• Nem Talált Eredményt

Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdálkodási modul"

Copied!
34
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

A termelési tényezők piaca 8. lecke

(3)

A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Termékpiac

Vállalat Háztartás

Termelési tényezők piaca

Föld, tőke, munka, vállalakozói szolgáltatás

Áruk, szolgáltatások

Kínálat

Kínálat Kereslet

Kereslet

(4)

Termelési erőforrások

Termelési erőforrásoknak (inputoknak) nevezzük azokat a piacon megvásárolható anyagi vagy immateriális javakat, illetve szolgáltatásokat, amelyeket a vállalatok kibocsátásaik megvalósítása érdekében felhasználhatnak.

Jó reklám szöveg ………versenyló

(5)

Termelési erőforrások

A termelési tényezők csoportosítása:

Természeti erőforrások (járadék) Munka (munkabér)

Vállalkozói képességek (gazdasági profit) Tőke (kamat)

(6)

Termelési tényezők

Eredetük keletkezésük alapján:

Elsődleges tényezők:

Munka

Természeti erőforrások Tőketényezők:

Termelt tőkejavak

(reáltőke, humán tőke)

Kölcsöntőke

(pénz- és értékpapírtőke)

(7)

Az erőforrások kereslete

Fogyasztói kereslet – szükséglet, hasznosság

Vállalati kereslet – profit

Származékos kereslet: a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást,

mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú

távon legalább normálprofitot biztosít a

vállalat számára. HEFOP 3.3.1.

(8)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele

A vállalat erőforrások iránti igénye a

vállalat termékei iránti kereslettől függ.

Eddig: Mennyit termeljen a profitmaximalizáló vállalat?

Most: Mennyi erőforrást alkalmazzon?

(9)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele

Output oldalról: addig érdemes fokozni a termelést, amíg

az outputnövekmény költségvonzata = az outputnövekmény bevételvonzata

Input oldalról: addig érdemes újabb egység inputot felhasználni, míg

az inputnövekmény költségvonzata = az inputnövekmény bevételvonzata

(10)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele

Profitmaximalizálás elsődleges feltétele az erőforrás-felhasználás oldaláról

dTC/dL = dTR/dL

(11)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele

A tényező-határköltsége: (Marginal Favtor Cost, MFC) azt jelzi, hogy az

inputfelhasználás tetszőleges kis változása

következtében milyen mértékben változik az összes költség.

MFCL= dTC/dL

(12)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele

A határtermék-bevétel (Marginal Revenue Product, MRP) azt mutatja meg hogy az inputfelhasználás tetszőleges kis változása milyen mértékű változást okoz az összes bevételben.

MRPL= dTR/dL (MRPL=MPL*MR)

(13)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele

A profitmaximalizáló vállalat

inputfelhasználásának elsődleges kritériuma:

MFCL=MRPL

Addig a határig érdemes újabb és újabb

inputegységeket a vállalatnak bérbe vennie és foglalkoztatnia, amíg az alkalmazott

input határköltsége egyenlő nem lesz a határtermék-bevétellel.

(14)

A gazdasági járadék

A gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért

minimálisan szükséges összeg között van.

(15)

Munkakínálat és munkapiac

(16)

Munkakínálat és munkapiac

Szabadidő z

z max=24 óra

Napi jövedelem J

ΔZ J0 ΔJ

Z0

J

A munkabér a feláldozott szabad- idő alternatív költsége.

(17)

Az egyéni munkakínálati görbe származtatása

Napi bér (Ft/nap)

J

1440 2400 3360 4320 5280

24 z

F

E’

C

B A’

U4 U3 U2 U1

U0 12 17

11 10

W

Órabér (Ft/óra)

Szabadidő (óra) Munkamennyiség (óra)

60 100 140 180 220

B’

C’

F’

7 12 13 14

a) b)

I4

I3

I2 I1 I0

(18)

Munkapiac egyensúlya

Munkabér

Munkamennyiség L

W

SL

SL DL

DL

L0 Wo

(19)

A bérkülönbségek okai

A nem pénzbeli jellemzőkben mutatkozó különbségek

A munkavállalók biológiai adottságaiban v.

szakképzettségében, „humán tőkéjében”

meglévő különbségek

A tényleges munkapiac tökéletlenségeire visszavezethető bérkülönbségek

(20)

A minimálbérek hatása a foglalkoztatásra

Munkabér

Munkamennyiség L

W

SL

SL DL

DL

LD=LS Wo

L’D W

L’S

(21)

A tőkejavak

Tőkejavak az erőforrások azon csoportja, amelyet a gazdasági rendszer termel ki és amelyet más javak és szolgáltatások

előállítására használnak fel.

védett márkanév ………pénz

………diploma

(22)

Időpreferencia és kamat

A tőkeakkumuláció alapvető döntési problémája:

a jelenbeli élvezeteknek jövőbeli előnyökre való átváltása.

(kerülőutas termelés)

A tőke hozama legáltalánosabban az

alkalmazásával elérhető jövőbeni fogyasztásnak a feláldozott jelenbeli fogyasztás feletti többlete.

(23)

Időpreferencia és kamat

Időbeliség

Cél: a jelenbeli és a jövőbeli jövedelem és fogyasztás által elérhető összhaszon

maximalizálása.

(24)

Időpreferencia és kamat

Többlethozam feltétele: a pénzt tőkejószággá kell változtatni.

Rövid lejáratú kölcsön nyújtása

Befektetés

Hosszú lejáratú kölcsön nyújtása

(25)

Időpreferencia és kamat

Tőke piac

Kínálati oldal: háztartások, vállalatok, állam (megtakarítás)

Keresleti oldal: befektetési lehetőségeket kínáló üzleti szervezetek (pl. bankok)

(26)

Időpreferencia és kamat

Tőke piac

A remélt jövőbeni pénzhozam alapján:

Kölcsöntőke-piac (hitelpiac, pénzpiac) Tulajdonjogok piaca

További csoportosítás

Nominál tőke (pénz-tőke, értékpapír-tőke) Humán tőke

Reáltőke (fizikai tőkejószágok)

(27)

Időpreferencia és kamat

A kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú pénzösszeg.

A kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve.

A kamatláb értéke függ:

a lejárati időtől

az üzleti kockázattól

a felmerülő bankműveleti költségektől

(28)

Időpreferencia és kamat

A reálkamatláb a kölcsönadott pénz vásárlóerejének változását mutatja.

A nominál kamat (névleges kamat)

a kölcsöntőke hozamának pénzben kifejezett értéke.

Reálkamatláb = nominál kamatláb – inflációs ráta

(29)

A pénz(tőke) értéke az időfolyamatban

A jelenérték (present value, PV) egy

jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszegsorozat értéke mai pénzben kifejezve.

Egy jelenbeli pénzmennyiség jövőbeni

értéke (future value, FV) a mai pénzösszeg befektetése révén a jövőben elsajátítható pénzhozam.

(30)

A pénz(tőke) értéke az időfolyamatban

A jelenérték számítása a diszkontálással történik.

Diszkontálás (leszámítolás) egy jövőbeni

pénzösszeg jelenértékének a meghatározása a kamatláb figyelembevételével.

R1

PV= --- 1 + i

az egy év múlva

esedékes pénzösszeg

diszkontráta,

kamatláb századrésze

(31)

A pénz(tőke) értéke az időfolyamatban

A jövőérték számítása a kamatos-kamat számítás, amikor a rendelkezésre álló C0

pénzösszeg jövőbeni értékét állapítjuk meg.

FV= R

0

*(1+i)

t

(32)

Befektetési lehetőségek értékelése

A nettó jelenérték a befektetés révén

megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak a különbsége.

n

R

t

NPV= -K +∑---

t=1

(1 + i)

t

Befektetési ráfordítás

(33)

Befektetési lehetőségek értékelése

n

Rt

NPV= -K0 +∑---

t=1 (1 + i)t

NPV< 0, a befektetést nem célszerű megvalósítani

NPV> 0, a befektetés nyereséges

NPV=0, a befektetés megítéléséhez további számítások szükségesek

(34)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

Az egyéb fémtömegcikkek jelentős szerepet ját- szanak mind az ipar háttériparában, mind az ipari fogyasztási cikkek között; a fő- csoport értékesítése 1971 és 1980

— A halmozott termelési együtthatók a megfelelő lineáris programozási adatok- ból levezethetők, Az inverz termelési együtthatókat az elsődleges ráfordítások és a

A profit nagysága gazdasági értelemben, ami a termelési érték és a gazdasági költségek (ráfordítás2) közötti különbség. Gazdasági profitot akkor ér el tehát a cég,

Termelési érték a vállalkozás adott termelési időszaka (rendszerint 1 év) alatt előállított termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett értéke. Ágazati

A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a legtöbb iparágban a vállalati teljes termelés alakulása szinte teljesen azonos tendenciát mutat, mint az árulista szerinti

kenek&#34; változását mutatják, nem adnak azonban választ arra a kérdésre, hogy adott hazai termelési és világpiaci feltételek mellett mi a különbség az egyes

évek halmozatlan termelési értékszintje 34,1 százalékkal magasabb, mint a megelőző három év átlagos termelési színvonala (2159 forintról 2895 forintra emelkedett), szemben