Tanulmányok konfEREnCIa

V ^aTaščin p ^éTer a­vajdasági­magyarok­eszme-­és­

politikatörténete­(1945–1989)

Csaknem­közhely,­s­szinte­minden­érintett­rendezvény­vagy­kiadvány­esetében­emlé- keztethetjük­magunkat,­hogy­a­vajdasági­magyar­társadalomtudomány­meglehetősen gyenge­lábakon­áll,­amennyiben­az­intézményes­hátterét­és­erőforrásait­tekintjük.­azok a­kutatók,­akik­részben­vagy­egészben­itt­végzik­a­munkájukat,­sok­esetben­ideiglenes projektek­keretében­társulnak­egy­időre.­az­utóbbi­időben­erre­volt­jó­példa­az­a­kuta- tócsoport,­amely­2017-ben­a­vajdasági­magyarok­kilencvenes­évekbeli­történetének különféle­aspektusait­vizsgálta.^*a­folytatásra­2018.­december­8-án,­a­temerini­ifjúsági otthonban­került­sor­a­regionális­Tudományos­központ­(amely­a­belgrádi­Filozófiai­és Társadalomelméleti­intézet­része)­és­az­újvidéki­multikulturális­központ­szervezésében a­magyar­Tudományos­akadémia­Domus­alapítvány­támogatásával.

ahogyan­a­konferencia­felvezetőjében­Losoncz­márk­filozófus,­az­egyik­szervező­és a­projekt­társkoordinátora­megjegyezte,­a­2017-es­vállalkozás­után­világossá­vált,­hogy érdemes­lenne­visszanyúlni­a­téma­(közvetlen)­gyökeréig,­így­került­az­egy­évvel­koráb- bihoz­képest­némileg­megváltozott­összetételű­csoport­érdeklődésének­homlokterébe a­titói­Jugoszlávia­négy­és­fél­évtizedes­korszaka.­rácz­krisztina­kulturális­antropológus és­a­másik­szervező/koordinátor­ezzel­összhangban­azt­hangsúlyozta­ki,­hogy­az­adott időkeret­ meglehetősen­ „közeli”,­ ugyanis­ töretlenül­ része­ a­ jelenkori­ szerbiai­ közbe- szédnek,­s­ez­még­akkor­is­így­van,­ha­tudatosítjuk­a­diskurzusokban­megjelenő­ambi- valens­megítélését­(pl.­egyes­csoportoknál­erőteljesen­jelen­van­a­„jugónosztalgia”,­míg mások­határozottan­elutasítják­a­szocialista­hagyatékot).

a­konferencia­első­szekciója­a­korabeli­nyelv-­és­szerkesztéspolitika­kérdéskörét járta­körül.­ha­felidézzük­a­titói­Jugoszlávia­„különutas”­szocializmusát­és­a­gyakori kísérletezéseket­a­társadalompolitika­terén,­akkor­a­kisebbségek­esetei­magától­érte- tődő­módon­érdekes­esettanulmányokkal­szolgálhatnak.­b^ereTkak^aTinka(gazdasági­és igazságszolgáltatási­Jogi­kar,­szabadka­–­Újvidék)­a­korabeli­a­nemzetiségi­nyelvhasz- nálat­jogi­dimenzióit­boncolgatta.­rendkívül­részletes­és­adatgazdag­előadásban­vált láthatóvá,­hogy­a­60-as­és­70-es­évek­különféle­alkotmányai­és­törvényei­miként­kezel- ték­a­hivatalos­nyelvhasználat­kérdését­olyan­progresszív­elemekkel­is­rendelkezve,

* az­ akkori­ konferenciáról­ l.­ Vataščin­ péter:­ a­ vajdasági­ magyarok­ politikai­ eszmetörténete­ és önszerveződése­1989–1999.­Fórum Társadalomtudományi Szemle,20.­évf.­2018/2,­159–163.­p.

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

Tanulmányok konfEREnCIa

amelyek­a­vajdasági­–­nem­csak­a­magyar­–­nemzetiségek­nyelvhasználatának­bizto- sítottak­teret.­beretka­komparatív­élt­is­adott­az­előadásának,­ugyanis­összehasonlítot- ta­a­jelenlegi­szerbiai­helyzetet­a­vizsgált­korszakéval,­megállapítva,­hogy­mindkét­kor- szakban­a­politikai­jó­szándékon­és­öntudaton­múlt­a­nyelvi­kérdés,­de­míg­a­korabeli Jugoszláviában­törekedtek­a­maximalizmus­felé,­addig­ma­már­csak­a­„minimum­mini- mumát”­biztosítják­a­döntéshozók.

r^áCZ k^risZTina (oslói­ egyetem)­ a­ magyar­ mint­ környezetnyelv­ oktatását­ vizsgálta.

Vajdaságban­ 1971-ben­ vezették­ be­ a­ kisebbségi­ nyelvek­ tanulását,­ amely­ egészen 1989-ig­meg­is­maradt,­s­ma­a­közbeszéd­hajlamos­a­jelen­állapotok­kritikájaként­fel- idézni.­rácz­a­tankönyveket­elemezte,­valamint­mélyinterjúkat­készített­akkor­már­dol- gozó­tanárokkal.­előbbiek­esetében­antropológiai­érzékenységgel­vázolta­fel­az­általuk közvetített­normarendszert,­így­pl.­annak­ellenére,­hogy­a­vajdasági­etnikai­identitások sokszor­összetettek­és­sok­tanuló­származott­vegyes­házasságból,­a­tankönyvekben még­sincsenek­kevert­identitások.­ugyancsak­figyelemre­méltó,­hogy­a­magyar­kultúra reprezentatív­elemei­között­Dózsa­györgy­alakja,­a­jakobinus,­valamint­az­1848/49-es hagyomány­ nyert­ külön­ hangsúlyt.­ megállapítható,­ hogy­ rácz­ és­ beretka­ rendkívül érzékletesen­világították­meg­azt­a­meglévő­politikai­szándékot,­amely­a­magyar­és minden­más­vajdasági­nemzetiség­számára­bizonyos­értelemben­vett­előnyöket­kívánt biztosítani,­de­mindezt­a­maga­korlátozott­és­sajátos­módján.

Z^akinsZkyT^omaV^ikTória(Újvidéki­egyetem)­a­vajdasági­magyar­írott­és­elektronikus sajtó­1945­és­1989­közötti­tulajdonjogi­viszonyairól­és­szerkesztéspolitikájáról­adott elő.­mindvégig­kulcsfontosságúnak­tartotta­kihangsúlyozni­a­vajdasági­magyar­nyelvű média­sajátos­pozícióját,­amely­a­mindenkori­hatalomhoz­(és­magyarországhoz)­való viszonyt­illeti,­hiszen­amellett,­hogy­közvetlenül­korlátozott­számú­befogadónak­szól, politikailag­mégsem­volt­mindegy,­hogy­milyen­módon­működik,­s­emellett­a­mindenko- ri­közvetítői­szerepe­is­fontos­volt.­az­államszocializmus­idején­Zakinszky­Toma­szerint megfigyelhető,­hogy­az­újságírók­jobbára­a­szakmai­elhivatottságukat­helyezték­előtér- be­a­politikai­meggyőződésük­helyett­–­vagyis­az­adott­politikai­kereteken­belül­marad- tak,­amelyet­az­előadó­„keretizmusnak”­nevezett.

a­második­szekció­a­„politikai­dilemmák­és­a­marxizmusok­eszmetörténete”­címet viselte.­az­első­rész­„empíriája”­és­kézzelfogható­mivolta­után­itt­egy­sokkal­elvontabb, de­nem­kevésbé­lényeges­terep­következett.­a­jugoszláviai­baloldali­hagyományokhoz kötődő­magyar­nemzetiségű­gondolkodók­esetei­olyan­példákkal­szolgálnak,­amelyek mind­a­korabeli­politikai­klíma,­mind­ezen­egyének­s­a­vajdasági­magyar­történet­jobb megértéséhez­is­hozzájárulnak.­érdemes­még­hozzátenni,­hogy­különösen­fontos­az­a frissességre­és­őszinte­kíváncsiságra­épülő­gesztus,­amellyel­e­szekció­fiatal,­tudomá- nyos­pályájuk­elején­járó­előadói­az­adott­kor­gondolkodóit­elemezték.­az­előadók­sorát T^óThs^ZiLárDJ^ános(budapesti­Corvinus­egyetem)­nyitotta,­aki­rehák­Lászlót­és­a­nem- zetiségi­kérdést­állította­középpontba.­a­kor­és­azon­belül­rehák­mélyen­a­kommuniz- musban­gyökerező­gondolatvilágát­nem­ismerők­a­prezentáció­elején­talán­meglepőd- hettek­azon­a­kitételen,­hogy­a­Magyar Szónapilap­második­főszerkesztője­sok­tekin- tetben­ radikálisabb­ elképzeléseket­ fogalmazott­ meg­ a­ nemzetiségi­ önkormányzatról (az­autonómia­kifejezést­nem­használta),­mint­a­rendszerváltás­utáni­önálló­magyar politikai­szervezetek­–­így­pl.­köztársasági­szinten­is­megszüntetendőnek­tartotta­az államnyelv­dominanciáját,­hogy­közben­a­szerbek­magyar­nyelvtanulását­is­szorgalmaz- 152 Vataščin Péter

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja

za.­rehák­gondolatvilágában­az­össztársadalmi­önigazgatás­(amely­egyébként­a­szo- cialista­jugoszláv­eszmeiség­egyik­alapköve­volt)­nem­volt­lehetséges­a­nemzetiségi egyenlőtlenségek­felszámolása­nélkül.

k^oCsis á^rpáD (pécsi­ Tudományegyetem)­ ezt­ követően­ egy­ már­ szélesebb­ körben ismert­személyt,­sinkó­ervint­tette­vizsgálat­tárgyává,­pontosabban­a­2.­világháború utáni­morális­és­politikai­nézeteit.­alapvetően­abból­a­kérdésből­indult­ki­kocsis,­hogy miként­ „lehetséges”­ a­ sinkói­ baloldali­ gondolkodás­ –­ ezzel­ mintegy­ jelezve­ annak összetettségét­ is.­ a­ negyvenes­ évek­ végére­ sinkó­ ugyanis­ mind­ a­ szovjet,­ mind­ a magyarországi­ rendszert­ idegenkedve­ szemlélte,­ s­ eljutott­ arra­ a­ pontra,­ hogy Jugoszláviát­tartsa­hazájának.­ez­az­állapot­természetszerűleg­együtt­járt­azzal,­hogy­–

ahogy­azt­sokan­gondolják,­s­ez­részben­érvényes­is­–­a­titóizmus­apologétájává­vált.

ugyanakkor­ az­ előadásban­ felmerült­ néhány­ olyan­ nézőpont,­ amely­ árnyalta­ ezt­ a képet,­így­például­sinkó­messzemenően­támogatta­a­fiatal­írónemzedéket,­amit­sok más­korabeli­kritikus­elítélt.

L^osonCZm^árk(Filozófiai­és­Társadalomelméleti­intézet,­belgrád)­a­szekcióban­utol- sóként­bodrogvári­Ferenc­marxizmusáról­adott­elő.­a­téma­annál­is­inkább­jelentős, hiszen­a­kelet-európai­politikatörténet­bonyolult,­nem­egészen­nyilvánvaló­folyásába­és ellentmondásaiba­nyújtott­betekintést.­Losoncz­egy­Tamás­gáspár­miklós­által­gyakran hangoztatott­meglátással­leszögezte,­hogy­a­magyarországi­sztálinizmus­nem­a­marxis- ta­értelmiségiekre­alapozta­a­művelődési­és­kultúrpolitikáját­–­amely­állítás­már­önma- gában­komoly­komplexitást­sejtet.­maga­bodrogvári­ezen­a­téren­valóban­sokatmondó példa,­ugyanis­eleve­a­budapesti­iskola,­ill.­a­jugoszláv­praxisfilozófia­voltak­a­fő,­egy- másba­ötvöződő­hatásai,­emellett­soha­nem­volt­párttag,­s­mindvégig­megőrizte­az autonóm­gondolkodás­gyakorlatát.­Losoncz­végkövetkeztetése­szerint­semmiképp­sem

„fekete-fehér”­tehát­a­marxizmus­kelet-európai­története.­e­konklúzió,­még­ha­látszólag magától­értetődő­is,­alighanem­nélkülözhetetlen,­ha­a­jelenből­akarjuk­megérteni­a vonatkozó­kort­és­gondolati­irányzatokat.

a­konferencia­harmadik­része­a­szociológia­és­irodalomtudomány­perspektívákat érintette.­sZerbhorVáThg^yÖrgy(mTa­Tk­kisebbségkutató­intézet)­a­vajdasági­szociográ- fia­1945–1990­közötti­történeti­fejlődési­ívét­és­jellemző­vonásait­igyekezett­összegez- ni.­a­vajdasági­talajon­kinövő­magyar­szociográfia­egyik­„különlegessége”,­hogy­nem igazán­tartotta­a­kapcsolatot­a­magyarországi­hagyománnyal,­így­története­sajátos­tör- vényszerűségek­ hatása­ alatt­ alakult.­ szerbhorváth­ felosztásában­ és­ olvasatában­ az első­korszakot­(1945–1960)­a­rendszerhű­művek­és­az­önmagukban­álló­falukutatá- sok­ képezték.­ a­ második­ periódusban­ (1960–1972)­ ellenben­ sokkal­ változatosabb volt­a­művek­felhozatala,­s­megjelentek­bennük­a­magyar­nemzetiség­társadalmi­prob- lémái­is.­a­harmadik­időszak­(1972–1990)­végül­az­előzőhöz­hasonlóan­változatos, már­csak­a­szociográfusok­generációs­rétegzettsége­okán­is,­de­viták,­polémiák­csak korlátozott­mértékben­zajlottak.­a­szekciót­követő­vitában­Losoncz­márk­felvetette­azt a­korántsem­mellékes­körülményt,­hogy­a­vajdasági­magyar­szociográfia­jelentősége­s szerepe­azért­lehetett­fontos,­mert­az­érintett­közegben­nem­létezett­–­s­ez­azóta­sem változott­ túlságosan­ –­ intézményesült­ társadalomtudomány,­ s­ ezért­ az­ így­ fennállt hiányt­valamivel­ellensúlyozni­kellett.

s^ZarVasm^eLinDa(university­of­Jyväskylä)­egy­konkrét­szerző,­bori­imre­irodalomtör- téneteit­elemezte,­nem­feledve­magát­a­kort,­annak­irodalmát­és­kulturális­közegét.

a vajdasági magyarok eszme- és politikatörténete (1945–1989) 153

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

szarvas­elemzésének­egyik­leghasznosabb­pontja­–­a­konkrét­bori-művek­analízise­mel- lett­–­az­a­törekvés­volt,­hogy­megmutassa­az­adott­társadalmi-történeti­kontextus­hatá- sát­az­irodalomtörténész­munkájára.­ez­a­típusú­pozicionáltság­az­előadó­szerint­rámutat a­műfaj­rögzítetlenségére,­s­tegyük­hozzá,­komplex,­óvatosan­kezelendő­mivoltára.

r^oginero^sZkár(Délkelet-európai­stúdiumok­központja,­graz)­előadásában­a­jugoszlá- viai­magyar­ifjúsági­lapok­fejlődéstörténetét,­struktúráját­és­ideológiáját­helyezte­közép- pontba.­a­korabeli­médiatér­köztudottan­pontos,­központilag­kialakított,­földrajzi­alapon szervezett­szerkezeti­vázba­rendeződött,­vagyis­minden­kiadványnak­megvolt­a­maga­sze- repe­az­államon­belül,­s­az­ifjúsági­lapok­sem­képeztek­ez­alól­kivételt.­e­téren­ellentmon- dásos­körülmény­roginer­kitétele­szerint,­hogy­ifjúsági­irodalompolitika­viszont­még­sem jött­létre,­s­emiatt­is­a­meghatározott­korszakokon­belül­különböző­ingadozások­figyelhe- tőek­ meg­ pl.­ állami­ befolyás­ és­ önszerveződés,­ progresszív­ és­ konzervatív­ időszakok között.­ez­az­áttekintés,­szerbhorváth­györgyéhez­hasonlóan,­egy­jól­megírt­tanulmány formájában­alapszöveg­gyanánt­is­szolgálhat­majd­a­témakörben.

a­konferencia­utolsó­blokkja­végül­a­politika-­és­társadalomtörténet­nyilvánvalóan óriási­ témakörének­ két­ szegmensébe­ engedett­ betekintést.­ V^ukman p^éTer (szegedi Tudományegyetem)­A magyar–jugoszláv párt- és államközi kapcsolatokfényében­vizs- gálta­a­kisebbségi­kérdést­1945­és­1956­között.­ahogyan­az­köztudott,­ezekben­az években­egy­ideig­különösen­terhelt­volt­a­két­ország­viszonya,­s­az­ebből­fakadó­bila- terális­dinamika­közvetlenül­kihatott­a­vajdasági­magyarok­és­a­magyarországi­délszlá- vok­helyzetére­is,­amelyet­Vukman­mindkét­közösség­esetében­a­„két­tűz­közötti­álla- pot”­kifejezéssel­jellemzett.­a­kérdéskör­erőteljes­átpolitizáltságára­jellemző­pl.,­hogy­a rákosi-féle­vezetés­a­kommunista­partizánok­által­végrehajtott­1944-es­magyarellenes tömeges­kivégzéseket­propagandacélokra­kívánta­felhasználni.­ebben­a­tekintetben­az is­tipikus­vonás,­hogy­miután­normalizálódtak­a­két­állam­közti­kapcsolatok,­budapest már­kevéssé­figyelt­a­jugoszláviai­magyarokra.

utolsó­ előadóként­ p^aLusek e^rik (eötvös­ Loránd­ Tudományegyetem)­ a­ vajdasági magyarok­ kivándorlási­ hullámait­ foglalta­ össze­ 1945–1989­ között­ a­ jugoszláviai kisebbségpolitika­kontextusába­ágyazva.­mindvégig­hangsúlyozta­a­titói­kisebbségpoli- tika­ szerinte­ diszkriminatív­ mivoltát,­ emellett­ pedig­ az­ adott­ időkeretre­ vonatkozó demográfiai­adatokat­foglalta­össze.

a­konferencia­ráadás-szekciójának­is­lehetett­tekinteni­a­L’harmattan­kiadó­gondo- zásában,­ Losoncz­ márk­ és­ rácz­ krisztina­ szerkesztésében­ megjelent­A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése 1989–1999című­kötet­„ősbe- mutatóját”,­ amely­ az­ egy­ évvel­ korábbi­ projekt­ eredménye.­ 2019­ végére­ várhatóan megjelenik­majd­az­imént­ismertetett­tanácskozás­anyaga­is­egy­hasonló­könyv­formá- jában.­az­ad­hoc­kutatócsoport­egyelőre­nem­tervezi­a­közös­munka­további­folytatását a­projektalapú­működés­kihívásai­és­az­erőforrások­szűkössége­miatt,­azonban­egyes tagok­várhatóan­nem­hagyják­veszni­a­két­év­során­kialakult­együttműködéseket­és szakmai­kapcsolatokat.

154 Vataščin Péter

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja