Dr. Horváth Róbert doktori értekezésének vitája

(1)

SZEMLE

DR. HORVÁTH RÓBERT DOKTOR! ÉRTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA

DR. GYULAY FERENC

1985. május 26-án a magyar demográfiai tudomány kialakulása történetének feltárása szempontjából fontos és tanulságos disszer—

táció megvédésére került sor a Magyar Tu- dományos Akadémián. Az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága erre a napra tűzte ki Horváth Róbert, a közgazdaságtudomány kandidátusa ,.A magyar demográfiai gondolat története a kezdetektől a hivatalos statisztika kialakulásáig" című doktori érteke- zésének nyilvános vitáját. A Bíráló Bizottság tagjai voltak: Hoóz István, a szociológiai tu- domány (demográfia) doktora, Klinger And- rás, a szociológiai tudomány (demográfia) kandidátusa, Makara Péter, a szociológiai tu- domány kandidátusa, Szabady Egon, a szo- ciológiai tudomány (demográfia) doktora.

Opponensek voltak: Cseh-Szombathy László, a szociológiai tudomány doktora. Vukovich GyörgY. a szociológiai tudomány (statisztika) kandidátusa. Kosáry Domokos, a Magyar Tu—

dományos Akadémia rendes tagja.

A jelölt doktori disszertációként a magyar demográfiai gondolkodás XVlll. és XIX. szá- zadi történetéről a nem magyar anyanyelvű közönség számára francia nyelven írt dolgo—

zatát nyújtotta be. A dolgozat a jelölt e té—

ren kifejtett korábbi munkásságának összeg- zése. rendszerezése.

AZ ÉRTEKEZÉS TÉZlSEl

1. Az önálló demográfiai tudomány kiala- kulása csak a XX. század elején indult meg.

Kezdetei azonban már korábban adva voltak részben más rokontudományok kezdetei kö- zött lefolyt fejlődésben, Ezért helyesebb a XVIII. század első éveitől az 1870-es évek elejéig terjedő időszakban a demográfiai

"gondolat" történetét kutatni. nyomon kisér- m. ,

s 2. Az értekezés — tárgyát tekintve —— tu- dománytörténeti munka, mely az eddig fel—

táratlan fejlődés analitikus feldolgozásán alapszik. és erre az alapra felépítve szinteti—

kus jelleggel tesz kísérletet arra, hogy a jel-

zett korszakban bekövetkezett fejlődést ösz-w szefoglallja és értékelje.

A tanulmány célja egyrészt, hogy a hazai tudománytörténet területén létező ,.fehér' folt"-ok felszámolásához, másrészt, az önál- ló demográfiai tudomány kifejlődésének szé-n lesebb körű megismeréséhez a tudomány magyarországi kialakulásának feltárásával hozzájáruljon. A demográfia nemzetközi tör-v ténete ugyanis mind ez ideig csak a Nyugat—

Európában és az észak-amerikai kontinensen,, lezajlott fejlődésre koncentrált.

3. Ami az adatgyűjtés kérdését illeti, el—

sősorban a magyar demográfiai gondolat je-—- lentősebb képviselőinek a nemzetközi fejlő- dés fő vonalaival párhuzamos. illetve annak"

részeként jelentkező főbb gondolatai szolgál.

tak alapul. '

4. A források feltárását és felhasználását illetően a jelentősebb képviselők munkássá—

gának tanulmányozása. vagyis az analitikus—.

feltárás állott az első helyen. A következő lépés a demográfiai gondolat szempontjából fontos gondolatoknak és módszereknek a .,tiszta demográfiai" módszertan, majd az al- kalmazott ún. .,társadalmi demográfia" fé—

nyében való interpretálása és értékelése volt.

Zsinármértékül a nemzetközi fejlődés hason—

ló jellegű problémái és a hazai tudományos és általános történelmi fejlődés tanulságait szolgáltak.

5. Feldolgozásra kerültek az értekezésben olyan, saját korukban nem publikált néze—

tek. a cenzúra által betiltott művek is. ame- lyeket o- tudománytörténet később felt-árt..

Ezek a nézetek, művek egyrészt hozzátartoz- nak a teljes tudománytörténeti kép felvázo- lásához. a fejlődés jobb. teljesebb megisme—- réséhez, másrészt jelentős hatást gyakorol-

hatnak o tudomány jelenkori fejlődésére. * 6. Az értekezés új eredményei:

a) a magyar demográfiai tudomány első nagy fej-s—

lődési szakaszának monagrafikus feltárása : mint ilyen, a téma első nagyobb igényű szintézise:

b) a korábbi demográfiaközpantú kutatások ta—

vábbvitele (Hatvani, Feies. Berzeviczy, Konok); _

(2)

c) Fáy munkásságának feltárása, értékelése. iliet- ve Bél és Schwartner munkásságának újraértékelé—

se. a fejlődés fő áramlatában való elhelyezésük;

d) Széchenyi és Kossuth egyes politikatudományi nézeteinek beillesztése a hazai demográfia fejlődé-

sébe;

e) a demográfiai tudomány nemzetközi története egyes fejlődési szakaszainak továbbfejlesztése (va-

lószinűségszámitás. halandósági táblák kérdése):

f) a kapcsolatok feltárása a rokontudományokkal.

illetve az elhatárolások kimunkálása (leirá statiszti—

ka, politikai aritmetika. valószinűségszámítás. a Ouetelet—i statisztika, továbbá a fiziokratizmus, az

angol klasszikus közgazdaságtan).

CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÖL

Az opponens bevezetőjében hangsúlyoz- ta, hogy a jelölt: .,. .. több évtizede fontos kultúrmissziót folytat azzal. hogy franciául, németül és angolul irt tanulmányaival . . . a statisztikának és a demográfiának jeles hazai képviselőit és munkásságukat megismer- teti a külföldi olvasókkal. Tanulmányaival hozzájárul e tudományágak történetének ál- talános fejlődéséhez: elemzései alapján a külföldi kutatók felmérh'etik, hogy az ismert és az egyetemes fejlődés szempontjá- ból kiemelkedő jelentőségű tudósok miként hatottak Közép-Kelet-Európában, mennyiben voltak e térségben követőik. illetve előfor—

dult—e. hogy újdonságnak számító gondola- taik velük egyidőben itt is felvetődtek nem lényegtelen Horváth Róbert ezen tanul—

mányainak az a hatása. hogy hozzájárulnak -a magyar kultúra múltjának . alaposabb

megismeréséhez külföldön."

Azt a kérdést vizsgálva, hogy a benyújtott dolgozat megfelel-e a disszertációval szemf ben támasztott követelményeknek, végső ikö- vetkeztetésként megállapítja. hogy a tanul- mány eleget tesz ezeknek az előírásoknak.

Abból a tényből kifolyólag azonban, hogy a dolgozat eredetileg külföldiek számára iró- dott, a szerző kitér például a gazdaság- és társadalomtörténeti háttér felvázolására is.

holott olya—n műben, mely ... .. a- különféle tudósok. gondolkodók közötti eszmeáravmllásct.

kutatást kívánja elsősorban kimutatni . . .".

amennyiben magyar olvasók számára készül, erre nem lett volna szükség.

Az opponens véleménye szerint a történeti megállapítások között pontatlanok és vitat- hatók is vannak. Ilyen például az a tétel, mely .,. . . a magyar etnikumú népesség csök- kenését a nemesi felkelés rendszerével ma—

gyarázza", vagy a jelöltnek az a felfogása, mely a császár és a magyar nemesség kö- zötti ellentétet még 1848 után is, egészen 1867-ig a magyar fejlődés központi ikonfilik- tusának tekinti.

A jelölt a vizsgált korszak számos olyan magyar gondolkodójával' is foglalkozik, akik—

nél a magyar népesedés leírása valamilyen formában előfordult. Értelemszerűen az ilyen szerzők bemutatását egyszerű leírásra korlá—

tozta. Ezek a részek azonban még így is viszonylag nagy helyet foglalnak el, s ront- ják az összbenyomást. A disszertáció igazi értékei azok a fejezetek, amelyek a magyar demográfiai gondolkodás kiemelkedő egyé—

niségeivel foglalkoznak. Különösen kiemelke- dőnek minősíti az opponens Fejes munkás- ságának és szerepének értékelését, valamint Berzeviczy demográfiai gondolatainak bemu- tatását. Az opponens megállapitja, hogy a jelölt értekezésében .,. .. olyan tudóst mutat be, aki egyebek között méltó vitapartnere Malthusnak, és aki a magyar kapitalista fej- lődésnek olyan apostola, aki már előre látja az általa propagált változások negativ kö—

vetkezményeit is".

A reformkorszak tárgyalását értékelve oz opponens rámutatott arra. nem látja indo- koltnak történelmünk nagyjainak, Széchenyi—

nek. Kossxutthnak valamely szakterület. a jelen esetben a demográfia művelőjévé minősíté- sét.

Fényes Elek rövid értékelése, tekintettel Fényes hazai hírnevére, nem kielégítő. Fáy András magas színvonalú bemutatása viszont, melyet a jelölt a politikai aritmetika XIX. századi európai képviselőinek ismertetéé sével köt egybe, lehetővé teszi elhelyezését is az akkori tudományos világban. - Konek Sándor érdemeinek ismertetése is jól megirt rész az opponens szerint, néhány megállapi- tással azonban nem ért egyet.

A disszertáció összefoglalása, lezárása az opponens véleménye szerint nem kielégítő.

,,Hiányzik az olvasó számára valamilyen köz- ponti gondolat szerinti csoportosítása az el—

mondottaknak: a disszertáció mindvégig megmarad személyek és kor egymástól töb- bé—kevésbé' független bemutatásának. Ez szo;

katlan egy disszertációnál, de nem zárja ki a disszertáció elfogadását . . ."Ve'gül meg- állapitja: ,,... több értékes fejezet van a disszertációban, amelyek valóban új ismered teket nyújtanak az olvasónak, és elősegítik egy fontos tudomány hazai kibontakozását—' nak megismerését". Mindezek alapján javasolja ... . . a birálatban jelzett hiányosságok ellenére a Bíráló Bizottság tegyen javaslatot a Tudományos Minősítő Bizottságnakarra, hogy a doktori fokozatot ítélje oda Horváth Róbert jelölt számára".

VUKOVICH GYÖRGY OPPONENSI VELEMENYEBOL '

Az opponens a disszertáció egyes fejeze- tei mondanivalójának áttekintése után meg—

állapitja. hogy .,... Horváth professzor a statisztika és a demográfia történetének ava- tott tudósa, akinek rendkivüli érdemei van—

nak a magyar szerzők, tudósok munkásságá—

nak kutatásában, rendszerezésében, aukto- rak felfedezésében . . . Munkássága nyomán

,

(3)

SZEMLE

353

- elsősorban francia nyelvterületen -— kiala- kulóban van az a felismerés, hogy a hazai társadalmi—gazdasági fejlődés megkésettsé—

ge ellenére, annak ellenére, hogy hazánk csak a XVIII. században kezdett újra integ—

rálódni az európai gazdasági és szellemi fo- lyamatokba. a magyar tudományosság mégis már korán a kor színvonalán álló képviselők—

kel büszkélkedhet. Bél, Schwartner, Berze- viczy, Feies, Hatvani, Fáy neve belekerült az

egyetemes statisztikatörténetbe, és ez Hor- váth Róbert érdeme".

Elismeréssel szólt az opponens a jelöltnek arról a' sikeres törekvéséről, hogy korábbi

művei alapján egységes rendszerbe foglalja az egyes kutatók demográfiai, népességsta—

tisztikai munkáját. .,. .. jó meglátással. mun- kásságuk lényegi vonásainak kiemelésével jellemzi a vizsgált tudósok tudománytörté- netí szerepét, a tudomány külföldi képvi- selőinek hatását egy-egy magyar kutató munkájára". Megjegyzi. hogy néhány szerző—

nél azonban csak erőltetetten lehet demog- ráfiai gonidloiikodásról beszélni. A népes- ségre vonatkozó adatok a vizsgált időszak- ban jóval gazdagabbak voltak, mint a más területen fellelhető számszerű információk.

Ezért bizonyos erőltetettséget lát abban. a- mikor például Bélt vagy Schwartnert a jelölt demográfiai gondolatok hordozóiként jel—

lemzi. A disszertáció rámutat arra. hogy egyes szerzők. akik eredeti gondolatokkal gazdagítva művelték a népességtudományt.

ezt más tudomány, például a közgazdaság- tan ..burkában" tették. Egyes kutatók. tudó- sok nem is tudtok egymás munkájáról. ,.Gaz- dagiítottar volna a dolgozatot, !ha ennek okait

és feltételeit mélyebben maigllailmo volna".

Az opponens egyetértett a jelölttel abban.

hogy túl sok szerző értékelése, bemutatása terjedelmi okokból nem lehetséges, és meg- haladná a külföldi olvasóknak szánt mű ér- deklődési körét. A magyar tudománytörténet feltárása szempontjából azonban éppen a részletesebb expozíció tá'rhatja fel a demog- rálfiua—i gondolat irányait, fejlődését.

Az opponens végül ezzei zárta a disszer—

táció bírálatát: ..Figyelembe véve az adat—

gyűjtés tudományos alaposságát és a disz—

szertáció hasznosságát a magyar demográ- fia történetének külföldi megismertetésében.

. a szerző érdemeit a magyar statisztika és gazdaságtudomány történetének fel- tárásában. ..", javasolja ,,... hogy a Tudo- mányos Minősítő Bizottság számára a tudo- mány dokitora fokozatot ítélje oda".

KOSÁRY DOMOKOS AKADEMIKUS OPPONENSI VELEMENYÉBÓL

Az opponens véleményének kifejtésekor a francia Annales—iskola képviselőinek ama tu- dományos nézetéből indul ki, mely szerint a

6 Statisztikai Szemle

történelem globális, sőt mondhatni totális. A múlt minden eleme. mozzanata beletartozik:

... . . bármelyik tudományos diszciplina, . . . tehát a statisztika. a demográfia- fejlődése is".

Minthogy azonban az említett teljesség min—

den részletét a történész egymagában nem tudja felkutatni, figyelembe kell vennie a kü- lönböző rokon diszciplínák eredményeit. For- ditva, e diszciplínáknak ahhoz, hogy saját témájukban eredményre jussanak, figyelembe kell venniük a történettudomány által re- konstruált összefüggéseket, folyamatokat.

,,... mint történész hasznosnak tar- tom — hangsúlyozza az opponens —, ha egy munka a demográfiai nézetek magyar- országi fejlődéstörténetének bemutatására vállalkozik... Hasznosnak, főleg olyan spe—

cialista tollából, aki előzőleg évtizedek so—

rán . .. már sokat foglalkozott e témakör kü- lönböző részleteivel. . ."

.,Azt viszont őszinte sajnálatomra meg kell mondanom — folytatta az opponens —, hogy ami e demográfiai elemzéseknek a ma—

gyar történelem összefüggéseibe, folyama—

taiba való beillesztését, a történettudomány újabb eredményeinek figyelembevételét illeti. az értekezésben sok hiányosságot, tájé—

kozatlanságot, félreértést. tévedést vagy ép- pen pontatlanságot találtam. . .". Helytelení- tette, hogy a jelölt a magyar történeti szak- irodalom helyett sok esetben saját dolgoza- taira hivatkozik, a fent emlitett kooperáció szükséges voltának nem szentel kellő figyel-

met.

Az opponens véleménye szerint a tárgyalt időszakban a demográfiót nehéz elválaszta- ni atstatisztikai. gazdasági, honismereti iro- dalomtól, ezek a diszciplinák a közös tőről csak fokozatosan váltak le, önállósultak. A legjobb megoldás tehát, ,,... ha magát a fejlődési szétágazósi folyamatot próbáljuk áttekinthetően bemutatni, . .. jelezzük a té—

mákat közelebbről érintő jelenségeket, és megkíséreljük a szereplőket is hozzákapcsol- ni a főbb társadalmi és kulturális tendenci- ákhoz. Ez bővebb általános helyzetkép nél- kül is megoldható, mivel nemcsak a XIX.

század első feléről, hanem a XVIII. századról is van olyan áttekintésünk, amely az olva—

sót e tendenciáról tájékoztatja". Sajnos a jelölt nem élt ezzel a lehetőséggel, így .,. .. a tárgyalt szerzők munkássága egy—

mástól többé—kevésbé elszigetelt jelenségnek tünik ..." Továbbá a jelölt, minthogy de—

mográfiánk fejlődése nem volt folyamatos, az ebből adódó hiányokat más elemekkel pró- bálja kípótolni, vagyis ,... . témakörét kissé egyenetlenül értelmezi". igy kerül sor példá- uI Berzeviczy gazdasági nézeteinek arányta- lanul bő elemzésére vagy Széchenyi és Kos—

suth működésének tárgyalására.

Az általános megjegyzések után az oppo—

nens részleteiben vizsgálta a dolgozat egyes

(4)

fejezeteit. és megtette észrevételeit a fel—

használt történeti megállapításokra, adatok—

ra vonatkozóan. Kifogásolja többek között, hogy a jelölt az ország XVI-XVII. századi gazdasági—társadalmi lemaradásának okát a török háborúkban látja. Téves szerinte a jelölt ama állítása. hogy Magyarország csak 1740—ben szabadult fel végleg a török ura- lom alól. hogy több hivatalos urbárium lett volna, hogy a .mezőfvá-rosoknaik nem volt föl—

desura. A kapitalizmus fejlődését a XVIII.

századi Magyarországon a jelölt túlbecsüli, viszont a francia háborúk ösztönző hatását a gazdasági konjunktúrára nem hangsúlyoz- zo.

Bél Mátyás életművét a német államisme—

reti iskolához való viszonyán túlmenően jel- lemezni lehetne más megközelítésből is. ,,Ki- jelölni helyét egyrészt az északnyugati pe- remvidék polgári Hungarus-értelmisége. más- részt az ország ,xfelifedrésével' próbálkozó más szerzők soraiban". Elhagyható lenne Oláh Miklós XVI. századi munkájának ismertetése.

szükségtelen a hun származtatás hamis nemesi legendájának ..újabb" alátámasztásá- ra egy 1944-es munkát idézni, indokolatlan közvetlenül Bél kezdeményezéséhez kapcsol- ni Skerlecz Miklós gazdaságpolitikai munká-

it.

Schwartnert a jelölt kissé lebecsüli, és túlzottan kiemeli Fejes Jánost — az opponens véleménye szerint.

Előfordul bizonyos szerkezeti törés (..ídő-

rendi ugrálás") is a dolgozatban, azaz bizo—

nyos szerzők indokolatlanul előkerülnek mun- kásságuk tárgyalása után, a fejlődés más szakaszában is.

Nem ért egyet az opponens azzal a fel- fogással, hogy azok, akik Hatvani idejében Debrecenben tanultak, tanítványai is let- tek volna. Birálja Berzeviczy munkásságának a témán túlmenő tárgyalását, és hiányolja újabb tanulmányok, szerzők munkáinak fel—

használását. Más az opponens véleménye Fényes Eleknek az 1860-es években bekövet- kezett mellőzéséről. aminek okát a Bach—kor—

szakban tanúsított magatartásában látja.

Az opponens a röviden vázolt fontosabb észrevételein túl még számos megjegyzést tett, pontosított bizonyos dátumokat, helyes-

bített sajtóhibákat, elirásokat.

Hangsúlyozta, hogy a dolgozat jelen for- májában való megjelentetését nem tartja kí- vánatosnak, és hozzáfűzte: ,,Ennek ellenére azonban fenntartom — a figyelmes, alapos átdolgozás reményében — . . . azt az állás- pontomat, hogy amennyiben a demográfiai elemzéseket a demográfus szakemberek a doktori fokozat elnyerésére alkalmasnak tart- ják, akkor — a történettudomány területével kapcsolatos kisiklásokat múlandó mellékter- méknek tekintve — hajlandó vagyok vélemé-

nyükhöz csatlakozni".

A BlRÁLO BlZOTTSÁG KERDÉSEI

1. Hogyan értékeli a jelölt a magyar de—

mográfia fejlettségét a vizsgált korszakban az európai élvonalhoz és a környező orszá-—

gokhoz képest?

2. Hogyan értékeli a jelölt a halandósá—

gi táblák fejlődését a magyarországi korabeli és a korábbi halandósági táblákhoz ke'—

pest?

A jelölt az opponenseknek adott válasza után a kérdésekre — röviden -— a követke;

zőket mondatta.

1. ,.A magyar demográfia fejlettsége 0:

nemzetközi élvonalhoz képest a XVIII. szó—

zad végéig — Hatvani egyedülálló kísérletét leszámítva a politikai aritmetika és a való- szinűségszámítás területén —- erősen az eu—

rópai élvonal mögött maradt. . . A XVlll. szá-—

zad végi és a XIX. század eleji fellendülés viszont az európai élvonal szempontjából is kiemelkedő kezdeményezéseket hozott Schwartner, Berzeviczy és Fejes munkássá- ga révén. . ."

Ami a környező országokban a demográ- fia fejlődését illeti ,,... a bécsi egyetemen Sonnenlels iskolája játszott némi önálló sze—

repet, melynek hatására a disszertáció első- sorban Feies és Tessedik munkássága kap- csán utalt. ez a hatás a XIX. század el- ső felében is érvényesült, bár jóval kisebb mértékben. mint Fejes munkásságában a pesti jogi kari közgazdaságtan oktatásának keretében. A prágai egyetemen a német nyelvű demográfiai szerzők már csak az—

1850-es és az azt követő évtizedekben je- lentkeztek a zágrábi jogakadémián volt egy halvány kameralista iskola a XVIII. és XIX. század fordulóján. . ."

2. ..A magyarországi halandósági táblák fejlődésében Hatvani kísérletét egy a 0—1 éves korig szóló táblának tekinthetjük, melynek öt évi bázisaunyagánál intuitíve az éves alcsoportok elhatárolását a Lexis—dia- gram módszerével oldotta meg. s így ebben is kora előtt járt. Fejes a Süssmilch-Bau—

mann-módszert követte Fáy korában a' Guetelet-féle (a stabil népességre alapított) halandósági táblák módszere még nem ál—

lott rendelkezésre, s így az alap ismét csak a Süssmiich-Baumann-tábla lehetett... Fáy

is csak ezt vehette alapul. . ."

..A korábbi halandósági táblák elméletét az európai élvonal színvonalán csak Hatva—

ni ismerte hazánkban. . ."

HORVÁTH RÓBERT VÁLASZA AZ OPPONENSEKNEK

A jelölt bevezetőül köszönetét fejezte ki az opponenseknek a disszertáció mélyreható

elemzéséért. .,. . . bírálataikkal . . . hozzájá—

rultok abban kifejtett nézeteim tisztázásához..

(5)

SZEMLE

355

s őszinte meggyőződésem, hogy ezen keresz- tül a szépen fejlődő magyar demográfiai tudomány egyes érintett kérdéseinek. de kü—

lönösen e tudomány fejlődéstörténetének a tisztázásához is".

A jelölt a válaszát az opponensek által képviselt tudományok szerint csoportosítva adta meg, azaz a szorosabb értelembenivett demográfiai tudományos szempontok felőla tágabb értelemben vett szociális demográfia és szociológia felé haladt, hogy végül a de—

mográfia tudományának történetével kapcsolatban felvethető általános történettudományi kérdésekhez jusson el.

Vukovich György opponensi véleményében kifejtettekre adott válaszában a jelölt elfo- gadta a kritikai megjegyzéseket, és— hozzá—

fűzte: ,,A fejlődés . .. nem lehet sem töret- len, sem egyenletes, sőt néha az egyes pro—

tagonistók működése teljesen elszigetelt nemcsak nemzetközi vonatkozásban, hanem még hazai viszonylatban is. Külföldre gyako- rolt hatásról valóban alig esik szó, ilyet csak Schwartner és Berzeviczy esetében tudott az értekezés felmutatni. A belföldi egymásra ha—

tás azonban sok esetben kimutatható, lehet például egy OIáh—BéI—Vályí régebbi leíró statisztikai szellemű vonalról beszélni, akár- csak egy Skerlecz—Berzeviczy—(Széchenyi)—

Konek gazdaságdemográfiai vonalról is...

A— Schwartner—Magda—Fényes-féle, erőseb- ben népességstatisztikai beállítottságú vonu- lat színvonalhullámzásaira is utal a dolga-

zat.

Berzeviczy . ., közgazdaságtani megalapo- zottságú munkássága a maga egészében — ebben is egyet kell értenem opponensemmel

— első ránézésre szétfeszíteni látszik a korai demográfiai kereteket... Ezt az érteke- zés azon felfogása kívánja ellensúlyozni, hogy

Berzeviczy munkásságának" egy jól körülha—

tárolható része arra a területre esik, a-

melyet ma gazdaságdemagráfiónak ne-

vez cr francia tudomány, sőt valójában ettől

is elhúz annak közgazdasági oldala irányá—

ba... Az értekezés e részének lerövidítése és fokozottan a demográfia területére való koncentrálása tehát valóban nemcsak indo- koltnak, hanem célszerűnek is látszik".

Ami azt a kérdést illeti, hogy a második és a harmadik vonalba tartozó gondolkodók miként helyezhetők el, a jelölt úgy látta, a megoldás annak tisztázása lehet. hogy e tu- dósok melyik fő protagonista irányvonalával hozhatók kapcsolatba, és hozzájárulásuk mértéke és minősége ahhoz miként viszonyul.

Célszerű lett volna az anyaghoz megfelelő névmutatót készíteni — állapította meg a je- lölt —, hogy ez jobban kiderüljön.

Egyetértett azzal, hogy ,.... a tanulmány konkluzióinak levonása . . . megérdemelt vol—

na egy tudományelméleti szintézist, hogy a külföldi tudományhoz való felzárkózás igé-

6.

és helyenként ennek az igénynek eu—

rópai színvonalát hangsúlyozza .. ." (A híd- nyolt tudománytörténeti szintézis elméleti modelljét a jelölt a disszertáció benyújtása után kidolgozta, és a dolgozatot a Demog—

ráfia c. folyóirathoz benyújtotta.)

Végül az opponensnek a magyar demog- ráfiai gondolat felmerülésének és korai fej—

lödésének nemzetközi és magyar hátterét felvázoló l. fejezethez fűzött elismerő érté- kelésével kapcsolatban a jelölt megjegyezte, hogy ez az az új határterület, mely a francia Annales—iskola történeti demográfusai—

nak és tudománytörténészeinek hatására ke—

rült, bevezetésként az értekezés fő mondani- valója elé.

Cseh-Szombathy László opponens bírálatát illetően a jelölt általában egyetértett a tőr- téneti háttérrel kapcsolatos kritikai megjegy- zésekkel, és pontosította a túlzott tömörítés miatt olykor félreérthető fogalmazást.

A jelölt válaszában részletesen foglalkozott az opponensnek a Berzeviczy által leírt egygyermekes szociológiai családmodellel kapcsolatos kételyeivel. ,,E kérdés értékelé- séhez előre kell bocsátani, hogy Berzeviczy az . . . adóstatisztika makroökonómiai adatai segítségével bizonyította az egész magyar feudális gazdasági rendszer korsze- rűtlenségét, csak fokozott kizsákmányo- lóssal való fenntarthatóságát. E gondolatme—

netét egy magyar parasztcsalád egy évi gazdasági tevékenységének mikroökonómiai mérlegével is bizonyítani kívánta, s ezta szá—

mítását egy Árva megyei, általa jól ismert egytelkes parasztcsalád gazdálkodásának a—

dataira alapozta. Ez a család természe- tesen nem lehetett egy átlagos korabeli pa- rasztcsalád ..., de Berzeviczynek nem is ennek bemutatása volt célja. Ö ugyanis azt akarta kimutatni, hogy a jobbágyság felső rétegéhez tartozó család is csak deficitesen, önmaga kizsákmányolásával képes az akkori feudális keretek között gazdálkodni. . .

A ll. József—féle első magyarországi nép- számlálás adatai alapján az átlagos család- nagyság országosan mintegy öt és fél főre tehető..." Berzeviczy mintája gyakorlatilag is annyiban reálisnak volt tekinthető, hogy ez a réteg már egykézett (: bírtokmegtartás vagy -növelés érdekében.

Nem értett egyet a jelölt azzal az észrevé- tellel, hogy Fényest és Fáyt nem értékeli kel- lőképpen. A jelölt egy 1957. évi tanulmányá- ban (elsőként) kiválóként értékelte Fényes Elek statisztikai munkásságát. A demográfiai gondolathoz való hozzájárulás szempontjából azonban Fényes a második vonalba szorul.

Fáyt mint tudóst a jelölt .,. .. a magyar ha- landósági táblák és biztosítási matematika úttörőjeként ..." mutatja be, de túlzásnak minősíti a XIX. század magyar történetével fogilialkozó egyetemi tankönyv azon megálla—

nyét

(6)

pitását. hogy munkássága alapján .,megjele- nik Magyarországon az önálló magyar né- pességtudomány". A fejlett magyar népes- ségtudomány a XX. század terméke.

A jelölt végül ismertette - a két opponens kérdésére — saját tudománytörténeti modell—

jének felépítését és az általános tudomány- történet kiemelkedő képviselőivel e tárgyban lefolytatott konzultációit, valamint modelljé- nek sikeres nemzetközi fogadtatását és al—

kalmazását.

Kosáry Domokos akadémikus opponensi véleményében megfogalmazott kritikai észre- vételekre is alapos, minden részletre kiterje- dő választ adott a jelölt. éspedig egyrészt a fő, elvi kérdésekkel foglalkozva. másrészt pedig (az írásos válaszhoz kapcsolt melléklet—

ben) pontról pontra, a megjegyzések sar- rendjében.

A jelölt az Annales-iskola felfogásáról, ál- láspontjáról mondottakhoz hozzáfűzte: ,.Nem jelentkezett ennek az iskolának a részé- ről olyan igény, hogy . . . a történettudományt nemcsak globálissá. de .totálissá' is tegye.

olyan értelemben, hogy a történelemtudo- mány felülvizsgálja a szaktudományok meg—

állapításait -, s azokat egy újabb skolaszti—

ka szerint. mintegy felsőbbrendű helyzetből mint a történettudomány szolgálóleányának

— .ancilla historiae' — hozzájárulását érté- kelje." A jelölt véleménye szerint az oppo—

nens által kifejtett elvi alap többé—kevésbé ez utóbbi felfogásnak felel meg. és ebből kö—

vetkeznek az értékeléssel szemben támasz- tott alapvető kifogásai is.

Ez az elvi álláspont ugyan nem zárja ki a tudományok közötti kooperációt, de az op—

ponens —- a jelölt véleménye szerint — .,. . . ezt inkább csak abban látja, hogy a törté- nettudomány maga dönti el, hogy a szaktu—

'dományok eredményeiből mit inkorporál, viszont elvárja. hogy a szaktudományok a ,tör—

ténettudomány által rekonstruált összefüggé- seket és folyamatokat . . .' kritika nénik—ül figyelembe vegyék. Ezen a ponton azonban nem tesz különbséget az ötvösművészet és a de- mográfia vagy a statisztika között. . ."

A fentiek előrebocsátása után a gazda- ságdemográfia helyzetét. a történeti demog- ráfiát, sőt az egész magyar történettudo- mányt is érintő —— első kérdéskörre —— adott válaszában a jelölt rámutatott arra. hogy ,,A magyar rendi alkotmány élesen elvá—

lasztotta a fejedelem és az ország jövedel—

meit, és így, noha az összes lényeges gazda—

ságpolitikai kérdés jogi, sőt adójogi harcok formáját öltötte, valójában az ország gazda—

sági, társadalmi és kulturális fejlődésének összes alapvető, sőt létkérdését is érintette".

A magyar és a svájci fejlődés párhuzamáit ].

A. Schumpeter állapította meg .,History of Economic Analysis" (London —— New York.

1959.) c. művében hosszan elemezve azt. Ez

a megállapítás tehát nem a jelölt nbivsága, hanem a közgazdaságtan, a gazdaságtör—

ténet és a pénzügytörténet világviszonylat—

ban elfogadott alapvető megállapítása.

A magyar adórendszer elemzése tehát a demográfiai elmélet történetében is szükség—

szerű, bár — mint a jelölt mondja — rövidít- hető lenne. Berzeviczy adóstatisztikái—bál az is kiderül, hogy a fizetendő adó nagyságát nemcsak a porták számával, hanem a me—

gyék és városok lakosságának, az állítandó katonai újoncok számával összefüggésben is megállapították.

A jelölt fenntartotta azt a megjegyzését.

hogy a pestis —— Szekfű állításával szemben

— nem szűnt meg 1738—ban. hanem a követ- kező években is folytatódott. szórványosan többször is visszatért a század folyamán. Er- délyben még a XIX. század elején is előfor—

dult.

Az értekezés Schwartnerről adott értékelé- sével kapcsolatos birálatra válaszul a jelölt hangsúlyozta, hogy a disszertáció nem be- csüli le Schwartnert, sőt ..a német leíró sta- Hszbkai iskola kimagasló képviselőjének" ne—

vezi. Ami pedig az opponensnek azt az ész- revételét illeti. hogy az értekezés még azt is feltételezi róla, hogy munkája német nyel—

vével :: germanizációt akarta volna szolgál—

ni, helytelen, mivel ezzel nem a disszertáció vádolta Schwaítnert. hanem Horváth István, Berzsenyi, Kazinczy, Lukcsics és Márki. Véle—

ménye szerint Schwartner művének német nyelvű kiadása elsősorban a göttingai isko- lához való kapcsolódása szempontjából in- dokolt volt.

A jelölt megemlitette itt, hogy az 1790-es évtized első magyar statisztikai szaktudomá—

nyos vitájában nem az opponens által em—

litett Horváth István. hanem Horváth Mihály történész vett részt.

Az emlitett mellékletben a jelölt az oppo—

nens több mint harminc észrevételére adott választ. Az alábbiakban csupán néhány fon—

tosabb kérdésre térünk ki.

A jelölt véleménye szerint Oláh Miklós munkájának tárgyalása nem hagyható el.

Oláh ugyanis a korai leíró statisztikai iskola első magyarországi képviselője, akire nem azon a cimen kerül sor, hogy ,,Bél tette köz—

zé", hanem azon a cimen. hogy Bél benne munkája műfaji elődjét fedezte fel.

A gazdaságdemográfiai vonalat — mint a jelölt mondja - az értekezés Hatvanival in—

ditja, szemben a Földes által kiindulásul vett skolasztikus Szentiványival, mivel Hatvani ta—

nítványai szorgalmazták (: mezőgazdasági technika megújításán keresztül a nagyobb

népességeltartó kapacitást. ' A jelölt hangsúlyozta, hogy az értekezés nem elégszik meg Gaál és Naumannfmun—

káival. hanem a jelölt saját monográfiája alapján revideálja Gaál összes főbb megál-