• Nem Talált Eredményt

Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdálkodási modul"

Copied!
30
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny

7. lecke

(3)

Piaci szerkezetek

Tökéletes verseny Kompetitív vállalat

Tökéletlen verseny Monopólium

Oligopólium (Duopólium) Sok differenciált eladó

(4)

Tökéletes verseny

Homogén termékek Sok, kis eladó és vevő Szabad a piacra való be-

és kilépés

Árelfogadó magatartás Vízszintes egyedi

keresleti görbék Cél: a profit

maximalizálása

Tökéletes informáltság

Tökéletlen verseny

Homogén és differenciált termékek

Egy, néhány vagy sok eladó és vevő

Korlátozott a piacra való be- és kilépés

Ármeghatározó magatartás

Negatív lejtésű egyedi keresleti görbék

Cél: profit

maximalizálás, hosszú távú fennmaradás

Az információ érték

Monopólium

(5)

Monopólium

A kereslet, teljes bevétel és rugalmasság

P

TR q

q d=D

B

TR

q A

8 6 4 2

100 200 300

100 200 300 600

Rugalmasgok

ε

-1

ε

(6)

Monopólium

P P

q q

TR

MR=dd=P

1

MR d

A

TRmax

TR d

1

A kompetitív vállalat és a monopólium teljes árbevétele

B

(7)

Monopólium

P P

q q

A monopolista határbevétele

MR-

MR+

MR=0 MR>0

MR<0

F F

|ε|=∞

1<|ε|<

|ε|=1

0<|ε|<1

|ε|=0

MR-

MR+

(8)

Monopólium

P

q MR

d=D

(9)

TR max = profit max., ha nincs VC, vagyis VC=MC=0

MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)

Monopólium

–Profitmaximalizálás rövid távon

(10)

Monopólium

–Profitmaximalizálás rövid távon

P

q

MR d=D

MC

AC

AVC P1

C

A B

q1 0

A monopólium pozitív profitja

TR = 0P1Aq1 TC = 0CBq1 TΠ = CP1AB

MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)

(11)

Monopólium

–Profitmaximalizálás rövid távon

P

q P2

q2

MR

d=D AVC

MC

AC

A monopólium zérus profitja

0

A

MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)

TR = 0P2Aq2 TC = 0P2Aq2 TΠ = 0

(12)

A monopólium veszteségminimalizálása

Monopólium

–Profitmaximalizálás rövid távon

P

q MR

d=D MC

AC

AVC P3

C B

A

q3

a.)

0

MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)

TR = 0P3Aq3 TC = 0CBq3 -TΠ = P3CBA

(13)

Monopólium

–Profitmaximalizálás rövid távon

A monopólium veszteségminimalizálása

P

q MR

d=D MC

AC

|Π|=FC AVC

TR=VC P4

q4 C

A’

B’

0

b.)

TR = 0P4A’q4 TC = 0CB’q4 -TΠ = P4CB’A’

(14)

Árdiszkrimináció: ha a monopolista eladó profitja

maximalizálása során a piaci résztvevők elkülönítésével különböző fogyasztóknak eltérő áron tudja eladni az áruját.

Feltételei:

különbséget tud tenni a vásárlók között a keresletük eltérő árrugalmassága alapján

technikailag és költségbevételi szempontok alapján megoldható a megkülönböztetett fogyasztók elválasztása, azaz kizárható a

köztük történő csere

pl. kisvárosi ügyvéd, mérnök

Monopólium

Árdiszkrimináció

(15)

Másodfokú árdiszkriminációnál ugyanazon homogén áru egy egységéért más és más árat

határoz meg az eladó attól függően, hogy milyen mennyiséget vásárol az adott fogyasztó

többlépcsős, tarifás árdiszkrimináció

pl. villamos energia, mobiltelefon tarifacsomagok

Monopólium

Árdiszkrimináció

(16)

Harmadfokú árdiszkrimináció: ugyanazon áru ugyanakkora mennyiségéért megkülönböztetett piacokon más és más árat kell fizetni.

Pl. élvezeti cikkek

Monopólium

Árdiszkrimináció

(17)

Két állapot összehasonlításakor az eredeti fogyasztói és termelői többletek összegében mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek nevezzük.

A monopólium jóléti vonatkozásai

P P

Q Q

Pk H

G

Fogyasztói többlet

a.) Kompetitív piac

F

Π MON

LMC HTV LMC

Fogyasztói többlet

qkomp qmon

Pk

PM B

C

b.) Monopólium

(18)

Független vagy összehangolt akciók

Összejátszás (kollúzió) esetén az iparág vállalatai között olyan megegyezés

születik az árra és/vagy a termelt-eladott mennyiségre vonatkozóan, amely a

kollúzióban résztvevők együttes profitjának növelésére irányul.

csökken a verseny intenzitása

(19)

Összejátszás típusai:

tökéletlen összejátszás (kvázi kollúzió)

tökéletes összejátszás

(pl. kartellegyezmény)

Centralizált kartell

Piacfelosztó kartell

Független vagy összehangolt

akciók

(20)

Belépés: egy új vállalat megjelenéséből eredő iparági kapacitásnövekedés.

Megakadályozására:

Mesterséges korlátok (mesterséges oligopóliumok)

Természetes korlátok (természetes oligopóliumok)

Belépési korlátok

(21)

Természetes oligopólium esetén néhány vállalat alacsonyabb költséggel képes előállítani a teljes piaci keresletet

kielégítő kínálatot, mintha ennél több vállalat bármilyen kombinációja

működne az iparágban.

Belépési korlátok

(22)

A termék jellege alapján:

tiszta (tökéletes) oligopólium differenciált oligopólium

Belépési korlátok

(23)

Árvezérléses stratégiák

Outputvezérléses stratégiák

Cournot-duopólium

Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium Chamberlin-duopólium

Klasszikus oligopólium modellek

(24)

Cournot-duopólium (Augustin Cournot, 1838)

Feltételek:

a 2 vállalatot belépési korlát védi a versenytől;

a vállalatok ismerik a piaci keresleti görbét;

mindkettő úgy véli, hogy a másik

változatlanul tartja a döntés pillanatában meglévő outputszintjét;

a döntéseiket egy időben hozzák.

Klasszikus oligopólium modellek

(25)

Cournot-duopólium

q1= a-c /3b q2= a-c /3b

A Cournot-duopólium együttes kínálata kisebb mint a kompetitív output (2/3) és nagyobb mint a monopólium egyensúlyi kibocsátása.

Klasszikus oligopólium modellek

(26)

Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium (Heinrich von Stackelberg, 1938)

Kiegészítés a Cournot feltételekhez:

Követő vállalat (Cournot-feltételek)

Vezető vállalat: ismeri a másik vállalat reakció függvényét

q*1=1/2 (a-c)/b q*2=1/4 (a-c)/b Az iparági output:

Q=q*1+q*2= 3/4 (a-c)/b

(a kompetitív output ¾-e)

Klasszikus oligopólium modellek

(27)

Chamberlin-duopólium (Edward Chamberlin)

Mindkét vállalat felismeri a másik vállalat reakciófüggvényét

A monopolista profiton osztoznak fele- fele arányban

q1= (a-c)/4b q2= (a-c)/4b (A kompetitív output negyede)

Klasszikus oligopólium modellek

(28)

Joan Robinson (1933) és E. Chamberlin (1933)

Monopolisztikus versenyről beszélünk az olyan piacon illetve iparágban, amelyben viszonylag sok vállalat termel, a termelők differenciált termékeket kínálnak, a

vállalatok ármeghatározók és szabad a piacra való be- és kilépés.

Márkanév.

A monopolisztikus verseny

(29)

Nem-ár versenynek nevezzük a vállalatok közötti rivalizálás azon formáit, amelyek a keresleti feltételek megváltoztatását és ezen keresztül a kereslet és profit

növelését célozzák.

pl. minőségi verseny, reklám-marketing, költségverseny, technológiai és innovációs verseny

A monopolisztikus verseny

(30)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A márkák piaci értékének meghatározásakor a pénzügyi piac becsléséből indul- nak ki; a vállalat teljes piaci értékéből a megfogható eszközök értékét,

A vállalat piaci helyzetét bemutató kutatási adatok a piaci koncentrációt, az ágazati versenyhelyzetet jellemzik (a legnagyobbak súlyaránya, a piaci szereplők

Ez az elmélet valójában egy árelmélet, amely tökéletes decentralizációt ír le, ahol a piaci tranzakciók biztosítják a Pareto hatékonyságot, így a vállalat

(Megjegyzem, hogy ha a bizonytalanság erősebb változatát fogadjuk el, akkor a megbízó nem ismerhet minden lehetőséget, és így nem ismerheti az ügynöki

Ezen - „aszimmetrikus információk“ miatt fennálló - kizsákmányolás ellen a vevő természetesen megpróbál védekezni, mégpedig úgy, hogy a szállítókkal

Magyarországon jelenleg közel 1300 aktív informatikai vállalat van, ezért azok szerkezetét, piaci részesedését és a gazdaságra gyakorolt hatását érdemes

A gazdasági elemzés tárgya a vállalkozás, mint gazdasági rendszer piaci, beszerzési, termelési, fejlesztési tevékenységének, valamint a vállalat működésének komplex

Egy állami vállalat privatizációja történhet az egész vállalat értékesítésével egy stratégiai befektető számára, a vállalat részvényeinek tőzsdén való