SZEMLE
A NEMZETKÖZI JÖVEDELEM- ÉS VAGYONKUTATÓ TÁRSASÁG (IARIW) 28. KONFERENCIÁJA
2004. augusztus 22. és 28 között, az írországi Corkban tartotta 28. konferenciáját a Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság (International Association for Research in Income and Wealth – IARIW). Az IARIW sajátos helyet foglal el a nem- zetközi statisztikai életben, amennyiben 1948-ban történt megalakulása óta őrzi kezdeti céljait és jelle- gét, melyek középpontjában a nemzetiszámla- rendszer és a jövedelem-eloszlás vizsgálata áll.
Az idei konferencia programjában mintegy 120 előadás szerepelt, ezek közül 23 plenáris ülésen, több mint hatvan párhuzamos üléseken, negyven pe- dig ún. contributed paper ülésen hangzott el. Az IARIW-konferenciákon kialakult szokásnak megfe- lelően a különböző üléseket részben a makro- statisztikai, részben a mikrostatisztikai témáknak szentelték. A két fő témakört a program rugalmasan, az aktualitásokhoz igazodva kezelte az idei konfe- rencián is. A plenáris ülések és a szekciók munkái- nak témái a következők voltak.
1. A nemzetközi áramlások (áru-, tőke-, pénz- stb.) megfigyelése és mérése.
2. Szekciók:
A. Az SNA továbbfejlesztése
B. Az egyenlőtlenség integrációs továbbélése 3. A lakásállomány és –forgalom elszámolása 4. Szekciók:
A. A pénzügyi szolgáltatások kezelése B. A jólét multidimenzionális mérése és ösz- szehasonlítása.
5. A globális egyenlőtlenség és szegénység ten- denciáinak mérése és értelmezése
6. A K+F-kiadások értékelése nemzetközi ösz- szehasonlításban
7. Szekciók:
A. Időfelhasználás és egyenlőtlenség B. Sűrű gyakoriságú (negyedéves) termelés-, jövedelem- és megtakarításbecslések.
8. Contributed paperek a mikro- és a makro- ökonómia köréből.
Az IARIW konferenciáinak lebonyolítási rendje különbözik minden más hasonlótársaság konferen- cia-rendszerétől. A dolgozatok szerzői – csekély ki- vételtől eltekintve – nem tartanak előadást (az írásos anyag már jóval az ülés előtt rendelkezésre áll), ha- nem a felkért hozzászólóé (discussant) a főszerep, aki ismerteti, majd méltatja és bírálja a dolgozatot, a szerző csak ez után kap szót, hogy válaszoljon az el- hangzottakra. Ez a többévtizedes gyakorlat jól be- vált, lehetővé téve a hasznos időkihasználást.
A konferencia menetrendjét ezúttal a Richard és Nancy Ruggles Emlékülés gazdagította, ahol ven- dégelőadóként Angus Maddison professzor tartott előadást „A világgazdaság körvonalai és a makro- szintű mérés művészete – ezeréves áttekintés” cím- mel. Az előadás az időben visszamenőleg három korszakot különített el visszamenő sorrendben: az ötvenes évek óta eltelt időszakot, az 1820 utáni és az 1500 és 1820 közötti szakaszt. Ezekben a korszak- okban végigelemezte a technika, az oktatás és a munkaerő szerepének változásait, illetve jellegzetes- ségeit. Bemutatta a vásárlóerő-paritáson számított hosszú távú visszabecsléseit, és bírált néhány elter- jedt elméletet, például a Kondratyev-ciklusokat és Schumpeter ötévesciklus-elméletét.
Magyarországot ebben az évben is többen kép- viselték a konferencián. A Központi Statisztikai Hi- vatal részéről Éltető Ödön, a KSH ny. osztályvezető- je, Pozsonyi Pál főosztályvezető-helyettes dr. Szil- ágyi György, egyetemi tanár voltak jelen. Éltető Ödön a (Havasi Évával közösen írt) „A különböző objektív és szubjektív kritériumokkal definiált sze- gények összetétele és jellemzői” című előadásával a contributed paperek között szerepelt, dr. Szilágyi pedig felkért hozzászólóként (discussant) működött közre, mégpedig a Globális egyenlőtlenség…témájú plenáris ülésen, ahol három dolgozat kapcsán látta el ezt a szerepet. A konferencia további magyar részt- vevői voltak: Sándor György, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki a Nemzetközi áram-
SZEMLE 1013
lások megfigyelése és mérése című plenáris ülésen volt az egyik felkért hozzászóló, valamint Gódorné Kaló Edit , az MNB főosztályvezetője. A magyar Pénzügyminisztérium képviseletében szerepelt Lel- kes Orsolya, aki mint a Richard és Nancy Ruggles- Ösztöndíj nyertese előadást is tartott „A jóléttel kap- csolatos vélemények és tények közötti eltérések”
címmel. A viták néhány kiemelkedő pontja között meg kell említeni az SNA továbbfejlesztésével fog- lalkozó szekció munkáját. Ennek keretében szó volt az SNA-revízió programját, szervezeti kereteit és témáit, melyekkel kapcsolatban igen sok kétség me- rült fel. Ezek közül megemlítjük a határidők realitá- sát, az ún. szakértői csoport összetételét, és főképpen a revízióra kijelölt témákat. A 44 téma – a hivatalos megfogalmazás szerint – nem érinti a rendszer egé- szét, csupán kiigazításokat tartalmaz. Mint azt Szil- ágyi György hozzászólása is hangsúlyozta, az SNA korábbi revízióinak tapasztalatai szerint, de a szám- larendszer összefüggő volta miatt is, egy-egy válto- zás a rendszer más helyein is változásokat indukál, a program azonban nem számol ezekkel a tovagyűrű- ző hatásokkal. A konkrét módosítástervezetek közül az ún. tőkeszolgálat váltotta ki a legtöbb vitát. Az elképzelések szerint a tőkének mint termelési ténye- zőnek nem az értékcsökkenés, hanem azon mérték erejéig kellene a számlákon (elsősorban a termelési
számlán) megjelennie, amellyel a termelés nagysá- gához hozzájárul. Szinte kibékíthetetlen és kompro- misszumra képtelen vita alakult ki a tőkeszolgálat bevezetésének helyességéről és számítási módjáról.
Más szekciókban az idei konferencia fő témájá- nak, az országok közötti gazdasági, jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység elemzése folyt.
Külön ülés foglakozott az egyenlőtlenség nemzedé- kek közötti áthagyományozódásával, a pénzügyi szolgáltatások kezelésével a nemzetgazdasági el- számolásokban, a globális egyenlőtlenség és sze- génység trendjeinek mérésével és értelmezésével, az időmérleg-vizsgálatokból származó információk fel- használásával az egyenlőtlenség, illetve bizonyos költségek (gyermeknevelés) becsléséhez. Több elő- adás témája volt a nemzetközi összehasonlításoknál fellépő indexproblémák kezelése.
A Társaság életében ez évben szokatlanul sok személyi változás történt. Nyugdíjba vonult a Társa- ság adminisztrátora Jane Forman és folyóiratának szerkesztője Edward Wolff. Az új végrehajtó titkár a kanadai Andrew Sharp, a folyóirat szerkesztőbizott- ságának vezetésében pedig a német Klasen és a hol- land Van Ark osztoznak.
É. Ö. – Sz. Gy.
MAGYAR SZAKIRODALOM
FALUSSY BÉLA:
AZ IDŐFELHASZNÁLÁS METSZETEI Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 2004. 194 old.
Az első időmérleg-felvételt 1963-ban végezték Magyarországon, melyet még négy (1977-ben, 1986- ban, 1993-ban és 2000-ben) követett. Valamennyi fel- vételt a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai ké- szítették elő, koordinálták s dolgozták fel. Figyelemre méltó, hogy már az első felvétel idején, amikor hivata- losan szociológiai kutatásokat még nem végezhettek hazánkban, a felvételek keretében már jelentős elem- számú mintán készültek társadalomstatisztikai, szocio- lógiai elemzések. Az első időmérleg-felvételről Szalai Sándor számolt be „Idő a mérlegen” című, a Valóság 1964. évi 3. számában megjelent tanulmányában. Ez az írás – elméleti és módszertani vonatkozásban – még másfél évtized multán is alapirodalomnak számí- tott az akkor már polgárjogot nyert szociológiai kuta- tásban, oktatásban.
Az 1977. évi és az azt követő időmérleg- felvételek idején a szociológia már hazánkban is az
elfogadott tudományágak közé tartozott, éppen ezért nehezen érthető, hogy az időfelhasználással kapcso- latos vizsgálatok miért nem kerülhettek sem akkor, sem a későbbiekben a hazai szociológiai kutatások középpontjába.
A mindennapi időfelhasználás vizsgálata közvet- lenül az életmód szociológiai jelenségének vizsgálatát jelentik, közvetetten azonban aligha lehet olyan embe- ri tevékenység, amelyhez szűkebb vagy tágabb érte- lemben, valamilyen formában ne kapcsolódna. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ha van releváns szociológiai probléma, akkor a idő, az időt „használó”, az időben élő, tevékenykedő emberhez, s tevékenységéhez kap- csolódó kérdések azok. Mindezt Falussy Béla „Az időfelhasználás metszetei” című könyve egyértelműen támasztja alá, noha a szerző az időt általános szocio- lógiai magyarázó elvként nem alkalmazza, illetve en- nek lehetőségét nem veti fel.
Elemzése során a szerző nemcsak a hazai, ha- nem a norvég illetve az ezredforduló éveiben több európai országban végrehajtott időmérleg-felvételek adatait is felhasználja. Az olvasó tehát a magyar és a norvég népesség napi átlagos időbeosztásának adatai
