Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

(1)

7 . szam, ,.— 631 —- ,,,_.,L934

A. U.: Családi statisztika a hannoveri parasztság köréből. —— lf'ries K.; Nemzetközi kartellek. ——

Feick I.: Családi pótlék mint népességpolitikai mérték. különös tekintettel a francra és belga ta—

pasztalatokra. — Mombert P.: Régebbi népszámlá—

lások csekély megbízhatóságára. — (6. i.). —- Zadow F.: A lilozólia és a társadalomgazdaságtan viszonyáról. —— Uuante P.: A paraszti település le- hetőségei és határai különös tekintettel az ipari inunkanélküliségre. —— Az iparl'elügyeleti hatósá- gok évi jelentésének adatai az 1931. és 1932. évről.

Journal de la Société de Statis—

ligue de Paris (75. évi. 5. sz., Páris 1934, ir.). Mossé H..- Páris népessége az 1931-i nép—

számlálás szerint. —— (6. sz.). —— M'arcé V.: A há- borús adósságok problémája az amerikai statisz—

tikák alapján. —— Millen G.: Bukarest város statisz—

tikai évkönyve (NH-1930).

Journal of the American Statis—

tical Association (29. köt. 186. sz., New

York 1934, aug.). —— Wlielpton P. K.: A születé-

sek regisztrálz'isának teljessége az Egyesült Álla- mokban. M. Ezekiel: Az 1933. esztendő a mező- gazdák szempontjából. " Kemp W. B.: A statisztikai analysis néhány módszere. —— Tolles A.: Mun—

kanélküliségi arány, segélyezés és hozzájárulás mértéke Nagy-Britanniában és Németországban.——

Snyder C.: A hosszúlejáratú adósságok növekedése az Egyesült Államokban. —— Arthur H. B. és Co- nant L. W.: Az árváltozások kétféle felosztása.

Journal of the Royal Stalistical Society (97. köt. II. rész, London 1934, anyu).

—— Crowther G.: Az ,,Economist" üzle'tmeneti in- dexe. —— Jones J. II.: Valutastabilitás és belső ár- stabilitás. _— A nagykereskedelmi árak 1933—ban.

Közgazdasági Szemle (58. évi. 3—4.

sz., Budapest 1934, m.). —— Mezey L.: Maltiius. ——

György E.: Rugalmxassag a gazdasági életben. ——

Badics J.: Irányított m—ezc'igazdaság. -— Pálinkás A.:

A gyapjúértékesités megszervezése a közszállítások útján. —— Vásárhelyi B.: Románia vasúti politikája a világháború után. —— (5. sz.). — Heller F.: Gávaí Gaal Jenő (IMG—1934). —— Balás K.: Adólikviditás.

—— Gesztelyi Nagy L.: A mezőgazdasági politika új útjai és eszközei. -— Pikler E.. Az automatikus transzlerképesse'g elmélete. —— Tóth J.: A paprika- termelés újabb szabályozás—'a.

Külügyi Szemle (11. évi. 2. sz., Buda- pest 1934, m.). — Albrecht F.: Erdély az össze- omlás óta—. —— Ledermann L.: Szabadkereskedelem,

protekcionizmus és önellátás: modern tendenciák a világgazdaságban. —— A népszövetségi bizottságok munkája az 1933. évi közgyűlés (alkalmával. —- A lX. kisebbségi kongresszus. —— A jugoszlav—román kisebbségi egyezmény. — Makay M.: A világgazda- sági helyzet javul—ása. —— ( 3.sz.). — d'Asbeck M.

br.: A békés revízió. —— Druclcer Gy.: A Nemzetek Szövetsége reformja. — Váll" F.: A budapesti egye—

tem pere a csehszlovák állam ellen. —— Doma'ny Gy.:

Az amerikai ár- és valutapolitikai kísérletek. ——'—

Nemzetközi légiforgalmi egyezményeink. ——- Az amerikai államok légügyi konferenciája Montevi- deoban. — 1). Nagy I.: Az utódállamok népszámlá- llásai. —— A munkanélküliség leküzdése Németország- ban. —— A köztisztviselői illetmények leszállítása Franciaországban. — Bikkal D.: Idegenforgalom Németországban, Ausztriában, Olaszországban Svájc-

ban, Cseh—Szlovákiában.

L'Est Européen Agricole (3. évf.

9. sz., Páris 1934, fr.). _— Gabensky I.: Bulgária állat- és állati termék—kivitele. —— Siegescu M.: A budapesti Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus elé. — Pilch J.: A lengyel-német vámháború vége.

—— Jackowskí J.: Az állam s a gyümölcsfakultúra fejlődése Lengyelországban. — Szturm de Sztrem E.. A piacok szemlléjte. — A mezőgazdasági élet legfrisebb eseményei Cseh-Szlovákiában.

Magyar Gazdák Szemléje (39. él;/.

5. sz., Budapest 1934, m.). —— Sipos S.: Az 1933. évi gazdasági konjunktúra mérlege. _— Totomianz V.:

A magyar szarvasmarhatenyésztés és -kereskede- lem multjából. —— Ihrig K.: A mezőgazdaság irá- nyításának elméleti szempontjai. —— A mezőgazda—

ság SzovjetOroszországban. — (6. sz.). La- urentzy V.: Az újkori és Legújabhkori gyarmatosí- tások agrártörte'neti jelentősége. —— Rónai A.: A jugoszláv .agrárreform eredményei. —— Ihrig K.:

A mezőgazdasági üzem és az irányítás. —— br. Mal—

comes A.: A telepítés gyakorlati megoldásához.

Magyar Szemle (21. köt. 3. [83] sz., Budapest 1934, m.). —— Országh S.: A mezőgazda- sági értékesítés átszervezése Angliában. —— Szász Zs.: Romania Duca halála óta. ..., Bisztray Gy.:

Felvidéki irodalmi élet.

; ? KÚLÖNFÉLE a '3

u...n-u-o-no-u-u-non-un.-u..-.n-.nel--Ultlll-Ill-n-ll.ln.-Ill-llül-Ill.-nil-llll-lo-nullllnInn-

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

Commission hongroz'se pour la fixatz'on des valeurs de stolistigues commerciales.

Szakosztályülések. —— Séances de sections.

A XXIII. szakosztály május 9—én tartotta ülé- sét a külföldön tartózkodó Kertész János kereskedelmi főtanácsos, szakosztályelnők helyett Herpy Arnold kereskedelmi tanácsos elnökletével. Jelen voltak: Castiglione Henrik, l,)wofnlc Ferenc Albert, Félix Aladár, Heteés All'réd, Lipp Ernő, Szabados Jenő, Tieberger lmre kereskedelmi tanácsosok és Donáth Sándor,,Kerle'sz János dr., Stowasser János szakértők.

llerpy Arnold az óraiparí szakma helyzetéről szóló jelentésében előadta hogy érték szerint a

forgalom az 1932-es évhez viszonyítva csökkenést mutat az általános áresés következtében. Darabszám szerint azonban jelentős növekedés állapítható meg. Az alacsony értékü fém— (acél—, króm—)órák háttérbe szorítják a nemesfémek llegfőképen az aranyat. Különösen az év utolsó negyede mutatja ezt az emelkedést és így a rosszul induló év ki elégítő karácsonyi vásárral zárult. !

Lipp Ernő jelentése az ékszer-, arany- és ezüst—

ismertette: Az lilílít. évi áru—

szakma helyzetét

44"

(2)

7,szMn

—— 632 —— 1934

beszerzés csaknem egészében a hazai iparra szorit—

kozott, bár ennek tevékenysége is csökkent az előző évhez képest. A műhelyekben a redukált sze- mélyzet hetenként 2—3 napig dolgozott, több tre- lyütt a munkásokat hamis ékszerek és kínaezüst tárgyak előállításával foglalkoztatták, Az árviszo—

nyok a gyenge forgalom következtében különösen az ezüstszakmában nyomottak voltak. Újabban a szakma az árak feljavítása érdekében árvédelmi akciót indított, amelyhez kevés kivétellel az összes érdekelt felek hozzájárultak. —— Behozatal csak kis mennyiségben, apró aranylárgyakból és fe'lnemes—

kövekből volt.

Chmura László és Félix Aladár egyezően je- lentik, hogy a középosztály jövedelmének csökke- nése nagyon érezhető volt a [utoszakma'ban A

fényképezőgépekből egészen

olcsó és középminöségüek: a 100 pengőn aluliak keltek el. Némi kereslet mutatkozott még az egé—

szen drága, 400 pengős gépek iránt. ——- Kép— és tény—

képnagyító—, valamint fényképveütő—készülékeket újabban a magyar ipar is előállít, ezek behozatala lényegesen megcsappant. —— A fotopapír-behozahal—

ban, valamint a fényképlemezek és —filmek forgalmá- ban lényeges változás nem állott be. Fényképészeti papírkivitelünk azonban lényeges csökkenést szen- vedett.

Castiglione Henrik a filmszakma helyzetét a következőkben jellemzi: A magyar filmélet (lia—

grammját a budapesti mozgókép-színházak vigalmi—

adója adja meg, amelyből —— miután a vigalm'iadó alapja a bruttó bevétel meghatározott százaléka —

legnagyobbrészt az

megközelítő pontossággal kiszámítható a mozgok bruttó bevétele. A fővárosi színházak vigalmiadója az utolsó öt évben (1929—től 1933—ig bezárólag) 24

%-kal, 1931—ről 1932-re 15%—kal csökkent, 1932—ről 1933-ra pedig 4%—ka1 emelkedett. Az 1933. évi ja—

vulás arra enged következtetni, hogy a gazdasági válság ez évben mélypontját elérte.

Örvendetes szakmai eseménye az évnek a ma—

gyar filmgyártás megizmolsodása. Ennek eredme—

nyeképen több kisebb filmen kívül hét nagy kép ké—

szült egyik filmgyárunkba'n, két és félmillió pengőre becsülhető befektetéssel. így újabb munkaalkalmak teremtődtek s amellett a külföld figyelmét is sike—

rült felkelteni a magyar művészeti ipar új hajtására.

Végül Donáth Sándor a műtárgyak forgalmára vonatkozóan előadja, hogy teljesen szünetelty kivitelre is csak néhány, zárolt pengőért

a behozatal

vásárolt tétel került.

Az ülés végén a szakosztály megállapította a

műszerek, hangszerek, órák, nemesfémek, nemesfém- és drágakő árúk, :apró árúk, díszmű árúk, játéksze- rek, végül néhány fényképészeti cikk egységértékeit.

A IX. szakosztály május 15-i ülésén József kincstári főtanácsos, szakosztály- elnök elnöklete alatt jelen voltak: Baeder Hermann, Heluey Elek, Horváth Ernő, Horváth Jenő, Kádár

Bun

Gyula, Krayer Gyula, Majthényi Béla, Nemde Nán—

dor, Wuldhauscr Géza dr., kereskedelmi tanácso—

sok és Berceli Harry dr., Dán János, Kellner Artúr, Lányi Lajos dr.,

szakértők.

A szakosztályba tartozó Helvey Elek ismertette:

Az 1933. év első 8 9 hónapja üzleti szem—

pontból erős depresszió jegyében folyt le. Az év vége felé a helyzet azonban javult, amennyiben a kedvező hangulatot bizakodóvá tette s így az év utolsó hónapjában már élénk vásárló—

kedv mutatkozott a piacon.

Lemer Ferenc, Spiegel Nándor

iparágak helyzetét

termés a

A keményítőipar forgalma csökkenőben

A felhasználási lehetöség ugyanis csökkent, mert a pőtanyagok, mint pl. a gunmmioldat, a kazein stb.

olcsóbbak a felhasználásban. Export ezekben a cikkekben csekély. —— A festékek forgalma menv—

nyiségileg általában az előző évi forgalom szintjén mozgott. Festékexportunk nincs és az éles belföldi verseny kedvezőtlenül befolyásolta az árakat. 1931

Vál ll.

január l-evel a festekárukban a fázisadó lépett életbe, minek következtében az l933. ev végefelé élénkebb kereslet volt tapasztalható. Az anilin- festekek legnagyobb szállítója változatlanul Némel- ország volt, amely nagyszabású agrárbevitelle-l le- hetövé tette, hogy gyárt-mánynit itt elhelyezbesse.

A belföldön íllóolajoka! általában nem állíta- nak elő, csupán menta— és levendulaolajat, vala—

mint mousse de ehene-t termelünk, de ez a terme-

lés is a belföldi szükségletnek csak kis részét fedezi.

Az egyébként szükséges több százféle illóolajazt tel—

jes egészében külföldről kell beszereznünk. A ter- mészetes illóolajok fő beszerzési helye, mint a mult- ban, úgy 1933ban is Franciaország volt. A Frau- ciaországgal való kereskedelmi forgalom klízrging se—

gítségével bonyolódott le. Természetes illóolajokat ezenkívül főleg Angliából és kisebb mértékben Olasz- országból és a francia Afrikából importálitunk. — A mesterséges illóolajokat ezelőtt főként Német- országból szereztük be, újabban pedig főként Svájc- ból és Hollandiából hozta be azokat feldolgozó—

iparunk.

Az árak nagyjából az 1932—es év színvonalán mozogtak. Néhány fontosabb cikk belföldi ára mégis emelkedett (pl. mentaolaj, menthol, lemongras, citral), a kumarinnál ellenben jelentős (kb. 32%—osl áresés következett be annak folytán, hogy e cikk árára nézve világegyezmény volt érvényben, amely—

nek az 1933. évben történt felbomlása a szabad—

versenynek adott helyet.

A magyar gyógynövény-export 1933—ban kb.

15.400 (I—t tett, 1'3 millió P értékkel, nem számítva ide azokat a növényi nyersanyagokat, amelyek bár gyógyászati célokra is szolgálnak, mégis inkább ipari növények, mint pl. a boróka, pirosító gyökér, stb., s amelyekből szintén jelentős exportunk volt.

A gyógynövény—import kb. 3.200 C[ volt, mintegy

(3)

7. szana

—— 633 —— 1934

168000 P értékben. Ez főleg Magyarországon egy- általán nem, vagy elégtelen mennyiségben termő növényekből adódott. Az export ezzel szemben csaknem kizárólag belföldi termésű növényekre szorítkozott, legnagyobbrészt németországi rendel- tetéssel. Kivitelünk túlnyomórészét a vadon termő növények tették, termelt növényekből legfeljebb 1000 (] kerülhetet exportra.

Az (lsz/altlermékek forgalma az elmult évek—

hez képest erősen visszaesett az útépítési tevékeny—

ség kényszerű csökkentése folytán. Ebben az ipar- ágban a közeljövőben sem várható kedvezőbb üzlet—

menet, mivel az államnak és a közületeknek erre a célra költségvetési fedezetük nincs. —— A kátr'í- nyos ledéllemezben, melyet 17 üzem gyárt, inkabb az év vége felé volt élénkebb az üzletmenet, ami arra vezethető vissza, hogy december 31-én a ház- adómentesség lejárt és ezen időpontig tető alá kel—

lett hozni az épületeket.

A szakosztály ezekután megállapította a szén—

és faleparlási termékek, a keményítő, fehérje, ra- gasztószei'elo, robbantó-, gyujtó- és világítóipari készítmények, festékek, illóolajok, gyantak, végül a gyógynövények egységértékeit.

A XII. szakosztály május hó 16-án tartott ülést Teleki István gróf elnöklete alatt. Jelen voltak:

Fehér Károly, Fretldiger David, Hauswirth Ödön, Horváth Miksa, Reich Aladár, Schein Ferenc, Szántó Mór kereskedelmi tanácsosok, továbbá Kertész Imre,

)án Janos, Pártos Zsigmond és Vágó Károly szak—

értők,

A szőnyegipar helyzetét Horváth Miksa ismertette:

A magyar perzsaszr'inyeg 15 éves multra te—

kinthet vissza és elérte azt, hogy a közönség kö—

rében közismert és keresett árucikk lett. A per- zsák és törökök után Magyarországon kezdték el a kézzelesomózott szőnyegek gyarását. A keleti szőnyegekkel minőségbeli versenyt a magyar perzsa azért nem tudja ellensúlyozni, mert az ottani napi munkabér 20—25 fillér körül mo- zog, mert hiszen Keleten már 5—6 éves gyerme-

ár és

keket ültetnek a szövőszék mellé és óriási allami támogatásba is részesülnek. Az 1933 évi

lom, tekintettel a behozatali nehézségekre

mivel megélénkült, viszont azonban az

forga—

vala- éles verseny az árakat leszorította, úgyhogy BC)—40.000 csomós szőnyeg Itt?—kenti nagykereskedői ára 30—32 P, míg a 80——100.000 csomós ára 00—100P.

Újabban több cég foglalkozik u. n. torontáli

szőnyegek gyártásával Ez a torontáli szőnyeg állati szőrből készül és kézi szövőszéken állítják elő. A gyártással kb. 0 nagyobb és több kisebb cég foglalkozik és

250.000 pengő.

A konfekcióipar kérdéseiről Freudiger Dávid számolt be:

előállítási értéke kb. évi

A behozatali nehézségek következtében a fino-

mabb konfekcionált fehérnemű es ruhanemű im- portálása majdnem lehetetlenné vált és maga után vonta a hazai jobb konfekcionáló-ipar javulását és fejlődését.

Hazai férfi és fiúfehérnemű iparunk, amelyhez a gallér—, kézelő— és ingipar tartozik, ma már teljes egészében képes a hazai szükségletet első- rangú minőségben is ellátni.

A konfekeionált kárpitosárukból, mint papla- nakból, különböző szövetekből elkészítve és kü- lönböző töltésekkel ellátva ez esztendőben sem volt kiviteli vagy behozatali lehetőségünk.

A kalapipar üzletmenetét Vágó Károly jelentése tárta fel:

Az 1933. évben a férfikalap- e's kalaptomp- szakmában az előző évekhez képest

fellendülés volt érezhető.

határozott

A mult év március havában megindult a nyúl- szőrtompgyartás. Ezzel egy olyan termelési ág lépett újból életbe hazánkban, amely több éven keresztül szünetelt és a szükséglet kielégítése teljesen importra szorítkozott. Már az első évben sikerült az import nagy részét kiszorítani, azon—

kívül még exportálni is tudott,

A külföldi nyersanyagok beszerzése az előző évhez hasonló nehézségekbe ütközött, mégis azzal a különbséggel, hogy a Nemzeti Bank csak bizo- nyos felz'irak lefizetése mellett bocsátotta az ipar rendelkezésére a szükséges devizákat. Ezen körül- mény a kalkulációnal érthető zmart okozott, mert a felár előre az árba beszámítható nem volt, különben is az áraknak ezen' okból való emelésé—

ről a gyárak lemondtak.

Az 1932. évben megindult magyar kalapbőresík gyartas örvendetes haladást mutatott fel, úgy hogy meg van a remény arra, hogy különösen a közép—

ininőségű bőröknél a szükséglet jó részének fede- zésére rövidesen alkalmasnak fog bizonyulni.

Nyúlszőrkalapokban volt némi exportunk, azon—

ban gyapjútompok, vagy kalapok exportálására ez idő szerint gondolni sem lehet. Ennek oka nagyrész—

ben a belföldi üzemeknek a külföldi mérten elenyészően kis kapacitasa.

A munkásviszonyok az 1933. évben nagyjában az előző éveknek megfelelőek voltak.

A Bizottság ezekután a növényi párnám—, fonó-, kefe— és seprőanyagok, a fonás-, kefekötő- és szita- kötő'ipar termékeinek, szőnyegek, térítők, függönyök, borításáruk textilanyagokból konfekcionált cikkek, nap— és esernyők értékének megállapításával fog- gyárakhoz

lalkozott.

Az I., Hl._ XII. és XIV. szakosztályok ülésein Síbelku-Perleberg Artúr dr. min. fogalmazó, az

V—X,, XVII.,XXI—XXIII, szakosztályok ülésein pedig Vitéz Pap László dr. min. segédtitkár volt az előadó, A Biozttság elnökségét Farkas János dr.

min. osztz'ilytanáesos, a Bizottság h. elnöke kép- viselte.