Gazdálkodási modul

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek II.

Számvitel és pénzgazdálkodás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

A könyvviteli rendszer működése

52. lecke

(3)

A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA

KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ

- vagyonra,

- jövedelemre ható

GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL

(a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint)

- ZÁRT RENDSZERBEN,

- FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET,

és azt az üzleti év végén lezárja.

(4)

KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA

KETTŐS KÖNYVVITEL Valamennyi gaz- dasági esemény (művelet) feljegy- zése zárt rend- szerben

EGYSZERES KÖNYVVITEL Csak a pénzmoz- gással járó gazda- sági műveletek feljegyzése zárt rendszerben

BEVÉTELEKRŐL

VEZETETT

NYILVÁNTARTÁS

A pénzügyileg is

realizált (befolyt)

bevételek feljegy-

zése idősorrend-

ben

(5)



^A ^vagyont ^a ^számvitel ^kettős

vetületben * (- eszközök, - források)

veszi számba, rögzíti a könyv-viteli számlákon.



A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül.

A KETTŐS KÖNYVVITEL

LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA



^Minden ^gazdasági ^eseményt ^két

számlán kell feljegyezni.

- az egyik számla TARTOZIK, - egy másik számla KÖVETEL oldalán.

* A vagyon lényegét és csoporto- sítását tartalmazza



Azonos összegben.



Egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat).

Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagában számszerűen ellenőrző zárt rendszer.

(6)

 A vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevé- kenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ- SOK) – szerint indokolt, a szám- vitelben kötelező csoportosítani.

Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ- SOKAT külön-külön is ki kell mutatni.

 Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van.

A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL

Alapja

A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása

.

Célja

•

ha a vállalkozó anyagot

vásárol hitelben (utólagos fize- tés mellett), akkor

- NŐ az anyagai értéke és - NŐ a kötelezettsége.

Például:

• ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor

- NŐ az anyagai értéke és - CSÖKKEN a pénze,

(7)

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET

ESZKÖZ SZÁMLÁK

FORRÁS SZÁMLÁK

KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS

SZÁMLÁK

ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL SZÁMLÁK MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS)

SZÁMLÁK

TARTALMILAG

AKTÍV

ALAKILAG

PASSZÍV

(8)

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET

 Az egységes számlakeretet a szám- viteli törvényben fogalmazták meg.



Az egységes számlakeret FOGALMA:

- a könyvviteli számlák csopor- tosítása tartalmuk és jellegük szerint,

- a gazdasági műveletek össze- függéseinek kijelölése,

- a könyvelés szabályainak ki- jelölése,

- a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésé- nek biztosítása.



A számviteli törvény tíz számla- osztályt határozott meg:

1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁL-

HATÓ SZÁMLÁK, 0. NYILVÁNTARTÁSI

SZÁMLÁK.



Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó

- eszközeinek és - forrásainak, a

- gazdasági műveletek

eredményre gyakorolt hatá- sainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM- VITELÉNEK MEGSZERVE- ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES ALAP-

INFORMÁCIÓKAT.

(9)

A SZÁMLAOSZTÁLY

ADATOKAT BIZTOSÍT

SZÁ-MA NEVE JELLEGE TARTALMA

1. Befektetett eszközök

Aktív Eszköz A mérleghez

2. Készletek

3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások

4. Források Passzív Forrás

5. Költségnemek ^Aktív ^Költség Az eredmény-

kimutatáshoz 6. Szabadon használható

Tartalomtól

függő Vezetői

döntéstől függő A vezetői információhoz 7. Szabadon használható

8. Értékesítés elszámolt önköltsége és

ráfordítások ^Aktív ^Költség Az eredmény-

kimutatáshoz 9. Értékesítés árbevétele

és bevételek ^Passzív Árbevétel, bevétel 0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás,

Költség, Bevétel A vezetői információhoz,

mérlegbeszá- molóhoz

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE

(10)

SZÁMLAREND



A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.



A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL köteles a számlarendet elkészíteni.



^A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ- TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP- RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE- LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY A FELELŐS.



A SZÁMLAREND TARTALMAZZA:

- Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és meg- nevezését,

- a számla tartalmát,

- a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok

- más számlával való kapcso- latát,

-

a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát,

- a bizonylati rendet.

(11)

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA

 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ- MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND- SZERBEN TÖRTÉNIK.

AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT.

A MÁSODIK számjegy a

SZÁMLACSOPORTOT, A HARMADIK számjegy a

SZÁMLÁT,

 PÉLDÁUL:

1. Számlaosztály: BEFEKTETETT

ESZKÖZÖK

A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT.

11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS

. JAVAK

. .

12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS

A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ-

LETRÉSZEK, TU- LAJDONI

HÁNYADOK

1231. Alszámla: RAKTÁRAK

(12)

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA

Számlaosztály, számlacsoport

száma

Aktívák MÉRLEG Passzívák

Számlaosztály, számlacsoport

száma

1.  A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2-3.  B. FORGÓESZKÖZÖK 2.  I. KÉSZLETEK 31-36.  II. KÖVETELÉSEK 37.  III. ÉRTÉKPAPÍROK

39 .  C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 38.  IV. PÉNZESZKÖZÖK

D. SAJÁT TŐKE

 41.

E. CÉLTARTALÉKOK

 42.

F. KÖTELEZETTSÉGEK

 43-47.

G. PASSZÍV IDŐBELI  48.

ELHATÁROLÁSOK

(13)

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I.

Számlaosztály, számlacsoport

száma Az eredmény összetevői

91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58.  II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK

ÉRTÉKE

96.  III. EGYÉB BEVÉTELEK

81.  IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

82.  V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83.  VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

86.  VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG

EREDMÉNYE

(14)

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I.

97.  VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI

87.  IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 98.  X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

88.  XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

89.  XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY

413.  22. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE

47.  23. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS 419.  G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Számlaosztály, számlacsoport

száma Az eredmény összetevői

(15)

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA

91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.*  II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE

III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85.  IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96.  V. EGYÉB BEVÉTELEK

86.  VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7 vázlaton szereplő tételekkel.

* A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.

Számlaosztály, számlacsoport

száma Az eredmény összetevői

(16)