Költség- és eredménytan IV.

(1)

10. lecke

Költség- és eredménytan IV.

eredményszemléletek

A

SZÁMVITEL

ALAPJAI

(2)

• Az előző leckékben arról volt szó, hogyan jelenik meg az elszámolásokban az erőforrás-felhasználások igen

változatos sokasága

• Bevezettük a költségszámlákat és megismertük a

költségfelmerülés könyvviteli elszámolását valamint a felmerült költségek kiigazítását az időbeli elhatárolások segítségével, ezt neveztük el input költségelszámolásnak

• Természetesen a költségek csak egy közbülső állomást jelentenek a működés folyamatában, a költségek

valamilyen cél eléréséhez vezető út fontos mérföldkövei

• Ez a cél pedig az eredmény realizálás

• Foglalkoznunk kell tehát azzal a kérdéssel is, hogy mi lesz a költségekből és ezt hogyan jelenítjük meg az

elszámolásokban

(3)

Mi lesz a költségekből?

•

Korábban ezt nagyon egyszerűen fogalmaztuk meg: a költségből ráfordítás lesz

•

Ezt a folyamatot kétféle technikával tudjuk bemutatni

– A költség közvetetten, a mérlegen keresztül (az előállított teljesítmények értékesítésével) válik ráfordítássá

• Ezt nevezzük forgalmiköltség-szemléletnek

– A költség közvetlenül (az értékesítéstől függetlenül) válik ráfordítássá

• Ezt nevezzük összköltség szemléletnek

•

Az output költségelszámolás formálisan tehát kétféle módon valósulhat meg

•

Nézzük meg egy egyszerű esettanulmány keretében a kétféle szemlélet működési logikáját!

10. lecke 3

(4)

A forgalmi szemléletű output

költségelszámolás

(5)

10. lecke

MÉRLEGKÖR

erőforrások megszerzése és készletezése: ESZKÖZÖK és FORRÁSOK KIADÁSOK

KÉSZTERMÉK

PÉNZBEVÉTELEK VEVŐK

MÉRLEGKÖR

erőforrások megszerzése és készletezése: ESZKÖZÖK és FORRÁSOK KIADÁSOK

KÉSZTERMÉK

ÜZEMI KÖR

teljesítmények létrehozása

KÖLTSÉGEK: erőforrás felhasználások pénzben kifejezett értéke

ÜZEMI KÖR

teljesítmények létrehozása

EREDMÉNYKÖR:

eredményképződés folyamata

BEVÉTELEK (kibocsátott teljesítmények ellenértéke) és RÁFORDÍTÁSOK

(kibocsátott teljesítmények bekerülési értéke)

EREDMÉNYKÖR:

eredményképződés folyamata

BEVÉTELEK (kibocsátott teljesítmények ellenértéke) és RÁFORDÍTÁSOK

(kibocsátott teljesítmények bekerülési értéke)

Eszköz csökkenés (60)

Forrás növekedés (40) (100) költségek növekedése

Befejezett termékek 100

(4db)

értékesített termékek (3 db) ráfordítása (75)

értékesített termékek bevétele (90)

BEVÉTEL 90 RÁFORDÍTÁS 75 EREDMÉNY + 15 FORGALMI SZEMLÉLETŰ EREDMÉNY

Időszak eredménye (15)

(REALIZÁLT) felhasználás

5

(6)

Az ábra magyarázata (1)

• A gazdálkodók működésük, a teljesítmények létrehozása során

erőforrásokat használnak fel, ezt mutatjuk ki az üzemi körben, mint költség.

• A példában a költség 100, ami nem más, mint a felhasznált erőforrás értéke, amit pedig az határoz meg, hogy mennyit kell(ett) fizetni az erőforrás megszerzéséért (ez a kiadás).

• A költségfelmerülés vagy eszközcsökkenést (esetünkben 60 értékben)

(tipikusan a holt munka elemek körében, ahol értelmezhető a készletezés), vagy kötelezettségnövekedést (a példában 40 értékben) (tipikusan olyan erőforrásoknál, ahol a készletezés helyett a folyamatos rendelkezésre állás értelmezhető csak, ilyen a humánerőforrás és a külső szolgáltatások köre)

• A költségek meghatározzák az előállított teljesítmények bekerülési értékét, vagyis az üzemi körben létrejött termékek bekerülési értéke nem lehet

több, mint a létrehozása érdekében elszámolt erőforrás felhasználás értéke, de annál kevesebb igen (hogy miért erről később még bőven lesz szó)

• Tegyük fel, hogy (TFH) 4 db termék készült el, amihez 100 egységnyi költség kapcsolódott (ennyi az üzemi körben kimutatott költség), ez az összeg lesz az elkészült termékek bekerülési értéke, ezzel az összeggel csökken az üzemi kör egyenlege és nő a mérlegkörben a késztermék értéke

• TFH: A létrehozott termékekből 3 db-ot értékesítünk (összesen 90 eladási áron), ezzel átlépünk az eredménykörbe!

(7)

Az ábra magyarázata (2)

• Az eredménykörben jelenik meg az eladott 3 db termék eladási ára, mint bevétel (és ezzel szemben a mérlegkörben követelés keletkezik a vevővel szemben, amelyből pénzbevétel lesz, ha rendezi a tartozását), valamint a 3 db termék bekerülési értéke, mint ráfordítás (ezzel csökken a

mérlegben kimutatott késztermék állomány is).

• Ez után az eredménykör egyenlege +15.

• Nézzük meg ennek tartalmát, rendezését.

10. lecke 7

(8)

Az ábra magyarázata (3)

• Az eredménykör egyenlege: bevétel 90 (ami az eladott 3 termék eladási ára), ráfordítás 75 (ami áll az eladott 3 db termék bekerülési költségéből), tehát 15.

• Hogyan kaptuk ezt meg? Az értékesített termékek eladási árából kivontuk ugyanezen termékek előállításával kapcsolatos ráfordításokat, ezért nevezzük ezt realizált

eredménynek, a módszert pedig forgalmi szemléletű eredmény-megállapításnak

• A 15 eredményt átvezetve a mérleg forrásoldalára az eredménykör is nulla egyenleget mutat, és ezzel biztosított a mérleg két oldalának egyezősége is

• (Vegyük észre, hogy amíg az üzemi és eredménykörnek volt egyenlege a

mérlegkörnek is volt, mégpedig éppen az előbbi két kör összevont egyenlegével egyezett meg)

(9)

Az összköltség szemléletű output

költségelszámolás

(10)

MÉRLEGKÖR

erőforrások megszerzése és készletezése: ESZKÖZÖK és FORRÁSOK KIADÁSOK

KÉSZTERMÉK

MÉRLEGKÖR

erőforrások megszerzése és készletezése: ESZKÖZÖK és FORRÁSOK KIADÁSOK

KÉSZTERMÉK

ÜZEMI KÖR

teljesítmények létrehozása

EREDMÉNYKÖR:

eredményképződés folyamata

BEVÉTELEK (kibocsátott teljesítmények ellenértéke) ÉS RÁFORDÍTÁSOK

(létrehozott teljesítmények értéke) Eszköz csökkenés (60)

Forrás növekedés (40) (100) költségek növekedése

Időszak összes működési (termelési) költsége (100)

értékesített termékek bevétele (90)

BEVÉTEL 90 RÁFORDÍTÁS 100 EREDMÉNY - 10 működési

+ 25 realizált EREDMÉNY + 15 megtermelt, de el nem adott

termékek költsége

Időszak eredménye (15)

felhasználás

(11)

Az ábra magyarázata (1)

• A különbség az üzemi és az eredménykör rendezésében van

• Ebben az esetben az üzemi körben felmerült összes költséget közvetlenül átvezetjük az eredmény terhére (hiszen tudjuk, hogy minden költségből ráfordítás lesz!), az

üzemi kör így már is nulla egyenleget mutat! Ezzel a ráfordítás 100 lett.

• Ezzel szemben itt is (értelemszerűen) megjelenik a 3 db eladott termék bevétele (90)

• Az eredmény tehát -10, ezt nevezzük működési eredménynek.

• A kettős könyvvitel teljesítés szemléletű, azaz eredményt csak kibocsátásból eredően mutathatunk ki, vagyis meg kell oldani, hogy a működési eredményből realizált

eredmény legyen. Ehhez 25-tel növelni kell a működési eredményt

• Mi is ez a 25?

10. lecke 11

(12)

Az ábra magyarázata (2)

• Ez nem más, mint annak a terméknek az előállítási költsége, amit nem értékesítettünk. Ez a termék tehát az időszak végén raktáron van, tehát a mérlegben is ki kell mutatni (most még nincs ott, hiszen az üzemi kört nem a mérlegen keresztül rendeztük).

• Ha ezt a terméket állományba vesszük az eredmény körrel szemben, akkor az eredmény kör egyenlege +15 lesz, és a mérlegben is megjelenik a

zárókészlet értéke (25).

• Ezt a megoldási formát nevezzük összköltség szemléletnek.

• Forgalmi költség esetében tehát az eredménykörbe csak azokat a

költségeket vezetjük át, amely a tárgyidőszaki kibocsátással kapcsolatosak (amelyekhez tehát bevétel is kapcsolódik), a zárókészlet értéke pedig a termelés (100) és az értékesítés (75) különbségeként adódik

• Összköltség szemléletben az eredménykörbe a kibocsátástól függetlenül az időszak összes költségét elszámoljuk (függetlenül attól, hogy kapcsolódik-e kibocsátás hozzá vagy sem). Emiatt az időszak végén helyesbítenünk kell a termelés és értékesítés különbségével az eredménykört és a mérlegkört.

(13)

Ismételjük át a korábban megismert eredménytartalmakat!

• Realizált eredmény: kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke – kibocsátott teljesítmények bekerülési

(előállítási) értéke (a pénzügyi teljesítéstől függetlenül!) → erre épül a kettős könyvvitel logikája (teljesítés szemlélet)

• Működési eredmény: kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke – időszaki működés

költsége/létrehozott teljesítmények bekerülési (előállítási) értéke

• Pénzforgalmi eredmény: pénzügyileg rendezett (befolyt)

bevételek – pénzügyileg rendezett (kifizetett) ráfordítások → erre épül az egyszeres könyvvitel logikája

10. lecke 13

(14)

Példa

• Eladott termékek eladási ára 10.000, amelyből a vevők 7.000-et fizettek ki

• Működés összes költsége 8.500, amelyből 5.000-et fizettünk ki

• Előállított termékek bekerülési költsége 7.000

• Értékesített termékek bekerülési költsége 6.000

(15)

Eredmények

• Realizált eredmény=10.000-6.000=4.000

• Működési eredmény=10.000-8.500=1.500

• Pénzforgalmi eredmény=7.000-5.000=2.000

10. lecke 15

(16)

KÖLTSÉGNEMEK – ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLETŰ RÁFORDÍTÁSOK

TERMELÉS (MŰKÖDÉS) OLDALÁRÓL KIBOCSÁTÁS (ÉRTÉKESÍTÉS) OLDALÁRÓL

K Ö L T S GÉ N E M

E K

Anyagköltség

Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások

Egyéb szolgáltatások R Á F O R DÍ T Á S O

K

Anyagjellegű költségek Anyagjellegű ráfordítások

Bérköltség

Személyi jellegű egyéb költség Bérjárulékok

Bérköltség Személyi jellegű egyéb költség Bérjárulékok

Személyi jellegű költségek Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírási

költség Értékcsökkenési leírási

ráfordítás

(17)

Az előző ábra lényege

• Összköltség eljárás esetében az időszak értékesítési költsége (származtatott ráfordítása) megegyezik az időszak termelési (működési) költségével, függetlenül attól, hogy a tényleges kibocsátás volumene hogyan viszonyul a termelés

volumenéhez.

• Ehhez a szemlélethez tehát elegendő az időszak termelési költségeinek az ismerete

10. lecke 17

(18)

Ezek után nincs más hátra, mint az előbbiek könyvviteli

elszámolása!

Tanulmányaink során csak az összköltség szemléletű elszámolás könyvelésével

foglalkozunk, a forgalmi szemléletű

elszámolásnak elegendő csak a tartalmát ismerni.

Erről még lesz szó az eredménykimutatás tárgyalásánál is (12-13. leckék)

(19)

OUTPUT KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

LÉNYEGE: összköltség szemlélet esetén

10. lecke 19

KÖLTSÉGNEMEK RÁFORDÍTÁSOK ÁRBEVÉTELEK VEVŐK

E

ADÓZOTT EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSI SZÁMLA Az időszak

összes költsége Értékesített termékek

szolgáltatások eladási ára

Időszak eredménye

(20)

• Ezzel ugyan kimutattuk, hogy mi lett a költségből, sőt eredményt is értelmeztünk, de ha arra gondolunk, hogy realizált eredményt kell kimutatnunk, akkor nyilvánvaló, hogy ezzel még nem fejeztük be a folyamatot

• Miért?

• Mert az előbbi ábráról is jól látszik, hogy a kimutatott

eredmény nem a realizált eredmény, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az időszaki eladás és az időszaki termelés

szinkronban vagy egymással

• Lehetséges, hogy az adott időszakban előállítottuk a terméket, de nem adtuk el (és nyilván ebből eredően a következő időszakban adjuk el ezt a terméket, amikor viszont nem kapcsolódik hozzá előállítás)

• Ezt a problémát járjuk körül a következő (11.) leckében

(21)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

LECKESOROZAT

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.