományos dolgozók Ismeretszerző és közlő szokásainak felmérésére, 4 , c s o p o r t b a o s z t h a t j u k . .
1 . Kérdőívek
IÖRHODD 100-100 dán és f i n n tudóssal végeztetett vizsgálatot.
456
DÉRI H.t A tájékoztatás iránti igények
Minden kérdőívhez l e v e l e t mellékelt, annak magyarázatára, hogy m i l y e n jellegű tanulmányokat f o l y t a t . Kérdőivel 19 ponthői álltak,töb
bek között p l . s mennyire képes szakterülete fejlődését követni, és m i l y e n nehézségei vannak e z z e l k a p c s o l a t b a n ; a közvetett vagy közvet
l e n ismeretszerző forrásokat t a r t j a - e f o n t o s a b b n a k ; hány őrát fordít h e t e n t e olvasásra; hány szakfolyóiratot néz át r e n d s z e r e s e n ; m i l y e n kiadványfajtákat o l v a s l e g g y a k r a b b a n ; m e l y i k i d e g e n n y e l v e n o l v a s ; m i l y e n jellegű tájékoztatást és dokumentációs szolgáltatást igényel.
Az egyes kérdések mellé több tipus-választ a d o t t meg, hogy az eredmények összesíthetők l e g y e n e k . A k a p o t t a d a t o k a t táblázatokba f o g l a l t a össze.
MAIZELL 70 kérdésből álló kérdőivet töltetett k i 94 i p a r i k u t a tó laboratóriumban dolgozó kémikussal az alábbi tárgykörökből: o l v a sási szokásai egyetemi évei a l a t t , olvasási szokásai o t t h o n , könyv
vásárlás, folyóiratelőfizetés, a nem s z o r o s a n szakmájához tartozó o l vasmányok száma, m e l y i k ismeretszerző forrást t a r t j a l e g a l k a l m a s a b b nak, könyvtárhasználat, m i l y e n módon találja meg a szükséges i r o d a i ját. A kérdések mindegyikét több megfelelő felelet-típussal látta e l . 2. Interjú
HOGG és SMITH 157 különböző kutatóintézetben dolgozó tudóssal végezték a vizsgálatot. Ugyanaz a személy v e z e t t e az összes interjút.
Egy interjú k b . 45 p e r c i g t a r t o t t . A kérdező 40 előre k i d o l g o z o t t kérdést t e t t f e l a következő témákról:
a/ Hogyan n y e r i k a tudományos és műszaki tájékoztatásokat és hogy értékelik a különböző forrásokat.
b / Tan-e elég idejűk olvasásra.
c/ H o l szerezték be az o l v a s o t t a n y a g o t , k i ajánlotta, vásárol
t a k - e maguk i s és m e n n y i t .
d / M i a véleményük a könyvtári jegyzékekről, m i n t r e f e r a n o e - forrásről.
e/ A n g o l vagy más nyelvű folyóiratokat o l v a s - e sűrűbben; f o n t o s sági s o r r e n d felállítása a folyóiratok megjelenési i d e j e és n y e l v e alapján.
f / Van-e saját adat-gyűjteménye.
g / M l a könyvtári tájékoztató szolgálatok fogyatékossága; van-«
elképzelése u j tájékoztató szolgálatok szervezéséről.
A kérdések nagyrészét előre kódolt válaszokkal láttak e l , rész
ben, hogy gyorsítsák a kérdezők feljegyzéseit, részben, hogy s t a n d a r dizálják a z o k a t a f e l e l e t e k e t , amelyeknél a kutatóknak a különböző Ismeretszerző forrásokat használhatóságuk s z e r i n t k e l l r a n g s o r o l n i a .
• 5 7
TMT 1963.aug.-szept. 6-7.szám Az I l y e n értékelő kérdések esetén a kérdező jegyzéket a d o t t a kérde
z e t t e k n e k , amelyről k i k e l l e t t választaniuk a legadekvátabb f e l e l e t e t . /Természetesen megkérdezték őket, hogy találnak-e Így megfelelő kifejezési formát: a válasz minden e s e t b e n kielégítőnek b i z o n y u l t / . A válaszokat, amelyeket a "nem használhatódtól a " f o n t o s " - i g l e h e t e t t r e n d e z n i , 1-6 p o n t t a l látták e l . /l=nem használható, 2=kevéssé használható, 3 = a l i g használható, 4=használható, 5=nagyon hasznos, 6 = f o n t o s / . így minden kérdésre az* átlag értéket kiszámítva, a forrá
s o k a t fontosságuk s z e r i n t rangsorolhatták.
HKRHBB hasonló kísérletében egyszerűen r a n g s o r o l t a t o t t , ami a r r a indíthat, hogy különböző forrásokat egyformán f o n t o s n a k t e k i n t s e nek. Ez k b . ugyanahhoz az eredményhez v e z e t e t t , m i n t h a csupán a z t kérdezték v o l n a meg, hogy használta-e a forrást, i g e n • 1 vagy nem = 0. Ezért a rangsoroltatásról l e i s mondott az " i g e n vagy nem" javára.
MESZEI 77 a m e r i k a i egyetemen dolgozó biokémikus, kémikus és zoo
lógus ismeretszerző- és közlő szokásait vizsgálta interjú módszerrel.
A vizsgálatok k b . 1 órát v e t t e k igénybe. Képzett kérdezők vezették ő¬
k e t , meghatározott kérdések alapján. A f e l t e t t 100 kérdés kérdőív formájában v o l t meg az interjuvolőknál, de módjukben állt - ha ez szükségesnek m u t a t k o z o t t - kiegészítő kérdéseket i s f e l t e n n i . Kétfé
l e módszert a l k a l m a z t a k a válaszok feljegyzésére. Az egyértelmű és rövid választ igénylő kérdésekre a f e l e l e t e t rögtön a kérdőívre j e gyezték f e l / p l . min d o l g o z i k ? / . A többi e s e t b e n / p l . előfordult-e már, hogy v a l a m e l y , munkájához szükséges i s m e r e t megszerzése nagyon sokáig t a r t o t t ? m i k o r történt ez utoljára? hogyan s z e r z e t t végül t u domást róla?/ külön p a p i r o s r a vezették a f e l e l e t e k e t , szószerint, a¬
hogyan e l h a n g z o t t a k , és összesítésükre utólag, az értékeléskor k e rült s o r .
GLASS és B0EW00D egyéni beszélgetések során felkértek 50 külön
böző szakterületen dolgozó kutató tudóst, hogy jelöljék meg néhány saját kiadványukat. Az ezekben megadott hivatkozásokból k i k e l l e t t 5-6 o l y a n c i k k e t választaniok, amelyek leginkább hozzájárultak idé
z e t t munkáik előbbreviteléhez. Ezután két kérdést intéztek a k u t a tókhoz: 1 . Hogyan s z e r z e t t először tudomást f e n t i c i k k e k létezésé
ről? 2. Ha előbb s z e r z e t t v o l n a tudomást, j e l e n t e t t v o l n a - e ez v a l a m i l y e n változást saját munkájának előbbrevitele szempontjából? Az első kérdést a különböző ismeretközlő források felsorolása kísérte / p l . a l k u i n»1 beszélgetés, beszámoló, előfizetett folyóirat, könyv
tárban r e n d s z e r e s e n átnézett folyóirat, referáló folyóirat, s z a k j e g y zékek, különlenyomat, bibliográfia, könyv, kollégától h a l l o t t a , v a l a h o l o l v a s t a s t b . / . A válaszok alapján fontossági s o r r e n d e t állapí
t o t t a k meg az ismeretközlő források közt. A 2. kérdésre k a p o t t f e l e l e t e k nem b i z o n y u l t a k a l k a l m a s n a k semmilyen eredmény kimutatására.
HERNER 500 kutatóval f o l y t a t o t t interjú alapján állította össze tanulmányát. A vizsgálatokat g y a k o r l o t t interjuvolók vezették /Tü>.
1 1/4 óra/ meghatározott kérdések alapján. A kérdések többsége előre kódolt, de v o l t a k n y i t o t t kérdések i s , amelyekre nem anticipált vá
l a s z várható. Ezekre i g y e k e z t e k a lehető legrészletesebb f e l e l e t e k e t n y e r n i . A f e l t e t t kérdéseket konkretizáltak / p l . h a a z t akarták meg-
458
SERI M.< A tájékostatás iránti igények
t u d n i , hogyan o l d meg a kutató o l y a n problémát, melynek megoldásához saját i s m e r e t e i nem elegendőek, megkérdezték, hogy a legutóbb előfor
d u l t i l y e n e s e t b e n hogyan járt e l ? / .A kérdező minden választ szó s z e r i n t f e l j e g y z e t t .
VOIGT a kémia, f i z i k a és biológia területén dolgozó tudományos kutatókkal és könyvtári tájékoztató szolgálatok tudományos munkatár
s a i v a l végzett vizsgálatot/összesen 225 e s e t b e n / . Két f a j t a kérdezé
s i módszert a l k a l m a z o t t . Az interjúk többsége lazán meghatározott kérdésekből állt, amelyeket általában s p e c i f i k u s a n kötött kérdéscso
p o r t követett. Azonban ez utóbbi i s elég szabad v o l t ahhoz, hogy az interjú témája a kutató érdeklődéséhez és t a p a s z t a l a t a i h o z igazodjék.
E z z e l elkerülték a z t , hogy időt töltsenek o l y a n kérdésekkel, amelyek a tudós érdeklődési körén kivül esnek, és sikerült figyelmét végig f e n n t a r t a n i . A m i n t a kérdések közti s o r r e n d e t nem tartották be s z i gorúan: h a a kutató v a l a m e l y tárgykörre önként rátért, felbátorítot
ták a téma folytatására.
Nem minden e s e t b e n került s o r az összes kérdések megválaszolásá
r a . Ha a kutatót a f e l v e t e t t téma nem érdekelte, elejtették a z t . Az Interjúk 20 perctől 1 1/2 óráig t a r t o t t a k . Többségük 30-40 p e r c e s v o l t .
Miután a f e n t i s m e r t e t e t t kérdezési módszer segítségével megfe
lelő számú a d a t o t n y e r t e k , a további interjúk kötetlen beszélgetések formáját öltötték / p l . a kísérletvezető részt v e t t a kutatók által r e n d e z e t t tea-délutánokon és o t t végzett megfigyeléseket/.
Az interjuvolő i g y e k e z e t t ugyan a beszélgetést az őt érdeklő témák felé irányítani, de a kutató a n n y i t beszélt tudományos munká
járól, amennyit a k a r t . Minden e s e t b e n megkérték a tudóst, hogy so
r o l j a f e l , m i l y e n i r o d a l m a t használt munkájához. Természetesen e z t a módszert csak o l y a n t a p a s z t a l t kérdezők alkalmazhatták, a k i k pon
t o s a n ismerték az egyes szakterületek bibliográfiai segédeszközeit.
Ha u g y a n i s a kutatót szabadon engedik beszélni, nem s o r o l j a f e l az összes forrásokat. As lnterjuvolőknak k e l l e z e k r e rákérdezéssel felhívni a f i g y e l m e t , p o n t o s elmeket felemlítve.
3. Napló
A napló módszert minden e s e t b e n kiegészítésként alkalmazták az interjú vagy a kérdőiv m e l l e t t .
HOGG és SMITH interjú kiegészítéseként, a kutatók olvasási szo
kásainak felmérésére vezettették. Segítségével számszerű a d a t o k a t 1 - gyekeztek n y e r n i a r r a vonatkozólag, hogy a kutatók m i l y e n mennyiségű és fajtájú tudományos és műszaki i r o d a l m a t o l v a s n a k 14 nap a l a t t és h o l olvassák e z t . Továbbá hogyan s z e r e z t e k tudomást a számukra l e g f o n t o s a b b irodalomról és hogyan használták f e l a s z e r z e t t információ
k a t . A naplót 14 n a p i g / o t t h o n és munkahelyen egyaránt/ olvasás köz
ben k e l l e t t v e z e t n i . Felkérték a kutatókat, hogy a z o n n a l f o g j a n a k
4 5 9
TMT 1963.aug.-szept. 6-7.BEám hozzá a kitöltéséhez, függetlenül attól, hogy betegek-e, szabadságon vannak, vagy éppen o l y a n munkájuk v a n , hogy v i s z o n y l a g k e v e s e t o l v a s nak. Ennek ellenére csak egy jelentés érkezett v i s s z a a z z a l a meg
jegyzéssel, hogy semmit sem o l v a s o t t a 14 nap a l a t t . V i s z o n t megmu
t a t k o z o t t , hogy egyesek a bejegyzéseket nem olvasás közben, hanem jóval később eszközölték.
A napló tulajdonképpen 4 táblázatból állt, és a kutatóknak mind
össze a megfelelő r o v a t o k b a k e l l e t t egy j e l e t tenniök. Az első táblá
z a t referáló folyóiratok e l m e i t s o r o l t a f e l . Minden a l k a l o m m a l , a m i k o r a tudós v a l a m e l y i k folyóiratot használta, be k e l l e t t e z t j e g y e z n i e a táblázaton, megjelölve, hogy régi i r o d a l m i hivatkozásokat,vagy u j anyagot k e r e s e t t - e a folyóiratban. A többi táblázat folyóiratok, kutatási jelentések és könyvek olvasási gyakorlatára gyűjtött a d a t o k a t az alábbi módon:
átnézte o l v a s t a könyvtárban
h o l o l v a s t a laboratóriumban
h o l o l v a s t a
irodában h o l
o l v a s t a útközben, munkahelyen
h o l o l v a s t a o t t h o n
h o l o l v a s t a munkatárs a d t a tájékoztatásul
hogy J u t o t t hozzá
munkatárstól kérte kölcsön hogy
J u t o t t hozzá könyvtárból
hogy J u t o t t hozzá egyéb forrásból
hogy J u t o t t hozzá sajátja
hogy J u t o t t hozzá
szerző, munkatárs hogyan
s z e r z e t t tudomást
létezé
séről emlékezett rá, látta v a l a h o l hogyan s z e r z e t t tudomást
létezé
séről bibliográfiában találta
hogyan s z e r z e t t tudomást
létezé
séről referáló folyóiratban találta
hogyan s z e r z e t t tudomást
létezé
séről más kiadványban h i v a t k o z t a k rá
hogyan s z e r z e t t tudomást
létezé
séről könyvtári táj.szolg. ajánlotta
hogyan s z e r z e t t tudomást
létezé
séről kutatási jelentés Írásához
m i r e használta
f e l könyv, c i k k Írásához
m i r e használta
f e l munka-fcáraat tájékoztatott róla m i r e
használta f e l k u r r e n s v.jövőbeli kut.munkához
m i r e használta
f e l általános ismeretszerzés
m i r e használta
f e l semmire
m i r e használta
f e l t u l későn j u t o t t hozzá - semmire
m i r e használta
f e l
MAIZELL kérdőív / l d . o t t / kiegészítéseként u n . " n a p i informáci
ót gyűjtő jelentés»-t töltetett k i . Ez tulajdonképpen egy 1 lapból álló Jegyzek, amelyen a kérdések m e l l e t t o t t a l l t a k as ilőre nyomta
t o t t válaszok i s . 10 egymást követő munkanapon keresztül, mindennap végén k e l l e t t a naplót kitölteni. Célja annak megállapitáea v o l t , hogy a kutató tudós m i l y e n tájékoztató forrásokat használ és m i l y e n g y a k r a n o l v a s s a őket.
4 6 6
DÉRI M.t A tájékoztatás iránti igények
PXSCBENDEH a H a r w e l l - i Atomenergia Kutató Intézet 63 munkatár- sáral f o l y t a t o t t hasonló oélu tanulmányokat. Interjú m e l l e t t a l k a l mazta a napló módszert két hónapon keresztül. S z e r i n t e ez a módszer csupán akkor r e z e t h e t eredményre, h a a jelölést i g e n egyszerűvé t e s z - szük. N y o m t a t o t t űrlapon a megfelelő r o v a t o k b a k e l l e t t a kutatóknak megadott j e l e t t e n n i t a n y e r t a d a t o k a t H o l l e r i t h lyukkártyák segítsé
gével dolgozták f e l . 4* Megfigyelés
HALHERT és ACKOPP a kutató tudósokat és az i p a r i szakembereket találomra választott időpontokban figyelték meg. Ezeknek a m e g f i g y e léseknek az alapján felbeosűlték időbeosztásukat és következtettek a r r a , hogy m i l y e n időpontok a legmegfelelőbbek huzamosabb m e g f i g y e lések elvégzésére, v a l a m i n t , hogy hányszor! megfigyelés szükséges a h hoz, hogy az eredmények megbízhatók l e g y e n e k . Világossá vált, hogy e z z e l a módszerrel e g y s z e r r e csak egy tudományszakon belül l e h e t t a nulmányokat f o l y t a t n i . A választás a kémiára e s e t t , m e r t egyrészt a kémikusok képviselik az e g y i k legszámottevőbb tudós c s o p o r t o t , más
részt őket érdekelte l e g j o b b a n a tudományos információ problémája.
50 c s o p o r t , 45 különböző i p a r i vállalatnál és 5 c s o p o r t e g y e t e men dolgozó kémikussal f o l y t a t t a k kísérletet, /összesen 1500 kémikust f i g y e l t e k meg, és 25 000 a d a t o t gyűjtöttek össze/. A megfigyeléseket 9 egymást követő munkanapon naponta kétszer végezték. A megfigyelők a vállalatok, i l l e t v e az egyetem dolgozói v o l t a k , a k i k e t előzetesen kiképeztek. /Ez redukálta a m e g f i g y e l t személyekre vonatkozó kérdé
s e k e t / . A kisérletvezetők megfigyeléseiket két űrlapra jegyezték.Az elsőn a kémikusok tevékenységét regisztrálták /olvasás, kísérlete
zés, az anyag Írásbeli feldolgozása, megbeszélések, nem tartózkodik munkahelyén s t b . / . A másodikat csak abban az e s e t b e n töltötték k i , ha a kutató éppen tudományos munkát végzett. Ez utóbbin a tudományos munka formáit jegyezték f e l .
BEFEJEZÉS
Az i s m e r t e t e t t tanulmányok távolról sem ölelik f e l mindazokat a vizsgálatokat, amelyeket a tudományos igénykutatás megismerése cél
jából végeztek. Csak a téma szempontjából l e g j e l l e g z e t e s e b b e k e t e- meltűk k i közülük. Célunk csupán a n n y i v o l t , hogy bemutassuk a t u d o mányos tájékoztatásnak e z t az u j , i g e n jelentős területét,amely most van kifejlődőben.
Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatok j e l e n l e g i állása még nem tisztázta, m e l y i k a l e g a l k a l m a s a b b módszer a tudományos igénykutatás megismerésére. A kérdőív és az interjú mód
s z e r erősen szubjektív jellegűek; és e z t a szubjektivitást az i n t e r júnál a kérdezővel való személyes k a p o s o l a t i s befolyásolja. A vála
szok b i z o n y t a l a n emlékezeten a l a p u l n a k , és ezáltal egyes kérdések 461
TXT I 9 6 3 . a u g. - B z e p t . 6-7.szám elmosódnak, mások tulsároBan nagy jelentőséget n y e r n e k . TÖEHDDD sze
r i n t szegényes a k a p c s o l a t a tények és a ' b e j e g y z e t t adatok között.
Az interjú módszer előnye v i s z o n t mind a kérdőívvel, mind a naplóval szemben, hogy hajlékonyabb, a kérdezett számára k e l l e m e s e b b , a s z e mélyes érintkezés során n y e r t válaszok ellenőrizhetőbbek. A tudós e¬
gyéni érdeklődése az interjúban inkább h e l y t k a p , és v i s z o n y l a g g y o r s választ nyerhetünk kutatómunkájának általános szokásait és g y a k o r l a tát illetően. Kétségtelen hátránya, hogy az egyéni beszélgetés révén begyűjtött a d a t o k a t nehezebb összehasonlítani, értékelni.
A napló módszer függ l e g j o b b a n a kutató kooperációjától; álta
lában nem v e z e t i k szívesen. A kutató munkájáról a l k o t o t t i s m e r e t e i n k e z z e l a módszerrel szegényesebbek l e s z n e k , m e r t a napló természeté
nél f o g v a nem térhet k i a n n y i a d a t r a , m i n t a kérdőív vagy az interjú.
Hátránya továbbá, hogy hosszú i d e i g t a r t . Előnye azonban az előző két módszerrel szemben, hogy - miután a b e j e g y z e t t a d a t o k többsége nem az emlékezeten a l a p s z i k - a napló reálisabb képet ad a naplóve
zető olvasási szokásairól. TÖEHDDD a z t állítja, hogy ez a módszer sem j o b b az előző kettőnél, t e l j e s képet még kontrolált körülmények között sem kaphatunk. Más vélemények s z e r i n t a kitöltés módja a n n y i r a egyéni, hogy az eredmények értékelése illuzórikus. E z z e l szemben i g e n érdekes a d a t o k a t nyerhetünk FISHEHDEH tanulmánya alapján. Egy
idejűleg a l k a l m a z t a az interjú és a napló módszert ugyanazon kísér
l e t i személyeknél. Azonos kérdéseket t e t t f e l , a k a p o t t válaszokat azonban külön értékelte. Az eredmények mindkét e s e t b e n megegyeztek.
E s z e r i n t az egyes módszerek fogyatékosságait nem k e l l o l y a n számot
tevőnek tekintenünk.
Véleményünk s z e r i n t a megfigyelés módszerével j u t h a t u n k a l e g - o b j e k t i v e b b adatokhoz, m e r t a választ nem a tudós maga j e g y z i f e l m i n t a kérdőív és a napló esetében; a kutató konzultációjára s i n c s szűkség, m i n t az interjúnál, l e g f e l j e b b o l y a n esetekben, amelyek ténykérdésre, nem p e d i g vélemény nyilvánításra vagy magatartásra v o natkoznak. A módszer e g y i k gyengesége a z , hogy a m e g f i g y e l t szemé
l y e k t u d n a k róla, hogy f i g y e l i k őket. Másik gyengesége magának a mód
szernek a körülményességében r e j l i k . A rövid, csupán adatgyűjtő lá
togatásokat alkalmazó c s o p o r t o s megfigyelés egyszerűbb ugyan, m i n t a lassú, képzett vizsgáló személyzetet kívánó - különben i g e n érté
kes - e g y e d i megfigyelés, azonban ennek végrehajtása i s s o k k a l ne
hézkesebb, m i n t az előző három módszeré.
Látjuk tehát, hogy e g y i k elsődleges f e l a d a t a megfelelő módszer kiválasztása v o l n a , h i s z e n csupán o l y a n eredményeket általánosítha
tunk, amelyeket hasonló körülmények között nyerünk. A megfigyelés módszere nagy számú vizsgálat lebonyolítására nem a l k a l m a s . Az i n terjú és napló módszer egyidejű alkalmazása látszik a legmegfelelőbb
nek. Az interjúnak a kérdőívvel szemben fogyatékossága n i n c s /ameny- n y i b e n megfelelő számú kérdező áll rendelkezésre/ és a kutatók s z i vesebben válaszolnak szóban, m i n t Írásban. A kötetlen f o r m a több a l k a l m a t b i z t o s i t a tényleges igények megismerésére. Ajánlatos azon
ban az interjúk által n y e r t eredményeket - legalábbis részben - a reálisabb napló módszerrel kontrollálni.
. . í . .
462
DÉRI H.: A tájékoztatás iránti igények FORRÁSOK:
Proceedings o f t h e I n t e r n a t i o n a l Conference on S c i e n t l f i c I n - f o r m a t i o n . Washington, D.C. November 16-21. 1958. Washington, 1959.
N a t i o n a l Acad. o f S c i e n c e :
IÖRNÜDD, E .: Study on t h e use o f s c i e n t l f i c l i t e r a t u r e and r e f e r e n e e s e r v i c e b y S c a n d i n a v l a n s c i e n t l s t s a n d e n g l n e e r s enga- ged i n r e s e a r c h and development.
BERNAL,J.D.» The t r a n s m i s s i o n o f s c i e n t l f i c I n f o r m a t i o n : a u s e r ' s a- n a l y s i s .
BALBERT,H.H. - ACKOFF,R.L.: An o p e r a t i o n s r e s e a r c h s t u d y o f t h e d i s - s e m i n a t i o n o f s c i e n t l f i c I n f o r m a t i o n .
HOGG,X.H. - SMITE,J.R.: I n f o r m a t i o n and l i t e r a t u r e use i n a r e s e a r c h and development o r g a n i z a t i o n .
FISBENDEN,R.H.: Ilethods by whioh r e s e a r c h w o r k e r s f i n d I n f o r m a t i o n . BERBER, S. - BERBER,!!.;Determining r e q u i r e m e n t s f o r atomié energy I n -
f o r m a t i o n f r o m r e f e r e n e e q u e s t i o n s .
SPIRIT,J. - KOFHOVEC,L.: S y s t e m a t i c a l l y a s c e r t a i n l n g r e q u i r e m e n t s o f s c i e n t l s t s f o r I n f o r m a t i o n .
GLASS.B. - NORWOOD,S.H.: How s c i e n t l s t s a c t u a l l y l e a r n o f work i m - p o r t a n t t o them.
MENZEL,H.: Planned and unplanned s o i e n t i f i e oommunication.
SCOTT, C : The use o f t e c h n i c a l l i t e r a t u r e b y i n d u s t r i a l technoló- g i a t a .
SPURR.S.H.: Requirements o f f o r e s t s c i e n t l s t s f o r l i t e r a t u r e and r e - f e r e n e e servicéé.
BERBER, 3.: The i n f o r m a t i o n - g a t h e r i n g h a b i t s o f American m e d l o a l s c i e n t l s t s .
DRQDHART,D.J.: Use o f s c i e n t l f i c p e r l o d l c a l s .
0 . .
MAIZELL.R.E.: I n f o r m a t i o n g a t h e r i n g p a t t e r n s and c r e a t i v i t y . A m e r i - can Documentation. 1960. l . s z . 9-17.P.
VXCKERY.B.C: The use o f s c i e n t l f i c l i t e r a t u r e . The L l b r a r y A s s o c i - a t i o n Record. 1 9 6 1 . 8.sz. 263-269.p.
BROWNSON, .: Research on h a n d l i n g on s c i e n t l f i c I n f o r m a t i o n . S c i e n c e . 1960. 3444.az. 1922-1931.p.
I n f o r m a t i o n methods o f r e s e a r c h w o r k e r s i n t h e s o c i a l s e i e n o e s . P r o - ceedings o f t h e c o n f e r e n c e h e l d a t Chancer House, Halét F l a o e , L o n - don on 1 - s t June 1960. Ed. John I I . Earvey. London, 1 9 6 1 . L i b r . Assoc. 28 p .
VOIGT,M.J.J S o l e n t i B t s ' approaches t o I n f o r m a t i o n . Chicago, 1 9 6 1 , Amer.Libr.Assoc.VI, 8 1 p. /ACRL monograph. 2 4 . /
463
I M I 1963.aug.-szept. 6-7.szám
DÉBY. I I . i Pntersuohungsmethoden d e r Angprttehe a u f w i a s e n s c h a f t - l i o h e InformatiónT
D i a grosse mengenmassige Zunahme des w i s s e n s o h a f t l i c h e n und t e c h n i s c h e n P a c h s c h r i f t t u m s h a t d l e Aufmerksamkeit dem Stúdium d e r Ansprüche a u f w i s s e n s o h a f t l i c h e I n f o r m a t i o n zugewandt. Es wurden a a h l r e i c h e üntersuohungen zwecks Ermessung d e r G e p f l o g e n h e i t e n d e r 'Poracher i n i h r e r I n f o r m a t i o n e n e i n h o l e n d e n und m i t t e i l e n d e n T a t i g -
k e i t durehgefúhrt. A n t w o r t e n a u f d i e f o l g e n d e n Fragen wurden e r - s t r e b t : wozu benötigt d e r Forsoher I n f o r m a t i o n e n ; w i e v e r b r l n g e n d i e W i B B e n e c h a f t l e r i h r e Z e i t ; welche Beziehung b e s t e h t zwischen d e r Benutzung v o n technischem F a o h s c h r i f t t u m und dem S c h a f f e n ; i n w e l c h e r Weise telién F o r s c h e r w i s s e n s o h a f t l i c h e I n f o r m a t i o n e n e i n a n - d e r m i t ; woher v e r s o h a f f e n s i e s i c h K e n n t n i s s e über das z u i h r e r A r - b e l t nötige Q u e l l e n m a t e r i a l ; welche X n f o r m a t i o n s q u e l l e n haltén s i e f t t r d i e w i c h t i g s t e n . Z u f o l g e d e r M a n n l g f a l t i g k e i t des I n f o r m a t i o n s - anspruches, s e l n e r komplexen A r t und s e i n e s s u b j e k t i v e n C h a r a k t e r s i s t es e i n e s e h r schwere Aufgabe d i e Ansprüche k e n n e n z u l e r n e n . Auch d e r d e r z e i t i g e Stand d e r üntersuohungen h a t noch n i c h t darüber e n t - s c h i e d e n , welche Uethode das b e s t e E r g e b n i s z e i t i g t . Ohne Z w e i f e l i s t u n t e r den angewandten Uethoden das Pragebogen-Terfahren das e i n - f a c h s t e . H i t H i l f e d i e s e s T e r f a h r e n s können b i n n e n e i n e r v e r h a l t n i s - massig k u r z e n Z e i t Angaben v o n g r o s s e r Anzahl e i n g e h o l t werden. D i e e i n h e i t l i c h e P r a g e s t e l l u n g ermöglicht d i e zahlenmassige zusammenfas- sende V e r a r b e i t u n g d e r D a t e n . D i e A n t w o r t e n beruhen j e d o c h a u f dem n i c h t e x a k t e n Gedaohtnis und t r a g e n e i n e n s t a r k s u b j e k t i v e n Charak- t e r . B e i d e r Befragungs-Hethode w i r d d i e s e r s u b j e k t i v e C h a r a k t e r d u r c h den persönlichen K o n t a k t m i t dem P r a g e s t e l l e r noch w e i t e r be- e i n f l u s s t . D i e Befragung i s t aber e i n e e l a s t i s c h e r e Methode, für den B e f r a g t e n angenehmer, auch dem Interessé des Porschére i s t P e l d e i n - geraumt und d e r persönliche K o n t a k t ermöglicht e i n e Kontrolié d e r A n t w o r t e n . A l s H a c h t e i l e r s c h e i n t , dass d i e d u r c h i n d l v i d u e l l e n Be- epre chungen e i n g e h o l t e n Angaben s c h w i e r i g e r z u v e r g l e i c h e n s I n d . D l e Tagebuch-Methode i s t am m e i s t e n v o n d e r K o o p e r a t i o n des Porschére abhangig. Es s i n d auch w e n i g e r Angaben d a m i t e r z i e l b a r , da das Tage- buch n i c h t so v i e l e Daten e r f a s s e n kann, w i e e i n Pragebogen. S e i n T o r t e i l b e s t e h t aber d a r i n , dass d i e A u f z e i c h n u n g e n n i c h t b l o s s a u f dem Gedaohtnis beruhen und s o m i t e i n r e a l i s t i s o h e r e s B i l d e r h a l t l i o h l a t . D i e Methode d e r Beobachtung l i e f e r t d i e o b j e k t i v s t e n Daten; d i e - ses V e r f a h r e n i s t j e d o c h sohwerfállig und l a n g w i e r l g , es i s t z u r Durchftthrung e i n e r g r o s s e n A n z a h l v o n Üntersuohungen n i c h t g e e i g n e t .
Von den a u f g e z a h l t e n Methoden e r w e i s t s i c h d i e gémeinaame An- wendung d e r Befragung und d e r Tagebuch-Methode am v o r t e i l h a f t e s t e n .
• • « O • • •
4 6 4
