Tanulmányok konFEREnCIa

S ^ZilvÁSi A ^ndreA –B ^eke Z ^SolT Hungarológia­a­szlovák­kultúra­kontextusában

(A­comenius­egyetem­magyar­nyelv­és­irodalom­Tanszékén rendezett­vega-konferenciáról)

ez­ év­ augusztus­ 30-án­ került­ megrendezésre­ a­ pozsonyi­ comenius­ egyetem­ magyar nyelv­ és­ irodalom­ Tanszéke­ 2008–2010.­ évi­ vega-kutatásának­ zárókonferenciája.­ A vega­egy,­az­oktatásügyi­minisztérium­által­meghirdetett,­hároméves­tudományos­pro- jekt,­amelybe­felsőoktatási­intézmények­kapcsolódhatnak­be.­A­tanszék­projektjének három­évvel­ezelőtt­a­Hungarológia a szlovák kultúra kontextusábancímet­adva­pályá- zott­a­tudományos­programban­való­részvételre,­s­a­lehetőséget­el­is­nyerte.­A­projekt- be­saját­kutatási­területén­belül­a­tanszék­minden­tanára­bekapcsolódott,­s­vizsgáló- dásaik­rész-­és­végeredményéről­a­második­és­harmadik­évben­egy-egy­konferencia keretén­belül­megvalósuló­előadások­és­közös­kötetben­megjelenő­tanulmányok­for- májában­számoltak­be.

A­ zárókonferenciát­ dušík­ Anikó,­ a­ tanszék­ vezetője­ nyitotta­ meg,­ s­ pár­ szóban elmondta,­mennyire­büszke­arra,­hogy­három­évvel­ezelőtt­sikerült­a­projektet­megsze- rezni,­a­kutatásokat­lefolytatni,­majd­eredményesen­lezárni.­A­nyitóbeszédet­követően a­ konferencia­ előadásai­ három­ blokkba­ tagolódtak,­ s­ minden­ előadást­ a­ résztvevők hozzászólásai­zártak.­kilenc­beszámoló­hangzott­el,­melyek­tematikailag­két­csoportra oszthatók:­nyelvészeti­és­irodalmi­tárgyúakra.­Az­előbbiek­a­tudományos­rendezvény első,­az­utóbbiak­pedig­annak­második­felét­töltötték­ki.

nyelv­és­kontextus

elsőként­ a­ konferencia­ egyetlen­ vendégelőadója,­ lőrincZ juliAnnA,­ az­ egri­ eszterházy károly­Főiskola­Általános­és­Alkalmazott­nyelvészeti­Tanszékének,­valamint­a­komáromi Selye­jános­egyetem­magyar­nyelv­és­irodalom­Tanszékének­egyetemi­docense­számolt be­ saját­ kutatásáról,­ amely­A variánsok helye és funkciója a magyar nyelvbencímet viselte.­lőrincz­julianna­beszámolójában­elmondta,­hogy­a­szinkron­változásokkal­fog- lalkozik,­majd­kifejtette,­hogy­a­variativitás,­azaz­a­változékonyság­minden­változás­jel- lemzője,­amellyel­a­nyelv­minden­szintjén­találkozunk:­fonológiai,­morfológiai,­szintakti- kai­és­szövegszinten­is.­Hangsúlyozta,­hogy­a­különböző­variánsokat­nem­lehet ahelyes vagy­helytelenjelzővel­illetni,­ahogyan­azt­gyakran­hallhatjuk-olvashatjuk,­hiszen­a­nyel- vi­rendszerben­minden­együtt­élő­variánsnak­megvan­a­maga­helye­és­funkciója.­végül pedig­azokat­a­jelenségeket­foglalta­össze,­melyeket­gyakran­–­tévesen­–­variativitás- ként­fognak­fel­(pl.­lexikai,­grammatikai­szinonímia,­paronímia­stb.).

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

Tanulmányok konFEREnCIa

ezt­követően­miSAdkATAlintartotta­meg­előadását­A magyar mint idegen nyelv leírá- sának problémái a szlovák anyanyelvűek oktatásábancímmel.­Beszámolójában­az­ide- gennyelv-oktatásban­alkalmazott­nyelvleíró­szemléletek­közül­a­funkcionális,­kognitív és­kontrasztív­szemlélettel­szemben­a­kommunikatív­szemléletet­helyezte­előtérbe,­s kiemelte,­ hogy­ a­ nyelvtannak­ az­ idegennyelv-oktatásban­ funkcionálisnak­ kell­ lennie.

ezek­ után­ a­ magyar­ nyelvtannak­ a­ szlovák­ anyanyelvű­ tanulók­ számára­ problémát okozó­részterületeit­tárgyalta­(példákkal­illusztrálva­őket),­melyek­közül­a­legfontosab- bakként­a­következőket­jelölte­meg:

–­a­kétféle­(általános­és­határozott)­igeragozási­rendszer­a­magyarban,­melyek­ese- tében­a­fő­gondot­a­nyelvtanuló­számára­nem­elsősorban­a­sokféleség­okozza,­hanem annak­megértése,­hogy­az­egyes­paradigmák­pontosan­mely­nyelvi­helyzetekben­hasz- nálatosak,­s­ebből­kifolyólag­ezek­helyes­alkalmazása­sem­egyszerű­számukra­az­élő nyelvi­kommunikáció­során;

–­ az­ igenevek­ használata,­ ezen­ belül­ is­ a­ főnévi­ igenév­ személyragozása,­ a­fog segédigével­képzett­igekötős­jövő­idő,­a­való,­levőrendhagyó­képzések,­ill.­a­szlovák ún.­prechodníkadekvát­magyar­megfelelői;

–­az­igekötők,­melyek­két­szinten­okoznak­problémát:­a­jelentéstan­és­a­mondat szórendjének­szintjén;

–­a­határozóragok­és­névutók­irányhármassága;

–­a­magyar­vonzatstruktúrák;

–­a­birtok­és­birtokos­közti­kapcsolat­kifejezése:­a­nehézséget­a­nyelvtanuló­szá- mára­ez­esetben­is­a­magyar­nyelv­formagazdagsága­okozza­már­egy­birtok­és­egy­bir- tokos­esetében­is,­s­még­inkább,­ha­mindkettőből­több­van;

–­a­csak­látszólag­szabad­magyar­szórend.

Beszámolóját­ misad­ katalin­ a­ nehézségek­ leküzdésére­ a­ gyakorlatban­ hatékony- nak­bizonyult­oktatási­módszerek­ajánlásával­zárta.

A­konferencia­nyelvészeti­szekciójának­harmadik­előadójaként­HiZSnyAi TóTH ildikó

Magyarul–szlovákul című­ előadása­ keretén­ belül­ egy­ nyomtatás­ alatt­ álló,­ szlovák anyanyelvűek­ számára­ összeállított,­ önképzésen­ alapuló,­ kommunikáció-központú magyar­nyelvkönyvet­mutatott­be,­melynek­egyik­szerzője­ő­maga.­A­könyv­felépítése­–

elmondása­szerint­–­funkcionális,­sokféle­haladást­tesz­lehetővé,­s­középszintű­nyelv- tudásig­juttatja­el­a­magyarul­tanulót.­A­nyelvkönyv­a­hagyományos­nyelvleckékre­való tagolás­ helyett­ több­ részből­ áll:­ a­ magyar–szlovák­ kontrasztív­ kutatások­ eredményei alapján­ összeállított­ nyelvtani­ összefoglalóból,­ dialógusokból,­ autentikus,­ tartalmi szempontból­ redukált­ szövegekből­ (országismereti­ rész),­ melyeket­ szövegfeldolgozó feladatsorok­követnek,­továbbá­tematikus­szójegyzékből­és­interjúkból.­A­dialógusok egy­ kerettörténetre,­ valamint­ különböző,­ a­ mindennapi­ életből­ merített­ szituációkra épülnek,­ hanganyag­ és­ különféle­ szövegfeldolgozó­ feladatok­ tartoznak­ hozzájuk, melyekben­utalások­találhatók­a­nyelvtani­részben­összefoglalt­szabályokra.­Az­interjúk –­többek­között­motivációs­minták­felvonultatása­céljából­–­már­magyarul­megtanult szlovákokkal­készültek.­A­felvételeken­elhangzik,­hogy­ki,­mikor,­hogyan­és­miért­tanult meg­magyarul.­Az­interjúalanyok­motivációja­általában­a­választott­foglalkozáshoz­(tör- ténész,­ muzeológus,­ nyelvész,­ tolmács,­ művészettörténész­ stb.)­ elengedhetetlenül szükséges­magyar­nyelvtudás­vagy­magyar­családtagokkal,­ismerősökkel­való­kommu- nikáció­lehetősége.

A­könyv­lektora,­misad­katalin­hozzászólásában­elmondta,­hogy­a­nem­hagyomá- nyos­szerkezetről­hallva­kezdetben­nem­tudta­elképzelni,­hogyan­tudnak­majd­bekap-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

csolódni­a­tanulásba­a­különböző­szintű­nyelvtudással­rendelkező­tanulók.­A­koncep- ciót­látva­azonban­meggyőződött­annak­pozitívumairól,­s­értékelésében­az­élő­nyelvi­és országismereti­szövegek­mellett­éppen­a­nyelvkönyv­felépítését­méltatta.­elmondása szerint­ ugyanis­ az­ autodidakta­ módon­ való­ tanulás­ –­ a­ célként­ kitűzött­ nyelvtu­- dásszinttől­függően­–­lehetővé­teszi­mind­a­nyelvtani­szabályok­tüzetes­áttanulmányo- zását,­ mind­ pedig­ elsősorban­ a­ dialógusokon,­ élő­ nyelvi­ szövegeken­ keresztül­ való nyelvtanulást,­ melyet­ a­ grammatikai­ szabályokra­ való­ visszautalások­ segítenek.­ Az említett­nyelvkönyv­mindemellett­újszerű­abban­is,­hogy­a­magyar­nyelvet,­nyelvtant­a szlovák­nyelv­szempontjából­közelíti­meg,­ill.­hogy­szótárában­a­szavak­nem­a­hagyo- mányos­értelemben­vett­szótári­alakjukban,­hanem­az­egyes­szövegekben­való­előfor- dulásuk­alapján­szerepelnek.

A­ nyelvészeti­ előadások­ sorát­ lAnSTyÁk iSTvÁn Nyelvhelyesség és nyelvi ideológia című­előadása­zárta,­amelyben­a­nyelvművelés­által­alkotott­nyelvhelyességi­ítéletek hátterével­foglalkozott.­ezzel­kapcsolatban­a­nyelvművelő­kézikönyv­és­a­nyelvművelő kéziszótár­ szócikkeit­ vizsgálta,­ s­ ezek­ alapján­ a­ nyelvi­ ítéletek­ hátterében­ álló­ nyelvi ideológiáknak­négy­nagy­csoportját­(általános­nyelvi­ideológiák,­nyelvművelési­ideoló- giák,­nyelvhelyességi­segédideológiák,­nyelvhelyességi­ideológiák),­ezeken­belül­pedig összesen­39­konkrét­ideológiát­állapított­meg.­Beszámolójában­ezek­közül­ragadott­ki néhányat,­példákkal­szemléltetve­őket,­miközben­hangsúlyozta,­hogy­a­helyes­beszéd mindig­kontextusfüggő.­A­nyelvművelők­célja­a­nyelvhelyesség­megsértésére­hivatkoz- va­azonban­az,­hogy­az­ember­–­kontextustól­függetlenül,­globálisan­–­megváltoztas- son­valamit­a­nyelvhasználatában­–­mondta­lanstyák,­aki­kutatása­során­kimutatta, hogy­a­nyelvhelyesség­meghatározását­egyik­általa­vizsgált­alapmű­sem­tartalmazza, helyesnek­vagy­helytelennek­nevezni­egy­ember­nyelvhasználatát,­ráadásul­a­szöveg- környezet­figyelembe­vétele­nélkül­tehát­igencsak­megalapozatlannak­bizonyult.­Az­ide- ológiák­kutatása­lanstyák­istván­szerint­éppen­azért­fontos,­hogy­megértsük­a­nyelv- művelés­nyelvhelyességi­ítéleteinek­alapját,­eredetét,­s­ennek­tudatában­ítélkezzünk magunk­és­mások­nyelvhasználatáról.

irodalom­–­kapcsolódási­pontok

A­konferencia­irodalmi­szekciójának­előadásai­a­kapcsolatteremtés­jegyében­íródtak, illetve­hangzottak­el.­leginkább­kultúraközi­kapcsolatokról­volt­szó,­de­a­kánonok­és diszciplínák­interakciója­is­legalább­akkora­hangsúlyt­kapott.­Az­már­inkább­az­iroda- lom-­és­kultúraelméleti­következtetés,­hogy­mindezek­mellett­a­hagyomány­és­a­kortárs áramlatok­egymásmellettisége,­kapcsolódásuk­lehetőségei­is­az­eszmefuttatások­tét- jét­ képezték:­ vagyis­ az­ irodalomtörténeti­ fejtegetések­ során­ a­ legnagyobb­ hangsúly többnyire­arra­esett,­hogy­a­hagyománytörténés­adott­pillanataiban­miként­volt­lehet- séges­viszonyulni­az­éppen­új­és­az­éppen­régi­konfliktusához.

méSZÁroS AndrÁSA protestáns iskolai tradíció mint a felső-magyarországi filozófia hátterecímen­tartott­előadása­több­szempontból­is­felveti­a­kultúrák­közötti­kapcsola- tok­ problémáit,­ mindamellett,­ hogy­ a­ különböző­ nemzeti­ filozófiák­ létét­ –­ érthető módon­–­szkepszissel­tárgyalja.­Témájának,­a­felső-magyarországi­filozófia­történeté- nek­az­apropóján­egyrészt­a­magyar­és­a­szlovák­filozófia­kezdeteinek­elválaszthatat- lanságát,­ egymásra­ utaltságát­ emeli­ ki.­ másrészt­ pedig­ a­ protestáns­ és­ a­ katolikus szemlélet,­és­ennek­megfelelően­az­ebben­az­időben­és­kontextusban­a­kant­filozófiá-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

jával­jellemezhető­európai­modernitás­és­a­fejlődést­elutasító,­bigott­hagyományköve- tés­bonyolult­kérdéseit­járja­körül.­rávilágít,­hogy­a­vizsgált­terület­szövevényes­kap- csolatai­leginkább­a­sokszor­nehezen­tisztázható­törésvonalak,­a­sohasem­homogén szembenálló­felek,­illetve­a­nem­kellően­pontosított­fogalmak­miatt­tűnnek­kibogozha- tatlannak.­S­ez­a­helyzet­eredményezheti­azt,­hogy­„a­nemzeti­filozófiák­története­máig őrzi­a­nemzeti­narratívák­nyomait”.

kiválóan­szemlélteti­a­helyzet­bonyolultságát­kant­megítélése.­Helytartótanácsi­ren- delet­ tiltotta­ ugyanis­ 1795-től­ kant­ filozófiájának­ oktatását­ az­ állami,­ tehát­ katolikus iskolákban.­ de­ összekapcsolták­ a­ felvilágosodás­ egyéb­ elgondolásaival,­ így­ például­ a jakobinus­mozgalommal­is­kant­tanait,­melyek­forradalmisága­„a­klasszikus­metafizika megcáfolásában­rejlett.­A­klasszikus­metafizika­bírálata­pedig­létében­érintette­mind­a hagyományos­ katolikus­ iskolai­ filozófiát­ (amely­ isten­ létének­ metafizikai­ bizonyítékait nyújtotta),­mind­pedig­a­teológiát­(ahol­pedig­az­erkölcs­megalapozásáról­volt­szó)”.­nem csoda,­ hogy­ hamarosan­ kant­ gondolatrendszerét­ érintő­ nyilvános­ filozófiai­ vita­ vette kezdetét,­ melynek­ érdekessége,­ hogy­ kant­ legfőbb­ bírálójává­ a­ református­ rozgonyi józsef­lett.­végül­kant­követői­az­evangélikus­líceumokban­előbb­titokban,­majd­egyre nyíltabban­ oktatták­ kant­ elméleteit.­ ezzel­ kapcsolatban­ filozófiatörténeti­ következ- ményre­mutat­rá­mészáros:­a­kant-vita­alakulása­nagyban­meghatározta­kant­magyar- országi­recepcióját,­a­vita­tárgya­miatt­elsősorban­nem­a­filozófus­ismeretkritikai­ered- ményei­nyertek­teret,­hanem­etikai-teológiai­gondolatai.­illetve­filozófiatörténeti­megál- lapítás­az­is,­hogy­a­felső-magyarországi­filozófiai­gondolkodást­inkább­határozta­meg­–

a­megjelenő­ellentmondások­ellenére­–­a­felekezeti,­mint­a­nemzeti­hovatartozás.

cSeHyZolTÁnelőadása­radéczy­istván­egri­püspök­máig­kiadatlan­verseivel­foglalko- zott,­melyek­az­oláh-kódexben­szerepelnek.­radéczy­költészetéről­elmondható,­hogy­ere- dendően­alkalmi­karakterű,­nagy­hangsúlyt­helyez­a­dialogicitásra,­interakciós­karaktere van,­az­alkalmiságot­szövevényes­allúziótechnikával­fűszerezi,­s­az­allúziók­intertextuális játékokká­ fejlődnek.­ Ahogy­ csehy­ kimutatja,­ az­ allúziók­ fő­ forrása­ egybeesik­ istvánffy miklós­modelljeivel,­így­elsősorban­itáliai­orientáltságú,­konkrétan­Pietro­Bembo­körével rokon.­radéczy­jelentős­szerepet­tulajdonít­a­tudományos­és­művészi­regiszterek­ötvözé- sének,­így­kerülnek­szövegébe­az­aranymetszés­vagy­az­asztrológia­fogalmai­is.­Hajlamos az­allegorizáló-mitológiai­beszédmód­költői­imagináriumának­kiaknázására­(versei­értel- mezési­szintekre­bonthatók,­a­mitológia­felfejthetőnek­látszik,­univerzális­maszkos­játé- kot­működtet,­mely­az­antik­beszédmódhoz­való­tökéletes­igazodást­jelenti­a­keresztény vagy­kortársi­horizont­evidens­nyelvi­jelenléte­helyett).­ugyanakkor­pedig­a­kortársi­hori- zont­legalább­olyan­súllyal­esik­latba­nála,­mint­az­antik­tradíció.

csehy­ előadása­ nyomán­ megállapítható,­ hogy­ a­ műpártoló­ püspök­ személyében szerencsés­módon­esett­egybe­az­újra­való­nyitottság­és­a­hatalom.­Pozsonyban­egy itáliai­mintára­megalkotott­humanista­kört­működtetett­a­16.­században,­melynek­rítu- sai­ a­ Platón-mítosz­ szellemében­ alakultak­ ki.­ A­ társaság­ elitista­ jellegű,­ nemzetközi karakterű­volt,­melynek­tagjai­közt­találjuk­a­flamand­nicasius­ellebodiust­(sírhelye­a pozsonyi­dómban­található),­elias­corvinust,­Purkircher­Györgyöt­vagy­istvánffy­miklóst.

Úgy­ gondolom,­ a­ társaság­ kiváló­ példát­ nyújt­ arra,­ hogy­ a­ reneszánsz­ idején­ miként lehetett­ megteremteni­ egy­ olyan­ műhelyt,­ melynek­ háttérmunkája,­ nemzetközi­ kap- csolatai­–­és­persze­más­hasonló­műhelyek­–­nélkül­valószínűleg­bajosabban­alakult volna­a­magyar­késő­reneszánsz­alakjainak­életútja­is.

A­mikszáth-recepció­néhány­kérdését­járta­körül­duŠíkAnikóelőadása­–­mindenek- előtt­mikszáth­szlovákképét,­illetve­a­szlovákság­mikszáth-képét­érintette.­Az­íróval­kap-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

csolatban­közhelyként­emlegetett­megállapítás,­miszerint­„szerette­a­szlovák­népet”,­a magyar­ olvasók­ közt­ sem­ mondható­ teljesen­ elfogadottnak­ –­ erre­ dušík­ Schöpflin Aladárt,­ Sas­ Andort­ stb.­ hozza­ fel­ példaként­ –,­ de­ a­ szlovák­ recepciót­ tekintve­ még inkább­tarthatatlanná­válik­(a­Slovenské­pohľadyban­megjelent­első­recenziótól­kezdve például­karol­Wlachovský,­Alžbeta­Göllnerová­vagy­rudolf­chmel­írásaiban).­A­nemzet fogalmát­ körülíró­ különböző­ ideológiák­ és­ az­ ezekhez­ köthető­ kultúraközvetítő­ tevé- kenység­mikszáth­jelentkezése­óta­hol­felerősítette,­hol­mérsékelte­a­szlovák­olvasók érdeklődését­az­író­művei­iránt.­de­ahogy­dušík­Anikó­dolgozata­megmutatta,­a­barát- ságosan­ „felsőbbrendű­ jóindulatnak”­ nevezett­ viszonyulása­ a­ szlováksághoz­ minden jóindulat­és­az­értékek­elismerése­mellett­mindvégig­szálka­maradt­a­szemekben.

miről­is­van­szó?­A­legkérdésesebb­ebből­a­szempontból,­és­a­problémát­a­legjob- ban­ világítja­ meg­ a­Beszterce ostroma című­ regény­ viszonyulása­ a­ szlováksághoz.

dušík­Anikó­a­többi­mellett­a­következő,­önmagáért­beszélő­részletet­emeli­ki­a­regény- ből:­„S­azon­felül­is­jó,­szelid­nép­a­tót,­ha­jön­a­halál,­nem­kötekedik­az­vele,­nem­dis- putál,­nem­erősködik,­hogy­»nem­megyek,­maradni­akarok,­iszom­azt,­iszom­ezt,­még amazt­is­megpróbálom«,­nem­szalajt­orvoshoz,­patikába,­hanem­megadja­magát­»pod szmrty!«­(gyere­halál!)­és­behunyja­szemeit­az­örökkévaló­álomra.”­S­erre­a­reakciók:

„A­mikszáthot­1911-ben­szlovákul­bemutató­czambel­danielovič­ugyan­nem­emel­ki idézetet­a­Beszterce ostromából,­de­a­regényt­a­legelvakultabban­soviniszta­korra­jel- lemzőnek­tartja.­Göllnerovánál­az­idézett­»gyere­halál!«­a­szlovák­nép­végtelennek­tar- tott­passzivitását,­megtört­akaratát,­alárendelődését­feltételező­szemlélet­megjelené- se.­e­beletörődés­ábrázolásának­egyfajta­kritikáját­érzékelhetjük­az­1979-es­háromkö- tetes­mikszáth-kiadás­előszavát­író­rudolf­chmelnél­is.”­és­később­Wlachovskýnál­is, aki­szerint­mikszáth­sztereotípiákban­gondolkodik­a­szlovákokról,­és­békésnek,­türel- mesnek,­passzívnak­mutatja­őket.

drÁBekovÁZuZAnAa­finn­és­a­szlovák­irodalom­kapcsolatáról­szóló­dolgozatában­is fontos­ szerepet­ játszik­ az­ ideológia­ kérdése.­ 1945­ után­ másodkézből,­ cseh,­ német vagy­svéd­közvetítéssel­kezdődött­meg­a­finn­irodalom­szlovákiai­fordítása.­1989-ig­az ideológia­mindvégig­erősen­meghatározta­a­válogatási­elveket­és­a­recepciót.­ennek megfelelően­ az­ irodalmi­ értéket­ mellőzve­ olyan­ momentumok­ uralkodtak,­ mint­ hogy munkás­ származású-e­ a­ szerző,­ illetve­ hogy­ mennyire­ felel­ meg­ az­ ideológiai­ szem- pontoknak.­rendszertelenül,­főleg­a­problémamentesebb­gyerekirodalomra,­történelmi regényekre­(mika­Waltari)­koncentrálva­folyt­a­fordítás.

väinö­ linna­Ismeretlen katona című­ regényét­ állítja­ elénk­ jellemző­ példaként drábeková,­ennek­viszonylag­bő­recepciójából­jól­kiolvasható­a­finn­háborús­események torzított­értelmezését­eredményező­ideológiai­alapállás.­A­másik­kiemelt­szerző,­mika Waltari,­ akinek­ történelmi­ és­ detektívregényei,­ meséi,­ elbeszélései­ és­ színpadi­ művei csak­pozitív­kritikát­kaptak­–­ebben­az­ideológiailag­fertőzött­korban­feltehetően­témái univerzalizmusa,­a­szocialista­társadalom­problémáit­nem­firtató­jellege­miatt­is.

drábeková­felhívja­a­figyelmet­arra­is,­hogy­amikor­finn­irodalomról­beszélünk,­oda kell­érteni­a­nemzetiségi­irodalmakat­is,­így­például­a­roma­(veijo­Baltzar)­vagy­a­zsidó (daniel­katz)­szerzőket,­de­a­finnországi­svédeket­is.­utóbbiak­egyébként­sok­esetben nemcsak­ a­ finn,­ hanem­ a­ skandináv­ irodalom­ szempontjából­ is­ a­ legprogresszívebb alkotókat­ jelentették.­ Például­ edith­ Södergran­ (1892–1923),­ elmer­ diktonius (1896–1961)­és­Hagar­olsson­(1893–1978)­tette­lehetővé­a­modernizmus­betörését a­skandináv­irodalomba.­de­svéd­nemzetiségű­a­legtöbbet­fordított­finn­feminista­szer- ző­is,­märta­Tikkanen.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

GrendellAjoSaz­idei­könyvhétre­a­kalligramnál­megjelent­A modern magyar iroda- lom történeteműhelytanulmányának,­ahhoz­fűzött­jegyzetnek­is­tekinthető­előadása jellemzően­ az­Irodalomtörténet-írás: kánon vagy kánonok? címet­ viselte.­ ebben Grendel­a­témát­érintő­ismert­irodalomelméleti­belátásokat­rendszerezi,­mikor­a­20.

század­irodalmát­–­a­marxista­epizód­ideologikus­irodalomelméleti­és­-történeti­kudar- cát­zsákutcaként­kezelve­–­a­nyugatos,­avantgárd­és­népi­kánon­hármas­tengelye­men- tén­írja­le.­Hogy­aztán­zárszóként­Szegedy-maszák­mihállyal­együtt­mondja:­„A­káno- nok­ lényegéhez­ tartozik,­ hogy­ már­ megalkotásuk­ pillanatában­ érvényüket­ veszítik.

nélkülük­elképzelhetetlen­a­műalkotások­megközelítése,­de­a­megértés­egyszersmind a­létező­kánonok­rombolását­teszi­szükségessé.”

dolgozatában­jellemzően­az­irodalomtörténet­megírhatóságának/megírhatatlansá- gának­ dilemmájával­ indít,­ hogy­ aztán­ megállapítsa:­ „A­ kánonképzés­ nehézségeit tovább­ fokozza,­ hogy­ az­ irodalomban­ végbemenő­ folyamatokat­ a­ tudományos­ szem- pontok­többnyire­csak­kevéssé­befolyásolják.­megjósolhatatlan­és­előre­nem­számít- ható­ ki,­ hogy­ milyen­ lesz­ a­ holnap­ irodalma.­ Az­ irodalomtörténet-írás­ ezért­ szükség- képpen­mindig­lépéshátrányban­van­az­élő­irodalommal­szemben.”­Talán­ennek­elle- nére­megjegyezhető,­hogy­a­kánonok­közt­lebegő,­azokba­hol­belépő,­hol­kilépő­alko- tások,­ írók­ sorsa­ kevésbé­ mentes­ az­ irodalomtörténet­ és­ -elmélet­ hatásától,­ mint ahogy­ezek­s­mondatok­sugallják.­Gondoljunk­csak­éppen­a­Grendel­által­sokat­idézett kulcsár­Szabó­ernő­irodalomra­gyakorolt­hatására,­vagy­a­kilencvenes­évek­végén­zaj- lott­kritikavitára,­amely­végeredményben­végleg­kanonizálta­Garaczi­lászlót­és­a­vele rokon­prózát,­kijelölve­annak­útját­az­elkövetkező­időszakra.­Abban­viszont­igazat­adha- tunk­a­szerzőnek,­hogy­a­holnap­kánonjaival­kapcsolatban­a­leghomályosabb­elképze- léseink­lehetnek­csak…

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a