Költség- és eredménytan I.

(1)

7. lecke

Költség- és eredménytan I.

fogalmak, rendszerezés

A

SZÁMVITEL

ALAPJAI

(2)

Mit is tanultunk meg eddig?

• Elmondhatjuk, hogy lényegében tudunk könyvelni!

• Értjük a vagyon kettős vetületét, ismerjük ennek megjelenítését a mérlegben.

• És bizony komolyan el kezdtünk bizseregni a gazdasági események körében! Sőt megismertük azt a folyamatot, amelyen keresztül a gazdasági események a könyvviteli elszámolás részévé válnak

• Ehhez definiáltuk a (könyvviteli, főkönyvi) számlát, tisztáztuk működési szabályait és megnéztük mit jelent a kettős könyvvitel, hogyan kell

rögzíteni a gazdasági eseményeket a kettős feljegyzés elve alapján

(3)

Amit viszont észrevehettünk…

• …hogy olyan vagyonrészeket érintettek ezek az események, amelyek megjelennek a mérlegben, azaz a gazdasági

eseményeket eddig lényegében eszköz és/vagy forrásváltozásként értelmeztük

• …hogy egyelőre nem sok mit mondtunk a működés

vegykonyhájáról, azaz arról, hogy mi is történik a beáramló (és ezáltal az eszközök között megjelenő) vagy szerződéses kapcsolatokkal biztosított, rendelkezésre álló (de az eszközök között közvetlenül meg nem jelenő) erőforrásokkal

• …hogy mondtunk valamit az eredményről, annak keletkezéséről, de csak nagyon a felszínen kapirgálva

• Vagyis mindenki érzi, hogy „ez így nagyon szép, nagyon jó, de még nem az igazi!”

(4)

Hogyan lehetne megfogalmazni a működés folyamatát

az eddigi számviteli ismereteinkre építve?

(5)

A gazdálkodók

• Működésük során szükségszerűen erőforrásokat szereznek be, amelyek lehetnek

– Eszközformára leképezhetők (megvásárolhatók, készletezhetők)

• Anyagok, tárgyi eszközök

– Eszközformára le nem képezhetők (nem készletezhetők, de szerződések alapján rendelkezésre állnak)

• Munkaerő, szolgáltatások

• majd használnak fel, amelyek beépülnek a létrejövő teljesítménybe, kialakítva ezzel az értéküket.

• A mérlegből kiindulva

– A beszerzés a megfelelő eszköz/forrás számlákhoz,

– A működés, létrehozás folyamata a befejezetlen termelés számlához kapcsolódik

(6)

A gazdálkodók

• A létrejött teljesítmények

– amelyek lehetnek

• Eszközformára leképezhetők (termékek: készletezhetők) és

• Eszközformára le nem képezhetők (szolgáltatások: nem készletezhetők)

• értékesítésével eredményt érnek el, amely az értékesített teljesítményekért kapott ellenérték (eladási ár) és a létrehozása érdekében felhasznált erőforrások értékének a különbsége.

• A mérlegből kiindulva

– A létrejött teljesítményeket a késztermék számla

– Az időszak eredményét az eredményszámla jeleníti meg

(7)

Vagyis

• A működés két meghatározó területe (a teljesítmények létrehozása és a teljesítmények értékesítés) igényli, hogy jelentős mértékben kitágítsuk a számviteli megfigyeléseket a működés egyes mozzanataira is

• egy termék létrehozási folyamatát vagy egy szolgáltatásnyújtás

folyamatát kellene lekövetnünk a megismert módszertan segítségével.

• Ez természetesen lehetséges, de ehhez újabb fogalmakkal, ismeretekkel kell megismerkednünk.

• Erről szól ez a lecke!

(8)

• A mérleg alapján a működési, termelési folyamatot a befejezetlen termelés, az

értékesítési folyamatot az (adózott) eredmény vagyonrészhez tudjuk kapcsolni.

• Ezt a két elemet kell dinamizálni, azaz

elemekre bontani, annak érdekében, hogy a fentiek alakítására ható tényezőket tételesen, elkülönítve be tudjuk mutatni

• Ehhez arra van szükség, hogy bővítsük az

elszámolási eszköztárunkat.

(9)

AZ INFORMÁCIÓK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE:

a statikus mérlegmodell dinamizálása

MŰKÖDÉS

(BEFEJEZETLEN TERMELÉS) EREDMÉNY

MILYEN ERŐFORRÁSOK

(erőforrás- felhasználás fajtája)

MINEK AZ ÉRDEKÉBEN

(erőforrás- felhasználás célja)

MENNYI EREDMÉNY- CSÖKKENTŐ

MENNYI EREDMÉNY-

NÖVELŐ

MILYEN

TEVÉKENYSÉGBŐL MŰKÖDÉS MELY

TERÜLETÉN

A gazdálkodók működése során felmerülő kulcskérdések a működés és az eredmény kapcsán:

A kérdések megválaszolásához bővíteni kell a számlarendszerünket!

(10)

A könnyebb áttekinthetőség érdekében vezessük be az alábbi fogalmakat!

• Mérlegkör: az eszköz és források elszámolására szolgál, itt jelennek meg a rendelkezésre álló

erőforrások, itt mutatjuk ki az ezekkel kapcsolatos tartozásainkat (beszerzések, kifizetések).

• Üzemi kör: a működés során létrejövő teljesítmények (termékek, szolgáltatások, egyéb eszközök) létrehozási folyamatának elszámolását biztosítja, itt mutatjuk ki az erőforrások felhasználását.

• Eredménykör: Az eredményképződés folyamatát

követi nyomon, itt mutatjuk ki az időszak eredményére ható (növelő és csökkentő) tényezőket.

(11)

Mi történik az üzemi körben?

• A teljesítmények létrehozása erőforrások igénybevételét, felhasználását igényli. Az erőforrás felhasználás okozza a költségek felmerülését, vagyis az üzemi kör a költségek elszámolására, nyilvántartására szolgál

• Mi a költség?

– a tevékenység, a működés érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke

• Mennyi lesz tehát a költségnek az összege?

– amennyibe a felhasznált erőforrás került

• És amennyibe az erőforrás kerül, az pénzkiáramlással jár (hiszen ki kell fizetnünk ezeket az erőforrásokat), ez a folyamat viszont a mérlegkörben jelenik meg, így máris értelmezhetünk egy kézenfekvő összefüggést:

– Az erőforrások az üzemi körben költséget okoznak

– Az erőforrások a mérlegkörben pénzkiáramlással (azaz kiadással) járnak

(12)

A költség és kiadás kapcsolata

• A költség és a kiadás nem szinonim fogalmak, de van közöttük

kapcsolat: a költség erőforrás-felhasználást jelent, a kiadás pedig a felhasznált erőforrás megszerzésével összefüggő pénzeszköz-

csökkenést.

• Tehát minden költség előbb vagy utóbb kiadással is fog járni

• Vigyázzunk! Fordítva nem igaz! Tehát nem minden kiadás lesz költség! (a költséggé nem váló kiadásokat szokás tiszta

pénzkiadásnak is nevezni, mint pl. hitel-kölcsön törlesztése)

• Nézzük meg a költség és kiadás lehetséges kapcsolódásait!

(13)

A költség és kiadás kapcsolata

• Kiadás → költség (a kiadás megelőzi a költséget)

– Készletezhető erőforrások (készletek, tárgyi eszközök) beszerzése (kifizetése) majd felhasználása

• Megvásároljuk az anyagot és 2 hét múlva felhasználjuk (az, hogy mikor fizetjük ki a szállítót semmilyen módon nem befolyásolja a költség felmerülését)

– A költségfelmerülés tehát eszközcsökkenést fog okozni a mérlegkörben

• Költség → kiadás (a kiadás követi a költséget)

• Nem készletezhető erőforrások (pl. munkaerő, külső szolgáltatások) igénybevétele, felhasználása, majd kifizetése

– A munkavállalók augusztusi „felhasználását” szeptember elején számoljuk el (lásd bérszámfejtés) és ezt követően fizetjük ki, vagy előbb használjuk az áramot, amit a szolgáltató utóbb kiszámláz

• A költségfelmerülés tehát kötelezettségnövekedést fog okozni a mérlegkörben

• Költség = kiadás (a kiadás időben egybe esik a költséggel)

• Az erőforrás megszerzése, felhasználása és kifizetése időben egybeesik (pl.

készpénzben fizetett szolgáltatások)

• A költségfelmerülés egyben pénzeszközcsökkenést fog okozni a mérlegben

(14)

KÖLTSÉGEK RENDSZEREZÉSE (1)

• A költség erőforrás felhasználást jelent (üzemi kör bemeneti oldal)

– MILYEN ERŐFORRÁST HASZNÁLUNK FEL?

• KÖLTSÉGNEMEK: a költség megjelenési formája, amit a felhasznált erőforrás fajtája, jellege határoz meg

– Egyszerű (egynemű) költségek

– MINEK AZ ÉRDEKÉBEN?

• KÖLTSÉGVISELŐK ÉS KÖLTSÉGHELYEK

• A költségek elszámolhatósági módja, amit a felhasznált erőforrás célja határoz meg:

– KÖZVETETT és KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

» összetett költségek (többféle költségnemet is tartalmaznak)

(15)

A költségnemek tagolása

• Anyagjellegű költségek

• Személyi jellegű költségek

• Értékcsökkenési leírás

(16)

ANYAGJELLEGŰ KÖLTSÉGEK:

anyagfelhasználással és külső szolgáltatás igénybevételével összefüggő költségek

• Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált anyagok bekerülési értéke:

alap- segéd- üzemanyagok, energiahordozók, víz, nyomtatvány, irodaszer, munka- és védőruha, szerszámok, stb.

• Igénybevett szolgáltatások költsége: az üzleti évben igénybevett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások számlázott összege

– Például: szállítás, rakodás, utazás, raktározás, posta, telefon, javítás-

karbantartás, újságelőfizetés, bérleti díj, reklám-marketing, tagsági díjak, oktatás, számviteli szolgáltatás, távfűtés, kábeltv, takarítás stb. stb

• Egyéb szolgáltatások költsége: az üzleti évben felmerült hatósági, igazgatási, pénzügyi, biztosítási szolgáltatások értéke

(17)

SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK: humán erőforrás igénybevételével (alkalmazásával) összefüggő költségek

• Bérköltség: az adott számviteli időszakhoz kapcsolódó

bérként számfejtett (statisztikai besorolás szerint keresetnek minősülő) tételek összessége: alapbér/törzsbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bér, prémium, jutalom

• Személyi jellegű egyéb költségek: természetes személyek részére teljesített nem bérköltségnek és nem vállalkozási díjnak minősülő kifizetések (dolgozóknak fizetett

költségtérítések: utazási, étkezési, lakhatási; természetbeni juttatások, betegszabadság, végkielégítés, napidíj,

reprezentáció stb.)

• Bérjárulékok: minden olyan, adók módjára fizetendő,

jogszabályi előírásokon alapuló tételek, amelyeket a bérek illetve a személyi jellegű egyéb kifizetések, vagy a

foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg:

– Szociális hozzájárulási adó

– szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás

7. lecke 17

(18)

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

• Tárgyi eszközök és immateriális javak (rendszeres)

használatából eredő költség, ezen eszközök hozzájárulása a tárgyévi tevékenységhez

• A (terv szerinti) értékcsökkenés költségkénti elszámolása

(19)

KÖZVETLEN (termelési) KÖLTSÉGEK

• azok a költségek, amelyekről már a felmerülés időpontjában egyértelműen eldönthető, hogy melyik tevékenységet,

teljesítményt (költségviselőt), milyen mértékben terhelik.

(teljesítményköltség)

• A költségviselő lehet:

– termék

– szolgáltatás

– saját előállítású (nem értékesítési célú) eszköz

(20)

KÖZVETETT (termelési) KÖLTSÉGEK

• azok a költségek, amelyekről a felmerüléskor csak a felmerülés helye (költséghely) állapítható meg. (Általános vagy készenléti költség)

• A költséghely lehet:

– üzemi költséghely: társüzem, főüzem – vállalati (központi irányítás) költséghely – elméleti költséghely

(21)

AZ EREDMÉNYKÖR

• Az eredmény alakulására ható növelő és csökkentő tényezők jelennek itt meg.

• Az eredménynövelő hatást bevételnek, az eredménycsökkentő hatást ráfordításnak

nevezzük, vagyis az eredmény a bevételek és a ráfordítások különbsége:

– Bevétel: az időszaki tevékenység kibocsátásának (vevők által) elismert (kiszámlázott) ellenértéke

– Ráfordítás: az időszaki tevékenység kibocsátásának bekerülési értéke

(22)

Vegyük észre, hogy

• Az eredménykörben elszámolt bevétel, mint az értékesített

teljesítmények ellenértéke pénzbeáramlással (pénzbevétellel) is fog járni

• Az értékesített teljesítményeket mi hoztuk létre, a létrehozás pedig költséget okozott, így az eredménykörben elszámolt

ráfordítás a költségekből származik

• Vagyis az eredménykör kapcsolatát is szükséges vizsgálni a

mérleg és üzemi körrel!

(23)

Mérleg és eredménykör kapcsolata:

bevétel és pénzbevétel viszonya

• A bevétel és a pénzbevétel nem szinonim fogalmak, de van közöttük kapcsolat: a bevétel a kibocsátáshoz, az

eredményképződéshez kapcsolódik (eredménynövekedést jelent), a pénzbevétel pedig a kibocsátás ellenértékének beáramlását (pénzeszköz-növekedést) jelent.

• Tehát minden bevétel előbb vagy utóbb pénzbevétellel is jár

• Vigyázzunk! De nem minden pénzbevételnek van bevétel

kapcsolata (ezeket nevezzük tiszta pénzbevételeknek: pl. hitel-

kölcsön felvétele)

(24)

A bevétel és pénzbevétel kapcsolata

• Bevétel → Pénzbevétel (a bevétel időben megelőzi a pénzbevételt)

– Teljesítmények kibocsátása, majd az ellenérték beáramlása

– A bevétel-növekedés először követelésnövekedést (vevők), majd pénzeszköz-növekedést fog okozni a mérlegkörben

• Pénzbevétel → Bevétel (a pénzbevétel időben megelőzi a bevételt)

– A vevők a kibocsátást megelőzően részben vagy egészben kifizetik az ellenértéket (kapott előleg)

– Csak akkor lesz eredménykör hatása, ha a kapcsolódó kibocsátás (értékesítés) megtörténik

• Pénzbevétel = Bevétel (a bevétel és pénzbevétel időben egybe esik)

– A teljesítmények kibocsátása készpénzfizetés mellett (ennek jellemző esete a bolti kiskereskedelm)

– A bevétel-növekedés egyben pénzeszköz-növekedést is fog okozni a mérlegben

(25)

Üzemi és eredménykör kapcsolata:

költség és ráfordítás viszonya

• A költség és ráfordítás nem szinonim fogalmak, de van közöttük kapcsolat:

– a költség a teljesítmények létrehozásához (a termeléshez, működéshez),

– a ráfordítás a teljesítmények kibocsátásához (az értékesítéshez) kapcsolódik;

– a költségek a létrehozott teljesítmények bekerülési értékét adja meg, a ráfordítás pedig az értékesített teljesítmények bekerülési értékét.

(26)

Üzemi és eredménykör kapcsolata:

költség és ráfordítás viszonya

• Tehát minden költség előbb-utóbb ráfordítás lesz

– Nevezzük ezeket származtatott ráfordításoknak!

– Vagyis amit kimutatunk ráfordításként, azt korábban az üzemi körben költségként is elszámoltuk

• De nem minden ráfordításnak lesz költségkapcsolata

– Nevezzük ezeket eredeti ráfordításoknak!

– Vagyis amit kimutatunk ráfordításként, azt korábban az üzemi körben nem számoltuk el költségként

– Ennek részleteit később tárgyaljuk

(27)

A származtatott ráfordítások értelmezésének lehetőségei

• A származtatott ráfordítások a költségekből erednek

• Úgy is fogalmazhatunk, hogy ami az üzemi kör bemeneti oldalán költség, az a kimeneti oldalán ráfordítás lesz.

• Ez alapján értelmezhetünk kétféle eredmény levezetési szemléletmódot

– ÖSSZKÖLTSÉG szemlélet: az időszak (származtatott) ráfordítása = az időszak összes (termelési) költsége

• Az időszakban elszámolt összes költség = költségnemek

• Függetlenül attól, hogy a létrehozott teljesítmény értékesítésre került vagy sem

• Ráfordítást a teljesítmények létrehozása okozza

– FORGALMI KÖLTSÉG szemlélet: az időszak (származtatott) ráfordítása = az időszakban értékesített (saját) teljesítmények költsége

• Az időszakban értékesített teljesítményekkel kapcsolatban elszámolt költség

• Függetlenül attól, hogy melyik időszakban okozott költséget

• Ráfordítást a teljesítmények kibocsátása okozza

(28)

A kiadás-költség-ráfordítás és a bevétel-pénzbevétel kapcsolatának összefoglalása

Erőforrások beszerzése

Erőforrások felhasználása, teljesítmények

létrehozása

Teljesítmények kibocsátása

pénzkiadás

költség

ráfordítás

pénzbevétel Kibocsátott teljesítmények ellenértékének

beáramlása

bevétel

(29)

A bevételek és ráfordítások meghatározása, tartalma alapján többféle eredményt is értelmezhetünk

• Realizált eredmény: kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke – kibocsátott teljesítmények bekerülési

(előállítási) értéke (a pénzügyi teljesítéstől függetlenül!) → erre épül a kettős könyvvitel logikája (teljesítés szemlélet)

• Működési eredmény: kibocsátott teljesítmények

(kiszámlázott) ellenértéke – időszaki működés elszámolt költsége/létrehozott teljesítmények bekerülési (előállítási) értéke

• Pénzforgalmi eredmény: pénzügyileg rendezett (befolyt) bevételek – pénzügyileg rendezett (kifizetett) költségek → erre épül az egyszeres könyvvitel logikája

• A kettős könyvvitel a realizált eredmény logikájára épül, ezért a továbbiakban ezt tekintjük alapnak!

(30)

Nota Bene!

• A kettős könyvvitel a gazdasági teljesítés elvére épül, tehát a

realizált eredményt mutatja ki!

(31)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

LECKESOROZAT

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.