Nyitrai Ferencné doktori értekezésének vitája

(1)

SZEMLE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HlVAiTALAELNÓKÉNEK 8001/1986. (SK 1.) KSH SZÁMÚ TÁJÉKOZTATÓJA

A FÉNYES ELEK EMLÉKEREM ALAPlTÁSÁRÓL

A Minisztertanács hatáskörébe tartozó kitüntetések szabályozásáról szóló 100§l1977.

(ll. 17.) Mt. h. számú határozat. 22.4pantjazalapjén—Fe'nyes—Elek— Emlékérmet (a továbbiakban:

Emlékérem) alapítak. '

Az Emlékérmet és az azzal járó 6000 forintos pénzjutalmat a statisztika továbbfejlesz- tésében, a számítástechnika-alkalmazás kibontakoztatásában kimagasló eredményeket elért, illetőleg e tudományokat gyakorlati és elméleti munkával hatékonyan előmozdító szakem- berek. valamint azok kapják. akik több évtizeden át végzett kimagasló munkájukkal, élet-

művükkel erre érdemesnek minősülnek.

Az Emlékérmet a Központi Statisztikai Hivatal elnöke -- évente legleljebb tíz fő részé- re — adományozza.

Az Emlékéremre érdemes személyekre kitüntetési javaslatot a Magyar Tudományos Aka- démia Statisztikai és Demográfiai Bizottsága, a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, a Központi Statisztikai Hi- vatal szervezeti egységei, az egyetemek (főiskolák) statisztikai tanszékei, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek tehetnek. A javaslat tartalmazza a jelölt személyi adatait, tu- dományos tevékenysége (publikációk stb.) ismertetését, illetőleg az elismerést megalapozó egyéb munkásságát.

A kitüntetési javaslatot a tárgyév március 15. napjáig lehet benyújtani a Fényes Elek Emlékérem Bizottsághoz (a Központi Statisztikai Hivatal címén), amely a jelöltek munkás- ságát értékeli, és az illetékes társadalmi szervekkel, valamint állami és gazdasági vezetők- kel egyeztetve terjeszti elő a kitüntetési javaslatot a Hivatal elnökéhez.

Az Emlékérem átadása általában Fényes Elek születési évfordulóján, július 7-én tör—

ténik.

NYITRA! FERENCNE DR. ;. k.

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

NYITRAI FERENCNÉ DOKTOR! ERTEKEZÉSÉNEK VITÁJA

DR. GYULAY FERENC

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- mányos Minősítő Bizottsága a népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából nagyfontos—

ságú kérdéskörre irányította a reflektorfényt, amikor nyilvános vitára bocsátotta Nyitrai Ferencné dr. kandidátus ,,A népgazdasági hatékonyság és tartalékai" című doktori ér—

tekezését. A nyilvános vitára az MTA Nagy- termében, 1985. december 18-án került sor nagyszámú résztvevő előtt. A Bíráló Bizott—

ság tagjai voitak: Hegedűs Miklós, a köz- gazdaságtudomány kandidátusa (a Bizott-

ság titkára). Kovács János, a közgazdaság—

tudomány doktora. Simai Mihály akadémi—

kus, Szabó Kálmán akadémikus, Falusné Szikra Katalin akadémikus (a Bizottság ei—

nöke). A doktori értekezés opponensei: Au—

gusztinovícs Mária, a közgazdaságtudomány doktora. Berend Iván, a közgazdaságtudo—

mány doktora, Román Zoltán, a közgazda- ságtudomány doktora voltak.

Doktori disszertációként a jelölt fenti ci- men a hosszú évekre visszatekintő tudomá- nyos kutatásainak eredményeit összefoglaló,

(2)

SZEMtE

309

a Kossuth Könyvkiadónál 1983-ban megjelent művét nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy dr. Román Zoltánnak a könyvről a Sta- tisztikai Szemlében (1984. évi 4. sz. 429—432.

old.) megjelent bírálata a mű részletes is- mertetését is tartalmazza. az alábbiakban csupán az értekezés téziseinek rövid össze- foglalását adjuk.

AZ ERTEKEZÉS TEZlSEl

1. A jelölt kutatásainak célja az volt.

hogy a nemzetközi szakirodalom, a hazai statisztikai kutatások, a jelölt saját munká- l'atai alapján kialakítsa a hatékonyság szé—

lesebb értelemben vett vizsgálatára alkal- mas módszertani eszköztárat. A doktori ér- tekezés az így kialakított módszerek és kri—

tériumok alapján a magyar gazdaság haté- konysága alakulásának vizsgálatát, a hetvenes évtizedben és a nyolcvanas évek elején elért szintjének elemzését tűzte maga elé feladatul.

A kutatás gyakorlatorientált volt. A nép- gazdasági kategóriák elméletileg tiszta meg—

fogalmazása, a mutatószámok elemzése azt szolgálta. hogy a gazdasági—társadalmi döntést hozó szervezetek számára megfelelő alapot adjon ahhoz, hogy a döntéseknél biztosabb bázison lehessen támaszkodni a

múltbeli tapasztalatokra.

A kutatás fő elemei:

b - a gazdasági fejlődés elemzése a makroszférá- an:

-— nemzetközi összehasonlitósok (a fejlett tőkés or- szágok és a szocialista országok hatékonyságával);

- a legfontosabb ágazatok hatékonyságának nyo—

mon követése (az időbeli változások, a befolyásoló tényezők vizsgálata);

-- a hatékonyság társadalmi vonatkozásainak vizs- gáiata;

—— az ágazati kapcsolati mérleg módszerének al- kalmazása;l

—— az energiaigényesség alakulásának kiemelt vizs- gálata.

Ami a népgazdasági szintű komplex ha—

tékonyságra befolyást gyakorló. meghatáro- zó jelentőségű tényezőket illeti, kiemelten tárgyalja a disszertáció a termelési szerke- zet problémájával összefüggő kapcsolat—

rendszert.

A disszertáció a makroszintű ágazati kap—

csolati mérleg alapján számított hatékony- ság —- ráfordításigényesség vizsgálatát ösz- szeköti a gyártási ágakat szemügyre vevő vizsgálattal.

2. Ami a felhasznált forrásokat illeti, a je- lölt támaszkodott korábbi saját kísérleteire:

—— a gazdaság legfőbb ágazatai. ágazatcsoportjai közvetlen. közvetett és teljes munkaigényességének elemzésére;

?Meg keil emliteni. hogy a jelölt az input—output módszer hazai kialakításában és honosításában több mint egy évtizeden át részt vett. (Szerk. megi.)

-- a gazdaság és főbb ágazatai importigényessé—

gének vizsgálatára: ,

-- a gazdasági hatékonyság. valamint a termelési és ráfordítási struktúra közötti kölcsönhatás vizsgála-

tára. !

A feltárt és felhasznált széles körű kül- földi szakirodalmon túl a disszertáns tá- maszkodott — a hazai szakirodalom mellett

— a Központi Statisztikai Hivatal vizsgálati eredményeire, amelyeket sok vonatkozásban továbbfejlesztett. feltárta az oksági kapcso- latokat. a tényezőhatásokat. Felhasználta to- vábbá azokat a téma szempontjából jelen—

tős vizsgálati eredményeket is. amelyeket a központi gazdaságfejlesztési programok

elemzése szolgáltatott. ,

A kutatás elsősorban a számszerűsíthető eredményeken alapul, de nem számszerű—

síthető elemeket is vizsgál. mint az oktatás hatása, a jó közérzet, az élet minősége.

3. A disszertáció tudományos eredményei közül kiemelendők:

— a hatékonyság újfajta terminológiája;

— a hazai hatékonyságkutatás új elemekkel való gazdagítása;

- annak feitárása, hogy milyen kölcsönhatásban milyen eredményeket fejtettek ki a hazai gyakorlat- ban a hatékonyság szinvonalára hatá tényezők; melyek a fejlődést elősegítők és melyek az ezek hatását korlátozó faktorok.

A doktori értekezés a terminológia, a fogalmi kör tisztázására, a hazai tudományos élet számára statisztikailag és a tervezés szempontjából egyaránt konkrétan leírható fogalmakat használ. amelyek a hatékonyság alapjául a hozamnak az erőforrások összes-

ségéhez való víszonyitását tekintik. Megkü- lönbözteti a hatékonyság makroszintű értel- mezését a mezzo— és a mikroszférában való értelmezéstől.

Bizonyítja, hogy a komplex hatékonyság javítható abban az esetben is. ha a rész- hatékonyságí mutatók el sem mozdulnak az időben (struktúrahatás). Kimutatja. hogy a szabályozás milyen mértékben és körben be- folyásolja a hatékonyságot.

A disszertáció felveti a hatékonyságkuta- tás továbbfejlesztésének igényét. Rámutat arra. hogy a gazdasági hatékonyságot a társadalmi előrehaladástól nem lehet és nem is szabad elválasztani. Ebből a szem- pontból a tudományos kutatás ma még adós azoknak a kölcsönhatásoknak vizsgálatával.

amelyeket a gazdasági hatékonyság a tár- sadalom fejlődési folyamatára és a társada- lom előrehaladása a gazdasági hatékony- ságra gyakorol. A disszertáns művében az első lépéseket teszi meg ebben az irányban, egyben a tudományág számára újabb fel—

adatokat fogalmaz meg, főként a kölcsön- hatások, az összefüggések vizsgálatára.

Hangsúlyozza a hatékonyságkutatások szo- rosabb kapcsolatát a szociológiával, a vizs- gálatokban a számítástechnika alkalmazá-

(3)

310

sának kiszélesítését, a rendszerelmélet jobb beépítését a tevékenységbe.

A hatékonyság elemzéséből adódó, és hasznosítható eredmények közül kiemelendő.

hogy a disszertáció olyan tényezőkre irányit- ja a figyelmet (a hagyományos tényezők mellett), amelyek a jelenlegi gazdasági fej- lődési szakaszban szűkös erőforrások, a ve- lük való gazdálkodás fontos feladat. ilyenek:

az energia— és importigényesség; a műszaki szinvonal növelése: a szelektálás a tevé- kenységfajtákon túl a ráfordításelemek kö- zött; a munkaerővel való ésszerű gazdálko- dás; a szervezeti rendszer továbbfejlesztése;

a társadalmi fogadókészség kialakítása.

Végül a disszertáció egyrészt jelzi. hogy egy jövőbeni gazdasági expanziának lénye- ges korlátj'a lehet a munkatermelékenység jelenlegi szinvonala. az automatizálás vi- szonylag alacsony szintje. másrészt rámutat arra, hogy a gazdasági hatékonyságot a növekvő mértékben kutatás- és fejlesztés—

igényes gyártási ágak szerepének bővülése serkentheti.

DR. AUGUSZTlNOVlCS MÁRlA OPPONENSl VÉLEMÉNYEBÖL

Az opponens a disszertáció értékelő is- mertetése során hiányolta ,.. . . , hogy az el- ső két fejezetben csak a szűk anyagi terme- lés ágazatai, az ipar. az építőipar és a me- zőgazdaság kaptak helyet. Nem terjedt ki a . . . Visszapillantás az infrastruktúra területé—

re, az anyagi és nem anyagi szolgáltató ágazatokra". A rendelkezésre álló adatok azt mutatják. hogy a szolgáltató ágazatok eszköz- és munkaerő-ellátottsága a vizsgált időszakban romlott. Az adatok tanúsága szerint — mutat rá az opponens ... .. az inf- rastruktúra visszaszorítása volt az egyik fő forrása a szűkebb anyagi termelés dinami- kus bővítésének". A továbbiakban annak a véleményének ad kifejezést: .,Nehéz lenne ezt a folyamatot egyértelműen pozitivan értékelni .. .". és hangsúlyozza. hogy "... a tőke/termelés hányados alakulása hosszú távon komplex értékelést kiván. hatékonysá- gi mutatóként is csak a gazdasági növeke- déssel és az egész makrostruktúra változá- sával összefüggésben ítélhető meg. Lénye- gében ugyanez vonatkozik a munkatermelé-

kenységi mutatóra is."

A tőkés országokban tapasztalt recesz- sziónak, a termelés visszaesésének (: haté- konysági mutató alakulására gyakorolt ha- tásával foglalkozva az opponens idézi a disszertációnak azt a megállapítását, mely szerint: .,...a gazdasági hatékonyság egé- szének növekedése még a recesszió éveiben is megfigyelhető: ...", s kételyeit fejezi ki a gazdasági hatékonyság konvencionális fo- galmával kapcsolatban. Ugyanis ,.Ha a ter-

SZEMLE

melést leállítják. a gépek és épületek benne maradnak . . . a mutató nevezőjében, és rontják a mutatót. Az elbocsátott embe—

rek viszont kikerülnek az állományból, és igy javítják a mutatót. miféle hatékonyság az, amely a tétlenségre kárhoztatott munka——

erővel nem vet számot. csak a kihasz—

nálatlan gépekkel?" Egyetért a disszertáció—

nok azzal a következtetésével. amely a meg- oldást a beruházáspoli—tikában; a beruházó- sok gyorsabb kivitelezésében. hatékonyságuk javításában, a ráfordítások ésszerű kombi—

nációjában látja.

Az opponens a disszertáció egyes fejezetei- nek értékelése után összefoglalóan megál- lapítja, hogy a mű ... alaposan, gazdag forrásanyag felhasználásával. módszeresen tárgyalja (: konvencionális hatékonyságfoga- lom statisztikailag mért mutatóinak alakulá- sát a magyar gazdaságban... A munka ki- emelkedő érdeme a jól szervezett logikus telépitésbe rendezett sokoldalúság Mád—

szertani eszköztára is sokszínű. a hagyomá- nyos statisztikai elemzés sokféle eszközét és az input-output technika alkalmazását fog- lalja magában. .. A mű stílusa világos. szer- kezete áttekinthető, a hivatkozások a szakirodalom alapos ismeretéről tanúskodnak".

Mindezek alapján javasolta a Tudomá- nyos Minősítő Bizottságnak az értekezés

nyilvános vitára tűzését.

DR. ROMÁN ZOLTÁN OPPONENSI VÉLEMÉNYEBÓL

Az opponens a bevezetőben hangsúlyozta a téma aktualitását és fontosságát, majd sorra vette a disszertáció egyes fejezeteit.

Megállapította: ,.Valamennyi fejezetet jel- lemzi a statisztikai elemzési módszerek biztos kezelése, sok módszertani újítás beveze- tésével: mély ismeretek a magyar gazda- ságban és fő ágazataiban végbemenő fo—

lyamatokról és összefüggéseikről; továbbá széles körű nemzetközi áttekintés a világ- gazdasági változásokról és a legfrissebb külföldi statisztikai—közgazdasági munkák- ról. Mindez együtt gazdag, mélyreható, szé- les horizontú. sok új fontos következtetést tartalmazó elemzést eredményez".

Az első két fejezet mondanivalóit őssze-

gezve az opponens rámutatott arra, hogy a

szerkezeti változások. a munkatermelékeny- se'g, az eszközhatékonyság. a kapacitáski- használás és a külgazdasági összefüggések vizsgálata mellett bővebb tárgyalást érde—

melt volna a második gazdaság szerepe.

egyrészt. mert az egyre inkább befolyásolja az első gazdaságban" végzett munka hatásfo- kát. másrészt. mert számitásbavétele a mun—

kaidő- ráfordítások és a munkatermelékeny—

ség alakulásáról alkotott képet is módosit- hatja.

(4)

SZEMLE

Elismeréssel szólt az opponens a disszertá—

cióban adott nemzetközi összehasonlitások—

ról. de hozzáteszi. hogy a ... . . magyar gaz- daság helyzetének, fejlődésének összeha- sonlító elemzését segítette volna a külföldi adatok rendszerezettebb prezentálása".

A disszertációban felhasznált bőséges adatok közül bizonyos típusúakat. például azokat, amelyekkel a vállalatok maguk mi- nősítik. hogy termékeik milyen hányada ver- senyképes vagy leállítandó stb., az opponens fenntartással kezelendőnek minősített.

..Ezek az adatok más ismereteinknek és a vállalatoktól anonim módon begyűjtött érté- keléseknek rendszeresen ellentmondanak. . ."

— tette hozzá.

Végül hangsúlyozta az opponens, hogy a hatékonyság társadalmi vonatkozásaival,ne- vezetesen a munkaerő-háttérrel. a demográ- fiai előrejelzésekkel. a fiatalokkal és a nyugdíjasokkal. valamint a szervezésben és a szemlélet formálásában rejlő hatékonysá—

gi tartalékokkal foglalkozó zárófejezet .,...

jól — ha nem is kompletten — kiegészíti a disszertáció előbbi részeiben adott, statisztikai adatokra épülő elemzéseket". Az itt megfogalmazott következtetések. többek kö- zötta hosszabb távú szemlélet igénye, az új iránti fogékonyság és az innovációs készség növelése. az új technika fogadására és be- vezetésére való felkészítés, a gyorsabb rea—

gálás elsajátítása lényeges kérdésekre hiv- ják fel a figyelmet, és .,... egy. a haté—

konyság növelését célzó gazdaságpolitikai koncepció fontos építőkövei lehetnek" —

mondotta.

Befejezésül megállapította az opponens, hogy az értekezés ,,A hasonló tárgyú továb- bi kutatósok egyik alapműve lehet, s remél—

hetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a termelé- kenység és a hatékonyság növelése megfe- lelő helyet kapjon gazdaságpolitikánkban és gazdasági gyakorlatunkban".

Mindezek alapján javasolta a disszertáció szerzője részére a közgazdaságtudomány doktora fokozat megadását.

BEREND lVAN OPPONENSl VÉLEMÉNYÉBÖL

Az opponens előljáróban megállapította:

,,A korrekt, történelmileg is nagyléptékű ösz- szefoglaló analízis olyan dolgozat, amely tanúskodik a jelölt közgazdasági felkészült—

ségéről. szakirodalmi olvasottságáról, a statisztikai apparátus okos és szakszerű fel- használásáról. A dolgozat jól tagolt. érdekes és értékes a gazdaságpolitika és a tervezés számára, problémaorientáltsága lehetővé teszi a lényeges csomópontok megragadásót".

Az opponens a disszertációban tárgyalt valamennyi fontos kérdéshez (a hatékony- ság fogalma. állóeszköz—ráfordítás, termelé—

kenység. eszközigényesség) megjegyzéseket

311

fűzött. igy: az opponens felvetette," hogy a gazdasági" hatékonyságot motiváló társadal- mi és természeti hatásokat célszerű—e külön- állóan tárgyalni? Véleménye szerint ,,... a társadalmi hatások, a társadalom mozgása.

berendezkedése, cél- és eszközrendszere, po- litikai rendszere másképpen érinti a gazda- sági hatékonyságot, mint a természeti hatá- sok. A társadalmi hatásnál determinisztiku—

sabbnak látszik a természeti hatás...". To- vábbá .... . a gazdasági hatékonyság válto—

zása a társadalmi folyamatokra nemegyszer ugyanúgy vagy nagyobb erővel hat, mint fordítva".

A hatékonyság fogalmának a gazdasági területre való leszűkítése esetén az összes erőforrás-ráfordítások egységére jutó ered- mény az a jelzőszám, amellyel itéletet leliet mondani. Az opponens vitatja azonban az eredmény megfogalmazását. ha az a teljes bruttó termelési értéket is magában foglalhat- ja. Az eredmény — hangsúlyozza — a nettó

értékektől függ.

Az állóeszköz-ráfordításokról szólva az opponens úgy véli. hogy az eszközráfordítások között szereplő állóeszköz-állomány fogalmi kör leírása nem elégséges. A disszertáció nem tartalmaz utalást arra. hogy az álló—

eszközök értékelésére milyen árak a célsze- rűek, az állóeszközök konstrukciója milyen szerepet játszik az értékelésben. A disszer- tációban az állóeszközök kihasználásáról mondottak az opponens véleménye szerint is igen fontosak. Hiányolja azonban, hogya jelölt .,... nem operál a piac, a kon- junktúra. a termelés és az ennek megfelelő állóeszköz—struktúra összefűggésével. . .".

A munkatermelékenységről mint a népgaz—

dasági szintű hatékonyság forrásáról mondottak között célszerű lett volna megemlite- ni, hogy az általános kultúra, a szakképzett- ség és az ennek anyagi alapjait jelentő inf—

rastruktúra nagy szerepet játszik az élőmun- ka-termelékenység növelésében, az ipar ha- tékonyságának alakulásában.

Az eszközigényesse'g változását jellemző részben az opponens véleménye szerint ér- demes lett volna rámutatni a magasabb inf- lációs rátára és a nagyarányú arányváltozá- sokra mint az eszközigényesség csökkenése

irányába ható tényezőkre.

Végülaz opponens összefoglalóan megál- lapította, hogy ,,A jelölt dolgozatát és az ál—

tala újnak vagy újszerűnek tekinthető ered- ményeket igazolva látja, ezért javasolja a Tudományos Minősítő Bizottságnak. hogy

a disszertációt bocsássa vitára."

.

Az opponensek bírálata után a Bíráló Bi—

zottság két kérdést tett fel a jelöltnek:

1. hogyan ítéli meg a tőkevagyon értékelésének a hatékonyság mérésével kapcsolatos problémáját?

(5)

312 szeme

2. véleménye szerint milyen lehetőségei vannak : statisztikának arra. hogy az emberi tényezők szerepe által a' gazdasági hatékonyságra gy'akoroit hatásokat

számba vegye? * ' ' ,

_ A jelölt a Bíráló, Bizottság által felvetett

kérdésekre az opponensi véleményekre adott válasza keretében felelt.

RÉSZLETEK NVlTRAl FERENCNÉ VÁLÁSÉÁBÓL— .

Köszönetet mondva az oppo'nenseknek az alapos. mélyreható, elemző kritikákért. a je- lölt a bíráló megjegyzésekre az alábbi vá-

laszt adta. '

_Mindenekelőtt rámutatott arra. hogy az értekezés témaköre, a kutatások eredményei a könyv megírása óta eltelt három-négy év—

ben sem avultak el. sőt a hatékonyság vizsgálata a hetedik ötéves terv összeállítá- sa és a tervidőszakra való felkészülés so- ran még inkább az érdeklődés homlokteré- be került. Az opponensek a disszertációt ebben az időszakban kapták kézhez, igy ért—

hetően az értekezésben mondottakat nem—

egyszer a legutóbbi gyakorlattal is ütköztet- ték. Különösen látható ez a nyolcvanas évek indulásától az értekezésben adott elemzés alapján jelzett, látszólag ígéretes periódus vonatkozásában. Mint ismeretes az 1982-es váltás. majd a fizetési mérleg javításának kényszere a hatékonyság alakulásában tö- rést okozott. Ez a fordulat a nyolcvanas évek indulásakor nem volt előrejelezhető.

A jelölt a továbbiakban az opponensek—

nek együtt adta meg válaszát éspedig há- rom csoportra bontva: módszertani—fogalmi megjegyzésekre; az elemzéssel és értékelés—

sel kapcsolatos felvetésekre: az opponensek hiányérzetét megfogalmazó megállapítások- ra adott válaszok.

Arra a kérdésre. hogy vajon a hatékony—

ság egyértelmű fogalom-e (Augusztinovics):

továbbá a társadami és természeti elemeket is tartalmazó hatékonyság elemzésének sür- getésére (Berend): a teljes termelékenység és a komplex gazdasági hatékonyság muta- tói közötti hasonlóság felvetésére (Román) adott válaszában a jelölt felhívta a figyelmet arra. hogy a hatékonyságot relatív és elsősorban dinamikábon értelmezhető foga- lomnak tartja, s hogy a hatékonyság vizs- gálatában jelentősnek tartja a társadalmi jellegű tényezők hatásának figyelembevéte- lét is. Meggyőződése, hogy a gazdasági ha- tékonyság tervezhető és statisztikailag mér—

hető mutatószámai jó közelítést adhatnak a gazdaság tényleges teljesítményének alaku- lásáról. figyelembe véve a korlátozó ténye- zőket. Leszögezte. hogy a kvantitatív formá- ba nem önthető tényezőket igyekszik elha- tárolni a mérhetőktől, az előbbiek csupán kiegészítő információt adhatnak. de nem he- lyettesíthetik a mérhető mutatószámokat.

Úgy véli, valóban helyes _lett volna _ a disszertáció bevezetőjében megemlített. tár—

sadalmi hatásokat. amelyek a gazdasági hatékonyság számszerű megnyilvánulásában közvetve kifejezésre jutnak. a további részek-

ben jobban. hangsúlyozni. . — Egyetértett azzal a megjegyzéssel. hogy nehezen elégíthető ki az a követelmény.

hogy a hatékonyság mutatószám-rendszere a makro-, mezza-r és mikroszférában egymás- sal összefüggésben mérhető és elemezhető legyen. Bízik azonban abban. hogy a követ—

kező években. amikor a hatékonyságalaku—

lását feltehetően :: vállalatvezetés is jobban vizsgálja, kialakulnak a jelenleg nélkülözött vállalati mutatószámok. és mód lesz az ilyen mutatószámoknak az ágazati. valamint a népgazdasági szintű hatékonyság alakulásá- val való összefüggéseit részletesebben ele-

mezni.

Ami a társadalmi és természeti hatások elemzésének szükségességét illeti. rámutatott arra. hogy a disszertáciában adott viszony- lag rövid tárgyalás csupán első közelítésnek tekintendő. ..Az értekezés közreadása áta tovább foglalkoztam a gazdaság és a tár- sadalom kölcsönhatásával, erről több publi- kációm is megjelent. E témakör részlete- sebb, többtényezős vizsgálatával kívánok to- vább foglalkozni a következő években. Erre lehetőséget ad az, hogy a társadalomsta—

tisztika informáciáanyaga az ELAR kiterjesz—

tésével társadalmi kérdésekre az elmúlt né- hány évben olyan mértékben gazdagodott, hogy ezekből a gazdaságra gyakorolt hatá- sokat már lényegesen jobban lehetne ele- mezni, mint a hetvenes években rendelkezé-

sünkre álló adatforrásokból".

Az elemzéssel és értékeléssel kapcsolatos megállapításokra vonatkozó retlexiói sorá- ban a jelölt a disszertációban jelzett —- ko—

rábban említett — várható javuló tendencia elmaradásával kapcsolatban röviden jelle- mezte az 1982—1985. évek közötti eseménye—

ket. (: vállalati ösztönzési rendszer változá—

sait, a vállalatok magatartását ésmindennek hatását a hatékonyság alakulására.

Elismerte azt a véleményt (Román). hogy a második gazdaság szerepe bővebb tár- gyalást érdemelt volna. Megemlítette az_on- ban, hogy a disszertáció megírásakor az ide sorolható elemek szerepe még lényegesen

kisebb volt.

Ami a gyártmányok átlagos életkorából levonható következtetéseket (Román) illeti.

egyetértett azzal. hogy az új gyártmányok aránya (: gyártmányok életkorának abszolút megbizható értékeléséhez alkalmatlan, a ne—

gativ értékítélethez azonban elég sok fo- gódzót ad. (Elgondolkoztató, hogy az új gyártmányok aránya a magyar iparban 2—3 százalék, és, a magyar gépiparban is csak 5—6 százalék.)

(6)

SZEMLE

313

Ahhoz a megjegyzéshez, hogy a hetvenes évek elején mért hatékonyságjavulás a ter- melés gyors növekedésének volt tulajdonit- ható (Augusztinovics). hozzáfűzte, hogy ez az évtized végére összegyűlő gondoknak csak egyik forrása volt. Legalább ilyen mértékben volt probléma az is, hogy a termelésnek a korábbi időszakban tapasztalthoz képest gyorsabb növekedése mellett a fogyasztás és a felhalmozás bővülése indokolatlanul gyors volt, a hetvenes évtizedben kibonta- kozó életszínvonal-növekedésnek nem voltak meg a hatékonyság oldalán a biztosítékai.

A gazdasági hatékonyság konvencionális fogalmára tett kritikai észrevételre (Augusz- tinovics) kijelentette: természetes, hogy a

gazdasági hatékonyság javítását nem a munkanélküliség bevezetésével gondolja

megoldani. Véleménye szerint azonban .,...

a meglevő munkaerőnek ágazatok. tevékeny- ségek közötti megoszlása javításában óriási tartalékaink vannak".

Csak részben értett egyet azzal. hogy sem a hazai általános munkakultúra és szakkép- zettség. sem az infrastruktúra nem képes létrehozni azokat a feltételeket, amelyek le—

hetővé teszik az új technikai vívmányok meghonosítását az iparban (Berend). Na—

gyobb bajnak tartja, hogy a megvalósult be- ruházások egymástól igen eltérő technikai szinvonalat testesítenek meg. így az egyes technikai—technológiai folyamatoknak az át—

lagosnál jóval magasabb színvonalú elemei nem tudtak érvényre jutni. Egyetértett azonban azzal. hogy a magyar munkakultúra alacsony színvonalú, önmagában is haté- konyságot rontó tényező.

lsmételten kifejtette azt az álláspontját.

hogy a gazdaság egészében, de még egy- egy jelentős ágazatcsoportjában sem tartja elfogadhatónak, elviselhetőnek az eszközha- tékonyság több éves csökkenését.

Elismerte azoknak a megjegyzéseknek jo- gosságát. amelyek bizonyos kérdések tárgya—

7 Statisztikai Szemle

lását hiányolták. Hangsúlyozta. hogy ez se- giti annak az iránynak. útnak megválasztá—

sát. amelyben a kutatásoknak a jövőben ha—

ladniok kell. Szükségesnek érzi a részlete—

sebb kutatótevékenység folytatását az infra—

struktúra s ugyanígy a második gazdaság területén. Véleménye szerint is ki kell bővi- teni a gazdasági hatékonyság nemzetközi összehasonlitásával kapcsolatos vizsgálódá- sokat. Egyetértett azzal is, hogy a piac. a konjunktúra, a termelés és az ennek megfe- lelő állóeszköz-struktúra összefüggéseivel és általában a strukturális megfeleltetés hiá-

nyával is többet kellene foglalkozni.

Végül a jelölt azzal fejezte be válaszát, hogy a gazdasági és társadalmi kölcsönha- tások vizsgálata egyike azoknak a területek- nek. amelyekkel az utóbbi években az átla- gosnál többet foglalkozott. Véleménye szerint e területen sok ember kutatói tevékeny—

ségére lesz szükség a közeljövőben. Ha az az elhangzott megállapítás, miszerint a disszertáció a hasonló tárgyú további ku- tatások alapműve lehet csak kissé is köze- lít az igazsághoz, .,... nagyon boldog len- nék -— mondotta —, ha ez olyan kiinduló alap lenne, amelyet messze meghaladnának a nálam elmélyültebb és talán elvibb meg—

közelítésben s kevésbé a statisztikához kö- tötten dolgozó fiatal kutatók a következő években".

A Bíráló Bizottság Nyitrai Ferencné vála- szát elfogadta, és egyetértve az opponen- sekkel a disszertáció fontosságát, időszerű- ségét és értékeit illetően, egyhangúlag javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak a jelölt részére a közgazdaságtudomány doktora fokozat odaítélését.

.

A Tudományos Minősítő Bizottság dönté- séről a Statisztikai Szemle következő számá- ban adunk hírt.