Vállalati koncentráció a szocialista mezőgazdaságban

VÁLLALATI KONCENTRÁCIÓ A SZOCIALISTA MEZÓGAZDASÁGBAN

K—EREKGYÁRTÓ GYÖRGYNÉ

A mezőgazdaság szocialista átszervezése során kialakult nagyüzemek a ter-'

melés nagyarányú koncentrációját és centralizációját hozták létre. Szocialista ter- melesi viszonyok között, a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján e gaz- dasági folyamat a társadalom által tervszerűen irányított. A koncentráció egyrészt

feltétele, másrészt következménye a termelőerők fejlődésének. mivel a munka tár—

sadalmi termelőerejével szervesen összefügg.

Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése 1961are befejeződött. és.

a nagyüzemi gazdálkodási forma uralkodóvá lett. Ezzel lényegében olyan méretű szocialista nagyüzemek alakultak ki, amelyek lehetővé tették a korszerű technika alkalmazását a mezőgazdaságban és a fejlődő termelőerők optimális kihasznál-á—

sávt. Ez biztositotta azt is. hogy a mezőgazdasági termelés növekedjék annak elle-

nere, hogy a mezőgazdasági aktiv keresőlk szám-a viszonylag rövid idő alatt. 1960 és 1973 között mintegy 38 százalékkal csöildkenít.

A technika fejlődésével. a termelési folyamat gépesíté'séne'k és a munkaszerve-

zésnek az előrehaladásával tovább nőtt a mezőgazdasági nagyüzemek két alapvető

típusának. az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek a nagysága.

A (korszerű technika alkalmazásához szükséges termelési méretek megteremtésének

különböző módozatai figyelhetők meg. így a gazdaságok területének növekedése.

közös vállalkozások. társulások, termelési rendszerek létrehozása, valamint az egy- ségnyi területre beruházott vagyon, a felhalmozás növekedése. A gazdaságaik terü- leti méretének növekedése lényegében a gazdaságok egyesülését. összevonását jelentette. 1961 és 1973 között az állami gazdaságok összes termőterülete 3.6 szá—

zaléklkal nőtt, a gazdaságok átlagos területe pedig 3365 hektárról 5526 hektárra (642 százalékkal). a termelőszövetkezetek összes termőter'ület'ének 7.5 százalékos növekedése mellett az átlagos terület 1056 hektárról 2170 hektárra (105,5 száza- lékkal) emelkedett.

A gozclaságnagyság jellemzésére több ismérv is szóba jöhet. így felhasználható valamely termelési tényező (a földterület. a munkaerő, az eszközállomány) vagy ezeknek valamiféle aggregátuma. Figyelembe véve azonban azt, hogy akár dinami-

kus vizsgálatnál. akár keresztmetszeti elemzésnél a termelési szerkezet. (: gazdál-

kodás intenzív volta jelentős eltérést mutathat, ezért egy-egy termelési tényező ki-

ragadá-sa az elemzésnél sok problémát vet fel. A rendelkezésre álló termelési té—

nyezők összessége és felhasználásuk hatékonysága a termelési értékben tükröző—

dik. Ezért a termelés vállalati koncentrációjának vizsgálatánál a termelés mutató—

számait és ezek közül is a h—almozatlan termelési értéket használjuk.

KEREKGYARTÓlNE: VALLALAn KONCENTRACIÓ 821

A termelési értékkel jellemzett gazdasá'gnagys—ágot két tényező, a területi méret és a területegységre jutó termelési érték alakitja. A területi méret változásában laiiejeződ-éisr-e jut a centralizációs folyamat, a területegységre jutó termelési éintétk ' változásában pedig maga a felhalmozás. valamint a gazdálkodás általános szín—

vonal—a (beleértve a különböző társulások, termelési rendszerek hatását is) és az ún. centralizációs folya—mat hatása is, amennyiben az az eredményesebb gazdál—

kodás feltételeit teremtette meg.

E baniuilmiáinyiba'n rövi—d áttekintést adunk azállliaimigozdwaságoekésa menmelőszö—

vetkezetek váll—allati ekoncenitrációjának 1968 és 1973 közötti alakulásáról mind az ab- szo'lút koncentrációt (a gazdaságok abszolút nagyságának, az átlagos gazdaság- nraigysá—giniaík a változását), mind pedig a relatív koncentrációt (a giazd-aiságiniaigy- ság szóródásának változását) illetően. majd 1973-ra nézve a g—azdaságn'agyság és

a hatékonyság összefüggését vizsgáljuk.1

A GAZDASÁGNAGYSÁG ÉS DlFFERENClÁLTSÁGÁNAK ALA'KULÁSA

Az 1968 és 1973 közötti időszakban mind az állami grazicla'sáugoak'nál, mind a termelőszövetkezeteknél jelentősen emelkedett a gazdaságnagyság. Az öt év alatt az egy gazdaságra jutó halmozotlan termelési érték (folyó áron) az állami gazda—

ságoknál 175,5 százalékkal, a termelőszövetkezeteknél 173,5 százalékkal nőtt. (Lásd

az 1. táblát.) (A változ—atlan áron számított halmozatlan termelési érték természe—

tesen kriseibwbmértékű, de szintén lényeges növekedést mutat.)

1. tábla

Az egy gazdaságra jutó termelési tényezők és a termelési érték olakulása'"

(lnclexr 1968. év : 100)

Halmoza-tlxain termelési Foglalkoz- Álrlóestkö— érték (folyó áron)

Ev Termő- toltottuk zök bruttó W,,_ ,,, ___.W __

terület átlagos értéke az

. száma év végén .. egy

! osszesen hektárra

i szá m it's/a

Állami gazdaságok

1969 . . . . . . . . . . . . . 107,8 1089 114,7 115,4 107,0

1970 . . . . . . . . . . . . . l 114,0 115,3 133.0 128,7 113,0

1971 . . . . . . . . . . . . . l 110,5 112,7 1506 1523 135,7

1972 . . . . . . . . . . . . . l 1152 113,8 169,5 221.8 193.0

1973 . . . . . . . . . . . . . 3 119,4 115,2 192,4 275,5 2313

— ; Termelőszövetk-ezetek

1969 . . . . . . . . . . . . . _, 1069 1052 120,4 127,6 120.3

1970 . . . , . . . . . . . . . ' 1162 114,8 149,4 130,1 110.8

1971 . . . . . . . . 4 A . . 119,4 113,3 _ 190.7 176,4 145,9

1972 . . . . . . . . , . . . . * 123,0 110,4 2222 227,6 183.8

1973 . . . . . . . . . . . . , l 1299 110,0 2642 273,5 2095

! 1

' A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján szómitva (Mezőgazdasági adatok 1973. lll. Statisz- tikai Időszaki Közlemények 305. Budapest. 1973. ; Mezőgazdasági adatok 1074. ll-lll. Statisztikai ldőszaki Közlemények 332. Budapest. 1074).

Valamennyi termelés—i tényező egy gazdaságra jutó mennyisége növekedett öt év alatt, de a növekedés ütemét tekintve jelentős eltérés látható. Mindkét szek-

lA termelőszövetkezetek WVM—11975. érvi egyesülésére vonatkozó adatok tanulmányutak összeállításakor még nem álltak rendelkezésre.

822 KEREKGYARTÓ ovokews

tornál az állóeszköz-álrlomány növekedése volt a legnagyobb mértékű.2 Ezzel össze-

függ az, hogy legkevésbé a létszám nőtt, elmaradva az egy gazdaságra jutó terü—

let növekedésétől. A termwelőszövettkezeteknél a vizsgált időszakban a területegy—

ségre juttó munkaerő-létszám végig csökkent, az állami g-azda—ságokná'l viszont 1968 *

és 1971 között növekedett. 1972-ben és 1973-ban csökkent.

Az egy gazdaságra jutó termelési érték növekedése jelentős—en meghaladta

mindkét szektorban az egy gazdaságra jurtá termőterület és a foglalkoztatott lést-

szám növekedését, így a területegységre jutó termelési érték, valamint az egy fog-

lalskoztatottra jutó termelési érték is jelentősen emelkedett. Az állóeszközök brsutftá értékének növekedését az állami gazda'ságakná—l az 1970. év kivételével meghaladja a termelési érték növekedése. különösen 1972-ben és 1973—ban, így az állóeszköz-

hatékonyság növekvő tendenciát mutat. A termelőszövetkezete'knél az állóeszköz-

é—rtélk növekedés—e 1970-ben és 1971-ben nagymértékben meghaladja a termelési érték növekedését, az álllőe'szközahatékonyság ezekben az években csökkent, 1972- ben és 19734ban azonban már a termelési érték növekedése (nagyobb mértékű.

mint az állóeszközök értékének növekedése. így 'az áilrlóesdköz—lhaméikonystáug irs nö- veloedett.

A vizsgált öt év alatt a két szektort egybevetve az egyes termelési tényezők, va—

lamint a termelési érték változáSa következtében az átlagos gazdaságnagyság el- térése valamelyest csökkent.

2. tábla A termelési tényezők és a termelési érték alakulása a két szektorban

Egy gazdaságra jutó

állóeszkö—

, Foglalkoma- zők brut—tó halmommluxn

Szektor $$$; tolunk át- ásták; az temlésl

(hektar) száwsgolfő) (alagi-eln e gólt—ÉM forint)

19684ba—n

Állami gazdaság-ok . . . 4628 756 115880 53284 Termelőszövetkez-e'tek . . . , 1671 270 16238 12330 Állami gazdaságok a termelőszövet-

kezetek százalékában . . . 277 280 714 432

1973-ban

Állami gazdaságok . . . 5526 871 222977 146 819

Term—előszövehkezetek . . . . . . 2170 297 42 803 33 727

Árllami gazdaságok (: termelőszövet—

kezetek százalékában . . . 255

293 521 435

Forrás: Mezőgazdaság! adatok WM. ll—lll.

A termőterület, de különösen az álláeszközénték tekinte-tében csökkent. a fog- lalkoztatott létszám tekintetében pedig nőtt az állami gazdaságok és termelőszö—

vetkezetek átlagos nagysága közötti különbség. A termelési tényezők közül tovább-

ra is az állóeszközökn'él áll fenn a legnagyobb eltérés, mivel a munka teahn'ilkai

felszereltsége, az eszközellátottság tekintetében még jelentős a különbség az ál-

1 Megjegyezzük. hogy az összehasonlíthaltósóg érdekében változatlan áras adatokra lenne szükség, de az nyilvánvaló. hogy az árváltozás hatását kiszűrve is e termelési tényező növekedése :: hgnagyobb mértékű.

VÁLLALATI KONCENTRACIÓ 823

lami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között. Az egy gazdaságra jutó terme—

lés—i értékben fennálló küilöinibség viszont alig változott, illetve változatlannak tekint- hető. 'A két szektor gvazdlasáugua'iinia'k egyes tenmielési tényezők és a 11termelési iéinhélk ala p—

ján mért átlagos nagyságának eltérő alakulásában lényegében az tükröződik. hogy 196846! 1973—ig az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték növekedése a terme—

lőszövetkezeteelkinél, az álllóneszkiöz-lhia'télkonyság és a területi termékenység viszont az állami gazdaságoknái multat gyorsabb emelkedést.

A kért szektor relartíiv tenmelé'sli konioentráoiójiánlak 1969 és 1973 közötti alaku- lását a relatív szórás adaltoi jellemzik.

3. tábla

A két szektor adatainak relatív szórása

__ulsz'á za lék)

l Allami gazdaságok Termielőszövetkezetek

Megnevezés 1959. 1973. 1969. 1973.

évben évben

Tenmőt—erület . . . . . , . 72 66 61 55

H—allmiozatlan termelési érték . 80 80; 89 89

) Megjegyzés. A számításokhoz a Központi Statisztikai Hivatal következő kiadványainak adatait hasz—

nailtwknfel": Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkőnyv. 10710; Statisztikai Évkönyv. 11973: Mezőgazdasági adatok 1974. l—ui.

Mindkét szektor gazdaságainál a termelési érték szerinti differenciáltság meg- haladja a terület szerinti dit—ferenciiáltságot, az állami gazdaságoknál is, és a ter- melőszövetkezetekn—él is a gazdaságnagyság és a területegységre jutó termelési érték pozitiv korrelációt mutat. (Lásd az 1. ábrát.)

A kisebb gazdaságok egyesülése, illetve összevonása névén a területnagyság

szerinti különbözőség mindkét szektorban csokkent, míg a hallmozaftlan termelési

érték szerinti különbözőség egyik szektorban sem változott. ily módon az állami gazdaságoknál is és a termelő—szövetkezete'knél is fokozódott a terület és a terme- lési érték relatív kounoeintnáaiójiá—nlalk eltérése. A területegységre jutó termelési érték gazdaság—nagyságdcsopontonlkénti különbsége ugyanis relative is nőtt.

A két szektoron belüli eltéréseket összehasonlítva láthatjuk, hogy a gazdaságok terület szerinti differenciáltsága az állami gazdaságokniál, a termelési érték sze- rinti pedig a termelőszövetkeze'teknél volt nagyobb mindkét időszakban. Egyben azt is megállapíthatjuk. hogy a terület és a termelési érték [szerinti dilfferwenaiáltság eltérése 1969—ben is és 1973-ban is a termelőszövetlkezeteknél volt nagyobb. A gaz—

daságin'agyságJasopo—ntonlkénti területi termékenység tehát a tenmelőszöwtetkeze- teknél relative nagyob—b szóródást mutat, mint az állami gazdaságoknái.

A TERMEL ÉS KO N CENTRÁCi ÓJA 19l7l3-BAN3

A termelés koncentrációjának vizsgálatánál alapvető koncentrációs ismérvnek a halmaza-tlan termelési értéket tekintettük.

3 Az elemzéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy o termelősz'o've—tkezeiteknél teljes egészében az 1973.

évi csoportosításban rendelkezésre álló adatbázist használtuk fel. az állami gazdaságaknál pedig az elem- zés adatbázisát az Állami Gazdaságok Országos Központjának kiadványai képezték. Az egyes nagyságlua- tegóniákbon megtelelő számú gazda—ság adata szerepel. így a különböző ismérvekre számítom: átlagok osztály, kategóriánkénti értékei jellemzőknek tekinthetők. (Forrás: Mezőgazdasági adatok 1974. ill—Ill.; Statisztikai Évkönyv 19.764 Az állami gazdaságok 1973. évi gazdálkodásának értékelése. 2. Állami Gazdasága'k Orszá—

gos Központia. Budapest. 1974.)

324 KEREKGYARTO anaemia A mezőgazdasági nagyüzemek két alapvető típusán belül a gazdaságok mu-

tatói a halmoz—atlan termelési értéket illetően jelentős szóródást mutatnak. (A kre—7

lavtív szórás a 3. táblában bemutatott adatok szerint az állami gazdaságoknál 80. ,

a termelőszöveükiezeteknél 89 százalék.) Az állami gazdaságok közül a legkissebb

gazdaság 10,8 millió forint, a legnagyobb 1320,0 millió forint termelési értéket ál—

lított elő 1973—ban, a különbség tehát '122.2—vszeres. A 100 millió forint alatti ter—

melési értékű gazdaságok az állami gazdaságok összes harl'mozatlan termelési ér-

tékéből szám szerinti arányuknál kisebb hányaddal rendelkeztek. A gazdaságok

102 százalékát kitevő 200 millió forintnál nagyobb termelési értéket előállító gaz-—

daságok az összes termelési érték 319 százalékát adták. A termelés relatív kon—

centrációja a mezőgazdasági nagyüzem—elk másik fő típusávnál. a mezőgazdasági te—rmve'lőlszöverhkezetelknél is megiligyeullhető.

Az 1. ábrán Lorenz-görbék4 szemliél'tetik a két szektor termelésének koncentrá—

cióját. továbbá azt is, hogy milyen az egyes termelési tényezők, illetve a termelés eredményességét kifejező vállalati eredmény koncentrációja (a hiallimozatlan ter—

melési érték szerinti csoportosítás alapján vizsgálva).

1. ábra. A vállalati koncentráció az állami gazdaságoknál és a termelőszövetkezeteknél 1973-ban ,

' izzM/ MZDIM'MA' mpmiszó'rmzzmx

ma AM _. eb ———-————

en §8§§ mra §g§§a

§ § gs—

A'zwaá/lweb/Illsín/e'!háza/!!) u: § (amuű/Y'flela/ú/ín/i/r(víz/í!) Nu.§:.

N §_, § §

§

MZÚMMWEUNMMWD 10103040506'07050 lyaldasáwí arány irl/WWW [Házi/M') Ipazdaságmk aránya le—(i'űa/mi'ifa/É)

—————— hmm/ha mg,—firm? ' - -A£1/maza//wszrm/és/ .én/Á!

————— Wayyiűm/lemí/a'r'l'lef — — — — Enni/eM/gf

--- ársza- gszia'zgp/gz _ _ . —— íl/igsz/áw ál'ű/lí sin/ii:

————-— foyÁr/Iaz/a/a/laí 47/4049 lifszim 0—— pr/s/laz/a/a/lpl/ jf/ayas ke'/szám.?

..— Vj/lyw/ emi/733] ——— It'/eresz;

A Lorenz—görbék összehasonlítása azt mutatja, hogy az állami gazdaságoknól a termelés eredményességét is kifejező ismérVek koncentrációja -- (: halmozotlan termelési érték és a vállalati eredmény — nagyobb mértékű. mint az egyes termelési tényezők -- a nagyüzemi termőterület, a foglalkoztatott létszám és az összes esz—

köz—érték5 — koncentrációja. A kisebb gazdaságok részesedése az előbbi ismérvek

szerint kisebb, mint az utóbbiak szerint. mig a nagyobb gazdaságok'nál fordított a helyzet. azaz a termelési értékből, a vállalati eredményből való részesedéSü'k meg-

4 A Lorenz-görbék egybevetése lehetővé teszi a különböző ismérvek szerinti koncentráció összehason- lításót. Minél távolabb van a görbe a négyzet ótiójótól. annál nagyobb fokú az adott ismérv szerinti kon- centráció. A Lorenz-görbe egy adott pontja úgy értelmezhető, hogy :! csoportositó ismérv szerint sorba rende—

zett gazdaságok egy bizonyos hányada a vizsgált ismérv értékének összegéből milyen hányaddal részesedik.

így az állami gozdaságoknái a hail—muozartlon termelési érték szeri-nti csoportosítás alapján készült "vállni—ati eredménv" görbe x : 50, y : W pontjának értelmezése: a gazdaságok 50 szólnék—ához a vázlsloliorbi eredmény 17 százaléka tartozik.

5 Az összes eszközérték az állóeszközök bruttó értékét és az összes forgóeszkőzkészlet átlagos értékét tartalmazza.

.c—

VALLALAT! KoNcaNTRACio 8125

haladja a termelés egyes erőforrásaiból való részesedésüket. Az egyes ismérvek koncentrációjánatk sorrendje tehát az alábbi:

NAGYUZEM! TERMÖTERULET ( A FOGLALKOZTATOTTAlK ÁTLAOOS LÉTSZÁMA ( ( ÖSSZES ESZrKUZlÉRTÉlK ( HALMOZATLAN TERMELÉSI ÉRTÉK ( VÁLLALAT! EREDME—NY

A különböző tényezők szerinti eltérő nagyságú koncentrációban bizonyos faj- lagos mutatóknak gazdaságnagyság-csop'ortonkéniti alakulása játszik szerepet. Ne- vezetesen az, hogy gazdaságnagyság—csoportonként mennyi jut az egyik ism—érv—

ből a másik ismérv egy egységére. igy például a hallmozatlan termelési érték és a nagyüzemi termőterület koncentrációját a halmazati-an termelési érték szerinti 'cso—

portosításban összehasonlitva megállapitlhialtjuzk. hogy a termelési érmék konc—enzima—

ciója nagyobb, mint a területé. A kisebb gazdaságok a területből nagyobb mér- tékben részesednek. mint a termelési értékből, a nagyobb gazdaságok viszont a termelési értékből részesednek nagyobb mértékben, mint (: területből. A terület—

egységre jutó halmozatlan termelési érték a nagyobb gazdaságokban magasabb, mint a kisebb gazdaságokban. A gazdaságnagyság és a területegységre jutó ter-

melési érték közötti pozitív korrelációval magyarázható tehát az, hogy a termelési

érték koncentrációja nagyobb fokú, mint a területé. "

A gazdasáxgniaigysóg és a területegységre jultó termelési érték szerinti megolsz- l-óis hónyadosával leszá'nm—aztathia'tó egy olyan mutatószám, amely azt jelzi, hogy az adott gazdaságnagyság-csoportban a területegységre jutó halmozatlan termelési érték hányszorosa az átlagosnak, azaz a gazdaságok összességére vonatkozó meg-

felelő mutatónak, ugyanis:

_H L I' M'

):H ' 27 : T ' 21

ahol:

H —— a halmoz-atlan termelési érték az adott nagyságcsoportban, T - a nagyüzemi termőterület az adott nagyságcsoportban.

A gazdaságnagyság—csoportonkénti területegységre jutó termelési érték 7973-ban

Termelési Halmozatlan

érték az

termelési érték átlaghoz

(millió forint) viszonyitva

— 30 . . . . . . . 0.500 30—— 50 . . . . . . . 0,ó77 50— 70 . . . . . . 0,747

70—100 O,778

10'0—1 50 1 ,0'26

150—200 . . . . . . . 1.315 200— . . . . . . . 1.346

Az egységnyi területre jutó termelési érték a 30 millió forint alatti termelési értékű állami gazdraisóigollcnwá'l fele az átlagosnak, a 200 millió forint feletti termelési értékkel rendelkező gazdaságoknál Apedig 34,6 százalékkal meghaladja az átlagos szintet. (Álírailátnossáiguban igaz, hogy adott csoportosítás alapján két ism—érv kon—

centróxciójának eltérését a csoportositó ismérv és a két koncentrációs ism-érvből csoportonként képzett fajlagos mutató korreláaiója alapján tudjuk megmagyarázni.

Az eltérés mértékében a fajlagos mutató szóródásávnak természetesen nagy sze—

repe van.)

826 KEREKGYARTO ovonams

A különböző ismérvek szerinti koncentráció vizsgálatánál a termelő—szövetke-

zeteknél is megmutatkozik az a tendencia, amit az á'll'lamfi gazrdasságolkná—l kimutatt-

tunk. azaz. hogy a termelés erőforrásai kisebb mértékű koncentrációt mutatnak, mint a tenmzelőtevélkenyséng eredményességét is kitejező a—gsgmegiá'tuvmolk. Az 1. árb- rán bemutatott Lorenz-görbék alapján az ismérvek koncentrációjának sorrendje:

TERMÓTERULET ( A FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGOS LETSZAMA (

( AZ ÁLLÓiESZlKUZÓK BRUTTÓ ÉR—TiElKE ( HIAIL'M'OZIAÁTLNN TERMELÉSI ÉRTÉK ( NYERESÉG

A két szektorra vonatkozó Lorenz—görbéknél lényeges különbséget találunk a

halmozatlan termelési érték és a vállalati eredmény, illetve a nyereség koncentrá- cióját illetően. Az állami gazdaságoknál a vállalati eredmény koncentrációja lénye—

gesen nagyobb mértékű. mint a termelési értéke. a termelőszövetkezetekne'vl viszont

a nyereség koncentrációja alig haladja meg a termelési értékét. Ennek az a mogyo—

rázarta, hogy az állami gazdaságoknál a gazdaságnagyslág és az egységnyi tenma- lési értékre jutó vállalati eredmény sokkal határozottabb korreláltságat mutat, mint

a termelőszövetkezete'knél a gazdaságnagyság és az egységnyi termelési értékre

jutó nyereség.

KO'NGENTlRACllÓ ÉS HATÉKONYSAG

A termelés relativ koncentrációja mindlkét szektorban jelentősnek mondható.

alnrnalk etlenvére, hogy a gazdaságok méreteiket tekintve nagymértékben lküfliönlböz—

nek egymástól. A továbbiakban azt vizsgáljuk. hogy milyen összefüggés van a gaz—

daságnagyság és a gazdálkodás hatékonyságával kapcsolatos alábbi mutatók kö- zött:

—-— az egy foglalkoztatottra jutó h'almozatlan termelési érték,

— az ezer torint halmaza—tlan term—elési értékte jutó váll-allati eredmény (a term-előszövet- kezetekne'i nyereség),

-—- az ezer forint eszközértékre jutó holmozatlan termelési érték (a termelőszövetkezetek- nél ezer forint állóeszközértékre jutó halmoza'tlaln termelési érték),

— ún. globális hatékonysági mutató.

Az összefüggések vizsgálatához a Lorenz-görbék elkészítéséhez szükséges allap-

adatokat használtuk fel. és a korrelációs kapcsolatok jellegére a gazdaságnagyság- kategóriánkénti hatékonysági mutatóknak a gazdaságok összességére vonatkozó átlagos hatékonyság-hoz viszonyított nagysága alapján következtethetünlk.

A 2. ábrán az állami gazdaságok különböző ismérvekkel jellemzett gazdaság- n—agysága és az átlag százalékában kifejezett hatékonysági mutatók összefüggését jellemző tapasztalati regressziós függvények szerepelnek.

Jóllehet az egyes gazdaságok hatékonysági mutatói a tapasztalati regressziós

függvény megfelelő értékei körül jelentősen szóródnak — a kis gazdaságok és a

nagy gazdaságok között egyaránt találunk magas és alacsony hatékonysági mu—

tatóvol rendelkező gazdaságokat —, a tapasztalati regressziós függvény mégis a

halmozottan termelési értékkel kifejezett gazdaságnagyság és az egyes hatékony-

sági mutatók közötti pozitív korrelációt egyéntelműen igazolja.

Az ábrán a gazdaságnagyság és az egyes hatékonysági mutatók összefüggé-

sét kifejező tapasztalati regressziós függvény mellett egy ún. globális hatékony—

sági mutató regressziós függvénye is látható. 'Ez azt a célt szolgálja, hogy a másik három hatékonysági mutatónak — amelyek más—más oldalról jellemzik a gazdálkodás hatékonyságát — "valami-féle" agg'regátumával jellemezze a haté—

konyság és a gwazdaságina'gyság összefüggését. Az egyes hatékonysági mutatók-

VALLALATI KOIN'CiElNTRÁClÓ 827

ból képezhető globális hatékonysági mutató nem egy konkrétan megnevezhető mutatószám, hanem különböző - eltérő dimenziójú -— hatékonysági mubatóknak

"valamilyen" súlyozott aggregátuima. E mutatónak gazdaságnagyság-csoporton—

k—énti. az átlag százalékában kifejezett éntékei láthatták az ábrán.

2. ábra. A gazdaságnagyság egyes jellemzői

és a hatékonysági mutatók összefüggése az állami gazdaságoknál*

§ 770

;, 160 _

§ 150 — b, 1140 ——

% 130 —

§ § 720 —

N '—

* § 7747—

É E 100 —-

§ ; 90 —

§ an ——

§ . W _

§ sa 'r—w—rw—r—r—T—W 60 . , §, . ,

5050 717 7017 750 200 300 m 400 ma m m; M (M

Mmm/Am mus/' Míl— //0/'/77í far/AI) 4 Welfare/am?! áláyyas száma p?)

770 770

§ ma —— _ 1517 ——

§ 750 — 7517 ——

"% 740 — %x 140 —-

31347 —— 3 150

3 720 ——_"'n § 7247_%

§ 110 — l. %; 170

§"R: 7170 — :"Kl ,-f'-' § m3

§ 99 — * v'W—ay / ; ga

§. 5.7 X ,; § aa __

ao — , V X ,

§ ' x ! §

§ 70 —- , § 70

en 60 , . . . M éw

IM Mala 460 W 650 mwwmm mlm az, 72

Iszlám /07////í/?7/'/4/) Míg/HIEM/ termi/mud Uzi/ar)

—————— Ally ágb/hz/á/a/lríjz/í Wan/Ám lenne/1.9!" íl'fíl

————— Iz eze/v fan/ni emlékéről/u' J'u/o'úa/zmza/ün lfnmekfsi áriák

—— *— Az ezer űzn'n/ ha/maza/Avr/ lemy/ási izlik-:ju/p' V.;Wa/af/ mid/vány Mmm Elám/agyi mm;/o'

' ' Az Állami Gazdaságok Országos Központja irányítása alá tartozó 169 gazdaság 1073. évi adoma!

napjan.

Jelen tanulmányban globális hatékonysági mutatóként az Állami Gazda'ságok Országos Központja által a gazdaságoknak az emlitett három hatékonysági mu—

tató alapján töntvénő rangsorolásához bevezetett pon'rértélket használatuk.6 E pont—

érték, azaz a globális hatékonysági mutató a hatékonyságot más-más oldalról jel- lemző nészhatékonysági mutatószámok súlyozott agigiregc'rcuma.7

A globális hatékonysági murbafró regressziós függvénye az egyes hatékonysági mutatók regressziós függvénye által jelzett tendenciák átlagát fejezi ki. Az ábrán határozottan megmutatkozik. hogy a nagyobb termelési értékű gazdaságok ..glo- bá'l'is hatékonyságra" az átlagosnál magasabb. ugyanakkor a kisebb termelési ér- tékű gazdaságonké az átlag alatt van.

Az egyes termelési tényezők nagysága és a hatékonysági mutatók közötti ösz-

szefüggést vizsgálva az alábbiakat tapasztaltuk.

*Az állami gazdaságok 1973. évi gazdálkodásának értékelése. 3. A gazdaságok értékelése a legfon- tosabb mutatószámok alapján. Állami Gazdaságok Országos Központja. Budapest. 1974.

7 A súlyszáimok becslésénél különböző stablsztikai módszereket alkalmazva elmérő eredményeket kapunk.

Ezzel a kérdéssel foglalkozom Kerékgyártó Györgyné — Mundruczó György: Gazdasági szintű hatékonysági mutató képzése a mezőgazdaságban c. tanulmánya (Statisztikai Szemle. 1976. évi 7. sz. 7613—7'25. old.). A jelen tanulmányban a gyakorlatban több év óta használt súlyszómokrcut használtuk fel.

828

K ERÉKGYÁRTÓ GYURGYlNÉ

Az ábrán az összes eszkvözértékkel jellemzett gazdaságnagyságnak az élő mun-

ka termelékenység-ével, továbbá az ezer forint eszközértékre jutó halwmozatlan ter-*

melsési értékkel való pozitiv ko—rrelálwtsága állapítható meg. A kapcsolat az élő mun- ka termel—ékenységénél érvényesül határozottabban. Az ezer forint eszközértéke jutó halimozatlan termelési érték a 300—400 milllió forint értékű eszközzel rendelkező gazdaságok csoportjában maradt el legjobban az átlagostól. Az ezer forint hal- mozotlan termelési értékre jutó vállalati eredmény regressziós értékei a kisebb és a nagyobb eszközértékű gazdasá—gcsoportokban is rendkívül erős ingadozást mu—

tatnak, de a 400 millió forint feletti gvazdaságkategóriáknál az ingadozás az átla—

gosnál jóval nagyobb. A globális hatékonysági mutató tapasztalati reg'ressziója e tendenciák átlagát kifejezve egy gröir—bevonalú analitikus függvénnyel közelíthető, és összefüggés mutatható ki az eszközérték nagysága és az ún. globális hatékony- ság között.

A gazdaságnagyságot a foglalkoztatott létszámmal jellemezve, az élő munka hatékonyságának, valamint az eszközhatékonyságnak a létszám nagyságára vo-

natkozó tapasztalati r—eg-ressziója határozott pozitiv korrelációt jelez. Az ezer fa-

rixnt halmozotlan termelési értékre jutó vállalati eredmény a 400 főnél kevesebbet foglalkoztató gazdaságok csoportjaiban éri el a legmagasabb értéket, azaz a leg—

jobban haladja meg az átlagos szintet. a 400—600 fős gazdaságokban (egyébként e csoportba a gazdaságok 20.8 százaléka tartozik) marad el legnagyobb mértékben az átlagostól. A 600 főnél többet foglalkoztató gazdaságok csoportjaiban a gaz- daságnagyság növekedésével e mutató nagysága egyenletesen nő. A globális ha—

tékonysági mutató tapasztal—ati regressziós függvényének értékei jól szemlélteti-k az átlagos tendenciát.

A nagyüzemi terület és az egyes hatékonysági mutatók összefüggését vizsgál- va. az előzőktől bizonyos értelemben eltérő képet kapunk. A globális hatékonysági mutató és a területnagyság összefüggése — ahogyan az ábrából látható — analí—

tiikusan csak magasabb fokszámú parabolávol közelíthető. A globális hatékonyság tapasztalati regresszió értékei a 2000—4000 hektáros és a 8000 hektár feletti terü- letű gazdaságokban haladják meg az átlagos szinvonalat, a 2000 hektárnál kisebb és a 4000—6000 hektár területű gazdaságok csoportjaiban pedig az átlag alatt ma- radnak. Az élő munka termelékenysége is és az eszközhvatékonyság is a legkisebb.

a 2000 hektárnál kisebb területű gazdaságok, valamint a 4000—5000 hektár terü-

letű gazda-ságak csoportjában marad el legnagyobb mértékben az átlagtól. E két

hatékonysági mutató az átlagos szinvonalat a 10 000 hektárnál nagyobb területű

gazdaságok csoportjaiban haladja meg. x

' Az ezer forint termelési értékre jutó vállalati eredmény és a területnagyság összefüggését vizsgálva erősen változékony képet kapunk. Ezen összefüggés analí—

tikus függvénnyel való közelítésénél magasabb fokszámú parabola alkalmazható.

A 3. ábrán a gazdaságnagyság és a hatékonyság összefüggését a termelő-

szövetlrezetek 1973. évi adatai alapján mutatjuk be. Az elemzést az alábbi muta—

tók alapján végeztük: a gazdaságnagyságot a halmozotlaan termelési érték. vala- mint a termőterület nagyságával jelslemeztülk. és e tényezőknek az egy foglalkoz-

tatottra jutó halmozotlan termelési értékkel, az ezer forint bruttó állóeszközértékre

jutó halmoz-atlan termel—ési értékkel, az ezer forint halmozotlan termelési értékre jutó nyereséggel és a globális hatékonysági mutatóval8 való összefüggését vizs- gá—ltuk.

3 Megjegyezzük, hogy a globális hatékonysági mutató képzésénél az eszközhatékonysági mutató súly- szómót az állami gazdaságoknál alkalmazott súlyszámhoz képest megváltoztattuk (0.6 helyett 0.38 a súly- szóm), mivel itt csak az állóeszközök értéke szerepel.

VALLALATI KONCENTRACIÖ 829

3 ábra. A gazdaságnagyság egyes jellemzői

és a hatékonysági mutatók összefüggése lCl terme/őszövetkezetekne'l

%% 750 X,

%%§ § /r" !:

Á/i/EÉWJJJJIWÉÚezi/Aaaszaga/deja; § / (, // /

;§ %

1151)§ %

Lv/JZaw—agv'm/a/íazáf/Jymisére/fülű" s.§

% §

1510 50 44 50 70 ma 750 ' fiai iá'wza'lm aa'w 4020 m'w

f/a/mazal/áw lenne/En á't/M/md/m' fan/W) 4 , _ kfmő/eni/ef/áM/inj

————o //'z egy faj/a/wz/a/J/frajz/fi Aa/mazaf/án fermeűg'íF/ik

—————— !: mr [WV/if ány/fá á/űasziámr juli Óő/műlíl/űfl fmme/ín' ír/áÁ' ______ !; ggg/v fmn/ [www/ún hamm/isi árván; jz/fa' nya/rasa?

o———— -—0 Ági/mim [)Wűmyóvy/ 0760ij

A 3. ábra alapján a holmozatlon termelési értékkel kifejezett gazdaságnagy- ságnavk az élő munka termelékenységével. valamint az állóweszlköz—haté'konysággal való pozitív korrelálts-ága egyértelműen megállapítható. Az ezer forint termelési értékre jutó nyereség a különböző termelési értékű csoportoknál alig mutat elté—

rést. A gazdaságnagyság és a globális hatékonysági mutató összefüggése a ter—

melőrszövetkezetekniél is — hasonlóan az állami gazdaságokhoz -— határozottan po- zitív korrelációra utal.

A gazdaságnagys'ágot :: termőterülettel kifejezve a globális hatékonyság (: ki- sebb (a 2000 hektár alatti) és a legnagyobb (az 5000 hektár feletti) term—előszö- vetkezetek csoportjában haladja meg az átlagos színvonalat. Az élő munka termelé- kenységének megresszióérté'kei a kisebb területtel rendelkező gazdaságok csoport- jában elmaradnak, a nagyobb területű gazdaságok csoportjában meghaladják az átlagos (termelékenység-et. míg az ezer forint állilóeszwközéirtéikne jutó termelési élr- téknél ezzel majdnem ellentétes tendencia látható. Az ezer forint termelési ér- tékre jutó nyereségnél a legkisebb és a legnagyobb területű termelőszövetkezetek csoportjában találjuk a legmagasabb tapasztalati regressziós értékeket.

A hatékonysági mutatók a termelőszövetkezeteknél a különböző területnagy—

ságú csoportok között relatíve kisebb szóródást mutatnak, mint az állami gazdasá—

goknál. —

Tanulmányunkban csupán azt tekintettük át, hogy a termelés hatékonyságával kapcsolatos különböző mutatószámok hogyan alakulnak gazdaságnagyság-lk'ategó- riánlként. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állt módunkban, hogy a ter- mel—és egyes ágazataiinaik hatékonysága. valamint a termelés ágazati szerkezetének szektoronkénti ismerete alapján a koncentráció és a hatékonyság összefüggései- nek vizsgálata során egy nagyon fontos tényezőt, a termelési szerkezetet is figye- lembe vegyük. E fogyatékosság tudatában is több fontos megállapítást tehetünk.

— A szocialista mezőgazdaság mindkét szektorában a vizsgált időszakban a gazdaságok méretei mind a termelési tényezők, mind a termelési érték tekinteté—

ben továb'b nőttek. 1973-ban az 1968. évihez képest az egy gazdaságra jutó termő-

830 KEREKGYÁRTÓ GYURÉGYNÉ

terület, különösen azonban az árlilóeszközértéik a termelőszövetkezeteknél fejlődött erőteljesebben. ugyanakkor a foglal'koztatotbak átlagos létszáma és — kilS mérték- ben ugyan — a halrmozatlan termelési érték is az állami gazdaságoknól emelke- dett nagyobb mértékben. 1973—ig a két szektor gazdaságai átlagos méreteik sze- rint a termőterület és főleg az állóeszközértév'k tekintetében közelebb, (: foglalkoz- baito—ht'aik létszáma tekintetében pedig távolabb kerülitek egymástól. A hailimozatllawn termelési értélket tekintve a különbség CSCIik egész-en lkllls mértékben (nőtt.

— A gazdaságok nagyságának különbözősége. a relatív koncentráció 1969 és

1973 között a termőterületet nézve mind az állami gazdaságoknáll, mind a termelő—

szöve'okezeteknél csökkent, a termelési értéket tekintve nem változott. lgy a gaz-

daságok területi termékenységi cliffearenciáltsága mindkét szektorban növekedett.

—- A termelés relativ koncentrációját vizsgálva mindkét szektorra jellemző. hogy

a termelési tényezők kisebb koncentrációt mutatnak, mint a termelési tényezők ki- használás—ának eredményességét is kitejező termelési érték. Ez a gazdaságenagyság és a termelési tényezők egységére jutó termelési érték pozitív korrelaoióját jelenti.

— A koncentráció és a hatékonyság összefüggését vizsgálva -— anélkül. hogy a hatékonyság különbségét kialakító tényezőket el—emeznénik — megállapítható. hogy a halmozatlan termelési értékkel jellemzett gazdaságnagyság és az egyes haté- konysági mutatóik, valamint az egyes hatékonysági mutatók együttes hatá—sát kife- jező globális hatékonysági mutató összefüggése mindkét szektonban pozitív korme-

lác-ióra utal. A gazdaságnagyságot a termőterülettel jellemezve az előzőtől eltérő

tendenciát tapasztalunk. A gazdas'ágn—agys—ág és a globális hatékonysági mutató összefüggése az állami gazdaságo'knwál magasabb fokszámú, a tenmelőszövetkeze—

teknél másodfokú paxraboláxval közelíthető összefüggésre utal.

lRODALOM

Pavlova, A.: Koncentracija proiizvodsztvo í poszt proizvodii'tel'nosztí truda. Planovoe Hozíaiszfvo. 197111.

évi 12. sz. 44—52. old.

Dr. Bethlendí László - Dr. Kerékgyártó Györgyné: Koncermóció és hatékonyság az állami gazdaságok- ban. Statisztikai Szemle. 1970. évi 6. sz. 649—658. old.

Szederkényi Henrik: Mezőgazdasági nagyüzemek kialakitásának tapasztalatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1965. 200 old.

PE310ME

B nepaoü uacm caoeü crarbn eat-op npouaaonnr xpa'rkm'i oőaop pocra pasmepoa censcxoxosaücraeHr—rbrx npeAnpws-mü u noxasbisaer cnomnamueca MemAy HHMH B 1968——

1973 rom,: paanuuun no aenuum—le.

B oőonx cekropax counanucmuecxoro censcxoro xoanücraa pasmepu xosnücn 803—

pocnu nak : ornomemm npoussogcraeuuux cpaxropoa, rak " crouMocrn ablnycnaemoü npo- nyoman. B 1973 roAy no cpaanenmo : 1968 l'OAOM a npousaoACTBeHHbrx Koonepawsax 06- paöarbmaeMan nnouanb u ocuoauue (vonni,! a pacuére Ha oAHo xosm'icrso aospocnu őonee AHHBMHHHO, nem : rocxoaax. Pocr cpenueü uncneHHocm paőomnkoa " uncroü npogynuuu a pacuére Ha OAHO xosaücrao Öbll'l őonee BblCOKHM B rocxoaax.

B 3707 nepuoA menny Asymn runaMu xosnücra "meno Mecro cőnmueuue no CpeAHHM paaMepaM :; OTHOLLIeHHH oőpaőarsraaemor'i nnomanu " cmnmocru ocuoausrx mor-mos u, coornercraeuuo. pocr paannunü no cpenneü uncnenuocru paőo'rr—mxoa. Paanmue no tmc-roü npoAyKunu yaenwmnocs s cosceM Heauaunrenbnoü mepe.

B 1973 roAy no cpaBHeHmo c 1969 roppM paanuune MemAy nnomanamu xoam'icra con- pamnocs nak a cnyuae rocxoaoa, Tax " nponaaogcraenuux noonepamaoa. MemAy reM pas—

nmme no uucroü nponykunu ocranocs HeHSMeHHbIM.

Aarop c nomoutuo Kpuaoü Hope!-nun cpaauuaaer no cexropaM omenbuue npoua- BOACTBeHHbIe makropm u crenenb ux ncnonbsosauun. Onnrb-Taku a OTHOLIJeHHH 1973 foga : paMKax nepenpécruoro aHannaa uccneAyeT aaanMocansb Konuearpauun u acpcpex'ruauocru.

VALLALATI KONCBNTRACIÓ 861

Arm xapaKrepnchM arpcpeKTMBI-iocm aarop npuMeHae'r uacmble noxaaarenu arpcpen- manocm " TBK HaabiaaeMbrü rnoőanbubiü nonaaarenb acpcpekmsnocm.

Mccnenyz Beaumocassb kouuempaum " adeJeKmaHocm, ycrauaanuaaer, u'ro 33614—

Mocsnab xapanrepuayemux c nomouibio uwcroü nponyxuuu paamepoa xoasücrs " omenb- HbIX noxasareneü ammexmanocm, a Taxme ablpamaiouiero coamecmbie Aeűcraun noxaaa—

Tenei'i acpdzexmauocm Tax HöSblBaeMOI'O rnoőanbuoro noxaaarenn arpcpenmauocm : oőonx ceKTopax canAerenbcrayeT o nonomurenbuoü Koppennuun. B cnyuae xapaxrepucmun pas- Mepos xoanücre c nomouibio oőpaőarbraaeMoü HDOMÖAH Haőmogaercn MHz—m TeHAeHum.

SU MMARY

The first part of the study offers (: briei survey of 'ihe size increase of large agricuilfuml farmis and of the ohia'niges between 1968 and 1973! in diifrferences by size.

The size of the fainms, considering bohh the factors of production and the output value.

continvu-ed to incinease in both sectors of the sociiaiist agriculhune. The arable land and the

value of fixed assets per fiainm increased between 1968 ami 1978 more dyn—aimically

in the coopenative sector tihon with state farms. T—h-e average employment and the output volvue per on—e famm uiincwneaised ho a hig/her eyxrtient on the s'tialbe fainm's.

The fanms of the two sectors came nearer to each other as regards the amble l'and onea and the value of ifixed assets, howerver. the difference between them grew as regards average employment. Tihe differences in the output value increased but Slightly.

The differences in the size of the fiavnms decreased between 1969 and 1973 both for state farims and c—ooperatives. The difierenee in the output value did not change.

( The study comiprar—es the production factors and their utiliziaftion by sectors witih Lorenz cuw-eis. T'ihe connection between concentration and efficiency is inrvestiigfated for 1973 in (: cross—section analysis.

For chianactenizing efficiency pantiiol and so-oalled global indica'hors are a—pipiiied.

l—nvestig—a'ting the c—onnechion between concentration and eitioiency the outihor points out that the fanm size ohoracterized with the output value and the various indicator—s of erflfioiency (including so-oailed global indicator of efficiency, expnessing lihe joint effect of various indiioators of eflficiency) one positiveiy correlmed in both sectors. if the form size is cihiairacbe-rized Wltlh tihe xaralble l'and area a different 'c—enclency oppeans.