MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
2
11. hét
Vertikális koordináció a mezőgazdaságban
Fertő Imre
Irodalom
• Elmélet:
– Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blackwell, 13. fejezet – Fertő Imre (1996): A vertikális koordináció a mezőgazdaságban.
Közgazdasági Szemle Vol. 43. (11) 957–971.
• Alkalmazás:
– Fertő Imre–Szabó G. Gábor(1996): Értékesítési csatornák választása a magyar zöldség-gyümölcs szektorban – egy esettanulmány. Közgazdasági Szemle Vol. 51. (1) 77–89.
– Martinez, S. W. (2002): Vertical Coordination of Marketing Systems:
Lessons From the Poultry, Egg, and Pork Industries. USDA, AER No. 807 – MacDonald, J. et al. (2004): Contracts, Markets, and Prices: Organizing
the Production and Use of Agricultural Commodities, USDA, AER No. 837
Vertikális koordináció a mezőgazdaságban
• A vertikális koordináció definíciói
• A vertikális koordináció különböző megközelítései
• A vertikális koordináció okai
• A vertikális koordináció a gyakorlatban
3
A vertikális koordináció szakágazati megközelítése
• Mi a szakágazat?
– Shaffer (1968): „A tevékenységek vertikálisan összetartozó együttese a termelésben és a szorosan hozzákapcsolódó termékek elosztásában”.
– Marion et al., (1986): „A szervezetek egymással összekapcsolódó együttese, az erőforrások, a törvények és intézmények, amelyek egy mezőgazdasági termék előállításában, feldolgozásában és elosztásában érdekeltek”.
• A termelés gazdasági fázisai
– Williamson: technológiailag elkülöníthető termelési folyamatok
– Bármely működő folyamat, amely eladható termékeket vagy szolgáltatásokat állít elő (hozzáadott érték teremtése)
• Motiváció: A vertikális koordináció drámai átalakulása az USA mezőgazdaságában
A vertikális koordináció
• Mighell and Jones, 1963 : „az magában foglalja általában azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a termelés és a marketing különböző vertikális lépcsőfokai közötti összhangot megteremtik.”.
– Vertikális koordináció mint folyamat
• Marion et al., 1986: „Az árrendszer és más mechanizmusok elegendő mennyisége, amelyek az információkat, az ösztönzőket és az erőforrások allokációjának irányítását közvetítik egy szakágazatban.”
– Vertikális koordináció mint állapot
4
• A koordináció ezért használják egyaránt a folyamat és az állapot leírására
• A vertikális koordináció két típusa:
– Szinkronizálás – statikus – Adaptáció – dinamikus
• Lehetséges konfliktusok a kettő között?
Teljesítménnyel kapcsolatos kérdések
• Milyen hatása van az egyes szakágazatok alternatív vertikális szerveződéseinek a teljesítményre?
• Miért jellemzőbbek egyes szervezeti formák másoknál?
• Az alapfeltételekben végbement változások milyen változásokhoz vezethetnek az egyes szakágazatok szerveződéseiben?
A vertikális koordináció problémái
• Hogyan harmonizáljuk összes a termelés különböző fázisait időben és olyan módon, hogy fedezze a termelés költségeit adott
– A termelésben előforduló biológiai késleltetések – A termékek romlandósága
– Bizonytalanság:
• A termelés sztohasztikus változásai (pl., időjárás okozta)
• Technikai innovációk
• A kereslet nem előre látható megváltozása (pl. export kereslet)
• Emberi viselkedés
5 – A nagymértékű fix beruházások kockázatai
– Ez ahhoz vezethet, hogy a vállalatok nem hajlandók a nyílt piacokra támaszkodni a kritikus inputok kínálatában vagy a termékek kibocsátásában – A társadalom szempontjából ez azt jelentheti, hogy a nyílt piacok nem biztos,
hogy hatékonyak
A szakágazati teljesítmény dimenziói
• Erőforrás allokáció
– Pareto-optimum kritérium, adott tulajdonjogok
– Pragmatikus értékelésnek fel kell ismernie az idő, az információ és a kockázat hatásait
• Tranzakciós költségek
– A tranzakciók létrehozásának költségei – Fő ok, hogy nem hagyunk mindent a piacra
– Egyre fontosabbá vált a minőségi specifikációk meghatározásának biztosítása az élelmiszergazdaságban
• Dinamikus stabilitás
– Az erőforrás-veszteségek elkerülése az egyes periódusokban, és az erőforrások túlzott vagy elhanyagolt elkötelezettsége a termelésben
• Méltányosság
– Jutalom azoknak, aki a termék jellemzők ellenőrzésében részt vettek/vesznek
• Piac és információk hozzáférhetősége
– Az információhoz való hozzájutás egyensúlya – A piaci erőfölény más forrásai
6
Külső versus belső vertikális koordináció
• „Láthatatlan kéz”
– Az információ vagy jószágok cseréje az egymásra épülő élelmiszerláncban előfordul bármilyen külső vállalat vagy gazdasági entitáson kívül
– „cash” piac (nyílt piac)
• Az információ vagy jószágok cseréje az egymásra épülő élelmiszerláncban egy vállalaton belül történik
– Tulajdonosi integráció
A tranzakciós összetevők
• A megállapodás tárgyalása
• A tulajdonjog átruházása
• Az ár megállapítása
• A termék fizikai elszállítása a vásárlóhoz
• A szerződés feltételeinek ellenőrzése és kikényszerítése
• Ezen elemek, különösen az első négy megvalósítható egyszerre vagy időben és térben elválasztva
– A különböző mechanizmusok változnak annak függvényében, hogy mely csoportok vannak együtt vagy elkülönülve
– A különböző mechanizmusokat úgy tekinthetjük mint amelyek a nyitott piac internalizációja és az integráció közötti kontinuumban fekszenek
7
A vertikális koordináció okai
• Készíteni vagy vásárolni?
• A készítés kapcsolódik a belső termeléshez.
• A vásárlás a piac használatához kapcsolódik
• A vásárlás okai:
– Skála és terjedelem gazdaságosság, – Piaci fegyelem
• A készítés okai:
– Koordináció
– Tranzakciós költségek – Az információ elszivárgása
A vertikális koordináció magyarázatai
• Profit növelése a nem versenyző piacokon (Royer)
• Árdiszkrimináció és belépési korlátok teremtése (Stigler)
• Az ár és termelési kockázatok átadása azoknak a vállalatoknak, amelyek a kockázatot hatékonyabban menedzselik (Knoeber and Thurman; Martin,1997)
• Az input kínálat biztosítása (Carlton)
• A stratégiai verseny előnyök fenntartása (Westgren)
• A tranzakciós költségek csökkentése (Willamson)
8
A tranzakciós költségek elmélete
• Miért létezik a vállalat?
• Coase/Williamson:
– A vállalatok határait a tranzakció költségek határozzák meg
• A piac használatának költségei versus az integráció költségei
– Specializációból fakadó mérethozadék versus az integrációból származó skálahozadék hiány
A tranzakciós költségek forrásai
• Gazdasági bizonytalanság
– A kereskedelmi partnerek jellemzői – Az áruk és szolgáltatások árai – A termék minősége
– A termék rendelkezésre állása
• Korlátozott racionalitás
– A gazdasági szereplőknek korlátozott képességeik vannak az információ feldolgozására és döntések meghozatalára
– Tökéletlen szerződések – Információs aszimmetria
• Opportunizmus
– önérdek hajhászás – Tökéletlen elköteleződés
– A tranzakcióban résztvevő más termelők előnybe hozása
9
A tranzakció jellemzői
• Gyakoriság
• A komplexitás/bizonytalanság foka
• Az eszközspecifikusság foka
– Az eszközspecifikusság típusai
• Telephely
• Fizikai tőke
• Humán tőke
• Dedikált eszközök
Tranzakciós költség, magyarázat
• M(k) a nyílt piaci koordináció tranzakciós költsége
• C(k) a szerződések tranzakciós költsége
• V(k) vertikális integráció tranzakciós költsége
10
Egy magyar példa
• Cél a tranzakciós költségek elméletének tesztelése
• Zöldség-gyümölcs szektor
• 2001–2002-es szezon
• Négy értékesítési csatorna – Nagybani piac – Nagykereskedők – Marketingszövetkezet – Termelői szervezet
• 69 kérdőív
11
12
13
14
Politikai problémák
• A meghatározó jellemzők biztosítása a rendszeren keresztül – Élelmiszer biztonság
– Minőségi jellemzők
• Időleges koordináció
– A kínálat és a kereslet időzítése – Az információ szerepe
• Vékony piacok
• Piaci erőfölény
