• Nem Talált Eredményt

Gráfok és algoritmusok 2022. tavasz

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gráfok és algoritmusok 2022. tavasz"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gráfok és algoritmusok 2022. tavasz

8. gyakorlat

2022. április 8.

Tudnivalók

Def: Az A, B ⊆ V halmazok kereszteznek, ha az A∩B, A\ B, B \A, valamint V \(A∪ B) halmazok egyike sem üres. A H ⊆ 2V halmazcsalád keresztezésmentes, ha nem tartalmaz keresztező halmazokat, ill. lamináris, haA ⊆B, B ⊆ A vagy A∩B =∅ teljesül a H tetszőleges A, B tagjaira.

Megfigyelés: (1) Ha H lamináris, akkor H keresztezésmentes.

(2) HaHkeresztezésmentes, akkor a szimmetrizáltH0 :={A, V\A:A∈ H}is keresztezésmentes.

(3) Ha H keresztezésmentes, akkor Hv :={A∈ H:v 6∈A} tetszőletes v ∈V-re lamináris.

(4) Ha F fa, akkor {U ⊆ V(F) : létezik e ∈ E(F), hogy U az F −e egy komponense} keresz- tezésmentes, azaz fa élvágásaihoz tartozó komponensek keresztezésmentes családot, ezek közül a gyökeret nem tartalmazók pedig lamináris halmazrendszert alkotnak.

Állítás: (1) MindenH ⊆2V lamináris rendszer reprezentálható a fenti módon egyz gyökerű F fával és egy f : V → V(F) függvénnyel úgy, hogy H minden eleme előáll mint az F egy élvágásához tartzó, z-t nem tartalmazó komponensének f szerinti ősképe.

(2) Minden H ⊆V keresztezésmentes rendszer reprezentálható a fenti módon egy F fával és egy f :V →V(F)függvénnyel azzal a különbséggel, hogyHelemei az-t tartalmazó komponenseknek is megfelelhetnek.

Biz: (1) Feltehető, hogyV ∈ H. LegyenV(F) = H∪{z}. F éleizV ∈E(F)mellett mindazok az AB párok, amelyekre A, B ∈ H, A ( B és nem létezik olyan C ∈ H, amelyre A ( C ( B teljesül. Ekkor F minden csúcsából van út a z gyökérbe, így F összefüggő. Ha van F-ben egy C kör, akkorz 6∈V(C), hiszz elsőfokú. LegyenX, Y, Z aC három egymást követő csúcsa, aholY a lehető legkisebb elemszámú csúcsa C-nek. EkkorY (X, Y (Z ésX 6=Z, ami lehetetlen. Ezért F körmentes, így fa. Az u ∈V elem képe pedigf(u) =T{A ∈ H: u∈ A} a H legszűkebb, u-t tartalmazó eleme. Könnyen látható, hogy ez így jó.

(2) Tetsz v ∈V esetén a(H0)v lamináris rendszert (1) szerinti reprezentáló fa megfelel.

Def: A c : E → R+ élkapacitásokkal ellátott G = (V, E) gráfnak F a Gomory-Hu fája, ha (1) V(F) = V és (2) minden u, v ∈ V esetén van olyan e ∈ E(F) éle F-nek, amelyre F −e komponensei egy minimális kapacitású uv-vágást határoznak meg.

(Érdemes F minden élére ráírni, mekkora az adott élhez tartozó G-beli vágás kapacitása, mert ekkor tetsz u, v-re λc(u, v) meghatározható az F-beliuv-út éleire írt számok minimumaként.)

Tétel: Minden G = (V, E) irányítatlan gráfnak tetszőleges c : E → R+ élkapacitásokhoz létezik Gomory-Hu fája.

Lemma: Legyen G= (V, E) irányítatlan gráf és c: E → R+ kapacitásfv. Ekkor tetszőleges keresztező X, Y ⊂V halmazokra

(1) ˜c(E(X)) + ˜c(E(Y)) = ˜c(E(X∩Y)) + ˜c(E(X∪Y)) + 2˜c(E(X\Y, Y \X))

(2) ˜c(E(X)) + ˜c(E(Y))≥˜c(E(X∩Y)) + ˜c(E(X∪Y))(szubmoduláris egyenlőtlenség) ill.

(3) ˜c(E(X)) + ˜c(E(Y))≥˜c(E(X\Y)) + ˜c(E(Y \X))teljesül.

Biz: (1) G minden élének hozzájárulása (1) mindkét oldalához ugyanannyi. (2) Az (1) jobb- oldalán szereplő harmadik tag nemnegatív, ezért ezt elhagyva egyenlőtlenséget kapunk. (3) Al- kalmazzuk (2)-t a keresztező X és V \Y halmazokra és használjuk a c˜függvény szimmetriáját:

˜

c(E(Z)) = ˜c(E(V \Z)).

Köv.: Ha X ésY a G keresztező minimális vágásai, akkor (1) X∩Y,X∪Y, X\Y ésY \X is a Gminimális vágásai,

(2) X∩Y és V \(X∪Y) ill.X\Y ésY \X között nem fut él, valamint

(3)λ(G)páros. (Azaz páratlanλ(G)eseténGminimális vágásainak rendszere keresztezésmentes.) A Tétel bizonyítása: Azt igazoljuk, hogy ha V = {u1, u2, . . . , un}, akkor minden k = 1,2, . . . nesetén létezik aV-nek egy olyank-részesV(k,1), V(k,2), . . . , V(k, k)partíciója, amelyre a uj ∈ V(k, j) teljesül minden 1≤ j ≤k esetén, és e partíción, mint csúcshalmazon létezik egy Fk fa úgy, hogy minden 1≤ i, j ≤ i esetén Fk valamelyik élének elhagyásával kapott vágása egy minimális kapacitású uiuj vágást határoz meg.

A bizonyításk szerinti teljes indukcióval történik, ak = 1eset triviális. TfhFk−1 már megvan ésuk∈V(k−1, i). Legyenek azFk−1 faV(k−1, i)csúcsának elhagyásával keletkező komponensek

(2)

a Bj ágak és legyen minden Bj-ben uj azFk−1-nek aV(k−1, i)-hez csatlakozó csúcsában fekvő legfeljebb k −1 indexű csúcs. Válasszunk egy olyan ui-t tartalmazó X minimális vivk-vágást, amelyik a lehető legkevesebb Bj ágat keresztezi. Tfh X keresztezi a Bj ágat.

Hauj ∈X, akkorBj∩Xszeparáljauj-t ésui-t,Bj∪Xpedigui-t ésuk-t. Ezért a szubmoduláris egyenlőtlenségből λ(uj, ui) +λ(ui, uk) = ˜c(E(Bj)) + ˜c(E(X))≥c(E(B˜ j∩X)) + ˜c(E(Bj∪X))≥ λ(uj, ui) +λ(ui, uk), így végig egyenlőség áll és X∪Bj is minimális uiuk-vágás. Ez ellentmondX választásának.

Ha pediguj 6∈X, akkor akkorBj\X szeparáljauj-t ésui-t,X\Bj pedig ui-t ésuk-t. Ezért a Lemma (3) szerint λ(uj, ui) +λ(ui, uk) = ˜c(E(Bj)) + ˜c(E(X))≥c(E(B˜ j\X)) + ˜c(E(X\Bj))≥ λ(uj, ui) +λ(ui, uk), így végig egyenlőség áll ésX\Bj is minimálisuiuk-vágás. Ez is ellentmond X választásának, tehát X nem keresztez egyetlen Bj-t sem.

Az Fk fát úgy kapjuk, hogy ` 6= i, k esetén V(k, `) = V(k−1, `), V(k, i) = V(k−1, i)∩X, és V(k, k) = V(k −1, i)∩X. Fk−1 V(k −1, i)-re nem illeszkedő élei megmaradnak Fk-ban, a V(k −1, i)-re illeszkedő élek megfellelői pedig az Fk fában a szerint indulnak V(k, i)-ből ill. az V(k, k)-ból, hogy Xtartalmazza-e a megfelelőBj ágat. VégülFk-ban aV(k, i)ésV(k, k)csúcsok közé is beveszünk egy új élt.

MivelFkreprezentál mindenFk−1 által reprezentált vágást, a konstrukció helyességéhez annyit kell igazolni, hogyFk minden` < kesetén reprezentál egy minimálisvkv`-vágást. MivelFk−1 már reprezentál egy minimális uiu`-vágást, ami egyúttal uku`-vágás is (hisz uk ∈ V(k−1, i)), ezért λ(uk, u`)≤ λ(ui, u`). Ha egyenlőség áll, akkor az Fk−1 (és Fk) által reprezentált minimális uiu`- vágás egyúttal minimálisuku`-vágás is. Ha pedigλ(uk, u`)< λ(ui, u`), akkorui minden minimális uku`-vágásban az ui-vel azonos oldalra kerül, és minden minimális ukui-vágás egyúttal minimális uku`-vágás is. Tehát X azFk által reprezentált minimális uku`-vágás, győztünk.

Köv.: Tetsz. n csúcsú, nemnegatív élkapacitásokkal ellátottG gráf esetén (1) G Gomory-Hu fája megkonstruálható n−1 legfeljebb n csúcsú hálózaton futtatott folyamalgoritmussal, (2) a λ(u, v) értékek G csúcsaira legfeljebb n −1-félék lehetnek ill. (3) megadható G-nek legfeljebb n−1 vágása úgy, hogy G bármely két u, v csúcsára legyen ezek ezek között u-t és v-t szeparáló minimális vágás.

Gyakorlatok

1. Döntsük el, hogy az alábbi, V = {a, b, c, d} alaphalmazon értelmezett, halmazrendszerek közül melyek keresztezésmentesek és melyek laminárisak!

(a) H1 =

{a},{b},{a, b},{c, d},{a, b, c, d}

(b) H2 =

∅,{d},{a, b},{a, c},{a, b, c},{a, b, c, d}

(c) H3 =

∅,{c},{a, b},{a, b, c},{a, c, d},{a, b, c, d}

2. (a) Az 1. feladatbeli keresztezésmentes halmazrendszereknek adjuk meg a szimmetrizáltját!

(b) Az 1. feladatbeliHkeresztezésmentes halmazrendszerekhez készítsük el aHdlamináris halmazrendszereket.

3. Az 1. feladatbeliH keresztezésmentes halmazrendszereket reprezentáljuk egy olyanF fával és f : V → V(F) függvénnyel úgy, hogy H tagjai megfeleljenek az F egy alkalmas élének elhagyásával keletkező komponensnek.

4. Egy n elemű alaphalmazon legfeljebb hány tagja lehet egy lamináris halmazrendszernek?

5. Döntsük el, hogy az alábbi halmazfüggvények közül melyek szubmodulárisak! (EgyV véges alaphalmazon értelmezett f : 2V → R halmazfüggvényt szubmodulárisnak nevezzük, ha tetszőleges X, Y ⊆V esetén f(X) +f(Y)≥f(X∩Y) +f(X∪Y).)

(a) V egy véges alaphalmaz, f1 : 2V →Z+0 X 7→ |X|.

(b) G= (V, E) egy véges gráf,f2 : 2V →Z+0 X 7→e(X), ahol e(X)azX-beli végponttal rendelkező élek száma.

(3)

(c) G = (V, E) egy véges gráf, f3 : 2V → Z+0 X 7→ i(X), ahol i(X) az X által feszített élek száma.

(d) G= (V, E) egy véges gráf, f4 : 2V →Z+0 X 7→e(X)−i(X).

(e) G= (A, B;E)egy véges páros gráf,f5 : 2A →Z+0 X 7→ |N(X)|, aholN(X)azX-beli csúcsok szomszédainak a halmaza.

(f) G = (V, E) egy véges gráf és f6 tetszőleges X ⊆ E élhalmazhoz azon X-beli élek maximális számát rendeli, melyek a G gráfban erdőt alkotnak.

6. Hogyan lehet a szubmoduláris egyenelőtlenséget nemnegatív élkapacitásokkal ellátott irá- nyított gráfokra kiterjeszteni?

7. (a) Legyen (G, s, t, c) egy hálózat. Igazoljuk, hogy a minimálisst-vágások H :=

X ⊆V :s ∈X, t /∈X, X egy minimális st-vágást határoz meg

rendszere zárt a metszetre és unióra, azaz tetszőleges X, Y ∈ H halmazok esetén X∩Y, X∪Y ∈ H.

(b) A Ford–Fulkerson-algoritmus melyik elemét találja meg a H halmaznak?

8. Döntsük el, hogy az alábbi ábrán bal oldalon látható G gráfnak a tőle jobbra álló F1, F2, F3 fák közül melyek a Gomory–Hu-fái és melyek nem!

a

b c

d 1

1 1

1 a

b c

d 2

2

2

a

b c

2 d 2 2

a

b c

d 2

2 2

9. Határozzuk meg az alábbi gráfok egy-egy Gomory–Hu-fáját!

a b

c d

e f

3 1

1 2

6 1

7 4

4

a b

c d

e 3

5 1

7 6 2 4

10. A G gráfról azt tudjuk, hogy a Nagamochi–Ibaraki- és a Karger-algoritmus által megtalált minimális vágások különbözők (de a kapacitásuk természetesen egyenlő). Az alábbi ábra G egy Gomory–Hu-fáját mutatja. Határozzuk meg a Gomory–Hu-fa f g éle által reprezentált G-beli vágás x értékét.

a b c d

e

f g

h

i j k l

22 17

17 42

11 x 6

17 7

4 7

(4)

11. Az alábbi ábra a G gráf egy Gomory–Hu-fáját mutatja. Határozzuk meg az f g él behú- zásával létrejövő G0 = G+f g gráf egy Gomory–Hu-fáját és a λG0(a, k), illetve λG0(b, i) értékeket.

a b c d

e

f g

h

i j k l

22 17

17 42

11 7 6

17 7

4 7

12. Bizonyítsuk be, hogy minden véges, irányítatlan Ggráfnak vannak olyan u és v különböző csúcsai, hogy a G0 = G+uv gráfra λG0(x, y) = λG(x, y) teljesül minden olyan esetben, amikor {x, y} 6={u, v}.

13. Hogyan lehet Gomory–Hu-fák segítségével eldönteni, hogy létezik-e olyan él, amelyet a gráfhoz hozzávéve a maxu,v∈V λ(u, v) érték nem nő?

14. Egy Ggráf Gomory–Hu-fája segítségével hogyan lehet meghatározni aG+egráf Gomory–

Hu-fáját? (Ahol e egy újonnan hozzávett él.)

15. Tegyük fel, hogy U ⊆ V(G) és |U| páros. Adjunk hatékony algoritmust olyan vágás meg- találására, aminek mindkét partján páratlan sok U-beli pont van és ezen vágások körében minimális számú élt tartalmaz.(*)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mutassuk meg, hogy az n-csúcsú gráfok k-szoros élösszefüggőségének ritka tanújának élszá- mára bizonyított felső korlát éles, azaz létezik olyan k-szorosan élösszefüggő

(c) Bizonyítsuk be, hogy ha G egy páros gráf, akkor G minden élét tartalmazza egy stabil

Tetszőleges (G, s, t, c) hálózatban a megengedett st-folyam maximá- lis nagysága megegyezik az st-vágások kapacitásának minimumával.

Színezési szabályok. G éleit piros, fehér, zöld színnel színezzük; kezdetben minden él fehér.) Zöld szabály: ha egy Q vágás nem tartalmaz zöld élt, akkor Q (egyik)

Ha ugyanis van olyan C páratlan kör, amelynek minden éle 1 2 súlyt kap az x stabil félpárosításban, akkor G-nek nincs stabil párosítása... Igazoljuk, hogy ebben az esetben

Bizonyítsuk be, hogy ha a 100-csúcsú G gráf minden egyes élét úgy lehet a piros, fehér vagy zöld színek valamelyikére kiszínezni, hogy a piros élek egy 100-csúcsú kört, a

Egy (D, s, t, g) hálózatban minden élhez két nemnegatív költség adott: az első az élen az egységnyi folyam átvitelének, a második az él kapacitásának egységnyi

Ilyenformán ez az „általánosítás” úgy is tekinthető, hogy a körmérkőzéses bajnokság fordulókba szervezését csak részben, konkrétan az első ` csapatra adja meg: