OKTAT ÁSGAZDASÁGTAN

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készítette: Varga Júlia

Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

6. hét

Oktatás és gazdasági növekedés

Varga Júlia

0

100002000030000

USD 1990 ppp

1500 1600 1700 1800 1900 2000

Ev

Nyugat-Európa Ausztrália, Új Zéland, Kanada, USA Kelet-Európa Volt Szovjetunió

Latin-Amerika Észak-Ázsia

Nyugat-Ázsia Afrika

Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&en- USS_01DBC.html

1 főre jutó GDP 1500–2003

Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&en- USS_01DBC.html

1 főre jutó GDP 1870–2003

0

100002000030000

1990 dollar ppp

1870 1900 1930 1960 1990 2003

Ev

Ausztria Franciaország

Egyesült Királyság Egyesült Államok Magyarország

Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&en- USS_01DBC.html

Az 1 főre jutó GDP növekedési üteme (éves átlagok %)

1500–1820 1820–1900 1900–2000

OECD 1,2 2,0

Nem OECD

országok 0,4 0,6

Világ 0,04 0,8 1,9

1 főre jutó GDP 1870–2003

Aggregáltjövedelem-növekedés (pl. 1 főre jutó GDP)

Mit mérünk?

1. Aggregált termelési függvényeken alapuló mérés

2. Új növekedési elméletek

Az oktatás szerepe

Solow-modell

Y= f (A, L, K)

Y – aggregált jövedelem A – föld

L – munka K – tőke

t – technikai fejlődés

Aggregált termelési függvény

Y_t=e^φtA_t^αL_t^βK_t^γ

α+β+γ=1

K K L

L A

A Y

Y       

    

Cobb–Douglas-függvény

Output növekedési

üteme Technikai

változás

Munka növekedése

(munkaóra)

Föld „érték”- növekedése

Tőke növekedése

K K L

L A

A Y

Y 

 

 



     

A növekedés a különböző inputok

növekedésének összeadódó hatásából

A maradék problémája

A maradék problémája

Műszaki fejlődés (Solow)

A munka összetételének és minőségének változása (Denison, Schultz)

A maradék problémája

• Fizikai tőke kiegészítője (Griliches, 1969;

Psachropoulos, 1973; Layard, 1975).

• Gyorsabb az alkalmazkodás a változó igényekhez (Psacharopoulos, 1984).

• Lassabban használódik el, mint a fizikai tőke (Miller, 1967).

• Az iskolázás a fogyasztás alternatívája (olyan erőforrásokat csoportosítanak át a termelésbe, amelyeket elfogyasztottak volna (Miller, 1967).

Miért segítheti elő az iskolázottság

a növekedést?

• Az oktatás növeli a munka termelékenységét (Mankiw, Romer, Weil 1992).

• Növeli a gazdaság innovációs kapacitását, az új ismeretek, új technológiák elősegítik a

növekedést (endogén növekedési elméletek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion–

Howitt,1998)

• Javítja a (máshol kifejlesztett) új technológiák alkalmazásának képességét (Nelson–Phelbs 1966; Benhabib–Spiegel 2005).

Miért segítheti elő az iskolázottság

a növekedést?

• „Képzettségállomány” növekedése ΔSE

A munkaerő-állomány átlagos befejezett iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév „értékével” = az iskolázás költségeivel (az elmulasztott keresetekkel együtt).

• ΔLI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelyet akkor várhatott volna egy személy, ha nem változnak a keresetek.

• Az iskolázottság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés VE=ΔSE r (r = az oktatás átlagos megtérülési rátája).

• Oktatás hozzájárulása a növekedéshez:

VE/ΔLI*

Az oktatás hozzájárulása a gazdasági

növekedéshez Schultz vizsgálata (1961)

Y=AK^α(LE)^1-α

E – az iskolázottság átlagos szintje.

Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez – Denison vizsgálata

(1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985)

1. Súlyozó változó (w_c)

adott végzettségű relatív kereseti pozíciója a bázisvégzettséghez (w₈)

2. Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása P_c

3. Kiinduló index : férfiakra-nőkre, minden évre

4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és

részvételi arányokkal

5. Együttes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás keresetekkel)

6. Az együttes, standardizált indexek felhasználásával a munka input változásának kiszámítása

7. Az oktatás gazdasági

növekedéshez való hozzájárulását a munka input iskolázottság

változása miatt bekövetkezett

hányadát megszorozza a nemzeti jövedelem bérekre fordított

hányadával



0 c

c cP w

Denison vizsgálata

Legmagasabb iskolai végzettség

Súly w_e

A foglalkoztatottak százalékos megoszlása 1976 márciusában

P_e

Kiinduló indexek w_eP_e

Férfiak Nők Férfiak Nők

Nincs 87 0,32 0,26 0.278 0.226

1–4 osztály 93 1,65 0,72 1.535 0.670

5–7 osztály 97 4,65 2,75 4.511 2.638

8 osztály 100 6,36 4,92 6.360 4.920

Középfok 1–3 oztály

111 15,68 15,97 17.405 17.727

Középfok 4 osztály

122 38,80 49,88 17.336 60.854

Felsőfok 1–3 év 142 15,69 16,28 22.280 23.443

Felsőfok 4 év 184 10,00 6,42 18.400 11.813

Felsőfok 5 vagy több év

207 6,85 2,80 14.180 5.796

Összesen – 100 100 132.315 128.087

Denison vizsgálata

Az oktatás nemzeti jövedelem való hozzájárulása az Egyesült Államokban

Időszak 1929–48 1948–73 1973–82

A nemzeti jövedelem teljes növekedési üteme

2,44 3,58 1,26

A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága

0,48 0,52 0,62

A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %

19,70 14,00 49,20

1 foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme

1,33 2,45 – 0,26

A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága

0,48 0,52 0,62

A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %

36,1 21,2 ..

Forrás: Denison 1985

Denison vizsgálata

• Keresztmetszeti adatok

• Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázottság

• Kereseti különbségek mérik a termelékenységkülönbségeket

• Csak az oktatás mennyiségét méri (minőség konstans az időben)

Denison vizsgálata

Ország Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez

Kanada 25,0

Egyesült Államok 15,0

Belgium 14,0

Dánia 4,0

Franciaország 6,0

Németország 2,0

Olaszország 7,0

Görögország 3,0

Izrael 4,7

Hollandia 5,0

Norvégia 7,0

Egyesült Királyság 12,0

Japán 3,3

Malajzia 14,7^a

Fülöp-szigetek 10,5

Dél-Korea 15,9^a

aSchultz módszere Denison módszere

Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez %

Forrás: Psacharopoulos, 1984

Kereseti különbségek használata

Denison (súly), Schultz (megtérülési ráta)

• keresztmetszeti adatok problémája

• képesség miatti torzítás

• határterméknek megfelelő bér

Cobb–Douglas típusú függvény

(egységnyi helyettesítési rugalmasság) ok-okozati kapcsolat iránya

a hosszú-távú növekedési ütem exogén a modellekben

Mérési problémák







 ^{ }

 _{t t} ( _{t t} ) ¹

t K H A L

Y

Output

Tőke

Emberitőke- állomány

Technológia Munka

Az output rugalmassága a tőkeinputra

Az output rugalmassága az emberitőke-inputra

α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság

Az iskolázott munka mint termelési tényező

CES függvény (Mankiw, Romer, Weil 1992)

• A Solow-modellben a hosszú távú növekedés forrása exogén.

• Az endogén növekedési modellek a technológiai

változás ütemének meghatározóit modellezik, amit a Solow-modell adottságnak tekint.

• A fenntartható gazdasági fejlődés endogén módon magyarázható az emberitőke-akkumulációval.

• A nagyobb növekedési ütem az iskolázásra fordított több idővel és a hatékonyabb oktatási rendszerekkel magyarázható.

Endogén növekedési elméletek





 t t t a t t

t AK u h L h

Y  ( ) ^{1 } _,

technológia

tőke

a munkára fordított idő

a reprezentatív egyén emberitőke-szintje munka

átlagos emberi

tőke

Endogén növekedési elméletek

(Lucas, 1990)





 t t t a t t

t AK u h L h

Y  ( ) ^{1 } _,

a munkára fordított idő

– a gazdaság egyforma,

„reprezentatív”

egyénekből áll – idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg

Endogén növekedési elméletek

(Lucas, 1990)

Az iskolázottság szintje, az átlagos befejezett iskolázási évek száma (endogén növekedési elmélet), vagy az iskolázottság változása

(neoklasszikus modellek) fontosabb-e?

Az iskolázottság mérése

Mennyiség mérése

• Írástudási arány – (Romer)

• Részvételi arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil)

• Átlagos befejezett iskolázási évek száma (Barro–Lee, 1993, 2001 )

Minőség mérése: mennyit tanultak a tanulók/hallgatók az iskolában?

• Standardizált teszteredmények a nemzetközi teszteken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003)

Az iskolázottság mérése

Függő változó: 1 főre jutó GDP éves

átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók:

átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP

kiindulószintje 1960

Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme

Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.

Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth.

Washington, DC: The World Bank.

Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos

növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos

befejezett iskolai évek száma 1960, GDP

kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói

teszteredmények

Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés

növekedési üteme

Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme

Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.

Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos

növekedési üteme (%) 1960–2000

Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek

száma 1960, GDP kiinduló szintje 1960 és a

nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények