§ e IRODALMISZEMLE e §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Johan Béla dr.: Jelentés a M. kir. Orszá- gos Közegészségügyi Intézet 1931. évben végzett
munkájáról.
Dr Béla Johan : Rapport sur l'activite', en 1931, de l'Institut Royal Hongrois dTIyyiéne Publigue.
Budapest, 1932. 161 l.— 17.
Re'sume. DInstitut Hongrois d'Hygiene Publi- gae, dont la cre'ation est due á la Fondation Rocke—
feller, vient de publier son cinguie'me rapport annuel.
Malgré la crise'économigue, Plnstitut a réussi en 1931 d poursuívre ses travaux dans le cadre établi au cours des années précédentes; il les a méme étendus sur certains points, I'Etat lui ayant, en dépit de la restriction du budget, accorde' une partie des ionds nécessaires, comple'te's par un don généreux de la Fondation Rockefeller. Ainsi, il a rendu plus effícace la lutte contre les maladies _infectieuses, obtenu des résultats notables dans la lutte contre la diphtérie et la fievre typhoide, et augmente' la protection de la santé dans les com—
munes. la mortalité (:
circonscríptions Par suite de ces mesures,
essentíellement dimínué dans les
.modeles, excellement organisées naguére au point de vue hygie'nigue. Par exemple, dans [a dream—
eription modéle de Gödöllő, elle a baisse' en 1930—- 1931 a 12'6 pour 1000, tandis arielle y avait été en 1925—29 en moyenne de 14'8 p. 1000; dans la cir conscription de Vác, elle est tombée de 152 a 13'3' p. 1000; dans celle de Mezőkövesd, de 206 a 15'9
p. 1000.
A Rockefeller—alapból épült új Országos Köz—
egészségtani Intézet az 1931. évben immár 5 éve folytatta az ország egészségét védő közegészségügyi tevékenységét, A nehéz gazdasági viszonyok között az állami költségvetésnek ezévi csökkenutésekor az egészségügyi kormányzat elhatározása és a Rocke- feller-alap újabb áldozatkészsége révén ez évben (is sikerült megmenteni az Intézet eddigi munkáinak eredményeit s konzerválni annak legalább a kereteit.
Sőt bizonyos vonatkozásokban sikerült az Intézet munkájának továbbfejlesztése is. így pl. sikerült a fertőző betegségek ellen való küzdelmet biztos-abb alapokra fektetni a számos új kérdést tartalmazó új fertőző betegségi statisztikai felvételi lapok be- vezetésével s e statisztika feldolgozásának ezen in- tézet munkakörébe való bevonásával. A diftéria és a tífusz ellen való küzdelem terén is nevezetes ered—
mények regisztrálhatók. Az előbbi ellen a Ramon- fél—e anatoxinnal való aktív védőoltások iskolákban
és óvodákban való széleskörű foganatosítása, az utóbbi ellen a kiterjedt ivóvizvizsgálatok, az új artézi kutak fúrása s a szűrt vízzel működő új víz—
vezetékek építésének terjedése adnak több védelmet.
Az Országos Közegészségügyi Intézet munkás—
sága négy irányú: tanító, laboratóriumi, tudományos és külső közegészségügyi. A tanító munka kereté—
ben az ezévi két Tiszti Orvosképzö Tanfolyam, me- lyek az újrendszerű IV. és V. tanfolyamok voltak
és az Állami Ápolónő— és Védőnőképző Intézet mun- kássága említhetők, A laboratóriumi munka az 1931.
évben 75.503 vizsgálati anyagon végzett 92.390 vizs- gálatból állott, amely kb. másfélszer akkora, mint a tavalyi munka. A tudományos munka az intézet
orvosai által tartott előadásokból, s a laboratóriu-
mokban folyó tudományos kutatásokról kiadott könyvekből, folyirat cikkekből, külföldi tanulmány- utakból állott.
A külső falusi közegészségügyi munka terén újabb egészségügyi mintáját—ások és mintakeriiletek létesítés—e, pl. a sziráki járásban, Pécs város egyik kerületében, Esztergomban és Nagyatádon említ- hető. A mintajárások különleges egészségügyi szol- gálatát a járási tiszti orvosok irányítják s segítsé—
gükre a községi orvosok, iskolai fogorvosok, egész—
ségőrök, védőnők állanak. Különleges egészség-
védelmi intézmények, irodák állanak rendelkezésre,
melyek a szanálással és propagandával, iskola- egészségügyi munkával, intenzív anya— és csecsemő—
védelemmel foglalkoznak. Érdemes megvizsgálni, hogy a mintajárásokban kifejtett egészségügyi profi- laxisnak és terápiai serénykedésnek mutatkozik—e valamelyes eredménye az illető járás halandósága- nak alakulásában. Számításaink eredm—ényeképen közölhetjük, hogy különösen a régebben fennállott mintajárások mortalitása csökken. Igy pl. a leg—
először létesült gödöllői mintajárásban az 1930—31.
évben ezer lélekre évente átl-ag már csak 12'6 halott esett, szemben az 1925—29. évi átlagos 14'8%o-es járási halandósággal. A váci mintajárásban ugyan- ezen két időszakban a halandóság javulás—a 15'2%o—
ről 13'3%o-re történt, a mezőkövesdiben 20'6%o—ről 15'90/oo-re. E mintajárásokban a halandóság javu—
lása az országos halandóságban ugyanekkor mutat—
kozó csökkenésnél is nagyobb mérvű. Ezer lélekre országszerte átlag 1925—29—ben még 175 halott esett, 1930—31—ben csak 16'1%o. Ha a halandóság 1925—29. évi országos átlagát százzal vesszük egyen—
lőnek, úgy az 1930—31. évi eredmény indexe 98, míg a fentemlitett három mintajárás ezen indexeii kisebbek, t. i. azoké rendre csak 85, 87 és 77. A
10. szám.
—864— 1932
mintajárások halandósága tehát intenzívebben javul, mint aminő mérvű a mortalitás országos átlagos enyhülése.
Sz. T. dt.
Ifj. Fellner Frigyes dr.: Távolkelet közle- kedésügye.
Dr Frédéric Fellner fils : Les communications en Extreme-Orient.
Budapest, 1932. 246 l. — p.
A Távolkelet közlekedésügye olyan téma, ame—
lyet lexikálisan sokkal egyszerűbb feldolgozni, mint összefoglalt rendszeres egészképen. A szerzőnek ha- talmas anyagot kellett áttanulmányoznia és töké—
letes tárgyismerettel bírnia, mikor kiválogatta az anyagot, amit összefoglalva, logikusan csoportosítva a műben megta'lálunk. Egy terület gazdaságilag csak úgy használható ki, ha megfelelő közlekedéssel ren- delkezik. Ma, a gazdasági világválság elmélyülésé- vel fokozott érdeke az európai államoknak a kínál- kozó távoli piacoknak kihasználása és így ifj. Fell- ner dr. könyve a tudományos értékén kívül, az aktualitás jellegével is bír.
E munka ismertetése röviden szinte lehetetlen, mert Japán, Kína, Korea, Mandzsuria, Sziám vas- utai, ország'utai, légiutai, tengeri és belvízi hajó—
zása, posta, távíró, telefon és rádió ügye úgy köz- gazdasági, mint közlekedéspolitikai és statisztikai szempontból feldolgozást nyer benne. A szerző mun- kájának értékét az is növeli, hogy adatai nagy ré- szét személyesen a helyszínen nagy fáradsággal sze- rezte meg. így pl. érdekes adatokat találunk a japán vasútügy és a szuezi csatorna fejlődésére.
Japán hamar átlátta, hogy vasútügyét rohamo- san kell fejlesztenie, ha az ország gazdasági füg- getlenségét és gyors gazdasági prosperitását biztosí—
tani akarja, mert különben, mint ez Kínával történt, az európai államok és az Egyesült Államok gyar—
matává süllyed. Japán szaporodását és gyors kul—
turális fejlődését jelentős részben a vasútnak kö- szönheti. Az 1905. év végén 4.785 mérföld vasút—
hálózatból 3.262 mérföld 38 magántársaság között oszlott meg, ami az ország egyetemes gazdasági életére nagyon hátrányos volt. igy aztán az 1907.
év októberében életbeléptettétk az ál-lamvasutakat létesítő törvényt, majd 1920—ban vasútügyi minisz- térium létesíttetett, ami .azt eredményezte, hogy rö—
videsen 17 magántársaság vonalait váltotta meg az állam. A szerző szemléltető táblázatban mutatja be a japán vasútvonalak fejlődését az épített vonal- bosszak szerint. Néhány érdekes adat a (táblázatból:
; Vonalhossz Szállitott Bevétel Kiadás Ev mérföldben utasok száma y e n e k b e n
1879 72 4,318.700 . .
1905 1.500 31,026.946 24,056.140 11,129.155 1930 8.774 862,939.432 496,943.793 304,142.781 Ebből a néhány adatból következtethetün'k a fejlődés arányaira. Igen érdekes, hogy a japán ál—
lamvasutak fő bevételei a személyszállításból ered
nek, szemben az európai vasutakkal, amelyeknél az.
áruszállítás alkotja a bevétel nagyobb részét. Ennek okát Japán földrajzi fekvésével, a tranzitóforgalom kicsiségével magyarázhatjuk.
Ugyancsak kimerítő képet fest a könyv a szuezi—
csatorna fejlődéséről. Anglia Indiával való oly szo- ros összefüggésének egyik okát e csatorna létezése magyarázza meg. 1870-től 1931—ig a csatorna min- den lényeges viszonyána vonatkozólag pontos ada- tokat találunk egy alapos forrásbúvárlattal készült táblázatban. E táblázatból közlünk néhány fonto- sabb adatot:
Év Hajók száma Bruttó tonna Utasok száma
1870 486 436.000 26.758
1890 3.389 9,794.000 180594
1910 4.533 16,682.000 23397
1929 6.274 33,466.000 323855 1930 5.761 31,670.000 305202
A csatorna forgalma 1930-ban csökkenő tun—
denciát mutat, aminek négy okát adja az iró.
]. A kínai ezüstva-luta devalválódása.
2. Egyes világcikkek árainak katasztrófális zu- hanása.
3. Az ausztráliai és mandzsuri—ai agrártermékek nehezebb elhelyezhetösége az európai cokon.
4. Az angol áruk bojkottja lndiáhan.
A könyvnek benyomásai a helyszíni tapasztala- tok frisseségével hatnak az olvasóra, ami lehetővé- teszi, hogy ne csak szakkörök, hanem a szélesebb—
körű általános műveltségű olvasókőzi'mség is ha- szonnal és élvezettel forgassa e munkát. K. E,
pia—
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch.Vlll. Jahr- gang. 1932.
Kiadja: Gratz Gusztáv dr.; Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr. Budapest, 1932. 447. !.
Editeur: Dr Gustave Ga'aíz; Dírecíeur: Dr Gustave Bokor. Budapest, 1932. 447 p.
A gazdasági kövélcmény az Ungarisohes VVirt—
schafts-Jahrbuch évenkint megjelenő köteteit már a kiadványsorozat megindul—ása óta a magyar gazda- sági szakirodalom standardmunkáinak ismerte el, mert teljes mértékben kielégítette az elméleti és gya- korlati szakemberek részéről vele szemben támasz—
tott igényeket. Az immár VIII. évfolyamába lépőx Évkönyv legújabb száma elismerésre méltán tarthat számot, mert az ország jelenlegi társadalomgazda—
sági életének állapotáról a legfontosabb közérdekű gazdasági problémákról szakavatott kezekkel meg- rajzolt helyzetképekben kitűnő áttekintést nyujt. Az Évkönyv tartalma az előzöekéhez képest lényegesen bővült, miután számos olyan újabb probléma megf világítása vált szükségessé, melyek a világgazdasági helyzetben előállott mélyreható változások következ- ményekétp kerültek nálunk is felszínre, Ennek kö- vetkeztében az Évkönyvnek különösen a pénz— és
