STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 1 269
mértéke. sőt a vizsgált észak—amerikai orszá- gokban — ha mérsékelten is, de —— ellentétes
irányú.
(Ism.: Szilágyi GyörgY)
EILON, S. — GOLD, B. — SOESAN. J.:
TERMELÉKENYSÉGELEMZÉS IPARI ALKALMAZÁSRA (Applied productivity analysis for industry.) Ox—
ford —- New York -— Toronto -— Paris stb. 1976. Per—
gamon Press. 151 p.
A könyv a szerzők több éves egyetemi ku- tatómunkájának eredményeit foglalja össze.
A londoni Imperial College Vezetéstudomá—
nyi tanszékén 1970 és 1974 között amerikai szakértő bevonásával végzett kutatás arra irányult. hogy értékeljék különböző vizsgála- ti eljárások alkalmazhatóságát a termelé- kenység vállalati vagy telepi szintű mérésé- nél. Ezenkívül gyakorlati példákon kívánták kipróbálni egy termelékenységi modell hasz—
nálhatóságát, amelyet a vezetői értékelések elősegítésére fejlesztettek ki. A konkrét eset—
tanulmányok kidolgozásához számos angol cég nyújtott segítséget konkrét adatok és szakmai információk szolgáltatásával.
A könyv három fő részből áll. Az első rész kritikailag vizsgálja a termelékenység fogal- mának jelenleg használatos értelmezéseit.
meghatározásait, és részletes szakirodalmi áttekintést nyújt a probléma különböző meg—
közelítéseiről. Ezt követően ismertetik a ter- melékenység elemzési rendszerének javasla- tát, és néhány konkrét példán mutatják be a mérési problémák megoldási lehetőségeit.
A szerzők megállapítása szerint abszolút
érvénnyel sem elméletileg, sem empirikus úton nem igazolhatók azok a széles körben elter- jedt nézetek. amelyek szerint:
1. a termelékenység mérése kifejezi a
"hatékonyságát";
2. a termelékenység változásai jól mérhetők az egy teljesített munkaórára jutó kibocsátással;
3. e mutató növekedése mindig kívánatos, fajlagos költségcsökkenést eredményez:
4, az egy teljesitett munkaórára jutó kibocsátás növekedése az egy órára jutó bérek párhuzamos e- melkedését követeli meg.
termelés
mert
A javasolt mutatószám-rendszer kialakítá- sakor ezért főleg arra törekedtek, hogy az alkalmazott arányszámok feltárják azokat a forrásokat, amelyek a termelékenység lénye- ges változását eredményezik, s nyomon kö—
vessék a kapcsolatokat, ahol a termelékeny- ség javulása kihat a költségek, az árak és
a jövedelmezőség alakulására.
A kidolgozott modell ezeket az elemeket integrálva olyan vezetési—ellenőrzési rend- szert képez, amelynek segítségével a vezetők értékelhetik (: termelékenység növelésének ol- ternatív eszközeit, oz innovációk végrehajtá- sakor felmerülő változatokat, és megállapít- hatják mind a múltbeli, mind a számításba vett innovációk hatásait.
A modell koncepciója szerint a vezetői dön- tések szempontjából a nyereségnek az ősz- szes befektetéshez viszonyított aránya a meg—
határozó. E mutató változását alapvetően a termelői árak, az egységköltség alakulása. a berendezések kihasználása, a berendezések és felszerelések teljesítményei (termelékeny- sége) és a tőkebefektetés belső szerkezete befolyásolják. Ezek alapján B. Gold a vezeté—
si—ellenőrzési mutatók alábbi modelljét ál- lítja fel:
Nyereség Összes tőkebefektetés ( Termelési érték Összes költség )
Kibocsátás Kibocsátás
Ebből a jövedelmezőség tényezőinek vál- tozását kifejező —- némileg egyszerűsített ,,r"
modell a következő:
r : (p—c) ek : oek ahol:
r— az összes tőkebefektetés megtérülése, p—az egységnyi kibocsátásra jutó termelői ár, c —-az egységnyi kibocsátásra jutó költség, a —az egységnyi kibocsátásra jutó nyereség,
(a : p—c)
e—az adott gazdasági egység (telep) kapacitás- kihasználása.
k —— a kapacitás és az összes tőkebefektetés aránya.
Az ,,r" modell tehát az összes tőkebefeke tetés megtérülését lényegében három ténye- zőre vezeti vissza: a kibocsátás egységnyi nyereségére, a kapacitáskihasználásra. vala—
Kibocsátás Ka pacitás
Kapacita's
Ál lóeszközök
Ál lóeszközök Összes tőkebefektetés
mint a kapacitás és az összes tőkebefektetés arányára (,,k" faktor). Az ,,r" modell időbeli vizsgálata lehetővé teszi e tényezők relatív növekményének részletes elemzését is.
A modell különböző aggregációs szinteken használható (az egész iparra. egyes ágaza- taira, vállalatokra, telepekre, ezek részlegei—
re vagy éppen egyedi gyártási folyamatok—
ra), és sikeresen alkalmazható összehasonlí—
tó vizsgálatoknál is. így például különböző országok azonos iparágaiban érvényesülő költség- és jövedelmezőségi viszonyok elem—
zésére, vállalatok közötti összehasonlításokra vagy adott vállalaton belül a különböző rész- legek teljesítményeinek összevetésére.
Mind az aggregációs szinteket, mind a vizsgált tényezőket tovább lehet mélyíteni az elemzési céloknak megfelelően. Például a
1 270 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÓ
munkaráforditás bontható szakképzett és szak- képzetlen munkára; termelő és fenntartási munkát végzőkre; a törvényes munkaidőben vagy túlórában végzett munkára stb. Hason- lóképpen számos összetevőre tagolhatók az anyagráfordítások (input) is.
Igen szemléletesen mutatja be ezt a könyv második részét képező öt esettanulmány.
Ezek különböző aggregációs szinteken (példá- ul egy vegyipari üzem, valamint egy vasko- hászati üzem egészének, illetve az elkülönü- lő gyártási fázisokat képviselő három üzem- résznek részletes adatai alapján), lényege- sen eltérő gazdasági helyzetekre alkalmazva ismertetik a javasolt elemzési módszer hasz- nálatát.
A harmadik rész egyrészt az esettanulmá- nyokban felmerült mérési és elemzési prob- lémák megoldási módozatait tárgyalja, más- részt a modell tervezési célú felhasználását mutatja be rugalmassági táblázatok, deter- minisztikus becslések és kockázati (valószínű—
ségi) számítások segítségével.
A vállalat jövőbeli tevékenységének meg- tervezéséhez alapvető fontosságú, hogy visz- szamenőlegesen is elemezzék: melyek és
mekkorák a hatásai
———a fejlődéssel összefüggő volumenhozadéknak.
—a munkamódszerek, működési eljárások módosi- tásának,
-—új telep létesítésének vagy a berendezések át- helyezésének.
—a technológiai innovációnak,
-a termékszerkezet változtatásának (a termékská- la szűkítésének, illetve diverzifikálásának).
Ezeknek — és más, itt nem említett — vál- tozásoknak pénzügyi, műszaki, értékesítési (marketing). személyi és szervezeti következ- ményei vannak, s mindegyik befolyásolhatja a ráfordítások és kibocsátások viszonyát, a költségstruktúrát és a vállalat jövedelmező- ségét
A vezetői ellenőrzés számára különösen akkor előnyös a modell alkalmazása, ha meg- oldható az adatok számítógépi kezelése. Ek—
kor például havi kimutatások készíthetők a költségek változásairól, s a rugalmassági táb- lázatok, a megállapított trendeken alapuló becslések vagy a kockázati szimulációs szá- mítások automatikusan állíthatók elő. (Ter—
minál használata esetén a vezető perceken belül kaphat adatokat a központi egységtől döntéseihez, a különböző alternativ megol-
dások hatásairól.) _
A szerzők véleménye szerint javasolt mód- szerük —- a termelési fogalmak bizonyos átér—
telmezésével -— az iparon kívül más ágaza- tokban: kereskedelmi és szolgáltató vállala- tok vagy akár pénzintézetek tevékenységé- nek elemzésénél is alkalmazható.
(ism.: Tűű Lászlóné)
'tatása révén akarják biztosítani.
CLlNE. W. R.:
A TERMÉKEK ÁRAI
ÉS A VILÁGMÉRETÚ JÓVEDELEMELOSZLÁS (Commodity prices and the world distribution of income.) —- Journal of Policy Modelling. 1980. 1. sz.
1—17. p.
Az új világgazdasági rendről folyó ún.
észak—dél dialógus egyik fő témája az, hogy az országok közötti egyenlőtlenségeket mi—
ként lehetne csökkenteni. így a tárgyalások során visszatérően felmerül a gazdag és a szegény országok közötti jövedelemeloszlás problémája. Ezen belül a megoldásra váró politikai kérdések között szerepel az is, hogy az egyes országokon belül a jövedelmek megoszlása egyenletesebb legyen annak ér-* ' dekében, Hogy a különböző segélyprogramok ne az egyenlőtlenségeket növeljék, hanem a valóban rászorultakhoz kerüljenek.
Az 1970-es évek első felében a világgaz- daságban szinte példa nélküli inflációs ár—
mozgások zajlottak le. Az ezek keretében végbement árarányváltozások bizonyos mér- tékig hatással voltak a jövedelmek nemzet- közi eloszlására. Például az olajárak emel- kedése jelentős többletjövedelmet biztosított az olajexportáló országoknak. függetlenül at—
tól, hogy azok szegények vagy gazdagok vol- tak. Emellett a különböző mezőgazdasáa termékek és nyersanyagok, valamint egyes ipari termékek áremelkedése is hatással van a jövedelmek megoszlására. Tekintettel arra.
hogy ezek a jelenségek valóban jelentős ha- tással voltak egyes országok gazdaságára, vannak, akik a világ jövedelemeloszlásának a fejlődő országok javára történő módositá—
sát az egyes termékek árarányainak változ- Érvelésük középpontjában a terms of trade alakulása áll. Gazdaságpolitikai szinten a legfontosabb termékek megfelelő tartalékalapjainak létre—
hozására gondolnak, tulajdonképpen arra.
hogy az OPEC mintájára más nyersanyagok árát is hatásosan emelni tudják, és ezáltal a fejlődő országok számára többletjövedel- meket biztosítsanak. A legtöbb ország vi—
szont azt szeretné, hogy a termékek készle-' tezése ne az áremelkedést, hanem az ár—
stabilitást biztosítsa. Ezzel foglalkozik az UNCTAD javaslata is, mely egy integrált program elfogadására szólít fel, melynek se- gítségével a fejlődő országok cserearányai javulnának, de oly módon, hogy az árak sem a felhasználók, sem a fogyasztók számára
nem lennének igazságtalanok.
A tanulmány első része azzal foglalkozik, hogy az 1972 és 1975 között végbement inf- láció a jövedelmek milyen mértékű nemzet- közi átcsoportosításával járt. A második rész azt vizsgálja, hogy az árak további emelése
milyen hatást váltana ki.
Az ENSZ nemzetközi összehasonlítási prog- ramjának (ICP — International Comparison
