Kupcsik József doktori értekezésének vitája

(1)

KUPCSIK JÓZSEF DOKTOR! ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA

DR. GYULAY FERENC

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- dományos Minősítő Bizottsága nyilvános vi—

tára bocsátotta dr. Kupcsik József kandi- dátus. egyetemi tanár ,.Az ágazati kapcsolatok mérlegének szerepe a népgazdasági számításokban, Standard mérlegsorok sta-

tisztikai módszertana" cimű doktori érteke- zését. A nyilvános vitára 1985. június 19—én a Központi Statisztikai Hivatalban került sor nagyszámú résztvevő előtt.

A Bíráló Bizottság tagjai voltak: dr. Árvay János kandidátus. a KSH főosztályvezető—he- lyettese, Huszár István, az MSZMP KB Párt—

történeti intézet igazgatója, dr. Kiss Albert kandidátus, egyetemi tanár, a KSH elnökhe—

lyettese, dr. Nováky Erzsébet kandidátus, egyetemi docens (a Bíráló Bizottság titká- ra), Sipos Aladár akadémikus, az MTA Köz- gazdaságtudományi Intézetének igazgatója (a Bíráló Bizottság elnöke), Szép Jenő, a matematikai tudomány doktora, tanszékveze-

tő egyetemi tanár.

A doktori értekezés opponensei: dr. Fa- zekas Béla, a közgazdaságtudomány dok—

tora, dr. Glattfelder Péter, a közgazdaság- tudomány kandidátusa és dr. Szilágyi György, a közgazdaságtudomány doktora voltak.

AZ ÉRTEKEZÉS TÉZlSEl

A jelölt a mintegy két évtizedes kutatá-

sainak eredményeit, módszertani tapaszta- latait összefoglaló értekezésének célját az ágazati kapcsolati mérlegek összehasonli- tása során támasztható követelmények és az összehasonlithatósági tényezők rendszerezé—

sében, a szükséges korrekciós módszerek kidolgozásában jelölte meg. Az értekezés legrészletesebben az idősoros modellek stan- dardizálásával foglalkozik. E kérdéskörneka tárgyalt téma szempontjából elfoglalt je- lentőségét a 1970-es mérlegsorozat alapján végzett elemzéssel is szemlélteti.

Az összehasonlítás szükségessége termé- szetesen más területeken is felmerül, nem csak

a standard mérlegsorok esetében. Az érte- kezés ezért foglalkozik a népgazdasági mérleg integráló szerepével, a kombinatív és területi modellek sajátosságaival. az aggregáció mélységéből származó hatások- kal, az itt felmerülő(összehasonlíthatósági problémákkal is.

A magyar népgazdasági mérlegrendszer, a hazai mérlegsorozatok vizsgálata során alkalmazott módszer —. a tárgykör sajátos- ságainak megfelelően — a közgazdasági elemzés. statisztikai feldolgozás és az egyes tételek matematikai bizonyítása.

AZ ÉRTEKEZÉS FÖBB TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI

1. A népgazdasági mérlegrendszernek nemcsak az alkotóelemeket egybefűző, hanem azokat szétválasztó tulajdonságai is vannak. A rendszer létjogosultságát vala- milyen elméleti megfontolás, gyakorlati cél vagy követelmény határozza meg.

Az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) kiemelkedő szerepet tölt be az egységes gazdaságstatisztikai rendszer kialakításában.

A legtöbb találkozási pont az ágazati kapcsolatok mérlege és az ún. összevont mérle—

gek között található, míg az ÁKM, a nem-

zeti vagyon és a jövedelmi folyamatok mér- legei viszonylag kevés kapcsolódó vagy azo—

nos információt tartalmaznak.

2. Az integrált módszerek és a konzisztens adatrendszer iránti elvárások termé—

szetesek. Az ÁKM-nek azonban sajátos igé- nyei is vannak az adatbázissal szemben (szigorúbb követelmények, részletezettség stb.).

3. Az adatok összehasonlíthatóságának megítélésében gyakorta tapasztalható bi- zonytalanság, sőt szélsőséges nézetek fel- számolása érdekében a tanulmány elvi meggondolásból kiindulva, de célszerűségi szempontokat is figyelembe véve rendezi az összehasonlíthatóság tényezőit és javaslatot tesz a korrekciós eljárásokra.

(2)

1 254 SZEMLE

4. A szervezeti változások hatásának ki- szűrésével kapcsolatos alapelvek megfogal- mazásában fontos megállapítás az ún.

belső és külső szervezeti változások megkü- lönböztetése és a hatások ennek megfelelő végigvezetése a származékos mutatószámok főbb tipusaiban.

5. Az átárazás nehézségét az okozza, hogy az árváltozástól érintett értékösszegek hal—

mazához mérten kevés árindex áll rendel—

kezésre. igy a tételes átárazás mellett gyak- ran kell közvetett közelítő számításokat al- kaimazni. A kismérlegek esetében az ágaza- tok összegezett inputjára és outputjára meg- határozott árindexek eltérése (és egyéb in—

formációk) alapján megállapíthatók a kriti- kus mezők. amelyekre nagy valószínűséggel vélelmezhetők az átlagtól eltérő árindexek.

Az ilyen pontokon külön számított árindexek segítségével (már egy—két iterációs jellegű számítással) konzisztens eredményeket lehet

elérni. .

Az általános célú. 100 szektoros modellek átárazásához -— különösen nagyobb árvál- tozás és erőteljesebben szóródó egyedi ár—

indexek esetén — több belső információra van szükség, (Éppen ez az információhiány gátolhatja a nagyobb mérlegek összehason- litását.)

6. Az alsó szárny átárazása inkább elvi, mint gyakorlati problémákat vet fel.

A jelölt értekezésében az értékcsökkenési leírást a beruházási árindexszel. a munka—

béreket a fogyasztói árindexszel árazta át, a változatlan áras tisztajövedelmet (: ma- radványok alapján határozta meg.

7. Fontos része az értekezésnek a struk- turális változások hatásának az 1970-es mérlegsorozat alapján végzett vizsgálata (a módszer bemutatása), a tisztajövedelem—

hányad, a termelékenység és az import- anyag-tartalom elemzése.

8. Az értekezés felhívja a figyelmet az inverz vektorok és azok struktúrájának vál- tozásában megmutatkozó hatások elkülöní—

tésére a teljes tartalommutatók alakulásán belül.

9. A magyar gyakorlatban leghosszabb időszakot átölelő mérlegsorozat számanya- ga a technológiai koefficiensek viszonylagos stabilitásával kapcsolatos állításokat nem támasztja alá. A koefficiensek nagyobb há- nyadánál tartósan növekvő vagy csökkenő trendek voltak jellemzők.

10. A közvetlen és a halmozott tartalom- mutatók alakulása változatos képet mutatott. A két mutatószám színvonala közötti nagyságrend eleve meghatározott, dinami- kai alakulásukra azonban nem lehet álta—

lános szabályt felállítani.

Megállapítható azonban. hogy az össze- tételhatás-indexekben erősen érezhető a halmozott tartalommutatók szóródása, ami

eredményei

miatt a termelési arányok megváltozásának hatása, valamint a két tényező közötti kor—

relációs kapcsolat csak tompitottan érvénye—

sülhetett. ,

11. Az értekezés a különböző méretű mérlegek összehasonlítása, a két modell -- input-output technikával meghatározott - közötti eltéréseket tárgyalva megkülönböztetett figyelmet fordít azon okok feltárására, amelyek miatt a halmozott tartalommutatók között nem érvényesül a közvetlen együtthatóknál tapasztalható át- lagösszefüggés.

12. Az aggregációs torzítás semlegesíté—

sére a jelölt az értekezésben új típusú ún.

művi inverz matrixokat ad. Az így képzett halmozotttartalommutatókra jellemző, hogy közvetlen kapcsolatban vannak a részletes bontású mérleg inverz matrixával, vagyis ab—

ból levezethetők. A művi inverz mátrixok fontos eszközei az aggregációs hatások le- mérésének, a konzisztenciák biztosításának és egyes esetekben eredményesen alkalmaz- hatók a gyakorlati számításokban.

FAZEKAS BÉLA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÖL

Az opponens rámutatott arra, hogy a je- lölt mintegy három évtizeden át cselekvően részt vett szinte minden hazai ÁKM-munká—

ban. Ez szilárd alapot adott ahhoz, hogy vizsgálja, értékelje az ágazati kapcsolatok mérlegének szerepét a népgazdasági szá—

mításokban. kidolgozza a mérlegsorok stan- dardizálásának módszertanát, és a mérlegso- rok újszerű elemzésével a vizsgált lehető—

ségek tárházát Iényegesen kitágítsa.

Megállapította az opponens: ,.Az érteke—

zés szerkezeti felépítése példamutató. Logi- kusan mutatja be az ágazati kapcsolati mérlegrendszerek magyarországi kialakulá- sát, az input-output táblák típusait. valamint a népgazdasági mérlegek és az ÁKM kapcsolatait, a közöttük levő összefüggése- ket."

Hiányolta, hogy az értekezés az ÁKM adatbázisának részletes és rendezett bemu—

tatása mellett nem tekint a jövőbe: nem vizsgálja a KGST-körökben az utóbbi idő- ben az érdeklődés középpontjába került népgazdasági szintű agráripari komplexum elemzésének célját jobban szolgáló ÁKM összeállításának lehetőségét.

Elismerően szólt az opponens (: korrekciós eljárások tárgyalásáról. Rámutatott arra.

hogy a kérdéskör vizsgálata során erőtelje- sen kidomborodott a jelöit alapvetően el—

méleti felkészültsége, amit a mérleg matematikai továbbfeldolgozásának eredménye;

iben bekövetkezett változások iránti érdek- lődése is jelez.

lgen jól kidolgozott a mérlegek átárazását szolgáló rész. ,.lmponáló matematikai esz—

(3)

köztárral, saját kutatási eredményeiből vett példákkal mutatja be az ágazati kapcsolatok mérlegén végrehajtott árkorrekciók

módszereit."

Fontosak a jelölt megállapításai. követ- keztetései, melyekből kitűnik, hogy a mérle- gek átárazása fiktiv értéki összefüggéseket alakít ki, és ezt mindig szem előtt kell tar- tani a változatlan áras mérlegsorok elem-

zésekor.

Az 1970-es évekre készült standard mér- legek elemzése során hatásosan és újszerű- en alkalmazza a hagyományos összetétel—

hatás—indexeket, s különíti el a tartalom—

mutatók változását befolyásoló tényezők hatását. Kutatási eredményeiben nemcsak a következtetések a jelentősek, hanem a halmozott és a közvetlen tartalommutatók példával is illusztrált eltéréseinek elemzé- sére szolgáló módszer, ,,... amelyet igen széles körben lehetne alkalmazni, az ÁKM—

alapú vizsgálatokban" —— mutatott rá az op—

ponens.

Az opponens az aggregáció torzító hatá- sáról mondottakkal kapcsolatban vitába szállt a jelöltnek azzal a megállapításával:

,,Elvileg legtisztább képet a termékszintű modellek nyújtanának..., minden további összegezés befolyásolja a végső eredmé- nyek pontosságát" és megjegyezte. hogy ez a tétel elméletileg helytálló. de a gyakorlatban egy ÁKM minél több szektorra bon- tott. alapadatai annál problematikusabbak lehetnek. Példaképpen a munkabérek meg- állapítását emlitette.

Ami az eltérések és torzítások kiküszö- bölésére javasolt ún. művi inverz matrix ki- számítását illeti, az opponens elismerően nyilatkozott a bizonyításra felhasznált rész- letesen és logikusan felépített matematikai eszköztárról, de megjegyezte. hogy értel- mezhetőbb lett volna a művi inverz matri—

xok hasznossága, ha a jelölt gyakorlati al- kalmazásukat konkrét példán bemutatta volna.

Az opponens végül rámutatott: ,,A magyar közgazdász—statisztikusoknak elévülhe- tetlen érdemeik vannak abban, hogy mintegy három évtizede felismerték az ÁKM ké—

szítésének jelentőségét. A felismerés és a több évtizedes nívós munka eredménye az, hogy ma már nem tudjuk elképzelni nép—

gazdasági és ágazati elemzéseinket, a ter- vező munkát az ágazati kapcsolatok mér- lege nélkül." A jelölt .,. .. azon kevesek kö- zé tartozik. aki jelen lehetett a hazai ÁKM bölcsőjénél, aktív tudományos részvétellel segítette mai értékeink megteremtését."

Megállapította, hogy a vitára benyújtott doktori értekezés a jelölt tudományos ered- ményeinek figyelemre méltó tárháza. Mind- ezek alapján javasolta, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság adja meg a jelölt részé—

re a közgazdaságtudomány doktora foko-

zatot.

SZILÁGYI GYÖRGY OPPONENSl VELEMÉNYÉBÓL

Az opponens bírálatának bevezetőjében azt vizsgálta, hogy az értekezés mennyiben tesz eleget az ,.újat alkotás" követelményé—

nek. Megállapította, hogy a jelölt a szakirodalom óriási gazdagsága ellenére is tu—

dott újat nyújtani. mé pedig olyan kérdé- sekben, amelyek az KM felhasználását, közgazdasági elemzőképességét érintő alapproblémák közé tartoznak.

Jelentőségüknél fogva kiemelhetők az alábbi témacsoportok:

a) az árváltozások kezelése az ÁKM-ben;

b) az ÁKM idősoraínak vizsgálata és a struktúra- változások kapcsolata;

c) az aggregáció—dezaggregóció hatása az inverz matrixra.

Az említett három kérdéskörrel kapcso—

latban az opponens a következő főbb meg- jegyzéseket tette.

Az input-output táblák időbeli összeha- sonlíthatóságát zavaró tényezők közül az árváltozások kidolgozása a legjelentősebb.

A mérlegek átárazása, az ehhez használt árindexek rendszere és metodikája, a kü—

lönböző árszínvonalon számított mérlegek- ből származtatott ár- és volumeníndexek dön- tő fontosságúak a mérlegekre épített színvo- nal. és struktúraváltozási elemzések szem—

pontjából. Az értekezés .,... didaktikusan vezet végig az elméleti sémáktól a gyakorlati megoldásokig. nem feledkezve meg azok- ról a tételekről sem. amelyek az adatbázis szempontjából mostohagyermekek és arról sem, hogy komplex adatrendszert kell át- árazni olyan indexek segítségével. amelyek halmazára sem (: komplexitás, sem a rendszer fogalma nem illik rá."

Ami az összetétel-változások hatásának vizsgálatát illeti fontos megállapítása a je—

löltnek az az általános szabály. mely szerint ,.... az összetétel—változás hatása a halmozott mutatók esetében korlátozott a halmozatlanokhoz képest." Hiányolja az opponens az árarányváltozások bővebb vizs- gálatát, Rámutat arra, hogy a jelölt helyesen állapítja meg, hogy a technológiai koefficiens árindexe árarányváltozást fejez ki és helyesen specifikálja ezt a változást.

de megáll a közvetlen mutatóknál és nem értelmezi ezt az árarányváltozást a halmo—

zott koefficiensekre.

Az értekezés a szektorbontós problémá- jával foglalkozva ,,művi inverzek" címszó alatt olyan inverzeket keres, amelyek leve- zethetők a részletes mérleg inverz matrixá- ból. Annyi ilyen művi inverz képzelhető el, ahányféle feltételezésünk van a különböző tartalommutatók állandóságára. Az ily mó-

(4)

1256 ^SZEMLE

don megszaporodó inverz-változatok között a jelölt kezelésük megkönnyítésére elisme-

résre méltó ,,rendet" teremt. (

Az opponens negatívumként említi. hogy az értekezés több olyan témát is felsora- kbztdtla tárgyalás során, amelyek nem AKM-jspecifikusak, más esetekben pedig ún.

örökzöld témák is szóba kerülnek, de kifej- tésük elmarad; Megemlíti, hogy helye lett 'volna viszont az értekezésben az SNA és 'az ÁKM közötti kapcsolatok részletes fel- dolgozásának, ami a mérlegszakértők, ÁKM-szakemberek figyelmét eddig elkerül-

te.

Végül az opponens kifejtette, hogy a je- lölt ... a makroökonómiai elemzések szempontjából kiemelkedő jelentőségű té- mát választott. ezt magas színvonalon dol—

gozta fel és számos lényeges, új tudomá- nyos eredménnyel gazdagította." Mindezek alapján javasolta a jelölt számára a közgaz- daságtudomány doktora fokozat odaítélé-

sét.

GLATTFELDER PÉTER OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÓL

Az opponens az értekezés tartalmi ismer- tetése után rámutatott arra, hogy az érte—

kezés jellegét tekintve az ágazati kapcsolati mérlegek .,... összehasonlítása során fellépő módszertani problémák megoldásá- nak kézikönyve." Hótterét a jelölt több év- a tizedes gyakorlati tapasztalatai és elméleti kutatási eredményei szolgáltatják. A tanul- mány hasznos segédeszköz az ÁKM infor- mációit feldolgozni kívánó kutatók számára.

Véleménye szerint az értekezésben kifej- tett újszerű megoldások nemcsak eredmé—

nyek, hanem ösztönzőleg fognak hatni a további kutatásokra.

Megjegyezte az opponens, hogy az érte- kezés fő címe félrevezető, hiszen a tanul- mány csak egy bizonyos népgazdasági szá- mítási csoport problémakörét vizsgálja.

Ugyanakkor ez a problémakör olyan nagy- jelentőségű, hogy a vizsgálat erre való le- szűkítése teljesen indokolt.

Fő kritikai észrevétele, hogy az értekezés néhány területen, de különösen az aggre- gációból adódó torzítás területén nem teljesen lezárt kutatások eredményeit adja.

Kívánatos. hogy a felvetődő kérdéseket to- vábbi kutatások megválaszolják. Erre a je—

lölt életkora és ismert tudományos ambici—

ói biztosítékot nyújtanak.

További elemzést igényel például a mű- vi inverz matrixok felhasználására javasolt módszertan. a biztonságos alkalmazás kö—

rének tisztázása.

Hasznos lenne az opponens véleménye szerint az árindexek számítási módosításá- val kapcsolatos kutatások folytatása, az

aggregáciős torzítás irányának, mértékének elemzése, a torzítást befolyásoló hatásme- chanizmusok feltérképezése.

Hiányolja az opponens a bővebb szak—

irodalmi hivatkozásokat, de hozzá teszi, hogy ez egyrészt a didaktikai szempontok messzemenő érvényesítésének következmé- nye, másrészt az értekezés a magyar ÁKM—

metodikát vizsgálja. s itt az egyik fontos forrásmunka éppen a jelölt kutatási múlt-

"jd.

Megjegyzi továbbá. hogy nem ért egyet 'a jelöltnek az árrendezésekről alkotott vé- leményével, mely szerint .,... az árak 'or—

vosló eszközként való alkalmazása eseten- ként többet ártott, mint maga a betegség."

Ezt a hetvenes évek árpolitikája túlzott le- egyszerűsítésének tekinti.

Végül megállapította ,,A disszertáció *—

ismerve a szerző eddigi tudományos és ok- tató tevékenységét — egész eddigi szakmai munkájának korrekt összefoglalása, szintézi—

se, amely az ismertetett és kisebb fenn- tartások ellenére is komoly tudományos tel- jesítményről tesz bizonyságot." Javasolta, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság a jelölt részére a közgazdaságtudomány doktora címet ítélje oda.

KUPCSlK JÓZSEF VÁLASZA

Az opponensek felelősségteljes munkáját megköszönve a jelölt utalt arra. hogy első- sorban a felmerült problémákra igyekszik választ adni és állást foglalni a vitatott

kérdésekben.

Mindhárom opponens foglalkozott az ér- tekezés szerkezeti felépítésével, tartalmával (az értekezés nem tárgyal bizonyos nagy jelentőségű népgazdasági elszámolási problémákat: ,,örökzöld" témákat is felvet

— bővebb kifejtés nélkül: egyes kérdéskö—

rök ,,félkészek"). '

A jelölt hangsúlyozta. hogy véleménye szerint egyrészt minden tanulmány témakö—

rének kijelölése szükségképpen szubjektív és a kutató munkaterülete által meghatá—

rozott. másrészt az opponensek érdeklődési köre természetszerűleg más és más. Meg- említette továbbá, hogy számos olyan té- mát kihagyott részben szerkezeti, részben terjedelmi okokból, amelyről általa publi- kált, vagy sokszorosított anyag rendelke- zésre állt. Tudatosan beépített viszont az első részbe olyan kérdéseket, amelyek lát- szólag nem tartoznak a témához, valójá- ban azonban a későbbiek könnyebb meg- értését segitik, leegyszerűsítik a kérdések tár—

gyalását. .

Örömét fejezte ki afelett. hogy az opponensek behatóan foglalkoztak bírálatukban (: művi inverz matrixokkal, illetve a szektor- bontás szerepét tárgyaló résszel.

(5)

A felvetett kérdésekre adott válasza rö—

viden a következőkben foglalható össze.

1. A művi inverz matrix metodikájának vizsgálata az alapkutatások körébe sorolható. A szóban forgó eszköztár természetesen nem helyettesítheti rendsze-

resen a hagyományos inverz matrixokat.

2. A művi inverz matrixok eszközt jelentenek az aggreúciós torzulás mérséklésére. elősegítik a torta-

lommutatók jobb megértését.

3. A művi inverz matrixok gyakorlati alkalmazha- tósógót az elvégzett számítások igazolják.

4. A művi inverz matrixok pozícióját gyengíti az a tény. hogy különböző eredményeket adó változa- tokban óllithatók elő. Konkrét számítások esetén azonban a változatok száma korlátozott és a válasz- tós nem lehet önkényes.

5. A művi inverzek a szóban forgó feladat meg- oldósa'ra az egyetlen módszert jelentik.

6. A tökéletes vagy optimális aggrególásra törek- vés a téma egészen más megközelítését jelenti.

A továbbiakban egyenként reflektált az opponensek megjegyzésére. Egyetértett a nemzetközi ÁKM összehasonlítósok idősze- rűségével (Fazekas); az órarónyvóltozósok hatását valóban nem elemzi. a cél az adott helyen csak az indexeltérések magya- rázata volt (Szilágyi); teljesen egyetértett az SNA és az ÁKM közötti kapcsolat mély- reható vizsgálatának szükségességével (Szilágyi), de megjegyezte, hogy ha az op- timólóst megközelítő követelményt támasz- tanak e tevékenységgel szemben. akkor véleménye szerint ezt a feladatot csak az egyes adatok belső tartalmát kifogástala- nul ismerő belső munkatársak oldhatja'k meg. Elismerte, hogy az 1970-es évek ór- alakulósóra tett megjegyzése erősen leegy-

szerűsített. Hozzófűzte, hogy véleménye ki—

alakításában lényeges szerepet játszott az áralakulás trendjének vizsgálatából. a gaz- daság állapotát jellemző tóblók elemzésé- ből következő aggály. Az a benyomása.

hogy a szakirodalom nem a fontosságának megfelelően foglalkozik a témával. Ami a madellsorozatok őreiemzésre való hasznosí- tósót illeti (Glattfelder) álláspontja egyet- értő; a téma kapcsolódik az input-output elemzés területén végzett kutatósaihoz.

Végül megjegyezte: ,.A bíróiatokban is jelzett ÁKM-összeállítások, újabb területek- re kiterjedő elemzések elvégzése közgazdá—

szok, matematikusok és statisztikusok együttműködését feltételezi. A modell csak—

is igy töltheti be maradéktalanul feladatát.

tehet eleget a hagyományokból fakadóan magas mércéjű követelményeknek. Érteke- zésem kedvező fogadtatása ösztönzést ad ahhoz, hogy képességeimet a jövőben is ennek szolgálatóba állítsam."

A Bíráló Bizottság dr. Kupcsik József vó—

laszót elfogadta és értékelve a disszertáci- ót javasolta a Tudományos Minősítő Bizott—

ságnak, hogy dr. Kupcsik Józsefnek a köz- gazdaságtudomóny doktora címet ítélje

oda.

.

A Tudományos Minősítő Bizottság 1985.

szeptember 24-én tartott ülésén dr. Kup- csik lózseiet a közgazdaságtudomóny dokto-

róvó nyilvánította.