Tanulmányok konfEREnCIa

a­18.­és­a­19.­század­fordulóján­bekövetkezett­változások­a­kulturális,­az­irodalmi­és­a művészeti­élet­területén­az­utóbbi­évtizedekben­újra­a­figyelem­előterébe­kerültek,­s különféle­szempontú­kutatások­tárgyát­képezik.­új­kutatási­aspektusok­jelentek­meg az­irodalomtörténet,­de­a­filozófiatörténet­területén­is,­s­ez­utóbbi­esetében­elsősorban a­német­klasszikus­idealizmus­keletkezésének­lehetséges­okairól­van­szó.

a Tudósok a megismerés színterein címmela­Tessedik­sámuel­Egyetem­szarvasi pedagógia­karán­2011­áprilisában­megrendezett­konferencia­a­romantika­egy­aspek- tusára­ fókuszált,­ mégpedig­ a­ romantikus­ tudományfelfogás­ és­ a­ tudóssztereotípiák kérdésére­a­18.­és­a­19.­században.

a­konferencia­már­a­negyedik­a­sorban­a­hasonló­jellegű­rendezvények­közül,­az előzőek­az­irodalom,­a­művészetek­és­a­tudományok­intézményrendszereinek­témájá- val,­a­göttingeni­egyetem­szerepével­foglalkoztak.­E­három­konferencia­anyagából­két kötet­már­napvilágot­látott­A romantika terei (Az irodalom, a művészetek és a tudomá- nyok intézményei a romantika korában. Budapest, Gondolat, 2009) és­ a­Göttingen dimenziói (A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Budapest, Gondolat, 2010)címmel.

mindkét­kötet­összeállítója­Gurka­dezső,­aki­a­konferenciasorozat­életre­hívója­is egyben.­ a­ romantika­ tereiben­ a­ szerzők­ a­ kora­ romantika­ intézményrendszerének kialakulásán­és­alakulásán­keresztül­vizsgálják­az­egyes­tudományterületek­kölcsön- hatását,­interdiszciplinaritását,­mégpedig­filozófiai,­irodalmi,­nyelvészeti,­természettu- dományi,­képzőművészeti,­sőt­kertművészeti­vonatkozásokban.

Gurka­szavai­szerint­is­a­magyar­tudományos­térben­mindeddig­szokatlan,­nem­tel- jesen­ elfogadott­ és­ ritka­ kezdeményezésről­ van­ szó,­ amely­ azonban­ éppen­ a­ sokat támadott­tudományköziségnek­köszönhetően­lehetőséget­nyújt­a­tudományos­gondol- kodásnak­ túllépni­ saját­ határain,­ átlépni­ árnyékát,­ és­ új­ szempontok­ (tudományos eredmények)­figyelembevételével­összefüggéseiben­látni­és­láttatni­az­egyes­korok­és korszakok­eszményeit.

az­intézménytörténeti­és­a­konstellációkutatás­magyar­művelői­eltérő­tárgyú­kuta- tási­ eredményeinek­ kölcsönös­ felhasználása­ képezi­ a­ konferenciasorozatot­ előhívó alapgondolat­tárgyát.­s­ezzel­együtt­–­mivel­a­romantika­korának­kutatásáról­van­szó

b ^olEmanT l ^Illa Interdiszciplináris­konferencia­a­romantikus tudományfelfogásról Tanulmányok konfEREnCIa

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

–­ természetesen­ figyelembe­ veszik­ a­ romantika­ korának­ kutatásában­ bekövetkezett változásokat­is.

az­1990-es­években­a­nicholas­jardin­nevével­fémjelzett­cambridge-i­tudománytör- téneti­iskola­a­változások­lényegét­a­megismerés­színtereinek­(scenes­of­inquiry)­fogal- mában­összegezte.­a­cambridge-i­vonaltól­elkülönülő­megközelítések­a­kora­romanti- káról­kialakult­képet­átalakítják,­mint­ahogy­teszi­ezt­például­Theodore­ziolkowski;­az­ő koncepciója­képezte­a­konferencia­és­a­kötet­alapját­is.

visszatérve­az­idei­év­konferenciájára,­amelynek­témája­a­romantikus­tudományok és­tudós-sztereotípiák­fogalma­volt,­három­témakört­jártak­körül­az­előadók.­az­első­a romantikus­tudományok­fogalmának­filozófiatörténeti­háttere,­a­második­a­romantika korának­ tudósai,­ a­ harmadik­ pedig­ a­ romantikus­ tudós­ alakja­ az­ irodalomban­ és­ a művészetekben.

a­sort­békésvEratanulmányának­bemutatásával­érdemes­kezdeni,­amely­a­roman- tika­ tudáseszményéről­ szólt­Minden tudomány a közvetlen tudás hiányából sarjadt címmel,­s­folytatva­a­schelling-idézetet:­„El­fog­jönni­az­idő,­amikor­megszűnik­a­tudo- mány,­s­helyét­a­közvetlen­tudás­foglalja­majd­el.”­békés­vera­kifejti,­hogy­schelling­itt arra­mutat­rá:­a­tudományos­tudás­csakis­közvetett­lehet,­a­tudás­útja­tehát­a­közve- tetten­keresztül­jut­el­a­közvetlenig.

mészárosandrásKi lehetett filozófus az 1830-as években?című­előadásában­egy esettanulmányt­ vázolt­ fel,­ amelyen­ belül­ arra­ kereste­ a­ választ,­ hogy­ Petőcz­ mihály orvos­és­filozófus­bölcseleti­teljesítménye­–­amelyre­még­németországban­is­reagáltak –­miért­maradt­visszhang­nélkül­magyarországon.­a­magyarázatot­a­megelőző­irodalmi vitákban­ (Pirker-pör,­ „athenaeum­ miatti­ zajgások”)­ kialakult­ befogadásstratégiában találta­meg,­amely­a­magyarnyelvűséget­alapvető­kritériumként­fogadta­el.

WEIssjánosnovalis­matematikai­filozófiájáról­tartott­előadása­egy­novalis-fragmen- tumból­indul­ki:­„a­matematika­igaz­tudomány,­mert­általunk­megkonstruált­ismerete- ket­tartalmaz,­a­szellemi­öntevékenység­produktumait,­mert­képes­arra,­hogy­módsze- resen­zsenializáljon.­…a­matematika­művészet,­mert­a­zseniális­eljárást­szabályokba foglalja,­mert­arra­tanít,­hogy­zsenik­legyünk,­mert­a­természetet­az­ésszel­helyettesí- ti.”­ novalis­ szerinte­ a­ művészet­ és­ a­ tudomány­ romantikus­ eszményét­ teremti­ meg, amikor­ezeket­a­gondolatait­továbbfűzve­végül­arra­az­eredményre­jut,­hogy­„az­egyik tudomány­semmi­a­másik­nélkül,­és­így­létrejönnek­a­tudományok­misztifikációs­kísér- letei,­és­a­filozófia­csodálatos­lényege­mint­tisztán­ábrázolt­a­tudományok­szimmetri- kus­alap-figurájává­alakul­át”.

GyEnGEzolTánschelling­1810-ben­a­stuttgarti­egyetemen­tartott­magánelőadásai- nak­szövegét­vizsgálva­arra­a­megállapításra­jutott,­hogy­schelling­gondolatai­egy­meg- lepő­tudományfelfogást­is­tükröznek,­mégpedig­azt,­hogy­„a­legmagasabb­értelemben vett­tudomány,­vagyis­az­a­tudomány,­amelyet­közvetlenül­a­lélekre­vezethetünk­vissza –­a­filozófia”.

FErEnczsándorHegel­filozófiatörténetéről­szóló­előadásában­a­német­filozófus­által kevésre­becsült­filozófiatörténet-írók­védelmében­fogalmazta­meg­mondandóját.

mEsTErbélaA „tudós” mint társadalmi szerep a 19. század magyarországi vitáiban című­ hozzászólásában­ megállapította,­ hogy­ a­ tárgyalt­ korszakban­ válik­ el­ egymástól világosan­a­filozófia­és­a­tudomány­világa,­ami­lehetővé­teszi,­hogy­a­filozófia­művelői a­tudományt,­a­tudósok­pedig­a­filozófiát­mint­olyat­ítéljék­meg.­az­előadás­kimutatta, 164 Bolemant lilla

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

hogy­a­hegeliánusok­a­tudományosság­kritériumának­tekintették­a­hegeli­fogalmiságot, azonban­szembekerülnek­az­éppen­kialakulóban­lévő­szaktudományok­képviselőivel.­a másik­oldalon­szontagh­éppen­mint­tudományellenest­utasította­el­ugyanezt­a­hegeli fogalomrendszert.­a­kétféle­–­hegeliánus­és­antihegeliánus­–­tudománykép­az­előadás szerint­úgy­vált­tudóssztereotípiák­forrásává,­hogy­összetalálkozik­a­nyilvánosság­szer- kezetének­átalakulásával.­az­új,­nem­tisztázott­szabályrendszerű­térben­bizonytalanul mozgó­tudós­figurája­lesz­a­sztereotípiák­alapja,­amelyek­először­a­betegség­romanti- kus­metaforáival­írják­le­azt­a­jelenséget,­amely­valójában­a­polgári­nyilvánosság­nor- máihoz­való­alkalmazkodás­tömeges­kulturális­sokkja.

GurkadEzsőØrsted korai munkásságának természetfilozófiai aspektusaicímű­elő- adása­azt­vizsgálta,­hogy­hogyan­értékelhetők­Ørsted­munkásságának­természetfilo- zófiai­ aspektusai­ a­ romantikus­ tudományok­ fogalmának­ aspektusából.­ az­ előadás amellett­érvelt,­hogy­e­hatásmechanizmust­a­már­említett­„megismerés­színterei”­foga- lommal­lehetne­legpontosabban­leírni.

a­romantika­korának­tudósai­című­témakörben­TanácsjánosValóban univerzális-e egy univerzálisnak hitt matematikai probléma? A párhuzamosok problémájának státu- sza a 18–19. század fordulóján című­szövege­a­bolyai­jános-féle­nemeuklideszi­geo- metriához­vezető­Párhuzamosok­Problémájának­státusában­a­18.­század­végén­bekö- vetkező­változást­vizsgálta.

krászlIllaelőadása­(Orvosi felvilágosítás, felvilágosító orvosok a 18/19. század- forduló Magyarországán)­megállapította,­hogy­az­orvosok­felvilágosító­tevékenységük- kel­ egyrészt­ hosszú­ távon­ átalakították­ a­ korabeli­ „egészségügyi­ piacot”,­ maguknak szerezve­meg­az­egészségügyi­szolgáltatások­jelentős­területeit,­másrészt­az­anyanyel- ven­megfogalmazott,­sok­műfajú­(katekizmus,­ritmusos­versek,­egylapos­táblák­stb.), hosszabb-rövidebb­kiadványaik­terjesztése­révén­maguk­jelölték­ki­a­tudás­társadalmi exkluzivitásának­végpontját.

csorbaF.­lászló(Korai evolucionizmus)­tanulmánya­szerint­a­korai,­ch.­darwin­előt- ti­evolucionizmusban­„evolúción”­–­a­szó­eredeti­jelentésének­(„kitekerés”)­megfelelő- en­–­a­már­meglévő,­„preformált”­csíra­kibontakozását­értették.­a­szexualitás­lényegét fölismerve­a­preformált­utódot­a­18.­századtól­az­ivarsejtbe­helyezték,­ezért­alapozta linné­ növényrendszerét­ (1735)­ az­ ivarszervek,­ a­ virág­ szerkezetére.­ leibniz monadológiájában­hivatkozott­a­preformációra,­Goethe­pedig­az­„őslevél”­variációiként értelmezte­ az­ összes­ növényi­ szervet­ (1798).­ Hasonló­ elképzelés­ nyilvánult­ meg William­Herschel­kozmosz-virágoskert­leírásában­(1789).­a­visszafordíthatatlan­kibon- takozás­eszméje­először­a­történetfilozófiában­és­nyelvészetben­jelent­meg­(így­bárány Péter­jelenséges­lélek-ményében,­1790),­majd­a­természettudományokban­a­geológi- ában­(W.­smith­rétegtana),­csak­ezt­követően­a­biológiában­(lamarck,­darwin)­és­a­fizi- kában.

boTH márIa felvilágosult­ világjárókról­ szóló­ előadásában­ megállapítja,­ hogy­ a­ kor gyakorlati­kutatásait­nemzetközi­felfedezőexpedíciókkal­kapcsolták­össze,­melyek­kor- mányok­és/vagy­tudós­társaságok­megbízásait­teljesítették.­adatgyűjtéseik­egyszerre voltak­gazdasági,­kereskedelmi­célúak­és­tisztán­természettudományos­kérdésfölveté- seket­tisztázók.­az­utazási­naplók­e­kor­gondolkodásának­sajátos­tükörképei.­a­hazai olvasóknak­molnár­jános­magyar­könyv-ház­1784-ben­kiadott­folyóiratának­első­négy kötete­ad­szinte­teljes­áttekintést­az­Európában­megjelent útleírásokról.

Interdiszciplináris konferencia a romantikus tudományfelfogásról 165

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

marTInáskaTalInAdam Müller, a romantikus gazdasági iskola kiemelkedő alakjacím- mel­a­német­filozófus,­diplomata,­újságíró,­közgazdász­és­az­államelmélettel­foglalko- zó­tudós­munkáságát­foglalta­össze.­a­tudó­nevével­fémjelzett­német­romantikus­köz- gazdaságtant­a­főáramlat,­a­liberális­közgazdászok­zsákutcának,­értelmetlennek­talál- ták,­az­előadás­viszont­éppen­amellett­érvel,­hogy­a­lenézett­romantikus­elmélet­újra- felfedezése­ megtermékenyítő­ lehet,­ az­ új­ paradigmának­ a­ romantikusok­ kritikáit,­ az általuk­felvetett­problémákat­be­kell­építenie­az­elméletbe.

kuruczGyÖrGy(Göttingentől Keszthelyig – Asbóth János és Rumy Károly György sze- repe a magyarországi agrárszakoktatásban)­a­Festetics­György­által­alapított­felsőfokú mezőgazdasági­ szakoktatási­ intézmény,­ a­ Georgikon­ oktatási­ rendszerét,­ illetve­ az iskola­gyakorlati­gazdasági­hátterét­biztosító­mintagazdaságának­működésében­részt vállaló­ökonómiaprofesszor,­asbóth­jános­és­az­egykori­késmárki­evangélikus­líceumi tanítványa,­rumy­károly­György­keszthelyi­ténykedését­mutatta­be.

a­romantikus­tudós­alakja­az­irodalomban­és­a­művészetekben­elnevezésű­szekci- óban­barTHajudITelőadása­a­Tudósok, mágusok, kuruzslók E. T. A. Hoffmann elbeszé- léseibencímet­viselte.­Témája­a­magnetizmus­volt,­amely­az­előadó­megállapítása­sze- rint­központi­szerepet­töltött­be­a­romantika­népszerű­tündérmeséiben­és­rémtörténe- teiben.­Hoffmann­elbeszéléseiben­a­magnetizmus­tudományos­és­művészi­magyará- zatainak­keveredése­figyelhető­meg.­a­dolgozat­néhány­jellegzetes­hoffmanni­elbeszé- léstípust­ mutat­ be,­ amelyekben­ a­ magnetizmus­ megjelenik­ mint­ orvoslás-kuruzslás, alkimizmus-kabbalizmus,­mérnöki­mechanika­és­varázslótudomány.­a­valódi­művész- mágia­Hoffmann­esztétikai­teóriája­szerint­annak­a­lehetőségnek­a­kifejezése,­hogy­az aranykortól­ elszakadt­ jelenkori­ világ­ művészetében­ még­ hiteles­ formában­ megeleve- nedhet­a­természet­ősi­varázslata.

somHEGyIzolTáncarl­Gustav­carus­sokoldalúságáról­tartott­érdekes­beszámolót,­aki- nek­tevékenységében­a­tudomány­és­kultúra­mai­kategóriái­szerint­igen­távoli­területek művelése­ kapcsolódik­ össze:­ természettudomány,­ pszichológia,­ művészetelmélet­ és aktív­művészeti­tevékenység,­művészet-­és­tudományszervezési­munka,­kiterjedt­leve- lezés­és­útleírás.­Összefogni,­összefoglalni,­áttekinteni,­szintetizálni­igyekezett­mindezt, s­a­különbségek­összehasonlítása­révén­valami­új,­magasabb­egység­elérésére­töre- kedett.

zEmPlén Gábor látványában­ is­ gazdag­ előadása­ Goethe­ optikai­ tanulmányait­ tár- gyalta,­és­sok­érdekes­adalékkal­szolgált­a­költő­színelméletével­kapcsolatban.

valasTyánTamásnovalis­műveiben,­nyelvezetében­mutatta­be­a­természettudomány és­az­irodalom­szoros­kapcsolatát­Fémfák és kristályfüvek (Krízis, episztémé, poézis Novalis költészetében) című­előadásában.

a­négy­multidiszciplináris­konferencia­alapján,­amelyeknek­résztvevői­között­talá- lunk­ filozófust,­ művészettörténészt,­ irodalomtörténészt,­ természettudóst,­ nyelvészt, elmondhatjuk,­hogy­a­szervezőnek­s­munkatársainak­köszönhetően­a­18–19.­század fordulójának­ bizonyos­ holisztikus­ képe­ kezd­ kialakulni­ tartalmas­ szakmai­ munkájuk nyomán,­amelyet­a­jövőben­is­folytatni­terveznek.

166 Bolemant lilla

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a