• Nem Talált Eredményt

Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdálkodási modul"

Copied!
26
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

A munkapiac

Az összkínálati függvény 16. lecke

(3)

A munkapiac

A munkapiac a nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes munkakereslet és munkakínálat,

valamint azok kölcsönhatása.

A munkapiacon a munka

(v. munkaerő) adásvétele történik

(4)

A munkapiac

A makrogazdasági munkakínálat azt

mutatja, hogy a háztartási szektor adott feltételek között mennyi munkát

szándékozik felkínálni a vállalati szektornak.

Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér növekvő függvénye (megmutatja

hogy különböző reálbérszintek mellett hányan kívánnak munkát vállalni).

(5)

A munkapiac

W/P LS

L1D L0D

LD

L L*

(W/P)0 (W/P)* (W/P)1

(6)

A munkapiac

A munkabér: a munkából származó jövedelem

nominálbér (jele: W (Wage))

reálbér (jele: W/P)

(7)

A munkapiac

A nominálbér (pénzbér) az egységnyi munkáért kifizetett pénzösszeg,

vagyis az a pénzmennyiség amit a munka felhasználója a munka

tulajdonosának fizet.

A nominálbért valamilyen

időegységre (1 óra, 1 hónap) vetítjük, azaz dimenziója a Ft/idő

jele: W (Wage)

(8)

A munkapiac

A Munkakínálati függvény (LS) jellemzői:

soha nem indulhat ki az origóból (minimálbér)

az összes munkakínálatnak van egy felső határa (az országban élők

száma)

rugalmatlan

(9)

A munkapiac

A munkakínálat meghatározása munkaképes korú népesség

inaktívak aktívak

munkanélküliek foglalkoztatottak önkéntes kényszerű

*frikciós *strukturális

*egyéb *konjukturális

(10)

A munkapiac

A munkaképes korú népesség a népesség azon része amelyik túl van a tanulási illetve képzési

fázison és a nyugdíjkorhatár előtt áll.

aktív népesség

inaktív népesség

(11)

A munkapiac

Az aktív népesség a népesség azon része

amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.

Az inaktív népesség tagjai nem hajlandók munkát vállalni mert megélhetésüket más

forrásból fedezik (pl. vagyonból eltartottak), vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban (pl. kismamák).

(12)

A munkapiac

Valamely nemzetgazdaság aktivitási

rátáján az aktív népesség és a munkaképes korú népesség százalékában kifejezett

arányát értjük.

aktív népesség

Aktivitási ráta = ---*100 munkaképes korú lakosság Az aktív népesség jelenti a munkakínálat

maximális nagyságát.

(13)

A munkapiac

Munkanélküliek az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nem rendelkezik

munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nem használt része.

A nemzetgazdaság munkanélküliségi rátája (u) a munkanélküliek száma és az aktív népesség

százalékban kifejezett aránya.

munkanélküliek száma

munkanélküliségi ráta = --- * 100

aktív népesség

(14)

A munkapiac

Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív

személyeket akik adott reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni.

Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége.

(15)

A munkapiac

Önkéntes munkanélküliség:

A frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség az önkéntes munkahely-változtatással járó

állástalanság.

Egyéb

(16)

A munkapiac

Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást.

Konjunkturális munkanélküliség

Strukturális munkanélküliség

(17)

A munkapiac A kényszerű munkanélküliség

Konjunkturális munkanélküliségen a

nemzetgazdaság kibocsátás-ingadozásából fakadó munkanélküliséget értjük.

Strukturális munkanélküliségről

beszélünk, ha a munkakereslet és –kínálat szerkezetileg tér el egymástól.

(18)

A munkapiac

A munkakereslet a vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám.

Jellemzői:

növekvő pénzbérhez csökkenő munkafelhasználás tartozik

– a munkakeresletet meghatározza a nominálbér és az árszínvonal

– ha a reálbér nő a munkakereslet csökken – negatív kapcsolat

(19)

A munkapiac

W/P LS

L1D L0D

LD

L L*

(W/P)0 (W/P)* (W/P)1

(20)

A munkapiac

Egyensúlyi reálbérnek nevezzük azt a W/P arányt, amely mellett a munkakereslet és a munkakínálat egyenlő egymással.

Jellemzői:

–munkanélküliség:

reálbér > egyensúlyi W/P –túlfoglalkoztatottság:

reálbér < egyensúlyi W/P

(21)

A Phillips-görbe

A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi szint, amely mellett a bérekre és az árakra ható erők

egyensúlyban vannak.

Szorosan összefügg az inflációval

A természetes rátánál alacsonyabb szintű munkanélküliség az infláció emelkedő

spiráljának veszélyeit idézi elő.

(22)

A Phillips-görbe – rövid távon

Inflációs ráta (%)

munkanélküliségi ráta (%)

(23)

A Phillips-görbe – hosszú távon

Inflációs ráta (%)

munkanélküliségi ráta (%)

(24)

Az összkínálati függvény

Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel.

P

W/P Y

N ND

NS

W/P

Y(N) YS

(25)

Az összkínálati függvény rögzített nominálbérek esetén

Termelési függvény

Munka- keresleti függvény

munkapiac Kínálati

függvény

reálbér árszínvonal

kibocsátás foglalkoztatás

(26)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• A piaci elégtelenség (vagy tökéletlenség) azt jelenti, hogy a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényező allokáció eltér a

osztatlanul szolgálják az egész közösség javát, függetlenül attól, hogy egyénileg meg kívánják- e (vagy meg lehet-e) ezeket vásárolni vagy sem. A magánjavak

szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás.. • Vállalati szektor: azon

• Nominális kibocsátás az adott időszak alatt létrehozott termékek és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások pénzben kifejezett.. értékének

A bruttó kibocsátás (GO - gross output) egy ország összes gazdasági egységében egy adott időszak (év, negyedév, hónap) alatt létrehozott termékek és szolgáltatások

Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi. jövedelemben, kiadási

Számlapénz: a hitelintézeteknél elhelyezett betét (a gazdasági szereplők /háztartások, vállalatok, intézmények, szervezetek, „emberek” látra szóló /folyószámla/

A transzferek növelik a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, így hatásukra a fogyasztási kereslet is növekedni fog.. A transzferek hatása az