Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

(1)

3. szám —— 3217 -——-,. 1939

fláció. " (Az Egyesült Államok új intézkedései.). —— svábok Romániában. — Kecső I.: Iparfejlesztésünk (9. sz.). —— D'Albergo E.: Önellátás es a valuta új útja. —- Ruisz R.: A felszabadulás gazdasági problémája. ———- (10. sz.). — Vianelli S.: Tanul— következményei.

m'ány a statisztikai megoszlás szerepéről a gazda- ság dinamikájában. — Tagliacarne G.: Milyen arányban vettek részt Olaszország tartományai az afrikai háborúban, — (11—12. sz.). —— Lentz L.:

Olaszország kereskedelmi forgalma a külfölddel 1929-ben és 1937-ben. —— Baffi P.: Észrevételek az ikerszülete'sek gyakoriságáról.

Internationale Rundschau der Ar—

beit (16. évf. 11. sz., Berlin 1938, ném.). _—

Fe'raud L.: Bevezetés a szociális biztosítás pénz- ügyi problémáiba. — Vollweiler H.: A munkatar- talékok mozgósítása a Német Birodalomban II.

Magyar Gazdák Szemléje (43. évf.

12. sz., Budapest 1938, m.). — Ihriy K.: Fejezetek az agrárstatisztika köréből. — Sieglescu M.: A ma—

gyar mezőgazdasági kiviteli tevékenység az .1929—

37. években. — (44. évf. 1. sz., 1939.). _— Kulin S.

és Pataky L.: A számtartásstatisztika az üzemi tanácsadás és mezőgazdaságpolitika szolgálatában.

—— Südy S.: A magyar mezőgazdaság és a biztosítás- ügy. —— (2. sz.). — Papp A.: Adói'endxszerünk agrár- politikai bírálata I. Moskovits I.: A juhtenyész—

tés nemzetközi irányvonalai. —— Heller A.: A mező—

gazdasági munkásság kereseti viszonyai! Fejér me- gyében. -— Schmidt H.: A nyugati szlávok birtok—

rendje.

Magyar Szemle (34. köt. 3. sz., Budapest 1938, m.). —- Darás G.: A félszázados ruszin na- cionalizmus. _ Prokopy I.: Jugoszlávia új válasz- tások küszöbén. — (4. sz.). —— Bulla B..- Az új határ. —— Komoróczy Gy.: A lengyel egységállam.

_ Szász Zs.: Románia kisebbségi politikája. —*

Fekete L.: Magyar kisebbség Jugoszláviában. ——

(35. köt. 1. sz., 1939.) —— Parecz Gy.: A bánsági

KÚLÖNFÉLE

Mezőgazdasági Közlöny (11. évi. 12.

sz., Budapest 1938, m.). —— Tomcsilc J.: A falu- e'ge'szségügy fejlödése Magyarországon. —— Kendi Finály l.: Termésered—ményeink és a műtrágyázás.

— (12. évi. 1. sz., 1939). — Sipos S.: Külkereske—

delmünk irányváltozásai és a magyar-lengyel áru- forgalom. — Perneczkg B.: A mezőgazdasági. munka—

viszonyok rendezése hivatalos vagy érdekképvise- leti úton —— (2. sz.). —- Pap G.: A mezőgazdaság nemzetközi áttekintése. — (3. sz.). — Takách Gy.:

Bungonyatermelésünk megoszlása fajtánkint. ——

Némethy B.: A magyar állattenyésztés a slatiszti4 kai számok tükrében.

Mitteilungen des Hamburgischen

Welt—Wirtschafts-Archiv (5. évf. 5. sz., Hamburg 1939, ném.). -— A német részvénytársa—

ságok mérlege. _ Nyugatn'émetország a német gaz-

dasági fellendülés alatt. — (6. sz.). —— Mérlegszerű fejtegetések néhány gazdasági csoportról. — (7.

sz.). — P. H.: A jövedelmezőség alakulása néhány vállalkozási ágban. _ L. K.: A német tengerhajó—

zási politika problémája. — S. O..- Nyersanyag- és fokozott hulladékfelhasználás Németországban. — (8. sz.). — J. H.: Lübeck és Königsberg tengeri kikötöinek Keleti-tengeri helyzete. — A motorizá- lási probléma Ausztriában. — (9. sz.). — A sta- tisztika, mint a gazdaságpolitika megismerési esz- köze. -—— H. J.: A lakásépítés az építőgazdaság ke—

reteiben. — Német gazda-sági átalakulás és a klasz—

szikus külkereskedelmi elmélet. — G. G.: A motor- hajtóanyaggazdálkodás átállítása. _

Munkaügyi Szemle (13. évf. 1. sz., Bu- dapest 1939, m.). —— Hendel O.: A biztosított né—

pesség munkapiaea I.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fixatz'on des Valeurs de Statistigue Commerciale.

Szakosztályülések. —— Se'ances de sections.

(Első közlemény. —— Communication n0 1.) A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Érték—

megállapító Bizottság 1939. évi szakosztályülésein az 1938. évi külkereskedelmi forgalom végleges egységérte'ikeit állapította meg. A XIII., XV., XVI., XVI'I. szakosztályok ülésein a bizottság elnökségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos h. elnök kép- viselte. Az előadó Petrichevich—Horváth Miklós br.

dr. miniszteri s. titkár volt.

A XIII. szakosztály f. évi március hó 1—én tartotta ülését Ouittner Lóránt m. kir. kereskedelmi főtanácsos, szakosztály elnök elnöklete alatt. Jelen voltak: Aczél Ottó, Eppinger Károly, Freudiger Dénes, Kozma Gyula dr., Kunz Román, Takács Sán—dor dr. kereskedelmi tanácsosok, ' valamint Márkus Andor dr. ós Nádasdi Mátyás szakértő.

A pamuti-piar helyzetéről Ouitlner Lóránt elnök számolt be; bevezetőjében előadta, hogy a Statiszti—

kai Hivatal munkássága az irányított gazdálkodás

mellett egyre fontosabbá válik, s fontos körülmény fűződik ahhoz, hogy a hatóságoknak mielőbb pon—

Ios adatokkal áldjon rendelkezésére. Előadta, hogy az 1938.évakereskedelemben igen változó irányza- tot mutatott. Külön— kitért a világpiac eseményeire, valamint a belföldi piac helyzetére. A világviszony- latban :fontos felvevő piacok kikapcsolódásra volt érezhető. Az év folyamán a műrostok további jelentékeny tér—foglalást értek el. Kitért még—; arra is, hogy a pamuttermelésnek állami irányítása nehezen valósítható meg s még az Amerikai Egye- sült Államokban sem sikerült.

A belföldre vonatkozólag előadta, hogy az 1938.

év elején a termelés és a fogyasztás ellanyhult.

Általában az év első felében további visszaesés volt észlelhető, júliustól kezdve azonban lassan javult a helyzet, a termelés ismét emelkedett s az ősz elején fokozódó közszállítások, valamint a Fel-

(2)

3 szára —318—

¹⁹³⁹

vidék visszacsatolása következtében a belföldi fo- gyasztás megnövekedett, de így sem sikerült teljesen elérni az előbbi évek forgalmát. A fonalim- port szintén visszaesett, Az 1938. évben a behoza-

tal fonalakból 815.000 kg-ra tehető, az előző évi

1,193.5'0!0 kg-mal szemben. A belföldi fonalterme—

lés mintegy 18,500.0'tlt0 lag-t tett. A folyó év elején a termelés már kedvezőbben alakult.

A fonalak kivitele az év folyamán jelentéktelen volt és a készáru export is nagymértékben csök- kent. Ennek oka az egyes piacok fokozott elzár- kózásában, magas vámtételek, akontingentálások és devizakorlátozásokban keresendő. Véleménye sze—

rint az export javulását annak fokozottabb támo- gatásával lehetne elérni.

Ezután Aczél Ottó kereskedelmi tanácsos olvasta fel jelentését. Ebben megállapítja, hogy a tex- tilkeresk'edelem az 1938. évben hanyatló képet m'u-

tatott. A fogyasztás az év első felében visszaesett, de csökkentés jelentkezett a textilipar termelési adataiban is. Ennek bizonyítására különféle index- számokat ismertetett. A gyapjúfonaltermxelés némi fejlődést mutatott, ezt főképen a közvszállításokra való felkészülés eredményezte. Emelkedett a gyapjúszövet termelése is. A pamutárruk fogyasztása :az év első felében erősen ihanyatlott, az év máso—

dik nfelé'ben azonban némi emelkedést mutatott.

Ennek okát a Felvidék visszacsatolásával kapcso- latos fogyasztás növekedésében látja. A műselyem- áruk fogyasztása igen kedvezőtlenül alakult. Meb- vállap-itja, hogy a textilkereskedelem az 1938. év

folyamán a várakozásnak meg nem felelve alakult, 's bár számítottak arra, hogy a Felvidék visszacsa- tolásával kapcsolatban a fogyasztás is megnövek- szik, ennek eredményeit a szakma az év végéig még nem érezhet—te. Ennek oka az, hogy a felvidéki kereskedelem dús raiktárakkal felszerelve dolgozott az átcsatolás idején, ezenkívül pedig a két terület árkülön—bsége tetemes volt s ezért időre volt szük—

ség, amig az árak nivtellálódtak.

[Az áralakulás szempontjából megállapítja, hogy hanyatló irányzatot lát az egész év folyamán. A gyapjúszövet ára az 1938. év elejéhez viszonyítva mintegy 3%-kal csökkent. A selyemszövetek ára változatlan maradt; nagyobb áresést a jutazsákok ára szenvedett, ezeknél 5% volt a csökkenés. A

kötött—szövött áruknál 3%-os, a pamutkészítmé-

nyeknél pedig közel 5%—os árcsökkenés észlelhető.

Áremelkedés egyedül a férfikon'fekció iparban mutatkozott, ami az év elejéhez viszonyítva közel

4%-ot tett. A férfi fehérnemű ipar árai változatla-

nok voltak.

A konfekció iparban a tavaszi foglalkoztatás

"kedvező volt, azonban az őszi idényben már némi

csökkenés mutatkozott. Ennek okát főleg a szo- katlanul meleg és tartós őszi időjárásban látja.

Megemlíti, hogy a férfi szabómesterek száma Bruda-

pesten csökkent. ' A * *

Kiviteli viszonylatban szintén visszaesés mu-

'tatkozik, amely mintegy 30%'—ot tett. Ez úgy a ne- 4'mes devizájú, mint a klirinlg' viszonylatban mutat—

kozik. A behozatali oldalon a rhelyzet'változartlan.

Megemlíti, hogy a behozatal rendszerében módo- sitás történt, amennyiben a behozatali engedélyek

kiadását a Külkereskedelmi Hivatal vette át, amely l—l'endszerta kereskedelem megelégedéssel fogadott, mert a kontingensek felosztása egyszerűbbé, az adminisztráció pedig gyorsabbá vált. _

A hitelviszonyok az év első háromnegyedéiben kedvezőek. voltak. A gyáripar ésa nagykereskede- iem az előző években megszokott feltételek mellett

és keretekben hi'teleztek, az év utolsó hónapjaiban már megszorítások jelentkeztek, s ezek érezrhe-tők voltak a kereskedelem egész területén. A hitelbiz—

tonság kedvezően alakult s itt is csak az év végén mutatkoztak kedvezőtlen jelek, amikor a fizetés-

képtelenségek száma némileg emelkedett.

A Bizottság ezekután áttért a nyerspamut, pa- mutfonalak, valamint a pamutszövet'ek egysétgérté—

kelnek megállapítására,

A XVI. szakosztály f. évi március hó 3-án ülé- sezett Fischer Ödön m. kir. kereskedelmi főtaná- csos elnöklete mellett. Jelen voltak: Borbás Andor,

Fischer Géza, Hajdu Dezső, Hevesi Béla kereskedelmi tanácsosok, valamint Neustadt Miklós és

Oberschall Viktor szakértők.

A selyem— és műselyemáruk 1938. évi terme- lési, forgalmi és árviszonyairól Hevesi Béla olvasta fel jelentését. Előadta, hogy az állati selyemszöve- tek iránti kereslet az év folyamán úgy a belföl-

dön, mint a külföldön némi emelkedést mutatott.

Belföldön az emelkedés kisebb volt, Ennek okát abban látja, hogy nálunk e szövete-k ára magasabb, mint a külföldön, amit a belföldi nyersanyag magasabb ára okoz s ezért a fogyasztó közönségnek csak kisebb hányada képes vásárolni. A belföldi fo- gyasztás emelkedését elsősorban a nyersanyag árá—

nak leszállításával lehetne elérni. Az olcsóbb nyers- anyagár lehetővé tenné a szövetek árának csökke- nését, s ezzel a fogyasztás növelését is, a külföldi piacokon pedig a magyar exportőr versenyképe—

sebb árakkal tudna megjelenni.

Az állami selyemfonódákról előadta, hogy azo—

kat az állam az 1938. év október havában saját keze—

lésébe vette. A remélt ármérséklés ezideig még nem következett be, de minőség tekintetében már érez- hető a javulás és a fonódák felszerelésének tervbe vett modernizálásával elérhető lesz egyrészt, hogya termelt fonalak egyenletesebbek és tisztábbak lesz- nek másrészt a termelés racionálisabb lesz sennek következtében a fonalak árát is esetleg sikerül majd hozzáidomítani a külföldi árakhoz. Olcsóbb termelési árak mellett a kivitel fokozható volna, ami a belföldi giubótermelés növelését vonná maga után, s ennek hasznát elsősorban a mezőgazdasági munkásság látná.

Megállapítja, hogy a kész tisztasely—emáruk ki—

készítése'vel kapcsolatban életbeléptetett korlátozá- sok az iparnak nagy nehézséget okoztak. E korlá- tozások szerint a tiszta selyemszöveteknek külföl- dön történt szín—nyomatos kikészzítése esetén az áru után 650 aranykorona (764 pengő) részvám fize- tendő 100 kg-ként. Ennek a rendelkezésnek hatása azonban csak az 1939. év tavaszán fog mutatkozni, amikor az ipar e cikkekkel a piacon megjelenik.

Előadta, hogy a hazai selyemnyom—ó ipar kikészí- tése nem egészen kifogástalan és 'csak' korlátolt számú [mintákkal rendelkezik, pedig a tisztaselyem- szövetek nyomásának természetéhez tartozik, hogy igen sokféle mintából történjék a választás, az egyes mintákból pedig kis mennyiség készüljön.

Ezenkívül a hazai áruk ára drágák-b s ezért a vá- sárló közönség felvevő képességét csak úgy lehetne fokozni, ha minél nagvobb számú és változatosabb

mintákkal állana a termelés, illetve a kereskedelem

a fogyasztók rendelkezésére. A külföldi selyem- -szövőknek sincs módjukban egy helyen fedezni szükségleteiket, mert egy-egy nyomó sem rendelke—

zik annyi mintával, amely a sokféle ízléSnek minden tekintetben eleget tenne. Szerinte a többféle izlés, irány és divat kívánságait csak úgy tudják

(3)

3. szana

_ 319 _ 1939

kielégíteni, ha több helyen végeztetik el a kiké- szítést.

A műselyem szövőgyárak az 1938. évben is ki—

zárólag külföldi nyersanyagot dolgoztak .tel. Az év második felében a fonalarak lineárisan 10%—kal csökkentek, ez a csökkenés azonban nem fedezi az újabb szociális intézkedések révén a gyáriparra helyezett terheket. A termelés az előző évekhez viszony'itva nem emelkedett, s az előző évekről át—

hozott nagy raktárkészletek sem csökkentek, pedig egyedül ez jawvithatta volna meg a piac helyzetét.

A műselyemszövetek kivitele a világkereslet alaku- lása folytán csökkent. Ezt a belföldi ipar csak ter—

melésének elsőrangú minőségével és főleg új kreá- cióival tudta részben ellensúlyozni, ismerve azon—

ban az ipar agilitását, minden remény meg van arra, hogy új piacok

esést pótolni. Előadta, hogy a műselyemtonalat túl- nyomó részben Olaszországból és Németországból hozzuk be. A behozatal csökkent. Ennek okát abban látja, hogy a gyárak az előző évről nagy kész—

leteket hoztak át, ugyanis az év folyamán a terme—

lés visszaesett s így újabb behozatalra nem volt szükség. A szakmában új alapítás, vagy invesztáció nem volt, néhány üzem azonban berendezését ja—

vította. A fizetésképtelenségek száma kissé emelkedett. A fizetési határidők általában meghosszabbod-

tak, ez a hitelkeretek tágítását lehetetlenné tette.

Kifejtette továbbá, hogy a visszacsatolt Felvidéken az áruk elhelyezése tekintetében még bizonyos ne—

héZSéxgek állanak fenn. Ennek egyik oka az, hogy a visszacsatoláskor a felvidéki kereskedők nagy készletekkel rendelkeztek, a másik pedig, az egyes cégek hitelképességének biztonsága. A helyzet nem fog javulni addig, amíg a Felvidéken az ipariga—

zolványok felülvizsgálása be nem fejeződik, mert a gyárak nagyobb hitelt csak felülvizsgált ipar—

igazolvánnyal ellátott cégeknek engedélyeznek.

Megállapította továbbá, hogy a magyar és cseh áruk között minőség, kivitel tekintetében semmi különbség nincs s ár tekintetében sincs olyan kü—

lönbség, mint más tömegáruknál. A belföldi gubó- termelésre áttérve előadta, hogy egy év alatt 10.000 kg-mral emelkedett és 26 ezer kg—ot tett, a selyemfonalak termelése pedig mintegy 28—30000 kg volt. A gubó beváltási ára elsőrendű minőségü gubónál 40 fillérrel emelkedett s 1 P 40 till. volt.

Másodrendű gubó ára 1 P—t tett. A M. kir. Selyem- tenyésztési Felügyelőség újabban nagy energiával és szakszerűséggel fogott hozzá a tenyésztés foko—

zása érdekében múlhatatlanul szükséges propagan- dához és a nem kevésbbé fontos eperfaültetéshea.

Úgy látja, hogy ennek a propagandának és a gubó beváltási ár emelésének 1939. évben meglesz az eredménye.

Bárczai András jelentésében előadta, hogy az 1938. évben a selyempiacon az árakban lényeges változás nem volt tapasztalható. A behozatal úgy Svájcból, mint Franciaországból minimális maradt és kizárólag különleges anyagokra szorítkozott, amelyeket a hazai gyáraktól beszerezni nem lehetett.

Gyapjúszövetek főleg Németországból, kerültek importra s ezenkívül kis mennyiség Nagy-Britanniá- ból jött be. A gyapjúszövetek ára kissé emelkedett, ami a nyersanyagok drágulásával magyarázható.

Ezekután a Bizottság áttért a selyem és mű- sely—emfonalak és szövetek egységértékeinek meg—

állapitására.

A XVII. szakosztály folyó évi március hó 14-én tartotta ülését Hűttl Frigyes m. kir. kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak Mattya—

szerzésével— sikerülni fog a vissza- 4

sovszlcy-Zsolnay Tibor m. kir. kereskedelmi fő—

tanácsos és Kemény Béla kereskedelmi tanácsos,

valamint Fedák István, dr. Havas Sándor, Wie- gand Rezső és Zoltán Frigyes szakértők.

Az öblösüveg-ipar helyzetéről Zoltán Frigyes olvasta fel jelentéset. Előadta, hogy az 1988. évben a zöldpalacküzlet az előző évvel szemben lénye- gesen visszaesett. A rendkívül kedvezőtlen időjárás.

erősen hatott úgy a sör, mint az ásványvizes pa—

lackok vásárlására, de ezenkívül a bizonytalan bel-—

és külpolitikai helyzet is nagymértékben befolyá—

soltaavevők vásárlási készség—ét. A—feh—ér öblösüveg—

üzletben szintén visszaesés észlelhető, aminek okát a kedvezőtlen időjárással, a csaknem teljesen tönkrement gyümölcsterme'ssel és az általános gaz,—

dasági helyzet depressziójával indokol—ta. A Fel—

vidék visszacsatolása sem járult a helyzet javítá- sához, mert az ottani kereskedők igen tekintélyes készlet felett rendelkeztek, ezenkívül még a kon—

tingensen belüli behozatali engedélyek kiadása is megnehezítette az üvegipar helyzetét. A német im—

port lényegesen emelkedett. A gyáriparra helyezett újabb terhek a szakmát erősen sujtják s a kivitel visszaesése is nagy veszteségeket okozott. ,A zöld palackok kivitele teljesen megszűnt, mert az Abesz—

színia felé irányuló olasz sörkivitel szünetel. A drága termelési költs—ég hátrányait főleg azok a ki—

viteli cikkek érzik, amelyek tömegáruk, vagy gépi munkával készültek. A többnyire kézimunkát igénylő csiszolt és festett üv-egáruk exportja főleg a nyugati országok felé egyelőre még tart. Az 1939.

évre vonatkozólag megállapította, hogy a kilátások bizonytalanok, egyelőre depresszió uralja a piacot.

A kereskedők és fogyasztók nem mernek vásárolni, a gyárak azonban még nem bocsátottak el mun—

kásokat, hanem raktári készletre dolgoznak; de bizonytalan, hogy ezt az állapotot a gyárak med- dlig tudják fenntartani.

A siküvegek forgalmi és árviszonyait Havas Sándor ismertette. Megállapította, hogy a síküveg elnevezés alá tartozó különböző táblaüvegfajták 1938. évi forgalma az előző évvel szemben némi visszaesést mutatott. A termelés szerinte a követ—

kezőképen alakult: gyártottak 1,343.1f48 m2 külön—

böző táblaüveget, 3,900.00v0 pengő értékben, és elő- állítottak 90.000 m2 öntött üveget 600000 pengő értékben. A forgalom csökken-ése különösen az év második felében és annak utolsó hónalpljaibanrvolt érezhető. Ennek okát az építkezések teljes stagná—

lásában látja és szerinte az 1939. év a fogyasztás tekintetében még kedvezőtlenebbül fog alakulni. Ez a körülmény igen sajnálatos, mert a forgalmat csaknem teljes egészében két magyar üve—ggyár látja el .és csak jelentéktelen mennyiség esik az összes síküvegeklből az importra. A forgalom csökkenése

%%-ban a magyar ipart érinti. Megjegyzi, hogy egy fokozottabb építési tevékenység mellett sem lehet oly nagy az üvegszüks-églet, hogy a gyárak kapacitását teljesen igénybe vegye s ezért kénytelen mind a Zagyvapálfalvai, mind pedig a Miskolci Uveggyár üzemét az év egy részében szüneteltetni.

A külföldről behozott táblaüvegek a gyáraknak nem okoznak versenyt, mert mind olyan méretűek és vastagságúak, amelyeket a hazai gyárak nem állítanak elő. Az üvegárak az év folyamán stabilak voltak .és az előző évhez képest sem mutattak vál—

tozást. Előfordultak ugyan egyes szállítások nagyobb gyár-építkezésekn-él, amelyeknek árai a közszállítás jellegére való tekintettel a napiárnál alacsonyabbak voltak. A mezőgazdaságot érdeklő kertésziiveg—

(4)

, 3.szmn

szükséglet nem mutatott emelkedést. Ennek árai a rendesnél jelentékenyen alacsonyabbak voltak.

A hazai öblösüvegpiac helyzetéről Fedák István dr. olvasta fel jelentését. Előadta hogy az üveg—

áruk értékesítése és az áruk elhelyezésének útjába újabban mind erősebben fellépő insolvenciák aka- dályokat gördítenek. Az iivegnagykereskedők kö- lében ugyanis a legutóbbi időben több fizetésképte- lenség történt Ennek okát ő természetes folyomá- nyának tekinti a mult év végén a termelés és for—

galom csökkenésének. Azok a nagykereskedők akik túlméretezett üzleteiket csakis nagy forgalmuk fenn- tartásával tudják továbbvinni,

kerültek. Ehhez járult még az is, hogy a gyárak gazdasági-politikai ok miatt a hitelkereteket erősen leépítették. -

A fizetésképtelenségek emelkedésében ő a jö—

v—őre nézve veszélyt lát, mert a csődbejutott nagy—

kereskedelem pótlása máról-holnapra lehetetlen s a jövőben az áru eloszlásában és a fogyasztókhoz való vitel-ében nehézségek fognak előállani. Tekin- tettel arra, hogy az üvegipar áruinak igen nagy része luxuscikk és versenytben áll (például az ajándék—cikkek) a legkülönbözőbb és az üvegipar-

ral semmiképen sem rokon ipartermiékevkkel, az el—

osztó nagykereskedelem kies'és—e folytán további nagymértékű fogyasztású csökkenést vár.

Ezután a porcellánedények 1938. évi forgalmi viszonyairól Mattyasouszky—Zsolnay Tibor olvasta fel jelentését Sajnálattal állapítja meg, hogy a vámtarifa 701. tételszáma alá tartozó porcellán—

edények 1938. évi forgalma az előző évivel szemben jelentékeny visszaesést mutat, bár a kedvező ter—

méseredmények a fogyasztás emelkedését tették volna indokolttá. Éppen ezért a forgalom vissza—

esése nem annyira a tényleges fogyasztásia, hanem inkább a közvetitőkereskedelem vásárlókedv—ének

csökkenésére vezethető vissza, aminek okát ő a

b'el— és külpolitikai helyzet alakulásának bizony—

talanságában látja. Az 1938 évben a belföldi gyá- lak porcellán--forga1ma 92 vagón volt, az előző évi 1.16 vagónnal szemben. A csökkenés az előző évvel SZemben 24 vagon, ami _20%— nak felel meg. A for- galomnak ez a visszaesése azért is jelentékeny, mert az egyik hazai porcellángyár akkor kapcsolódott bele a poi'cellánedle'ny gyártásába, mikor a fogyasz- tas visszaesett és ezenkívül a szomszédOS államok—

nak is jelentékeny engedményeket kellett tennünk a' behozatali kontingensek terén. A porcell[inedény—

árak az előző évhez viszonyítva változatlanok maradtak.

', A Bizottság ezután áttért az üveg- ipar termékeinek értékelésére

A XV, szakosztály folyó évi március hó 16-án ülésezett, Dischka Győző dr. m. kir. kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak lViHer- .sfiorfer Tóz'sef kereskedelmi főtanácSos, Aczél Ottó, Brummer Ödön, Holzer Sándor Horváth György,

Lipcsei Vilmos, Pártos Zsigmond Semler Tibor Stern Alfréd kereskedelmi tanácsosok valamint

Tauszig György és Weisz Sándor szak-értők.

" A gyapjúipar termelési forgalmi és árviszo- nyairól Dischka Győző dr elnök számolt be Meg- állapitja, hogy az 1938. évben a magyar gazdasági és agyag—

viszonyok az év nagyjelentőségű világpolitikai ese-' ményeinek hatása alatt állottak. Ausztriának a Ne- methirodalomhoz való csatolása lényeges eltolódást eközott a háború óta a Dunamedencében. kialakult

gazdasági kapcsolatok terén.-Avmragyar külkereskeg

_— 320 __

most nehézségekbe *

— 319391

delemből kikapcsolódott az egyik önálló szerződé- ses fél, Ausztria, Németország pedig a magyar külkereskedelemben még nagyobb szerephez jutott.

Németországgal való külkereskedelmi forgalmun- kat az év folyamán még az is növelte, hogy a mult év őszén Németország a cseh-szlovák allamnak szudétanémet területeit a Birodalomhoz kapcsolta.

Ezek a nagyjelentőségü világpolitikai események a kereskedelemben általános bizonytalanságot szültek és ez erősen kifejezésre jutott a világkonjunktúra továbbtartó lanyhulásában.

A hazai textilipari termelés mindazon ágakban, amelyekben közszállítás nem volt, az év első felé- ben erős visszaesést mutatott, azonban az -év utolsó

negyedében javulási folyamat volt észlelhető. Egy- részt a kormány beruházási tervével kapcsolatosan kiadott megrendelések, másrészt a külpolitikai vál- ság kiéleződése folytan megindult nagyobb méretű vásárlások, úgy a fogyasztók, mint a kereskedelem részéről hozzájárultak a termelés növeléséhez. A Felvidék visszacsatolásával az ország lakossága LOGOJOOO lélekkel szaporodott és ez a fogyasztó- növekedés az év utolsó negyedében már éreztette kedvező hatását az ,ipari termelésnél. Tekintettel arra, hogy a Felvidéken csak egyetlen nagyobb textilipari vállalat -— a Losonci Posztógyár — ke- rült Vissza hozzánk, a belföldi textilipar kapacitása nem emelkedett lényegesen s a fogyasztók 10%-os növekedése a textilipar szempontjából igen jelen- tősnek mondható.

Az árviszonyok a textilipar ter—én szintén vissza—

tükrözik a kondunktúra ellanyhulását, amennyiben a legtöbb nyersanyag ára esett. A belföldi gyapjú átlagos ára 21'146 P- ről 171 P--re esett vissza A világpiaci árnívó pedig 30 pencéről 20 pence're csökkent A belföldi áraknak esése a hazai gyapjú- értékesítő rendszernek volt a következménye, amely a hazai árakat elszakította a világpiaci áraktól, amennyiben a hazai ár 24';') peneés világpiaci ár- nak felel meg. Bár a világpiaci ár még további

'Vo-kal csökkent, a belföldi gyapjú-Ju- változatlan

maradt. A kormány ezzel az intézkedéssel biztosí—

tani akarta a hazai gyapjútermelés jövedelmező—

ségét, mert úgy gazdasagi! mint honvédelmi szem- pontból súlyt helyezett arra; hogy a hazai gyapjú—

termelés ne fejlődjék vissza. Az 1988. év gyapjú- termelése 8 millió kg volt, ami az előző évi terme- léssel szemben 10%-os emelkedésnek felel meg.

Ebben a mennyiségben már bennfoglaltatik a fel—

vidéki kereskedőknél tárolt, mintegy félmillió kg gyapjú, ami megfelel a visszacsatolt Felvidték egy- évi termelésének.

A belföldi szövetárak a gyapjú áresésének kö- vetkeztében 10%- kal olcsóbbodtak, jól lehet a ter- melési költségek, a szociális terhek és egyéb köz- terhek emelése folytán megnövekedtek. A bizonytalan nemzetközi gazdasági viszonyok folytán a textiláruk kivitele csökkent s az egyes kategóriák- ban 60—;70%-'ot tesz; Örvendetesnek találja 'he—

hozatalunkban azt, hogy. csupán a' gyapjúbehózatal emelkedett, ellenben a fésüsgyapjú és a gyapjúfonal—

behozatal lényegesen csökkent, a gyapjúszövetbeho-

zatal pedig az előző évi színvonalon mozgott. Saj-

nálattal tapasztalja a kivitel csökkenését és reméli, hogy a normális viszonyok visszatérése esetén a textilipar ismét el fogja foglalni a nemzetközi kereskedelemben nehezen kivívott helyét. ,

* Ezután a Bizottság áttért a nyersgyapjú gyapjú-;

fonalak, gyapjúszövetek és a textilanyagokból kon- fekcionált cikkek egységértékeinek megallapitasára

r .