• Nem Talált Eredményt

Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdálkodási modul"

Copied!
22
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

A makrogazdasági tevékenység számbavétele

13. lecke

(3)

SNA (System of National Accounts)

Magyarország 1968

A makrogazdasági mutatószámrendszer a mutatószámok szorosan kapcsolódó

rendszere…

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(4)

A mutatószámok csoportosítása:

1. Az alkalmazott ár szerint:

folyó (aktuális) áron

változatlan (összehasonlító) áron számított mutatók.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(5)

A mutatószámok csoportosítása:

2. A különböző időpontok, időszakok szerint:

időpontra vonatkozó állomány (stock) jellegű mutatók (pl. 2007. okt. 1-én a vállalati vagyon)

időszakokra vonatkozó folyamat (flow) típusú mutatók (pl. vagyonváltozás, fogyasztás,

beruházás)

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(6)

A mutatószámok csoportosítása:

3. A halmozottság foka szerint:

bruttó (halmozódást tartalmazó) mutatók

félnettó mutatók

nettó mutatók

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(7)

A mutatószámok csoportosítása:

4. A hazai vagy nemzeti jelleg szerint:

hazai jellegű mutatók

nemzeti jellegű mutatók

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(8)

A nemzeti vagyon egy meghatározott időpontban a társadalom rendelkezésére álló, a természet

által adott és az ország történeti fejlődése során felhalmozott anyagi és szellemi javak összessége.

A nemzeti vagyon csoportjai:

az emberi munkával létrehozott, felhalmozódott és az újratermelés folyamatában részt vevő anyagi

javak (technikai tőke);

a szellemi erőforrások együttese (humán tőke);

a természet által adott, gazdaságilag értékelhető, az újratermelésben hasznosítható

erőforrások (természeti tőke).

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(9)

A nemzeti vagyon főbb alkotó elemei:

termelő és nem termelő állóalapok (épületek, gépek, utak stb.);

rendelkezésre álló, feltárt és használatba vett természeti erőforrások (pl. vízkészlet);

a háztartások tartós fogyasztási cikkei;

az ország arany és devizakészletei, a külföldi tartozások és követelések egyenlege;

műkincsek.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(10)

A bruttó kibocsátás (GO - gross output) egy ország összes gazdasági egységében egy adott időszak (év, negyedév, hónap) alatt létrehozott termékek és szolgáltatások teljes mennyisége.

reálkibocsátás  nominálkibocsátás

Reálkibocsátás: termékek és szolgáltatások összes mennyisége.

Nominális kibocsátás: ezen jószágmennyiség pénzben kifejezett értéke.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(11)

A bruttó kibocsátás

a számítások kiindulópontja;

az adott ország egy évi teljes termelését tartalmazza, függetlenül attól, hogy hol értékesítették a termékeket;

tartalmazza:

* az összes értékesített terméket és szolgáltatást;

* a készletváltozásokat;

* a saját fogyasztásra termelt termékeket;

* a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített

szolgáltatások értékét.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(12)

A GO a termelés halmozott mutatója:

egyes tételeket többszörösen vesz számításba.

(közbülső termékek, félkész termékek …)

Folyó termelő-felhasználás (termelőfogyasztás):

a termékek és szolgáltatások előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások

(értékben is).

GO - termelőfogyasztás  GDP

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(13)

A bruttó hazai termék (GDP) az adott országban, az egyes ágazatokban egy adott időszak alatt

előállított és végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások mennyisége (összértéke).

Nézzen utána az aktuális GDP adatoknak

(akár ágazatonként) és elemezze a mutató alakulását!

Forrás pl. az MNB honlapja (www.mnb.hu)

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(14)

A nettó hazai termék (NDP – Net Domestic Product) az adott ország területén egy adott időszak alatt realizált összes elsődleges nettó jövedelmek összege.

bruttó hazai termék – amortizáció = nettó hazai termék

A GDP és az NDP közti különbség jóval kisebb, mint a GO és a GDP eltérése.

Az amortizáció mértéke nehezebben becsülhető meg, ez az oka annak, hogy inkább a GDP-t

használják, bár a GDP is halmozott mutató.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(15)

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az adott

ország állampolgárai (belföldiek) által egy adott időszak alatt realizált összes elsődleges

jövedelmek összege.

GDP + belföldiek külföldről kapott elsődleges

jövedelme - külföldiek belföldön kapott elsődleges jövedelme = GNI (Bruttó nemzeti jövedelem)

A korábbi években és sok könyvben még ma is GNI helyett GNP (Gross National Product),

bruttó nemzeti termék szerepel.

A kettő azonos.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(16)

A nettó nemzeti jövedelem (NNI) a GNI mutató nettó párja, amely az amortizáció értékével kisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó

jövedelmek összességét tartalmazza.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(17)

A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem:

az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.

Jele:GNDI (Gross National Disposable Income) A nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem: a GNDI mutató nettó párja, az ország

állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege. Jele: NNDI (Net

National Disposable Income)

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(18)

Bruttó kibocsátás - Termelő fogyasztás

Bruttó hazai termék - amortizáció = Nettó hazai termék + Belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme

- Külföldiek belföldön kapott elsődleges jövedelme

Bruttó nemzeti jövedelem - amortizáció = Nettó nemzeti jövedelem

+ Külföldről kapott transzferek - Külföldre utalt transzferek

Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – amortizáció = Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(19)

A GDP alapvető hiányossága, hogy csupán a piaci folyamatokat veszi számba.

A GDP nem ad számot a háztartásban és a fekete gazdaságban folyó tevékenységekről.

A GDP NEM a jólétet méri

A GDP nem ad számot a környezet minőségében és a természeti tőke mennyiségében bekövetkező

változásokról.

A GDP tartalmazza a gazdaság által termelt szolgáltatásokat, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a természet által

nyújtott szolgáltatásokat.

A környezetvédelemre fordított munkát, a környezeti kiadásokat a GDP növekményeként

számolják el.

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(20)

A GDP-t ért kifogásokat új makromutatók létrehozásával kísérlik meg orvosolni.

NEW – Nettó Gazdasági Jólét

ISEW – Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe

GPI – Valódi Fejlődés Indikátora

HDI – Emberi Fejlődés Indexe

MFA – Anyagáramelemzés

TMR – Teljes Anyagigény

A makrogazdasági mutatószámrendszer

(21)

A makrogazdasági mutatószámrendszer

Forrás: FoE (1998):

Supplementary Memorandum Submitted by Friends of the Earth,

The United Kingdom

Parliement, 19 June 1998, 9 p.

(22)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• Elsüllyedt költségek: (sunk cost) vagy elveszett kiadások azok a költségek, amelyek az adott döntés pillanatában, illetőleg az adott döntéssel kapcsolatban már

• Természetes oligopólium esetén néhány vállalat alacsonyabb költséggel képes előállítani a teljes piaci keresletet. kielégítő kínálatot, mintha ennél több

A gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért. minimálisan

• A piaci elégtelenség (vagy tökéletlenség) azt jelenti, hogy a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényező allokáció eltér a

osztatlanul szolgálják az egész közösség javát, függetlenül attól, hogy egyénileg meg kívánják- e (vagy meg lehet-e) ezeket vásárolni vagy sem. A magánjavak

szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás.. • Vállalati szektor: azon

• Nominális kibocsátás az adott időszak alatt létrehozott termékek és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások pénzben kifejezett.. értékének

Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi. jövedelemben, kiadási