Tanulmányok konFEREnCIa c

A­pozsonyi­comenius­Egyetem­mellett­működő­szenczi­molnár­Albert­Alapítvány­októ- ber­ 7-én­ és­ 8-án­ tudományos­ konferenciát­ rendezett­Tanulmányok költőportrékhoz címmel­ Tőzsér­ árpád­ nyolcvanadik­ születésnapja­ alkalmából.­ A­ plenáris­ előadást r^Eményi J^ózsEF T^Amás tartotta­Tőzsér Árpád exterritóriuma címmel.­ A­ címet­ végel lászlótól­kölcsönözte­annak­az­értelmiségi­magatartásnak­a­jellemzésére,­mely­mind lélektanilag,­ mind­ irodalomszociológiailag­ tapintatosan­ jelöli­ ki­ e­ szerzők­ helyét­ a kisebbségi­léttörténelemben:­„mindketten­korán­elhatárolták­magukat­a­kisebbségvé- delem­szokásos­formáitól,­ugyanakkor­kötődésüket­a­szülőföldhöz­nem­a­tájkultusz jegyében­őrzik.­makacs­otthonmaradók,­akik­az­úgynevezett­anyaországban­idegesítő turisták,­távolabbról­nézve­európai­fattyúk.­nincs­bennük­ádáz­profetizmus,­ám­olyan ügyekben­kénytelenek­monologizálni,­amelyek­dialógust­kívánnának.­Ahová­kell,­moz- dulnak,­teszik,­amit­fontosnak­látnak,­de­magányos­harcosok,­nem­hatja­meg­például őket­a­kisebbségek­agyonhangoztatott­hídszerepének­ornamentikája,­hiszen­a­minden- kori­ hivatalos­ és­ a­ mindenkori­ ellenzéki­ magyarország­ csak­ a­ tulajdon­ visszfényére kíváncsi,­ másrészt­ a­ többségi­ kapcsolatok­ gyümölcsözőek,­ ám­ esendőek.”­ reményi szerint­Tőzsér­költészetének­egyik­legfőbb­hozadéka­abból­a­termékeny­feszültségből táplálkozik,­mely­a­konzervatív­etikának­elkötelezett­biográf­naplószerző­és­a­legmo- dernebb­poétikák­igézetében­felszabaduló­költő­kettősségéből­fakad.­miután­érzéke- nyen­feltárta­a­Tőzsér-líra­háttérmintázatait,­jellemezve­azokat­a­területeket,­melyeket a­„mittelszolipszizmus”­esztétikája­a­maga­rendkívüli­változatosságában­lefed,­világos- sá­váltak­azok­a­gócpontok­is,­melyek­mentén­a­Tőzsér-poétika­és­a­Tőzsér-recepció szerveződik.­A­kisebbségi­lét­lehet­ugyan­gát­vagy­valamiféle­korlátozás,­de­nem­lehet esztétikai­kiskapu:­Tőzsér­költészete­a­folyamatos­megújulásban­generálja­újra­magát és­a­maga­erényeit,­változékonysága­folyamatos­önreflexiójának­köszönhetően­képes egyszerre­több­nézőpontból­is­érvényesnek­láttatni­magát.

n^AGy c^sillA előadásában­a­nyelvfelfogások­és­az­identitáskonstrukciók­rendszere bontakozott­ki­Tőzsér­költészetének­elemzése­közben:­a­nyelv­által­elgondolt­létezés­és a­csak­a­nyelv­felől­megragadható­valóságkonstrukciók­modellje­Tőzsérnél­erőteljesen vegyül­ a­ referenciális­ gesztusrendszer­ megnyilvánulásaival,­ s­ így­ lírája­ az­ ún.­ késő modernség­poétikai­horizontján­bontakozik­ki.­A­költő­minduntalan­kiaknázza­„az­én pozícióváltásaiban,­áthelyeződéseiben­rejlő­lehetőségeket”,­s­így­a­„szubjektum­meg- jelenésének­ módjai­ a­ legizgalmasabb­ megoldások­ között­ tarthatók­ számon”.

költészete­ aljnövényzetét­ nem­ pusztán­ a­ textus,­ a­ textusban­ való­ létezés­ alkotja, hanem­az­a­változó­én-konstrukció­és­én-stilizáció­is,­melyre­nyitott­identitás­építhető.

Tanulmányok konFEREnCIa

c ^sEHy z ^olTán Tőzsér­árpád­(ex)territóriuma

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

164 Csehy Zoltán

m^észáros A^ndrás a­ filozofikum­ helyét­ térképezte­ fel­ Tőzsér­ költészetében:­ széles viszonyrendszerben­tárgyalta­a­filozofáló­írók­és­az­író­filozófusok­tipológiáját­sterne- től­musilig,­majd­azt­vizsgálta,­hogy­a­filozófiai­tartalom­a­versben­Tőzsér­nyilatkozatá- nak­értelmében­valóban­„jelként­fungál”-e.­Tőzsér­műveit­filozófia­és­irodalom­párbe- szédének­ tükrében­ mészáros­ „valahová­ de­ sade­ márki­ és­ milan­ kundera­ közé,­ de közelebb­de­sade­márkihoz”­helyezi­el.­A­filozófiai­fogalmak­költői­értelmezése­és­átér- telmezése­rendkívül­kreatív­párbeszédet­alakít­ki­értelmező­és­mű­között.­Az­előadás számtalan­kiváló­észlelete­mellett­különösen­izgalmas­következtetés,­ahogy­mészáros levezeti­mittel­úr­genezisét­a­szubjektum­és­iróniafelfogás­kierkegaard-i­előfeltevései- ből,­s­arra­a­fontos,­az­értelmezésekben­eddig­nem­igazán­kamatoztatott,­ám­sejtés szintjén­jelenlévő­felismerésre­jut,­hogy­„mittel­úr­tehát­az­ironikus­helyzet­nem­ironikus szubjektuma”.

B^EdEcsl^ászlóegy­rorty-fogalom­felől­világította­meg­egy­korszak­alkotói­és­befoga- dói­gondolkodásmódját:­az­„aszketikus­pap”­olyan­ember,­„akiből­hirtelen­előtörnek­a filozófiai­ambíciók”.­A­Tőzsér-versek­beszélőinek­jelentős­részében­ott­lappang­az­asz- ketikus­pap­karaktere:­ez­a­versből­kiszóló­entitás­azonban­az­öniróniában­képes­felol- dódni.­A­„Tőzsér-verseket­még­a­magukat­tájékozottaknak­gondolók­is­csak­lexikonok segítségével­ tudják­ értelmezni”­ –­ indított­ el­ egy­ újabb­ provokatív­ gondolatmenetet, mely­a­vers­rejtett­jelentésének­kihámozhatóságát,­illetve­egzisztenciáját­firtatta.­A­filo- zofikum­kettőssége­a­Tőzsér-verseket­különféle­szélsőséges­létmódokra­kényszerítik:

ami­az­egyik­értelmező­számára­filozofikus­mélyszántás,­a­másik­szemében­tömény irónia­vagy­tudatosan­aláaknázott­„szalonfilozófia”.­Bedecs­a­posztmodern­szövegge- nerálási­technikák­precíz­látleletét­is­megrajzolja:­Tőzsér,­aki­„nem­tudott­olyan­lazán és­ játékosan­ posztmodern­ lenni,­ ahogy­ például­ kovács”­ András­ Ferenc,­ nem­ tudta (akarta?)­érzékelni­az­intertextusok­végtelen­sokaságának­látványpoétikáját,­mely­nem feltétlenül­a­totális­dekódolás­jegyében­fogant.

m^izsErA^TTilAa­közöttiség,­vagy­tőzséri­szóhasználattal­élve,­a­mittelszolipszizmus tereit­vizsgálta­multikulturális­kontextusban,­s­egy­olyan­hagyománycsomópontokból álló­térszerkezetet­modellált,­melyben­kényelmesen­elhelyezhető­a­Tőzsér-líra­egésze, s­ez­afféle­közép-európai­„kommunikációs­metatér”.

o^rcsikr^olAndkonkrétan­a­„szerb”­Tőzsérhez­köthető­metatér­poétikai­erővonalait rajzolta­ki­a­Szomakcímű­költemény­részletes­elemzésével.­A­rendkívül­szellemes­elő- adás­ egy­ Tőzsér-esszévers­ konkrét­ állításainak­ mögöttesét­ tárta­ fel:­ a­szomak szó jelentésének­nyomozása­a­vers­„jelentésének”­nyomozásává­válva­metapoétikus­gesz- tusként­utal­a­szöveg­tulajdonképpeni­materializálódására.

l.­v^ArGAP^éTErhasonlóan­a­„köztesség­materializálódásáról”­beszélt­Tőzsér­genezi- seit­véve­számba:­kiemelten­figyel­arra­a­változás-­és­változtatáspoétikára­is,­melynek lényegi­része­Tőzsér­folytonos­ön(de)(kon)strukciója­és­az,­hogy­ez­a­poétika­állandóan több­nézőpontból­is­felmutatja­önmagát,­azaz­nem­egy,­hanem­több­mentális,­textuális és­befogadói­genezise­van.­l.­varga­a­tőzséri­„papír­partján”­állva­analizálja­a­folyószö- veg­ folyásirányait­ (magát­ az­ írásaktust),­ annak­ dinamikáját­ és­ „hordalékanyagát”, miközben­folyamatosan­reflektál­a­befogadói­tekintetre,­illve­magára­a­verssé­képződő anyag­„tekintetére­is:­„Az­idegenné­váló­szó­így­tekintve­annak­a­mozgásnak­az­ered- ményeként­lesz­olvasható,­amely­a­közlés­origóját­szükségszerűen­elválasztja­annak irányától­és­elkerülhetetlen­mássá­alakulásától.­köztesként­egyúttal­megalkotva­azt­az

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

Tőzsér árpád (ex)territóriuma 165 archívumot,­amelybe­bezárva­a­közlés­betű­(és­papír)­szerint­is­materializálódik.­Ennek ugyan­megvannak­a­lírai­alany­szemszögéből­azonosítható­implikációi,­tehát­egyfajta eredeteffektusa,­a­hangsúly­a­keletkező­költői­beszéd­»írásjelenetére«,­azaz­egy­lejegy- ző-archiváló­folyamatra­helyeződik,­melynek­a­kimenetele­nem­kiszámítható.”

H.­n^AGyP^éTEra­katalógusversek,­a­materiális­törések­és/vagy­architextusok­szem- pontjából­tárja­fel­a­Sebastianus (miután az agyonnyilaztatását túlélte, és börtönbe zár- ták), illetve­ az Utómodern fanyalgás a szlovákiai magyar irodalom tárgyában című Tőzsér-szövegekben­a­mediális­kódok­stabilizálhatóságának­lehetőségeit­és­változata- it,­illetve­azt,­hogy­a­modális­kódok­miként­befolyásolják­azokat.­A­lezáratlan­értelem- irányokkal,­ ugyanakkor­ határozott­ térszerkezettel­ rendelkező­ Sebastianus-verssel szemben­a­cselényi­lászló­könyvére­reakcióként­írt­esszévers­a­diskurzuskibillentés, az­ideológialeleplezés­szempontjából­is­fontos,­de­elsősorban­„a­retorika­kisajátíthatat- lanságát­viszi­színre,­a­tematikát­pedig­ennek­rendeli­alá”.

n^émETHz^olTánáltalánosabb­tárgyú­előadása­a­közép-európai­irodalom­múltfeldolgo- zási­stratégiáit­vette­szemügyre,­különös­tekintettel­a­történelmi­traumák­és­az­ideoló- gia­fertőzöttséggel­szemben­művészi­gesztusok­irányából.­németh­zoltán,­Tőzsér­egyik monográfusa,­ a­ konferencia­ legtöbbet­ idézett­ szerzője­ volt.­ Tőzsér­ költészetének recepciós­problémáit,­„féloldalúságát”­a­Tiszatájoktóberi­számában­a­határtontúliság- ról­mint­nem­létező­hátránypozícióról­szólva­meglehetősen­élesen­így­fogalmazta­meg:

„szerintem­ez­nem­Tőzsér­határon­túliságából­következik­(én­egyébként­sem­hiszek ebben­a­határon­túli­nyavalygásban),­hanem­poétikájából,­amely­egyszerre­akar­kon- zervatív­irodalomeszményeknek,­metafizikai­igényeknek,­illetve­posztmodern­szöveg- formálási­elveknek­is­megfelelni.­Ez­a­poétikai­tágasság­vagy­bizonytalanság­lehet­az oka­annak,­hogy­a­posztmodern­teoretikusok­felől­nézve­van­a­Tőzsérénél­inspiratívabb életmű­ is­ a­ magyar­ irodalomban,­ másrészt­ Tőzsér­ újnépies-konzervatív­ értelmezői pedig­egész­egyszerűen­nem­értik­Tőzsér­posztmodernizmusát”.­E­felvetés­lényegében a­konferencia­számos­előadójában­megfogalmazódott,­noha­a­tágasságban­indukált feszültség­költői­hasznosításának­erényei­is­megfogalmazódtak.

P^olGárA^nikóTőzsér­árpád­nőképének­alakulástörténetét­és­viszonyrendszerét­vizs- gálta­a­naplók­tükrében:­a­női­létezést­vizslató­férfiszem­kiválasztottságának­tudatával áthatott­ szemléletmód­ fényében­ elsősorban­ a­ nő­ mint­ akoltó­ (szabó­ T.­ Anna,­ Tóth krisztina,­Polcz­Alain)­,­a­nőiesség­mint­potenciális­„lírai”,­„nyelvi”­minőség­került­elő- térbe.­­Az­„irodalmi”­nők­és­„nyelveik”­férfiasságimitációja­mellett­a­tárgyiasított­női test,­illetve­időnként­a­test­kristevai­„abject”­jellege­dominált,­mely­nagyrészt­Tőzsér­fél- reértett­gender-­és­feminizmusfelfogásából­fakad.­Az­előadás­végén­egy­Tőzsér­játékos nővé­válásáról­szóló­passzus­került­elemzésre,­mely­kellőképpen­oldotta­a­szerzői­meg- közelítésmód­korábban­sarkalatosabb­megfogalmazásait.

P^ETrEsc^sizmAdiAG^ABriEllAbravúros­rendszerességgel­foglalta­össze­a­Tőzsér-naplók legáltalánosabb­ jegyeit,­ s­ Tőzsér­ énkonstrukcióinak­ dokumentumait­ beillesztette­ a magyar­naplóhagyományba­is.­Az­a­sokféleség,­mely­szinte­szétfeszíti­egy­ilyen­műfaj kereteit,­mozaikszerűen­bukkant­fel­az­előadásban­is.

n.­T^óTHA^nikóaz­olvasó­Tőzsér­intellektuális­portréját­rajzolta­fel.­Tőzsérnél­folyamato- san­jelen­van­a­termékeny­kíváncsiság­mellett­a­vitakészség­is,­mely­azonnali­hasznosí- tási­igénnyel­lép­fel.­A­mesterek­megidézése,­az­olvasmányok­feldolgozása,­a­kritikai­alap- állás­megszólaltatása­mind-mind­egy­erős­központi­énen­keresztül­érvényesül.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

k^orPAT^Amásaz­érzéki­és­az­érzékeny­dimenziókat­tárta­fel­számos­mikrofilológiai bravúrt­is­tartalmazó­szövegelemzésében.­Az­intermedialitás­nézőpontja­mellett­a­vers vizualitása,­a­térképzetek­poétikus­ereje­és­az­akusztikus­együtthatók­is­jelentékeny szerepet­játszanak­egy-egy­Tőzsér-vers­szerkezetében.

d^UsíkA^nikóa­drámaíró,­drámaköltő­Tőzsér­Faust-képét­tárta­elénk­Goethe­klasszi- kus­ emberiségkölteményének­ egy­ jelentős­ motívumából­ kiindulva,­ majd­ a­ szenczi molnár­–­Faustus­–­mittel­–­Tőzsér­nyomvonal­mentén­feltárta­a­dráma­poétikus­nyelvi regisztereit­és­intertextuális­háttérmintázatait,­illetve­azokat­a­modalitásokat,­melyek az­egyes­előbb­említett­karaktereket­egymás­alternatíváivá­vagy­pótlékaivá­teszik­vagy tehetik.

s^zABó k^lAUdiA Tőzsér-fordításokat­ elemzett:­ olyan­ cseh­ és­ szlovák­ költeményeket választott,­melyekből­világosan­rajzolódtak­ki­a­poétikai­tapasztalatot­az­önmaga­fenn- hatósága­ alá­ rendelő­ én­ társszerzői­ ambíciói.­ szabó­ felidézte­ a­Holmiban­ lezajlott Holan-vita­genezisét­és­továbbgyűrűzését,­majd­mikrofilológiai­megfigyeléseit­rendsze- rezve­értékelte­a­Tőzsér-féle­fordításeszmény­erényeit­és­a­saját­költészetre­gyakorolt hatását.

s^záz P^ál Borbély­ szilárd­ költészetének­ kabbalisztikus­ háttérmintázatait­ tárta­ fel, illetve­figyelmeztetett­egyes­motívumok­sajátos­változékonyságára,­hagyománytalansá- gára,­mintegy­jelezve­a­hagyomány­metasztázisának­folyamatos­teremtődését­ádám­és a­Gólem­alakjainak­megjelenítésekor.­A­poétai­konstrukcióként­felfogott­hagyománytö- rés­kiszabadítása­a­történeti­jelentésből­és­belekényszerítése­a­hagyományközi­térbe olyan­izgalmas,­olykor­öngerjesztő,­máskor­allegorikus,­autobiográf­vagy­interkulturális kódokban­tobzódó­folyamatokat­indít­el,­melyek­feltérképezése­még­várat­magára.

A­ nem­ tudományos­ értelmezések­ is­ nyomon­ követték­ a­ konferencia­ előadásait:

r^écsEi n^oémi versszavalatai­ a­ Tőzsér-lírát­ varázsolták­ elevenné,­ illetve­ m^észáros r^icHárddal­közösen­Tőzsér­naplóinak­születésnap-motívumait­felelevenítve­megrajzol- ták­azt­a­szubjektív­kontextust­is,­mely­e­pálya­mentális­tereit­is­játékba­hozta.­J^ánosHázi P^éTErcsellójátéka,­a­barokk­Bach­(a­Gyöngykapucímű­Tőzsér-ciklus­ihletője)­és­a­(szin- te)­kortárs­Henze­zenéjének­dinamikáján­keresztül­érzékeltette­e­költészet­folyamatos igényét­a­múlttal­folytatott­párbeszédre­és­a­jelen­kísérletező­kedvére­való­ráhangoló- dásra.

166 Csehy Zoltán

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja