OKTAT ÁSGAZDASÁGTAN

(1)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

(2)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)

(4)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készítette: Varga Júlia

Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

1. hét

Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.

Emberitőke-elmélet

Varga Júlia

(6)

„Az állótőke részének kell tekinteni a társadalom valamennyi tagjának minden gazdaságilag hasznos tudását és képességét. Az ilyen tudás és készség megszerzése tényleges kiadásokat jelent, mivel megszerzőjét neveltetése, tanulmányai vagy tanonckodása idején is el kell tartani: alapjában véve úgy kell felfogni őket, mint az illető személyen rögzült és megtestesült tőkét.”

Adam Smith, A nemzetek gazdagsága

Előzmények

(7)

„Teljesen egyértelmű a válasz arra a gyakran vitatott kérdésre, vajon a nem materiális emberi javak (szolgáltatások) a nemzetgazdaság részei, vagy sem.

Mivel az iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek, és mivel a magasabb iskolázottság csak a több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamaton keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelynek hozadéka a munka termelékenységében fejeződik ki.”

Von Thünen 1875

Előzmények

(8)

• Theodor W. Shultz : The Economic Value of Education, 1963.

• Gary S. Becker: Human Capital, 1964.

• Jacob Mincer: Schooling, Experience, and Earnings, 1962.

Az emberitőke-elmélet formális

kidolgozása

(9)

• A magasabb termelékenység forrása az iskolában és gyakorlatban szerzett tudás.

• A tudás felhalmozása jelenlegi haszonról (más befektetési lehetőségekről) való

lemondás útján történik.

• A ráfordítás és a hozam időben elválik.

A tudás mint tőke

(10)

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

Magyarország, 1989, vállalati szféra

szakmunkásképző

Életkereseti görbék

Forrás: ÁFSZ Bértarifa felvétel adatai alapján

általános iskola

(11)

Magyarország, 2009, Vállalati szféra

Életkereseti görbék

100000200000300000400000500000600000 Ft

20 30 40 50 60

kor

Általános iskola Szakiskola

Érettségi Diploma

Forrás: ÁFSZ Bértarifa felvétel adatai alapján

(12)

1989 2002

0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2

15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 életkor (év)

log kereset

általános iskola szakmunkásképző

érettségi felsőfok

0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2

15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 életkor (év)

log kereset

általános iskola szakmunkásképző

érettségi felsőfok

Referenciakategória 16 éves, csak általános iskolát végzettek

Életkereseti görbék

Forrás: Kézdi Gábor számításai az OMK Bértarifa felvételének adatai alapján. In:

Munkaerő-piaci Tükör 2004

(13)

1. A magasabb végzettségűek életkereseti görbéje magasabban helyezkedik el.

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

Életkereseti görbék jellemzői

(14)

2. A kereseti görbék az életkorral együtt csökkenő ütemben emelkednek, az életpálya végén megáll a keresetek növekedése, vagy csökkenés figyelhető meg.

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

Életkereseti görbék jellemzői

(15)

3. A magasabb végzettségűek kereseti görbéje később indul, később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb végzettségűeké.

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

Életkereseti görbék jellemzői

(16)

4. Az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek (bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti előnyök, minél magasabb iskolázottságról van szó).

kor

alt szm

kf ff

15 25 35 45 55

5000 10000 15000 20000 25000

Életkereseti görbék jellemzői

(17)

MP=W

Beruházás az oktatásba

Magasabb

termelékenység Magasabb

kereset

Az emberitőke-elmélet feltételezései

(18)

• MP=W

• Az egyén haszonmaximáló.

• Teljes (aktív) élettartamát veszi figyelembe.

• Jól informált (az összes változó értékét ismeri).

• Ő fizeti a képzés költségeit.

Emberitőke-elmélet ─ alapmodell

(19)

Haszon

W

n idő W_S

W_S-1

A beruházási döntés – alapmodell

Haszon = életkereseti többlet

(20)

1. Közvetlen költség: oktatással kapcsolatos kiadások (tandíj, tankönyv stb.) C¹

2. Közvetett költség: elmulasztott kereset C² = W_s–1

A beruházási döntés – alapmodell

Költségek

(21)

C¹

Haszon

W

n idő W_S

W_S-1 C²

A beruházási döntés – alapmodell

Haszon és költségek

(22)

t

t s

s n

t

i

W W

) 1

(

)

(

₁

1





_





• A hozam különböző időpontokban jelentkezik.

• A jelenlegi bevétel többet ér, mint a jövőbeli.

• Pl. befektethető és jövedelmet hozhat.

i kicsi  nagyobb súlyú a későbbi hozam

i nagy nagyobb súlyú a közelebbi hozam

A haszon jelenértéke

(23)

t

t s

n

t

i

C W

) 1

(

)

(

₁ ¹

1











Költségek jelenértéke

(24)

t

t s

n

t n

t

t t s

s

i C W

i W NCV W

Max

) 1

(

) (

) 1

(

) . (

1 1

1



 



 

^







Oktatási beruházási döntés

(25)

Piaci kamatláb vagy szubjektív időpreferencia-ráta?

Szubjektív időpreferencia-ráta: az egyén milyen

arányban hajlandó jelenlegi fogyasztását jövőbelire elcserélni?

Diszkontráta kiválasztása

(26)

1. Időpreferencia ráta < piaci kamatláb

Az egyén a fogyasztás elhalasztását kisebb áldozatnak értékeli, mint a piac.

i = piaci kamatláb (ez a valódi haszon-lehetőség költség) 2. Időpreferencia ráta > piaci kamatláb

Az egyén a fogyasztás elhalasztását nagyobb áldozatnak értékeli, mint a piac.

i = szubjektív időpreferencia-ráta

Diszkontráta kiválasztása, ha nem lehet

oktatási célra hitelt felvenni

(27)

t

t s

n

t n

t

t s

s

r C W

r W W

) 1

(

) (

) 1

(

)

(

₁ ¹

1 1

1



 





_







Belső megtérülési ráta = r

(28)

jelenlegi és jövőbeli jövedelem közötti közömbösségi görbe

meredeksége időpreferencia-ráta

Jelenlegi jövedelem (fogyasztás)

Jövőbeli jövedelem (fogyasztás)

0 a

termelési lehetőségek görbéje: milyen arányban tudja a jelenlegi

jövedelmet

jövőbelire váltani emberitőke-

beruházással meredeksége r

Egyéni döntés, ha nincs hitel

(29)

0 a

n

e

f

Emberitőke-beruházás: ae jelenlegi fogyasztás : eo jövőbeli fogyasztás : of

Egyéni döntés, ha nincs hitel

(30)

0

kiinduló jövedelem: 0a kamatláb: pk

Egyéni döntés, ha van hitel

p b k

q l j

a

emberitőke-beruházás: aq kölcsönfelvétel: ql

jelenlegi fogyasztás: ol jövőbeli fogyasztás: oj

(31)

0

kiinduló jövedelem :0a kamatláb: cd

Egyéni döntés, ha van hitel

c

d i

i

g a

h

emberitőke-beruházás: ag kölcsönnyújtás: gh

jelenlegi fogyasztás: oh jövőbeni fogyasztás: oi

(32)

1. Különbözik a haszon.

2. Különböznek a költségek (elmulasztott keresetek, közvetlen költségek, a haszon várható begyűjtési időszaka).

3. Különböznek az időpreferencia-ráták

diszkontráták.

Miért tanulnak eltérő ideig az emberek?

(33)

Jelenlegi fogyasztás Jövőbeli fogyasztás

„^okos”

„buta

”

Különböznek a képességek.

Különbözik a haszon

(34)

Jövőbeli jövedelem

(fogyasztás) Az időpreferencia-ráta

(a közömbösségi görbe alakja ) függ a jövedelemtől

Alacsony jövedelem – i nagy

Magas jövedelem – i kicsi

Különböznek az időpreferencia ráták

(35)

Költség, hozam

idő

C²

n

Különböznek a költségek – az elmulasztott keresetek

W_S

W_S-1 W_S-1

(36)

C¹

Költség, hozam

n idő

Különböznek a költségek – a közvetlen költségek

W_S

W_S-1

(37)

Költség, hozam

n idő

Különböznek a költségek – a haszon várható begyűjtésének időszaka

W_S

W_S-1

(38)

Nem választható el tulajdonosától (illikvid).

• Nem adható, ajándékozható el.

• Élettartama tulajdonosa (aktív) élettartamától függ.

• Megszerzéséhez tulajdonosának idejét is be kell fektetnie.

Nagy a kockázat és bizonytalanság, nehezebb hitelhez jutni.

Az emberi tőke sajátosságai

(39)

t

t k s

s

k n k

t n

t

t j s s

m

j

u i

C W

P u

i

W W

P

) ' 1

(

] ) (

[ )

1 (

] ) (

[

¹

1 1



 





_









 

Kockázat és bizonytalanság

(40)

Beruházási haszon 1. Pénzbeli haszon

• kereseti többlet

• egyéb pénzbeli haszon

2. Járulékos haszon (pl. szabadság hossza stb., munkafeltételek)

3. Fogyasztói tőke (nem piaci termelékenység is nő)

• fogyasztói viselkedésre,

• egészségre,

• háztartásvezetésre.

Folyó fogyasztás

Emberi tőke – egyéni haszon