Tanulmányok konFEREnCIa

v ^aTaščIn p ^éTEr a­vajdasági­magyarok­politikai­eszmetörténete és­önszerveződése­(1989–1999)

2017.­december­13-án­azt­is­mondhatnánk,­hogy­egy­rendhagyó­és­hiánypótló­tudomá- nyos­konferencia­színhelye­volt­az­újvidéki­Forum­ház.­az­MTa­által­biztosított­domus ösztöndíjnak­köszönhetően­Losoncz­Márk­filozófus­és­rácz­Krisztina­kulturális­antro- pológus­(mindketten­a­belgrádi­Filozófiai­és­Társadalomelméleti­Intézet­munkatársai) vezetésével­ egy­ad hoc kutatócsoport­ arra­ tett­ kísérletet,­ hogy­ rávilágítson­ néhány meghatározó­pontra­a­vajdasági­magyar­politikum­és­társadalom­20.­század­végi­tör- ténetében.­a­konferencia­létrejöttét­támogatta­még­a­fiatal­irodalmárokat­és­irodalom- kedvelőket­tömörítő­híd­Kör,­valamint­az­újvidéki­Multikulturális­Központ­és­az­MTa­TK Kisebbségkutató­Intézet­is.

érdemes­elöljáróban­megemlíteni,­hogy­gyakorlatilag­a­teljes­nyugat-Balkánon­foga- lommá­vált­„kilencvenes­évek”­jelentősége­óriási,­hiszen­egy­olyan­bonyolult­és­hosz- szan­tartó­konfliktussorozatot­foglal­keretbe,­amely­masszív­társadalmi­hatásokkal­járt.

Mindez­pedig­természetesen­párosult­az­államszocializmus­felbomlásával,­amelynek következtében­ a­ térségben­ létrejövő­ demokratikus­ államoknak­ merőben­ „sajátos”

körülmények­között­kellett­új­identitást­kialakítaniuk.­Ezek­a­folyamatok­több­etnikai csoportot­(csak­vajdaságot­tekintve­ide­lehet­érteni­az­összes­jelentékeny­nem­szerb etnikumot­a­horvátokon­kívül),­amelyek­önképüket­tekintve­nem­voltak­részei­a­saját országokért­hadat­viselő­„nemzeteknek”,­specifikusan­érintették.­világos­tehát,­hogy egy-egy­etnikum­vizsgálata­sok­tekintetben­tanulságokkal­szolgálhat­nem­pusztán­az adott­népcsoport­jobb­megértéséhez,­hanem­a­teljes­kontextus­értelmezéséhez­is.

a­tanácskozás­felvezetőjében­Losoncz­Márk­néhány­gondolatban­összegezte­azokat­a mozgatórugókat,­amelyek­végül­a­csoportos­fellépéshez­és­a­témaválasztáshoz­vezettek.

Mivel­szavai­szerint­vajdaságban­nem­létezik­stabil­intézményei­háttér­az­efféle­kutatások menedzselésére,­ ezért­ leginkább­ ilyen­ projektalapú­ szerveződésekre­ hárul­ a­ munka elvégzése.­Maga­a­tág­értelemben­vett­téma­már­két­évre­visszamenőleg­kezdett­el­érle- lődni­a­konferencia­egyes­résztvevői­között,­majd­a­„ha­mi­nem,­más­nem­fogja”­elve­men- tén­került­sor­a­pályázásra.­Losoncz­elmondása­szerint­ugyan­lehetséges,­hogy­bizonyos fokú­kockázatot­jelent­a­közelmúlttal­foglalkozni,­de­talán­már­fennáll­a­kellő­distancia ahhoz,­hogy­egzakt­módon­lehessen­kutatni­az­eseményeket.

az­első­szekciót­T^óThs^zILárd(Budapesti­corvinus­Egyetem)­nyitotta.­Összegzésében az­1989­és­1999­között­felmerülő­vajdasági­magyar­autonómiakoncepciókat,­azok­fej- lődéstörténetét­tekintette­át.­az­időszakban­a­különböző­politikai­szervezetek­részéről számos­autonómiatípus­(perszonális,­területi,­csoportarányos)­felmerült.­Tóth­gondo-

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

Tanulmányok konFEREnCIa

latmenetének­egyik­legizgalmasabb­vonása­talán­az­volt,­ahogyan­ezeket­a­törekvése- ket­ megpróbálta­ kontextuálisan­ bemutatni,­ a­ politikusoknak­ ugyanis­ számos­ körül- ménnyel­(háborús­válság,­nemzetközi­politika,­magyar­kormány­és­a­jugoszláviai­multi- kulturalizmus­politikai­öröksége­stb.)­kellett­számolniuk,­miközben­a­koncepciókat­dol- gozták­ki.­szépen­kirajzolódott,­hogy­végül­–­más­elképzelések­mellett­és­azok­ellené- ben­–­a­vajdasági­Magyar­szövetség­politikusainak­pragmatikus­irányvonala­érvénye- sült,­amely­hozzájárult­a­ma­is­érvényes,­a­korábbi­elképzelésekhez­képest­viszont­egy szűkebb­körű­perszonális­autonómiakoncepció­kialakításához.

Második­előadóként­d^évavárIz^oLTán (Újvidéki­Egyetem,­MTTK;­veritas­Történet­ku­- tató­Intézet)­egy­nagy­ívű­történeti­összehasonlításra­tett­kísérletet­a­20.­század­húszas és­kilencvenes­évei­között.­habár­maga­is­megjegyezte,­hogy­kérdéses­lehet­az­össze- hasonlítás­létjogosultsága,­de­végül­arra­jutott,­hogy­elégséges­mennyiségű­hasonló vonás­fedezhető­fel­a­két­korszakban,­kezdve­attól­a­kétségtelen­ténytől,­hogy­a­vajda- sági­magyarság­két­kritikus­és­válságos­időszakával­van­dolgunk­egy­önmagát­külön- böző­módokon­felépíteni­próbáló­államban.­dévavári­több­fő­hasonlóságot­említett,­pl.

hogy­szerinte­a­magyar­népesség­java­részét­változatlanul­az­ipari­és­agrárproletariátus teszi­ki,­a­helyi­magyar­politika­programja­és­mandátumszáma­is­szinte­azonos,­illetve hogy­a­szerb­államvezetés­is­hasonlóan­reagál­a­magyarok­lépéseire.­noha­az­efféle nagy­ívet­átfogó­történeti­ívek­nem­veszélytelen­kísérletek,­az­kétségtelen,­hogy­„szer- kezetileg”­tényleg­hasonló­a­két­korszak­a­vajdasági­magyarok­történetében,­és­utal egyfajta­„mozdulatlanságra”­a­társadalmi­folyamatokban.

L^osonczM^árK(Belgrádi­Egyetem,­Filozófiai­és­Társadalomelméleti­Intézet)­a­vaj­da­- ság­elnevezés­fejlődéstörténetét­próbálta­minél­mélyebben­kibontani,­amely­más­táj- és­ régiónevekhez­ hasonlóan­ másutt­ (gondoljunk­ csak­ a­ Felvidék­ kontra­ szlovákia vitákra!)­is­lényeges­téma.­noha­a­ma­is­használatos­terminus­bő­háromszáz­éves­és szerb­politikai­céloknak­köszönhetően­jött­létre,­ma­már­az­a­helyzet,­hogy­a­magyar kisebbség­túlnyomó­többsége­teljességgel­elfogadja­és­használja.­Losoncz­áttekintése az­elmúlt­száz­évre­vonatkozott,­amely­kezdetén,­a­húszas­években­még­más­volt­a helyzet,­akkor­ugyanis­senki­sem­vallotta­magát­„vajdaságinak”.­Később­bonyolult­tár- sadalom-­és­politikatörténeti­folyamatoknak­köszönhetően­fokozatosan­deetnicizáló- dott­és­regionális­beágyazottságra­tett­szert­a­név.­az­is­segítette­az­elfogadását,­hogy a­terület­autonóm­tartományi­státuszt­kapott­1974-ben,­végül­a­szerb­nacionalizmus mindezekkel­párhuzamosan­elidegenítette­magától­az­eszmét!­Ennek­eredményeként 100­év­alatt­gyökeres­fordulat­következett­be,­és­mind­a­helyi­magyar­társadalom,­mind a­politikum­esetében­ma­már­bevett­elnevezésnek­számít­a­vajdaság,­amely­felhívja­a figyelmet­a­magyar­kisebbség­identifikációjának­sajátos­útjára.

az­első­szekció­zárásaként­B^árdIn^ándor(MTa­TK­Kisebbségkutató­Intézet)­tágította a­tematikát,­és­egy­meglehetősen­„sűrű”­előadásban­összegezte­1989­és­1994­között a­magyar­kisebbségi­pártok­és­politikák­fejlődési­irányait­és­típusait.­ami­a­vajdasági specifikumokat­illeti,­érdekfeszítő­vonásokat­emelt­ki­úgy,­hogy­közben­a­többi­kisebb- ségi­ „alrendszerrel”­ is­ pontosan­ összehasonlította.­ a­ jugoszláv­ államkeret­ szerinte korábban­viszonylag­szűk­mozgásteret­hagyott­a­magyaroknak,­tiltotta­a­vertikális­etno- kulturális­szerveződést,­a­politikai­rendszerrel­szembeni­nyílt­ellenállók­–­szemben­a csehszlovákiában­kialakult­masszív­ellenzéki­mozgalomba­integrálódott­magyar­képvi- selőkkel­–­nagyjából­kéttucatnyian­voltak,­és­a­kulturális­ellenállás­formáit­választot-

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

ták.­Külön­érdemes­megemlíteni­az­előadás­végének­tipologizálási­kísérletét­is,­amely- ben­a­politikai­közösségbe­való­magyar­kisebbségi­integráció­modelljeiről­beszélt.­az ilyen­részletes,­megalapozott­tipológiákra­alapuló­összehasonlító­vizsgálatok­szerepét nem­lehet­túlértékelni­a­Kárpát-medencei­magyar­társadalmak­megértésénél.

a­ második­ szekció­ az­ előzőeknél­ sokkal­ eseményközpontúbb­ fordulatot­ vett.

szErBhorváTh g^yÖrgy (MTa­ TK­ Kisebbségkutató­ Intézet)­ arra­ kereste­ a­ választ,­ hogy­ a délszláv­háborúkban­elesett­magyar­(vagy­magyarnak­tartható)­katonákat­a­társadalom áldozatnak­vagy­hősnek­tekinti-e.­Ez­a­kérdés­már­csak­azért­is­roppant­érdekes,­mert­a vajdasági­magyar­közbeszédből­lényegében­hiányzik­az­elesettek­bármilyen­értelemben vett­kultusza.­az­esetleges­emlékművek­és­megemlékezések­érdektelenek,­és/vagy­a magyarok­távol­maradnak­ezektől­az­eseményektől.­szerbhorváth­egy­egyszerű­gondolati kísérletként­felvetette,­hogy­ezekben­az­esetekben­talán­épp­a­felejtés­mozzanata­a­fon- tos,­hiszen­az­is­„nyugtatni”­képes.­Másfelől­a­jelenség­rámutat­arra­az­összetett­és­még napjainkban­ is­ (!)­ számos­ társadalmi­ feszültséget­ tartalmazó­ problémára,­ amelyet­ a háborúsorozat­emléke­és­hatásai­jelentenek­a­helyi­magyaroknak.

r^áczK^rIszTIna(Belgrádi­Egyetem,­Filozófiai­és­Társadalomelméleti­Intézet)­nyújtotta az­egyik­legeseményközpontúbb­előadást­(Fúró­andor­mellett),­amelyben­az­oromhe- gyesi­„zitzer­szellemi­Köztársaság”­köré­szerveződő­narratívákat­és­visszaemlékezése- ket­elemezte.­az­1992­májusában­létrejött­háborúellenes­megmozdulás­volt­az­egyik legkarakteresebb­ilyen­típusú­mozgalom­a­vajdasági­magyarok­körében.­rácz­–­mivel- hogy­kulturális­antropológus­–­a­téma­mélyén­finom­társadalmi­szövetét­mutatta­meg három­ elemzési­ perspektíván­ (etnicitás,­ közösségi­ identitás­ és­ társadalmi­ nem)­ ke­- resztül.­Megállapításai­szerint­a­résztvevők­„felforgató”­tevékenysége­egyfajta­(ál)nai­vi­- táson­és­azon­a­hiten­alapult,­hogy­számít,­amit­tesznek.­a­rendkívül­aktív­tevékenység (folytonos­ programok,­ közlemények)­ akkoriban­ és­ az­ emlékezetnek­ köszönhetően azóta­is­komoly­mértékű­identifikációs­erőt­képviselt.­Mindenképp­leszögezhető,­hogy az­ ehhez­ hasonló­ esettanulmányok­ hasznos­ módon­ járulnak­ hozzá­ egy­ közösség működési­ dinamikájának­ megértéséhez,­ amelyet­ az­ adott­ történeti­ kontextus­ csak még­érdekesebbé­tesz.

T^Ernovácz d^ánIEL (szTE-BTK)­ előadása­ azzal­ az­ eseménnyel­ foglalkozott,­ amelyet számos­vajdasági­lakos­úgy­él­meg,­mint­a­háború­közvetlen­megjelenését­lakhelyei- ken,­azok­környékén:­a­naTo-bombázással.­a­fiatal­kutató­magyar­értelmiségiek­(utasi csaba,­végel­László,­csorba­Béla,­hódi­sándor,­Major­nándor)­háborús­naplóit­elemez- te.­a­harcok­közvetlensége­és­a­bombázás­elhúzódása­olyan­drámaiságot­kölcsönöz ezeknek­ az­ írásoknak,­ amelyek­ rendkívül­ értékessé­ teszik­ őket.­ a­ mindennapi­ élet, politikai­állásfoglalások­és­a­közösség­sorsán­való­elmélkedések­rendkívüli­sűrítettsé- get­kölcsönöznek­a­szövegkorpusznak,­és­ahogy­Ternovácz­elemzéséből­kiderült,­szá- mos­oldalról­érdemes­megközelíteni­az­írásokat,­ugyanis­segítségükkel­eléggé­mély­és alapos­képet­kaphatunk­arról,­hogy­az­adott­időszakban­hogyan­próbáltak­a­magyar értelmiségiek­számot­vetni­a­történésekkel.

a­ blokkot­ zárva­ v^aTaščIn p^éTEr (pécsi­ Tudományegyetem,­ BTK;­ Fórum­ Kisebbség­- kutató­Intézet)­a­délszláv­háborúk­okozta­menekültválságok­kérdésével­foglalkozott, pontosabban­azzal,­hogy­a­válság­miként­merül­fel­állandósult,­tipikus­tematikai­blok- kokban­szabadkai­magyarok­emlékeiben.­a­korabeli­kényszermigrációs­helyzet­ismer- tetése­után­rátért­a­néprajzi­terepmunkával­gyűjtött­interjúk­elemzésére,­amelyekből

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

kirajzolódni­látszik­a­főként­szerb­menekültek­folklorizálódott,­számos­sztereotípiából álló­komplex­képe.­Ezek­a­képzetek­általában­elutasítóak­a­menekültekkel­szemben, és­fenyegetésként,­vetélytársként­mutatják­be­őket,­míg­csak­egyes,­szinte­elszigetelt pontokon­mutatkozik­„együttérzés”­velük­szemben.­Jól­kirajzolódik­egy­’mi-ők’­határvo- nal,­ilyen­módon­a­kényszermigránsok­témája­fontos­jelzője­lehet­a­vajdasági­magyarok etnikai­identitásának.

az­utolsó,­harmadik­szekció­F^Úróa^ndor(Újvidéki­Egyetem,­BTK)­előadásával­indult a­1991-es­temerini­múzeumsztrájkról,­amely­akkoriban­az­első­polgármesteri­engedet- lenségi­mozgalom­volt­az­államszocializmus­bukása­után.­a­megmozdulásnak­az­álla- mot­vezető­szocialista­párt­helyi­politikusainak­fellépése­volt­az­oka,­amellyel­egyes közintézmények­sorsáról­önhatalmúlag­próbáltak­dönteni.­a­demonstráció­egyik­érde- kessége­–­s­ezt­Fúró­szépen­kidomborította­–­annak­sokrétűsége,­ugyanis­szinte­spon- tán­jöttek­létre­a­keretén­belül­különböző­kulturális­események,­aláírásokat­gyűjtöttek az­intézményért,­a­múzeumi­gyűjteményt­pedig­önkéntes­adományokból­adták­össze­a helyiek,­akik­körében­elhangzott,­hogy­„életükben­először­érezték­hasznosnak­magu- kat”.­Lényegében­tehát­egy­sok­szálon­futó,­a­háborúval­és­a­belgrádi­vezetéssel­szem- behelyezkedő­helyi­mozgalomról­kaphattunk­képet­(hasonlóan­az­oromhegyesi­eset- hez).

K^ocsIs á^rpád (pTE-BTK)­ szintén­ egy­ lényeges­ „mélyfúrással”­ próbálkozott,­ de­ ez esetben­ nem­ egy­ esemény,­ hanem­ egy­ személy,­ csorba­ Béla­ került­ a­ központba.

csorba­nemcsak­irodalmári­vagy­néprajzkutatói,­hanem­politikusi­pályán­is­meghatáro- zó­alakja­a­vajdasági­magyar­közéletnek,­Kocsis­pedig­a­kilencvenes­évekbeli­politikai gondolkodását­ próbálta­ minél­ szervesebben­ elemezni.­ csorba­ egyik­ jellegzetessége ebben­az­olvasatban­az,­ahogyan­egy­erőteljes­baloldali­alapról­végül­eljutott­egy­sok- kal­ konzervatívabb­ és­ etnicistább­ pozícióig.­ Kocsis­ árpád­ ezt­ megpróbálta­ nyomon követni,­illetve­magyarázni­a­dél-bácskai­politikus­életútjával,­a­rá­hatást­gyakorló­gon- dolkodókkal­(különösen­sinkó­Ervinről­van­itt­szó)­és­a­kor­hektikusságával.­Összes­- ségében­ az­ ilyen­ „személyes­ eszmetörténetek”­ önmagukban­ beszédesen­ leképezik azokat­a­körülményeket,­amelyekhez­az­akkori­politikusoknak/gondolkodóknak­alkal- mazkodniuk­kellett­(ilyen­tekintetben­érdekes­volt­a­Ternovácz-előadással­való­egybe- csengés).

a­média­kérdésköre­is­felmerült­z^aKInszKyT^oMav^IKTórIának­(Újvidéki­Egyetem,­BTK) köszönhetően,­aki­a­vajdasági­magyar­írott­és­elektronikus­sajtó­tulajdonjogi­viszonyait és­szerkesztéspolitikáit­vizsgálta­az­1989­és­1999­közötti­időszakban.­Elsősorban­két médiumot­ emelt­ ki,­ amelyek­ pedig­ a­ Magyar­ szó­ napilap­ és­ az­ Újvidéki­ Televízió magyar­ szerkesztősége.­ Előbbi­ határozható­ meg­ úgy,­ mint­ amely­ bizonyos­ mértékig szembehelyezkedett­a­hatalmi­központok­elvárásaival,­míg­utóbbi­ezt­nem­tette­meg, de­sajátos­belső­viszonyai­miatt­nem­is­álltak­rendelkezésükre­eszközök.­azok­is­figye- lemre­ méltó­ megjegyzések­ voltak,­ melyek­ szerint­ a­ kisebbségi­ sajtó­ a­ korban­ nem tudott­közvetítői­szerepet­betölteni­a­magyarok­és­a­szerbek­között,­amelyben­az­érdek- telenség,­a­nyelvi­akadályok­is­közrejátszottak.

zárásként­W^ágnEr T^aMás(pázmány­péter­Katolikus­Egyetem,­JaK)­azokról­a­főleg módszertani­és­elméleti­kérdésekről­beszélt,­amelyek­felmerültek­benne­a­kor­vajda- sági­magyar­kronológiájának­készítése­során.­Két­specifikus­tényező/kihívás­indokolja szerinte­ a­ kronologikus­ áttekintést,­ ezek­ pedig:­ hosszú­ időszak­ után­ lehetőség­ nyílt

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

valós­érdekképviselet­kialakítására,­miközben­háborús­válság­volt,­komoly­egzisztenci- ális­veszéllyel.­a­terjedelmi­korlátok­miatt­a­leíró,­nem­pedig­az­elemző­típusú­áttekin- tést­választotta­úgy,­hogy­számos­forrásból­dolgozva­politikai­és­társadalmi­eseménye- ket­ötvözött­az­események­és­tényezők­meghatározásánál.­Egyebek­között­azt­is­ki­- emelte,­hogy­egy­ilyen­típusú­áttekintést­egyszerűen­nem­lehet­leválasztani­a­tágabb kontextusról,­ vagyis­ a­ jugoszláviai­ közegről,­ amelyhez­ szervesen­ kötődött.­ Mindent összevetve­ úgy­ tűnik,­ hogy­ az­ alaposnak­ tűnő­ mérlegelések­ és­ megfontolásoknak köszönhetően­a­készülő­kronológia­hasznos­lesz­bármely,­a­téma­iránt­érdeklődők­szá- mára.

Összességében­látható,­hogy­egy­meglehetősen­szerteágazó,­eklektikus,­de­gazdag és­megalapozott­tematikát­vonultattak­fel­az­előadások.­a­szekciók­végén­és­a­konfe- rencia­zárásaként­is­érdekes­viták­zajlottak­az­előadók­és­néhány­hallgató­között,­ame- lyek­világosan­mutatták,­hogy­bőven­van­értelme­és­tere­ezzel­a­korszakkal­foglalkozni.

az­előadók­egy­része­egyébiránt­szeretné­tovább­folytatni­a­munkát,­még­ha­ez­bizo- nyos­váltással­fog­is­járni­az­időben:­a­jelenbeli­tervek­szerint­a­kutatók­módosítják, illetve­kitágítják­a­fókuszt,­és­a­titói­Jugoszlávia­teljes­ideje­alatt­fogják­vizsgálni­a­vaj- dasági­magyarok­történetének­még­homályos­aspektusait.­a­konferencia­előadásaiból készített­–­bővített­és­továbbgondolt­–­tanulmányok­várhatóan­2018­őszén­jelennek majd­meg­a­Forum­Könyvkiadó­gondozásában.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja