• Nem Talált Eredményt

A MISKOLCI EGYETEM DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PhD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATÁNAK A DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLETE

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A MISKOLCI EGYETEM DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PhD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATÁNAK A DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLETE"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATÁNAK A DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI

DOKTORI ISKOLÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLETE

A MISKOLCI EGYETEM

DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI

DOKTORI ISKOLA

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Miskolc, 2016.

(2)

1.1.29. sz. Egyetemi Szabályzat

A MISKOLCI EGYETEM

DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PhD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATÁNAK

A DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLETE

A MISKOLCI EGYETEM

DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI

DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

a 2016. szeptember 1-jétől és azt követően belépőkre vonatkozóan

A M ISKOLCI E GYETEM S ZENÁTUSÁNAK

190/2016.

SZ

., VALAMINT 297/2016.

SZ

. HATÁROZATÁVAL ELFOGADOTT SZABÁLYZATA

A2 sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

(3)

Tartalomjegyzék

Fejezet-

szám F e j e z e t c í m Oldal-

szám

1. §

2.§ 3. § 4. § 5. § 6.§

7. §

8. §

9. § 10. §

11. §

12. § 13. § 14. § 15. § 16. § 17. §

18. §

19. § 20. § 21. § 22. § 23. §

A doktori iskola megalakulása A doktori iskola adatai A doktori iskola vezetője A doktori iskola tagjai A doktori iskola fóruma

A doktori iskola nyilvántartási rendszere és adminisztrációja A doktori iskola feladatai a felvételi eljárásban

Jelentkezés egyéni felkészüléses fokozatszerzésre

Beiratkozás a doktori iskolába

Oktatási tevékenység

Kutatási tevékenység

A számonkérés rendje

A komplex vizsgára vonatkozó speciális követelmények A további munkavállalás engedélyezése

A doktori iskola pályázati tevékenysége A doktori iskola gazdálkodása

A doktori iskola publikációs tevékenysége

A fokozatszerzés követelményei

A doktori értekezés

A műhelyvita A nyilvános vita

Kapcsolattartás a volt doktoranduszokkal A doktori iskola minőségbiztosítása

2

2

2

2

3

3

3

4

4

5

5

5

7

7

7

7

8

8

9

9

10

10

(4)

1. §

A doktori iskola megalakulása

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola megalapításáról a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tanácsa 2001. június 25-én határozott. Az egyetemi testületek megerősítő határozata után a doktori iskola ideiglenes akkreditációjáról a MAB 2000. december 15-én döntött. A végleges akkreditációról szóló MAB határozat 2002. március 5-én született meg. A MAB plénuma 2009/7/XIII/2/303. számú határozatával a doktori iskola akkreditációjának érvényességét 2014. XII. 31-ig; majd

2015/9/IX/20/2/922

. számú határozatával 2019. XII. 31-ig meghosszabbította.

2.§

A doktori iskola adatai Neve: Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Postacíme: 3515 Miskolc-Egyetemváros

Telefonszáma: 06/46/565-388 Fax: 06/46/565-388

E-mail: jogdokis@uni-miskolc.hu

Honlap: http://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/

Pecsét: Körbélyegző a felső körívben „Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola”, az alsó körívben „Miskolci Egyetem” felirattal, s a bélyegző közepén az állami címerrel.

A működés keretei: A doktori iskola a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara keretében működik.

3. §

A doktori iskola vezetője

A doktori iskola vezetője tudomány doktora/MTA doktora címmel rendelkező, nemzetközi elismertséggel bíró törzstag egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A vezető a Kar teljes állású egyetemi tanára, akit a törzstagok közül a törzstagok többségének javaslata alapján az Egyetem Doktori Tanács választ, és a MAB jóváhagyása alapján a Rektor bíz meg legfeljebb öt éves időtartamra és ment fel. A megbízás többször meghosszabbítható.

4. §

A doktori iskola tagjai

(1) A doktori iskola tagjai a törzstagok, a doktori iskola munkájában résztvevő témavezetők, társ-témavezetők és oktatók.

(2) A doktori iskola munkájában résztvevő témavezetők, társ-témavezetők és oktatók személyét – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a Tudományági Doktori Tanács hagyja jóvá.

(3) A doktori iskola törzstagjai, témavezetői, társ-témavezetői és oktatói olyan tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók lehetnek, akiket a Tudományági Doktori Tanács alkalmasnak tart oktatási, kutatási, témavezetői feladatok ellátására.

(5)

(4) A doktori iskola törzstagjainak megbízatása megszűnik:

- a tag halálával

- a doktori iskola megszűnésével - lemondással

- teljes foglalkoztatású közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, továbbá, ha a doktori iskola tagja a költségvetési támogatás megállapítására más felsőoktatási intézményt jelöl meg, vagy máshová adott törzstagsági nyilatkozatot.

A doktori iskola aktuális törzstagjainak listáját az 5.sz. melléklet tartalmazza.

(5) A doktori iskola azon tagját, akit a Tudományági Doktori Tanács a továbbiakban nem tart alkalmasnak oktatói, témavezetői, társ-témavezetői feladatok ellátására, a doktori iskola vezetőjének javaslatára a tagok sorából elbocsáthatja. A témavezetők a Tudományági Doktori Tanács előtt rendszeresen beszámolnak tevékenységükről.

5. §

A doktori iskola fóruma

(1) A doktori iskola fóruma a doktori iskola tagjaiból, s az adott iskolában a doktori képzésre beiratkozott doktoranduszokból áll.

(2) A fórum ülését – szükség esetén – a doktori iskola vezetője hívja össze.

(3) Az ülést kötelező összehívni, ha – a megvitatásra javasolt napirend közlésével – a doktori iskola tagjainak vagy a beiratkozott doktoranduszoknak legalább egyharmada írásban kéri.

(4) A fórum ülésein a doktori iskola vezetője – akadályoztatása esetén az általa a tanács tagjai közül esetileg megbízott személy – elnököl.

(5) A doktori iskola fóruma konzultatív szerv, ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik.

6.§

A doktori iskola nyilvántartási rendszere és adminisztrációja

(1) A doktori iskola nyilvántartási feladatait és egyéb adminisztrációs tevékenységét – az Egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárságával együttműködve – a doktori iskola irodája látja el.

(2) Az iroda a Tudományági Doktori Tanács felügyelete alatt működik, operatív irányítása a Tudományági Doktori Tanács elnökének feladata.

(3) Az iroda létszámának nagyságát a kar dékánja határozza meg, s ő adja, illetőleg vonja vissza az erre vonatkozó megbízásokat. A közreműködők munkaköri leírását a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el.

7. §

A doktori iskola feladatai a felvételi eljárásban (1) A Tudományági Doktori Tanácsa dönt a doktori témák meghirdetéséről.

(2) A doktori felvételi vizsga szóbeli, a pontozási rendszert jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

(6)

(3) A felvételi bizottság tagjait a Tudományági Doktori Tanács jelöli ki és bízza meg. A döntés során az intézeti képviseleti elvet követni kell. N

em lehet tagja az a témavezető, akinek az adott felvételi eljárásban jelentkezője van.

(4) A (3) bekezdés szerinti megbízás egy, de szükség esetén több évre is szólhat.

(5) A felvételi pontszámokat a felvételi bizottság állapítja meg.

(6) A felvételről – Tudományági Doktori Tanács javaslatára – az Egyetemi Doktori Tanács dönt. A Tudományági Doktori Tanács javaslatát a felvételi pontszámok alapján készített rangsor előterjesztésével teszi meg.

(7) A felvételi eredményekről az Egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárság értesíti a jelölteket.

8. §

Jelentkezés egyéni felkészüléses fokozatszerzésre

(1) Annak, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, a komplex vizsgára jelentkezéshez teljesítenie kell a felvételi és a komplex vizsgára bocsátás követelményeit.

(2) A jelentkezéssel együtt igazolni kell legalább 90 kredit elismerésének feltételeit a jelentkező korábbi, igazolt tudományos és szakmai teljesítménye alapján; valamint jelentkezni kell a komplex vizsgára is.

(3)

A komplex vizsgára bocsátás feltétele további 30

tanulmányi

kredit megszerzése a doktori képzés programjában kötelezőként előírt, a kutatási témához köthető tárgyak teljesítésével.

(4) A tanulmányi kreditek megszerzése céljából – a tárgy oktatójának véleményét figyelembe véve – a korábbi, igazolt tudományos és szakmai teljesítménye alapján a Tudományági Doktori Tanács a vizsga letétele alól mentesítést adhat. Ennek hiányában az előírt kreditérték – egyéni vizsgarendet kérve – vizsga letételével szerezhető meg.

9. §

Beiratkozás a doktori iskolába

(1) A beiratkozás napját a doktori iskola vezetője – akadályoztatása esetén a Tudományági Doktori Tanács elnöke – határozza meg.

(2) Az időpontról – annak kitűzésével egy időben – a doktori iskola irodája írásbeli értesítést küld ki.

(3) A beiratkozás lebonyolítása a doktori iskola irodája feladata.

(7)

10. §

Oktatási tevékenység

(1) Az oktatás a Tudományági Doktori Tanács által elfogadott képzési terv alapján folyik. A képzési tervet a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A doktori képzés követelményeinek egységes alkalmazása végett a Tudományági Doktori Tanács irányelveket alkothat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott irányelv – a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok által megállapított hatásköri keretek között – a fokozatszerzés szakmai követelményeinek pontosítására is kibocsátható.

(4) Az oktatás technikai szervezését (órarend elkészítése stb.) és a leckekönyvek nyilvántartását a doktori iskola irodája végzi

11. §

Kutatási tevékenység

(1) A doktorandusz a kutatási tevékenységét a kutatási terve alapján, a témavezetője irányításával folytatja.

(2) Kutatási tevékenységének eredményeiről, konferenciákon illetve publikációkban ad számot.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt tevékenység kreditekkel történő értékelése a 4. sz.

táblázatban foglaltak szerint félévente történik.

12. §

A számonkérés rendje

A tanulmányi kreditek megszerzésének feltétele a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amelyről a hallgatónak vizsgán is számot kell adni. A számonkérés módja szóbeli kollokvium, ami írásbeli elemeket is tartalmazhat.

13. §

A komplex vizsgára vonatkozó speciális követelmények

(1) A komplex vizsga elméleti része két témakörből áll. A témakörök egyikét a Tudományági Doktori Tanács a képzési tervben meghatározott főtárgyak közül jelöli ki, a másikat az értekezés témájához igazodva határozza meg.

A komplex vizsga második részében a vizsgázó beszámol az eddigi kutatási eredményeiről, a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervéről, a szakirodalom feldolgozásáról, a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának tervezett ütemezéséről. A beszámolót a vizsgára jelentkezéssel egy időben két-három szerzői ív terjedelemben írásban is be kell nyújtani.

(8)

(2) A komplex vizsga letételére a következő vizsgaidőszakok keretei között kerülhet sor:

május 15. – június 15.

augusztus 21. – augusztus 30. (pót-vizsga időszak) január 2. - 31.

(3) A komplex vizsga megszervezésének és lefolytatásának menete:

1. A TDT határozata alapján és annak megfelelően a TDT elnöke gondoskodik a vizsgabizottság tagjainak felkéréséről.

2. A vizsga időpontjára – a vizsgaidőszakon belül – a vizsgabizottsággal történt egyeztetést követően, a témavezető tesz javaslatot a TDT elnöke részére. A megjelölt időpont jóváhagyását követően a Dékáni Hivatal doktori ügyekkel foglalkozó munkatársa erről értesíti a doktoranduszt, aki a megadott időpont előtt három héttel köteles vizsgára jelentkezni.

3. A TDT határozata alapján és annak megfelelően a vizsgabizottság elnöke gondoskodik a vizsga tananyagának kijelöléséről és erről értesíti a vizsgázót.

4. A vizsga időpontja előtt legalább két héttel

- a doktorandusz – a témavezető aláírásával – egy nyomtatott példányban és elektronikus formában is köteles benyújtani a kutatási eredményeiről szóló beszámolót, a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését tartalmazó munkatervet;

- a témavezető egy nyomtatott példányban és elektronikus formában köteles benyújtani a doktorandusz munkájának értékelését.

5. Az írásos anyagok beérkezése után a TDT elnöke elektronikus formában értesíti a vizsgabizottság tagjait a vizsga időpontjáról és megküldi részükre a 2.

pontban meghatározott tartalmú írásos anyagokat.

6. A Dékáni Hivatal doktori ügyekkel foglalkozó munkatársa előkészíti a vizsga jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető részére.

7. A komplex vizsga értékelése:

- A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét és 0-1-2-3 pontozással határoz azok elfogadásáról. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a vizsgázó legalább 60 %-kal teljesíti mindkét vizsgarészt. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú: „megfelelt” vagy „nem felelt meg”

minősítésű lehet.

- A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

- A komplex vizsgáról részletes értékelést tartalmazó jegyzőkönyv készül, amely az összetett követelmények szerint minősíti a doktorandusz eddigi és várható teljesítményét. Ezt a dokumentumot – a Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárság (TNRT) egyidejű tájékoztatása mellett – a doktorandusz anyagához kell csatolni.

- A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját,

b) a doktorandusz hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, korábbi végzettségi szintjét és szakképzettségét,

c) a témavezető nevét és oktatói azonosítóját,

d) a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,

(9)

e) a komplex vizsgán elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését, f) a komplex vizsga minősítését,

g) a komplex vizsga bizottsága elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását.

- Sikeres vizsga után a doktorandusz folytathatja tanulmányait.

- Sikertelen vizsgarész esetén a doktorandusz az adott vizsgaidőszakban egy alkalommal megismételheti a vizsgát.

-

14. §

A további munkavállalás engedélyezése

Ösztöndíjas képzésben részt vevő doktoranduszoknak az egyetemi oktatási, kutatási feladatokon túl külső munkavégzés abban esetben engedélyezhető, ha az megállapodáson alapuló szakmai gyakorlat megszerzésére irányul, vagy az értekezés témája, a doktorandusz kutatási területe azt indokolttá teszi.

15. §

A doktori iskola pályázati tevékenysége

(1) A doktori iskola önállóan nyújthat be pályázatot a doktori képzés támogatására. Erre az egyes programok is jogosultak.

(2) A doktori iskola egészét érintő pályázatok esetén a koordinátort a Tudományági Doktori Tanács jelöli ki. Halaszthatatlan esetben – a tanács utólagos tájékoztatásával – a tanács elnöke is intézkedhet.

16. §

A doktori iskola gazdálkodása

(1) A doktori iskola pénzügyi helyzetéről, a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról a keret felett rendelkező évente beszámol a Tudományági Doktori Tanács ülésén. Az intézetek igazgatói a normatív doktorandusz-keret felhasználásakor meghallgatják az intézeti doktoranduszok javaslatait.

A normatív támogatás felhasználásáról az intézetigazgató a Tudományági Doktori Tanács ülésén évente beszámolni köteles.

(2) A doktori iskola egésze által pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználásáról – a pályázatok szabályainak betartásával – az adott pályázat pénzügyi felelőse dönt és döntéséről beszámol a Tudományági Doktori Tanácsnak.

(3) Az egyes programok által elnyert pályázati pénzek felett a program vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy rendelkezik.

17. §

A doktori iskola publikációs tevékenysége

(1) A doktori iskola a doktoranduszok publikációs tevékenységének elősegítésére – a megfelelő anyagi keret megléte esetén, – rendszeresen tanulmánykötetet jelentet meg. Ennek szerkesztőjét vagy szerkesztőbizottságát a Tudományági Doktori Tanács kéri fel.

(2) Az első bekezdésben meghatározott tanulmánykötet megjelentetésére a Tudományági Doktori Tanács a rendelkezésére álló pénzügyi keretekből prioritást biztosít.

(10)

(3) A doktori iskola elősegíti a doktoranduszok és a fokozatszerzésre készülők egyetemi szintű, illetőleg egyetemen kívüli publikációs tevékenységét is.

(4) A doktori iskola – anyagi lehetőségeitől függően – támogatja a megvédett értekezések könyv formájában történő kiadását. A támogatás elnyerésére a fokozatot szerzettek a doktori iskola honlapján közzétett felhívásban írt feltételek szerint nyújthatnak be pályázatot.

18. §

A fokozatszerzés követelményei

(1) A fokozatszerzés nyelvi követelménye:

a/ A fokozatszerzéshez igazolni kell egy élő világnyelv (angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz) középfokú C típusú vagy középfokú B2 komplex típusú állami nyelvvizsga meglétét.

b/ Második nyelvként az első bekezdésben meghatározott körön kívüli nyelvből indokolt esetben a TDT előzetes hozzájárulásával fogadható el nyelvvizsga.

(2) Az értekezés benyújtásakor a fentieken túlmenően igazolni kell a 2. sz.

mellékletben meghatározott követelmények teljesítését is.

19. §

A doktori értekezés

(1) Az értekezés a jelölt célkitűzéseit, új tudományos eredményeit (szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási/alkotó módszereit) bemutató, összefoglaló jellegű munka, amely magyarul vagy a Tudományági Doktori Tanács által engedélyezett idegen nyelven írható.

(2) Az értekezésben fel kell tüntetni a szerző, a témavezető és a társ-témavezető nevét, a doktori iskola és vezetőjének nevét, a készítés helyét és idejét. Az értekezéshez a témavezető ajánlása (legfeljebb 3 oldal), tartalomjegyzék (magyar és idegen nyelvű), legfeljebb két oldal terjedelmű összefoglaló és irodalomjegyzék tartozik. Utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény stb.) tartozhat. A doktori értekezésnek tartalmaznia kell a kézirat lezárásának napját és a szerzőségi nyilatkozatot.

(3) A megvédendő értekezést öt bekötött és öt összefűzött példányban kell benyújtani. A disszertáció teljes anyagát és annak magyar és idegen nyelvű téziseit a jelölt digitális formában (PDF formátumban, CD vagy DVD lemezen) is köteles benyújtani.

(4) A jelöltnek az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit 30 példányban. A doktori értekezés tézisei tartalmazzák:

a)

az I. részben a kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalását,

b)

a II. részben az elvégzett vizsgálatok, kísérletek rövid leírását, az anyaggyűjtés módszereit, a források feltárását, illetőleg felhasználását,

c)

a III. részben a tudományos eredmények rövid összefoglalását, azok hasznosítását, illetve a hasznosítás lehetőségeit. Hasznosítás lehet: az eredmények közvetlen vagy közvetett gyakorlati alkalmazása, illetőleg a tudományág belső fejlődésének elősegítése vagy más tudományág új ismeretekkel való gyarapítása,

d)

a IV. részben a munka témaköréből készült publikációk jegyzékét,

(11)

e)

kollektív kutatómunka eredményeit felhasználó értekezés vagy nyomtatott mű esetén a pályázó részletesen és pontosan ismerteti a kollektíva munkájában kifejtett munkásságát. A téziseket a pályázónak előzetesen láttamoztatnia kell a kollektíva többi tagjával, akik egyúttal nyilatkoznak arról is, hogy a tézisekben ismertetett eredményeket a pályázó eredményeinek ismerik-e el (társszerzői nyilatkozat).

(5) A doktori értekezés terjedelme minimálisan tíz, maximálisan 15 szerzői ív (400.000 – 600.000 n.). A terjedelem felső korlátjának betartása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az irodalomjegyzéket és a disszertációhoz esetlegesen csatolt mellékletet.

(6) A doktori értekezést a doktori iskola irodáján kell benyújtani. A benyújtás tényét a doktori iskola dokumentálja.

(7) Az értekezést a bírálóbizottság tagjaihoz a doktori iskola irodája juttatja el.

20. § A műhelyvita

(1) A műhelyvitára bocsátandó értekezés három példányát és egy CD-re írt példányt – legalább három héttel annak időpontja előtt – a doktori iskola irodáján kell leadni.

(2) A műhelyvitára meg kell hívni:

a)

a kar valamennyi oktatóját és doktoranduszát, és

b)

a Tudományági Doktori Tanácsnak az Egyetemmel közalkalmazotti viszonyban nem álló tagjait

(3) A műhelyvitára szóló meghívókat – legalább három héttel korábban – a doktori iskola irodája küldi ki.

(4) A műhelyvita Miskolcon kívül történő lefolytatásához a Tudományági Doktori Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. Az erre vonatkozó indokolt kérelmet az illetékes szervezeti egység kijelölésére irányuló kérelemmel együtt kell benyújtani.

21. § A nyilvános vita (1) A nyilvános vitát a doktori iskola irodája szervezi meg.

(2) A nyilvános vitára szóló meghívókat az iroda legalább három héttel az ülés előtt kiküldi.

(3) A nyilvános vitára bocsátott doktori értekezés szövegét digitális formában meg kell küldeni az egyetem PhD adatbázist kezelő szervezeti egységéhez. A doktori iskola irodája ezt követően gondoskodik az országos doktori adatbázisban történő megjelenítésről; a meghívók kiküldésére csak ezt követően kerülhet sor. Az értekezés egy példányát a kari könyvtárban kell elhelyezni. A meghívón és a Doktori Iskola honlapján az értekezés (elektronikus és fizikai) elérhetőségét fel kell tüntetni.

(4) A nyilvános vitára – a bírálóbizottság tagjain és póttagjain kívül – meg kell hívni:

a)

a kar valamennyi oktatóját és doktoranduszát,

b)

a társkarok szakmailag illetékes oktatási szervezeti egységeit,

c)

a Tudományági Doktori Tanácsnak az Egyetemmel közalkalmazotti viszonyban nem álló tagjait.

(12)

22. §

Kapcsolattartás a volt doktoranduszokkal

(1) A doktori iskola irodája a fokozatot szerzettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a PhD fokozatot szerzett nevét, az értekezés címét és a fokozatszerzés évét, az oklevél számát, a tudományos vezető nevét.

(2) Az iroda a fokozatot szerzett személyeket szükség szerint tájékoztatja a doktori iskolát érintő eseményekről, kapcsolattartás végett őket rendszeresen megkeresi, s későbbi pályafutásukról tájékozódik.

(3) Az iroda a fokozatot szerzett személyek részére 3-5 évenként szakmai találkozót szervez.

(4) A doktori iskolában tudományos fokozatot szerzettek részére – későbbi szakmai tevékenységük figyelemmel kísérése érdekében – a Tudományági Doktori Tanács – lehetőség szerint – publikációs lehetőséget biztosít.

23. §

A doktori iskola minőségbiztosítása

(1) A tanrendi követelmények következetes betartása érdekében a doktori iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a hallgatók tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését. A Tudományági Doktori Tanács évente megtárgyalja a doktori oktatás helyzetét.

(2) A képzésben részt vevő hallgatók oktatási és tudományos eredményeikről félévente témavezetőiknek és a doktori iskolának írásban adnak számot. A beszámoló tartalmazza publikációs tevékenységük adatait is. Ennek egy példányát a doktori iskola irodájához meg kell küldeni.

(3) A doktorjelöltek képzését a Szenátus által elfogadott, az oktatás hallgatói véleményezéséről szóló szabályzat szerint értékelni kell.

(4) A doktori eljárás megindításának feltételeit a 2. számú mellékletben közölt módszertani irányelv határozza meg.

Miskolc, 2016. november 15.

Dr. Bragyova András Dr. Szabó Miklós

egyetemi tanár, egyetemi tanár,

a doktori iskola vezetője a Tudományági Doktori Tanács elnöke

(13)

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara PhD felvételi követelményei (A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi

Doktori Iskola Működési Szabályzatának 1. számú melléklete)

1. A kari felvételi bizottság öt, PhD fokozattal rendelkező tagját a kar intézeteinek vezetői delegálják. A felvételi bizottság szavazati jogú tagjai ezen túl a Doktori Iskola vezetője, a Doktori Iskola Tanácsának elnöke, a doktori képzésért hivatalból felelős dékánhelyettes, valamint a doktoranduszok választott képviselője. A testület elnöke a Doktori Iskola Tanácsának elnöke.

2. Az értékelés általános szempontjait a Miskolci Egyetem doktori képzésről és a doktori (PhD) fokozatszerzésről szóló szabályzata és a jelentkezési felhívás tartalmazza. A kari felvételi bizottság ezen belül a következő értékelési szempontokat követi:

a. Szakmai intelligencia max. 35 pont

A) tanulmányi átlag a leckekönyv alapján 4,8-5 20 pont 4,5-4,7 15 pont 4,0-4,4 10 pont 3,99 és ez alatt 5 pont B) a szakmai intelligencia bizottsági megítélése max. 15 pont b. Kutatómunkára való alkalmasság max. 15 pont

A) a beadott munkaterv értékelése 10 pont

B) bizottsági értékelés az elbeszélgetés alapján 5 pont

c. Nyelvismeret max. 25 pont

(A felvételhez kötelezően előírt egy középfokú, „C” típusú ill. B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsgán túl) A) két középfokú „C” típusú

ill. B2 szintű komplex

államilag elismert

nyelvvizsga, vagy egy felsőfokú

„C” típusú állami, vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga 25 pont B) egy középfokú „C” típusú, ill. középfokú B2 komplex típusú

vagy egy „A” vagy „B” típusú felsőfokú állami vagy ezzel

egyenértékű nyelvvizsga 20 pont

C) középfokú „A” vagy „B” típusú állami nyelvvizsga 18 pont

D) alapfokú állami nyelvvizsga 12 pont

E) a bizottság által megállapított nyelvismeret vagy

egyetemi nyelvi záróvizsga 10 pont

d. Igazolt kezdeti tudományos/szakmai eredmények max. 25 pont A) Megjelent vagy megjelenésre igazoltan elfogadott

publikáció(k) (max.) 10 pont

(egyéni tanrend szerinti szervezett képzésre vagy szervezett képzésen kívüli egyéni felkészülésre jelentkezők esetén max. 20 pont)

B) Tudományos Diákköri Tevékenység

- OTDK I.-III. helyezés vagy különdíj 20 pont

- helyi TDK I.-III. helyezés 15 pont

- részvétel helyi vagy OTDK konferencián vagy azzal egyenértékű

tudományos rendezvényen 10 pont

- opponencia helyi vagy OTDK konferencián 5 pont

- demonstrátori tevékenység 10 pont

- egyéb elismert tudományos tevékenység 5 pont

A fokozatszerzésre egyénileg felkészülők esetén:

Szakvizsga Másoddiploma

Szakjogászi végzettség

(14)

Egyéb elismert szakmai tevékenység max. 20 pont

3. A felvételi bizottság a felvételi részpontszámokról többségi szavazás alapján határoz.

Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnöke dönt.

(15)

Az értekezés nyilvános vitára bocsátásának feltételei (A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Működési Szabályzatának 2. számú melléklete)

1. Az

értekezés nyilvános vitára bocsátásának

feltétele a megfelelő tudományos munkásság

igazolása

, amely elsősorban tudományos közleményekkel, illetőleg egyéb, kreditált teljesítmény igazolásával történ

het

.

2. A jelölt önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben, továbbá jelentősebb hazai és külföldi konferenciák kiadványaiban megjelent – részben megjelentetésre elfogadott – közleményekkel igazolja. Az elbíráláshoz a közlemények jegyzékét és különlenyomataikat (vagy azok másolatait) a megjelenésre elfogadott publikációknál pedig annak kéziratát mellékelni kell. A jelöltnek összegeznie kell ezek tanulmányi pont (kredit) szerinti értékét.

3.

A

jelöltnek – az eljárás megindítására vonatkozó kérelmében – a tudományos tevékenységét igazoló dokumentumokat két csoportra kell bontatni:

(a) a 2. pont szerinti tudományos közlemények

(b) oktatási anyagok, egyéb publikációk, konferencia-előadások és recenziók.

4. A benyújtott publikációk tanulmányi pontok szerinti értékét meg kell állapítani.

5. Az értekezés nyilvános vitára akkor bocsátható

, ha a 3. pontban megjelölt tudományos tevékenység legalább 40 tanulmányi pontra (kredit) értékelhető. Ezen belül a 3 a/ pontban meghatározott tudományos közleményeknek legalább 25 tanulmányi pontot (kredit) kell kitennie, amelyből legalább 15 tanulmányi pontnak (kredit) az értekezés témájához kapcsolódó – közöttük legalább egy idegen nyelvű – publikációkból kell származnia. A recenziókból legfeljebb négy tanulmányi pont (kredit) számítható be.

6. Az 3. pontban meghatározott csoportokon belül a tanulmányi pont (kredit) értékeknek legfeljebb egyharmada származhat közlésre elfogadott, de még meg nem jelent publikációkból. Ezek igazolásához csatolni kell a folyóirat vagy a könyv szerkesztőségének elfogadó nyilatkozatát.

nyilatkozatát.

7. Az eljárás megindításához szükséges első nyelv: bármely idegen nyelv, amely az értékezés témakörében szakmailag releváns.

(16)

4. sz. melléklet A doktori képzés során szerezhető kredit-pontszámok

(a 2016. szeptember 1-e után iratkozók részére)

Az abszolutóriumhoz szükséges 240 kredit megoszlása

Kötelező vizsga Önálló kutatómunka

Oktatási

tevékenység Egyéb tevékenység (I-IV. szemeszterek) Kutatási

tevékenység

Szakmai előadás

Publikáció (szerzői ívenként) Főtárgyak:

8x6 2x3 Kötelezően választott:

4x3 Összesen: 66 Komplex vizsga: 25

8x0-5 (Egyetemi Szabályzat 7. § (6) bek. c/ pont

szerint)

Magyar nyelvű: 3 Idegen nyelvű: 5

Lektorált külföldi cikk: 9

Lektorált idegen nyelvű hazai cikk: 7 Lektorált magyar nyelvű cikk: 4

Nemzetközi konferencia kiadványban megjelenő anyag:

Idegen nyelvű: 7 Magyar: 5

Helyi konferencia kiadványban megjelenő anyag:

Idegen nyelvű: 5 Magyar nyelvű: 3 Recenzió: 2/db

Bibliográfia készítés: 2/db

Technikai szerkesztés magyar nyelven:

félévente max. 2

(absz. kérő lapon max. 4.)

Szakfordítás: 2/ív /ha fordítóként fel van tüntetve/

(absz. kérő lapon max. 8) Tansegédlet: 4

Recenzió idegen nyelven hazai kiadványban: 4 Recenzió idegen nyelven külföldi

kiadványban: 5

8 x 0-5

Szabadon választható: 3

Egyéb, esetenként felvehető tárgy: 2

Nyelvtanfolyam:

max. 4x2 Második nyelvvizsga:

15-25

- felsőfokú nyv. 25

- egyéb állami vagy államilag elismert C típusú középfokú nyv. 20 - szakmai közép-fokú nyv.

(lektorátusunkon letett) 15

Témavezetői javaslattal támogatott konferencia részvétel (igazolás alapján)

Konferenciánként: 1 (max. félévente 2)

(17)

5. melléklet

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola törzstagjai

Név Szül. év Fokozat Beosztás Tudományterület Dr. Bragyova

András

1950 DSc (2003) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Csák Csilla 1967 PhD (2001)

habil.

egyetemi docens, ME

állam- és jogtudományok

Dr. Erdős Éva 1959 PhD (2001) egyetemi

docens, ME

állam- és jogtudományok Dr. Farkas Ákos 1954 CSc (1995) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Görgényi

Ilona

1956 CSc (1995) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Majtényi

László

1950 DSc (2010) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Nagy Zoltán 1966 PhD (2008)

habil.

egyetemi docens, ME

állam- és jogtudományok Dr. Paulovics

Anita

1970 PhD (1998) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Prugberger

Tamás

1937 DSc (1989) prof. emeritus állam- és jogtudományok Dr. Szabó

Miklós

1951 CSc (1989) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Torma

András

1956 CSc (1993) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Dr. Wopera

Zsuzsa

1968 PhD (2002) egyetemi tanár,

ME

állam- és jogtudományok Jámborné Dr.

Róth Erika

1962 PhD (1999) egyetemi tanár,

ME

állam- és

jogtudományok

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A rendszerváltás utáni magyar közigazgatási reformok áttekintése során az értekezés kiemeli, hogy az egyes reformirányzatok törekvései milyen szerepet játszottak az

A rendszerváltás utáni magyar közigazgatási reformok áttekintése során az értekezés kiemeli, hogy az egyes reformirányzatok törekvései milyen szerepet játszottak az

csatlakozást követően elfogadott jogforrásokra, amelyek lényeges eltérést mutatnak mind a szabályozási politika, mind az eredményesség tekintetében. A közgazdasági

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ezúton tisztelettel meghívja Önt és munkatársait.. dr.

– 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítést, valamint a közigazgatási vagy jogi

– igazgatásszervezõi, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, vagy okleveles közigazgatási mene- dzser szakképesítés, jogi vagy közigazgatási szakvizsga vagy

– az igazgatásszervezõi vagy az állam- és jogtudományi doktori képesítést, valamint a közigazgatási vagy a jogi szakvizsga letételét igazoló okiratok hitelesített

– három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – az igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítést, valamint a közigazgatási vagy jogi