002.55i©59.2
A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA
xSzentmihályi János
ELTE Könyvtártudományi Tontzék
BEVEZETÉS
Ae elmúlt évben t a r t o t t két tudományos szimpózium tanulságai a r r a f i g y e l m e z t e t n e k , hogy idíeteru feladattá vált a tudományos tá
jékoztatás elmélete és g y a k o r l a t a körül k i a l a k u l t sokféle nézet, ér- telnesée űsezefoglalésa, a tudományos tájékoztatás m i n t d i s s o l p l i n a határainak, Jellegének, módezsreinek meghatározása.
ÁS 1967 áprilisában Londonban t a r t o t t tanácskozás tárgya a t o r másiét tudományos tájékostatás oktatásával k a p c s o l a t o s problémákkal f o g l a l k o z o t t , amelyről egy összefoglaló beszámoló a Kagyar KÖnyvbcérn
i e hasábjain már m e g j e l e n t / l / . e konferencián megállapították, hogy az oktatás tematikáját, as oktatandó* tárgyak és as oktatási módsse- r a k kialakítását nehezíti, hogy a tudományos tájékoztatás d l e z o i p l i - nája - a m i t u j a b b a n általában informatikának nevetnek - véglegesen k i a l a k u l t n a k lég nem tekinthető.
1 aáaik k o n f e r e n c i a színhely* ugyanezen év novemberében B e r l i n T o l t . I t t as HDK Tudományos Akadémiájának társadalomtudományi tijé- kostatásl központja sártkörti szemináriumra h i v t a aeg a s z o o i a l i s t a országok s s a k e m h e r e i t a c s a l a céllal, hogy megvitassák a Joseph XOB- L I I Z által alóadott téziseket, melyeknek tárgya as információ- és d o kumentációtudomány, as információ ós dokumentáció e l v i alapvetése, továbbá a központ vezetője, E r e s t WIRXNEH téziseit a társadalomtudo
mányi ínformáció és dokumentáció tudományos alaposása kidolgozásának szükségességéről / 2 / . a tésisskben f e l v e t e t t kérdések tisftásásának g y a k o r l a t i Jelentőséget i s tulajdonítottak. As HDK Tudományos Akadé
miája u g y a n i s a tudományos tájékoztatási tevékenység megalapozása éa fejlesztése érdekében ssttkeégssnek t a r t o t t a e l e k n e k as elméleti kér
déseknek a tiastásáaát és a s t a tájékoztatási központ faladatául t f l s - t e k i .
Ba a folyóirat hasábjain felvetjük a tudományos tájékoztatás e l v i alapvetésével k a p a a o l a t o a problémákat, melyeknek idÓssaruségét é p pen s két k o n f e r e n c i a tanulságai igazolják, egy tanácskozás tézisei
nek, s as ezekhez kapcsolódó v i t a beszámoló Jellegű ismertetésével nem elégelhetünk s e g | a problémák v a l a m i l y e n - a saját álláspontun
k a t i s tükröző - rendszereséeét k a l l megkiBérelnünk.
A Szerkesztőség nea ért egyet a ellik minden aegállapltafiával, de a térne aktualitásánál és fontosaágénál fogva vitára bocsátja.
S E s M M T H i i r i J.t A tudományos tájékoztatás elmélete
S rendszerezés kiinduldpontjaként meg k a l l állapítani, hogy a magam résééről a tudományos tájékoztatást a köalés, a társadalai kommunikáció e g y i k specifikumának t a r t o m . Célom * tevékenyeéggel kap- o e o l a t o s elméleti vizsgálódások természetét, Jellegét körülhatárolni.
B kísérlet során tanát mellőzöm a tevékenység intézményeivel, produk
t u m a i v a l k a p c s o l a t o s problémák felvetését.
Á vázlatos rendszereséé legcélravezetőbb módszerének a s látásik, tat
meghatározom a tudományos tájékostatásnak n e v e z e t t tevékenység legfőbb k a r a k t e r l s s t i k u a m i t {
f e l v e t e m , • i l y e n törvényszerűségek vizsgálata szükséges a tevé¬
kenység elméleti alapvetésének megalkotáséhos;
kísérletet t e s z e k as elméleti alapvetés Jellegének meghatáresá
sára!
végül a meghatározott Jellegű diszciplínának, - az informatiká
nak. - a tájékoztatási tevékenység által kiszolgált tudományokhoz v a ló vissonyát vizsgálom.
A tevékenység megjelölése sokféléi tudományos tájákostatás, t u dományos és műszaki tájékostatás, s z a k i r o d a l m i tájékoztatás, dokunan-
táoiő as általában használt kifejezések.
E tanulmányban a tevékenység megjelölésére a tudományos tájékoz
tatás kifejesőst használom, annál i s inkább, m i v e l ás i t t e T a m i e i T ^ dokumentumok i s annak n e v e s i k .
A magam részéről szívesen csatlakozom ahhoz a fölfogáshoz, mely a két kifejezést - dokumentáció és tudományos tájékoztatás - egyenér
tékűnek t a r t j a /BRADPOED, SHERA s t b . / , ds lehetőleg kerülöm a doku- mentáoió kifejezés használatát a tevékenység egészének megjelölésé
r e . Ennek oka, hogy a tanulmányban több Ízben k a l l h i v a t k o z n o m Joseph KOBLITZ-ra, a k i a dokumentáció kifejezést egy meghatározott, a b i b liográfiai tevékenységtől s z e r i n t e eltérő, feltárd Jellegű tájékozta
tási résztevékenység megjelölésére használja. Ennek as értelmezésnek ellentmondásaira P0LZ0TIG3 Iván annak idején már rámutatott / 3 / .
A tudományos tájékostatás elméletét Jelölő i n f o r m a t i k a k i f e j e zést abban as értelmezésben használom, ahogyan a z t a KOST Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló állandó Bizottságának határozata a¬
lapján készült nyolonyelvü szótárt A tudományos tájékoztatás értelme
ző szótára /*/ meghatározza.
1 . A TUDOKAEiOS TÁJÉKOZTATÁS K H T TEVÉKÉ STSÉG
•
E tanulmány nem törekedvén teljességre, nem ismétli meg a t a n könyvekben, kezikönyvekben összefoglalt, érvényességüket o l y g y a k r a n
398
TMT 15.évi. 8-9-ezam 1968.augusztus-szeptember
elvesztő meghatározásokat, melyek dokumentáció cimszá a l a t t a t u d o mányos tájékoztatási tevékenységet és annak e l e m e i t igyekeznek leír
n i , sem a z t az oktatásban kitűnően felhasználható "oase s t u d y " J e l legű szellemes leírást, m e l y e t Suzanne BEIÉT: Qu'sst-ce que l a do- c u m e n t o t l o n cimU / 5 / könyvecskéjében nyújt.
Részletesebb elemzés nélkül i s megállapítható, hogy a tudomá
nyos tájékoztatás minden meghatározásának, l e g y e n az lexikális, t a n könyvi vagy s z e r v e z e t i célokat szolgáld, közös Jellemzője, hogy v a l a m e l y tevékenység megjelenésére törekszik. E s z e l szembeállíthatjuk a z t , hogy minden meghatározás, mely a könyvtar fogalmát i g y e k s z i k tisztázni, intézményt, és minden a bibliográfia fogalmát körülírd definíció s z e l l e m i terméket i r l e . M i v e l a tevékenység s z o r o s kapcso l a t b a n áll a könyvtárral m i n t intézménnyel és a bibliográfiával m i n t s z e l l e m i termékkel, de a z z a l sohasem azonosítható, egyfelől az össze függések kiemelése, másfelől - m i v e l a tudományos tájékoztatás a ma
ga sajátos intézményeit i s m e g t e r e m t i és sajátos s z e l l e m i termékeket i s létrehoz - az azonosságok vagy az eltérések hangsúlyozása képezi a magvát mindazoknak a vitáknak, amelyeknek o l y régóta t a n u l vagyunk
A tudományos tájékoztatással k a p o s o l a t O B elméleti vizsgálódások azonban - az Összefüggések szem előtt tartása m e l l e t t - elhatárolha
tók a könyvtártudományi v a g y i s egy intézménnyel k a p c s o l a t o s és a b i b llográfiaelméleti, v a g y i s egy s z e l l e m i produktummal összefüggő v i z s gálódásoktól.
Ez korántsem j e l e n t i a könyvtártudomány vagy a bibliográfiáélmó l e t kutatási területének leszűkítését, vagy e két területnek a t u d o mányos tájékoztatással való s z o r o s összefüggésének tagadását. Az em
i i t e t t terminológiai szótára s z e r i n t i s , a könyvtártudomány az isme
r e t e k azon ága, amely felöleli a könyvtári munka szervezetével és tartalmával összefüggő összes kérdések tudományos feldolgozását, a bibliográfiaelmélet p e d i g a sajtótermékekről készített mutatók, Jegy zékek, szemlék előállításával k a p c s o l a t o s kérdések vizsgálatára v o n a t k o z i k / 6 / . Ez az elkülönülés egyben az összefüggéseket i a megma
t a t j a . A könyvtár, különösképpen annak e g y i k válfaja a szakkönyvtár, egyben a tudományos tájékoztatás intézménye, a bibliográfia p e d i g a tudományos tájékoztatás e g y i k i n s t r u m e n t u m a és terméke. Talán f e l e s l e g e s i s hangsúlyozni, hogy nem minden könyvtár tudományos tájékozta tási intézmény és nem minden bibliográfia tudományos tájékoztatási műszer vagy termék.
A tudományos tájékoztatás^.mint-gyűjtőfogalom tehát kizárólag tevékenységet, mégpedig komplex tevékenységrendszert j e l e n t . H i n t társadalmilag' szükséges tevékenységet a következők J e l l e m z i k :
a közlési tevékenység e g y i k válfaja, v a g y i s a tevékenység nem a r r a irányul, hogy f e l i s m e r j e n , létrehozzon v a l a m i t , hanem a r r a , h o g y meglévő I s m e r e t e k e t , tényeket közöljön / s z e m a n t i k u s információ/;
ez a s z e m a n t i k u s információ másodlagos jellegű, azaz nem közvet l e n , hanem meglévő ismerethordozók, elsősorban a s z a k i r o d a l m i d o k u mentumok analízise alapján történik;
SZEHTKXfiÁXTl J . l A tudományos tájékoztatás elmélete
tudományos Jellegű, v a g y i s a tevékenység során a társadalól mun
k a f o l y a m a t o t befolyásold információk szelektálására, feltárására tö
r e k s z i k fi. KÜBLITZ meghatározása /!//. As informáolÓ tudományos j e l legét tehát nem annak t a r t a l m a , hanem az határossá meg, hogy az i n formáció' a tudományos munkában vagy a tudomány eredményeinek a l k a l mazásánál felhasználható-e;
az egyes társadalmi munkafolyamatok J e l l e g e , t a r t a l m a , a z a l k a l mazott munkamódszerek döntően befolyásolják a tudományos tájékozta
tás jellegét, tartalmát ás módszereit;
a s p e c i f i k u s társadalmi munkafolyamatok tudományos tájékoztatá
s i szükségleteit s p e c i f i k u s tájékoztatási r e n d s z e r e k elégítik k i .
2. A TUDOM ÜTTOS TÁJÉKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS ELMÉLETI KÉRDÉSEK
A tudományos tájékoztatás, m i n t szemantikus információ csak ugy jellemezhető, ha a z t a társadalmi kommünikééló e g y i k specifikumaként vizsgáljuk.
Yaclav LAMSsá s z e r i n t a kommunikációs f o l y a m a t b a n a következő részelemek Játszanak s z e r e p e t !
a közlő /kommunikátor/;
a közlést fogadó;
a közlés iránya /egy vagy többirányú közlési láncok és hálóza
t o k / ;
a közlési csatornák /a közlés materiális előfeltételei/;
a közlési f o l y a m a t t a r t a l m a /tárgya/;
a kifejezőn sszköse / n y e l v , i r a m , kép, f l l a e t b . / ; a szándék és hatás /a közlés stratégiája és taktikája/;
közvetítő közegek /ember, t e c h n i k a i berendezés, lnformáoiótá- r a k / 8 / .
A tudományos tájékoztatás, m i n t s p e c i f i k u s közlés,epscifikua, meghatározható részelemek összjátékából tevődik össze. A részelemek harmonikus együttműködése biztosítja a tevékenység hatékonyságát, a
tudományos információk tényleges társadalmi hasznosítását.
Általános jellegű' szociológiai és társadalomlélektani probléma a közlési f o l y a m a t n a k az emberi társadalomban betöltött szerepe. A tudományos tájékoztatás funkaiójának és a s p e c i f i k u s közléerendszsr működtetése által elérendő célok figyelembevétele azonban a tudomá
nyos tájékoztatásban s z e r e p e t Játszó kommunikációs elemek különleges szempontú vizsgálatát i s szükségessé t e s z i k .
A tájékoztatási munka g y a k o r l a t a során észlelt o l y a n jelenségek, m i n t p l . a s z a k i r o d a l o m felhasználásának egyenetlensége, a bibliográ-
TMT 15.évi. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember
fiák és egyéb tájékoztató kiadványok, a különböző azolgáltatások használhatósága körüli bizonytalanság, az intézményi munka hatékony
ságának g y a k r a n p r o b l e m a t i k u s v o l t a a tájékozódási szokások, a tájé
koztatás iránti igénysk r e n d s z e r e s kutatását tették szükségessé / 9 / . A vizsgálódások nagy száma, az igénykutatással foglalkozó s z a k i r o d a lom terjedelmessége elég bizonyíték a probléma aktualitása m e l l e t t , megállapítható azonban, hogy e vizsgálódások g y a k o r l a t i , a tájékoz
tatás hatékonyságát növelő eredményeit sokan kétségbe vonták. Ennek oka talán az i s , hogy a szubjektív jellegű igények megállapítása, csak nagyon közvetett módon v e z e t h e t e l az objektív tényezők által meghatározott társadalmi szükséglet megismeréséhez. Továbbá az som b i z o n y o s , hogy az e s e t l e g f e l i s m e r t társadalmi szükséglet parancsoló módon befolyásolja-e a tudományos tájékoztatás t e l j e s folyamatát.
Elméleti, szociológiai jellegű f e l a d a t tehát az ínformáoióasük- eéfiletek, a tájékoztatással szemben támasztott követelmények v i z s g a l a t a /10/, azoknak a törvényszerűségeknek megállapítása, amelyek ma
gyarázatot nyújtanak ezek alakulásáról és lehetővé t e s z i k a f o l y a m a t o t előidéző tevékenység optimális kifejtését. Ez nyilvánvalóan csak ugy valósitható meg, ha a közlési f o l y a m a t egyes alkotóelemeinek szo
ciológiai, társadalomlélektani szempontú vizsgálatát i s elvégezzük.
I l y e n irányú kutatások i n d u l t a k meg a Csehszlovák Tudományos Akadémia intézeteiben.
Az ismerethordozókban f e l h a l m o z o t t információk bibliográfiai e l lenőrzésének megszervezése, amely a felhasználható információk ada
t a i n a k a visszakéréséét lehetővé tevő tárolását J e l e n t i , továbbá ma
gának a tájékoztatási tevékenységnek, a k e r e s e t t információk feltá
rásának gépesítése v o l t az a szükségessé vált f e l a d a t , amelynek meg
oldására törekedve a s p e c i f i k u s és b o n y o l u l t elméleti problémák s o kasága vetődött f e l .
A dokumentumokban f o g l a l t információk mennyisége m i a t t a t u d o mányos tájékoztatás hatékonysága érdekében a dokumentumok analízisé
nek u j módszereit, u j formáit k e l l e t t kialakítani.
A bibliográfiai ellenőrzés évszázadokon át bevált módszere az i ¬ r o d a l m i termék címleírása v o l t , a m e l y a dokumentumban f o g l a l t informá
ciók makroanalizisét J e l e n t i . A z analízisnek ez a módja útmutatást ad
h a t a dokumentumban f o g l a l t információk tárgykörére,esetleg Jelentő
ségére vonatkozóan, de magukat az információkat, az u j vagy f e l h a s z nálható i s m e r e t e k e t nem tárja f e l . A publikációk számának exponenciá
l i s növekedése azonban a m a k r o a n a l i t i k u s feldolgozás számára l a ál
landóan növekvő nehézségeket okoz. A bibliográfiai ellenőrzés i s m e r e t ¬ áganként! megszervezésének nehézségei,amelyek a s z a k i r o d a l o m szóródá
sából következnek, szintén közismertek.
Nyilvánvaló tehát, hogy a bibliográfiai feltárás t e c h n i k a i e s z közeinek és módszereinek fejlesztésén kívül a bibliográfiai ellenőr
zés szervezetének nagyarányú átalakulásának i s t a n u l vagyunk, s ez lényegében a tudományszervezés és műszaki fejlesztés által támasztott követelmények részbeni kielégítését célozza / l l / .
A dokumentumokban f o g l a l t információk részletesebb elemzése, a m i k r o a n a l i z l s . nyilvánvalóan azért vált szükségessé, m e r t a makro-
SZESTilIBÁLYI J . i A tudományos tájékoztatás elmélete
analízis módszerével késztilt tájékoztatási műszerek - könyvtári k a talógusok, általános és szakbibliográfiák - a tudományos tájékozta
tásban kellő hatékonysággal már nem v o l t a k felhasználhatók. A m i k r o - a n a l l z l s t alapvető formájában megvalósitd bibliográfiai műszerek,va
l a m i n t a referáld folyóiratok megjelenése a tudományos tájékoztatás
ban a d d i g nem i s m e r t u j feltárási módszereket i s j e l e n t , továbbá a szabadalmi nyilvántartások, amelyek szükségszerűen az e dokumentu
mokban f o g l a l t Információk m l k r o a n a l i t i k u s feldolgozásai, a b i b l i o gráfiai ellenőrzés alá a d d i g nem v o n t u j a b b dokumentumfajták elemzé
sének szükségességére u t a l n a k .
A dokumentumok m a k r o a n a l l z i s e m e l l e t t tehát az információk m l k - r o a n a l i z l s e az a tevékenységi mozzanat, mely a tudományos tájékozta
tás egészét 1b j e l l e m z i .
Joseph KOBLITZ as 1967 novemberi b e r l i n i tanácskozáson /12/ a z t f e j t e g e t t e , hogy a tudományos tájékoztatás / w i s s e n s c h a f t l i o b e I n f o r m a t i o n / gyűjtőfogalom lévén, annak s z e r v e z e t e és maga a tevékenység Összetett; a m a k r o a n a l i z i s e e l k a p c s o l a t o s s z e r v e z e t könyvtári j e l l e gű, a tevékenység p e d i g bibliográfiai, mlg a mikroanalízist megvaló
sító tevékenységet és annak produktumát dokumentáclÓnak n e v e z i . KOBLITZ W a á . régebbi álláspontjának egy u j a b b változatát t e r j e s z t i elő. A tudományos tájékoztatás és dokumentáció kettéválasztá
sa h e l y e t t - mely álláspont tarthatatlanságára annak idején FOLZOVICS Iván i s rámutatott / I V - a dokumentációt, a tudományos tájékoztatás egy részterületének t e k i n t i .
Témánk szempontjából azonban nem a terminológiai probléma a dön
tő fontosságú. A dokumentumok analízise, nyilvántartása m e l l e t t az információk a n a l i t i k u s , felhasználásra a l k a l m a s feltárása l e t t a t u dományos tájékoztatásnak, m i n t tevékenységnek e g y i k l e g f o n t o s a b b a l kotóeleme. A tudományos tájékoztatás intézményei ennek megfelelően a l a k u l t a k át. A szakkönyvtár m i n t tájékoztatási intézmény a korszerű meghatározás s z e r i n t elsősorban nem dokumentumokat, hanem információ
k a t gyűjt. A ?ID 1955- b a n e l f o g a d o t t alapszabálya már az információk gyűjtéséről, megőrzéséről, osztályozásáról e t b . beszél, ellentétben az 1924-ben megfogalmazott meghatározással, amely dokumentumok gyűj
tését, osztályozását és terjesztését s t b . t e k i n t i az" e r e d e t i őrtelem- ben v e t t dokumentáció f e l a d a t a i n a k / U / .
A tevékenység produktumának vagy a tevékenység műszerének o l d a láról azonban nehezen j u t u n k e l a s p e c i f i k u s tudományos tájékoztatá
s i feladatkör elméleti problémáinak megközelítéséhez. A m a k r o a n a l l - z l s és annak p r o d u k t u m a i ugyanúgy Jellemzőek a tudományos tájékozta
tás egyes m o z z a n a t a i r a , m i n t ahogy a m i k r o a n a l i z i e p r o d u k t u m a i i s l e hetnek könyvtári és bibliográfiai produktumok /katalógusok, i n d e x e k / .
A tudományos tájékoztatásnak m i n t tevékenységnek hatékonyságát az információkkal és információhordozókkal k a p c s o l a t o s o l y a n elméle
t i vizsgálódások h i v a t o t t a k növelni, amelyekt
az információk forrásainak keletkezésével, terjedésével, b i b liográfiai ellenőrzésével és felhasználásával k a p c s o l a t o s törvény
szerűségeket állapítják meg;
TJÍT 15.évf. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember
az lBBeretnordozókban meglévő Információk m i k r o a n a l i t i k u s f e l - táráBi lenetőségéinek törvényszerűségeit mutatják meg / a komplex i n formáció" mutatók, a gépi tárgyaké, cimszé, idézetmutatók kialakitáeá- nak elméleti alapozása, az információhordozókban lévő releváns aza-
1 v a k , a d a t o k s t a t i s z t i k a i számbavétele alapján történd lnforaációfel- tárás elmélete s t b . / ;
mindazoknak a törvényszerűségeknek felismerése, melyek lehetővé t e s z i k az információk gyűjtésének, terjesztésének és visszakeresésé
nek hatékony realizálódását / a tevékenység t e c h n i k a i fejlesztésének elméleti alapozása/.
3. AZ IÍIPORK Á CIÓS ZÜKS ÉG LEI ÉS A KIELÉGÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELMÉLETI PROBLÉMÁK
A legkülönbözőbb szakterületeken dolgozók tájékoztatás iránti igénye közismerten kettős Jellegű. Egyfelől tények, egyszerű vagy komplex a d a t o k , másfelől közlések, megállapítások, leírások, f o g a l o m - meghatározások megismerésére irányul.
A tájékoztatási igénynek ez a kettőssége a tudományos tájékoz
tatás jellegét döntően befolyásolja.
M i n d a d d i g , m i g a XIX,századi értelemben v e t t s z a k i r o d a l o m , a m i n d e n k o r i igényeknek megfelelő információmennyiséget teljességében t a r t a l m a z t a , annak m a k r o a n a l l t i k u s és referáló Jellegű m i k r o a n a l i t i - kus szakbibliográfiai feldolgozásai, v a l a m i n t az általános bibliográ
fiák, könyvtári katalógusok, levéltári leltárak, enciklopédikus és szakjellegű adattárak elegendők v o l t a k a szükséges kétféle informá
ció feltárására, a tudományos tájékoztatás jellegének problémája f e l sem vetődött. A "tudományos" I r o d a l o m és ennek feltárása, v a l a m i n t a rendelkezésre álló faktográfiai /adatközlő/ műszerek képezték a t u d o mányos tájékoztatás forrásait.
A tudományos, v a g y i s u j i s m e r e t e k e t közlő i r o d a l o m u j módszerű m i k r o a n a l i t i k u s feltárása ma korántsem elégíti k i a kétféle, gyakran egymástól nehezen elválasztható igényt.
Néhány általánosan i s m e r t példa ennek megvilágítására.
A közgazdaságtudományi kutatás információszükségletének kielé
gítéséhez nyilvánvalóan hozzátartozik a gazdasági élet jelenségeit megvilágító releváns információk feltárása. Ezeknek az információk
nak a k l a s s z i k u s értelemben v e t t s z a k i r o d a l o m csak k i s részben h o r dozója. A tudományos tájékoztatási tevékenységhez t a r t o z i k tehát a nem s z a k i r o d a l m i jellegű ismeréthordósókban lévő információk, elBŐ- Borban' teny'kbzTesek társadalmi hasznosítása. Ez meg 1b történik.Elég talán, h a az újfajta módszerekkel és irodalomfeltárási technikával dolgozó n a p i l a p a r c h l v u m o k tájékoztatási tevékenységére u t a l u n k /15/.
vagy ha a r r a gondolunk, hogy a műszaki és gazdasági informáoiŐk h o r -
603
SZEFTJCHÍ1TI J . t A tudományos tájékoztatás elmélete
dc-EÓi m i l y e n változatos, a könyvtári gyűjtés tárgyát e d d i g nem képe
zd dokumentumféleségek.
Minden történeti jellegű tudományos munka előfeltétele a megje
lenítés alapját képezd források vizsgálata. Ez a n n y i t j e l e n t , hogy az információhordozók a megjelenítés forrását képező u n . triviális információkat tartalmazó kéziratok, nyomtatványok, híradások, l e v e lezések s t b . tanulmányozása és a bennük lévő információk feltárása magának a tudomány művelőjének a f e l a d a t a . M i n d a m e l l e t t - egyes vé
lemények s z e r i n t - a s z a k i r o d a l o m és a l e g g y a k r a b b a n használt forrá
sok bibliográfiai feldolgozásán túlmenően az elsődleges és leirő f o r rásokban lévő Ínformációk m i k r o a n a l i t i k u s feldolgozása i s szükséges A 6 / .
Az irodalomtudományi, művészettörténeti, muslkológiel, népraj
z i s t b . kutatás tényanyagáról, i l l e t v e tárgyáról nyújtott, nagyrészt faktográflal jellegű tájékoztatás forrásainak fejlődése i s egy u j 1 - rányu tevékenység kialakulását j e l z i k . A tájékoztatási tevékenység tehát i g e n széles körű; a felhasználható és feltárandó információk legkülönbözőbb jellegű - Így többek között audio-vizuális - Informá
cióhordozókban i s találhatók, ami a tevékenység műszereinek, módsze
r e l n e k megváltozását i s J e l e n t i .
A tudományos tájékoztatási f o l y a m a t jellegének megváltozása, a legtágabb értelemben v e t t szakbibliográfiái tájékoztatás minőségi és t a r t a l m i átalakulása azonban a legfeltűnőbb a természettudományi, o r v o s i , mezőgazdasági és műszaki tájékoztatás területén, A beszámoló jellegű s z a k i r o d a l o m m i n t tájékoztatási forráatipus m l k r o a n a l i z i s e m e l l e t t az adatrögzítés e d d i g f i g y e l e m b e nem v e t t formáinak / l a b o r a tóriumi jegyzőkönyvek, kutatási jelentések, t e r v e k , Bzámitások, az un. vállalati i r o d a l o m , hírlapok, kórtörténstek s t b . / m l k r o a n a l i z i s e a tudományos tájékoztatás újszerű eszközévé vált.
A m i k r o a n a l l z l s tudományos tájékoztatási tevékenységgé azáltal válik, hogy egy a d o t t tudományos Jellegű - tehát törvényszerűségeket kutató - f e l a d a t vagy feladatkör számára a felhasználható információ
k a t , v a g y i s közléseket és a d a t o k a t tárja leT.
A tájékoztatás tudományos .jellegét, tehát nem a feltárt informá- oiók tudományos j e l l e g e , hanem azoknak a tudományos munka szempontjá
ból történő értékelése határozza meg.
Ez az értékelés, m i n t a tudományos tájékoztatási tevékenység e¬
g y i k mozzanata, kettős jellegű. Egyrészt magában a szelekcióban, a fölhasználható információk felismerésében nyilvánul meg; másrészt J e l e n t i a feltárt információk k r i t i k a i vizsgálatát v a l a m i l y e n i n f o r mációigényes döntée előkészítése érdekében.
A tudományos tájékoztatási tevékenység megkülönböztető s p e c i f i kumát BOkan az értékelésben látják. Ez különbözteti meg az általános felfogás s z e r i n t a tudományos tájékoztatási tevékenységet p l . a könyvtéri tájékoztató munkától, mely a p e r t i n e n s i r o d a l o m értékelés nélküli feltárására törekszik. Kétségtelen azonban, hogy as értéke
lési mozzanat az i l y e n Jellegű tájékoztatásban i s s z e r e p e t játszik.
TŰT 15.évi. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember
hiszem a könyvtári tájékoztató" sonka által felhasznált munkaeszközök l a szelektív értékelés alapján jönnek látra. A szelektált Információ k r i t i k a i értékelése, a döntés előkészítése v i s z o n t o l y a n jellegű mun
ka, amely m i n t a tudományos tevékenység egy differenciált ága j e l e n t k e z i k . A tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés szükségszerűen munkacsoportok tevékenységévé vált, az u n . "team-work" j e l l e m z i e s t a tevékenységet. Ebben a "team'-ben a felhasználható információk, az e d d i g i i s m e r e t e k céljellegű értékelésének f o n t o s szerepe v a n ; az a l kotómunka részesévé válik.
A tevékenységnek e szintjén k a p c s o l a t a i , sőt egybefonddása a z z a l az Ismeretággal vagy tevékenységgel, amelynek továbbfejlesztését a tájékoztatási tevékenység segíti, nyilvánvalóak. Ugyanakkor, ha a tájékoztatási f o l y a m a t o t a maga teljességében áttekintjük, világos
sá válik, hogy annak egyes fázisai, mozzanatai különböző szintűek, és ennek következtében az alaptevékenységgel különböző szintű kapcso
l a t o k létesülnek. Egyes tudományterűleteken, m i n t p l . a történettudo
mányban az Információk gyűjtése, feltárása magának a tudományos k u t a tásnak immanens része, az információk értékelése J e l e n t i a tudomá
nyos tevékenységet. V i s z o n t a legmagasabb szintű műszaki tevékenység esetében g y a k r a n magának az információnak, vagy akár az információ
hordozónak k r i t i k a i vizsgálata külön tevékenységgé fejlődhet.
A felhasználható információk különböző j e l l e g e , a tudományos tájékoztatási tevékenység különböző s z i n t j e i , a tevékenységnek az a¬
laptevékenységgel való k a p c s o l a t a i o l y a n kérdések, amelyek g y a k o r l a t i Jelentőségűek! a tájékoztatási műszerek hatékonyságát, a tájékoz
tatási s z e r v e z e t e k szakember ellátását, e z z e l k a p o s o l a t b a n a szak
emberképzés tartalmát és formáját döntően befolyásolják.
Az információk jellegével foglalkozó elméleti kutatások már h a zánkban i s komoly eredményre v e z e t t e k . Gondolok i t t OYÖRB Fái mono
gráfiájára /!?/, moly az a d a t és ismeretközlő /relevána/ információ, e az alkotómunka lényeges folyamatát befolyásoló / h e u r i s z t i k u s / I n formáció kettős természetét vizsgálja. Elméleti kérdés továbbá azok
nak a törvényszerűségeknek kutatása, amelyek megvilágítják a r e l e váns információk felismerésének és rögzítésének lehetőségét.
Elméleti jellegű vizsgálódások deríthetnek csak fényt az egyes tudományterűletek, társadalmi tevékenységek információigényeinek mé
r e t e i r e , m i n t ahogy az e z z e l összefüggő, sokszor e m l e g e t e t t "világ
s z i n t " problémája i s elméleti tisztázásra s z o r u l .
Nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatás és a termslés fejleszté
sének előmozdítására h i v a t o t t tájékoztatási tevékenység megszervezé
se, a tevékenység komplex e l e m e i n e k , egyes mozzanatainak ésszerű ösz- szebangolása o l y a n f e l a d a t , melynek megoldása szoros k a p c s o l a t b a n áll a tudományos kutatás és a termelés meglévő szervezetével / i s / .
messze túlhaladná e tanulmány k e r e t e i t , ha akár a s z o c i a l i s t a vagy k a p i t a l i s t a társadalomban k i a l a k u l t tudományos tájékoztatási s z e r v e z e t fejlődésének Jellemző vonásait próbálnánk rögzíteni, akár a kétféle társadalmi rendben k i a l a k u l t tájékoztatási s z e r v e z e t e k és hálózatok közötti lényeges különbségeket kívánnánk e l e m e s n i . aellőz-
SZSKTKIEAUI J . i A tudományos tájékostatás elméieta
hetjük a tájékoztatás intézményeivel k a p c s o l a t o s problémák vizsgálá- sát azért i s , m i v e l ezek inkább tudományszervezési, műszaki f e j l e s s - tési, üzemszervezési, üzemgazdasági és könyvtárügyi problémáknak látszanak.
A tevékenység, m i n t differenciált kommunikációs tevékenység, szervszésl problémái inkább azokból a kapcsolatokból adódnak, ajne- l y e k egyfelől a tevékenység forrásaival, másfelől az információk f e l használóival a l a k u l n a k k i , A források és a felhasználás közötti kap
c s o l a t o k megteremtése tehát az a szervezési f e l a d a t , amely a tevé
kenység hatékonysága szempontjából megoldandó.
A tudományos információk és informáoiőhordozók differenciáltsá
ga, a felhasználók differenciált információszükséglete ennek a k e t tőé, sőt többen differenciáltságnak megfelelő tájékoztatási rendsze
r e k e t , hálósatokat h o z o t t létre. Az egyes tájékoztatási moszanatok technikájának fejlődése lehetőséget nyújtott e r e n d s z e r e k t e l j e s vagy részleges gépesítésére.
E gépesített tájékoztatási r e n d s z e r e k tervezéss, megalkotása, működtetése az a tevékenység, amely a tudományos tájékoztatás i n t c g , - rána része. E r e n d s z e r e k elemzése v e z e t e l bennünket a tudományos tájékoztatási tevékenyeéggel k a p c s o l a t o s elméleti problémákhoz. E z t f e l i e m e r v e , az Egyesült Államok egyetemeinek könyvtártudományi inté
z e t e i b e n a r e n d s z e r e k elemzése, az u n . "system a n a l y B i s " képezi a tudományos tájékoztatási szakemberképzés speciális - nem könyvtártu
dományi tartalmú - oktatási tematikájának magvát.
A tájékoztatási r e n d s z e r e k sémáját HATES a következőképpen vá
z o l j a f e l / I V t
Forrás Közlés Tárolás Közlés
Feldolgozás Visszacsatolás
Az Információs r e n d s z e r e k vizsgálata, elemzése kettős szempon
tút egyfelől strukturális, másfelől funkcionális slemzés.
Az elemzés ugyanolyan jellegű és oélu f o l y a m a t , m i n t általában a módszerek elemzése, az operációkutatás, a vezetés, irányítás elmé
l e t i és g y a k o r l a t i elemzése. A tudományos tájékoztatási tevékenység j e l l e g e következtében ezektől csak annyiban különbözik, hogy a tájé
koztatás oélja és t a r t a l m a , továbbá az információk felhasználd sónak módja egy-egy probléma több oldalú megközelítését t e s z i szükségeséé.
HATES s z e r i n t , maga az elemzési f o l y a m a t a következő lépésekből tevődik össze:
a r e n d s z e r méreteinek és tartalmának megállapításai
TMT 15.évi. 8-9.Bíáű 1968.augusztus-szeptember
* r e n d s z e r r e l szemben támasztott követelmények meghatározása;
• követelmények kielégítési lehet5aégel alternatív változatai
nak megállapítása;
eme alternatív változatok értékelése a hatékonyság és a költsé
gek szempontjából;
e lépések állandó ismétlése, a részletek állandó változtatása az eredményesség növelése érdekében.
Ha a tudományos tájékoztatást egy több mozzanatból álló célte
vékenységnek tekintjük - és ez e d d i g i vizsgálódásaink kiinduló1 p o n t ¬ j a - ugy minden r e n d s z e r , még a legspeciálisabb tájékoztatási célo
k a t szolgáló i s , egységnek tekintendő és egyes,ábra s z a r i n t i e l e m e i a t e l j e s tevékenység szempontjából vizsgálandók.
á tájékoztatási tevékenység egyes mozzanatai u g y a n i s , amelyek egy-egy r e n d s z s r egészének részel, önálló struktúráknak i s t e k i n t h e tők, így p l . beszélhetünk Információtároló, -visszakereső és - f e l dolgozó rendszerekről* A tájékoztatási f o l y a m a t elmélete szempontjá
ból azonban csak a t e l j e s f o l y a m a t vizsgálata mutat sajátos törvény
szerűségeket.
E törvényszerűségek felderltéss szempontjából a r e n d s z e r e k s t r u k turális elemzése m e l l e t t , azok funkcionális vizsgálata i s szükségessé válik.
A tájékoztatási f o l y a m a t egyes elemelnek /forráeközlée - f e l használás/ funkcionális elemzése során egyrészt o l y a n g y a k o r l a t i kér
dések vetődnek f e l , amelyek megoldása elméleti alapozást t e s z szüksé
gessé, másrészt a sajátos elméleti problémák megfogalmazhatókká vál
nak.
A s p e c i f i k u s tájékoztatási r e n d s z e r b e n a tájékoztatás forrása, v a g y i s a kiindulópont csak dokumentum, mégpedig elemzésre a l k a l m a s dokumentum l e h e t , amely v a l a m e l y továbbítandó információ hordozója.
Ezek az információk értelmot azáltal n y e r n e k , hogy emberi n y e l v e n k i f e j e z e t t szövegben, egymással való Összefüggésükben j e l e n n e k meg. Az automatizálás, a források gépi feltárásának technikája j e l e n l e g még nem a l k a l m a s a r r a , hogy a n y e r s , primér szöveg értelmes analízisét, gépi feltárását és ennek alapján az információk visszakeresését meg
o l d j a . Éppen ezért még hosszú i d e i g a bibliográfiai tájékoztatás h o r dozói, a katalógusok, bibliográfiák, i n d e x e k töltik be a tájékoztatá
s i r e n d s z e r e k b e n a forrás funkcióját, és a g o n d o l a t o k , f o g a l m a k , ada
t o k szekundér módon, a gépi feldolgozásra és visszakeresésre a l k a l máé bibliográfiai a d a t o k tárolása és visszakérésése révén válnak tár
s a d a l m i l a g hasznosithatóvá /20/. A bibliográfiai a d a t o k feldolgozása magába f o g l a l j a a címadatok feldolgozása és rendszerezése m e l l e t t a műszakilag lehetséges számú elemző jellegű d e s z k r i p t o r o k /elemző tárgy- és adatmegJelölések/ feldolgozását és rendszerezését i s .
A tájékoztatási tevékenység forrása a tájékoztatási r e n d s z e r b e n tehát kettőé értelmű. Egyfelől j e l e n t i magát as i s m e r e t e t , másfelől
607
S I E I T M I B A U I I , | 1 tudonanyoe tájékoztatás elmélete
az i s m e r e t e k n e k tájékoztatási célra a l k a l m a s szekundér feldolgozá- eát.
Joeeph EOBLITZ a s t a résztevékenységet, melynek célja az i l y e n f a j t a produktum, v a g y i s a szekundér feldolgozás létrehozása, és a¬
melynek lényeges mozzanata a dokumentumok m l k r o a n a l i z i s e . n e v e z i do
kumentációnak. Ez a z t j e l e n t i , hogy a tájékoztatási r e n d s z e r t nem a maga teljességében szemléli és a r e n d s z e r e n belüli r e n d s z e r t attól némiképp elhatárolja.
a tájékoztatási rendszereknek a maga teljeaségében történd v i z s gálata v i s z o n t lehetetlenné t e s z i a könyvtári, bibliográfiai éa a s p e c i f l k u e tudományos tájékoztatási tevékenység egymástól való elvá
lasztását. Ez a differenciálódás kizárólag a tájékoztatási munkakö
rök megállapítása és a munkakörökre való képzés szempontjából lénye
ges. I t t k e l l megkülönböztetni a tudományos könyvtáros, az i r o d a l o m elemzóje, v a l a m i n t a tájékoztatási r e n d s z e r e k tervezője és szervező
j e munkakörét és f e l a d a t a i t .
á tájékoztatási r e n d s z e r e k funkcionális vizsgálata tehát a r r a k e r e s i a választ, hogy a felhasználó, a maga döntése szempontjából releváns információkat, teljességben - abundanciamenteeen éa hiány
t a l a n u l - rövid idő a l a t t megkapja-e. Ebből a szsmpontból döntő a r e n d s z e r e n belül a l k a l m a z o t t visszacsatolás - feedback - működése, v a l a m i n t a r e n d s z e r paramétereinek megállapítása.
A forrás és a felhasználó közötti "párbeszéd", a kommunikációs elem J e l e n t i tulajdonképpen a tájékoztatási f o l y a m a t lényegét, k kér
dés és a válasz irányának azonosítása már a primér források f e l d o l g o zásénál i s megvalósul, a felhasználd szsmpontjából potenciálisan r e leváns információk kiválasztásával, megjelölésével, lajstromozásával és rendszerezésével. Azonban a visszacsatolás az a mechanizmus,amely a r e n d s z e r egészében biztosítja a k e r e s e t t információk célszerű, e¬
g y e d i párbeszád-Jellegű kiválasztását és közlését.
A gépesített tájékoztatási r e n d s z e r e k elemzése, l e g y e n ez akár strukturális, akár funkcionális jellegű, az e g y e d i párbeszéd érdeké
ben b i z o n y o s paraméterek figyelembevételét t e s z i szükségessé. A r e n d s z e r e k felépítését és működését u g y a n i s végeredményben három komplex Jellegű alkotóelem határozza meg. Ezek: a felhasználás, az informá
ciók rendezéae, v a g y i s a szervezőe és a t e c h n i k a i berendezés. A s z e r vezés a felhasználás éa a t e c h n i k a i berendezés függvénye, i g y a f e l használás és a t e c h n i k a i berendezés képezi azokat a paramétereké^
amelyeknek figyelembevétele, komplex elemzése, v a l a m i n t vizsgálata e l v e z e t a tevékenység gazdaságos, továbbá hatékony / g y o r s és t e l j e s / kifejlesztéséhez / 2 l / .
Ha az alkotóelemek fejlődéstörténetét tanulmányozzuk, a f e l használási elem k e z d e t e i t a könyvtári r e f e r e n s z tevékenységben t a láljuk, a szervezési elem p e d i g a dokumentumok mindennemű r e n d s z e r e zésében j e l e n t k e z i k , tehát mindkettő a könyvtári és bibliográfiai tevékenység alkotóeleme. A gépi berendezés v i s z o n t köztudomásúlag a számviteli és s t a t i s z t i k a i adatfeldolgozás műszereiből fejlődött k i ,
608
TMT 15.évf. 8-9.s z á m I968.a u g u s z t u s - s z e p t e m b e r
zömmel ezeket a berendezéseket adaptálták tájékoztatási f e l a d a t o k megoldására. Nem i s o l y a n régen még a berendezések adaptálhatósága v o l t a tájékoztatási r e n d s z e r e k e g y i k paramétere. A computereknek az a tulajdonsága, hogy azok k a p c s o l t programok végrehajtásara i s üze
meltethetők, megváltoztatta e paraméter jellegét.
Nyilvánvaló" azonban, hogy a tudományos tájékoztatással kapcso
l a t o s elméleti vizsgálódások a specifikált kommunikációs tevékeny
séggel függnek össze, a t e c h n i k a i berendezések tervezése, f e j l e s z tése e vizsgálódásoknak csak a n n y i b a n területe, amennyiben as a tá
jékoztatási r e n d s z e r e k struktúrája működéséhez kapcsolódik. Ez a f a l - ismerés befolyásolja egyébként - m i n t ahogy a z t már említettük - a tájékoztatási szakemberek felsőfokú képzésének tananyagát i s , h i s z e n a tájékoztatási r e n d s z e r e k strukturális és funkcionális elemzése már ' e d d i g i s sajátos törvényszerűségek felismeréséhez v e z e t e t t .
4. AZ IHPORMATIKA SAJÁTOS VOBiSAI
A tudományos tájékoztatással k a p c s o l a t o s elméleti f e l a d a t o k j e l legének felvázolása után f e l k e l l v e t n i a kérdést, hogy ezen elméle
t i problémák együttesének megoldása v a l a m e l y önálló diszciplína k e r e tében történik-e, vagy csupán o l y a n komplex tevékenységről van-e azó, amelynek elméleti alapozása a tevékenység egyes m o z z a n a t a i v a l kapcso
l a t o s diszciplínák f e l a d a t a .
A tudőrnagyós tájékoztatás értelmezd szótára a tudományos tájé
koz t a H s ~ T I m é T e T e T 7 ~ a T T n f l ^ határozza megi
" i s m e r e t i g , melynek tárgya a dokumentumokban f o g l a l t tudományos i n formációk gyűjtése, feldolgozása, tárolása, visszakeresése és t e r jesztése törvényszerűségeinek tanulmányozása és az információs munka optimális szervezetének megállapítása a korszerű t e c h n i k a i eszközök alapján / 2 2 / .
MIHAJLOV, GSERNÜJ és CIXJABE7SZKXJ, a Tudományos tájékoztatás a l a p j a i c. kézikönyvükben / 2 5 / i s e z t a meghatározást IS elnevezést használják. Egy 1966-ban m e g j e l e n t cikkükben / 2 4 / előadják, a t u d o mányos tájékoztatás elmélete kifejezést annak ellenére használták, hogy tisztában v o l t a k ennek alkalmatlanságával. Az elnevezés - s z e rintük - valóban heves vitát váltott k i , sőt félreértésekre i s o k o t a d o t t , m i v e l a z t a látszatot k e l t e t t e , m i n t h a a tájékoztatás g y a k o r l a t i módszereit k i r e k e s z t v e , csak: az elmélettel f o g l a l k o z n a . H i v a t koznak a vTNITI két munkatársa, POCSKAJ és CSASSiIKOT Írására, a k i k nek a kézikönyv alsó fejezeténél az v o l t a benyomásuk, m i n t h a a f e j lődés a d o t t szakaszában nem a tudományos tájékoztatás egésze, hanem csak annak elmélete lenne Önálló tudományos diszciplína. A tudomá- nyoB tájékoztatás elméletének és más komponenseinek különválasztását szerintük két módon l e h e t értelmezni! egyrészt a tudományos tájékoz
tatás elméletének fogalmát azonosítjuk a tudományos tájékoztatásnak m i n t tudománynak a fogalmával, másrészt nem értékeljük kellőképpen a tudományÓB tájékoztatás o l y a n komponenseit, m i n t a g y a k o r l a t i meto-
SZESÍMIHÁLYI J . t A tudományoe tájékoztatás elmélete
d l k a éa a történet. JÍIHAJLOV, CSEHHÜJ és GILJABEVSZFJJ említett c i k kükben idézik még DORFMAUN p r o f e s s z o r n a k a Nancsno-Tshnlcseszkaja I n - f o r m a c i j a c. folyóiratban 1966-ban m e g j e l e n t cikkét, mely k i m o n d j a , hogy ésszerű l e n n e a valamennyi információtípus gyűjtésének, f e l d o l gozásának, tárolásának, visszakeresésének és tsrjesztéeének a l a p e l v e i v e l , módezeréivel és eszközeivel foglalkozó tudományt lnformatiká- nak n e v e z n i . A szorzók véleménye e z e r i n t i s as i n f o r m a t i k a műszó a legmegfelelőbb az u j tudomány megjelölésére, maga az i n f o r m a t i k a s z e rintük a tudományoknak a z t az ágát J e l e n t i , mely a tudományos i n f o r mációk szerkezetét és tulajdonságait /de nem azok speciális t a r t a l mát/ vizsgálja, v a l a m i n t a tudományos tájékoztatási f o l y a m a t törvény- ezerüségéivel, elméletével, történetével, módszereivel és szervezeté
v e l f o g l a l k o z i k .
E tanulmány céljaival és szándékával ellentétes l e n n e , na az i n f o r m a t i k a vagy a tudományos tájékoztatás meghatározását terminoló
g i a i problémának tekintenénk. A tájékoztatási tevékenység hatékony
sága érdekében megoldandó elméleti problémák felvázolásának az v o l t a célja, hogy megállapíthassukt
az elméleti problémák és azok megoldásának együttese önálló diszciplínát képvisel-e)
ez a d l s z e i p l i n a m i l y e n jellegű.
A problémák vázlatos ismertetése talán meggyőzhet azok s p e o l f l - kus Jellegéről. Homogén egységbe foglalható sajátos problémák vizsgálatát, ha azok törvényszerűségek megállapítását t e s z i k lehető¬
vé, tudománynak, tannak k e l l t e k i n t e n i .
Az a tény, hogy a d l s z o i p l i n a meghatározására irányuló korszerű kísérlet bírálói elsősorban a z t hiányolták, hogy az elmélet meghatá
rozásában o l y a n komponensek, m i n t a g y a k o r l a t és a g y a k o r l a t i módsze
r e k hiányoznák, a r r a mutat, hogy agy A l k a l m a z o t t d l s z e i p l i n a , i l l e T ^ ve tudomány meghatározására törekednek. E z t azonban sem a meghatáro
zás szerzői, sem annak bírálói nem ismerték f e l . Mind a t a p a s z t a l a t , mind a l o g i k a i következtetés u g y a n i s a r r a u t a l , hogy a g y a k o r l a t , i l l e t v e a g y a k o r l a t i módszerek c s a k i s az a l k a l m a z o t t tudományok, i l l e t ve diszciplínák esetében részei a diszciplínának.
A u g u s t i n MERTa, a b e r l i n i konferencián t a r t o t t előadásában A l / a szovjetunióbeli v i t a feloldását abban látja, hogy megkülönbözteti egymástól a polidiszoiplinária Jellegű elméleti és a l k a l m a z o t t i n formatikát.
Az i n f o r m a t i k a p o l l d l s z c i p l l n a r l s j e l l e g e követkestéhen - MERTA s z e r i n t - e tudományban számos társadalomtudományi és természettudo
mányi ágazat módszerei érvényesülnek, i g y különösen a szociológia, pszichológia, nyelvészet, matematika, l o g i k a , szemantika és k i b e r n e t i k a módszerel.
A MERTA által f e l s o r o l t tudományágaknak azonban nemosak módsze
r e i érvényesülnek azon a tudományterületen, m e l y e t informatikának
61Ú
TMT 15.évf, 8-9.szám 1966.augusztus-szeptember
nevezünk, hanem valójában e tudományterületek eredményei alkalmazá
sénak t a n u l i s vagyunk.Egy o l y a n vizsgálódás,amelynek ©elja az i n f o r mációk keletkezésével, terjesztésével és felhasználásával k a p c s o l a t o s társadalmi g y a k o r l a t , szociológiai jelenségek törvényszerűségei
nek megállapítása, nem ősapán szociológiai módszerű, hanem a s z o c i o lógia által e d d i g f e l i s m e r t törvényszerűségek alkalmazását j e l e n t i s p e c i f i k u s jellegű - i n f o r m a t i k a i - törvényszerűségek felismerése érdekében. Az információ, az információfeldolgozás és disszemináoió k i b e r n e t i k a i vonatkozásainak tanulmányozása ugyancsak a k i b e r n e t i k a által f e l i s m e r t törvényszerűségek s p e c i f i k u s alkalmazását j e l e n t i /26/. Ezek B z e r i n t talán h e l y e s e b b as informatikát polldiazcipliná- r i B jellegű a l k a l m a z o t t tudománynak t e k i n t e t n i .
5. A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS ÉS A KISZOKJAM TUDOMÁNY EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA
A diszciplína önálló vagy segédtudományi jellegének megállapí
tása - bár ez korántsem g y a k o r l a t i Jelentőségű - egészíti k i a z t a képet, a m e l y e t az i n f o r m a t i k a jellegéről a l k o t h a t u n k .
Ha az információ tartalmából I n d u l u n k k i , ugy zsákutcába kerü
lünk, ha a z t e l h a n y a g o l j u k , vizsgálódásaink sterillé válnak, egy 0- l y a n tevékenység törvényszerűéégéit vizsgáljuk, amelynek n i n c s k o n k rét t a r t a l m a .
Kiért j u t u n k zsákutcába? Az információ tartalmából való k i i n d u lás a z t j e l e n t i , hogy a tudományos tájékoztatási tevékenységet meg
határozott tartalmú információk kezelésének tekintjük. Az informáci
ók kezelése /értékelése, felhasználása/ p e d i g mindenkor annak a d i s z ciplínának része éa f e l a d a t a , amelynek szolgálatába a tudományos tá
jékoztatás szegődött. Az ismerethordozókban lévő Ínformációk gyűjté
se, rendezése, feltárása tehát a konkrét tudományos tevékenyság ré
sze, ami a z t j e l e n t i , hogy e tevékenységgel k a p c s o l a t o s törvénysze
rűségek vizsgálata segédtudományi jellegű.
Véleményem s z e r i n t e g o n d o l a t m e n e t ellentmondásai nyilvánvalóak.
Elsősorban maga a kiszolgált tudomány nem f o g a d j a a z t e l . N i n c s 0- l y a n f i z i k u s , m a t e m a t i k u s , o r v o s , filozófus s t b . , a k i elismerhetné, hogy a maga tudományterülete törvényszerűségeinek felismerését segéd
tudományként szolgálná a tudományos tájékoztatás. A segédtudomány f o galma alá azok a tudományok vonhatók, amelyek egy konkrét tudomány részterületeként - az alaptudomány által felhasználható - törvénysze
rűségeket k u t a t n a k . P l , az érmék f e l i r a t a i v a l , ábrázolásaival, létre
jöttük és fejlődésük törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány, a n u m i z m a t i k a , a történelmi f o l y a m a t egészének törvényszerűségeivel f o g lalkozó történettudomány segédtudománya, m e r t az általa megállapí
t o t t tényeket, törvényszerűségeket felhasználja. A segédtudomány i ¬ l y e n értelmezése nem alkalmazható az informatikára, még o l y a n értel
mezésbe:, sem, hogy általános segédtudomány.
Nyilvánvaló azonban az i s , hogy az információ t a r t a l m a , f e l h a s z -
SZEHTMTHÍXri J.J A tudományos tájékoztatás elmélete
náláeának módja a tájékoztatási f o l y a m a t menetét, v a l a m i n t a tájé
koztatási r e n d s z e r e k és hálózatok felépítését, működését döntden be
folyásolják. MI HAJLÓT, CSERHÜJ és GHJAESTSZFJJ meghatározása sze
r l a t as i n f o r m a t i k a f e l a d a t a i közé t a r t o z i k m tudományos információk szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálata, amely vizsgálódásból m- Eonban kizárják az Információk speciális tartalmát 727/• Ez a megál
lapítás, bér kiesé nshezen értheti, alapjában véve helytálló. Annak felismerését J e l e n t i , hogy a kommunikáció törvényszerűségéinek v i s e - gálata b i z o n y o s mértékig autonóm Jellegű. J e l e n esetben arról van szó, hogy társadalmi szükségletté vált a tudományos információk u j s p e c i f i k u s és komplex közlésmódjának kifejlesztése, u j közlési csa
tornák kialakítása. Ezek alakulását p e d i g nem a közlés t a r t a l m a , ha
nem a közlés s z e r k e z e t e és tulajdonságai befolyásolják.
Ha nem i s f o g a d j u k e l , hogy a tudományos tájékoztatás segédtudo
mányi tevékenység és elmélete segédtudomány, mégis f e l k e l l idéznünk a z o k a t a J e l l e g b e l i , módszerbeli eltéréseket, amelyeket az egyes i s meretágakat kiszolgáló tudományos tájékoztatási tevékenységgel kap
c s o l a t b a n t a p a s z t a l u n k .
A finommechanikai gyártmányfejlesztéshez szükséges információk forrásai és felhasználója közötti k a p c s o l a t létrehozása, a források földolgozása, a f e l d o l g o z o t t információk tárolása, közlese, a kapcao- l a t o t lehetővé tevó visszacsatolás nemcsak t a r t a l m i l a g , de g y a k r a n f o r m a i l a g i s különbözik bármely más iameretággal k a p c s o l a t o s tájé
koztatási tevékenységtől. Az eltérő vonások érzékeltetéséhez nem i s szükséges e z t a f a j t a tájékoztatást szembeállítani a filozófiai vagy történettudományi tájékoztatással. Elegendő talán a r r a g o n d o l nunk, hogy a felhasználható információk s p e c i f i k u s t a r t a l m a , J e l l e ge, száma, tehát szakterületi sajátossága mind a gépesített informá
ciós r e n d s z e r e k , mind az ágazati szervezés e g y i k paramétere.
A tudományos tájékoztatási tevékenység e g y i k l e g f o n t o s a b b moz
zanata az imformáolők értékelése, a döntés előkészítése a maga egé
szében osak az infomáoiők tartalmával hozható k a p c s o l a t b a . Ebből az következne, hogy a tudományos tájékoztatási tevékenységet, a tevé
kenységgel k a p c s o l a t o s törvényszerűségek vizsgálatát az információ tartalmától elkülöníteni úgyszólván l e h e t e t l e n . Ha azonban abból i n d u l u n k k i , hogy a tudományos tájékoztatás kommunikációs tevékenység, ugy e l k e l l fogadnunk a z t i s , hogy a közlés autonóm törvényszerUsé- g e l i s érvényesülnek a tevékenység folyamán, a közlés tartalmával való Összefüggést inkább a tevékenység speolflkálődásában /szakoso
dásában/ k e l l keresnünk. Ez az összefüggés elsősorban az autonóm törvényszerűségeknek alávetett tájékoztatási tevékenység módszerei
ben, a tájékoztatási s z e r v e z e t felépitésébsn nyilvánul meg.
A tudományos tájékoztatást tehát kétféleképpen i s gyűjtőfogalom
nak k e l l tekintenünk. Egyfelől magába f o g l a l j a a tevékenység egyes m o z z a n a t a i t , másfelől a z információ t a r t a l m a által megszabott s p e c i f i k u s tájékoztatási tevékenységet; v a g y i s a z o l y a n részfogalmakat, m i n t természettudományos - műszaki - o r v o s i - mezőgazdasági - társa
dalomtudományi - tájékoztatási s t b . , amelyek szintén gyűjtőfogalmak
nak tekinthetők, h i s z e n o l y a n fogalmakból tevődnek össze, m i n t : b i o lógiai, geológiai, t e x t i l i p a r i , onkológiai, növénytermesztési, f i l o zófiai s t b . tájékoztatás 728/.
TKI 15.ért. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember
A tevékenységnek ez a specifikálása f e j e z i k i a tudományos tá
jékoztatási tevékenység konkrét tartalmát i e . Az Információ t a r t a l mát megszabó ismeretkörökhöz való kapcsolódás azonban egy döntőon f o n t o s mozzanat meghatározása során jelentós. Es a mozzanat az érté
kelés, i l l e t v e a döntés előkészítése. Ez j e l e n t i a tájékoztatási f o l y a m a t és a felhasználó közötti végleges k a p o s o l a t megteremtését.Lé
nyegében véve azonban ez tájékoztatásnak, i l l e t v e tájékozódásnak nem nevezhető, hanem a s p e c i f i k u s tudományos tevékenység szerves részé
nek, h i s z e n már Ínformációk felhasználásáról v a n szó. Az információ tartalmától és a fölhasználástól függő értékelés, döntés-elökészités ennek következtében az egyes leméretágakban változó módon tolódik e l , h o l a tudományos tájékoztatás, h o l a tudományos munka felé. Tannak tudományok, a h o l a tudományos munka dokumentumok tanulmányozását és a bennük lévő lnformáoiók értékelését j s l e n t i . I l y e n a társadalomtu
dományok zöme. T i s z t a példa a történettudomány, az irodalomtörténet és talán a filozófia. Nyilvánvaló, hogy s tudományok esetében a dön
tés előkészítése csak nagyon közvetett formában tájékoztatási f e l a d a t . A természettudományok, a l k a l m a z o t t tudományok eseteben a dokumentu
mok beszámoló jellegűek, v a g y i s többnyire egy a természetben m e g f i g y e l t jelenségről tudósítanak, mely l e h e t meateraégesen előállított, az információk felhasználása p e d i g majdnem m i n d i g v a l a m e l y konkrét tevékenység kifejtése érdekében szükséges. A döntés előkészítése, a rendelkezésre álló információk értékelése i l y e n k o r természetesen lő
h e t tájékoztatáai f e l a d a t , bár nem szükségszerűen az. Ugyanakkor, a¬
m i k o r a műszaki tájékoztatás legmagasabb szintjét az értékelt i n f o r mációk alapján való döntés előkészítése J e l e n t i , a z t i s t a p a s z t a l j u k , mégpedig Jó néhány igénykutatást,tájékozódási és olvasási szokást k u tató vlzBgálat eredményeként, hogy p l . az alaptudományokkal f o g l a l k o zók zöme a tájékoztatástól csupán az e s e t l e g felhasználható informá
ciók forrásaira való figyelemfelkeltést kívánja meg /29/. Az a tény, hogy az információk forrásainak gyűjtése, feltárása, az információk közlése a munka egyes - mégpedig l e g f o n t o s a b b - fázisaiban szüksé
gessé t e s z i a tájékoztatási munkában résztvevő személyek szakterüle
t i jártasságát, semmiképpen Bsm bizonyíték az i n f o r m a t i k a segédtudo
mányi J e l l e g e m e l l e t t .
As i n f o r m a t i k a k a p c s o l a t a i a többi tudományhoz azonban feltét
lenül tisztázásra szorulnak"!
KCBLITZ e g y i k tézisébon / 3 0 / nyilván azért, hogy e kérdésre vá
l a s z t t u d j o n a d n i , az általa I n f o r v a tl o n e w i s s e n B c h a f t n a k n e v e z e t t informatikát a tudományelmélet e g y i k ágának t e k i n t i , épp olyannak, m i n t a tudományok történetét, szociológiáját, a tudományos munka szervezését, a tudományos felismerés logikáját éa a tudományos a l k o tómunka pszichológiáját*
Ez a meghatározás nem szerenoaés. E l t e k i n t v e attól, hogy számos o l y a n ismeretkört v o n b e l e ebbe a diszciplínába, amely más d i s z c i p lína részterülete / l o g i k a , pszichológia, szociológia/, a tájékozta
tási tevékenység törvényszerűségeinek vizsgálata - amely elsősorban egy s p e c i f i k u s kommunikációs tevékenység törvényszerűségeinek v i z s gálatát j e l e n t i - csak erőszakoltan vonható b e l e ebbe az ismeretkomp
lexumba. Természetesen a tudományos tájékoztatás és a KOBLITZ által f e l s o r o l t lemeretágak egynémelyike között szoros a k a p o s o l a t . E r r e
SZEHT1CZHÁXTI J . t A tudományos tájékoztatás elmélete
már a tevékenység vázlatos ismertetése során rámutattunk. Különösen v o n a t k o z i k az a tudományszervezésre. E z t a problémát egyébként RÓZSA György kellően megvilágítja / 3 1 / . Kyilvánvaló - m i n t ahogy erről már szó v o l t - hogy a tudományos tájékoztatás szervezése egyben t u d o mányszervezési probléma, ami azonban nem j e l e n t h e t i a z t , hogy a t u dományos tájékoztatás egészs szervezési tevékenyeégnek lenne t e k i n t hető.
Jeleztük már, hogy a megoldás útját merre k e l l keresnünk. Ha h e l y e s v o l t k i i n d u l d p o n t u n k és a tudományos tájékoztatást slsősorban tevékenységnek tekintjük, ugy a z t közlési, kommunikációs tevékenység nek k e l l minősítenünk. A közlés, i l l e t v e a kommunikáció - mely k i f e jezés világosabban jelöli a tevékenységnek és hatásának együttesét - módjainak, formálnak, eszközeinek, technikájának alakulása döntően járul hozzá j e l e n k o r i civilizációnk összképéhez. Nyilvánvaló tehát, hogy korunkban vált társadalmilag szükségessé e szerteágazó, a l e g változatosabb t e c h n i k a i eszközöket igénybevevő tevékenység tudomá
nyos elemzése, törvényszerűségeinek felfedezése. K i a l a k u l t a kommu
nikáció általános elmélete, és a z t az elméletet egészíti k i , ennek egy"ága az a tudomány, mely egy t a r t a l m i l a g és f o r m a i l a g specifikált közlés, a tudományos tájékoztatás törvényszerűségeit k u t a t j a .
Ha tehát a z t vesszük f i g y e l e m b e , hogy az általános közlés-elmé
l e t alakulását és Jellegét m i l y e n mértékben befolyásolja a ko'zlés-""
t a r t a l m a , ugy választ kaphatunk a r r a i s , hogy mennyiben befolyásolja a tudományos tájékoztatás elméletének Jellegét az informáoiók t a r t a l - A közlési f o l y a m a t általános vizsgálata a z t m u t a t j a , hogy a köz
lés folyamán létrejött társadalmi k a p c s o l a t a kommunikáció a n y a g i , objektív oldalát, mig maga a közlés, m i n t tevékenység a közlési f o l y a m a t nem materiális részét J e l e n t i /32/.
A létrejött társadalmi k a p o s o l a t vizsgálata nyilván nem t a r t o z i k az általános közlés-elmélet feladatkörébe; h i s z e n ez a vizsgáló
dás a közlés felhasználásának, alkalmazásának vizsgálatát j e l e n t i . A társadalmi k a p c s o l a t a közlés szempontjából csak a n n y i b a n jelentős, m e r t annak létrejötte J e l e n t i a közlés materializálódását, amennyi
ben társadalmi közlésről van szó. A vizsgálódás tárgya tehát csak az l e h e t , hogy létrejött-e és m i l y e n mértékben a társadalmi k a p o s o l a t . /Közlési e f f e k t u s . / Ha sz nem i g y v o l n a , ugy p l . a nyelvtudományt, a muslkológiát, az irodalomtudományt az általános kommunikáció-elmélet ágazatának k e l l e n e t e k i n t e n i . A vizsgálódások tárgya tehát magának a közlési f o l y a m a t n a k , annak eszközeinek, a közlés technikájának v i z s gálata.
A tudományos tájékoztatás esetében a kommunikáció révén létre
jött társadalmi k a p c s o l a t o t az információk felhasználása vagy f e l nem használása j e l e n t i . B z t természetesen döntően befolyásolja az i n formációk t a r t a l m a . Az információk tartalmával tehát a tevékenység az információk felhasználása, a közlési e f f e k t u s szempontjából törő- d l k j az J e l e n t i a kommunikáció a n y a g i , objektív oldalát és nem több.
A közlés objektlvlsálódáeának érdekében k i f e j t e t t tevékenység, a t u dományos tájékoztatás, v i s z o n t sajátos általánosítható türvényszeru-
TMT 15.évf. 8-9.•iám 1968.augusztus-szeptember
aógeknek alávetett. A kőnkre t i sálba tó cél, a meghatározott t a r t a l m a , meghatározott felhasznólásu információk közlése szükségszerűen a célnak megfelelő módéterek alkalmazását t e s z i szükeégeeoé. Hinos o¬
l y a n , bármily törvényszerűségeknek alávetett céltevékenység, mely egyféle elére megbatározott módszer igénybevételével tudná f e l a d a tát teljesíteni.
Ha a tudományos tájékoztatásban a l k a l m a z o t t módszereket v e s z - oÉtik szemügyre, ugy világosan kitűnik, hogy ezek kialakulását döntő
en befolyásolja mind az információk j e l l e g e és t a r t a l m a , mind p e d i g a felhasználás módja. Módszerek tekintetében többsíkú ismeretágak és felhasználás s z e r i n t i megkülönböztetésre v a n szükség. A módszerek kü
lönbözősége azonban a tájékoztatási f o l y a m a t törvényszerűségeit lé
nyegében nem változtatja meg, v i s z o n t f i g y e l m e z t e t a r r a , hogy minden egyes tudományterülettel, ismeretkörrel k a p c s o l a t o s tudományos tájé
koztatási tevékenység módszereinek kimunkálása f o n t o s föladat.
Az egyes tudományterületeken a l k a l m a z o t t tájékoztatási módsze
r e k egymással való összehasonlítása, a speciális módszerek megisme
rése deduktív módon i s e l v e z e t h e t bennünket annak felismeréséhez, hogy a tudományos tájékoztatás az információk t a r t a l m a . J e l l e g e es azok felhasználása által meghatározott módszereket alkalmazó, de egy
ségbe foglalható tevékenység. Elmélete az i n f o r m a t i k a , mely az álta
lános kommunikáció-elmélet egy ága, számos tudományterület eredmé
n y e i t , módszereit a l k a l m a z v a a tudományos információ és a felhaszná
ló közötti k a p o s o l a t létrejöttének és alakulásának törvényszerűsége"
lt k u t a t j a . ~ ~ ~
o§o
J E G Y Z E T E K
1 . SZESTHXHALYX Jánosi A tudományos tájékoztatás szakembereinek képzéséről t a r t o t t nemzetközi konferenoia.=Magyar Könyvszemle, 83.k. 4.ss. 1967. p.379-383.
2. A szemináriumon a következő dokumentumok kerültek megvitatásra:
KOBLITZ, J . : Theaen zum Vesén der I n f o r m a t l o n s - und Dokumenta- t i o n s w i s s o n s o h a f t und z n r Dokumentation und I n f o r m a t i o n . /Sokaz./
7 p .
KOBLITZ, J . i Sas Vesén d o r I n f o r m a t i o n s - und D o k u m e n t a t l o n s w i s - s e n s o h a f t . /Soksz./ 29 P-
M2STA, A . i I s t d i e I n f o r m a t i o n s l e h r e e l n o selbstándlgo w i s a e n - s c h a f t l l c b e D i e z i p l i n , odor n u r e i n e Technológia d o r B e a r b e i - t u n g v o n I n f o r n a t i o n s q u e l l e n ? /Sokaz./ 7 p .
615
SZENThTHÁLYI J . l A tudó•ínyoe tájékoBtatás elmélete BTBKHER, S . i Tbeeen s o r Begründung d o r R o t w s n d i g k e i t d i a w l s - e e n s c b a f t l i c h e n Grundlagen für d i a g e s e l l s c h a f t s w i s s e n s c h a f t - l i c b e I n f o r m a t i o n und Dokumentation a u e s u a r b e l t e n , /Soksz./
5 P.
3. Ld. POLZOTICS Irán: Dokumentáció éa információ.»Magyar Könyv
szemle, 75.k. 4.az. 1959. P.326-332.
4. l e r m l n o l o g i c a e n r e c a n i k po nauosna l n f o r m a c i j a . - A tudományos tájékoztatás értelmezd szótára. /Bed. Csavdarov, 3z., B a r t a , G.
e t o . / Moszkva, 1966. 506, /"?/ p.
5. B R I E I , S.t Qu'est-ce que l a documentatlon? P a r l B , 1951. 4B p . A leirás szellemes, b a r nehezen elfogadható megállapítás, hogy az állatkerti k e t r e c b e n m u t o g a t o t t állati dokumentum.
6. Ld. 4.sz. j e g y z e t , i d . m . p.66. a 117.ez. meghatározás és p.59. a 88.BZ. meghatározás.
7. L d . 2.ss. j e g y z e t , KOBLITZ tézisei.
8. L d . 2.8B. j e g y z e t , MZETAi p.3-4.
9. Az igénykutatások összefoglalását és azok értékelését l d , LÁZÁR Pétert A korszerű s z a k i r o d a l m i dokumentáció. Bp. 1962. /M.T.I.
előadásaiból 4046./ p.29-44., továbbá: Proceedings o f t h e I n t e r n a t i o n a l c o n f e r e n c e on s c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n . T o l . l . Washing
t o n , 1959. Magyar igénykutatásokra vonatkozóan: A s z a k i r o d a l m i dokumentációs szolgáltatások iránti igények vizsgálata. J e l e n tés az ... 1962. évben végzett vizsgálatokról. 1-3.k. Bp. 1963.
DÉRI Miklósnál Kémikusok olvasási és tájékozódási szokásai.^Tu
dományos és Műszaki Tájékoztatás, 13.k. 5-6.es. 1966. p.474- 495. Továbbá az O r v o s i Könyvtáros 1967. évi különszáma.
10. MERTA i d . m .
1 1 . RÓZ2A György: A társadalomtudományi kutatás és tudományszerve
zés tájékoztatási problémái. Bp. 1965. p. 24-33.
12. Ld. 2.8Z. j e g y z e t , i d . előadás p.27-28.
13. L d . POLZOTICS I . i d . m .
14. Cuide de l a Pédération I n t e r n a t i o n a l e de Documentatlon. Partié I I . U Haye, 1955. p.5.
15. Ld, RÓZSA Gy. i d . m . p.148-160.
16. JORDAH, Ph.D.: The histórián and t h e contemporary problem o f b i b l i o g r a p h l o t e c h n i q u e s . - American Documentatlon, 10.k. A.BT..
1959. p.267-269.
17. GYÖRE Pál: Az alkotómunka kétféle tájékoztatási szükséglete.Bp.
1966. 114 p . 616
