Gazdálkodási modul

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke

Az árupiac

Az árupiac olyan intézmény,

amelynek funkciója a gazdasági

szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslet és a vállalati szektor által nyújtott kínálat összehangolása.

Az árupiacon a termékek és

szolgáltatások adásvétele történik.

Az árupiac

A klasszikus-neoklasszikus modell (Adam Smith /1723-1790/)

A neoklasszikus paradigma alapelvei:

 A piaci cselekedeteket rugalmas árak szabályozzák.

 A gazdaságban stabil egyensúly alakul ki.

 A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten mindig teljes.

 A reálgazdaság nem igényel aktív állami szerepvállalást.

Az árupiac

A Neoklasszikus modell szerint:

• A kamatlábat közvetlenül az árupiac működése határozza meg.

• A jövedelem mindig azonos a kapacitások teljes kihasználása

melletti kibocsátással, rövid távon

tehát adott a reáljövedelem nagysága.

Az árupiac a neoklasszikus modellben

Az árupiaci egyensúly azon múlik, hogy a kiadások összetétele milyen feltételek mellett egyezik meg a

tervezettel.

Befolyásoló tényezők:

– Fogyasztási kereslet – Beruházási kereslet

– Kormányzati áruvásárlások

Az árupiac a neoklasszikus modellben

• A neoklasszikus fogyasztási függ- vény a kamatláb különböző érté- keihez rendeli hozzá a fogyasz- tás különböző értékeit.

• Y = C + S

i

Y,C,S Y_P

C(i) S(i)

Az árupiac a neoklasszikus modellben

• A beruházási kereslet a

kamatláb monoton csökkenő függvénye.

i

I I(i)

Az árupiac a neoklasszikus modellben

• A kormányzati adóztatás

hatására csökken a

rendelkezésre álló jövedelem.

(kiszorítási hatás)

i

Y,C,S Y_P

C(i)

S(i)

Y_DI

T

Az árupiac a neoklasszikus modellben

A kormányzati kiadások azon

hatását, amelynek következtében a magánszektor valamely

szereplőjének kereslete csökken kiszorítási hatásnak nevezzük.

Az árupiac a keynesi modellben

Az árupiac a keynesi modellben

A keynesi modell

(Keynes, John Maynard /1883-1946/)

A keynesiánus paradigma alapelvei I.:

 Az árrendszer nem tökéletes, az árak merevek vagy ragadósak.

 A gazdasági egyensúlytalanságok tartósak lehetnek, az egyensúlyi állapotok alapvetően instabilak.

Az árupiac a keynesi modellben

A keynesiánus paradigma alapelvei II.:

 A munkapiaci egyensúly nem

szükségszerű, a munkanélküliség tartós lehet.

 Az állam beavatkozása szükségszerű a gazdasági egyensúly megteremtéséhez.

 A gazdasági döntések bizonytalan várakozásokon alapulnak.

Az árupiac a keynesi modellben

A Keynesiánus modell szerint:

• A kamatláb döntően a pénzpiactól függ.

• Csak véletlenül fordulhat elő az, hogy a gazdaság teljes mértékben

kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, ezért a kereslet

nagysága függ a jövedelemtől is.

Az árupiac a keynesi modellben

Az abszolút jövedelem-hipotézis:

adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló

jövedelemtől függ.

C = f(Y)

Y C(Y)

C₀

C ĉ(Y₁)

Y₁

Y

C C(Y)

C₀ C(Y) = C₀ + ĉY

Itt: ĉ(Y) = ĉ = állandó .

A keynesiánus

fogyasztási függvény a rendelkezésre álló

jövedelem minden értékéhez a tervezett fogyasztást rendeli.

Ct  C(Y_DI)

Az árupiac a keynesi modellben

Az árupiac a keynesi modellben

A fogyasztási határhajlandóság:

(MPC, más jelöléssel: ĉ) azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi

növekedésével mennyivel nő a fogyasztás.

ĉ(Y) = dC(Y)/dY 0< ĉ<1

Az árupiac a keynesi modellben

A fogyasztási hányad: a fogyasztási igény és a jövedelem hányadosa.

c = C/Y

A szándékolt megtakarítás a jövedelem fogyasztás

feletti része ( rezíduum):

S(Y) = Y - C(Y).

A keynesiánus megtakarítási függvény a rendelkezésre

álló jövedelem minden értékéhez a tervezett

megtakarítást rendeli. S_t

 S(^Y_DI)

Y C(^Y) C₀

S₀ = - C₀

45^o S(^Y) C, S

S(^Y) = S₀ + ŝY

= - C₀ + (1 – ĉ)Y Itt: ŝ(^Y) = ŝ = állandó .

Y =Y

Az árupiac a keynesi modellben

Az árupiac a keynesi modellben

A megtakarítási határhajlandóság:

(MPS, más jelöléssel: ŝ) kifejezi, hogy egységnyi jövedelem növekedés

következtében mennyivel változik a megtakarítási szándék.

ŝ(Y) = dS(Y)/dY

0< ŝ <1

Az árupiac a keynesi modellben

ĉ + ŝ = 1

Az árupiac a keynesi modellben

A megtakarítási hányad:

(c)

a megtakarítási szándék és a jövedelem hányadosa

s = S/Y

A keynesi modell feltételei mellett a kínálat rugalmasan alkalmazkodik a

kereslethez,

tervezett kiadások ≡ makrojövedelem:

Y^S ≡ Y_t .

Egyensúly: Y^S = Y^D

Y_t = Y^* = C(Y^*) = C₀ + ĉY^*

Y C(^Y) ≡ Y^D

C₀

S₀

45^o S(^Y) C, S, Y^S, Y^D

Y^S ≡ Y_t

Y^* = C(^Y*)

0

*

1 ˆ

1 C c Y  

S(^Y*) = 0

Az egyensúly feltétele:

Az árupiac a keynesi modellben

Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi

jövedelemben, kiadási multiplikátor- nak nevezzük.

∆C = ∆C ₀ = ∆Y

Multiplikátorok: valamennyi azt fejezi ki, hogy egy exogén tényező egységnyi változása mennyivel

változtatja meg az egyensúlyi értéket.

cˆ 1

1



Az árupiac a keynesi modellben

Keynesi szemlélet:

i  a pénzpiacon alakul ki;

a beruházási döntések bizonytalanok;

A keynesi beruházási

függvény a kamatláb és a várakozások különböző értékeihez rendeli hozzá a tervezett beruházás egyes értékeit.

I  I(i,η)

A tervezett beruházások nagysága közvetlenül nem függ az adott

időszak jövedelmétől.

I i

I₀ I(i) = I₀ - ai

Az árupiac a keynesi modellben

Alkalmazkodik-e a kínálat a beruházási kereslethez?

Egyensúlyi feltétel:

Y^* = C(Y^*) + Ī



Y^* = (C₀ + Ī)

…

 S(Y) = Ī Y

C(^Y) C + Ī Y^S

Ī S(^Y)

45^o

Y^D, Y^S

Y₁ Y₂ 1 cˆ

1



Az árupiac a keynesi modellben

i változik  I(i) változik Az árupiaci egyensúlyi

jövedelem függ a kamatlábtól.

IS-görbe (beruházás-

megtakarítás, investment- saving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes

árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza.

Y

Y^S ≡Y

C(Y)+I₀-ai₁ C(Y)+I₀-ai₂

Y^D

Y₁ Y₂

Y₁ Y₂

i₁

i₂ IS

Y i

Az árupiac a keynesi modellben

Gazdasági automatizmusok biztosítják, hogy az árupiac közeledjen az IS-görbe egyensúlyi értékeihez:

az IS-görbe az árupiaci mozgások vonzáspontjait jeleníti meg.

Az IS-görbe stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil.

Az árupiac a keynesi modellben

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!