1. szám.
—26——
1934:
A polgári iSkolák.
Les écoles bourgeoz'ses de Hongrie.
Re'sume'. Les écoles dites bourgeoises (écoles
prímaires supérieures) ont pour but, en Hongrie, de répandre les éléments de la culture générale et de former des éléves se destinant surtout aux car- riétes guí ne nécessítent pas une grande instruc—
tion scienti/igue. Pendant la premiere moítíé de la derniére de'cade, il y avait des écoles se'pare'es pour les gargons et les jeunes filles. Au cours de la se—
conde moitié de cette décude, il (: faIIu faire de plusieurs de ces établissements des éeoles mixtes afin de réduire les (lépenses et [1 cause de la Il;—
gression du nombre des éléves. Par suite de cette régression, due á la baisse de la natulité pendant la guerre, les effectiis de la classe de premiere ont de Fanne'e scolaire 1925——26 á 1928—29 diminué de
38'1%.
Dans les bourgeoises de Hongrie, la durée des études est de 4. uns, et la plupurt des éléves (en 1932—33, 94'I%) ont moins de 15 01115.
Au cours de la derniere (Iémde, [a proper-[ion des enfants dont les parents exereaíent une profession indépendante y tomba de 45-5 () 35'9% elt celle des enfants de familles (Pemployés de 214; (i 16'1%; pm (?,onlre Ie pour centage des enlunts uyunl des parents appartenant aux ,,personnels auxilíaires' a monté de 344 d 48-0%, ce gui rnontre la tendance des classes inférieures á donner une plus grande ín- slruction á leurs enfanis, pour leur rendre possible de siélever dans la Iliémrehie soeiale
Des gargons sortant des écoles bourgenises, 50 on 51% se placent pur (111 pour Wigner leur vie, entmnt pour la plupart dans des carriéres in- dustrielles, et 31 (l 32% poursuivent leurs études dans les e'coles professionnelles. Sur les jeunes [files sorlant des écoles bourgeoises, 41 (i 42% restellt 14 ou 15% enlrent au service (Tem—
écoles
("1 la maison,
ployeurs; les autres continuent leurs études surlout dans les e'coles normales primaíres dűnstz'tutrices ou dans (Farm-es écoles professionnelles.
itt
A polgári iskolák a középfokú oktatás csoport—
jában az alsó tagozatot képezik. Az oktatásban ré—
szesülők szerint fiú-, leány- és újabban közös isko- láákat különböztetünk meg.
Az iskolák számában az elmult évtized folya' mém lényeges liullám'zást észlelhetiink. Az 1922/23.
tanévben összesen 339 iskola működött, ebből 137 fiúk és 202 leányok részére. 1926/27—lig ebben a tekintetben fokozatos fejlödés mutatkozik, amely tanévben az iskolák összes száma 416-ra a há- ború óta legmagasabbra —— emelkedett, Ekkor azonban a háború alatt elmaradt születések hatása az I. osztályba iratkozó tanulók számában már érezhetővó vált s részben a gyórehb ben—(ipesülí-S
részben pedig az iskolák fenntartási költségének csökkentése miatt öt fiú— és öt leányiskola össze- vont, azaz közös (koedukációs) iskolává alakult át, A következő tanévben mind több helyen merült fel annak szükségessége, hogy a külön íiú- és leány- iskolákat egyesítsék s az 1932/33. tanévben már 64 koedukációs iskoláról adhatunk számot. Ennek következtében, valamint több gyér népességű (fő—
kép magánjellegű) iskola megszűnése miatt az elkülönített iskolák száma természetszerűleg nagy- mértékben visszaesett 1929/30 ban a flúké 161— ről
132——re, a leányoké pedig 224—ről 193—ra s számuk azóta is csak lényegtelenül 111(3do$ult.AZ össze—
vont iskolák tanulólétszáma azonban még a leg—
utolsó tanévben is lényegesen alatta maradt az el?
különített iskoláke'nak 1932/33 ban egy fiú iskolára oxszágos áltauban 260 tanuló, egy leányiskolára 225 és egy közös iskolára 118 tanuló jutott.
A tanulólétszám alakulását az elmult évtized;
folyamán elsősorban a háborús születésű gyérebb komsztályok beiskolázása irányította. Az tapadás hul—_
láma a polgári iskolák elsö osztályát az 1925/26 tan- évben (Érte el és négy, even keresztül az I osztályba jaro tanulók száma 28.-810 ről 17 843111 (38'1%) csökkent. A mélypont után ——--- 1929/30—tól kezdve
—— két éven át a polgári iskolák felé való törekvés ismét erősbiklött s a háború befejezése óta 1930/31—
ben járt a legtöbb —— 28899 A tanuló a polgári iskolák l. osztályába. A két utolsó tanévben azon—
ban, a születési arányszámok háború utáni ala—
knlásának megfelelően, az I. osztály benépesük'rso tekintetében ismét hanyatlás következett be.
A tanulólétszám általános fejlődésének ismer- letúzsével kapcsolatban mi kell még mutatnunk a magántanulók számának nagyarányú csökkené—
söre, A háború utáni első óvötödbon számuk állal)"
(1922/23—ban 10.773), azonban
(loan 10 ezer körül mozgott
az évtized közepétől kezdve évről-évre fokozatosan apadt s 1932/33—ban már csak 3.511 magántanulót vett számba adatgyüjtésünk. Ennek okául elsősorban az iskolahálózat helyes fejlődését kell említenünk, aminek következtében mind kove—
sebben kényszerű—lnek arra, hogy tanulmányaikat iskolahiány miatt lakóhelyükön nlavánúton végez—
zők Másrészt pedig a kedvezőtlen gazdasagi viszo—
nyok bizonyára mind többeket akadályoznak meg abban, hogy tanulmányaikat a nagyobb költséget igénylő magántanulói minőségben végezzék.
A tanulók nem szerint való megoszlásában az elmult évtized folyamán lényegesebb változás nem fordult elő. A leányok száma állandóan magasabb volt a fiúkénál, arányuk 1919/20-ban 60'2%, 1920/21-ben 58'4%, 1921/22-ben 56'6% volt, az utolsó tíz év alatt pedig ez az arány állandóan 32-——54% között mozgott.
1'. szám.
"27— 1934
A polgári iskolák fontosabb adatai az 1920/21—1932/33. tanévben. —— Principales données sur les , e'coles bourgeoises (écoles primaires supérieures), de l'anne'e scola'ire 1920—21 á 1932—33.
t * tl ; .. .
Az iskolák száma l A tanulók száma Az I' A IV' ' A : A tígáíglgássíubigűgnfOÉ Nombre des écolcs considéráes É _ Nombre d'éléves fila—333 514233 ' magán—* En % de la profession
Tanév ?? ,, ! " MW,_ 3 " e _É'tanutók jes WWW—_ ...
_ 2: m .. , , Tiszt— Segéd-
Arme'es l Fiú Leány l _, _A ÖSZ' ; .. Leány Ösz- OSZtály tanulói- 502117; "211311? Xí'sílő' Mezey—ét); '
. * lxozos szesen . Ftu nak száma P a r e 11 t s
scolazres , dc , de ; . ; james szesen 1 101 bm des des __ 435537"
fgar'cons ]ezmcs ! mules au §igartonsl jílles total 1 illi' ! feleves indépmi em. anx'
! _]Llles l íolal § § , L_H'eö prwes danís ployés pengnaels
t it aux: "11735
l ; .
1920/21 124 188 —- 312 131.530 44.175 75.705 24.364115099 10.008 45'3 19'5 352 1922/23 ; 137 : 202 —— 339 38.262 46.192 84.454 27.813 14.818 10.773 44'5 21'4 34'1 1924/25 § 147 212 — 359 42.232 48.544 90.776 28.810l17.105 9.624 440 20'2 358 1929/30 132 193 52 ; 377 32.477 36.921 69.398 21.13115806 6.047 3529 17'9 46'2 1930/31 ; 133 192 53 § 378; 36.366 42.267; 78.633 28.899 14.549 5.347 36'7 17'0 46'3 1931/32 § 131 191 58 : 880 39.020 45.749 84.769 27.248i13.581 4.143 36'9 16'8 46'3 1932/33 § 133 194 l 64 391 ;;41325 48.292y 89.417 25.321; 15.678 3.511 35'9 16'1 48'0'
! !
A tanulók komzegoszlásávul kapcwlatimn igen kedvező fejlődésről tehetünk jelentést. Az adatok—
ból megállapítható, hogy a közvlumtt évek folya—
mán mindinkább lenmrzsolódott azoknak a tanu—
lóknak a száma, akik polgári iskolai tanulmá- nyok folytatására általában kevésbbé megfelelő—
nek mondható -—— 1.3 évesnél idősebb —— korúak.
Ez axjelenség szorosan (összefügg a magántanulók akik közül
sokan magasabb koruk miatt voltak kénytelenek számában beállott banyatlással, igen
tanulmányaikat magánúton végezni. Öt évvel ez.- előtt (1927/28-ban) még 8'4%—ot tett a 15—47 éves és 6'6%-ot a 18 éves vagy idősebb tanulók aránya.
Az 1932/2513. tanévben említett korcsoportok már csak 4'4, illetőleg 1'5%-kal szerepeltek.
A tanulók felekezeti megosz mát egy évtizedre
visszamenően egyes
átl
hittelekezetek arányszámában nagyobb mérvű eltolódást)kat ész—
lelhetiink. Elsősorban a római katolikus vallású és kisebb mértékben a református vallású tanulók térfoglalása tűnik szem elé, aminek megfelelően
vizsgálva, az
az izraelita vallásnak tanulók számából való részesedése évről-évre összébb zsugorodott. A mai katolikusok arányszáma 1922/2'i-tól 1932/3345!
a
ró-
59'996—1'61 66'5 % -ra, a reformátusoké 14'5 % -ról
15'8%—ra emelkedett, amivel szemben ez alatt az idő alatt az izraeliták aránya 18'200—1'ól 10'4%-ra fogyott. Az izraelita vallásnak ez a vesz—
tesége nemcsak a polgári iskoláknál tapasztalható, hanem hasonló képet látunk a középfokú iskolák minden csoportjánál. Az arányszámok ilyen módon való alakulására kézenfekvő magyarázatul szolgál az izraeliták születési arányszámának fokozatos csökkenése; ennek következtében pedig a közép- tanulólétszámának valószínűleg foko- fokú iskolák izraelita vallású
visszaesése, jövőben még
zódni fog.
A A tanulók anyanyelv szerint való
ban az elmult évtized nem hozott lényegesebb vál-
21
mego szlasá-
tozást'. Tíz évvel ezelőtt az összes nem magyar anyanyelvűek arányszáma 3%-ot tett, Öt év mulva
2'9%-ot, a legutolsó tanév folyamán pedig 2'8—%—
nem magyar anyanyelvű tanulót vett számba adat—
gyüjtésünk. Túlnyomó többségük (2'3%-uk) met anyanyelvűnek vallotta magát, a tótok száma
né—
állandóan 200—300 között mozgott, míg az egyéb anyanyelvűek száma az utolsó tanévben külön—*
külön az 50—et sem' érte eli
További fontos kérdés annak vizsgálata, hogy- a' tanulók milyen tömege talál szüleinek lakóhelyén
iskolát és milyen hányada—k kenytelen tanulmányaik folytatása Ól'dOk'ÓtbPll főkép iskolahiáuny miatt
—— más községben levő polgári iskolába— iratkozni.
Idevonatkozóan adatgyűjtési rendszerünk az 1925/' 26. tanévtől kezdve felvilágosítással. Az' adatokból azt látjuk, hogy az elmult hét év alatt
szolgál
állandóan a tanulók mintegy 25-—26%—ának a szü—
lője nem az iskola székhelyén lakott. Az újabban létesített iskolák tehát az adatok szerint ebben a tekintetben
ami természetes is, mert nem csak a helybeli ifjú- ságbeiskolázására adtak lehetőséget, hanem a kör-' gyakoroltak, mint
Az ism/26.
vámnegyében, de nem idéztek elő szz'nnovttevő változást,
vonzerőt
adatok nyező vidékre is
azt 'a következő
folyamán ugyanabban a
nem az iskola székhely—én a tanulók 17'2%-
ának a szülője lakott, más vármegye terü—
letén pedig 7'0%-é. Az előbbi arányok 1932/33-ban 18'9%-ot, illetőleg 6'2%—ot tettek. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a tanulók számának ez a
igazol j áÉk—i tan óv
negyedrésze az egyes községek között nagymérték- ben elapurózród—i—k s így további újonnan létesítendő
iskolák :kellő benépesítétse alig volna biztosítható. Ezt bizonyítja az a'körülmöny is, hogy az elmult" év—Y titeli. máSOt'tik felében—igen sok'iij' iskola elegendő—V létszámú tanuló nélkül maradt s fennmaradásuk csakkkoedukáció útján volt biztosítható.; Külföldön az utolsó tanévekben a tanulók 0'05'%-ánakla szü—"
l. szám. ——28——
1934
lője lakott, túlnyomó többségüké Magyarországtól elszakított területeken.
A polgári iskoláknak elsősorban az a fel—
adatok hogy az általános műveltséget népessé- günk minél szélesebb rétegeiben terjesszék, ille—
tőleg fokozzák, tehát, hogy a tudomanyos pá- lyára nem készülő, de a továbbképző (ismétlő) népiskolák által nyujtott oktatásnál magasabb fokú ismeretek megszerzésére törekvő ifjúság igé—
nyeit elégítsék ki. A polgári iskoláknak ezt a hiva- tását dombonitják ki azok az adatok is, amelyek a tanulók szüleinek foglalkozás szerint való meg- oszlását ismertetik. Az adatokat többféle szem—
pontból vizsgálhatjuk. Aszerint nézve, hogyt a szülő foglalkozása keretében önálló, tisztviselő vagy se- géd'szemé'ly, megállapíthatjuk, hogy egy évtized óta az önállók és a tisztviselők hátrányára a se- gédszemélyként alkalmazottak jelzőszáma nagy mértékben felduzzadt. 1922/23-ban a tanulók
44'5%-ának a szülője önálló, 21'4%-é tisztviselő
volt, a segédszemélyzet arányszáma pedig 34'1%-ol tett. Ezzel szemben az 1932/33. tanévben az ön-
álló foglalkozású szülők gyermekeinek az aránya csak 35'9% volt, a tlisz'tviiselőké 16-t%, a segéd- személyzeté viszont 48-0%-ra emelkedett. Minden- esetre kedvező jelenségnek tekinthetjük, hogy újabban a társadalmi ranglétra alacsonyabb fo—
kán elhelyezkedett néprétegekből is mind többen törekednek ismeretkörök tágítás—ára. Különösen kívánatos volna, hogy az ipari és kereskedelmi pályára készülő ifjúság szakirányú tanulmányai—
nak (tanoncóveinek) megkezdése előtt polgári is- kolai tanulmányokat végezzen.
A tanulók szüleinek foglalkozását az egyes foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva, az 1932/33, tanévben az őstermelés körébe tartozott a tanulók l2'2%.a, a bányászat los liptalrh'oz 32A4%—a, a kereskedelem, hitel és közlekedés csoportjába
24'5%—a. A közszolgálat és az értelmiségi szabad—
foglalkozások (az idetartozó altisztekkel együtt) aránya —16'l%—ot, az egyeb foglalk-ozaslúzalké pedig 14-8%—ot tett. A tanulók ilymódon való csoporto- sításában nagyobb arányú változások nem észlel—
hetők. Általában azt mondhatjuk, hogy minden fő- csoporton belül a segédszemélyzet az önállókkal és tisztviselőkkel szemben tért hódított. Különösen jelentős a köztisztviselők arányszámának csökke—
ntése, amely tíz év alatt 10'3%—ról t5*9%ura apadt.
Adatvgyűjtésünk alapján ismertethetjük még a polgári iskolák IV. osztályát végzett nyilvános ta- nulók pályaválasztás'át. A IV. osztályt tíz éves át- lagban az I. osztályba beiratkozott tanulók 71-4%-a végzi el, (abszolut számban az utolsó tíz év alatt 168855 tanuló végezte el a polgári iskola IV. osztályát) nem érdektelen tehát vizs—
gálni, hogy ez az évenkint is igen jelentős tömeg a polgári iskola elvégzése után milyen életpályá- kon indul tovább s az évtized lfolyavmán ebben a
%
tekintetben milyen változások észlelhetők. (A ren—
delkezésre álló adatok természetesen csak a ki- fejezett óhajokat ismertetik, nem pedig a tényle—
ges pályaválasztást.)
A fiú- és leánytanulókra vonatkozó adatokat e-gytbevéve, a tanulók legnagyobb tömege _ az 1932/33. tanévi létszám 35—8%—a —— különböző kö- zépfokú- és szakiskolákban, valamint szaktanfo—
lyamokon tovább folytatta tanulmányait, 31-0%-a kereső pályára ment, 29-7%—a pedig otthon ma—
radt. A tanulmányaikat folytatni óhajtó tanulók adatait az egyes iskolaesoportok szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tanító. és tanítónrőképző—
intézetek kivételével minden más iskolatípus felé való törekvés ereje az elmult évtized folyamán kisebb mértékben gyengült. Képzőintézeti tanul—
mányokat ezzel szemben az utóbbi években a ta- nulóknak állandóan 11—12%—a óhajtott végezni.
míg pl. 1925/26—ban csak 8-7%. A kereső pályára lépő tanulók aránya újabban kissé visszaesett (1925/26 óta 38*4%-ról 31'0%—na), amivel szemben az otthonmaradtak (a szülők foglalkozása kereté- ben t'oglalkoztatottak) aránya ez alatt az idő alatt 2Lt'5%-ról 29'7%-ra emelkedett,
A pályaválasztási elda-tok természetesen egész más képet mutatnak a lfzivú- és a .leányisvkolá'k tanulóira vonatkozóan.. Míg ugyanis a fiúttanulók közül éven- kint 15—1l6% felső kereskedelmi iskolában óhajtja tanulm—ányait folytatni, addig a leánytanulók közül csak G—7%. A képzőintézet—eknél meguflonditott a helyzet. Ezeket az intézeteket a leánytanulók közül évenkint mintegy %% keresi .fel, a fiúk közül vi—
szont csak 2%. Legnagyobb eltéréstazfiúk és leányok szerint elkülönített pályaválasztási adatok alapján a kereső pályára lépök és .az otthonmaradók cso- portjánál észlelhető—nk. A fiútanulóknfaak ugyanis évenkint mintegy 50—51%—n kereső —— túlnyomó részt ipari —— pályára lép, a leányrtanulók közül pe- dig csak 14—15%. Ezzel szemben az otthonom-ara—
dottak között a fiú'tanulók lO—ll%—kal szerepelnek, a leányok pedig 41—-—42%—kal.
Természetes azonban, hogy a tanulóknak a IV.
osztály elvégzésekor kifejezett pályaválasztási óhaja az életpálya tény—leges (megválasztásakor rendszerint lényegesebb változáson megy keresztül. így pl. felső kereskedelmi iskolában a timitanulók közül évenkint 8—900 tanuló óhajtja tanulmányait végezni, a felső kereskedelmi iskoláik l. osztályára mégis évenkint ennek a számnak csaknem kétszerese iratkozik be, (A más előképzettséggel beiratkozó tanulók száma, a polgári iskolát végzettek tömegéhez mérten, nem bir nagyobb jelentőséggel.) Ehhez hasonló jelensé—
get észlelhetünk a képzőintézeteknél is, ahol az !.
osztályokba! szintén lényegesen több tanuló szokott
minden évben beiratkozni, mint ahányan ebbeli
szádékukat polgári iskolai tanulmányaik befejezése után bejelentik.
1. szám.
_29_ 1934
A tanulók fontosabb adatai 1932/33.ban.
A tanulók száma a fiu- a lány- aközös
() 1 a k 1) a n
Osztályok szerint.
I. osztály . . . 10.511 12.550 2.260 II. ,, . . . .10.527 12.549 2.468
111. ,, . . 9.038 11.908 1.928
lV. ,, 6.199 8.133 1.346
Összesen: 36.275 45.140 8.002 Ko'r szerint.
12 évesnél fiatalabb . 11.677 17.897 2.926
12 14 éves . 21.520 25.502 4.585
15— 17 éves . 2.184 1.423 361
18 éves és idősebb 894 318 130
A szülők foglalkozása szerint.
Ostermelés. . 4.685 4.067 2.131
Bányászat és ipar . 12.521 14.036 2.415 Kereskedelem és hitel 4.205 5.781 826
Közlekedés 4.881 5.488 750
Közszolg. és szabad fogl. 4.401 9.069 995
Nyugdíjasok . . 2.443 2.964 515
Egyéb foglalkozasok 3.169 3.740 370
A tanulók száma a flú- a lány— a közös
i s k o ! á k b a n
Vallás szerint.
Római katolikus . 24.582 30.160 4.714
Református . . 5.561 6.542 2.054
Ág. h. evangélikus 2.071 2.399 375
Izraelita . 3. 395 5. 205 663
Egyéb . 666 834 196
A IV. osztályt végzett nyilvános tanulók pálya—
választása.
Középiskolában tovabb tanult 144 260 39 Felső keresk. isk. ,, ,, 944 539 78 Képzöintézetben ,, ,, 411 1.159 128
Női keresk. tanf. ,, ,, — 650 22
Másféle iskolaban ,, ,, 427 508 46 Kereső pályára ment . 2.975 1.161 478 Otthonmaradt. . . 665 3.295 465
Meghalt . . . 1 2 —
Ismeretlen pályára ment 242 271 8
Összesen: 5.809 7.845 1.264 Jánki Gyula dr.
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e
A világ búzamérlege.
Le bálon mondtal da, froment.
Rés-nme. Par rapport aux résultats d'il y a 3 ans, la production mondiale du [roment accuse une diminution de 3-8%. Tandis yue la proportion de la production des pays exportateurs (non com- pris la Russie) () la production des pays importa—
leurs était il y a 3 ans comme 3 d 2, elle était com—
me I d 1 en 1933, la production des pays importa- teurs ayant auymenté et celle des pays exporta- tenrs diminue'. On voit donc (]LIC' la crise mon—
diale du froment est due á Paugmentation de la production des pays importateurs, á leurs efforts tendant ti se suffire a cucc—mémes, et non a un accroissement de la production mondiale.
Diautre part, la consommation mondiale accuse également une régression, gui représente 30 milli- ons de (] pour 1931—32 et 1932—33. La rupturc de l'éguilibre de la production et de la consommation est réuéle'e par ce fait gun les disponibilite's exporta—
bles visibles de froment augmentércnt de plus de 50 millions de 9 en 3 ans.
D'aprés les prévísions relatives á la campagne de 1933———34, la production mondiale nc couvrira pas les besoins mondíaux d)un an: on prévoit, pour les pays cacportateurs (y compris la Russie), un excédent de 1104. millions de (1, pour les pays importateurs un manyue de 137 millions, et par conséyuent un deficit mondial de 266 millions, yui devrait étre couvert par les stocks.
En tenant compte des disponibilités uisibles exporlables provenant de la campagne de 1932—33,
les excédents pouuant étre emporte's pendant la campoync dc 1933—34 peuvent étre éualués, pour les pays cxporiatenrs de l'Europe, a 1515 millions de (1; pour les Etats-Unis, ;; 58'6 míllions,"pout le Canada, () 100'9 millions; pour llArgentine, d 57"?
millions; pour PAustralie, a 435 millions; pour les autres pays exportateurs, á peine a 14 millions;
cela fait, stocks flottants, évalués ("1 86 millions, en nombre rond 298 millions de (1.
Par contre, les besoin—s dlimportatíon des pays européens peuvent étre éualue's, en nombre rond, a 90 millions de (, ot ceux des pays importaleurs du monde a 128 millions de (1; en déduisant ces cbif—
fres des disponibílite's cxportables probables, on prévoit, pour le Ier aoüt 1934, 170 millions de () de stocks visibles restants, Done, la cmnpayne en cours atténuera probablement, en guelgue so'rte, la crise du froment; cela se manifestera, a la fin de la campagne, dans la diminution des stocks.
*
avec les
