Tanulmányok konFEREnCIa B

Tanulmányok konFEREnCIa

B ^oLEManT L ^ILLa Poszt-szocializmus­(?)­és­feminizmus­(?)

a­ szegedi­ Tudományegyetem­ angol-amerikai­ Intézete­ mellett­ működő­ Társadalmi nemek­Tudománya­kutatócsoport­2011-ben­hetedik­alkalommal­rendezte­meg­Nyelv, ideológia, média sorozatcímet­ viselő­ nemzetközi­ konferenciáját­ a­ fenti­ címmel­ szep- tember­harmincadikán­és­október­elsején.

a­ konferencia­ egy­ szomorú­ megemlékezéssel­ indult.­ a­ Társadalmi­ nemek Tudománya­kutatócsoport­alapítója­és­az­angol-amerikai­intézeten­belül­működő­gen- der­studies­szakirány­megvalósítója,­a­sikeres­és­tehetséges­tanár­és­kutató,­reschné Marinovits­sarolta­ez­év­nyarán­súlyos­betegség­után­elhunyt.­a­szervezők­az­ő­emlé- kének­szentelték­a­konferenciát.

az­idei­konferencia­témája­a­társadalmi­nemi­viszonyok­változásainak­feltérképe- zése­volt­a­rendszerváltozás­elmúlt­húsz­évében­Magyarországon.­az­előadók­a­társa- dalomtudományok,­az­irodalomtudomány­és­a­kultúrakutatás­különféle­szempontjait felhasználva­ elemezték­ az­ említett­ időszakot.­ a­ bevezető­ plenáris­ előadást­ adaMIk

MárIaszociológus,­az­ELTE­oktatója­tartotta.

a­plenáris­ülés­további­előadói­Bolemant­Lilla,­Loránd­zsófia­és­Joó­Mária­voltak.

BoLEManT LILLa a­ két­ világháború­ közti­ csehszlovákiai­ magyar­ irodalom­ nőíróinak korabeli­és­mai­recepcióját­dolgozta­fel­tanulmányában.­azt­vizsgálta,­hogy­a­politikai határváltozások­mennyiben­akadályozták­vagy­segítették­a­csehszlovákiai­magyar­iro- dalom­ nőíróit­ abban,­ hogy­ műveik­ megjelenhessenek,­ és­ elfoglalhassák­ helyüket­ az irodalmi­kánonban,­esetleg­mennyiben­könnyítette­vagy­nehezítette­helyzetüket­az­az irodalmi­ és­ kulturális­ közeg,­ amelyben­ az­ irodalom­ fő­ célja­ az­ identitás­ erősítése­ és megtartása­volt.

LorándzsóFIaa­Jugoszláviában­megvalósult­1989­előtti­feminista­rendszerkritikát és­annak­két­évtizeddel­későbbi­jelentőségét­elemezte­előadásában,­amellyel­a­konfe- rencia­újonnan­alapított­előadói­díját,­a­Wonder Womandíjat­is­elnyerte­a­résztvevők szavazatai­ alapján.­ az­ elemzés­ kiindulási­ alapja,­ hogy­ míg­ a­ legtöbb­ kelet-európai államszocialista­rendszert­nem­érte­szervezett,­intellektuálisan­koherens­és­kiterjedt feminista­kritika,­Jugoszlávia­kivételt­képez­ebben­a­tekintetben­is.­Összehasonlítás- ban­más­kelet-európai­országokkal­felteszi­a­kérdést,­hogy­vajon­meddig­tud­meghatá- rozó­lenni­az­az­elméleti­és­forgalmi­keret,­amelyet­az­új­jugoszláv­feminista­diskurzus hozott­létre,­mi­és­hogyan­él­túl­ebből­két­évtizeddel­1989,­illetve­Jugoszlávia­esetében 1991­után.

a­női­androgün:­(poszt)szocialista­identitás­közép-Európában­címmel­az­ELTE­filo- zófiaprofesszora,­JoóMárIazárta­a­konferencia­bevezető­részét.­hipotézise­szerint­egy

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 4 , S o m o rja

posztfeminista,­posztszocialista,­sőt­univerzális­figurával­állunk­szemben,­vagyis­törté- netileg­ mindig­ is­ androgünként­ konstituálódva­ hangsúlyosan­ nőnek­ prezentáljuk magunkat,­ezért­a­posztszocialista­női­androgün­a­filozófiai­antropológia­szintjén­álta- lánosítható.

a­konferencia­további­részei­több­témakört­dolgoztak­fel.­néhányat­kiemelve­közü- lük­ érzékelhető­ a­ témák­ és­ feldolgozási­ módok­ sokszínűsége.­ anTonIrITa,­ a­ szegedi Tudományegyetem­Irodalomtudományi­doktori­Iskolájának­hallgatója­például­az­általa és­kollégái­által­alapított­és­vezetett­női­weboldal­első­két­évéről­számolt­be.­a­honla- pot­a­posztszocialista­társadalmi­tér­feminizmusra­vonatkozó­sztereotípiáival­szembe- ni­küzdelem­egy­lehetséges­formájaként­mutatta­be.­huszáráGnEs,­a­Pécsi­Tudo­mány­- egyetem­nyelvtudományi­doktori­Iskolájának­vezetője­a­Magyarországon­megjelenő­női lapok­ 1989­ utáni­ emberképét­ elemezte.­ a­ lapok­ közleményeinek­ és­ képi­ világának elemzésével­ azt­ vizsgálta,­ milyen­ férfi-­ és­ nőképeket­ közvetítenek­ az­ olvasó­ felé,­ és milyen­manipulációs­technikákkal­befolyásolják­a­nőket­és­a­férfiakat­a­vásárlási­szo- kásaik­befolyásolásán­túl.

szűCs TErIa­ cigány­ nők­ helyzetét­ és­ életlehetőségeit­ vizsgálta,­ kitérve­ az­ alkotói, művészi­életben­számukra­felmerülő­lehetőségekre­és­nehézségekre.

TaTaI ErzsÉBET,­ a­ Magyar­ Tudományos­ akadémia­ Művészettörténeti­ kutatóintéze­- tének­munkatársa­A nemi szerepekre adott művészi reflexió változásicímmel­tartotta meg­előadását.­Megállapította:­annak­ellenére,­hogy­a­képzőművészeknek­még­ma­is csak­elenyésző­része­reflektál­a­nemi­szerepekre,­a­szocialista­időszakhoz­képest­nagy elmozdulás­történt.­Megjelentek­olyan­alkotó­nők,­akik­több-kevesebb­tudatossággal vállalják­női­identitásukat­és­művészetükben­is­tematizálják­a­nemi­szerepeket.­Elő­- adá­sában­azt­mutatta­be,­hogy­a­nőművészek­miként­értelmezik­e­szerepeket,­a­tár- sadalmi­nemi­viszonyok­mely­szegmenseivel­foglalkoznak­és­milyen­jelentéseket­gene- rálnak.

a­ történelemtankönyvek­ nőképét­ VEnTILLa andrEa,­ a­ PTE­ doktorandusz­ hallgatója elemezte.­Megállapítása­szerint­a­nők­történelmével­Magyarországon­csak­a­rendszer- váltás­után­kezdtek­foglalkozni,­mivel­a­nyugati­reformeszmék­is­csak­ekkortól­áramol- hattak­be.­a­történelemtankönyvek­újraírásánál­a­nők­bemutatása­különféle­hangsúlyt kapott.­ az­ elemzett­ kiadványok­ között­ nagy­ eltérések­ fedezhetők­ fel­ ebből­ a­ szem- pontból­ a­ nők­ történelmének­ teljes­ mellőzésétől­ kezdve­ a­ híres­ nőszemélyiségek bemutatásáig.

a­ női­ test­ feletti­ hatalom­ kérdésével­ két­ előadó­ is­ foglakozott.­ annusIrÉn Mégis, kinek az élete?című­előadásában­azt­taglalta,­hogy­a­jelenlegi­magyarországi­társa- dalmi­berendezkedés­önhatalmú­módon,­társadalmi­egyeztetés­és­vita­nélkül­közelíti meg­a­női­testtel­kapcsolatos­kérdéseket,­egyre­inkább­tárgyiasítva­a­testet,­megfeled- kezve­a­benne­élő­szuverén­emberi­lényről,­limitálva­annak­alapvető­szabadságjogait.

a­ szüléssel­ kapcsolatos­ problémakört­ elemezve­ rámutatott­ a­ mögöttes­ érdekek­ és hatalmi­viszonyok­összefonódására.­a­másik­előadást­FarkaszITa,­az­university­of­york független­ kutatója­ tartotta­Poszt-szocialista abortusz: a nők önrendelkezési jogainak határaicímmel.­ a­ téma­ feldolgozása­ folyamán­ azt­ elemezte,­ hogy­ a­ posztszocialista korszakban­létrehozott­abortusztörvény­módosításai­miként­határozták­meg­és­milyen mértékben­korlátozták­a­nő­önrendelkezési­jogait­saját­teste­felett.­azokat­a­politikai lépéseket­is­számba­vette,­amelyek­közvetve­arra­irányultak,­hogy­az­abortusztörvényt 150 Bolemant lilla

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 4 , S o m o rj a

szigorítsák,­és­olyan­társadalmi­légkört­teremtsenek,­amelyben­az­abortuszt­választó nőt­megbélyegzik.

a­konferencia­szervezői,­BaráThErzsÉBETés­sándorkLáraa­médiakommunikáció­és a­politikum­összefüggéseit­vizsgálva­a­feminizmus­magyarországi­reflexióinak­néhány aktuális­problémáját­világították­meg,­külön-külön­előadásukban.

a­gördülékeny­szervezés­és­az­előadások­magas­színvonala­újfent­bebizonyította­a kutatócsoport­ szakmai­ tudását­ és­ a­ téma­ fontosságát.­ a­ sikeres­ konferenciasorozat következő,­immár­nyolcadik­alkalommal­újra­szeptember­utolsó­hétvégéjén­kerül­meg- rendezésre,­témája­pedig­a­feminizmus­és­a­maszkulinitások­lesz,­reflektálva­arra­a tényre,­hogy­a­nők­társadalmi­szerepeinek­és­helyzetének­változása­magával­kell,­hogy hozza­a­férfiak­szerepeinek­változását­is.

Poszt-szocializmus (?) és feminizmus (?) 151

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 4 , S o m o rja