Gazdálkodási modul
Gazdaságtudományi ismeretek I.
Közgazdaságtan
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai
3.lecke
A közgazdaságtan fejlődési szakaszai
• 1. Kezdete: a közgazdaságtan körbeírja a gazdaság problémáit.
• 2. A közgazdaságtan korszakai:
– Klasszikus görög kor.
– Skolasztika.
– Merkantilista kor.
– Modern kor.
• 3. A közgazdaságtan tárgyai, kérdéskörei:
– Érték, ár, pénz.
– Jövedelemelosztás.
– Növekedés, gazdagság forrásai.
– Intézményi keret.
• 4. Makroökonómia: a ‘30-as években fejlődött ki, Keynes nevéhez fűződik.
• 5. Mikroökonómia: Marshall nevéhez fűződik
Modern kor
• Klasszikus kor:
• láthatatlan kéz-mechanizmus uralja a gondolkodást
• makroökonómiai típusú kérdésekkel foglalkoztak, pl. a rendszer dinamikája, a nemzet fejlődése
• ez a politikai gazdaságtan kora
• Neoklasszikus kor: 1870-től; váltás
• önműködő, racionálisan gazdálkodó egyén áll a középpontban (mikroökonómiai típusú)
• a mai mikroökonómia itt alapozódik meg
• Keynes-i forradalom: 1936-tól; váltás
• megkérdőjelezi a láthatatlan kéz mechanizmusát, hogy a rendszer megfelelően működik
• megalapozza a makroökonómiát
• kb. 1970-ig tart
• Monetáris forradalom: 1970-től
Klasszikus kor
I. Klasszikus görög kor:
– csereegyenlőség elve, mi határozza meg az áru értékét – filozofikusan megfogalmazott kérdések
II. Skolasztika:
– ár-érték problémák
– a moralitás, az etika (igazságosság, uzsora, kamat) a lényege a kérdésnek
– a középkorban volt jellemző
– a közgazdaságtan milyen legyen, mit vizsgáljon:
– leírja, hogy mi van, ekkor a közgazdaságtan pozitív tudomány
– vagy azt vizsgálja, hogy milyen legyen, milyennek kellene lennie, ekkor a közgazdaságtan normatív tudomány
Klasszikus kor
III. Merkantilista kor:
– XV.-XVIII. sz.
– feltett kérdésre különféle válaszokat adtak – kereskedelmi típusú szemlélete van
– utólag elemeztek
– saját gazdasági célok elérésére tették „aktivistává” az államot, a rendszer nem önműködő
– a Keynes-i korban ez újra előjön – nem igazi szisztéma
Racionális rekonstrukció: mai gondolkodóként nézünk bele a korba és így vizsgáljuk
Történelmi rekonstrukció: megpróbálunk történészként belenézni a korba és így vizsgálni
IV. Fiziokraták: 1756, QUESNAY kené
– az első rendszer, amit szisztémaként értelmez a közgazdaságtan
– Tableau Économique - az első olyan leírás, amely tartalmazza a gazdasági körforgásokat, a jövedelemáramlásokat, gazdasági szereplőket
– minden óramű szerint működik (mechanikus rendszer), nem kell beleavatkozni senkinek
SMITH
• a skót felvilágosodás filozófusa, Quesnay kortársa
• 1776 - A nemzetek gazdagsága (a közgazdaságtan alapműve)
• a 4 témakört tartalmazza teljes rendszerként, logikus módon;
rendszerben állnak ezek az elemek
• úgy van megfogalmazva, hogy az elemek logikusan összeállnak, de sokféleképpen lehet hozzájuk kapcsolódni (általános
egyensúlyi elméletet adott)
• 1759 - a gazdasági vetületet dolgozta ki
• az egyén önérdekét követve munkamegosztásba lép, ezáltal
növekszik a termelékenység, a csere révén kielégíti szükségleteit
• a cserében az értékek alapja: a munkák, melyek benne vannak a termékben, hasonlítódnak össze
• a növekedés is benne van
• intézményrendszere a piaci mechanizmus, a láthatatlan kéz fogalma, a közjó egészét is magával hozza
RICARDO
• tudatosan a jövedelemelosztásra koncentrál
• 1817 - alapelvei
• a szereplők jövedelemtulajdonos osztályok:
• munkások - munkajövedelem, munkabér
• földbirtokosok - földjáradék
• tőkések - profit
• logikus rendszert akart megalkotni; a rendszer az érdekellentétek miatt nem harmonikus szerinte
• a jövedelemtulajdonosok között érdekellentétek vannak; van, aki a fejlődést hátráltatja
• az áru értékét a benne fektetett munka mennyisége határozza meg
• föld: egyre rosszabb minőségű földeken egyre drágábban tudnak termelni
• tőkés termelés: ez a tipikus ebben a korban minimális létszükségletnek megfelelő bért juttatják
• ha a föld bérleti díja egyre nő, akkor a profit egyre csökken
• szerinte a tőkés jó, a földbirtokos rossz, a munkás semle- ges
