OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készítette: Varga Júlia
Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
13. hét
Az oktatás helyzete Magyarországon
Varga Júlia
020406080100
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
általános iskola szakmunkás
érettségi felsőfok
A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon
Forrás: Hablicsek László előreszámítása
10152025303540
loweduc
1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
ev
Forrás: Kertesi-Varga, 2005
A 20 éves népességből a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya
Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
A felsőfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népességből
1015202530%
1997 1999 2001 2003 2005 2007
Év
Magyarország OECD átlag
EU19 átlag
A felsőfokú végzettségűek aránya
-6 -4 -2 0 2 4
Százalékpont 55-64
45-54 35-44 25-34
Az egyetemi és főiskolai végzettségűek -ISCED5A - arányában mért különbség Magyarország és az OECD és EU19 országok átlaga között
korcsoportonként százalékpont
2007
Magyarország - OECD átlag Magyarország - EU19 átlag
Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
0-10
11
12-14
>14
0-10
11
12-14
>14
-1.5 -1-.5 0
1 2 3 4
8 EU-ország 4 poszt-szocialista ország
IALS teszteredmény a 35-59 éves népességben elvégzett osztályszám szerint Fiatal diplomás=0
Kontroll: apa iskolai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, kulturális szokások
Idõsek
Forrás: Köllő János számításai
Forrás: Köllő János számításai
0 20 40 60 mean of var2
Chile Szlovénia MagyarországPortugália Lengyelország Egyesült ÁllamokSvájc(francia)Svájc(német)ÍrországKanada Új Zéland Egyesült KirályságSvájc(olasz)FinnországAusztráliaBelgium NorvégiaDánia Cseh KöztársaságNémetországSvédország
A 16–65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum típusú
szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek %
Forrás: OECD IALS adatbázis adatai alapján
20406080100
1 2 3
Iskolázottság
OECD-szórás OECD+szórás
Magyarország CZ
PL SK
SLO
25-64 évesek, OECD Employment Outlook 2003
Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint
Forrás: Köllő János számításai
.5.6.7.8.9 1
1980 1985 1990 1995 2000 2005
Év
kozepiskola szakmunkaskepzo 8 altalanos
Férfiak
.5.6.7.8.9 1
1980 1985 1990 1995 2000 2005
Év
kozepiskola szakmunkaskepzo 8 altalanos
Nõk
Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008
Az iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási ráták változásai Magyarországon 1980–2005
1986.
középiskola szakiskola
0 25 50 75 100 125 150 175 200
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Az iskolában töltött évek
Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest
2002.
szakiskola középiskola
0 25 50 75 100 125 150 175 200
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Az iskolában töltött évek
Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest
Forrás: Kézdi, 2007
Az iskolai végzettség hozama 1986 és 2002
6080100120140
Hozam %
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Év
Főiskola - teljes minta Főiskola - 22-30 éves Egyetem - teljes minta Egyetem - 22-30 éves
A főiskolai és egyetemi végzettség bérhozama az érettségihez képest
2003-2009
Forrás: Varga, 2010
-0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0 0.1
20 25 30 35 40 45 50
Kor
Becsült relatív bérkülönbség
1972 1982 1986 2002
Forrás: Kézdi, 2007
A szakmunkások keresetének alakulása az életpálya során a középiskolát végzettekhez képest. 1972, 1982, 1986, 2002
0.2.4.6.8 0.2.4.6.8
Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ
Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Segédmunkák Összeszerelõk, gépkezelõk Ipari
Kereskedelmi Szolgáltató Fehérgalléros
Graphs by fogl
Forrás: Köllő János számításai
Mennyit ér a szakmunkás oklevél?
Bérelőny az adott foglalkozási csoportban dolgozó általános iskolát végzettekhez képest, azonos nem, életkor, lakóhely és szektor esetén, 2005, FH Bértarifa-felvétel
Forrás: Eurostat, 2002
A képzést nyújtó vállalatok aránya %, 2001
A PISA
eredmények
iskolák közötti és iskolán belüli
szórása 2003.
Forrás: PISA 2003
0
.01.02.03
200 300 400 500 600 700 800
0
.01.02.03
200 300 400 500 600 700 800
Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)
A szövegértés-pontszámok megoszlása a
szakiskolások és középiskolások között a 8. és 10.
évfolyamon
8. évfolyam 10. évfolyam
Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008.
adatai alapján
Németország Ausztria
Belgium
Dánia
Spanyolország
Finnország
Franciaország Görögország
Magyarország
Írország
Izland Olaszország
Lettország Lichtenstein
Luxemburg
Norvégia
Hollamdia
Lengyelország
Portugália
Szlovákia Csehország
Egyesült Királyság
Svédország
Svájc
Törökország
51015202530
Szegregáció
5 10 15 20 25 30
Szelektív iskolaszerkezet
Az országok sorrendje a szegregáció és az iskolaszerkezet szelektivitása alapján, 2003.
Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
Germany Austria
Belgium
Denmark
Spain
Finland
France Greece
Hungary
Ireland
Izland Italy
Latvia Lichtenstein
Luxemburg
Norway
Netherlands
Poland
Portugal
Slovenia Czeh Republic
UK
Sweeden
Switzerland
Turkey
0510152025
Segregation
0 5 10 15 20 25
Selectivity
Az országok sorrendje az iskolarendszer
szelektivitása és a szegregáció mértéke szerint
Index of separation between schools (2003)
0.00 0.05 0.10 0.15 0.20 0.25 0.30 0.35 0.40 0.45 0.50
Finland Norway
Sweden New Zealand
Iceland Canada United Kingdom1
Switzerland Denmark Russian Federation
Ireland United States
Netherlands Poland
Luxembourg Portugal
Spain Australia
Japan Greece
Italy Korea Czech Republic
Germ any
Belgium Austria Slovak Republic
Mexico Turkey
Hungary Index of separation between school s (2003)
Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
Szeparációs index (iskolák közötti)
Települések közötti egyenlőtlenségek
1 nappali tagozatos diákra jutó iskolai működési kiadás a városok és falvak átlagjövedelem szerinti ötödeiben a 3. ötöd
százalékában
Forrás: Hermann Zoltán számításai
0 5 10 15 20 Képesítés nélküli fizika tanárok aránya %
4.kvartilis 3. kvartilis 2. kvartilis 1.kvartilis
2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004
A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei
Forrás: Varga, 2009
0 5 10 15 Képesítés nélküli angol tanárok aránya %
4.kvartilis 3. kvartilis 2. kvartilis 1.kvartilis
2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004
A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei
Forrás: Varga, 2009
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!
Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az
eltecon.hu
honlapon feltüntetett címekre
