A Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság XXI. Általános Konferenciája

SZEMLE

lála előtti héten még arra készült, hogy idegen nyelvű külföldi levelezését néhány nap múlva már személyesen bonyolítsa. Elénken foglal—

koztatták a betegágyához eljutó hazai és kül—

földi politikai eseményekről szóló hírek is. Op- timizmusa haláláig töretlen volt.

Nemeskéri János több mint fél évszázadot töltött a magyar tudomány szolgálatában. Ku- tatói életében a jól végzett munka volt számára a legnagyobb öröm. Nemcsak kutatásainak szakmai eredményeit, hanem kutató— és oktató- munkájának szeretetét, a kutatás iránti mély elkötelezettségét és alázatát, és még számos

1115

egyéb vonását csodálhattuk és tanulhattuk meg tőle és csodálhatjuk és tanulhatjuk tőle halála után is. Kutatói és tanítói erényei hosszú és eredményes pályájának minden szakaszában kivívták tanítványainak háláját, hazai és kül—

földi kollégáinak megbecsülését.

A magyar demográfusok hálájukat, tisztele- tüket és megbecsülésüket leginkább azzal fejez—

hetnék ki. ha közzétennék hátrahagyott mun- káit, hogy roppant jelentőségű életműve ezáltal is ismertebbé és elismertebbé váljék.

Dr. Eíben Ottó— Valkovícs Emil

A NEMZETKÖZI JÖYEDELEM- ÉS VAGYONKUTATÓ TÁRSASÁG XXI. ALTALANOS KONFERENCIÁJA

DR. ÁRVAY JÁNOS A Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató

Társaság (International Association for Rese—

arch in Income and Wealth — IARIW) 1989.

augusztus 20. és 26. között a német szövetségi köztársaságbeli Lahnsteinben tartotta meg

XXI. Általános Konferenciáját. Az 1946—ban megalakult Társaság 1948—ban tartotta első konferenciáját, és azóta rendszeresen kétévente került sor az egymást követő általános konfe—

renciákra.

Megalakulása óta fokozatosan nő a Társa—

ság iránti érdeklődés. Gyarapodik tagjainak létszáma, és egyre nagyobb a konferenciákon részt vevők — tagok és nem tagok — száma.

A nyilvántartott tagok száma 1988—ban elérte a 360—at; a legutóbbi konferencián részt vevők száma pedig megközelítette a 260-at. Ez utób- biak száma 4 évvel ezelőtt 164, 2 évvel ezelőtt pedig 195 volt. A társaság tagdíjbevételeinek nagyobb részét 25 intézményi tag fizeti; ezen—

kívül a Társaság bevételei között nagy súlyt képvisel a Társaság negyedéves folyóiratának (The Review of Income and Wealth) előfizetési díja.

A XXI. Konferencia programját és a viták szellemét nagymértékben az a történelmi körül—

mény határozta meg, hogy a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon, valamint az e fogalmak- hoz kapcsolódó további alapvető makroöko- nómiai mutatószámok kiszámításának elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseiben a nem- zetközi szervezeteknek a jelen időszakban kell lezárni a már hosszú ideje folyó felülvizsgála- tot. A felülvizsgálat az ENSZ által elfogadott nemzetközi ajánlásra, az ún. Nemzeti Számla—

rendszerre (System of Nation Accounts — SNA) vonatkozott. A jelenlegi tervek szerint az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1991 elején tar- tandó ülésén fogja jóváhagyni a módosított, világosabbá és összehasonlíthatóbbá tett új számlarendszert. Ezért a konferencia több szek- ciója kifejezetten az új számlarendszer elké-

szültségi fokával. a már eldöntött és a még nyi- tott kérde'sek értékelésével. elemzésével s a rend—

szerhez kapcsolódó kiegészítő számlák szere-

pével foglalkozott. Valójában azonban a többi szekcióban tárgyalt vitatémák zömét is az új rendszer új. illetve módosult fogalmaival ösz—

szekapcsolva tárgyalták a résztvevők, ami alól még a szegénység problémájával vagy a mikro—

szimulációval foglalkozó szekciók sem voltak kivételek.

A XXI. Általános Konferencia — éppen a tisztázásra váró problémák sokasága miatt — a korábbitól eltérően csak 4 témakört tárgyalt meg a plenáris ülésen, míg a rendelkezésre álló további 4 félnap alatt párhuzamosan tartott szekcióüléseken 8 témakör került napirendre.

Nevezetesen

a plenáris szekciókon:

— kiegészítő és kapcsolódó számlák a Nemzeti Számla—

rendszerben;

— a jövedelem fogalma és meghatározása;

—- a potenciális bruttó hazai termék;

— a mikroadatok és a mikroszimulácio's modellek alkal—

mazasa;

a párhuzamos szekciókban:

— a Nemzeti Számlarendszer felülvizsgálatának előre- haladása;

— a jövedelemcloszlás nemzetek közötti összehasonlítása;

— megtakarítás és eszközfelhalmozás;

— a nemzetijővedelem-számítás megbízhatósága;

— a szegénység változásának irányzata az utóbbi időben;

—— a szolgáltatások külkereskedelme;

— a termelékenység mérése a kormányzati szektorban;

— egyéb, szabadon benyújtott dolgozatok vitája.

Nehéz e témák között fontossági sorrendet állitani, amit az is bizonyít. hogy valamennyi szekcióülésen nagy volt a résztvevők száma, 5 mindegyikben élénk vita alakult ki.

A kiegészítő (satellite) és kapcsolódó szám- lák iránt azért alakult ki különleges érdeklő- dés, mert csak ilyen módon van lehetőség a viszonylag zárt és stabil központi számlarend-

1116

szer (törzsrendszer, core-system) kibővítésére, akár horizontálisan, akár vertikálisan merüljön fel a bővítés igénye. Valójában csak illusztrá—

cióként mutatták be a dolgozatok, hogy miként lehet a központi rendszerhez hozzákapcsolni az egészségügyre, a tudományos kutatásra és a környezeti tényezőkre vonatkozó részletesebb és új dimenziójú adatokat.

Az ENSZ által ajánlott Nemzeti Számla- rendszer jelenleg még érvényes változatát az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1968-ban fogadta el, és a felülvizsgálatával foglalkozó szekció arról adott számot, hogy az egymást követő szakértői értekezletek — figyelembe véve többek között az lARlW előző konferenciáján kifej—

tett nézeteket — milyen kérdésekben jutottak már megállapodásra, s melyek a még nyitott problémák, amelyekben a konferencia állás- pontját is ügyelembe kívánják venni. Meg kell mondani, hogy a nyitott kérdések száma még meglepően nagy, és ezek ráadásul a legsúlyo- sabbak közé tartoznak, ahol valójában csak olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyeknek egyaránt vannak komoly előnyei és súlyos hát- rányai. Ilyen régóta, már az előző (1964 és 1968 közötti) felülvizsgálatban is többször vi- tatott kérdés a pénzintézeti szolgáltatások ter—

melésként való értelmezése, a szellemi javak- nak, tudományos kutatásnak és fejlesztésnek felhalmozásként való értelmezése, az inlláció- ból eredő tőkenyereségeknek és tőkevesztesé- geknek jövedelemként való értelmezése stb.

A jövedelemelosztás nemzetek közötti össze- hasonlításával foglalkozó szekcióban számos módszertani kérdést több kétoldalú összeha- sonlítás tényszámai alapján vitattak meg. A dol- gozatok között szerepelt egy Német Szövet—

ségi Köztársaság—Egyesült Államok, Francia—

ország—Egyesült Államok, továbbá Ausztrália,

Uj—Zéland és hat másik ország, valamint Fran- ciaország—Egyesült Királyság adatainak egy—

bevetésével készített elemzés.

Különösen élénk vita alakult ki a jövedelem fogalmával foglalkozó szekcióban, ahol az alapkérdés az volt, hogy egy-egy szektor, vál- lalat vagy egyén tárgyévi jövedelmébe be kell-e számítani a tőkeátutalásokat (például a beru- házási juttatásokat). az inflációból eredő valós tőkenyereségeket, illetve ellenkező előjellel a tőkeveszteségeket és a rendkívüli események—

ből eredő tőkeszaporulatot (például új olaj- mező felfedezését, vagy az azokból eredő káro- kat (például a földrengés miatti vagyonveszte- séget). A vitatkozók többsége elfogadta az SNA eddigi, szűkebb értelemben vett koncep- cióját, de rámutattak arra, hogy az inflációval kapcsolatos vagyoni helyzetváltozásokat az ed- diginél következetesebben kell kezelni. Több dolgozat is foglalkozott azzal, hogy a terme- lési koncepciótól függően többféle jövedelmi koncepció használata indokolt, s azt a mini—

mális követelményt támasztották, hogy az alap- rendszer az elemi jövedelmi folyamatok kellő

részletezésével tegye lehetővé a felhasználók számára több jövedelemfogalom kimutatását.

(Ebben a szekcióban nyújtotta be Ekes Ildikó A lakosság láthatatlan jövedelme a magyar gazdaságban c. tanulmányát.)

A potenciális termelés mérésének a módszer- tana, adatbázisa legalább annyira vita tárgyát képezte, mint az, hogy valójában mennyire vehetik át ezek a számítások az előrejelzések és az ökonometriai modellek szerepét, s mi az a többletinformáció, ami miatt — a gyakorlati tapasztalatok szerint — több országban nagy hangsúlyt fektetnek az ilyen becslésekre. Rá- mutattak arra, hogy a potenciális termelés becslése megbízhatóbb, használhatósága pedig jóval szélesebb, ha a globális termelés, illetve a bruttó hazai termék globális értéke mellett a becslések több ágazatra terjednek ki, és több termelési tényező alapulvételével készülnek.

A mikroszimuláció ma már eléggé általá- nossá vált módszertan és gyakorlat számos or—

szágban, és egyre újabb területeken válik al- kalmazhatóvá az eredetileg csaknem kizárólag az új adózást rendszer hatásának mérésére ki- dolgozott módszer. Többen rámutattak, hogy valójában nemcsak a közvetlen, hanem a közve- tett hatásokat is figyelembe kell venni, ha he- lyesen akarjuk lemérni akár az adórendszer, akár más állami beavatkozás hatását a háztar- tások jövedelmi és fogyasztási szerkezetében.

Ugyancsak többen hangsúlyozták a dinamikus szemléletű mikroszimulációk fölényét a stati- kus modellekkel szemben. Ebben a szekcióban került sor Gegesy Ferenc, Kollányi Margit és Szívós Péter A magyar mikroszimulációs rend- szer c. dolgozatának vitájára, amiben elég so—

kan részt vettek, kiemelve annak progressziv jellegét, de vitatva néhány megoldását. így például rámutattak, hogy olyan nagy társa—

dalmi és gazdasági változások közepette, ami- lyenben ma a magyar vállalatok és háztartá- sok élnek, nagyon nehéz és különösen bizony—

talan szimulálni az érintettek várható reakcióit az új intézkedésekre.

Magyarország és a többi szocialista ország szempontjából különös jelentőségű volt a nem- zetijövedelem—számítás megbízhatóságával fog- lalkozó szekció. Ebben a pontosság, stabilitás, konzisztencia szokásos kritériumainak tárgya—

lása mellett megvitatták a Világbank képviselő—

jének a dolgozatát, amely az országok gazda- sági fejlettségi szintjeit és fejlődési ütemeit az egy főre jutó hazai terméknek dollárban kife- jezett adatai alapján mutatta be. Ehhez a Vi- lágbank csak kiindulási alapként fogadja el az országok által nemzeti valutában közölt ada- tokat; a dollárértékeket —— az országok árfo- lyamrendszerének jellegétől függően — külön—

böző módszerekkel számítja ki. A dolgozat külön kiemelte a központi tervezésű országok alapadatainak alkalmatlanságát a nemzetközi összehasonlításra. mert egyrészt azok csak az anyagi termelésben keletkezett jövedelmeket

SZEMLE

1117

veszik számba, másrészt nem reálisak az ár- folyamok, de a belső árak sem tükrözik jól a termelt javak hasznosságát. Ezért a Világbank a termelt, illetve felhasznált javak természetes mértékegységeire épülő s azokat a termelési té—

nyezők költségeinek módositott értékeivel sú—

lyozva (Adjusted Factor Cost Method) becsüli meg ezen országok bruttó hazai termékét és növekedési ütemét. A vitában részt vevő ma—

gyar felszólaló rámutatott arra, hogy az e módszerrel nyert eredmények legalább annyira bizonytalanok, mint a valutakulcsokkal vagy a valuták vásárlóerő—arányait tükröző átszámí- tási kulcsokkal végzett számítások eredményei.

Azt ajánlotta, hogy az ilyen eltérő módszerek eredményeinek egybevetését nemcsak a szo—

cialista országokra kellene korlátozni, hanem azt is meg kellene vizsgálni, hogy milyen nagy—

ságú és irányú különbségeket eredményeznek néhány fejlett tőkés országban.

A további szekciók ismertetése helyett arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a konferencia tel- jes anyaga megtalálható a magyar résztvevők íróasztalaiban, és készséggel bocsátják a ki—

vánt dolgozatot az érdeklődők rendelkezésére.

Ezenkívül a legjobb dolgozatok (a benyújtott 82 dolgozatnak mintegy a fele) meg fognak jelenni a Társaság folyóiratában.

A jövőt illetően a Társaság tagsága elfogad- ta, hogy a legközelebbi általános konferen- ciára nem két, hanem három év múlva kerül—

jön sor, következésképpen a páratlan évek he- lyett a páros évek lesznek a konferenciák dá—

tumai. Erre azért van szükség, hogy a konfe- renciák ne ütközzenek a Nemzetközi Statiszti- kai Intézetnek (ISl) ugyancsak kétévente és a páratlan években megrendezett üléseivel. A Svájci Statisztikai Hivatal meghívására a Tár- saság XXII. Altalános Konferenciájának szín—

helye Flims (Svájc. Graubünden katon) lesz 1992. augusztus 30. és szeptember 5. között.

Ennek a konferenciának a programja:

— a pénzügyi szektor vagyonmérlegei és pénzfolyarnatai;

szervező: Georg Rich (Svájc);

—- a piaci és nem piaci tevékenységre fordított idő érté- kelése; szervező: Heinrich Lützel (Német Szövetségi Köz- társaság);

-— a tőke mérése a termelés szempontjából és a nem anya- gi eszközök szerepe; szervező: John Kendrick (Egyesült

Államok);

— a Nemzeti Számlarendszer (SNA) használata a terv- gazdálkodást folytató országokban; szervező: Drechsler László (Magyarország);

—- azonos sávok használata a jóléti összehasonlitásokban;

szervező: Patricia Ruggles (Egyesült Államok);

-adattermékek előállítása és terjesztése: előállítói és felhasználói nézetek; szervező: Michael Wolfron (Kanada);

—- történeti idősoros makroökonómiai adatok össze- hasonlíthatósága országok között és időben; szervező:

Angus Maddison (Franciaország);

— az időperiódusok megválasztása a jövedelemeloszlások összehasonlításában; szervező: Lars Osberg (Kanada);

— a nemzeti számlák helyes és helytelen felhasználása a jólét mérésére; szervező: Adrian Bloem (Hollandia);

— a nemzeti számlák története és a nemzeti számlák fo- galmainak fejlődése; szervező: Zoltán Kenessey (Egyesült

Államok);

— egyéb dolgozatok; szervező: Edward Wald" (Egyesült

Államok). '

Talán meglepőnek tűnik, hogy ebben a programban nincs szó a felülvizsgált, új SNA értékeléséről, a viták lezárásáról, az átállás problémáiról. Ennek két magyarázata van. Az egyik az, hogy a konferencia idején az új SNA

— feltéve, hogy sor kerül az elfogadására — már másfél éves lesz, s a Társaság tagjainak több—

sége hivatásánál fogva ismeretében lesz a vég- eredménynek. A másik magyarázat az, hogy ha explicit módon nem is, de implicit módon csaknem minden szekcióban az új SNA fogja képezni a kiindulási alapot a vitákhoz, ez lesz

az jin. referencia-dokumentum.

Erdemes felfigyelni arra, hogy a konferencia első szekciója a pénzügyi szektor szerepének és működésének átfogó statisztikáját tűzte napi- rendre. Azon túlmenően, hogy a tagság így ki- ván eleget tenni a vendéglátó országban a bank- rendszer képviselői részéről várható nagy ér- deklődésnek, a statisztikának ez a területe va- lójában a világ minden részében nagy és nö- vekvő jelentőséggel bír. Ez a téma — tekintettel a monetáris eszközöknek a jövő piacgazdaságá- ban betöltendő nagy szerepére — méltán tarthat igényt a magyar közgazdászok figyelmére is.

Több neves nyugati közgazdász és statiszti- kus meglepően melegen támogatta azt a javas- latot, hogy egy szekció vitassa meg azokat az elvi és módszertani kérdéseket, amelyek az EN SZ számlarendszerének a szocialista orszá- gokban való alkalmazása és használata során felmerülnek. Ez a témakör azért került fel- színre, mert a Társaság körében közismertté vált. hogy az SNA fogalmainak és számláinak Magyarországon 1970—ben történt bevezetését követően több szocialista országban részben kísérletképpen, részben hivatalos programként hozzákezdtek a bruttó hazai (vagy nemzeti) termék és főbb alkotóelemeinek a kiszámításá- hoz. Ehhez az általános törekvéshez különö—

sen nagy lendületet adott a Szovjetunió múlt évi hivatalos bejelentése, hogy hozzákezd az ilyen számítások elvégzéséhez és publikálásá—

hoz. E szekcióban nyilvánvalóan a szoeialista országok képviselőinek kell vállalniok a vita alapjául szolgáló előadások elkészítését és elébe állni a nyugati partnerek várhatóan élénk kri- tikájának és kérdésözönének.

Tekintettel arra, hogy a legközelebbi kon—

ferenciáig az eddig szokásos két év helyett há—

rom év felkészülési idő áll rendelkezésre, a Tár- saság elhatározta, hogy e megnyújtott időszak közepén, azaz 1991 tavaszán egy közbeeső, kü- lönleges (speciális) konferenciát szervez, amin egyetlen, de nagyon fontos és aktuális témát tűz napirendre, s azt egy három napra tervezett vitasorozaton alaposan megtárgyalja. A Tár- saság eddigi történetében egyszer került sor egy ilyen speciális (pontosabban specializált) kónferenciára: 1982—ben Luxemburgban a bruttó hazai termék reálértékének és a nemzeti valuták vásárlóerejének nemzetközi összeha—

sonlitása képezte a konferencia egyetlen témá—

1118

ját. Ekkor volt ugyanis rendkívül aktuális az ENSZ által az 1960—as évek közepén elindí- tott Nemzetközi Összehasonlítási Program (international Comparison Project - ICP) ki—

terjesztése a világ minden régiójára és összesen mintegy 60 országra. Az akkori speciális kon- ferencia nagyon sikeresnek bizonyult.

Nagyrészt ennek mintájára kívánja megszer—

vezni a Társaság az 1991. évi speciális konfe- renciát. Témájaként a tagság a környezeti sta- tisztikát, pontosabban a környezet és a gaz—

daság közötti kölcsönhatások vizsgálatát vá- lasztotta. E téma fontosságára és rendszerszem—

léleti megközelítésének szükségességére valójá- ban már a jelen konferencia első szekciója is rámutatott, főleg a Német Szövetségi Köztár—

saság által beterjesztett dolgozat alapján.

A speciális konferencia színhelye Ausztria lesz, és a Társaság Tanácsának elképzelése szerint

— éppen a vita hatékonyságának érdekében — a résztvevők számát 50-60 főre kellene korlá- tozni. A konferencia háromnapos lesz, ame- lyen fél-fél napos szekciókban az előzetes

program szerint hat témát vitatnak meg.

—a környezeti számlarendszer fogalma (Concept of Environment Accounting); szervező: Stewart Wells (Kana—

da);

— akömyezetre vonatkozó naturális adatok és kap- csolatuka nemzeti számlákkal; szervező: Anne Harrison (Egyesült Királyság);

—-kimerülő erőforrások és értékelésük; szervező: De—

rek Blades (OECD);

—akőrnyezet leromlásának becslése (a helyreállítási és az elkerülési költségek oldaláról való megközelítés);szer- vező: Niichael Ward (Világbank);

- a környezet csökkent minőségének hatásai; szerve- ző: Christian Lvipert (Német Szövetségi Köztársaság);

— afejlődő országok környezeti problémái; szervező:

Graham Pyart (Egyesült Királyság).

A speciális konferencia koordinátora Carsten Stahmer (Német Szövetségi Köztársaság), aki a hat szervezővel együtt véglegesíti az előzetes programot. Nem kell különösebb érvelés amel- lett. hogy milyen fontos volna Magyarország számára is, ha ezen a konferencián kellően képviselné a hazai statisztikát akár előadás.

akár tapasztalatcsere formájában.

Az IARlW Tanácsa több fontos szervezeti és szervezési kérdésben is döntött. A Tanács

— részben a tagság szavazatai alapján (3 fő), részben a saját hatáskörében végrehajtott kooptálással (3 fő) * hat új taggal pótolta azt a hát volt tanácstagot, akiknek mandátuma le—

járt. A Tanács — a lelépő Alan Heston (Egyesült

SZEMLE

Államok) helyébe — Árvay Jánost (Magyaror-

szág) választotta meg a Társaság elnökévé az l989 és 1992 közötti időszakra.

Tudomásul vette Richard Ruggles lemondá- sát a Társaság titkári funkciójáról. és a tagság nagy elismerése közepette megköszönte ne- gyedszázados eredményes tevékenységét. He- lyette Jane Forman (Egyesült Allamok) lett a Társaság új titkára. Még két évvel ezelőtt, a XX. Altalános Konferencia idején választotta meg a tagság a Társaság folyóiratának új, fő- szerkesztőjévé Edward Wolű'ot (Egyesült Alla- mok), a New York Egyetem tanárát.

A Tanács létrehozott egy háromtagú bizott- ságot saját soraiból, hogy megvalósuljon a Ta- nács két évvel korábban kezdeményezett ja—

vaslata egy Nancy Ruggles emlékezetére léte- sítendő alapról. Nancy Ruggles két évvel ez- előtt, 1987 áprilisában hunyt el tragikus hirte- lenséggel. Távozása nagy veszteség a Társaság számára, mert személyében nem csak a nem- zetijövedelem—számítás kiváló tudósát és aktiv kutatóját. hanem több mint két évtizeden át szolgáló gondos és körültekintő titkárát vesz- tette el. A Nancy Ruggles-alapból fedezik egy, esetleg két fiatal gazdaságstatisztikus részvéte- lét a Társaság konferenciáin. Az alap a tagság körében sorra kerülő gyűjtésből képződik.

A Tanács és a tagság örömmel vette tudo- másul, hogy John Kendrick alapot képzett an- nak a szerzőnek a jutalmazására, aki az előző naptári évben — a Szerkesztőbizottság szava- zatai szerint — a legjobb cikket jelentette meg a Társaság folyóiratában, a The Review of In- come and Wealth-ben.

!

Az IARIW idei konferenciáján az előző évek- hez hasonlóan szép számmal vettek részt ma—

gyar statisztikusok és közgazdászok, nem egy közülük saját költségén. A magyar résztvevők száma, az EN SZ—ben dolgozó két honfitár- sunkkal együtt nyolc volt; Árvay János (KSH), Drechsler László (ENSZ Statisztikai Hivatala), Ékes Ildikó (Gazdaságkutató Intézet), Horváth Piroska (KSH), H ütt! Antónia (Tervgazdasági Intézet), Muraközi László (Kossuth Lajos Tu- dományegyetem), Szilágyi György (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) és Szívós Péter (KSH). A résztvevők készséggel állnak a hazai érdeklődők rendelkezésére a konferenciával kapcsolatos kérdésekben.

A GAZDASÁGSTATISZTIKAT És UZEMGAZDASÁGI SZEKCIÓ xvm. VANDORÚLESE

FELES GYÖRGY A Magyar Közgazdasági Társaság Statiszti—

kai Szakosztálya Gazdaságstatisztikai és üzem-

gazdasági Szekciójának jogelődjét (az Ipar-

statisztikai és üzemgazdasági Szekciót) 1969- ben alapították azok a lelkes statisztikusok, közgazdászok, akik az induló gazdasági reform