Gazdálkodási modul
Gazdaságtudományi ismeretek I.
Közgazdaságtan
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény
15. lecke
A pénz fogalma
1. Történeti közelítés (definíció)
A pénz az áruvilág megkettőződésével jött létre: a pénz egy a sok áru közül,
különleges áru, mely kivált az árujavak közül.
árupénz … … hitelpénz Árupénz: a közönséges áruk egyike,
„belső «értéke» van”.
A pénz fogalma
2. Funkcionális közelítés (definíció) — a pénz funkciói:
elszámolási egység („értékmérő”) funkció;
forgalmi eszköz funkció;
fizetési eszköz funkció;
vagyontartási (felhalmozási,
„értékmegőrző”, „kincsképző”) eszköz funkció;
(„világpénz”).
Készpénz (C ≡ KP): bankjegyek („papírpénzek”) és érmék.
A pénz valóban nem más, mint bankjegyek és érmék?Nem: a folyószámlák látra szóló betétei betöltik ugyanazokat a funkciókat, mit a készpénz (KP).
Számlapénz: a hitelintézeteknél elhelyezett betét (a gazdasági szereplők /háztartások, vállalatok, intézmények, szervezetek, „emberek” látra szóló /folyószámla/ (D ≡ KBP) és határidős /lekötött/
betétei). ( csekk)
A modern gazdaság pénzének fajtái
Hogyan keletkezik a számlapénz?
A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik könyvelési művelettel, amikor hitelt nyújtanak.
A modern gazdaságok pénze hitelpénz.
Hitelpénz: törvényes fizetőeszköz, hitelnyújtással keletkezik és a hitel visszafizetésével megszűnik.
A modern gazdaság pénzének fajtái
Alszférák:
Monetáris pénzintézetek:
Központi bank (jegybank)
Kereskedelmi bankok (üzleti bankok) Pénzteremtő hitel
Nem monetáris pénzintézetek:
Egyéb, nem monetáris pénzintézetek (pl. takarékszövetkezetek)
Pénz-újraelosztó hitel
A pénzügyi szféra részterületei
• rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával
• biztosítja a hitelrendszer működőképességét és így a pénzérték stabilitását
• általában a kormány bankja, vagyis lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit, hiteleket folyósít neki
• birtokolja és kezeli az ország monetáris tartalékait, amelyek a nemzetgazdaság nemzetközi
fizetőképességének fenntartását szolgálják.
A központi bank feladatai
• Aktív bankműveletek
• Passzív bankműveletek
• Egyéb szolgáltatások
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei
• Aktív bankműveletek
– Hitelnyújtás – Befektetés
– Részvényvásárlás
– Vállalatok alapításában való részvétel – Ingatlan- és kötvényüzlet
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei
• Passzív bankműveletek
– Betétgyűjtés (takarék-, folyószámla-, csekkszámlabetét)
– Refinanszírozási hitel felvétele a jegybanktól – Váltóleszámítolása (rediszkontálás)
– Kötvények és egyéb értékpapírok kibocsátása – Hitelfelvétel már pénzintézetektől
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei
• Egyéb szolgáltatások
– Vagyonkezelés
– Értékpapírok őrzése – Értékpapír-műveletek – Üzleti szaktanácsadás – Információszolgáltatás
– Fizetéstechnikai szolgáltatás (pl. hitelkártya)
A kereskedelmi bankok fő tevékenységei
1M (szűken értelmezett pénz): közvetlenül felhasználható;
a bankrendszeren kívüli (lakosság, vállalatok, intézmények tulajdonában lévő) készpénz; a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló
számlapénz.
M2 (tágan értelmezett pénz): M1 + HB HB: rövid határidős betétek
M3 : M2 + határozott időre lekötött betétek …
A pénzállományok
A pénz forgalmi egyenlete (azonossága):
M × V ≡ P × Y
M: a forgalomba lévő pénzmennyiség;
V: a pénz forgási sebessége;
P: árszínvonal;
Y: makrokibocsátás (reál-GDP);
PY: nominális GDP.
A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség
Infláció: az általános árszínvonal tartós növekedése Típusai:
Kúszó infláció: π < 10%.
Vágtató infláció: 10% < π < 1000%
Hiperinfláció: 1000% < π (éves szinten)
Hiperinfláció: 50%-nál magasabb havi infláció.
(Ez éves szinten több mint 100-szoros, három év alatt 2 milliószoros.)
Az infláció típusai mértéke szerint
Az infláció megfékezésének eszközei:
A kereslet csökkentése az állam által
A forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásával
A kínálatot élénkítő eszközökkel
Az infláció megfékezése
A pénzmultiplikátor (m) azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen
likvid pénz teremtését teszi lehetővé.
m
k=KP/KP+KBP
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor
A kötelező tartalékráta (t) a központi bank által meghatározott minimális
tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek összegének legalább ezen hányadát
kötelesek jegybanki betét vagy készpénz formájában tartalékolni.
t=JBB/KBP
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor
A pénzkínálat jellemzői:
A pénzkínálatot a bankrendszer határozza meg.
A pénzkínálat megegyezik a szűken vett pénz forgalomban lévő mennyiségével.
A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük (likviditásuk) mértékétől függ.
A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi bank a kötelező tartalékráta, a
refinanszírozási kamatláb és a nyílpiaci műveletek segítségével szabályozza.
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor
A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény.
A pénzkereslet motívumai:
tranzakciós motívum
óvatossági motívum
vagyontartási (spekulációs) motívum
A pénzkereslet
A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a
reálpénzkínálattal.
LM-görbe (Liquidity-Money) a
reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a
pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlők egymással.
A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe
A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe
Y i
LM-görbe
i1
Y1 i2
Y2
A forgalomban lévő reálpénzmennyiség
növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba.
(az LM-függvény lefelé tolódik)
Az IS - LM-görbék
Y i
1.
4.
3.
2.
IS LM
Y0 i0
Árupiac Pénzpiac 1. túlkínálat túlkínálat 2. túlkereslet túlkínálat 3. túlkereslet túlkereslet 4. túlkínálat túlkereslet
Az IS - LM-görbék
a nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya
Y i
1.
4.
3.
2.
IS LM
Y0 i0
Az összekeresleti
(aggregált keresleti) függvény az áruk
iránti reálkereslet és az árszínvonal
közötti kapcsolatot fejezi ki adott
pénzmennyiség mellett.
Y
Y i
P
LM1
LM0 LM2 IS
i1 i0
i2
Y1 Y0 Y2
Y1 Y0 Y2
YD P1
P0 P2
