Tanulmányok konFErEncIa V

Aligha­tűnik­kétségesnek,­hogy­napjainkban­a­migrációkutatások­rendkívüli­fellendülé- sének­lehetünk­tanúi,­különös­tekintettel­a­kényszermigráció­jelenségére.­A­2015-ben kicsúcsosodó­ migrációs,­ ill.­ migrációpolitikai­ válság­ nyomán­ európa-szerte­ tematikus konferenciákról­szerezhetnek­tudomást­az­érdeklődők,­folyamatosan­szaporodik­a­pub- likációk­száma,­új­kutatási­projektek­és­együttműködések­indultak­el.­megfelelő­a­tudo- mánytörténeti­pillanat­tehát­ahhoz,­hogy­a­társadalommal­foglalkozó­tudományok­kuta- tói­–­akik­a­zágrábi­konferencia­esetében­a­szociológia,­kulturális­antropológia,­politoló- gia,­demográfia,­statisztika­és­társadalomföldrajz­területéről­érkeztek­–­összegezzék, vagy­ legalábbis­ megosszák­ egymás­ között­ eddigi­ tudásukat,­ meglátásaikat,­ amely délkelet-európában­mind­a­múlt,­mind­a­jelen­szempontjából­fontos­feladat.­A­balkáni térség­története­eleve­rendkívül­mozgalmas­a­népességmozgások­tekintetében,­napja- inkban­pedig­a­menedékkeresők­és­irreguláris­migránsok­egyik­legfőbb­európába­vezető útvonala­is­erre­halad­át.­minden­adott­volt­tehát­a­horvát­fővárosban­2016.­november 10.­és­11-én­tartott­konferenciához,­amelyet­a­zágrábi­egyetem­etnológia­és­kulturális Antropológia­Tanszéke­szervezett­együtt­az­ugyancsak­a­száva-parti­városban­székelő migráció­és­etnikai­Tanulmányok­intézetével.­kilenc­szekcióban­összesen­37­előadás hangzott­el­angol­nyelven­51­előadó­részvételével.­érdekes­adalék,­hogy­a­kutatók­szár- mazási­helye­alapján­világosan­kitűnt,­hogy­a­balkáni­országok­jelenségeit­–­habár­a­fel- hívás­valóban­nemzetközi­volt­–­a­régióbeli­szakemberek­vizsgálják­leginkább,­ennek megfelelően­a­résztvevők­több­mint­fele­Horvátországból,­szlovéniából­és­szerbiából érkezett.­megkockáztatható,­hogy­a­térség­ugyan­rendkívüli­nemzetközi­jelentőséggel­bír a­migrációs­folyamatok­tekintetében,­a­lokális­jelenségekkel­mégis­inkább­még­csak kivételesen­foglalkoznak­európa­más­részéből­érkező­kutatók.

A­nyitószekció­megkerülhetetlen­elméleti­kérdésekről­szólt­mind­a­kvantitatív,­mind a­kvalitatív­kutatások­tükrében,­és­sokkal­inkább­a­problémák­vázolása­került­előtérbe, míg­–­egyelőre­–­kevesebb­szó­esett­a­lehetséges­kiutakról.­s^imoNA k^uTi (zágráb)­és s^AšAb^oŽić(zadar)­párosa­a­transznacionális­migráció­innovatívabb­és­pontosabb­fogal- mi­megragadásáról­értekezett.­Nézetük­szerint­a­„transznacionális­társadalmi­terek”

terminussal­lehetne­visszatérni­a­jelenség­egyöntetű­és­világos­kutatásához,­mivel­az elmúlt­másfél­évtizedben­túlságosan­széttartóvá­váltak­a­vizsgálatok­során­alkalmazott elméleti­keretek.­s^ANjAc^ukuTk^rilić,­d^uškAk^NeŽeVićH^očeVAr,­s^imoNAz^AVrATNik(mindannyi- an­ljubljana)­a­migrációs­statisztikák­nemzetközi­összehasonlításának­problematiká- ját­bontották­ki­számos­érzékletes­példán­keresztül,­rámutatva­arra,­hogy­a­statisztikai mintavételek­különbségei­mélyen­az­adott­ország­és­migrációs­folyamat­sajátosságai-

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

Tanulmányok konFErEncIa

V ^ATAščiN P ^éTer

jelenkori­migrációs­trendek­és­áramlások

délkelet-európa­területén

ban­gyökereznek,­amelyek­viszont­roppant­módon­megnehezítik­a­nemzetközi­migráció összehasonlító­ statisztikai­ vizsgálatát.­ m^AjA P^oVrzANoVić F^rykmAN (malmö)­ képviselte elsőként­a­kulturális­antropológiai/etnológiai­szempontot,­ahogyan­a­„agyelszívás/agy- szerzés”­egyszerű­értelmezési­dimenzióján­túllépve­egy­sokkal­holisztikusabb­értelme- zési­keretben­tett­javaslatot­a­magasan­képzett­munkaerő­országok­közti­mozgásának interpretálására.­meglátása­szerint­számos­szociokulturális,­politikai­és­egyéni­mozza- nat­az,­amelyet­nem­látunk­még­tisztán­ebben­a­kérdéskörben,­és­ezzel­kapcsolatban a­ „jólétre”­ (well-being),­ illetve­ a­ személyes­ migrációs­ tapasztalatra­ való­ szorosabb fókuszt­szorgalmazott.

Az­ezt­követő­szekciók­először­a­2015-ben­kezdődő­válság­helyi­aspektusaira­össz- pontosítottak,­sokszor­erőteljes­módon­kritizálva­több­ország­menekült-­és­migrációpo- litikai­ lépéseit.­ l^ucie b^AcoN (Poitiers–marseille–szarajevó)­ és­ m^orGANe d^ujmoVić (marseille–zágráb)­a­társadalomföldrajz­és­a­kulturális­antropológia­határmezsgyéjén mozgó­érdekfeszítő,­a­szerb–horvát­államhatáron­folytatott­terepmunka­alapján­kritikai felhangokkal­beszéltek­az­ún.­„migrációs­korridorról”,­amely­alatt­a­hatósági­ellenőrzé- si­törekvés­megtestesülését­látták.­empirikus­anyagukban­ezt­a­„hivatalos”­erőfeszí- tést­szembesítették­alanyaik­tapasztalataival­és­elképzeléseivel­–­gyakorlatilag­a­for- mális-informális­értelmezési­dimenzió­mentén­–,­amelyeket­a­migráció­biztonságköz- pontú­kezelésével­szembeni­ellenállásként­jellemeztek.­d^uškoP^eTroVić(zágráb)­ehhez a­ témához­ önkéntelenül­ is­ kapcsolódva,­ és­ szintén­ antropológiai­ –­ a­ slavonski brodban­található­gyűjtőtáborban­végzett­–­terepmunkára­alapozva­beszélt­arról,­amit ő­„speciális­humanitárius­térnek”­nevezett.­ez­az­ő­–­az­előbbihez­hasonlóan­ugyan- csak­kritikai­indíttatású­–­meglátásában­egy­teljes­ellenőrzésre­törekvő­tér,­amelyben az­ állami­ hatalom­ az­ országterületen­ létrehozott­ „láthatatlan­ térnek”­ köszönhetően

„proto-totalitáriusként”­jellemzett.­Az­aktuális­krízis­afrikai­és­ázsiai­származású­cso- portjaira­közvetve­vagy­közvetlenül­vonatkozó­előadások­mellett­l^juPkAm^ANdić(Újvidék) volt­az,­aki­egy­szerbián­kívül­kevéssé­látható,­belgrád­számára­viszont­számos­külpo- litikai­gondot­okozó­problémakörre­fókuszált:­az­nyugat-európai­országokban­menedék- jogot­kérő,­majd­azokból­visszatoloncolt­romák­esetére.­empirikus­szociológiai­anyagá- ból­arra­a­megállapításra­jutott,­hogy­a­roma­adatközlők­rövid­külföldi­tartózkodásuk esetében­sem­tudtak­lényegesen­változtatni­periférikus­társadalmi­helyzetükön,­ami­a migrációpolitikai­mechanizmusokkal­szembeni­kiszolgáltatottságukat­illeti­–­a­társa- dalmi­kirekesztettségük­strukturális­háttere­mindvégig­változatlan­volt.

közhelyszámba­megy,­hogy­európán­belül­a­második­világégést­követően­a­délszláv háborúk­ jártak­ a­ legnagyobb­ néptömegeket­ megmozgató­ erővel,­ így­ elkerülhetetlen volt,­hogy­a­konferencián­ne­legyen­szó­erről­a­témáról­is.­érdemes­megjegyezni,­hogy országonként­és­tudományonként­meglehetősen­nagy­eltérések­mutatkoznak­abban, hogy­mit­és­mennyit­tudunk­erről­a­folyamatról­akár­a­konfliktusok­idejét,­akár­jelenkor kihatásait­ tekintve.­ Az­ első­ ilyen­ indíttatású­ szekció­ a­ szarajevói­ Foundation­ for Women’s­ empowerment­ bosnia­ and­ Hercegovina­ nevű­ szervezet­ szerbiában, boszniában­és­koszovón­végzett­kétéves­kutatása­volt,­amelyet­a­projektben­részt­vevő öt­kutató­mutatott­be.­Vizsgálódásuk­fókuszát­azokra­a­nőkre­–­pontosabban­azok­élet- vezetési­stratégiáira­és­személyes­tapasztalatára­–­irányították,­akik­a­háborúk­miatt elhagyni­kényszerültek­a­lakhelyeiket.­l^jiljANAĐ^Ajić(belgrád)­szolgáltatta­az­első­eset- tanulmányt­egy­olyan­szerémségi­faluból,­amelyben­nagyrészt­horvátországi­és­bosz- 164 Vataščin Péter

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

niai­menekültek­telepedtek­le.­e­csoporton­belül­a­nők­szerepét­kutatta,­megállapítva, hogy­szüntelenül­„mások”­elvárásainak,­illetve­patriarchális­mintáknak­kell­megfelelni- ük.­A­meggyőző­módon­előadott­empirikus­anyagból­az­is­kiderült,­hogy­ezeket­a­körül- ményeket­tovább­bonyolítják­a­háborús­migráció­mindmáig­tartó­pszichológiai­hatásai, ezért­a­kutatások­és­segítségnyújtások­során­külön­figyelmet­kéne­szentelni­a­nők­sajá- tos­ helyzetére.­ mindehhez­ hasznos­ módon­ kapcsolódott­ A^NelA H^AsANAGić (szarajevó) 230-as­mintát­felölelő­boszniai,­több­kvantitatív­módszert­ötvöző­kutatása,­amelynek az­egyik­figyelemre­méltó­tanulsága­az­volt,­hogy­a­háború­és­az­új­életkörülmények nyomása­ellenére,­ők­saját­magukat­mégis­mentális­egészségesnek­tartják,­a­legin- kább­kockázatnövelő­tényezők­pedig­azok,­ha­valaki­nő,­illetve­„országon­belül­a­lakhe- lyét­elhagyni­kényszerülő­személy”­(‘nternally­displaced­person).

A­bevándorlók­integrációja­témakörben­javarészt­a­horvátországi­gyakorlatokról­volt szó.­d^rAGANb^AGić(zágráb)­és­m^ArkoV^AleNTA(Trondheim)­a­2011-es­horvát­népszámlá- lás­ adatait­ használva­ arra­ keresték­ a­ választ,­ hogy­ mekkora­ a­ különbség­ a Horvátországban­élő,­a­népesség­több­mint­13%-át­kitevő,­és­túlnyomó­részben­horvát nemzetiségű­bevándorlók,­valamint­az­ország­allochton­lakossága­között.­Az­adatsorok szerint­ugyan­vannak­szembetűnőbb­különbségek­a­két­csoport­között­(pl.­az­immig- ránsoknál­kissé­magasabb­a­munkanélküliségi­arány),­de­ezek­nem­jeleznek­mély­sza- kadékokat,­ami­még­nem­jelenti­azt,­hogy­a­különböző­vizsgálódások­ne­kezelhetnék­a bevándorlókat­ valamilyen­ értelemben­ különálló­ népességként.­ j^AdrANkA Đ^orĐeVić c^rNobrNjA(belgrád)­egy­kevéssé­ismert­balkáni­népcsoport,­az­eredetileg­koszovó­dél- nyugati­részén­élő­muszlim,­ugyanakkor­délszláv­nyelvet­beszélő­goranik­szerbiai­integ- rációjáról­értekezett.­Az­előadó­a­főként­belgrádban­élő­etnikai­csoport­új­környezethez való­alkalmazkodásáról­adott­egy­általános­képet,­rávilágítva­például­a­nők­alkalmaz- kodási­stratégiáinak­generációi­közti­különbségeire.

A­második­napot­négy­szekció­töltötte­ki,­amelyek­tematikusan­némiképp­vegye- sebb­képet­nyújtottak.­Az­első­előadások­között­szerepelt­d^uNjAP^oleTić^osić(belgrád) kvantitatív­szociológiai­kutatása,­amely­történeti­visszatekintés­terén­is­meggyőzően mutatta,­hogy­ugyan­a­nemi­különbségek­mérséklődtek­a­nemzetközi­migráció­eseté- ben,­a­nők­ezen­a­téren­általánosságban­azonban­még­mindig­kevésbé­mobilak,­mint a­férfiak,­jóllehet­a­belföldi­lakhelyváltoztatás­esetében­nem­szembesülnek­komolyabb akadályokkal.

m^ArTAs^Tojićm^iTroVić(belgrád)­prezentációja­volt­az­egyik,­amely­a­második­napon­a jelenbeli­migrációs­válságról­értekezett,­mégpedig­alapos­elméleti­igényességgel.­A­kuta- tó­jól­láthatóan­folyamatosan­monitorozza­a­menedékkeresőkről­és­irreguláris­migránsok- ról­ szóló­ közbeszédet,­ és­ egyebek­ mellett­ arra­ hívta­ fel­ a­ figyelmet,­ hogy­ az­ európai emberek­nemzetisége­és­szakmaisága­esetenként­mintegy­természetes­módon­magá- nak­követeli­a­domináns­valóságértelmezést.­„szisztematikus­erőszakként”­jellemezte ezt­a­jelenséget,­amely­jól­érezhetően­nagyban­akadályozza­a­mindenkori­migrációs­prob- lémák­kezelését.­A­rövid­időkeretek­miatt­mitrović­inkább­csak­az­elméleti­megállapítások pontos­kifejtésére­törekedett,­nem­volt­ideje­mélyebb­empirikus­megfigyelések­bemuta- tására,­noha­ez­semmivel­sem­csökkentette­meglátásainak­fontosságát.

Az­állampolgárság­kérdéskörében­m^iNAH^risToVA(szófia)­kutatása­egészen­különle- ges­példát­jelenthet­az­egyszerűsített­honosítással­foglalkozó­magyar­kutatók­számára, ugyanis­azt­vizsgálta,­hogy­a­bolgár­állampolgársághoz­etnikai­alapon­jutó­macedónok Jelenkori migrációs trendek és áramlások Délkelet-Európa területén 165

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja

mire­ használják­ az­ új­ uniós­ útlevelüket.­ mint­ kiderült,­ elsősorban­ a­ nyugat-európai munkavállalás­és­a­macedóniából­való­végleges­elköltözés­a­fő­céljuk­úgy,­hogy­közben pragmatikus­módon­a­hivatalos­procedúra­során­számos­módon­hitet­tesznek­bolgár- ságuk­mellett.­ezek­a­példák­mindenképpen­jó­párhuzamként­szolgálhatnak­a­kárpát­- aljai­ és­ vajdasági­ kettős­ állampolgárok­ megélhetési­ és­ migrációs­ stratégiáival­ való összehasonlításban.

Nem­maradtak­említés­nélkül­a­horvát­emigránsok,­és­ennek­köszönhetően­a­nyu- gat-európai­munkavállalás­kérdése­sem,­amelyekről­P^eTrAk^elemeN(zágráb)­mutatott be­egy­narratívák­elemzésére­épülő­németországi­esettanulmányt.­A­horvát­antropoló- gus­az­adatközlők­általános­elképzeléseit­ragadta­meg­a­„normális”­és­a­„beteljesítő”

életről­Németország­és­Horvátország­értelmezései­közti­különbségek­és­feszültségek segítségével.­ e­ kutatás­ példáján­ keresztül­ mindenképpen­ fel­ kell­ vetni­ a­ regionális összehasonlító­tanulmányok­szükségességét,­hiszen­akár­magyarországi,­akár­szlová- kiai­kutatók­számára­–­lévén­a­Nyugat-európába­irányuló­migráció­ezekben­az­orszá- gokban­is­kardinális­téma­–­is­fontos­referenciapontok­lehetnek.

Az­egyik­utolsó­előadóként­j^AsNAč^APo(zágráb)­olyan­horvátországi­bevándorlók­ese- tét­mutatta­be,­akik­javarészt­párkapcsolati­okok­miatt­telepedtek­le­zágrábban.­Habár számbeli­arányukat­tekintve­ezek­az­emberek­gyakorlatilag­láthatatlanok,­társadalmi súlyuk­pedig­alig­van,­zágrábhoz­való­viszonyuk,­valamint­a­társadalmi­valóságról­alko- tott­képük­mégis­hasznos­adalékokkal­szolgál­a­magányosan­vagy­kis­csoportokban alkalmazkodó­ migránsok­ kérdéskörében.­ A­ bemutatott­ anyag­ valójában­ nem­ szólt másról,­mint­a­sztereotípiák­és­a­narratívák­rendszeréről,­ami­nem­tűnik­első­pillantás- ra­különleges­törekvésnek,­azonban­a­antropológia­és­az­etnológia­mikrokutatásainak mindig­van­egy­életközeli­aspektusa,­amely­ebben­az­esetben­is­jól­megmutatkozott.

Összességében­ egy­ rendkívül­ sokoldalú­ konferenciáról­ számolhatunk­ be,­ amely számos­ módon­ gondolatébresztő­ is­ volt.­ Az­ előadások,­ valamint­ a­ minden­ szekciót követő­viták­alapján­talán­két­lényeges­tanulságot­mindenképpen­érdemes­kiemelni.

először­ is­ nyilvánvaló,­ hogy­ számos­ alapfogalmat­ és­ definíciót­ újra­ kell­ gondolni köszönhetően­elsősorban­annak­a­fogalmi­bizonytalanságnak­és­harcnak,­amely­a­köz- véleményben­övezi­a­„menekült”­és­„migráns”­kifejezéseket.­másfelől­nélkülözhetetlen a­különböző­migrációfajták­alulnézetének­jobb­és­mélyebb,­az­antropológiai­és­néprajzi terepmunkákra­ épülő­ kutatása,­ különösen­ a­ kényszermigráció­ esetében,­ pontosan megragadva­a­menedékkeresők­és­irreguláris­migránsok­szempontjait,­elképzeléseit.

A­konferencia­anyagának­egy­része­hozzáférhetővé­válik­majd­az­érdeklődők­számára, ugyanis­2017­folyamán­egy­angol­nyelvű­tanulmánykötet­kiadását­tervezik­a­szervezők.

166 Vataščin Péter

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVIII. évfolyam 2016/4, Somorja