OKTAT ÁSGAZDASÁGTAN

(1)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

(2)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)

(4)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készítette: Varga Júlia

Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN 7. hét

Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek II.

Iskolázottság mint jelzés/szűrés (signaling /screening hypothesis)

Varga Júlia

(6)

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

Empirikus kiindulópont: a magasabb

végzettségűek keresete nagyobb

(7)

Akinek magasabb a termelékenysége, többet jár iskolába.

MP= W

A szűrőelmélet feltételezései

(8)

Oktatási beruházás

Magasabb

termelékenység

Magasabb kereset

Szűrőelmélet

Oktatási beruházás

Jobb jelzések

Magasabb kereset

Emberitőke-elmélet

Az emberitőke-elmélet és a szűrőelmélet feltételezései

(9)

• A munkáltatóknak nincs információjuk az álláskeresők képességeiről, ezért különféle jelzések alapján döntenek (iskolázottság).

• Az iskolázottságot nem a megszerzett ismeretek miatt értékelik, hanem különböző készségeket (pontosság, együttműködési hajlandóság,

figyelmesség, képezhetőség stb.).

• A szükséges ismeretek munka közben elsajátíthatók.

A szűrőelmélet feltételezései

(10)

1. Szűrés = jelzés (signaling)

Az iskolázottság jelzi az emberek képességeit.

MP=W Spence, Arrow, Stiglitz, Riley

2. Bizonyítványhipotézis: (credentialism) nincs kapcsolat az iskolázottság és a

termelékenység között, az oktatásnak csak a jövedelemelosztásra van hatása:

MP≠W Thurow, Berg

Szűrési modellek

(1970-es évektől kezdve)

(11)

^{p = mθ}

p = θ

Stiglitz szűrési modellje

θ – az egyén munkavégzés szempontjából hasznos képességei

p – az egyén határterméke m = 1

(12)

Jó képességű

θ₁

θ₁>θ₂

Népességen belüli arány: h(θ₁)

Tökéletes információ mellett: W₁= θ₁

Rossz képességű

θ₂

Népességen belüli arány : (1–h(θ₁))

Tökéletes információ mellett: W₂= θ₂

Stiglitz szűrési modellje

(13)



 W

)) (

1 ( )

(

₁ ₂ ₁

1

    





 h h

Szűrés nélkül

Stiglitz szűrési modellje

(14)

• A szűrés tökéletesen működik

• A szűrés 1 főre jutó költsége: c*

A munka kínálata rugalmatlan

(15)















₁ ₂

c







₂ _₁ __c_ _ _

2 1    

 c

Kétféle egyensúly – 1. Szűrés nélkül

2. Teljes szűrés mellett

Különféle szűrési költségek melletti

egyensúlyi állapotok 1.

(16)

• Többféle egyensúlyi állapot lehetséges, szűrés melletti és szűrés nélküli is.

• Nettó társadalmi hozam 0 (csak az elosztás változik).

• A szűrés egyéni és társadalmi hozama különböző.

• Jó képességűeknek a szűrés megtérülési rátája pozitív:

2

1







 c















₁ ₂

c

Különféle szűrési költségek melletti egyensúlyi

állapotok 1.

(17)









₁ c

• Nincs szűrés nélküli egyensúly.

• A szűrés társadalmi hatása negatív (a 2. csoport vesztesége nagyobb, mint az első nyeresége,

növekednek az egyenlőtlenségek).

• Csökken a nemzeti jövedelem, az erőforrások egy részét szűrésre fordították.

Különféle szűrési költségek melletti egyensúlyi

állapotok 2.

(18)

• A szűrés költségeitől

• A különböző képességűek társadalmon belüli arányától

• A különböző képességűek termelékenység különbségétől

A szűrés társadalmi hatása függ

(19)

A munka kínálata rugalmas

Fogyasztás

Szabadidő I

W

Szűrés nélkül

(20)

A munka kínálata rugalmas

Fogyasztás

Szabadidő W₂

C*

W₁ W_1’

W₂’

I₁ I₁’

I I₂ W

Szűréssel

(21)

A munka kínálata rugalmas

Fogyasztás

Szabadidő W₂

C*

„Támogatás”

W₁ W_1’

W₂’

I₁ I₁’

I I₂ W

„Adó”

(22)

• Munka és szabadidő közti választás megváltozása.

• Elosztás a megfelelő munkaposztokra – kibocsátás nő (pl. futószalag)

A szűrés társadalmi haszna

(23)

iskolázottság W(y)

y*

W₂

W₁

A szűrés egyéni haszna – magasabb

kereset

(24)

C₂

Miért nem tanul mindenki ugyanannyi ideig?

y*

W₂

W₁

C₁

A szűrés költsége nem egyforma a különböző

képességűek számára

(25)

Az oktatási expanzió az erőforrások pazarlásához vezethet

y*

W₂

W₁

C₂

C₁

Y’

Y* is ugyanolyan jól szűrt, mint Y’

(26)

• Pártatlan értékelés, elfogadható információ.

• Az iskolai sikerességhez szükséges

képességek és a munkavégző képességet befolyásoló képességek közel azonosak.

• Az iskolai eredmény nyilvános.

Miért az iskolázottságot használják szűrésre

(jelzésre)?

(27)

Gyenge változat: csak a munkába álláskor

használják az iskolázottságot jelzésre, később más információk is vannak a munkavállalókról.

Erős változat: nincs munka révén szűrés a termelési folyamatok összetettsége miatt, az

egész életpálya során megmarad az iskolázottság jelző (szűrő) funkciója.

A szűrőmodellek változatai

(28)

WILES-HIPOTÉZIS

Ha a szűrőelmélet helyes, nem lehet

bérkülönbség azok között, akik egy állást

pontosan az előírt végzettséggel töltik be (pl.

mérnökök műszaki állásban és

közgazdászok közgazdasági állásban), és akik nem, de ugyanannyit jártak iskolába.

Szűrőelmélet vagy emberitőke-elmélet?

Empirikus tesztelések

(29)

SHEEPSKIN- (KUTYABŐR) VIZSGÁLAT

Van-e bérkülönbség azok között, akik elvégezték az adott iskolát és végzettséget szereztek, illetve kijárták az iskolát, de nem szereztek

végzettséget (pl. nem érettségiztek le).

Szűrőelmélet vagy emberitőke-elmélet?

Empirikus tesztelések

(30)

Van-e különbség az önfoglalkoztatók és az alkalmazásban állók iskolázottsága között?

Szűrőelmélet vagy emberitőke-elmélet?

Empirikus tesztelések

(31)

TANKÖTELEZETTSÉGI SZABÁLYOK

VÁLTOZTATÁSÁNAK HATÁSA ^A ^{KÜLÖNBÖZŐ}

ISKOLÁZOTTSÁGÚAK KERESETÉRE

Az alacsony képzettségűek szignifikánsan többet keresnek-e a változtatás után?

Szűrőelmélet vagy emberitőke-elmélet?

Empirikus tesztelések

(32)

E^RŐS ^VÁLTOZAT ^TESZTELÉSE

Változnak-e az iskolázottság szerinti bérkülönbségek az életpálya során?

Mit várunk?

Erős változat – nem, nincs más információ csak az iskolázottság.