• Nem Talált Eredményt

Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek II.

Vezetés és kommunikációs ismeretek

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

Az innováció és a kreativitás,

az innováció szerepe és folyamata

74. lecke

(3)

Az innováció és kreativitás

Értelmezhető minden innovációs szintre (egyéni, szervezet, társadalom) Az egyén szerepe az innovációban:

A személyiség fontossága.

Kreatív személyiség Innovatív személyiség problémamegoldó végrehajtó

intuitivitás racionalitás

Leonardo da Vinci James Watt értékteremtés hasznosság

(4)

Fogalma: A kreativitás újszerű összefüggések felismerése, újszerű megoldások kitalálására való képesség,

Több mint intelligencia, a fejlődés következő fázisa.

Intelligencia Kreativitás

•korábban szerzett ismereteket a korábbival azonos körülmények között használja;

• konvergens gondolkodás;

• lexikális tudás;

• nehezebben fejleszthető.

• korábban szerzett ismereteket újfajta struktúrában használja;

• divergens gondolkodás;

• eredetiség;

• könnyebben fejleszthető.

(5)

Divergens gondolkodás főbb faktorai:

Fluencia (könnyedség)

Flexibilitás (konvekcióktól mentes átstrukturálódás) Originalitás (szokatlanság, eredetiség)

Problémák iránti érzékenység

Elaboráció (a kidolgozás, kiegészítés képessége)

Hogyan írható le a kreatív folyamat?

Az alkotó ember a meglévő ismereteket, tapasztalatokat új struktúrába egyesíti, ez az új konfiguráció ad esélyt a probléma megoldására.

Példák:

Hirtelen megoldás képtelen helyzetben: Brown – ökörnyák – függőhíd,

Krick – Watson – csigalépcső – DNS kettős spirál

Véletlen: Fleming – penicillin

Szemléletmód váltogatás – eltérés a megszokottól: Edward – himlő elleni védőoltás

Megszabadulás a gondolati korlátoktól- Brain – storming.

(6)

A kreatív folyamat szakaszai P. Torgersen után:

• A probléma érzékelése

A probléma felfedezése, összpontosítás, vizsgálat, nagy szerepe a véletlennek.

• Inkubációs szakasz, vagy ötletgyűjtés

A tudatalatti és tudatos cselekvések összekapcsolása. A lappangás során a tudatosan megszerzett ismeretek átstrukturálódnak. Itt kezd kialakulni a megoldás a tudatos és állhatatos keresés eredményeként.

• Hirtelen megvilágosodás

Az ötlet a megoldás olyan új útja, amely korábban nem volt ismeretes. Az alkotás „legmisztikusabb” pontja az „igazi ötlet megvilágosodása”. Számos kísérő gondolat szintézise, hirtelen alakot ölt, amely már a tudatosság

szintjére emelkedik.

• Igazítás – kidolgozás

Az ötlet még további igazítást, finomítást igényel.

Kritika, relativitás.

(7)

A kreativitás szintjei:

•Expresszív szint

Gyermekekre jellemző, önálló minden befolyástól független kifejezés, spontán formában.

•Produktivitás szintje

Képzettség, ismeret, amelyet alkalmaz a munkája során.

•Inventív (feltalálói) szint

Megismert dolgok között új összefüggéseket ismer fel (újítás, találmány)

•Innovatív (megújító) szint

Új alapokra képes helyezni a korábbi ismereteket, gyakorlatot, képes megújulni.

•Emergentív (teremtő) szint

Kreatív gondolatok abszolút értelemben újat, eddig ismeretlen dolgokat, összefüggéseket (nagyon kevés ember pl. Kepler, Einstein)

(8)

A kreativitást befolyásoló tényezők

A kreativitást akadályozó tényezők:

• túlzott rend, fegyelem;

• teljesítmény elvárások;

• határidők;

• eredmény centrikusság;

• praktikusság;

• racionalitás;

A kreativitást elősegítő tényezők:

• nyitottság;

• bizalom;

• játékosság;

• megértés;

• tolerancia;

• rugalmasság.

(9)

Vezetési módszerek és kreativitás

Kreativitást akadályozó tényezők

oTúlzott rend, fegyelem oHasznosság

oHatáridők, időkorlátok

oTeljesítménykövetelmények oGyakorlatiasság

A kreativitást támogató tényezők

oNyitott légkör oRugalmasság

oMotiváció (jutalmazás, pozitív megerősítés) oBizalom

oÖnálló feladatok (feladatok delegálása) oVezetői empátia

Brain-storming típusú módszerek

o635-ös módszer:- 6 fős csoport 3 gondolatot 5-ször továbbfejleszt oPhilips módszer: - 6 fős csoportos 6 perces megbeszélés,

oDelphi módszer:- kérdőíves

oNCM-Nominál csoportmódszer:- leírás – elmond – értékelés

(10)

• A társadalmi jólét alapja a gazdaság versenyképessége

• A versenyképesség alapja:

• az új kihívásokhoz való alkalmazkodás képessége;

• az élethosszig tartó tanulás és a megszerzett tudás hasznosításának a képessége;

• A versenyképesség jellemzői:

• innováció;

• kreativitás;

• kockázatvállalás;

• környezeti-természeti erőforrások fenntartható használata

Forrás: A Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztési és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére (2006-2013) (Tervezet)

Az innováció szerepe

(11)

„Az innováció pénz!?” Makoto Kikucsi

K+F: 60 %-os csökkenés

M i l l i á r d f o r i n t

0 2 0 4 0 6 0 8 0 1 0 0 1 2 0 1 4 0 1 6 0

1 9 8 8 1 9 8 9 1 9 9 0 1 9 9 1 1 9 9 2 1 9 9 3 1 9 9 4 1 9 9 5 1 9 9 6 1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 A G D P s z á z a l é k b a n

0 0 , 2 0 , 4 0 , 6 0 , 8 1 1 , 2 1 , 4 1 , 6 1 , 8 2 2 , 2 2 , 4 2 , 6

1 9 8 8 1 9 8 9 1 9 9 0 1 9 9 1 1 9 9 2 1 9 9 3 1 9 9 4 1 9 9 5 1 9 9 6 1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0

A K+F ráfordítások alakulása

(12)

A vállalkozási szektor szerepe az innovációban.

Peter Drucker: Innováció és vezetés

„Vállalkozói társadalom”

K + F r á f o r d í t á s s z e k t o r o n k é n t

0 5 1 0 1 5 2 0 2 5 3 0 3 5 4 0

1 9 9 1 1 9 9 2 1 9 9 3 1 9 9 4 1 9 9 5

é ve k

Milliárd forint

vá l la lk o z á si k o r m á n yz a t i f e lső o k t a t á si

K + F r á f o r d í t á s o k s z e k t o r o n k é n t

0 0 , 2 0 , 4 0 , 6 0 , 8 1 1 , 2

1 9 9 1 1 9 9 2 1 9 9 3 1 9 9 4 1 9 9 5

é v e k

GDP %ban

vá lla lk o z á s i k o r m á n yz a t i f e ls ő o k t a t á s i

Innovációs ráfordítások abszolút és relatív arányai

(13)
(14)
(15)

Korunk gazdaságának meghatározó trendjei

1. Globalizáció (Globalization)

2. Innováció/Kreativitás/Változás (Innovation/Creativity/Change) 3. Kihelyezés (Outsourcing)

4. Fogyasztói igénynövekedés (Consumer Sophistication) 5. Értékalkotás (Value Creation)

6. Változások (Changes)

Forrás: Minőségügyi Világkongresszus Tokió, 2005

(16)

Lisszabon, 2000 március

Az EU tíz év alatt váljon a földkerekség legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely

állampolgárai számára több és jobb munkahelyet, illetve erősebb szociális kohéziót biztosítva képes a fenntartható növekedésre … (Lisszabon 2000)

A Lisszaboni stratégia (Lisbon Strategy, Lisbon Agenda, Lisbon Process)

http://ec.europa.eu/growthandjobs/pdf/lisbon_en.pdf

(17)

Az innováció folyamata

Innovációs modellek 1. Lineáris modellek

Technology push– A tudományos-műszaki eredmények nyomása

Alapkutatás Kísérleti

fejlesztés Gyártás Marketing Értékesítés

Demand pull – Az új termékek/eljárások iránt megnyilvánuló kereslet szívóhatása

Piaci igény Kísérleti

fejlesztés Gyártás Marketing Értékesítés Forrás: Inzelt Annamária, 1998

(18)

2. Visszacsatolásos modell

Új

szükségletek

Ötletek meg- fogalmazása

Kutatás kísérleti fejlesztés

Gyártás Marketing és Piac

értékesítés

Új technológiák

Társadalmi és piaci igények

Élenjáró termékek és termelési eljárások

Forrás: Inzelt Annamária, 1998

(19)

A diffúzió problémája

Forrás: Inzelt Annamária, 1998

Évek Alkalmazók

száma

10 20 30 40

Megjegyzés: 3000 ötletből 1 sikeres üzlet

(20)

Köszönöm a figyelmet!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

– ha az B programot valósítják meg, akkor kétharmad a valószínűsége annak, hogy egyetlen embert sem mentenek meg, és egyharmad a valószínűsége annak, hogy megmentik

Negatív alternatívák ismertek = kockázat Fogoly dilemma..

A rendszer a teljes anyagszükséglet lebontása a termelési program által adott termelési mennyiségnek és.

A szervezeti motiváció-eredmény modell /motivációs alapmodell /.. Emberi összetevők

operatív horizontális koordináció nem szükséges utasítás jellegű vertikális koordináció minimális a stratégiai, operatív feladatok szétválaszthatók a

vezetés vagy hatalomkultúra feladat vagy funkcionális kultúra szerepkultúra. viselkedés kultúra

Fölfelé irányuló kommunikáció: (a hatáskör vonalai mentén). A szervezetek törekvése, hogy az alsóbb szintekről információk jussanak el

Egy vagy több szervezeti tag, vezető között nem tudatosan és rendszeresen szervezett kommunikáció, amely kötetlen, informális információcsere.. • Látszólag nincs